Szerző: PORTFOLIO
2022.07.19.
2022. július 19., kedd
EZEKTŐL AZ AKNÁKTÓL ROBBANHAT FEL A 2023-AS MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS
PORTFOLIO / PODCAST
Szerző: PORTFOLIO
2022.07.19.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a parlamentben elfogadták a 2023-as költségvetést, amely azonban tele van aknákkal, sőt, már az elfogadás pillanatában több helyen elavult pályát tartalmaz. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége. Az adás második részében Árgyelán Ágnest, lapunk Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük a privátbanki és prémium szegmensben lévő banki ügyfelekről, egyebek mellett arról, hogy nőtt-e a leggazdagabbak vagyona, s hogy miképpen változtak a feltörekvő ügyfelek befektetései. A műsor végén pedig az ukrajnai háborúval foglalkoztunk még, látszólag ugyanis folytatódik az oroszok előrenyomulása, de ha a teljes képet vizsgáljuk, akkor a helyzet nem ennyire egyértelmű, mivel a megszálló csapatok jelentős kihívásokkal küzdenek. A témával kapcsolatban Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Szerző: PORTFOLIO
2022.07.19.
MEGSZAVAZTÁK A 2023-AS KÖLTSÉGVETÉST, MÁR CSAK KOMOLYAN KELLENE VENNI
HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2022.07.19.
Ha csak arra figyelünk, amit a kormány mond, azt hihetjük, hogy a honvédelem és a rezsicsökkentés költségvetését szavazták meg most a parlamentben, jövőre is szépen fog nőni a gazdaság, az euróárfolyam 377-re változik, az infláció pedig ugyan magas lesz, de azért csökkenni fog. Igazán kár, hogy a teljes valóság egy kicsit más...
...A kormány szívesen büszkélkedik azzal, hogy szinte mindenre több pénz jut majd jövőre, mint idén – és ez nagyrészt még igaz is, ha csak nominálisan nézzük, csak épp ha 10 százalék környéki az infláció, teljesen értelmetlen így számolni. Mi mindenesetre megnéztük úgy a változtatásokat, hogy minden idei tételt felszoroztunk azzal a 8,9 százalékos inflációval, amelyet a kormány erre az évre vár (nem voltunk túl szőrösszívűek azzal, hogy ezt a becslést vettük alapul, szinte minden elemző szerint nagyobb lesz a végleges infláció), és így hasonlítottuk össze a 2023-as számokkal. A fő megállapításaink a következők voltak:
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2022.07.19.
- Több szociális támogatás érkezik jövőre, de ezek egy komoly része gyakorlatilag azonnal be fog épülni a lakásárakba,
- az egészségügyben inflációval korrigálva minimális növekedés lesz, ennek a legfontosabb tétele a béremelés,
- a honvédelem az egyik legnagyobb nyertes, a belügyi rendvédelmi feladatokra kevesebb jut,
- az egyetemek kimondottan sok pénzt kapnak, az alap- és középfokú oktatás épp csak pluszban lesz 2022-höz képest,
- az egyházakra és a sportra szórják a pénzt, még jobban, mint most (kivéve a diák- és szabadidősportra),
- önmagán valamennyit spórol az állam, a településeken még többet,
- ahogy megígérték, a már bejelentett, de még nem elkezdett fejlesztéseken spórolhatnak,
- a közlekedésre is több pénz jut, ennek nagy része a Mészáros–Szíjj-féle gyorsforgalmi úthálózatra kifizetett összeg lesz...
PIKÓ ANDRÁS: KIEMELT FELELŐSSÉGEMNEK ÉRZEM, HOGY A RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ ESZKÖZÖKKEL ENYHÍTSÜK A KORMÁNY ÁLDOZATAINAK TERHEIT
FACEBOOK
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2022.07.19.
A kormány legfőbb választási ígéretét megszegve drasztikusan emeli ősztől a rezsiköltségeket, ami lehetetlen helyzet elé állítja családok százezreit, magyarok millióit, és több ezer józsefvárosit taszíthat megélhetési és szociális válságba
Egy kerületi önkormányzatnak nincs módja felülírni azokat kormányzati intézkedéseket, amiknek saját intézményei is áldozatul estek.
Ugyanakkor kiemelt felelősségemnek érzem, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel enyhítsük a kormány áldozatainak terheit.
Fűtési támogatást adunk október és március között az arra rászorulóknak.
RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központot működtetünk a Gutenberg tér 2 alatt, ahol várjuk az energetikai felújításra készülő lakosokat. Itt kapott helyet egy a PowerPoor projekt keretein belül létrejött, energiaszegénységgel küzdő háztartásokat segítő szolgáltatás is.
Idén augusztus 31-ig lehet pályázni önkormányzati lakások bérlői számára otthon-felújítási támogatásra, melynek keretében felújítási, korszerűsítési, komfortfokozat emeléssel járó és az energiahatékonyságot javító munkálatok végezhetők el.
Idén szeptember 30-ig pályázhatnak társasházak közös használatú helyiségekben található nyílászárók cseréjére vagy felújítására. Alacsony költségvetésű felújításokra szintén eddig a határidőig pályázhatnak a társasházak.
Azonban a kialakult helyzetben további lépésekre van szükség. Polgármesterként olyan intézkedéscsomagot terjesztek a szeptemberi kerületi képviselő-testületi ülés elé, amely ezeket az intézkedéseket kiterjeszti és erősíti. Ennek értelmében:
Kezdeményezem kerületi szociális veszélyhelyzet kihirdetését.
Utasítom a hivatalt, hogy készítsen pontos felmérést az érintett józsefvárosiak számáról, mind a rezsi, mind az élelmiszerár-infláció miatt.
Kezdeményezem a kerületi fűtési támogatás megduplázását.
Kezdeményezem olyan rendkívüli rezsitámogatás bevezetését, amely a korábbi, szintén kerületi járványügyi támogatás mintájára egyszeri segítséget nyújt azoknak az átlagon felett fogyasztóknak, akik alacsony jövedelmük alapján rászorulók.
Kezdeményezem a már most is működő energiaszegénységi tanácsadásunk kiterjesztését idén ősztől.
Kezdeményezem egy kifejezetten energiahatékonysági felújításokat támogató pályázat megnyitását önkormányzati lakások bérlőinek idén ősztől.
Elkezdjük a tervezését egy olyan tartós élelmiszer-adományozási rendszer kialakításának, amely az ételinfláció miatt leginkább bajba jutott családok segítését szolgálja.
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2022.07.19.
A kormány legfőbb választási ígéretét megszegve drasztikusan emeli ősztől a rezsiköltségeket, ami lehetetlen helyzet elé állítja családok százezreit, magyarok millióit, és több ezer józsefvárosit taszíthat megélhetési és szociális válságba Egy kerületi önkormányzatnak nincs módja felülírni azokat kormányzati intézkedéseket, amiknek saját intézményei is áldozatul estek.Ugyanakkor kiemelt felelősségemnek érzem, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel enyhítsük a kormány áldozatainak terheit.A Józsefvárosi Önkormányzat már eddig is számos intézkedést működtetett az energiaszegénység enyhítésére:
Fűtési támogatást adunk október és március között az arra rászorulóknak.RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központot működtetünk a Gutenberg tér 2 alatt, ahol várjuk az energetikai felújításra készülő lakosokat. Itt kapott helyet egy a PowerPoor projekt keretein belül létrejött, energiaszegénységgel küzdő háztartásokat segítő szolgáltatás is.Idén augusztus 31-ig lehet pályázni önkormányzati lakások bérlői számára otthon-felújítási támogatásra, melynek keretében felújítási, korszerűsítési, komfortfokozat emeléssel járó és az energiahatékonyságot javító munkálatok végezhetők el.Idén szeptember 30-ig pályázhatnak társasházak közös használatú helyiségekben található nyílászárók cseréjére vagy felújítására. Alacsony költségvetésű felújításokra szintén eddig a határidőig pályázhatnak a társasházak.Azonban a kialakult helyzetben további lépésekre van szükség. Polgármesterként olyan intézkedéscsomagot terjesztek a szeptemberi kerületi képviselő-testületi ülés elé, amely ezeket az intézkedéseket kiterjeszti és erősíti. Ennek értelmében:Kezdeményezem kerületi szociális veszélyhelyzet kihirdetését.Utasítom a hivatalt, hogy készítsen pontos felmérést az érintett józsefvárosiak számáról, mind a rezsi, mind az élelmiszerár-infláció miatt. Kezdeményezem a kerületi fűtési támogatás megduplázását.Kezdeményezem olyan rendkívüli rezsitámogatás bevezetését, amely a korábbi, szintén kerületi járványügyi támogatás mintájára egyszeri segítséget nyújt azoknak az átlagon felett fogyasztóknak, akik alacsony jövedelmük alapján rászorulók.Kezdeményezem a már most is működő energiaszegénységi tanácsadásunk kiterjesztését idén ősztől.Kezdeményezem egy kifejezetten energiahatékonysági felújításokat támogató pályázat megnyitását önkormányzati lakások bérlőinek idén ősztől.Elkezdjük a tervezését egy olyan tartós élelmiszer-adományozási rendszer kialakításának, amely az ételinfláció miatt leginkább bajba jutott családok segítését szolgálja.A PARLAMENT MEGSZAVAZTA: JÖNNEK A FŐISPÁNOK, TÖRÖLHETIK AZ EMBEREKET AZ ORBÁN-FOTÓKRÓL, FŐVÁROSI KÖZTEREKET ÁLLAMOSÍTANAK
TELEX
Szerző: PRESINSZKI JUDIT
2022.07.19.
