Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.08.17.
2022. augusztus 17., szerda
BOD PÉTER ÁKOS: EGY ÚJ VILÁGBAN KERÜLT MAGYARORSZÁG A LEMINŐSÍTÉS KÜSZÖBÉRE
PORTFOLIO
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.08.17.
Számít-e a hitelminősítői döntés? A vállalati életben természetesen nagyon is számít. Elismert hitelminősítőktől kapott megfelelő besorolás nélkül ki sem lehet lépni kötvénnyel, részvénykibocsátással a tőkepiacra. A gazdasági szereplőknek pedig sokat segít, ha a Fitch, a Moody’s vagy a Standard & Poor’s elvégzi azt a kockázatelemzést, amelyre a legtöbb potenciális befektetőnek nincs módja. De vajon a szuverén kockázati besorolás számít-e még? Persze, hogy számít: a péntek esti közleményében a Standard & Poor’s megtartotta ugyan a magyar állam BBB besorolását, de a stabil kilátások helyett negatívat adott: a rákövetkező hétfőn a forint az euróval szemben elvesztette értéke kettő százalékát, szinte bizonyosan az országkockázatot érintő bejelentés hatására...
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.08.17.
MEG KELL SZEREZNÜNK A TÁRSADALMI KONTROLLT AZ ENERGIARENDSZEREINK FELETT!
MÉRCE
Szerző: ANTAL ATTILA
2022.08.17.
Az Orbán-rendszer válaszai az energiaválságra megerősítették azt, amit eddig is tudtunk: Orbánék számára a nemzeti és a nemzetközi tőke végletekig való kiszolgálása és nem az emberek támogatása a fontos. Ez a neoliberális hozzáállás a klíma- és ökológiai válság korszakában társadalomellenes. Bármilyen rendszerváltó formáció és szándék alakuljon is ki a közeljövőben, azt figyelembe kell(ene) vennie, hogy a 21. században az energetikai (és így társadalmi) rendszereink korántsem működhetnek pusztán piaci alapokon: ellenkező esetben esélyünk sem lesz túlélni a klímaválságot.
Magam (afféle humánértelmiségiként) mindig is úgy véltem, hogy amikor energiarendszerekről beszélünk, akkor ez alatt korántsem csak az energetikai infrastruktúrát és szakpolitikát értjük, hanem magukat a társadalmi rendszereket is. Energiatermelés és társadalom számomra elválaszthatatlan egységet alkot. Valószínűleg ezt az is bizonyítja, hogy a globális kapitalizmus is egységként tekint az energiarendszerre és a fogyasztásra, s ezért volt kifizetődő a tőke számára az energiapazarló fosszilis szektort addig működtetni, ameddig az a pusztulás szélére nem sodorta a bolygón élő fajokat és benne az emberiséget (sajnos olyan időket élünk, hogy ahol csak lehet tisztázni kell: a környezetpusztítás az emberiséget egy egységes fajként érinti).
Félreértés ne legyen: a globális ökológiai és klímaválságot az a tőkés szemlélet hozta létre, amely mindenre kiterjesztette a piaci logikát, és ebben a rendszerben a természet egy kimeríthetetlen és megdöbbentően olcsó erőforrásként lett elkönyvelve.
Szerző: ANTAL ATTILA
2022.08.17.
Magam (afféle humánértelmiségiként) mindig is úgy véltem, hogy amikor energiarendszerekről beszélünk, akkor ez alatt korántsem csak az energetikai infrastruktúrát és szakpolitikát értjük, hanem magukat a társadalmi rendszereket is. Energiatermelés és társadalom számomra elválaszthatatlan egységet alkot. Valószínűleg ezt az is bizonyítja, hogy a globális kapitalizmus is egységként tekint az energiarendszerre és a fogyasztásra, s ezért volt kifizetődő a tőke számára az energiapazarló fosszilis szektort addig működtetni, ameddig az a pusztulás szélére nem sodorta a bolygón élő fajokat és benne az emberiséget (sajnos olyan időket élünk, hogy ahol csak lehet tisztázni kell: a környezetpusztítás az emberiséget egy egységes fajként érinti).
Félreértés ne legyen: a globális ökológiai és klímaválságot az a tőkés szemlélet hozta létre, amely mindenre kiterjesztette a piaci logikát, és ebben a rendszerben a természet egy kimeríthetetlen és megdöbbentően olcsó erőforrásként lett elkönyvelve.
Ez az óriási és önsorsrontó hazugság kis túlzással azt jelentette, hogy a tőkés termelés profitérdekei mentén nyugodtan lehet pazarolni, pusztítani a természeti erőforrásokat. Eddig tehát a globális kapitalizmus logikái mentén (kapitalocén) rendeztük be energiarendszereinket, és ennek az emberi eredetű (antropogén) klímaválság lett az eredménye.
A jobb- és liberális oldalon azért is tagadják és/vagy relativizálják az emberiség (de mindenek előtt a tőkés gazdasági rendszer) okozta ökológiai és klímaválságot, mert számukra csakis a kapitalista realizmus létezik...
A jobb- és liberális oldalon azért is tagadják és/vagy relativizálják az emberiség (de mindenek előtt a tőkés gazdasági rendszer) okozta ökológiai és klímaválságot, mert számukra csakis a kapitalista realizmus létezik...
SZÁZMILLIÓK HOTELFEJLESZTÉSRE A FŐTANÁCSADÓ CÉGÉNEK – A RENDŐRSÉG SZERINT NEM TÖRTÉNT BŰNCSELEKMÉNY
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.08.17.
Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.
Jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 111 milliárdra drágult programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.08.17.
Jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 111 milliárdra drágult programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg...
NAGY POFÁRA ESÉS UTÁN JÖVÜNK MAJD RÁ, HOGY MERŐBEN ÚJAT KELL KEZDENI A FIDESZES DÁRIDÓ UTÁN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Riporter: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2022.08.16.
A vidéki emberek gondolkozásáról, a polgármesterek lehetőségeiről és az Orbán-rendszer hibáiról Kübekháza független polgármesterével, Molnár Róberttel Pálinkás Szüts Róbert beszélgetett a Reggeli gyorsban. Gondolkodó ember nem lehet közömbös, mert ha valaki mégis közömbös gondolkodó ember létére, az tettestársává válik a rendszernek, ami azonban egyszer véget ér, igaz, nagyon-nagyon fájdalmas lesz mindannyiunknak – mondta egyebek mellett Molnár Róbert, aki a tavaszi választások idején az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mellett állt ki.
