FACEBOOKSzerző: GÁBOR GYÖRGY2022.09.08.
Küldtek egy televíziós műsort, amely az MTV nevű párttévében ment le. Azzal az üzenettel, hogy vajon „Téged miért nem hívtak meg?” Egyrészt, ha meghívtak volna, köszönettel nemet mondtam volna. Másrészt rajta vagyok a tiltottak listáján. Harmadrészt pedig ebben a diskurzusban nem is lett volna helyem. Szerencsére.
A műsor azzal kezdődött, hogy a mívesen pödrött bajszos műsorvezető elmondta, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint míg 2019-ben a megkérdezett felnőttek 58%-a vallotta magát vallásosnak és az egyházi tanítás követőjének, illetve a maga módján vallásosnak, addig 2021-ben már a megkérdezettek 74%-a vallotta ugyanezt. Mi az emelkedés oka, mi van a számok mögött – kérdezte a bajszos. A Nézőpont Intézet elemzője így válaszolt: „Örömhírként lehet elmondani, hogy az emberek felbátorodtak, s vállalják a vallásukat.”
Nos, „örömhír” egy gyermek születése, a nagymama felépülése, a gyermek egyetemi felvétele stb., de egy szociológus (azaz „szociológus”) ne örömhíreket közöljön, ez a négy evangélium dolga, hanem adatokat, amelyeket konzekvensen és pártsemlegesen igyekszik értelmezni. Ha tudható, hogy számára mi az örömhír, máris – teljes joggal - megrendül a bizalom az általa szállított számokban, tényekben, adatokban.
Azzal pedig mit akar mondani a Nézőpont Intézet roppant mód felkészült szociológusa, hogy az emberek „felbátorodtak”? Ezt vajon milyen adatokból olvassa ki? Felbátorodtak? És ha épp ellenkezőleg: elbizonytalanodtak és megfélemlítették őket, melynek következtében minden igyekezetükkel csak megfelelni kívánnak, vagyis a megfelelési kényszer vezeti a válaszadók nagy részét. Kivált egy olyan politikai hatalom regnálása alatt, amely a (keresztény) nemzethez való tartozás egyik legfőbb kritériumát épp a vallásban, a vallási elköteleződésben látja. Mindez azonban fel sem merült, de hisz nem is voltam ott.
Aztán végképp nézhetetlenné válik az agitprop duma: 2010 előtt (!!!) nem vállalták az emberek a vallásosságukat, ám 2010-ben „tendenciaváltás” történt, s olyan jobboldali-konzervatív kormány került hatalomra, amely támogatja az egyházakat, ezért az emberek egyre nagyobb bátorsággal (!!!) vállalják vallásosságukat. Vagyis bátorság és nem politikai konformizmus.
Aztán egyikük közli, hogy 1945-től 1990-ig létezett az a kommunista rendszer, amely kifejezetten tiltotta a vallásgyakorlást. 1990-ig! Végül megállapodnak abban, hogy az, aki „a maga módján vallásos”, az „nem vállalja a hitét”, az „ciki”, az „avítt”, „kaotikus”, de azért mégis jó (!!!), mert „megnyitja az embereket az Isten felé.”
Ezen a ponton kikapcsoltam a műsort. A felkészületlenség és az ostobaság esete a szemérmetlen pártszolgálattal. Egyébként a műsor három vendége közül egy a Nézőpont Intézetből érkezett, kettő a Közszolgálati Egyetemről.
Épp, mint az adott tévé: közszolgálati.
Tényleg kacagni való.
