ORBÁN MONNYON LE – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.08.01.

Újhelyi felvázolta a lehetetlent

“… a Fidesznek ideje belátnia, hogy Orbánnal egyszerűen nem fog menni. És ez már nem játék.”

Rákosit a személyi kultusz sem mentette meg a rettegéstől

A „legelső magyar ember” beteges rettegett, paradox módon a paranoia a hatalom csúcsán hatalmasodott el rajta: félt a bukástól, az ellenforradalomtól, merénylettől, és mivel jól ismerte a sztálini rendszer lényegét, rettegett a szovjetektől.

897 kis Gyurcsány

Orbán olyat Gyurcsányozott, ha ettől nem szűnik meg az energiaválság, semmitől nem fog. Csúcsra jár a bűnbak-kijelölés. Gyurcsány Ferenc vasárnap este reagált Orbán posztjára és a HVG cikkére: “897? Normális vagy, ember?”. (Nem.)

Méregdrága cipőben osztotta Szijjártó az észt az osztogatásról

Emlékezetes a közelmúltból, hogy amikor egy középiskolai tanár májusban kiült koldulni a Deák térre, rátámadt a kormánypropaganda az újonnan 32 ezer forintba kerülő (jól láthatóan erősen használt) cipője okán.

Amikor Orbán és a Fidesz nagyot mondott, de kiderült, nem gondolják komolyan

A Fidesz az elmúlt években rendszeresen alkalmazta azt a taktikát, hogy egy nagy visszhangot kiváltó témával megosztotta a hazai közvéleményt, hogy tűzben tartsa a szavazóit, és elvonja a figyelmet a számára kényelmetlenebb ügyekről. Voltak közöttük valós problémák, mint az illegális bevándorlás, és olyanok is, amelyet a Fidesz igyekezett azzá tenni.

Nem az államkassza ürült ki, de akkor mi áll a megszorítások hátterében?

“A kormány ezekből a lehetőségekből azt választotta, hogy a legszegényebbek és az alsó középosztály alapvető megélhetését áldozza fel a bankrendszer stabilitásáért, a beleegyezést pedig kizárólag nyílt erőszakkal kívánja megszerezni.”

A saját polgárain nyerészkedik a kormány

Szinte semmi sem igaz abból, amivel a Fidesz próbálja indokolni a rezsicsökkentés megszüntetését.

A Mol ilyen üzleti környezetben nagyon sokat fog keresni

Amúgy augusztus közepére elfogyhat a dízel…

Tíz szavazattal verte a fideszes jelölt az ellenzékit a budafoki időközin

Növeli a fideszes jelölt sikerének értékét, hogy itt eddig ellenzéki mandátum volt.

Érvénytelen a tatai népszavazás az Öreg-tó mellé tervezett szállodáról

Egyelőre nem tudni, hogyan alakul a beruházás sorsa, az érvénytelen népszavazás ellenére komoly politikai nyomás maradt a városvezetésen, hogyan rendeződik végül az ügy.

Zugló újra a csalásért elítélt Kupper András volt cégével szerződött a parkolóautomaták üzemkész állapotban tartására

Nem volt más jelentkező…

Újabb ingatlannal gyarapodott a Mészáros-birodalom

Vajon mi és ki lesz a tihanyi apátság közelében fekvő közel egymilliárdos telkecskén?

Nem várható a nyugdíjas szervezetek közös fellépése az idősekért rezsiügyben (sem)

Az Orbán-kormányokra jellemző: nincsenek tárgyalások, nem csak nyugdíjasokkal, hanem úgy általában a társadalom tagjaival sem. Cserében a saját törvényeiket sem tartják be…

1,2 milliárd forintból újították fel a debreceni játszóteret

Nem sajnáljuk a gyerekektől, de azért csak vannak egyéb prioritások…

Felmondott az agrártárca a mentett állatok kertjének

Az állatmenhely vezetője szerint rájuk bízták az elkobzott állatokat, többtíz milliós tartozást halmoznak fel, majd kiléptek a szerződésből, mintha mi sem történt volna.

Veszélybe került a mozgássérültek szállítása és az állatok mentése is

A drágább benzin és rezsi miatt a Noé Állatotthon pl. milliós havi pluszkiadással számol.

Nem nyert frekvenciát a TV2 Szerbiában

Pedig a Mészáros Lőrinchez közeli TV2 Média Csoport még májusban helyi leányvállalatot is alapított Szerbiában, hogy el tudjon indulni az ottani országos digitális földfelszíni televíziós frekvenciapályázaton.

Blokád, feszültség, rendőrök, harci gépek a koszovói-szerb határon

Vucsics szerb elnök este „koszovói katonai akció” veszélyére figyelmeztetett.

Morawiecki: Magyarország és Lengyelország útjai szétváltak

V1.

ITT OLVASHATÓ

TÚLÉLÉS VÁLSÁG IDEJÉN

KLUBRÁDIÓ /HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.07.31.

A Három az igazság adásában Szénási Sándor felidézte Orbán Viktor válsággal kapcsolatban mondott szavait, miszerint nagyon nehéz idők jönnek, mindenki próbálja megőrizni az állását, ahogy tudja. A magyar miniszterelnök utalt ezzel arra, hogy az állam innentől viszonylag keveset tehet majd az egyes emberekért. 

