„VÁLASZTÓPOLGÁRKÉNT AZT VÁRNÁM EL MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉTŐL, HOGY ODAÁLLJON A NÉPE ELÉ, ÉS MONDJA EL, MIRE SZÁMÍTHATUNK”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.09.12.

A magyar miniszterelnök a minél kevesebb vitában, a tekintélyelvű államban és kormányzásban hisz, amellyel szemben nem tűr ellentmondást se kívülről, se belülről.

Választópolgárként azt várnám el Magyarország miniszterelnökétől, hogy odaálljon a népe elé, értelmezze a helyzetet, mondja el, mire számíthatunk, ki és mit csináljon, hogy túlélje az elkövetkező fél vagy egy évet – nyilatkozta lapunknak Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója. Mégiscsak egy háborús, inflációs és energiaválság közepén vagyunk – hangsúlyozta –, fontos lenne, ha Orbán Viktor megpróbálná felkészítené az országot az előttünk álló időszakra.

Ehhez képest a kötcsei találkozón a miniszterelnök zárt körben, a sajátjai előtt beszélt. A találkozó másnapján, vasárnap délután, amikor Somogyi Zoltán kérdeztük, még nem lehetett tudni, mi hangzott el. Orbán közösségi oldalára fotókon kívül csak egy videó került ki Nagy találkozások – Kötcse 2022 címmel: a vidám zenével kísért felvételen a kormányfő a híveivel fényképezkedett...

ITT OLVASHATÓ 

MATOLCSY ARANYTALLÉRJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.09.12.

Pár hete az egyik honatyánk, rajta tartva kezét napjaink üterén, s gondjaink közül a legfajsúlyosabbat megragadva azzal a javaslattal élt, ki kellene vonni az ötforintosokat a forgalomból, mert többe kerülnek, mint az előállításuk. Csudálatos idea, amit a magam részéről azzal toldanék meg, az ötforintosokkal nem is ez a legnagyobb baj ma már, hanem az, lószart sem érnek Gyurcsány kedvenc kifejezését használva, bár ő a mamájának címezte a mondanivalóját a vérbő magyari szóval. Ötforintosainkat fölzabálta az infláció, és annyit sem érnek, mint J. A. polgártárs háborúból visszamaradt húszfillérese, a vashatos.

Mindezeken is túl, még az is lehet, nincs is ötforintos sehol, mert, mint emlékezhetünk, Bayer Tagkönyv ilyen címletekben akarta megfizetni a rá kirótt büntetést Hadházy képviselő számára, de a történet úgy elült, ma sem tudjuk, még mindig gyűjti-e az érméket, vagy az egész feledésbe merült. Mindez csak mellékszál azonban, mert a rosseb se akarja elképzelni, ahogyan Bayer Tagkönyv kitüremkedett sérvvel húzgálja az ötforintosokkal telt mázsás zsákokat. Azonban, ha még mindig ilyen fémpénzes kifizetésben gondolkodik, Matolcsy bankár a segítségére siet neki, mert aranytallért bocsát ki ötvenezres névértéken.

Ennek az az egyik vezérlő ideája, hogy értékálló lesz. No most, ebben azért nem volnék annyira biztos, mert az csak egy dolog, hogy netán ma még ötvenezret érő arany van benne mint matéria, de, ha így folytatjuk tovább, nagyon gyorsan úgy járhat ez is, mint az avítt, ma már szart sem érő ötös, az aranytallér is elveszíti értékét, és nem adnak vissza belőle a boltban, ha vásárolunk egy nyolcvan dekás kilós kenyeret. Már ebből is látszik, hogy gondjaink, és így ezzel együtt Matolcsy elvtárs gondjai is nagyobbak annál, mintsem, hogy aranytallérok veretésével azokat orvosolni lehetne, nemzeti bankunk elnöke mégis ezzel tölti az idejét.

Az inflációval kellene tennie valamit, azzal azonban nem tud. Orrba-szájba emelgeti a kamatot, hogy ne rohadjon le a forint teljesen. Ez az egyetlen fegyvere, amely azonban hatástalan, ugyanis a forint azért zuhant bele a szakadékba, mert az eltelt tizenkét év gazdaságpolitikáját elkúrták, nem kicsit, nagyon. Sőt, mivel Matolcsy gazdája lop, az Unió nem folyósítja az apanázst. Erre emelgeti a kamatot az unortodox zseni, amivel szerencsésen gerjeszti ő is tovább az inflációt, így nem marad más, mint aranytallért veretni, ami majd megőrzi az értékét. Ám, mint a fentiekből látszik, ez heroikus és egyben teljesíthetetlen feladat...

