KLUBRÁDIÓSzerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT2022.09.01.
A magyar kormány biztos abban, megkapja az uniós pénzeket, vagy éppen bizonyos beruházások előfinanszírozásával akarják nyomás alá helyezni az Európai Bizottságot, hogy engedélyezzék a helyreállítási alap folyósítását Magyarország számára. Eric Manner, bizottsági szóvivő szerint azonban ezzel nem kényszeríthetik a testületet – írja az Euobserver.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, értékelni akarja a helyreállítási alap feltételeire vonatkozó magyar válaszokat – írja az Euobserver. Mindenesetre a vezetőség nem akart reagálni arra a magyar sajtóban megjelent hírre, hogy Orbán a várható pénzügyi alap terhére már osztogatni kezdte a pénzeket a magyar költségvetésből, az 5,8 milliárd Euro egy részét, még mielőtt azokat odaítélték volna a magyar kormánynak. Ami egyértelműen arra utal, hogy Orbánék biztosak abban, megkapják az uniós pénzeket. Vagy éppen így akarják nyomás alá helyezni az Európai Bizottságot. "Nem létezik, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak ránk" – így reagált az értesülésre Eric Manner, bizottsági szóvivő. Az vitathatatlan, hogy számos kérdésben előrejutottunk az elmúlt hónapokban, de továbbra is maradtak nyitott és megválaszolatlan kérdések, mint például a korrupció-ellenes intézkedések, korrekt auditálási és ellenőrzési mechanizmusok felülvizsgálata. Ezzel párhuzamosan folyik a másik eljárás, amely a jogállami normasértések korrigálását ellenőrzi, többek között a közbeszerzési eljárásokat, mivel e téren is felmerült a korrupció alapos gyanúja, így e téren is változásokat sürget az unió. Az Orbán-kormány októberre ígérte a tényleges változtatások végrehajtását. A magyar jogállami helyzetről szeptember közepén fog szavazni az Európai Parlament. Közben egyébként folyik a vita a lengyelekkel is, mert számos bírói vélemény szerint Ursula von der Leyen bizottsága elhamarkodottan ítélte oda a segélyt Varsónak, hiszen semmilyen előremutató változás nem történt a jogállammal összeegyeztethetetlen bírói rendszerben.
A legmagasabb kamatszint Európában
Ugyan nem mai és friss hír, hogy 11,75 százalékra emelte az irányadó kamatot az MNB, de a Bloomberg tudósítása mégiscsak újat mond, hogy ezzel sikerült elérnie a magyar kormánynak a legmagasabb kamatszintet az Európai Unióban.
Orbán nem veszi tekintetbe az uniós alapelveket
Olyannyira kimagaslóan nagy tételben állapodott meg a magyar kormány a Gazprommal a szeptembertől csaknem napi 6 millió köbméter gázszállításra szerződve, hogy feltehetően nemcsak saját téli fűtési igényét fogja kimaxolni hazánk, de juttathat belőle Ausztriának és Szlovákiának is ebből busás áron – feltételezi az orosz Kommerszant újság. Igaz, a Török Áramlaton át érkező gáz egyelőre csak két hónapig jön ebben a tételben. Már augusztusban is a korábban rögzített mennyiség feletti 2,6 millió köbméter érkezett hazánkba. A hír azért is robbant be a nemzetközi piacra, mert a Gazprom épp most állította le az Északi Áramlat 1-et – állítólag csak 3 napra karbantartásra hivatkozva. Egy orosz elemző fel is hívja a figyelmet, hogy az orosz különleges katonai művelet ellenére az uniós tagállam, Magyarország továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, és rendszerint hallatja hangját, ha az orosz szankciókról esik szó Brüsszelben. Azt is látni kell, hogy ha Európa tényleg bajban lesz gáz híján, akkor az egyetlen uniós ország hazánk lesz, ahová a Török Áramlaton keresztül biztonságosan érkezhet a gáz – írja a lap.
A Berlin Zeitung ezt írja ugyanerről: miközben Európa energia-megtakarításra rendezkedik be azzal a céllal, hogy csökkentse az oroszoktól való függését, addig Magyarország még több gázt vásárol Moszkvától.
Ugyanebben a megközelítésben értékeli a friss fejleményeket a ZdF is, mondván, Magyarország már az olajembargónál is külön alkut kötött, most az augusztusra kialkudott újabb gázmennyiséget duplázta meg további két hónapra. Orbán nem veszi tekintetbe az uniós alapelveket ebben a tekintetben sem.
Az orosz nyelű EurAsia Daily is megírta, hogy a magyar kormány nem támogatja az oroszokra vonatkozó schengeni vízumtilalmat, hisz erről nyilatkozott a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszterek prágai találkozóján a sajtónak. S ezzel csak nyomatékot adott korábbról is ismert álláspontjának, hogy semmilyen megszorítást nem hajlandó ebben a kérdésben elfogadni. A vita nem zárult le, mert a Balti-államok a többségi döntés ellenére egyedi megoldásban gondolkodnak.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
.png){kind=link}