134 igennel megszavazta a parlament a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot. A salátatörvényben több módosításról is szó van.
Jönnek a főispánok
A kormánymegbízottak ezután főispánok lesznek, ezzel pedig 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”. A főispános átnevezést egyébként még a Fidesz-szavazók többsége is elutasítja a Publicus Intézet friss felmérése szerint.
A kormánymegbízottakat a miniszterelnök nevezi ki, ők vezetik a kormányhivatalokat. Belőlük lesznek ezután a főispánok, akik a magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselői voltak. A főispán szerepe és jelentősége sokat változott. A megyei főispánok mellett egy 1870-es, majd egy 1886-os törvény egyes városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. A vármegyék élén 1950-ig a központi kormányhatalom által kinevezett főispán állt...
Szerző: PRESINSZKI JUDIT
2022.07.19.
134 igennel megszavazta a parlament a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot. A salátatörvényben több módosításról is szó van.
Jönnek a főispánok
A kormánymegbízottak ezután főispánok lesznek, ezzel pedig 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”. A főispános átnevezést egyébként még a Fidesz-szavazók többsége is elutasítja a Publicus Intézet friss felmérése szerint.
A kormánymegbízottakat a miniszterelnök nevezi ki, ők vezetik a kormányhivatalokat. Belőlük lesznek ezután a főispánok, akik a magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselői voltak. A főispán szerepe és jelentősége sokat változott. A megyei főispánok mellett egy 1870-es, majd egy 1886-os törvény egyes városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. A vármegyék élén 1950-ig a központi kormányhatalom által kinevezett főispán állt...
RADÓ PÉTER: FOLYTATÓDIK AZ ÖNSORSRONTÓ OKTATÁSPOLITIKA
PORTFOLIO
Szerző: RADÓ PÉTER
2022.07.19.
Még két hónap sem telt el az ötödik Orbán-kormány tagjainak eskütétele óta, de már látszik, hogy mik lesznek a következő tanév nagy oktatáspolitikai kérdései. Örvendetesen gyarapodni fog ugyan az iskolarendőrök és iskolai biztonsági kamerák száma, de komoly indulatokat az iskolahálózat racionalizálása és a pedagógus bérek emelése gerjeszt majd...
Szerző: RADÓ PÉTER
2022.07.19.
A KATA HALOTT, A REZSIM NŐ, AZ INFLÁCIÓ FÉRFI
POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.07.19.
A KATA halott, a rezsim nő, az infláció férfi...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.07.19.
A KATA halott, a rezsim nő, az infláció férfi...
AZ ÁLLAM A LEGNAGYOBB KÉNYSZERKATÁZTATÓ: MI LESZ TÖBB EZER ORVOSSAL, TANÁRRAL, NŐVÉRREL?
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.07.19.
Ezrek kerültek bajba amiatt, hogy az állam Magyarország legnagyobb kényszerkatáztatója: több ezer bújtatott állami foglalkoztatottat alkalmazhatnak katás vállalkozóként. Tanárok, orvosok, nővérek, gyógytornászok, dietetikusok tömegei kényszerülnek váltani azért, mert az állam eddig maga is a katát használta olcsó bérezésre – főként a részmunkaidős és túlórás foglalkoztatottak számára. Három területen – az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy terén – mutatjuk be, milyen hatásokkal járhat, amikor az állam nem mondja ki, hogy adót emel, hanem csalót kiált. Önmagára is.