ITT OLVASHATÓ

OSZTÁLY, VIGYÁZZ!- 2.RÉSZ

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2022.09.03.

Az első rész itt olvasható.

Börtön-e az iskola, s ha igen, miért nem?

III. A nevelőapparátus előbb volt bv, mint a bv nevelőapparátus
bv = büntetés-végrehajtási szerv

Vannak gyerekek, akik szeretnek iskolába járni, de ettől még remélem nem fogunk hasra esni. A gyerekek a mekit is szeretik. Aztán vannak gyerekek, akik a maguk módján értik a tangyár rendjét, és azt nemcsak megvetik, hanem még azt is tudják, hogy ők maguk az ellenségei. Hogy az iskola olyan, mint egy börtön, igazul mondják, de kifordítva. Ugyanis nem az iskola olyan, mint a börtön, hanem a börtön olyan, mint az iskola.

Nem a börtön inspirálta az iskola fegyelmi gépezetét, hanem fordítva: az újkori iskola pedagógiai masinája állt modellt a börtön berendezéséhez. És nem is akármilyen, hanem egy katonai iskola volt ez a modell (a valóságos pedagógiai gépezetnek tervezett École Militaire [1750], ami feltehetőleg Bentham Panoptikonját ihlethette), ahol a felügyelők és tisztek például egy emelvényről pásztázhatták végig a menzaidőt, a mellmagasságig érő ajtók pedig lehetővé tették, hogy mind a budin, mind az apró, cellaszerű szobákban felügyelhessék a növendékeket, akiket viszont roppant falak választottak el egymástól.

Nem véletlen, hogy a tőkés rend hatalmi macerái mögött pedagógiai kísértetek járnak. Bár Michel Foucault soha nem írta meg az intézményesített nevelés történetét, a börtön történetében többször „egyénített nevelő büntetésről” és a fegyelmező nevelés módszereiről, a felvilágosodás után intézményesülő hatalom újszerű, pedagógiai (preventív, terápiás, egyénített, differenciáló) masinájáról beszél – pedohatalomról, edukráciáról. A modernitás hatalomtechnológiai gépezete már nem kerékbe tör.

Sorakoztat! Összehasonlít, differenciál, alá-fölé rendez, egyneműsít, és normalizál, épp úgy, ahogy a 18. század közepétől az iskola is térbeli és időbeli sorokba, sorrendbe, tanulmányi és viselkedési rangsorokba rendezi tanulóit – a modern ember kettes oszlopokba fejlődik.

Láttamoz! Megfigyel, felügyel, nyomon követ, ellenőriz, osztályoz, épp ahogy az az iskola, amelyről Baptista János már a 17. század végén álmodozott, és amely úgy alakítja tereit, idősíkjait, sötét zugait, hogy a pedellus gondosan osztályozó tekintete mindent lásson és mindenről tudjon, ám az ő figyelő tekintetét senki ne vegye észre – a modern ember ellenőrző füzete a saját teste.

Feleltet! Jegyzőkönyvet vezet, vizsgafelügyelőnek hajbókol, hullamereven néz, adatot gyűjt, méricskél, nyomoz, faggat, ellenőriz, és osztályoz, éppen csak úgy, ahogy a 18. század közepétől a vizsga és a vizsgáztatás apparátusává váló iskola, amely egyúttal a pedagógia tudományának kezdetét is jelenti, épp úgy, ahogy a kórházi vizsgálat az orvostudományét.

Mindenesetre a vallatás rituális technológiáját a nevelőapparátus vonszolta ki végleg a gyóntatófülkéből, és bizony attól fogva – a modern ember gyóntatófülkéje maga az állam. A feleltetés-vizsgáztatás lett tehát a tőkés rend legkifinomultabb fegyelmező-felügyelő masinája, annak köszönhetően, hogy az állandó mérések, tesztek, kikérdezések, és diagnózisok azt a látszatot keltik, mintha kijavítgatnák, kiigazítgatnák, sőt enyhítgetnék a fegyelmező nevelés eljárásait: az iskolapszichológus gyengédsége úgy kenegeti hájjal a nevelőapparátus könyörtelenségét, ahogy a HR-es „emberszerűsége” a vállalat embertelenségét, vagy a hivatalnok törvénytisztelete az állam illegitimitását...