Ugyan mindenféle szakértők az áprilisi országgyűlési választások után hónapokon keresztül elemezték, hogy vajon miért szavazott az emberek többsége vidéken a Fideszre, a Szeged melletti Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert szerint ez egyértelmű: nem megfelelő a kormánypárttal szembeni kínálat. Szerinte az ellenzék legnagyobb problémája az, hogy nincsen – manapság ő sem tudna jó szívvel senkire sem szavazni. A klasszikus értékeket, mint a jobb- meg baloldaliság, nyomokban sem találja egyik oldalon se. A Fidesz oligarchapárt lett, ami a pénz körül forog, a baloldal pedig még mindig keresi a helyét, a Jobbikról meg beszélni se szeretne. Úgy véli, ma már annak hiszünk, aki jobban hazudik és hangosabban. Biztos benne, hogy klasszikus értelemben vett jobboldali vagy baloldali politikával Magyarországon nem lehet választást nyerni – tette hozzá a kübekházi politikus, aki a tavaszi választások idején az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mellett állt ki. Márki-Zay egyben hódmezővásárhelyi polgármester is, és a Kübekházával szomszédos választókerületben a fideszes Lázár Jánossal versengett –- sikertelenül – egyéni parlamenti mandátumért.
Molnár Róbert szerint a magyar társadalom ugyanolyan mélységekben van, mint a rendszerváltás előtti időkben. Ezért ő, ha kicsiben is, de mindent megtesz azért, hogy változzon a helyzet, hogy az ország jobb hely legyen. „Gondolkodó ember nem lehet közömbös, mert ha valaki mégis közömbös gondolkodó ember létére, az tettestársává válik a rendszernek, én ezt nem tehetem meg” – mondta.
Az elmúlt húsz évben, mióta polgármester, azt figyelte meg, hogy a nép arra szavaz, akinek áll a zászló. Ami nem csoda, hiszen a magyar társadalom mindig paternalista volt, a történelem során a magyaroknak mindig kellett egy vezér, akit vakon követhetnek, amikor aztán rájöttek, hogy becsapták őket, akkor megszaggatták a ruháikat és a szívüket, és megpróbáltak valami újba kezdeni, de ez nem mindig sikerült – fogalmazott. Molnár azt mondja, a rendszerváltás után harminc évvel oda jutottunk, hogy újra embereket fosztanak meg jogaiktól, újra rendőrsorfallal kell szembenézniük, valamint ugyanúgy kell harcolni a szabadságjogainkért, mint korábban. A polgármestereknek meg félniük kell a "járási pártitkároktól", akiket most fideszes választókerületi elnököknek hívnak, és akik a rajtuk keresztül elérhető állami támogatásokkal kufárkodnak. Ha rámosolyogsz, és benyalsz a rendszernek, akkor van pénz, hanem, akkor meg nincs. "Nem a szorgalom, a tehetség, a kreativitás hanem a szervilizmus számít, és én nem egy ilyen Magyarországról álmodtam" – mondta Molnár, aki szerint vannak polgármesterek, akik ott tartanak, hogy beveszik a "letojom" tablettát, és nem szólnak, különben, a hatalom bünteti a településüket. A retorziókra szerinte példa a másfél ezer lakosú Kübekháza esete, amelynek tavasszal a Magyar Falu Program keretében beadott tíz pályázatából egy sem nyert. Az április választások után el is hívta a fideszes választókerületi elnököt beszélgetni egy helyi étterembe, ahol az közölte vele, akkor lesz pénz, ha be fogja a pofáját.
A legfájóbbnak azt tartja, hogy tizenhét évesen ugyanazokkal vett részt a tüntetéseken, mint akik ma lebontják a jogrendet, a jogállamiságot, akikkel együtt dolgoztak azért, hogy megszabaduljunk a pártállami kötelékektől. Úgy gondolja, az elmúlt tizenkét évben minden adott volt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Fidesz-elnöknek ahhoz, hogy Magyarországból remek országot csináljon, és ha ő államférfi lett volna, akkor ezt meg is tette volna. Helyette csak aranypapírba csomagolt hazugságokat kaptunk, amit nemzeti körettel tálaltak, leöntve egy kis keresztényi szósszal – ennyiben okosabb, mint a kommunisták –, de ettől még a mostani rendszer is rohadó és korrupt.
Molnár Róbert szerint a kormány nem foglalkozik az önkormányzatokkal, és nem érti a működésüket sem. Amíg az önkormányzat nettó finanszírozásában nincs annyi pénz, hogy felvegyenek a kommunális feladataik ellátására munkavállalókat, addig az önkormányzatok rászorulnak arra, hogy közfoglalkoztatottakként alkalmazzanak embereket. A kormány közben azt kommunikálja, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, mert olyan jól megy a gazdaság, hogy közülük sokan kiáramoltak a munkaerőpiacra. Közben, aki például beteg hozzátartozót ápol, rászorul arra, hogy ha kevés pénzért is, de közmunkásként dolgozzon, és az önkormányzat is rászorul arra, hogy őket foglalkoztassa. Azt mondja, már januárban tudták, amikor elkezdték nézni a költségvetést, hogy a leépítés a cél. „Semmi szociális érzékenysége nincs a kormánynak – vallja a polgármester –. "Egyetértek Juhász Gyulával, ez a mai kereszténység egy szenteltvizes pogányság” – mondta Molnár Róbert.
Úgy véli, a hatalom célja az volt, hogy közömbös, közönyös társadalmat hozzon létre, hiszen ez jól jön a rezsimnek, de káros a társadalom számára. Hiszi, hogy a hatalomnak előbb utóbb szembesülnie kell azzal, hogy van következménye annak, amit tett. "Az elmúlt tizenkét év eredménye, hogy idáig süllyedt a társadalom, morálisan, fizikálisan, anyagilag is egy megtört gerincű társdalom lettünk." Mint fogalmazott, pillanatnyi percemberkék dáridója zajlik a magyar politikával. "Hogy lesz így magyar jövő?" – tette fel hozzá a költői kérdést.
Hiszi, hogy társadalmi ébredések nagy krízisek után jöttek el, amikor a biztosnak hitt struktúrák összeomlottak, akkor az emberek elkezdtek gondolkodni. A világháború után három év alatt épült újra az ország, hiszen volt egy közös cél. Addig nem lesz semmi változás, amíg rá nem jönnek az emberek, hogy nem politikai struktúrák fogják megbillenteni ezt a beágyazódott, korrupt rendszert, hanem az emberek összefogása. Molnár Róbert szerint van egy nagyon jó mesterünk, egyéni és társadalmi szinten is, a Bukás. "Amikor pofára esünk, akkor azért el szoktunk gondolkodni", hogy merőben újat kell kezdeni. Az életet nem könyvekből fogjuk megtanulni, hanem a tőle kapott jó nagy pofonoktól. El fog jönni az idő, de nagyon-nagyon fájdalmas lesz – mondta Kübekháza polgármestere.
Az önkormányzati vezető, ahogy arról már júliusban is írt, elmondta, ellenzi, a főispáni és vármegyei elnevezéseket, amelyek újbóli használatát, több mint hetven év után, a kormányzat júliusban vezetett be. Szerinte ezzel a Fidesz csak kiröhögteti a közigazgatást, ezért Kübekháza hivatalos levelezésében nem is hajlandó használni ezeket az elnevezéseket. Szólt is a kollégáinak, nehogy önkormányzati levélben le merjék írni, hogy főispán meg vármegye.