Kiss Éva általános iskolai kémiatanár. Nem tudott teljes állásban elhelyezkedni, mert nem jött ki a kötelező óraszáma, mivel az iskolájában hetente csak nyolc órát tanít. Kedvező megoldás lenne számára, ha kapna egy harmadállásra szóló szerződést a munkahelyétől, de nemet mondtak neki. Hiába érvelt azzal, hogy egy pedagógusnak hetente 22 tanórát kell a törvény szerint megtartania, ő neki pedig nyolc van ezen a helyen. A képlet egyszerű: 8/22= 0,36, könnyen meglehetne ebből egy harmadstátusz. Ehelyett vállalkozóként kötöttek vele szerződést, és havonta benyújt egy számlát, amit kifizetnek. Így lett katás egyéni vállalkozó a tanárnőből.
Lényegében bújtatott foglalkoztatott, csak olyan sikeresen bújtatták, hogy addig fel sem tűnt senkinek, amíg egy interjúban előbb Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, majd a Pénzügyminisztérium a csalásokkal kezdte indokolni a kata szigorítását. „Az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították” – közölte a tárca.
A károsítók között tehát maga az állam is ott szerepel. Amikor ugyanis Kiss Éva megnézte a korábbi kata-jogszabályt és a Nemzeti Adóhivatal (NAV) által közölt tesztet, világossá vált számára, az iskolája őt is bújtatottan foglalkoztatja...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.07.19.
Kiss Éva általános iskolai kémiatanár. Nem tudott teljes állásban elhelyezkedni, mert nem jött ki a kötelező óraszáma, mivel az iskolájában hetente csak nyolc órát tanít. Kedvező megoldás lenne számára, ha kapna egy harmadállásra szóló szerződést a munkahelyétől, de nemet mondtak neki. Hiába érvelt azzal, hogy egy pedagógusnak hetente 22 tanórát kell a törvény szerint megtartania, ő neki pedig nyolc van ezen a helyen. A képlet egyszerű: 8/22= 0,36, könnyen meglehetne ebből egy harmadstátusz. Ehelyett vállalkozóként kötöttek vele szerződést, és havonta benyújt egy számlát, amit kifizetnek. Így lett katás egyéni vállalkozó a tanárnőből.
Lényegében bújtatott foglalkoztatott, csak olyan sikeresen bújtatták, hogy addig fel sem tűnt senkinek, amíg egy interjúban előbb Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, majd a Pénzügyminisztérium a csalásokkal kezdte indokolni a kata szigorítását. „Az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították” – közölte a tárca.
A károsítók között tehát maga az állam is ott szerepel. Amikor ugyanis Kiss Éva megnézte a korábbi kata-jogszabályt és a Nemzeti Adóhivatal (NAV) által közölt tesztet, világossá vált számára, az iskolája őt is bújtatottan foglalkoztatja...
SZANKCIÓK NÉLKÜL IS ELZÁRJÁK AZ OROSZOK A GÁZT, ÉS KÁR A BÉKÉBEN BÍZNI
NAPI.HU
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2022.07.19.
Az Európai Unió szankcióit egyre többen kritizálják, de valójában még sem az olaj-, sem a szénembargó nem lépett még hatályba. Az energiaválság ráadásul nem is most kezdődött, és az Európai Bizottság tanácsadói már régen azon az állásponton vannak, hogy vagy az EU vezet be büntetőintézkedéseket, vagy Oroszország öli meg Európa energiaimportját. Mindeközben hiába kötnének békét a felek, a szankciók évekre velünk maradnak, tehát kár lenne ettől várni a világgazdaság talpra állását, mint azt az Orbán-kormány hangoztatja.
Január végén az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságánál szokatlanul nagy visszhangja lett egy továbbküldött sajtófigyelésnek, amelyből minden nap akár több is befut az emailfiókokba, sokat pedig olvasatlanul törölnek is a címzettek. Nem így volt ez, amikor megérkezett a jelentés Kadri Simson energiaügyi biztos irodájába január 28-án: a brüsszeli Bruegel Intézet egy blogposztjában már összegezte, hogy mi vár Európára, ha Oroszország leállítja a földgázszállításokat a kontinensre. A legtöbben csak a konklúziót olvasták el, amely már jelezte, hogy nagy a baj.
Ha azonban az orosz gázszállítás leállítása a következő télre is elhúzódna, az EU számára nehezebb lenne megbirkózni a problémával. Az ellátási oldalon van némi tartalék importkapacitás, de az orosz mennyiségek teljes kiváltásához szükséges mérték elérése a legjobb esetben is nagyon drága, a legrosszabb esetben pedig fizikailag lehetetlen lenne.