ITT OLVASHATÓ

ÉLMÉNYEK ÉS ÉRTÉKEK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.09.12.

A múlt heti blog posztja alatt a facebook oldalamon volt egy komment, ami nagyon elgondolkodtatott. Azt írta, ő is elgondolkodott, mikor egy beszélgetésben valakitől ezt hallotta: “Ma minden élményközpontú. A közösségi kötődéseknek is rengetegszer élmény alapja van és nem érték alapja. A közösségek inkább közös élményeken alapulnak, mint közös értékeken.”

Kicsit olyan érzésem lett ettől a mondattól, mint mikor egy konferencián az előttem szereplő előadó arról beszélt, hogy a motivációnak belülről kell jönnie, és a legalja, mikor valamilyen anyagi dologgal, pénzzel, tárggyal próbálunk valakit motiválni. Aztán én következtem, és nem éreztem túl jól magam, ahogy ezek után arról beszéltem, hogy mi az egész munkánkat erre építjük. Mert a generációs szegénységben, a nélkülözésben eltűnnek azoknak a motivációknak a csírái, amelyekre jövőképet lehet építeni, a motiváció itt a napi szükségletkielégítésre fókuszál, és ez nagyon más. Megfogni, felépíteni ezt csak innen lehet, az alapszükségletek szintjéről.

De ez is nagyon nehéz…Sok éve, mikor a munkát elkezdtük, épp ők, akiken segíteni szeretnénk, ők mondták ki: “Az nem jó, hogy mindenki azt hiszi, neki jár minden, mert szegény. Ez így nem igazságos. Annak kell segíteni, aki tesz is valamit, nem csak ül otthon, és várja, vagy követeli a segítséget.” Így lett a segítségnyújtásunk első, közösen megfogalmazott mondata: “Nem kötelező együttműködni az Igazgyönggyel, de ha valakinek segítségre van szüksége, az kaphat tőlünk, aki maga is tesz azért, hogy élhetőbb legyen az ő családjának az élete, és a falu is.” És lassan bővülve, de egész sor lehetőséget tudtunk mutatni, adni ehhez annak, aki élni akar vele.

Miért jutott eszembe újra ez a történet? Nos, mert a közösségépítés nagy kihívásával szembesülve, a túlélési stratégiák értelmezésében világosan látszott: az értékalapú kötődések itt nem értelmezhetők. Az érték a túlélés, minden áron, akár a másik kárára is. És érték a mindent felülíró pénz birtoklása, a fogyasztói világhoz igazodó “nekem telik rá” rangja, ami olyan hierarchizálódást teremt, ami nem közösségépítő. Azon nagyon sokat kellett dolgoznunk, és kell ma is, hogy ne ez kapcsolja össze a közösséget.

Olyan dolog ez, amit csak a terepen dolgozva lehet megérteni. Mert elméletben jól hangzik a belülről jövő motiváció is…csak a generációs szegénységben, ahol a maslowi hierarchiaszükséglet alsó szintje nem ad biztos alapot az élethez, ott hiába hivatkozunk a belső tartásra, az önálló elhatározásokra, sok értelmet nem nyernek. A napi szükségletkielégítéssel küzdve kevesen elmélkednek arról, milyen jó érzés lehet önerőből elérni valamit, olyan dolgot is, amiért sokáig kell erőfeszítést tenni. A fontos itt a “most”, és nem a “majd egyszer, valamikor”.

Aztán ez az érték dolog is elég érdekes. Mert ami az egyik embernek érték, a másiknak nem az. Most pont ezt a világot éljük. Párhuzamos világ épült fel, amiben az egyik oldal értékét a másik értéktelennek tartja, és ez visszafele is épp így működik. Ma az érték érdek alapon minősíttetik. És ehhez igazodik minden, ami az érdek-érték megerősítéséhez szükséges, a sporttól a kultúráig, a környezeti szempontoktól a tudományig, az oktatástól a médiáig és folytathatnám még a sort.

