G7.HUSzerző: PÁLOS MÁTÉ2022.08.13.
A Magyarországot sújtó idei történelmi aszályidőszakban lassan már azoknak is feltűnik a
hőség és a stabilan csapadékszegény időjárás, akik barlangban hűsölve szeretik eltölteni a nyarat. Nem túlzás az ország kritikus mértékű kiszáradásáról beszélni, minden szinten fogy a víz: kevés az eső, csökken a talajban lévő víz mennyisége, egyre mélyebbre kell fúrni érte, apadnak vagy teljesen kiszáradnak patakok, folyók, a Velencei-tó és kisebb tavak, vízgyűjtők, tározók, a Hármas-Körösnél a békésszentandrási duzzasztó kiszáradt, elapadt a Tarna, és a földeken a napraforgók szárából is elillant minden nedvesség, több településen akadozott vagy akadozik a lakossági ivóvízellátás.
1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik, országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a következő három hónapban is folytatódik a száraz időjárás, ami a vízellátást is veszélyeztetni fogja.
Magyar sivatag
A közelmúltban az „elsivatagosodás” problémáját Magyarország miniszterelnöke kétszer is szóba hozta nyilvánosan. Tusványoson azt mondta, kormányát is terheli a felelősség azért a tarthatatlan helyzetért, hogy még mindig több víz megy ki az országhatárokon, mint amennyi bejön, a Kossuth Rádióban pedig a mezőgazdasági aszálykárok enyhítéséről beszélt. Agrárminisztere nemrég ennél tovább ment, és azt is mondta: országszerte átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani, ugyanis „a megváltozott éghajlati körülmények között új szemléletre van szükség, a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt.”
Mindez egybevág azzal, amit természetvédők és civilek évek óta hangoztatnak, de a kormányzat számára sem idegen: Magyarország nemzeti klímavédelmi stratégiájának is fontos pontja volt már 2018-ban is. Néhány kisebb erőforrás-igényű fejlesztésen és pár kétségtelenül fontos mintaprojekten kívül mégsem történt lényegében semmi.
A kormány most is főként a mezőgazdasági aszálykárok enyhítéséhez képes konkrét és gyors intézkedéseket rendelni. Az aszálykockázatok és károk jövőbeni növekedését már maga a kormány is előre jelezte évekkel ezelőtt, arra viszont továbbra sem mutatnak intézkedések, hogy 3-5-10 év múlva ne kelljen majd hirtelen ugyanilyen mezőgazdasági aszálykár-megtérítési programokat indítani.
Pedig a mezőgazdaság felkészítése a szárazabb időjárásra, és a klímaváltozás által megkövetelt vízkezelés érvényesítése két külön probléma, és bár a döntéshozók csak az előbbiről szeretnek beszélni, az utóbbi nélkül sehogyan sem lesz lehetőség az előbbire. Ha a kormányzat továbbra is ezen a pályán halad, akkor 10 év múlva nem a mezőgazdasági aszálykárok fognak fejfájást okozni a kormánynak, hanem az, hogy olyan kevés víz lesz az országban, hogy nem fogunk tudni minden földet öntözni, mesterséges tavakban horgászni, és az ivóvízhasználatot is át kell gondolni, állítja Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője...