– szólt a jelentés összegzése...
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2022.07.19.
Január végén az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságánál szokatlanul nagy visszhangja lett egy továbbküldött sajtófigyelésnek, amelyből minden nap akár több is befut az emailfiókokba, sokat pedig olvasatlanul törölnek is a címzettek. Nem így volt ez, amikor megérkezett a jelentés Kadri Simson energiaügyi biztos irodájába január 28-án: a brüsszeli Bruegel Intézet egy blogposztjában már összegezte, hogy mi vár Európára, ha Oroszország leállítja a földgázszállításokat a kontinensre. A legtöbben csak a konklúziót olvasták el, amely már jelezte, hogy nagy a baj.
Ha azonban az orosz gázszállítás leállítása a következő télre is elhúzódna, az EU számára nehezebb lenne megbirkózni a problémával. Az ellátási oldalon van némi tartalék importkapacitás, de az orosz mennyiségek teljes kiváltásához szükséges mérték elérése a legjobb esetben is nagyon drága, a legrosszabb esetben pedig fizikailag lehetetlen lenne.
– szólt a jelentés összegzése...
MIT ÉR A VÁRMEGYE? SEMMIT. ÉS MINDENT!
QUBIT
Szerző: TÓTH KELEMEN
2022.07.19.
...A vármegye történetének kezdete kifejezetten régre, az előző évezred hajnalára nyúlik vissza. Az intézmény az évszázadok során sokat változott, ebből kifolyólag pedig többféle képzet is tapadhat hozzá.
Kezdetben vala a királyi vármegye, mely intézményt Árpád-kori eleink közül valószínűleg senki sem illetett ezzel a megnevezéssel. A vármegye „királyi” jelzőjét csak később, jellegére és lényegére utalva alkották meg a történettudomány művelői mint tudományos műszót. Ez az az államszervezeti egység, amit Szent István nevéhez szokás kötni. Egyes vármegyék már első királyunk államalkotó tevékenységének első évtizedeiben életre keltek: ilyen volt többek között Veszprém, Tolna, Baranya, Zala (másnéven Kolon), Fejér, Csanád, Doboka, Fehér, Győr vagy Nyitra. Az intézmény eredetét illetően a korábbi elméletek keleti frank vagy szláv behatást feltételeztek. Napjaink középkorászai között azonban, mint ahogy Zsoldos Attila is írja az Árpád-kori királyi vármegyéket bemutató cikkében, már az a nézet vált uralkodóvá, hogy a vármegye belső fejlődés eredményeként jött létre (ami viszont a nyelvészetet illeti, megye szavunk középkorászainktól függetlenül továbbra is tartja szláv eredetét).
A királyi vármegye vázát egy sajátos királyi uradalomtípus adta: a várispánság. Ennek élén a várispán állt, aki emellett a vármegyét kormányzó megyésispán pozícióját is betöltötte. A várispánság azonban nem volt egyenlő a vármegyével. Utóbbi ugyanis a várispánságon kívül magában foglalt még további királyi, egyházi és világi birtokokat is. Az élén álló ispánt viszont minden esetben a király nevezte ki, ráadásul „tetszése tartamára”, tehát az uralkodó akarata szerint bármikor leváltható volt bármelyik vár-, illetve megyésispán. Ezért meglehetősen gyakorta adogatták is egymásnak a kilincset a néhai és újonnan kinevezett méltóságok.
A királyi vármegye ispánja – latin megnevezéssel a comes, azaz ’társ’ – tehát a megye katonaságával együtt a király kíséretének előkelő tagja, az uralkodó tisztségviselője volt – ha úgy tetszik, a királyi vagy központi hatalom képviselője és végrehajtója, aki tisztikarával kiegészülve látta el feladatát. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a 11-12. században még a vármegyék területének és ebből kifolyólag népességüknek nagy része is a király birtokaihoz tartozott. Ennek értelmében ekkor még meglehetősen erős központi hatalomról beszélhetünk...
Szerző: TÓTH KELEMEN
2022.07.19.