Régebben sokszor leírtam: mikor 13 éve elkezdtem, azt gondoltam, nekifutok az egyik legnagyobb kritikának, amit a szegregátumok lakóival kapcsolatban gyakran megfogalmaznak, hogy nem jogkövető módon élnek. No, gondoltam, majd én megmutatom, nekik is, meg a világnak is, hogy lehet tisztán, a jogszabályokat nem kijátszva, hanem betartva is élni, tervezni. És világossá válik majd, hogy a törvénytisztelő, kitartó, legális munkát végző emberek biztos jövőképet építhetnek majd maguknak és gyerekeiknek. Ezt tekintettem egy olyan értéknek, ami meghatározó, mindenhol.

Ezzel indultam magamban, ezt képviseljük az alapítványnál is, és én is, a magánéletemben. Ma már én is csak nevetek a naivságomon. Mert hamar rájöttem: ez nem az a világ, itt más szabályok működnek. Aztán azt is meg kellett tapasztalnom, hogy a rendszer, amiben én minden ellenére mégis ezt az értékrendet képviselem, az is másképp kezdett működni. A jogkövető magatartás érdekesen kezdett szerveződni. Az érdekek mentén. Kiderült, a jogszabályokat is lehet ehhez igazítani. És még ezen belül is vannak, akikre vonatkoznak, míg másokra nem. A jelképes szótárból pedig, ami az állami működés fogalmait tartalmazza, kikerült pl. a szektorsemlegesség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés fogalma, és bekerült elfogadottként pl. a szegregált oktatás, vagy a korrupció, aminek jól emlékszem a bevezetésére, valahogy így: “hát kiben bíznánk meg, ha nem a hozzánk közel álló barátainkban?” Ja, és mindenek feletti érték lett ebben a szótárban a “nemzeti” és a “keresztény”.

A mai értékrend összeborult. Tudom, ez globális jelenség is, de mi azért rá tudtunk dobni még egy lapáttal.

Visszatérve az élményre, én azt gondolom, ez nem egy különálló, elhatárolt fogalom az értéktől. Inkább azt mondanám, az élmény a közösségben a közös értékek előszobáját jelenti. A közös élményekben körvonalazódhatnak azok az általános értékek, amelyek mentén aztán élhető lesz egy közösség. Az összecsiszolódás terepe ez, ahol az élmény érzelmi megerősítésével lesznek olyan elvek, melyeket mindenki, aki a közösséghez tartozik, elfogad majd.

Mi a közösségi összejöveteleken kezdtük lefektetni pl. a kommunikáció alapjait, aztán fokozatosan, élményközpontúan építgetve az élet minden területét, leginkább a gyerekekhez kötve mindent, hiszen mi a következő generációért dolgozunk, de a mostanival.

Pár hónapja voltak nálunk egy településről látogatók. Sokat beszélgettünk a közösségről is, pl. arról, hogy náluk külön van “falubál” és külön “cigánybál”. Két csoportnak, akik egymáséra nem mennek el. Tulajdonképpen ők maguk fedezték fel a beszélgetésben ennek a furcsaságát: vajon miért nem tudnak együtt szórakozni? Mit kellene tenni azért, hogy ez változzon?

A kezdetektől tudom: a felzárkózás elképzelhetetlen működő közösségek nélkül. Semmiféle, a közösségre rákényszerített értékrend nem épül be, sem az, amit kívülről próbálnak, sem az, amit belülről egy csoport rá akar erőltetni a többiekre. Csak úgy megy, ha élményekkel (érzelmekkel) megalapozott közösségi kultúra épül ki, ami egy lassú folyamat, és nagyon összetett dolog.

Ami nehezíti a munkát, az, hogy közben a közösség működő rendszerekhez kapcsolódik, és ezek a rendszerek ma nem közösségtámogató attitűdűek. Sokkal inkább erősödnek az érdekalapú, kirekesztő megnyilvánulások. A polarizálódó társadalom üzenetei ma nem az élhető közösségekről szólnak, hanem arról, hogy mindenki tudja hol a helye. És ebben a kategóriák: “velünk, vagy ellenünk”, “fent, vagy lent”.

De lehet-e valaha működő közösséget kovácsolni ebből? Kétlem. Ez nem fog menni így. Sem nagyban, sem kicsiben.