Riporter: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2022.08.16.
Ugyan mindenféle szakértők az áprilisi országgyűlési választások után hónapokon keresztül elemezték, hogy vajon miért szavazott az emberek többsége vidéken a Fideszre, a Szeged melletti Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert szerint ez egyértelmű: nem megfelelő a kormánypárttal szembeni kínálat. Szerinte az ellenzék legnagyobb problémája az, hogy nincsen – manapság ő sem tudna jó szívvel senkire sem szavazni. A klasszikus értékeket, mint a jobb- meg baloldaliság, nyomokban sem találja egyik oldalon se. A Fidesz oligarchapárt lett, ami a pénz körül forog, a baloldal pedig még mindig keresi a helyét, a Jobbikról meg beszélni se szeretne. Úgy véli, ma már annak hiszünk, aki jobban hazudik és hangosabban. Biztos benne, hogy klasszikus értelemben vett jobboldali vagy baloldali politikával Magyarországon nem lehet választást nyerni – tette hozzá a kübekházi politikus, aki a tavaszi választások idején az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mellett állt ki. Márki-Zay egyben hódmezővásárhelyi polgármester is, és a Kübekházával szomszédos választókerületben a fideszes Lázár Jánossal versengett –- sikertelenül – egyéni parlamenti mandátumért.
Molnár Róbert szerint a magyar társadalom ugyanolyan mélységekben van, mint a rendszerváltás előtti időkben. Ezért ő, ha kicsiben is, de mindent megtesz azért, hogy változzon a helyzet, hogy az ország jobb hely legyen. „Gondolkodó ember nem lehet közömbös, mert ha valaki mégis közömbös gondolkodó ember létére, az tettestársává válik a rendszernek, én ezt nem tehetem meg” – mondta.
Az elmúlt húsz évben, mióta polgármester, azt figyelte meg, hogy a nép arra szavaz, akinek áll a zászló. Ami nem csoda, hiszen a magyar társadalom mindig paternalista volt, a történelem során a magyaroknak mindig kellett egy vezér, akit vakon követhetnek, amikor aztán rájöttek, hogy becsapták őket, akkor megszaggatták a ruháikat és a szívüket, és megpróbáltak valami újba kezdeni, de ez nem mindig sikerült – fogalmazott. Molnár azt mondja, a rendszerváltás után harminc évvel oda jutottunk, hogy újra embereket fosztanak meg jogaiktól, újra rendőrsorfallal kell szembenézniük, valamint ugyanúgy kell harcolni a szabadságjogainkért, mint korábban. A polgármestereknek meg félniük kell a "járási pártitkároktól", akiket most fideszes választókerületi elnököknek hívnak, és akik a rajtuk keresztül elérhető állami támogatásokkal kufárkodnak. Ha rámosolyogsz, és benyalsz a rendszernek, akkor van pénz, hanem, akkor meg nincs. "Nem a szorgalom, a tehetség, a kreativitás hanem a szervilizmus számít, és én nem egy ilyen Magyarországról álmodtam" – mondta Molnár, aki szerint vannak polgármesterek, akik ott tartanak, hogy beveszik a "letojom" tablettát, és nem szólnak, különben, a hatalom bünteti a településüket. A retorziókra szerinte példa a másfél ezer lakosú Kübekháza esete, amelynek tavasszal a Magyar Falu Program keretében beadott tíz pályázatából egy sem nyert. Az április választások után el is hívta a fideszes választókerületi elnököt beszélgetni egy helyi étterembe, ahol az közölte vele, akkor lesz pénz, ha be fogja a pofáját.
A legfájóbbnak azt tartja, hogy tizenhét évesen ugyanazokkal vett részt a tüntetéseken, mint akik ma lebontják a jogrendet, a jogállamiságot, akikkel együtt dolgoztak azért, hogy megszabaduljunk a pártállami kötelékektől. Úgy gondolja, az elmúlt tizenkét évben minden adott volt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Fidesz-elnöknek ahhoz, hogy Magyarországból remek országot csináljon, és ha ő államférfi lett volna, akkor ezt meg is tette volna. Helyette csak aranypapírba csomagolt hazugságokat kaptunk, amit nemzeti körettel tálaltak, leöntve egy kis keresztényi szósszal – ennyiben okosabb, mint a kommunisták –, de ettől még a mostani rendszer is rohadó és korrupt.
Molnár Róbert szerint a kormány nem foglalkozik az önkormányzatokkal, és nem érti a működésüket sem. Amíg az önkormányzat nettó finanszírozásában nincs annyi pénz, hogy felvegyenek a kommunális feladataik ellátására munkavállalókat, addig az önkormányzatok rászorulnak arra, hogy közfoglalkoztatottakként alkalmazzanak embereket. A kormány közben azt kommunikálja, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, mert olyan jól megy a gazdaság, hogy közülük sokan kiáramoltak a munkaerőpiacra. Közben, aki például beteg hozzátartozót ápol, rászorul arra, hogy ha kevés pénzért is, de közmunkásként dolgozzon, és az önkormányzat is rászorul arra, hogy őket foglalkoztassa. Azt mondja, már januárban tudták, amikor elkezdték nézni a költségvetést, hogy a leépítés a cél. „Semmi szociális érzékenysége nincs a kormánynak – vallja a polgármester –. "Egyetértek Juhász Gyulával, ez a mai kereszténység egy szenteltvizes pogányság” – mondta Molnár Róbert.
Úgy véli, a hatalom célja az volt, hogy közömbös, közönyös társadalmat hozzon létre, hiszen ez jól jön a rezsimnek, de káros a társadalom számára. Hiszi, hogy a hatalomnak előbb utóbb szembesülnie kell azzal, hogy van következménye annak, amit tett. "Az elmúlt tizenkét év eredménye, hogy idáig süllyedt a társadalom, morálisan, fizikálisan, anyagilag is egy megtört gerincű társdalom lettünk." Mint fogalmazott, pillanatnyi percemberkék dáridója zajlik a magyar politikával. "Hogy lesz így magyar jövő?" – tette fel hozzá a költői kérdést.
Hiszi, hogy társadalmi ébredések nagy krízisek után jöttek el, amikor a biztosnak hitt struktúrák összeomlottak, akkor az emberek elkezdtek gondolkodni. A világháború után három év alatt épült újra az ország, hiszen volt egy közös cél. Addig nem lesz semmi változás, amíg rá nem jönnek az emberek, hogy nem politikai struktúrák fogják megbillenteni ezt a beágyazódott, korrupt rendszert, hanem az emberek összefogása. Molnár Róbert szerint van egy nagyon jó mesterünk, egyéni és társadalmi szinten is, a Bukás. "Amikor pofára esünk, akkor azért el szoktunk gondolkodni", hogy merőben újat kell kezdeni. Az életet nem könyvekből fogjuk megtanulni, hanem a tőle kapott jó nagy pofonoktól. El fog jönni az idő, de nagyon-nagyon fájdalmas lesz – mondta Kübekháza polgármestere.