Kezdetben vala a királyi vármegye, mely intézményt Árpád-kori eleink közül valószínűleg senki sem illetett ezzel a megnevezéssel. A vármegye „királyi” jelzőjét csak később, jellegére és lényegére utalva alkották meg a történettudomány művelői mint tudományos műszót. Ez az az államszervezeti egység, amit Szent István nevéhez szokás kötni. Egyes vármegyék már első királyunk államalkotó tevékenységének első évtizedeiben életre keltek: ilyen volt többek között Veszprém, Tolna, Baranya, Zala (másnéven Kolon), Fejér, Csanád, Doboka, Fehér, Győr vagy Nyitra. Az intézmény eredetét illetően a korábbi elméletek keleti frank vagy szláv behatást feltételeztek. Napjaink középkorászai között azonban, mint ahogy Zsoldos Attila is írja az Árpád-kori királyi vármegyéket bemutató cikkében, már az a nézet vált uralkodóvá, hogy a vármegye belső fejlődés eredményeként jött létre (ami viszont a nyelvészetet illeti, megye szavunk középkorászainktól függetlenül továbbra is tartja szláv eredetét).
A királyi vármegye vázát egy sajátos királyi uradalomtípus adta: a várispánság. Ennek élén a várispán állt, aki emellett a vármegyét kormányzó megyésispán pozícióját is betöltötte. A várispánság azonban nem volt egyenlő a vármegyével. Utóbbi ugyanis a várispánságon kívül magában foglalt még további királyi, egyházi és világi birtokokat is. Az élén álló ispánt viszont minden esetben a király nevezte ki, ráadásul „tetszése tartamára”, tehát az uralkodó akarata szerint bármikor leváltható volt bármelyik vár-, illetve megyésispán. Ezért meglehetősen gyakorta adogatták is egymásnak a kilincset a néhai és újonnan kinevezett méltóságok.
A királyi vármegye ispánja – latin megnevezéssel a comes, azaz ’társ’ – tehát a megye katonaságával együtt a király kíséretének előkelő tagja, az uralkodó tisztségviselője volt – ha úgy tetszik, a királyi vagy központi hatalom képviselője és végrehajtója, aki tisztikarával kiegészülve látta el feladatát. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a 11-12. században még a vármegyék területének és ebből kifolyólag népességüknek nagy része is a király birtokaihoz tartozott. Ennek értelmében ekkor még meglehetősen erős központi hatalomról beszélhetünk...
KIZÁRT, HOGY A FIDESZ TAKARÉKOSSÁGI OKOKBÓL AKARJA UGYANABBAN AZ IDŐPONTBAN MEGTARTANI AZ EP- ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁST
NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.07.19.
Majtényi László szerint ez alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes. A törvénygyár már ma átnyomhatja a javaslatot.
– Teljes nonszensz, ilyen alkotmánymódosítás nem létezhetne – így értékelte Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a fideszes tervet, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezik meg az uniós és az önkormányzati választásokat.
– Az eljárás jól mutatja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) mennyire torz elképzelései vannak az alkotmányosságról, és hogyan viszonyul a Fidesz a saját maga által legyártott, az elfogadásakor gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényhez – állapította meg Majtényi László. Ahhoz ugyanis, hogy a két választást egy időben tarthassák, módosítani kell az alaptörvényt. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már benyújtotta az erről szóló parlamenti javaslatot: ez lesz az alaptörvény tizenegyedik módosítása. A törvénygyár pedig nyáron sem áll le: már ma szavaznak is a képviselők.
A Fidesz – kifogásolta Majtényi László – magára nézve nem tartja kötelezőnek az alaptörvényt, valótlan indoklással használja ki azt a lehetőséget, hogy az ellenzék politikai hibái következtében megint kétharmados többsége van az Országgyűlésben.
Ugyanakkor a hatályos szabályok alapján, pusztán jogtechnikai értelemben a kormánypárt akkor változtatja meg az alaptörvényt, amikor erre ingere támad...
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.07.19.
– Teljes nonszensz, ilyen alkotmánymódosítás nem létezhetne – így értékelte Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a fideszes tervet, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezik meg az uniós és az önkormányzati választásokat.
– Az eljárás jól mutatja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) mennyire torz elképzelései vannak az alkotmányosságról, és hogyan viszonyul a Fidesz a saját maga által legyártott, az elfogadásakor gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényhez – állapította meg Majtényi László. Ahhoz ugyanis, hogy a két választást egy időben tarthassák, módosítani kell az alaptörvényt. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már benyújtotta az erről szóló parlamenti javaslatot: ez lesz az alaptörvény tizenegyedik módosítása. A törvénygyár pedig nyáron sem áll le: már ma szavaznak is a képviselők.