ITT OLVASHATÓ

ÉLŐLÁNCCAL VETTÉK KÖRBE AZ IGAZGATÓHELYETTES FELMENTÉSE MIATT TILTAKOZÓK A MISKOLCI HERMAN GIMNÁZIUMOT

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2022.09.12.

Hétfő reggel fél 8-tól fekete ruhába öltözött diákok, szülők és tanárok tiltakoztak élőlánccal a miskolci Herman Ottó Gimnázumnál azért, mert a múlt héten a fenntartó tankerület felmentette az intézmény igazgatóhelyettesét, Dezsőfi Györgyöt. A szóbeli indoklás szerint azért született a döntés, mert az igazgatóhelyettes a pedagógusok polgári engedetlenségének az élére állt a múlt héten.

A tankerület szerint a hatályos törvényekben a polgári engedetlenség nem definiált fogalom, a munkabeszüntetés veszélyezteti a tanulók érdekeit, az igazgatóhelyettesnek pedig kiemelt felelőssége van az iskola jogszerű működésében. Dezsőfi György lapunknak azt mondta: tíz éve az iskola igazgatóhelyettese, szerinte a menesztése nem áll arányban az elkövetett vétséggel.

A tanárok ezután döntöttek úgy, hogy hétfő reggel fekete ruhában, élőlánccal veszik körül az iskola épületét, ehhez csatlakoztak a szülők és a diákok. Az élőláncban noÁr élő közvetítése szerint annyian vettek részt, hogy nemcsak az iskola épületét, hanem annak tornacsarnokát is körül tudták venni a fekete ruhás tiltakozók.

Az élőlánc reggel nyolcig tartott az iskolánál, ekkor a diákok elindultak az intézményt fenntartó tankerülethez átadni azt a petíciót, amelyben kérik, hogy a hétfőtől hatályos felmentést a tankerület vonja vissza, és Dezsőfi György maradhasson az intézmény igazgatóhelyettese...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

„FELELŐS VAGYOK A MÚLTAMÉRT” – LENDVAI ILDIKÓ PÁRTÁLLAMRÓL, TÉVEDÉSEKRŐL, GYURCSÁNYRÓL ÉS ELLENZÉKRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.09.12.

„A gazdaságban se a nemzeti bezárkózást hirdető orbáni alapokon akarjon építkezni. Mert építeni úgy mást nem – legfeljebb légvárat lehet” – üzeni Lendvai Ildikó Donáth Annának. A szocialisták egykori elnöke elsőként jelezte, hogy reagálna a Momentum EP-képviselőjének lapunkban megjelent vitacikkére, minthogy azonban Lendvai életútja jóval izgalmasabb, tapasztalata pedig az egyik legnagyobb a hazai politikában, a Válasz Online véleménycikk helyett inkább interjút kért tőle. Így szóba kerülhetett a Kádár-rendszer, a gyurcsányi évek és az ellenzék mai helyzete is. Főként pedig: a „befagyasztott” Magyarországé. Interjú...

ITT OLVASHATÓ

A HÁZIORVOSOK ROVANCSOLÁSÁVAL BIZONYÁRA A PRAXISFENNTARTÁS VÁLTOZTATÁSÁT KÉSZÍTIK ELŐ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.09.11.

„Önmagában az nem kifogásolható, hogy tartanak egy ellenőrzést vagy felmérik, hogy milyen a háziorvosi praxisok eszköz-, műszer-, személyzeti ellátottága, milyen feltételrendszerben látják el a beteget, ám a mód, ahogy ez zajlik, az kifogásolható.” Így reagált Kökény Mihály a hírre, miszerint a járási kormányhivatalok által kiküldött levelekből értesültek a háziorvosok és a házi gyermekorvosok, hogy Pintér Sándor utasítására átfogó ellenőrzést tartanak a következő hetekben náluk. Az nem derült eddig ki, hogy mi a konkrét cél, de a volt egészségügyi miniszter azt gyanítja, összefüggésben áll azzal a tervvel, miszerint a jövőben a praxisfenntartást nem az önkormányzat végzi, hanem a Kórházi Főigazgatóság egy egysége. „Feltételezem, ezt készítik elő” – mondta...