Az önkormányzati vezető, ahogy arról már júliusban is írt, elmondta, ellenzi, a főispáni és vármegyei elnevezéseket, amelyek újbóli használatát, több mint hetven év után, a kormányzat júliusban vezetett be. Szerinte ezzel a Fidesz csak kiröhögteti a közigazgatást, ezért Kübekháza hivatalos levelezésében nem is hajlandó használni ezeket az elnevezéseket. Szólt is a kollégáinak, nehogy önkormányzati levélben le merjék írni, hogy főispán meg vármegye.
VAJON A KORMÁNY TÉNYLEG AZT HISZI, HOGY HA NEM BESZÉL RÓLA, AKKOR NINCS COVID-JÁRVÁNY?
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.08.17.
„Felelőtlen, megdöbbentő és szakmailag teljes egészében elfogadhatatlan, ahogy a kormány kezeli a koronavírus-járványt: úgy tesz, mintha attól, hogy nem beszélnek róla, már nem is lenne létező probléma” – szögezte le a Hírklikknek Kökény Mihály. A volt egészségügyi miniszter felvetette, két hét múlva kezdődik a tanév, nem tudni, készülnek-e erre bármilyen módon. A tesztelésekről sincs adat, nem tudni, valójában hányan fertőződnek meg. A többi szakemberhez hasonlóan, ő is sürgeti a maszkviselést és az oltási kampány újraindítását. „Nem hiányzik, hogy ismét megugorjon a Covid miatt kórházba kerülők száma, különösen nem egy olyan országban, amilyen Magyarország, ahol amúgy is a romokban hever a közfinanszírozott egészségügyi ellátás” – hívta fel a figyelmet...
Szerző: NVZS
2022.08.17.
A MAGYAR FIATALOK HÉTKÖZNAP 6-7, HÉTVÉGÉN 10-12 ÓRÁT NETEZNEK, ÉS JÓRÉSZT A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁN LÓGNAK
QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.08.16.
Az önkorlátozás, a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon, míg a nyakló nélküli médiafogyasztás inkább a társadalom alsóbb rétegeire, a perifériára szoruló fiatalokra jellemző, állítja Guld Ádám médiakutató.
Bár a szabadidejükből az 1990-es évek közepe-vége és a 2010 között született Z generáció tagjai áldozzák a legtöbbet a különféle közösségi médiumokra, egy amerikai felmérés azt állítja, hogy a körükben megtörni látszik a kétezres évek közepe óta tartó, minden korosztályban a közösségi média iránti érdeklődés fokozódását mutató trend. Más szempontból közelítettek, de hasonló következtetésre jutottak egy korábbi, 2019-es felmérésben is, amely szerint az 1981 és 1995 között születettek, vagyis az Y generáció, valamint az utánuk született Z generáció tagjai nagyjából ugyanannyi időt töltenek a közösségi médiával, előbbiek azonban kétszer annyi platformot használnak...
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.08.16.
Bár a szabadidejükből az 1990-es évek közepe-vége és a 2010 között született Z generáció tagjai áldozzák a legtöbbet a különféle közösségi médiumokra, egy amerikai felmérés azt állítja, hogy a körükben megtörni látszik a kétezres évek közepe óta tartó, minden korosztályban a közösségi média iránti érdeklődés fokozódását mutató trend. Más szempontból közelítettek, de hasonló következtetésre jutottak egy korábbi, 2019-es felmérésben is, amely szerint az 1981 és 1995 között születettek, vagyis az Y generáció, valamint az utánuk született Z generáció tagjai nagyjából ugyanannyi időt töltenek a közösségi médiával, előbbiek azonban kétszer annyi platformot használnak...
„NEKÜNK NEM A REZSI CSÖKKENT, HANEM A KILOWATT” – SPÓROLNÁNAK A FELTÖLTŐKÁRTYÁSOK, DE MÁR NINCS MIBŐL
24.HU / VIDEÓ
Szerzők: BÁNSZEGI REBEKA, BICSÁK BOGLÁRKA
2022.08.17.
Augusztus elején a feltöltőkártyás villanyórákat egy ideig csak piaci áron lehetett tölteni, ezzel éppen a legszegényebb embereknek jutott a legdrágábban az áram. Azóta az MVM tisztázta, hogy napi helyett éves elszámolásra áll át, és kompenzálja a pórul járt fogyasztókat, de a növekvő kiadások így is sok családnak okoznak súlyos problémát. Hogyan kell feltölteni kártyával egy villanyórát? Mit kell kihúzni a konnektorból, ha nem akarnak piaci árat fizetni az áramért? Bagon jártunk, ahol a legszegényebbeket kérdeztük minderről.
Szerzők: BÁNSZEGI REBEKA, BICSÁK BOGLÁRKA
2022.08.17.
VALAKI NAGYON MEGBOCSÁTOTT: SIMICSKA-EMBEREK KEZÉBE KERÜL A TELJES MAGYAR ÚTHÁLÓZAT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.08.17.
Eddig csak mínuszos hírként futott végig a sajtóban, hogy Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke. Pedig a helyzet pikánsabb: a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például a nyitóképünkön Némethné mellett figyelő egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. Az államkapitalista „posztozkodás” során persze nem csak Simicska hívei kelnek új életre: a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter – Varga Judit miniszter hitvese – ugyancsak közutasként tér vissza a NER első ligájába.
Az idei nyár egyik legnagyobb közéleti trollakcióját Csányi Sándor vállalta magára. Az OTP elnök-vezérigazgatója július végén az esztergomi MCC Feszten azzal „bökdöste” a színpadon a Magyar Bankholding (MKB) egyik csúcsfejét, hogy ugyan mondja már el, kik a nemzetinek mondott pénzintézet meghatározó tulajdonosai. A megszólított Puskás András úgy reagált, hogy bizonyos „alapok” birtokolják a bank többségét, melyekről jelentek is meg információk a sajtóban. Jelentek meg bizony, csak nem a Fidesz központi médiumaiban vagy a tőzsdei oldalakon, hanem például olyan „zuglapokban”, mint a Válasz Online. Ahol is igazoltuk, hogy fél tucat – jórészt Mészáros Lőrinc és a Matolcsy-kör által kezelt – tulajdonosrejtegető magántőkealapra építették a holdingot.
