KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.09.13.
Az EUObserver brüsszeli uniós hírportál heti programismertetése szerint várhatóan az energiaügyek, az infláció, a jogállamiság és Ukrajna témakörében fogják leginkább faggatni az európai parlamenti képviselők Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki holnap, szerdán mondja el az Unió helyzetéről szóló beszédét a testület strasbourgi plenáris ülésén.
A Politico című amerikai lap európai kiadása megírja: Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő számításai szerint Johannes Hahn uniós költségvetési biztosnak az a javaslata, hogy a korrupciós kockázatok miatt fagyasszanak be három kohéziós támogatási alap Magyarországnak szánt összegéből 70 százalékot, nagyjából annyit jelentene, hogy a mostani hétéves költségvetési ciklusban az ország számára elvben adott teljes pénzügyi keretből 20 százalék elveszne. "Helyes, hogy a Bizottság végre cselekszik, és be akar fagyasztani alapokat, de így is eurómilliárdok lennének kitéve rendszerszintű korrupciónak” – idézi a Politico Freundot.
A bécsi Der Standard arról ír, hogy mindeközben az Európai Bizottság az eddiginél hatékonyabb védelmet akar biztosítani a médiának a befolyásolási kísérletekkel szemben. A testület a héten hivatalosan is közzéteszi médiaszabadság-törvénytervezetét. Emellett elindították az úgynevezett Európai Hírterem – európai "newsroom” – elnevezésű hírügynökségi együttműködési projektet, amely Clemens Pig, az APA osztrák hírügynökség ügyvezető elnöke (és egyben az Európai Hírügynökségek Szövetségének, az EANA-nak az elnöke) szerint tovább erősíti az európai hírpiacon a tényekkel megalapozott uniós hírszolgáltatást. Ez különösen azon országokra tekintettel fontos, ahol elterjedt a hamis hírek előállítása, a dezinformáció – jegyezte meg az osztrák hírügynökségi vezető. Szerinte a közös hírteremben megvalósuló napi információcsere segíti az európai témák és összefüggések jobb megértését, alaposabb megismerését, és hozzájárul a pluralista hírszolgáltatáshoz.
A Der Standard cikke ismerteti Věra Jourová európai bizottsági alelnök álláspontját, miszerint a testületnek fel kell lépnie, ha az újságírokkal szembeni politikai nyomásgyakorlást, fenyegetést, erőszakot tapasztal. Jourová a médiaszabadságról szóló uniós jogszabálytervezet indokaként azt is megemlítette, hogy átláthatóbbá kell tenni az állami hirdetési pénzek áramlását, valamint azt, hogy javítani kell az újságíró forrásainak védelmét. A bizottsági alelnök ezúttal nem nevesített egyetlen tagországot sem, de a Der Standard emlékeztet arra, hogy az uniós végrehajtó testület bepanaszolta az Európai Bíróságon Budapestet, amiért a magyar hatóságok elnémították az éterben a független Klubrádiót. Jourová mindenesetre közölte, hogy néhány tagállam részéről heves ellenállásra számít a médiaszabadságról szóló európai szabályozási tervvel szemben. "Nagy harc lesz” – idézi a Der Standard a bizottsági alelnököt.
Orbán Viktor és a Fidesz 12 esztendeje torzítja a magyar jogállamot, és felvetődik a kérdés, hogy meddig még – írja a Romániai Németek Demokratikus Fóruma által kiadott, Bukarestben szerkesztett Allgemeine Deutsche Zeitung.
A cikk állítása szerint jószerével egyetlen EU-országban sem sodródik annyira jobbra a politika, mint Magyarországon. Orbán "illiberális demokráciát” akar létrehozni, és ezt talán ezt már meg is valósította – fogalmaz a szerző, és kérdésesnek nevezi, hogy meg lehet-e egyáltalán szabadulni ettől a berendezkedéstől.
A német nyelvű romániai lap a magyar választási rendszert ismertetve, annak magyarázatát keresve, hogy miként lehet szűk többséggel is kétharmados mandátumtöbbséghez jutni, az egyéni választókerületi rendszer, illetve a kerülethatárok átszabásának a gyakorlata mellett kitér a külföldről érkező, zömmel a Fideszre leadott szavazatokra is. A cikk szerint összességében mintegy kétmillió határon túli magyar 2014 óta állampolgárságot is szerezhet. A körükben folytatott választási kampány eszközei közé tartozik a nagyvonalú Bethlen Gábor Alapítvány, de amellett a magyar nyugdíj megszerzésének a lehetősége is. A határon túli magyar kisebbség melletti elköteleződés egyben a belföldi nacionalista választók körében is jól jön.
Az Allgemeine Deutsche Zeitung szerint a Fidesz jó választási eredményeihez a média feletti ellenőrzés is hozzájárul. "Orbánnak hasznos, hogy a magyar nyelvi térség viszonylag kicsi, és sok magyar, különösen a vidéki területeken nem tud idegen nyelveken, legalábbis nem elég jól ahhoz, hogy annak segítségével külföldi médiából tudjon tájékozódni” – írja a lap, és hozzáteszi: Magyarországon tehát lehetséges a médiamonopólium kiépítése, csak ismerni kell a megfelelő embereket. A lap ehhez kapcsolódva egy egész bekezdést szentel Mészáros Lőrincnek, aki gázszerelőből rövid idő alatt médiamogul is lett.
A cikk az elmúlt évek hatalmi építkezésének áttekintése után, a jelenhez eljutva megállapítja: az oroszbarát irányvonal oda vezethet, hogy Orbán az EU-ban egyedül marad, és emellett az infláció is destabilizálhatja hatalmát. Az Allgemeine Deutsche Zeitung által megszólaltatott Sven Leunig, a jenai egyetem politikatudósa szerint azonban az elmúlt választások azt mutatták, hogy Orbán erősen bebetonozta az uralmát, és hogy az alkotmány megváltoztatásának köszönhetően akár hatalomvesztés esetén is elegendő befolyása maradna. A lap úgy látja: az EU-nak nem kidobnia kell Magyarországot, hanem jobban kell védekeznie az – idézem – "politikai huligánok” ellen, és helyes irányba tett lépés lenne az egyhangú döntés követelményének az eltörlése.
ITT OLVASHATÓ