ITT OLVASHATÓ

EZ MÉG NEM A REZSI-ARMAGEDDON, AZ CSAK OKTÓBERBEN ÉS JANUÁRBAN ÉRKEZIK

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.09.12.

"Van olyan ügyfelünk, aki most még 18 forintért kap egy kilowattóra áramot, de a jelenlegi állás szerint januártól már 240-et kellene fizetnie".

Így foglalta össze a G7-nek egy kereskedő egyetlen példán, hogy mennyire katasztrofális a rezsihelyzet a cégeknél. A vállalatok nagy része ugyanis jelenleg egy tavaly vagy még korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt, így eddig szinte egyáltalán nem szembesült az idei drasztikus drágulással. Most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez pedig az élő szerződések kifutása után jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra.

Nem a háború hozta az árrobbanást

A vállalati energiapiac egyáltalán nem úgy működik, mint a lakossági, hogy van egy fix ár, és mindenki tartósan azon a szinten kapja az áramot és a gázt az egyetlen megmaradt állami szolgáltatótól. A vállalatok piaci kereskedőkkel szerződnek, és velük alkudnak ki egy díjat egy bizonyos időszakra. Bár sokféle megoldás képzelhető el, a leggyakrabban az történik, hogy a céges fogyasztók készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek le a kiválasztott kereskedővel. Jellemzően egyéves szerződéseket kötnek a gáz esetében október, a villamosenergiánál pedig január 1-jei kezdettel, de elképzelhető rövidebb vagy hosszabb időtáv is.

A kialkudott ár sem feltétlenül fix, köthetik például tőzsdei árhoz is. A cégek többsége azonban a mostani energiaválság kezdetéig a kiszámíthatóságot részesítette előnyben, és az egész áram-, illetve gázévre egy fix díjra szerződött le.

Lapunknak ugyanakkor már tavaly ősszel is több cégvezető azt mondta, hogy változtatni fog ezen a gyakorlaton. Az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben ugyanis az árak emelkedése nem az orosz offenzívát követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött. Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült. Ráadásul a piaci fordulatban bízva sok vállalkozás a végsőkig kivárt, ami ősszel komoly árrobbanást eredményezett. 2021 októberében forintban kifejezve a gáz tőzsdei jegyzése nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban...

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ PÉTER VALAMIRŐL NAGYON LEMARADT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.09.12.

Az ország vezetői számára a foci még mindig fontosabb, mint a nemzeti érdekek képviselet

A kormány polihisztora még pénteken is azon élcelődött, hogy az Európai Unió országai 15 százalékos energiamegtakarítást szeretnének elérni a télen. Úgy tűnik, a miniszternek elfelejtettek szólni, hogy amíg ő Argentínában meghatottan Messi mezét szorongatta, addig itthon is megfordult a széljárás, és a közintézményeket drasztikus energiatakarékosságra intették.

Időközi: az ellenzék gyakorlatilag elveszítette a többségét az I. kerületben

Az ellenzék tíz képviselővel kezdte meg a ciklust 2019 őszén, a kormánypárti frakció pedig öt tagból állt. Azóta azonban két jobbikos kilépett a pártjából és rendre a Fidesz-KDNP-vel szavaz.

Ez még nem a rezsi-armageddon, az csak októberben és januárban érkezik

Az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben az árak emelkedése nem az orosz offenzívát követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött. Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült. A cégek többsége az energiaválság kezdetéig az egész áram-, illetve gázévre egy fix díjra szerződött le.

Nyugdíj: nagyon sokan kapnak nagyon keveset

A minimálnyugdíj összege évek óta nem változott, 60 ezer nyugdíjas 40 ezer forintnál is kevesebbet kap.

2020 áprilisa óta nem szerelhetnek le a távozni akaró katonák

Május végén szertefoszlottak a kilépéshez fűzött reményeik, amikor a kormánypárti kétharmad egy alaptörvény-módosítás keretében lehetővé tette, hogy a kormány „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetén is elrendelhet veszélyhelyzetet, amit az alkotmánymódosítás kihirdetése napján meg is tett.

A magyar adóhatóság látja a legtöbb adatot az emberekről egész Európában

Nagy reményeket fűznek a Mesterséges Intelligencia Munkacsoporthoz (MIMCS), amely a NAV egyedülálló adatvagyonának értékére épülő kutatásokat végez. A MIMCS márciusban jött létre, vezetője a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője.