Ennél is nagyobb „show”, hogy a kormányzat idén májusban hét darab – útügyi referenciák nélküli – magántőkealapot hozott ki győztesnek az évszázad tenderén, amely a gyorsforgalmi hálózat 35 éves bővítéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról szól. A G7 gazdasági portál számítása szerint a teljes megbízás mai áron mintegy 5,5 ezer milliárd forintot jelent – ez a legnagyobb összegű közbeszerzés Magyarországon 2010 óta, sőt az egész EU-ban is csak öt jelentősebb értékű tendergyőzelem akadt. Lenti leltárunkból kiderül, hogy azóta a hét nevenincs magántőkealap összesen nyolc céget alapított a 2058-ig tartó projektre; ezek mindegyike „hordozza” az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) előtagot, s természetesen az összes társaság a magántőkealapokon nyugvó MKB-nál vezeti a számláját. Mi több, még a vállalkozások két főhadiszállása, a budaörsi Akron Park Irodaház és budai Fotex Plaza is magántőke-, illetve ingatlanalapos tulajdonban van, vagyis az egész autópálya-óriásbiznisz „tocsog” az átláthatatlanságban. Szép hagyomány ez Magyarországon, hiszen az MSZP-korszakban minden nagyobb államipénz-leszívás mögött csak sejteni lehetett Puch László pártpénztárnokot, de látni nem – az Orbán–Simicska-érában pedig egy ország találgatta, hogy kié lehet a Fidesznek akkor kedves infrastruktúra-fejlesztő részvénytársaság, a tényleges tulajdonosát ügyesen bújtató Közgép. Aztán tíz éve csak kiderült, hogy „a Lajosé”...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.08.17.
Az idei nyár egyik legnagyobb közéleti trollakcióját Csányi Sándor vállalta magára. Az OTP elnök-vezérigazgatója július végén az esztergomi MCC Feszten azzal „bökdöste” a színpadon a Magyar Bankholding (MKB) egyik csúcsfejét, hogy ugyan mondja már el, kik a nemzetinek mondott pénzintézet meghatározó tulajdonosai. A megszólított Puskás András úgy reagált, hogy bizonyos „alapok” birtokolják a bank többségét, melyekről jelentek is meg információk a sajtóban. Jelentek meg bizony, csak nem a Fidesz központi médiumaiban vagy a tőzsdei oldalakon, hanem például olyan „zuglapokban”, mint a Válasz Online. Ahol is igazoltuk, hogy fél tucat – jórészt Mészáros Lőrinc és a Matolcsy-kör által kezelt – tulajdonosrejtegető magántőkealapra építették a holdingot.
Ennél is nagyobb „show”, hogy a kormányzat idén májusban hét darab – útügyi referenciák nélküli – magántőkealapot hozott ki győztesnek az évszázad tenderén, amely a gyorsforgalmi hálózat 35 éves bővítéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról szól. A G7 gazdasági portál számítása szerint a teljes megbízás mai áron mintegy 5,5 ezer milliárd forintot jelent – ez a legnagyobb összegű közbeszerzés Magyarországon 2010 óta, sőt az egész EU-ban is csak öt jelentősebb értékű tendergyőzelem akadt. Lenti leltárunkból kiderül, hogy azóta a hét nevenincs magántőkealap összesen nyolc céget alapított a 2058-ig tartó projektre; ezek mindegyike „hordozza” az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) előtagot, s természetesen az összes társaság a magántőkealapokon nyugvó MKB-nál vezeti a számláját. Mi több, még a vállalkozások két főhadiszállása, a budaörsi Akron Park Irodaház és budai Fotex Plaza is magántőke-, illetve ingatlanalapos tulajdonban van, vagyis az egész autópálya-óriásbiznisz „tocsog” az átláthatatlanságban. Szép hagyomány ez Magyarországon, hiszen az MSZP-korszakban minden nagyobb államipénz-leszívás mögött csak sejteni lehetett Puch László pártpénztárnokot, de látni nem – az Orbán–Simicska-érában pedig egy ország találgatta, hogy kié lehet a Fidesznek akkor kedves infrastruktúra-fejlesztő részvénytársaság, a tényleges tulajdonosát ügyesen bújtató Közgép. Aztán tíz éve csak kiderült, hogy „a Lajosé”...
HÁROM NAGYON NEHÉZ HÓNAP JÖN, 20 SZÁZALÉK IS LEHET AZ INFLÁCIÓ
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.08.17.
Rezsinövelés, üzemanyag-változások, a kata átalakítása, aszály – augusztus és október között minden eddiginél durvább inflációs nyomás nehezedik a magyar lakosságra. A kormány ebben az időszakban már nehezebben mutathat csak a külföldre, nem háríthatja el teljesen a felelősséget magáról.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindig elmondja, hogy a hazai infláció elsősorban külföldi eredetű. A kormány pedig rendre háborús inflációról beszél (szerencsére ez is külső ok). Igen ám, de most jön egy olyan kőkemény időszak, amikor az infláció kapcsán a hazai tényezőkről kell majd elsősorban beszélni.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.08.17.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindig elmondja, hogy a hazai infláció elsősorban külföldi eredetű. A kormány pedig rendre háborús inflációról beszél (szerencsére ez is külső ok). Igen ám, de most jön egy olyan kőkemény időszak, amikor az infláció kapcsán a hazai tényezőkről kell majd elsősorban beszélni.
- Például az aszályról, amely még megdobhatja az élelmiszerek amúgy is brutális drágulását, amely szintén „belső” ok, de természetesen nem kormányzati felelősség.
- Illetve a kata évközi átalakításáról, amely miatt a „piaci szolgáltatások” összefoglaló név alatt összegyűjtött szolgáltatók olyan tehernövekedést élnek át, amelyet biztosan megpróbálnak áthárítani a fogyasztókra.
Sajnos ebből a mixből, a legutóbbi (júliusi) 13,7 százalékos inflációs adatra annyi új elem rakódik rá, hogy az általunk megkérdezett elemzők már 20 százalék feletti inflációt várnak...
- Vagy a rezsinövelésről, amely egy politikai termék részleges elengedése miatt tesz most rá egy nagy lapáttal a hazai pénzromlásra.
- De az üzemanyag-ársapka szűkítéséről is, amely egy olyan elveszített kormányzati fogadás volt, ahol a kormány arra tett, hogy átmeneti lehet az energiaárak drasztikus áremelkedése.
- Illetve a kata évközi átalakításáról, amely miatt a „piaci szolgáltatások” összefoglaló név alatt összegyűjtött szolgáltatók olyan tehernövekedést élnek át, amelyet biztosan megpróbálnak áthárítani a fogyasztókra.
Sajnos ebből a mixből, a legutóbbi (júliusi) 13,7 százalékos inflációs adatra annyi új elem rakódik rá, hogy az általunk megkérdezett elemzők már 20 százalék feletti inflációt várnak...
TILTOTT TERÜLETEN IS VONULNA TRAKTOROKKAL AUGUSZTUS 20-ÁN BUDAPESTEN A GAZDATÜNTETÉS SZERVEZŐJE – LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.08.17.
Csaknem 1800 gazdát vár traktorokkal a nemzeti ünnepre
Nemcsak a gazdák érdekében tiltakoznak, hanem fizetésemelést követelnek a tanároknak, az egészségügyi dolgozóknak, valamint követelik a katatörvény és a rezsiemelés visszavonását, továbbá a 20-i tűzijátékot és „rongyrázás” lefújását.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.08.17.