A műsorvezető a válság társadalmi oldalát próbálta megvitatni vendégeivel, Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író-költővel és Hatos Pál történész-jogásszal. Fel tudunk-e készülni egy válságra? Tudunk-e valójában tenni valamit? Hogyan élik meg az egyének személyesen a negatív változásokat? Milyen taktikákat, túlélési terveket tudnak kialakítani maguknak? Hogy alakulnak ilyen élethelyzetekben az emberi viszonyok?

Spiró György azt vallja, egy író számára nincs jobb dolog, mint egy válság, mert akkor derül ki az emberekről, valójában milyenek. Ahogyan jó házasságokról is ritkán születnek művek, mivel azok unalmasak lennének, ugyanez igaz a társadalmakra is. Nagyon sok olyan alkotás van, nem csak szépirodalmi, amely azzal foglalkozik, hogy egy valamelyest normálisnak tartott állapothoz képest hirtelen történik valami, kitör a káosz és az emberek össze-vissza cselekednek. Természetesen, az embereket nem a felépülő társadalom érdekli igazán, hanem hogy mit lehet tenni, amikor a megszokott életforma veszélybe kerül.

Az író Hamvas Bélát idézte, aki szerint: „Mindig krízis van. Ha az ember előveszi a legrégibb írásműveket, már találkozik azzal a szellemmel, amely a kort kifogásolja, azt jósolja, az emberek nem térnek jobb útra, akkor pusztulásnak néznek elébe.” Egyetért Hamvassal, ez az apokaliptikus hagyományunk, mindig krízis volt, és a rettenetes jóslatok csodálatosan benne vannak az összes, létező nagy vallásban is. Hamvas úgy vélte,  igazából vallási válság van, nem politikai vagy gazdasági; és a válságra a választ azok az emberek fogják megadni, akik kitermelődnek ezeknek a helyzeteknek a hatására.

Némi periodicitást lát az egészben: hosszú békeidőszak ért véget 1914-ben is, és mostanában is egy viszonylag nyugalmasabb szakaszt zárhatunk le. Hiába voltak Ázsiában, Afrikában és Európában is háborúk, sok halottal, de mégis úgy gondoltuk itt Közép- Európában és keleten is, hogy béke van. Ám ennek a lelkekben idővel vége szokott lenni. Spiró  úgy látja, hogy pontosan a bibliai negyven év elteltével a 80-as években elkezdődött a hülyülés, az illúziókba menekvés. Elvesztek azok a fontos emlékek, amik a háborúra vonatkoztak, és azoknak, akik nem álltak hadban soha, semmiféle tudomásuk nincs, hogy mi a különbség a béke és a háború között.

A legnagyobb értéknek az egyes ember életét véli, és a válságok sok millió életet követelhetnek, ezért jobb lenne minél előbb kikerülni ebből a helyzetből. A kérdés számára az, hogy a nemzetállamoknak az államszerveződése tartalmazza-e azokat az elemeket, amelyek az állampolgárok túlélését támogatják. Nincs róla meggyőződve, hogy az állam vészhelyzetben képes lenne az embereknek segíteni, amikor már most a lakosság 10-15 százaléka éhezik, és még csak most közelítünk a vészhelyzet felé. A gazdag országok természetesen jobb helyzetben vannak, ahol viszont nem készülnek fel, ott a legnagyobb bajok várhatók.

Hatos Pál nem ennyire pesszimista, nem tudja egyértelműen eldönteni egy történelmi korszakról milyen, mert egyes külső jegyek alapján hanyatlás, más értelmezések szerint virágzás volt. Ezért számára ezek a minősítések bizonyos relativitással bírnak, el tudja fogadni, hogy egyszerre igaz mindkettő. Akár az emberi együttélés legrégibb és legvitatottabb intézménye, a házasság esetében is, amely egyszerre mindenki vágya és börtöne is egyben.

A történész szerint elkerülhetetlen, hogy időnként szembe kell nézni a leépülő társadalmakkal. Most nyilvánvalóan egy ilyen pillanat van: alig lábaltunk ki egy többéves járványhelyzetből, a most zajló orosz-ukrán háborúval, az elszabaduló energiaárakkal és inflációval is számolnunk kell. Ilyenkor vesszük észre, hogy a háború, az ölés és az erőszak az alaptermészetünk, csak eddig elfedte az illúzió. Hatos úgy látja, ahogy felbomlanak azok az intézményes keretek, amelyek úgy láttatják, hogy jól működik egy társadalom, akkor az összeomlás tapasztalata megvilágítja azt, hogy semmi sincsen rendben. Fosztogatások jönnek, utópiák jönnek, disztópiák valósulnak meg az utópiák helyett; és aztán jön helyette valami más, amely azt ígéri, helyreállítjuk a régi békét. Az a tapasztalata, hogy ritkán jön valami jobb, a válság szétrázza a társadalmakat, és ami helyette jön, az bizonyosan nem tud minden sebet meggyógyítani. „Attól félünk, hogy ha szétfeslik a társadalom szövete, akkor mindenkiből előtör az animalitás, ami nem ismer szolidaritást és önfeláldozást” – mondja Hatos. Bízik benne, hogy most is adódnak majd olyan emberek, akik mozgósítani tudják magukban a szolidaritást és krízishelyzetekben közösségekbe szerveződve segítséget nyújtanak másoknak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