15 milliót kaphatott eddig a a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya miniszteri biztosa

Tiba István áprilisig még havi egymillát markolhat fel, miközben a beruházásból – úgy tűnik – nem lesz semmi.

Parazitokrácia

“Előre mondom, jobb rá felkészülni: egyszer véget ér a rezsim, s a legrosszabb az lesz, amikor mindenki ráeszmél, hogy miféle borzasztó, halvány gyenge nímandok tarolták le az országot. A fideszesek Dobozy-kúria előtti fontoskodó hallgatása éppen abból fakad, hogy valójában nincs is mit mondaniuk. Hatalmuk titkos receptje ugyanis egyszerű, mint a raklap: rátelepedtek az ország erőforrásaira és gátlástalanul felélték azokat, mindenki mást pedig elutáltak az kondértól – vagy az út szélére lökdöstek. Ennyi.”

Európai médiahatóságot hozna létre a Bizottság, hogy ne ismétlődhessen meg máshol a magyar példa

A rendelet célja, hogy biztosítsa az egyes szerkesztőségek szerkesztői függetlenségét a politikai hatalomtól és nagyvállalatoktól, és átláthatósági követelményeket írjon elő a tagállamok számára a médiatulajdonlással kapcsolatban.

Az Azonnali után az Egri Ügyekkel is elbántak a laptulajdonosok

A nemrég LMP-társelnökké választott Ungár Péter és egykor az Indexet alapító Gerényi Gábor cége nem értesítette az érintetteket, egy másik lap közölte, hogy kirúgták a szerkesztőséget.

Bepanaszolja a magyar médiahatóság Hollandiában a Netflixet

Bepanaszolja az NMHH az HBO-t is, de őket Csehországban és egy másik széria miatt.

Senki nem felelős a közmédiában elhangzottakért

“Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek.”

Most is titkolják, mint mondott Orbán Kötcsén

“A duma pedig már nem segít. Orbán Viktor sok éve bevallotta, hogy nem arra kell figyelni, amit mond, hanem arra, amit csinál. Csakhogy a tetteket – általában – megelőzik a szavak. Vagyis a 31. polgári pikniken elhangzott beszéd támpontot adhatna arra, vajon látja-e igazán az ország első számú vezetője, hogy milyen helyzetbe kormányozta szeretett (?) országát, vagy továbbra is egy olyan álomvilágban él, amelyben semmi sem fontos, csak az, hogy megtarthassa a hatalmát. Minden áron.”

Ukrán áttörés, magyar dilemma

“… ma hazánk a gyenge láncszem az orosz birodalmi álmot valóra váltani igyekvő Putyin feltartóztatása érdekében vívott küzdelemben, s ezt bizony az élet-halál harcukat vívó ukránok is így látják. Talán itt lenne az ideje egyértelmű, minden kételyt félresöprő gesztusokat tenni a megtámadott félnek. Feltéve, hogy a harkivi áttörés látható volt Kötcséről.”

ITT OLVASHATÓ

ÍGY JÁTSZIK A KORMÁNY A NYUGDÍJASOKKAL - MÉLYÜL A SZOCIÁLIS SZAKADÉK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.09.12.

Az infláció miatt az évközi korrekció törvénybe foglalását követeli a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK). Az Azénpénzem.hu értékelése szerint bár az ehhez kapcsolt érvelésükben akad hiba, az azonban biztos: ahogy a kormány az idősebbek ellátását alakítja, meglehetősen sok sebből vérzik.

A napjainkban elképesztő mértékben növekvő infláció új helyzetet teremt a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló jelenlegi szabályozásban – tette közzé a NYOK. Követelik, hogy kerüljön be a nyugdíjtörvénybe, hogy amennyiben az éves tényleges infláció jelentősen meghaladja a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói áremelkedést, akkor kötelező legyen a soron kívüli évközi korrekció.

A jelenlegi rendszer változatlan működtetése (beleértve azt is, hogy a nyugdíjakra nincs felső korlát) egyértelműen egyre mélyülő szociális szakadékhoz vezet. Bármiféle szociális háló nélkül.