Csaknem 1800 gazdát vár traktorokkal a nemzeti ünnepre
Nemcsak a gazdák érdekében tiltakoznak, hanem fizetésemelést követelnek a tanároknak, az egészségügyi dolgozóknak, valamint követelik a katatörvény és a rezsiemelés visszavonását, továbbá a 20-i tűzijátékot és „rongyrázás” lefújását.
Nagy volt a felháborodás, gyorsan betiltották az állami erdőkben a tarvágást
Az ellenzék jelezte, küzdeni fognak azért, hogy a tilalom a magánkézben levő erdőkre is vonatkozzon, a védett erdők területe növekedjen és a tarvágások száma is csökkenjen.
Az ellenzék jelezte, küzdeni fognak azért, hogy a tilalom a magánkézben levő erdőkre is vonatkozzon, a védett erdők területe növekedjen és a tarvágások száma is csökkenjen.
Ebből a nógrádi fából játszótér lesz Németországban
1 nap alatt megkapta az engedélyt a kitermelésre, ami régebben kb. 6 hónapot vett igénybe.
1 nap alatt megkapta az engedélyt a kitermelésre, ami régebben kb. 6 hónapot vett igénybe.
Megriadt az Orbán-kormány a kis benzinkutak ünnepi leállásától
Mégis találtak milliárdokat a büdzsében támogatásukra…
Mégis találtak milliárdokat a büdzsében támogatásukra…
Nyílt levélben kér segítséget a mozgáskorlátozottak egyesülete a kormánytól
A fentiek azt mutatják, nem levelezni kell.
A fentiek azt mutatják, nem levelezni kell.
Ezúttal Észtországgal veszett össze a magyar diplomácia
Elfogadhatatlan, Magyarországot bíráló észt politikusi nyilatkozatok miatt bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Észtország budapesti nagykövetét.
Elfogadhatatlan, Magyarországot bíráló észt politikusi nyilatkozatok miatt bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Észtország budapesti nagykövetét.
A Kúria elnöke közölte: semmi köze ahhoz, hogy feleségét tanácsvezető bíróvá nevezték ki
Kovács Helga Mariann úgy lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, hogy az erről szóló szavazáson alulmaradt.
Kovács Helga Mariann úgy lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, hogy az erről szóló szavazáson alulmaradt.
Az önkormányzat állapította meg az elárverezett ingatlan árát, amit a polgármester vett meg
Őszintén reméljük, hogy a polginak lesz pár keményebb napja.
Őszintén reméljük, hogy a polginak lesz pár keményebb napja.
Lázár János minisztériuma fog minden nagy állami építkezést ellenőrizni
Az Országos Építészeti Tervtanácsot az országos főépítész vezeti, Lázár erre a tisztségre államtitkárát, a 42 éves Lánszki Regő Balázs építészmérnököt nevezte ki múlt hónapban.
Az Országos Építészeti Tervtanácsot az országos főépítész vezeti, Lázár erre a tisztségre államtitkárát, a 42 éves Lánszki Regő Balázs építészmérnököt nevezte ki múlt hónapban.
„Megint úgy döntöttek egy gigantikus debreceni beruházásról, hogy arról előzetesen nem tájékoztatták a helyieket”
Kósát biztos megkérdezték.
Kósát biztos megkérdezték.
A Samsung-gyárra tízmilliárdok jutnak
A rezsicsökkentés védelmére és a háborús helyzetre hivatkozva függesztett fel a kormány egy lakóövezeteket tehermentesítő, a Samsung-gyárhoz kapcsolódó útépítési beruházást Gödön.
A rezsicsökkentés védelmére és a háborús helyzetre hivatkozva függesztett fel a kormány egy lakóövezeteket tehermentesítő, a Samsung-gyárhoz kapcsolódó útépítési beruházást Gödön.
Nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával enyhítenék a tanárhiányt
Már csak két hét van hátra tanévkezdésig, de még mindig rengeteg pedagógust keresnek az oktatási-nevelési intézmények.
Már csak két hét van hátra tanévkezdésig, de még mindig rengeteg pedagógust keresnek az oktatási-nevelési intézmények.
Cáfolja a Belügyminisztérium a 20 fokos iskolákról szóló döntést
Ők nem mondtak ilyet: évtizedes, tehát nem új szabályozás, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani.
Ők nem mondtak ilyet: évtizedes, tehát nem új szabályozás, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani.
Vajon a kormány tényleg azt hiszi, hogy ha nem beszél róla, akkor nincs Covid-járvány?
Habár Nyugat-Európában a komolyabb nyári hullám után visszaszorultak az esetszámok, s vannak jelei annak, hogy most Kelet-Európa is követi ezt az utat, de nagy kérdés, hogy ez meddig maradhat így.
Habár Nyugat-Európában a komolyabb nyári hullám után visszaszorultak az esetszámok, s vannak jelei annak, hogy most Kelet-Európa is követi ezt az utat, de nagy kérdés, hogy ez meddig maradhat így.
A magyar médiahatóság felnyomta a Netflixet Hollandiában
A Netflix streamingszolgáltatásban látható Jurassic World: Krétakori tábor 5. évad 9. epizódjában a mesében az egyik lány főszereplő szerelmet vallott egy másik lánynak, majd végül megcsókolták egymást, amit más szereplők kommentáltak is.
A Netflix streamingszolgáltatásban látható Jurassic World: Krétakori tábor 5. évad 9. epizódjában a mesében az egyik lány főszereplő szerelmet vallott egy másik lánynak, majd végül megcsókolták egymást, amit más szereplők kommentáltak is.
SZISZÜPHOSZ MÍTOSZA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.17.
Tegnap éjszaka egy ember felakasztotta magát Szegeden egy köztéri, belvárosi fára. Amikor a földtől eloldotta az eget a hajnal, akkor vették észre, vágták le és mentették meg az életét, a fehér kötél azonban, amelyet előtte gondosan egy ágra hurkolt, mementóként még ott maradt egy darabig a friss hajnali szélben lengedezve. A későbben ébredő belvárosi szegediek a pékségbe menet friss kifliért azonban már semmit sem láttak az egészből. Úgy mászkálhattak a tragédiával terhes téren, mintha semmi sem történt volna, mintha az élet legyőzte volna a halált, a madárcsicsergés a drámai orgonaszót, ilyképp a szegedi tér olyan képet mutatott, akárha az M1 híradójából lépett volna elő, ahol is minden szakadatlan csodaszép.
Pedig a belvárosban fölhúzni magunkat egy fára az nem olyan, mintha a szoba hűvösében lúgot innánk. A belvárosban azért akasztja föl magát az ember, amiért ugyanott benzinnel lelocsolkodva égetőzik el, az ilyesmi halállal az élőknek indul üzenet, de mindenképp benne van az egyes magára vonatkozó végítélete, miszerint élni így tovább nem lehet, vagy ha igen mégis, akkor minek. Mostanában szaporodnak a látványos halálesetek, emberek ugrálnak ki kézen fogva toronyházak magasából, lépnek vonat elé, vagy vágják el a saját torkukat a metróalagútban. Idáig el kell jutni azonban, és ez a vizsgálat volna a Sziszüphosz mítosza Camus útmutatásai szerint, amikor föltevődik az egyetlen kérdés: a miért.