Felszólítják a kormányt, hogy legalább a 2021-es 0,3 százalékos nyugdíjkorrekció elmaradását pótolja a legközelebbi, vagy a 2022. novemberi nyugdíjkiigazításnál. A törvény módosítása egyértelműen indokoltnak tűnik (a nyugdíjemelés jelenleg meglehetősen a kormány kegyére van bízva, az előírások nem igazán precízek), de a kifogásolt elmaradás tényébe bele lehet kötni...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ILYEN MAGAS ÉS MEDDIG? - A JELENLEGI MAGYARORSZÁGI INFLÁCIÓ TERMÉSZETÉRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.09.12.

Ismeretes, hogy Orbán Viktor nemrég még azt tanácsolta a magyaroknak, hogy dolgozzanak többet, ha lépést akarnak tartani az emelkedő árakkal. Az egyesek szerint horrorisztikusnak mondott augusztusi inflációs adat megjelenésének napján Gulyás Gergely a kormány új javaslatát tolmácsolta. Szerintük „rossz választ adtunk az agresszióra”, mert a szankciók inflációra vezetnek, és ha azokat felfüggesztenék, a drágulás azonnal megfeleződne. Hát nem egészen ez a helyzet a magyar gazdaságban, nézzük, hogyan is állnak a dolgaink.

Milyen mértékű inflációról van szó?

A Statisztikai Hivatal szerint az áremelkedés augusztusban 15,6 százalékos volt, ám uniós módszertan szerint számítva, a harmonizált index ennél jóval nagyobb, 18,6 százalékost jelzett. A különbség egy része érthető, más része nem. A harmonizált árindex figyelembe vette az augusztusban már érvényes rezsiemelést. Ezt a KSH a hazai piacra szánt mutatójában majd csak szeptembertől teszi meg. Noha a megemelt áram- és gázszámlákat már augusztustól fizetnünk kell, ennek figyelmen kívül hagyásával fiktív jólétet lehet kimutatni (és a nyugdíjkorrekció is kisebb lehet a tényleges drágulásnál).

Másrészt a hivatal a nekünk szánt indexben nem számol a külföldiek magyarországi fogyasztásával, míg az uniós módszertan ezt megköveteli. Hogyan tudják ezt a KSH-ban megoldani, nem ismeretes. De ha megoldják (például becslésekkel), téves eredményt mutatnak ki. Hiszen a külföldiek hazai vásárlásai hozzáadódnak az itthoniak keresletéhez, és együtt teremtenek lehetőséget az áremelési szándékok elismerésére. A kereslet húzta inflációból nem különíthető el, hogy az a rezidensek vagy a nem magyar állampolgárok fogyasztási keresletéből adódik-e. (És hova sorolódik a kettős állampolgárok fogyasztása?)

Az említett felvetésektől függetlenül, a háztartások zöme egyik inflációs adatot sem fogadja el, mert az üzletekben és a szolgáltatóknál jóval nagyobb drágulást érzékel, ami nagyon is érthető. Hiszen leggyakrabban élelmiszereket vásárolnak, és ezeknek az árai ebben az évben az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedtek – hivatalosan is –, a fogyasztói kosárba kerültek 40-60 százalékkal is (kenyér, margarin, sajt, tojás, száraztészta, rizs, sertészsír, baromfi stb.). A szerencsétlen háztartási naplót vezető persze nem tud súlyozni és kereslete nem öleli fel a fogyasztói kosár teljes tartalmát. Beéri egy-egy termék vagy szolgáltatás drágulásán szörnyülködni, és minden adott esetben igaza van. Nem illik lefitymálni ezt a véleményt, mert inflációs várakozásai, bér-, nyugdíjemelési követelései, vállalkozásának árszabásai, mint szociológiai tényhez, ehhez igazodnak.

Magam is készítettem egy kis felmérést: egy nagy élelmiszerlánc tavaly decemberi és a most augusztusi reklámújságjában szereplő kínálat árait vetettem össze, amiből az idén lezajlott árnövekedés kiolvasható. Bizony az esetek többségében a KSH által jelzettnél jóval nagyobb drágulás mutatkozott. Akik tehát ennek az üzletláncnak voltak a vásárlói, nem alaptalanul hitetlenkedtek a hivatal által publikált árindex felett. (S tudjuk, hogy a kereskedő cégek, ha nem is kartellben, de követik a többiek árszabásait.)..

ITT OLVASHATÓ