Nem mindenki szerelmi bánatában, és nem is mindenki az idő kérlelhetetlenségére való rádöbbenés miatt választja az élet befejezésének ezt a módját, abban azonban a franciának igaza van, hogy mindig van egy utolsó aktus, egy löket, amit ő így fogalmaz meg: „…tudni kellene, hogy aznap valamelyik barátja nem beszélt-e közömbösen az illetővel. Az a bűnös…” Túl ezen azonban, eddig a pontig el kell jutni, s ha valaki a szegedi tér fáján, nagy nyilvánosság előtt üzenetértékűen akarja befejezni földi pályáját, számunkra az az érdekes, miért, tehát az út, és nem a végállomás. Belegondolva és messziről szemlélve mai világunkban nem sok olyasmi van, ami miatt annyira érdemes volna élni benne.
Megengedően és az életösztön akaratát elfogadva, az apró örömök csábítását és hús permetét elismerve a nagy egész nem igazán marasztal. Életünk kellékei, a díszletek és a jelszavak, a ránk zúduló köznapok morálisan defektesek, kultúránkat cincálják szétfelé, fröcsög körülöttünk a gyűlölet, és úgy általában körülvesz minket a bambaság, és ha már elmenni nem tudunk, arra sincs bizonyság, hogy itt maradnunk érdemes volna. Tehát éjszaka kiballagunk a téri fához, és fölkötjük magunkat, s ahogyan testünk lóg a kötélen, az a felkiáltójel, hogy látod. De a próféták ténykedése már régen is hasztalan volt, egyik sem mutatta meg az utat a megváltáshoz, Isten pedig ilyesmikkel nem törődik, ha van.
De mi történik, ha nincs. Ezt nem tudjuk, és nem is fogjuk megtudni soha, magunk vagyunk a végtelen űrben és a kietlen földön, és innen érthető Kafka csodálkozása is embertársain, akik képesek a világ naiv viselésére, amikor a piknikezés közben föltett kérdésre, hogy mit is csinálnak, képesek olyan választ adni: „Ozsonnázunk a zöldben”. Ez például Németh Szilárd agytörzsi élete, aki tegnap, amikor Szegeden egy férfi a köztéren fölkötötte magát egy fára, reggeltől estig azzal volt elfoglalva, hogy a Facebookon mutogatta, mit zabál éppen. Németh Szilárd van hatalmon, az ő iránya az elviselhetőség iránya, csak épp végig gondolva lététnek totális ürességét, az a kérdés, ő miért nem köti fel magát, és valószínűleg ezért...
Szerző: Rezeda
2022.08.17.
Pedig a belvárosban fölhúzni magunkat egy fára az nem olyan, mintha a szoba hűvösében lúgot innánk. A belvárosban azért akasztja föl magát az ember, amiért ugyanott benzinnel lelocsolkodva égetőzik el, az ilyesmi halállal az élőknek indul üzenet, de mindenképp benne van az egyes magára vonatkozó végítélete, miszerint élni így tovább nem lehet, vagy ha igen mégis, akkor minek. Mostanában szaporodnak a látványos halálesetek, emberek ugrálnak ki kézen fogva toronyházak magasából, lépnek vonat elé, vagy vágják el a saját torkukat a metróalagútban. Idáig el kell jutni azonban, és ez a vizsgálat volna a Sziszüphosz mítosza Camus útmutatásai szerint, amikor föltevődik az egyetlen kérdés: a miért.
Nem mindenki szerelmi bánatában, és nem is mindenki az idő kérlelhetetlenségére való rádöbbenés miatt választja az élet befejezésének ezt a módját, abban azonban a franciának igaza van, hogy mindig van egy utolsó aktus, egy löket, amit ő így fogalmaz meg: „…tudni kellene, hogy aznap valamelyik barátja nem beszélt-e közömbösen az illetővel. Az a bűnös…” Túl ezen azonban, eddig a pontig el kell jutni, s ha valaki a szegedi tér fáján, nagy nyilvánosság előtt üzenetértékűen akarja befejezni földi pályáját, számunkra az az érdekes, miért, tehát az út, és nem a végállomás. Belegondolva és messziről szemlélve mai világunkban nem sok olyasmi van, ami miatt annyira érdemes volna élni benne.
Megengedően és az életösztön akaratát elfogadva, az apró örömök csábítását és hús permetét elismerve a nagy egész nem igazán marasztal. Életünk kellékei, a díszletek és a jelszavak, a ránk zúduló köznapok morálisan defektesek, kultúránkat cincálják szétfelé, fröcsög körülöttünk a gyűlölet, és úgy általában körülvesz minket a bambaság, és ha már elmenni nem tudunk, arra sincs bizonyság, hogy itt maradnunk érdemes volna. Tehát éjszaka kiballagunk a téri fához, és fölkötjük magunkat, s ahogyan testünk lóg a kötélen, az a felkiáltójel, hogy látod. De a próféták ténykedése már régen is hasztalan volt, egyik sem mutatta meg az utat a megváltáshoz, Isten pedig ilyesmikkel nem törődik, ha van.
De mi történik, ha nincs. Ezt nem tudjuk, és nem is fogjuk megtudni soha, magunk vagyunk a végtelen űrben és a kietlen földön, és innen érthető Kafka csodálkozása is embertársain, akik képesek a világ naiv viselésére, amikor a piknikezés közben föltett kérdésre, hogy mit is csinálnak, képesek olyan választ adni: „Ozsonnázunk a zöldben”. Ez például Németh Szilárd agytörzsi élete, aki tegnap, amikor Szegeden egy férfi a köztéren fölkötötte magát egy fára, reggeltől estig azzal volt elfoglalva, hogy a Facebookon mutogatta, mit zabál éppen. Németh Szilárd van hatalmon, az ő iránya az elviselhetőség iránya, csak épp végig gondolva lététnek totális ürességét, az a kérdés, ő miért nem köti fel magát, és valószínűleg ezért...
MEGLAPUL ÉS CSAK E KÉT DOLGOT KÍVÁNJA SZORONGVA; CIRKUSZT ÉS KENYERET...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.16.
Azt bizonyára mindenki legalább egyszer elmondta az életében, hogy „cirkuszt és kenyeret”, tán még latinul is megy a szöveg, ám az már nem biztos, hogy minden idéző tudja: Iuvenalisnak, az I. század második felében, a II. század első harmadában élt kiváló római költőnek a 10. szatírájából való a citátum. Az idézet közvetlen szövegkörnyezetével pedig talán még ennél is kevesebben vannak tisztában, így hát felelevenítem: „Mert ez a nép már rég – amióta vevő szavazatra / nincs – túltette magát minden gondon, s akitől rég / vesszős bárd, sereg és hatalom függött, ma egészen / meglapul és csak e két dolgot kívánja szorongva; cirkuszt és kenyeret.” (Fordította Muraközy Gyula.)
Hát most augusztus huszadikához araszolva egyre nagyobb falatokban és meglehetősen tarkálló kiszerelésben, hogy jobban értse e honban mindenki: hatalmas faji keveredésben kapja a magyar ember a cirkuszt és kenyeret. Kezdődött az augusztus 12-14. között megrendezett Kurultájjal, amely a sztyeppei lovas-nomád hagyományt elevenítette fel a maga decens prekeresztény, pogány, ősmagyar, továbbá hun és avar hitvilágával, a magyarral rokon népek, üzbégek, kazahok, törökök és mások szunnita iszlámjával, vagy misztikus síita szufizmusával, s amely kiváltképp augusztus 15-én, Assumptio Beatae Mariae Virginis, azaz Mária mennybevételének napján, hagyományos magyar elnevezésében: Nagyboldogasszonykor, Magyarország védőszentjének napján (faj)keveredett a Regnum Marianum eszmeiségével, hogy végül elérkezzék végre a várva várt augusztus 20., az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe, hogy ezen a napon megmutassák az egész világnak a magyar államalapítás hatalomban lévő örökösei és jogutódjai a magyar vircsaftot: egy rég nem látott gazdasági válság, forintromlás, végzetes energiahordozó-kitettség, a biztosra vehető katasztrofális elszegényedés és nélkülözés, az éhezés, vacogás és lemondás előestéjének idején, egy undorító, gyilkos háború közvetlen szomszédságában, ahol gyerekek és idősek pusztulnak el, terhes asszonyok és életre való fiatalemberek, ahol mindennapos a nőkön elkövetett vadállati erőszak, a foglyok kínzása, ahol az atomkatasztrófa réme fenyegeti Európát, s ahol nap mint nap magyarok is elpusztulnak, szóval mindezek felhőtlen örömére a kormány büszke öntudattal rendezi meg 1,65 milliárdból „Európa legnagyobb tűzijátékát”, imigyen gondoskodva a „lepkeszárnyú boldogság, az önfeledt ámulat és a vigasztaló felejtés idejéről” (egy korabeli francia mondás a XVII. századi versailles-i fény- és vízjátékokról), a négynapos örömködést összességében több mint tízmilliárdra beárazva, hogy az államalapító Szent István intelmeiben foglalt „ősök követésének” parancsolata koronázza meg az ünnepet a tavalyi áron mért magyar sörrel és magyar pálinkával, hadd igyék kedvére a magyar!
Hát valahogy így képződik meg a hatalom tekintete előtt Iuvenalis kései és Kádár jelenben élő népe, amelynek a hagyomány tisztelete és ápolása mellett mindössze arra kell ügyelnie, hogy a négynapos „ócsó” evéskor-iváskor a krumplileves legyen krumplileves, a sör és pálinka pedig legyen magyar, naná, majd brüsszeli, azt a nemjóját!
Aztán valamikor késő ősz felé bandukolva bizton kiderül majd, hogy jó és igaz volt-e ez a hatalmi vízió.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.16.
Hát most augusztus huszadikához araszolva egyre nagyobb falatokban és meglehetősen tarkálló kiszerelésben, hogy jobban értse e honban mindenki: hatalmas faji keveredésben kapja a magyar ember a cirkuszt és kenyeret. Kezdődött az augusztus 12-14. között megrendezett Kurultájjal, amely a sztyeppei lovas-nomád hagyományt elevenítette fel a maga decens prekeresztény, pogány, ősmagyar, továbbá hun és avar hitvilágával, a magyarral rokon népek, üzbégek, kazahok, törökök és mások szunnita iszlámjával, vagy misztikus síita szufizmusával, s amely kiváltképp augusztus 15-én, Assumptio Beatae Mariae Virginis, azaz Mária mennybevételének napján, hagyományos magyar elnevezésében: Nagyboldogasszonykor, Magyarország védőszentjének napján (faj)keveredett a Regnum Marianum eszmeiségével, hogy végül elérkezzék végre a várva várt augusztus 20., az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe, hogy ezen a napon megmutassák az egész világnak a magyar államalapítás hatalomban lévő örökösei és jogutódjai a magyar vircsaftot: egy rég nem látott gazdasági válság, forintromlás, végzetes energiahordozó-kitettség, a biztosra vehető katasztrofális elszegényedés és nélkülözés, az éhezés, vacogás és lemondás előestéjének idején, egy undorító, gyilkos háború közvetlen szomszédságában, ahol gyerekek és idősek pusztulnak el, terhes asszonyok és életre való fiatalemberek, ahol mindennapos a nőkön elkövetett vadállati erőszak, a foglyok kínzása, ahol az atomkatasztrófa réme fenyegeti Európát, s ahol nap mint nap magyarok is elpusztulnak, szóval mindezek felhőtlen örömére a kormány büszke öntudattal rendezi meg 1,65 milliárdból „Európa legnagyobb tűzijátékát”, imigyen gondoskodva a „lepkeszárnyú boldogság, az önfeledt ámulat és a vigasztaló felejtés idejéről” (egy korabeli francia mondás a XVII. századi versailles-i fény- és vízjátékokról), a négynapos örömködést összességében több mint tízmilliárdra beárazva, hogy az államalapító Szent István intelmeiben foglalt „ősök követésének” parancsolata koronázza meg az ünnepet a tavalyi áron mért magyar sörrel és magyar pálinkával, hadd igyék kedvére a magyar!
Hát valahogy így képződik meg a hatalom tekintete előtt Iuvenalis kései és Kádár jelenben élő népe, amelynek a hagyomány tisztelete és ápolása mellett mindössze arra kell ügyelnie, hogy a négynapos „ócsó” evéskor-iváskor a krumplileves legyen krumplileves, a sör és pálinka pedig legyen magyar, naná, majd brüsszeli, azt a nemjóját!
Aztán valamikor késő ősz felé bandukolva bizton kiderül majd, hogy jó és igaz volt-e ez a hatalmi vízió.
EZT NEVEZIK KORMÁNYZÁSNAK - A 444 NÉGY FONTOS CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.08.17.
Jó reggelt és riadó: hőségriasztás! Kánikulában még a tájékozódás is nehezebb, például egy vonat is eltévedt.
4 fontos cikk:
Szerző: URFI PÉTER
2022.08.17.
4 fontos cikk:
- Rácz András: Villámháborús művelet délen sem lesz – így próbálhatja meg Ukrajna visszaszerezni Herszon megyét
- Rendőr szeretne lenni, úgyhogy beállt határvadásznak
- Mostanra kezd csak visszaállni a magyarországi halálozás a járvány előtti szintre
- Nem azt mondtam, hogy rossz ember vagy, hanem azt, hogy bűnöző
- Rendőr szeretne lenni, úgyhogy beállt határvadásznak
- Mostanra kezd csak visszaállni a magyarországi halálozás a járvány előtti szintre
- Nem azt mondtam, hogy rossz ember vagy, hanem azt, hogy bűnöző