A Fidesz – kifogásolta Majtényi László – magára nézve nem tartja kötelezőnek az alaptörvényt, valótlan indoklással használja ki azt a lehetőséget, hogy az ellenzék politikai hibái következtében megint kétharmados többsége van az Országgyűlésben.
Ugyanakkor a hatályos szabályok alapján, pusztán jogtechnikai értelemben a kormánypárt akkor változtatja meg az alaptörvényt, amikor erre ingere támad...
A KORMÁNY ÉVEKEN KERESZTÜL ÚGY JÁTSZOTT AZ ÁRAMÁR SZERKEZETÉVEL, HOGY AZZAL MÉSZÁROS LŐRINC JÁRJON JÓL!
FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.07.19.
A KORMÁNY ÉVEKEN KERESZTÜL ÚGY JÁTSZOTT AZ ÁRAMÁR SZERKEZETÉVEL, HOGY AZZAL MÉSZÁROS LŐRINC JÁRJON JÓL! Az ún. rendszerhasználati díj és maga az áramdíj aránya ugyanis mindig attól függött, hogy Mészáros éppen mit vásárolt - erőművet vagy éppen elosztó hálózatot…
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.07.19.
Miről van szó? A rezsicsökkentés elengedése komolyan megijesztette a magyarokat, szinte mindenki az áram- és villanyszámlákat bújja, próbálja kitalálni azokból, illetve Gulyás miniszter és Németh rezsibiztos szavaiból, hogy vajon a jövő hónapban csődbe megy-e a családi háztartás. Nekem is több számlát küldtek a választók, akik nem értik, mit hogyan kell figyelembe venni. Ezeknek a számláknak a tanulmányozása során bukkantam egy érdekességre.
Az elmúlt néhány évben a rezsicsökkentés néven ismert árrögzítés miatt lényegében nem változott a lakossági villamosenergia ára, de az igen, hogy ez az ár pontosan milyen tételekből áll össze. Az áramszámla két fő összetevője közül az úgynevezett villamosenergia-ár 2020 óta jelentősen csökkent: az elszámolásokban idén július 1-től nettó 4 és 6 forint között van a különféle szolgáltatóknál egy kilowattóra, miközben 2020-ban még nettó 12-13 forint volt.
Az idén júliusi árcsökkenés önmagában érdekes, hiszen elvileg energiaínség és sosem látott drágulás van, de egy sorral lejjebb a táblázatokban az látszik, hogy az energia ára hiába ment lefele, a számla másik összetevője, az ún. „rendszerhasználati díjak” meg ezzel párhuzamosan emelkedett: 2020-ban nettó 15,9 forint volt kilowattóránként, 2021 áprilisában 16,38 forint, ma pedig már 23,4 forint. Hogy mi az oka ennek? Valószínűleg nem más, mint Mészáros Lőrinc.
A nemzet gázszerelőjének tulajdonában lévő Opus Global Nyrt. ugyanis 2020 elején eladta az állami MVM-nek a Mátrai Erőművet (amelyet egyébként két évvel korábban vett meg, de esze ágában nem volt kifizetni a hatalmas környezetvédelmi költségeket). Ezzel a Mészáros birodalom többé már nem volt érdekelt az energiatermelésben. 2021. március 30-án viszont aláírták a szerződést a TITÁSZ áramszolgáltató megvásárlásáról, vagyis hirtelen érdekelt lett ezen a piacon. Láss csodát: 2021. április 1-jén életbe lépett az új díjszabás, amelyben csökkent az energia ára, de nőtt a rendszerhasználati díj.
A rezsicsökkentés a kormány legnagyobb hazugsága, amellyel már két választást meg tudott nyerni. Azt, hogy a rögzített ár az elmúlt években magasabb volt, mint amit a világpiaci árak indokoltak volna, a propaganda jótékony homályban hagyta. Most azonban, hogy elszálltak az árak, rögtön fény derült az igazságra, kiderült, hogy nem lehet a semmiből energiát előállítani. Most még gondolkoznak rajta, hogy pontosan kiken és milyen mértékben, de ennek az árát önökön fogják bevasalni, nem Mészáros Lőrincen!
Ha nem hiszi, itt megtalálja az adatokat:
SZAPORODNAK A BOSSZANTÓ KORLÁTOZÁSOK - SOK ATM CSAK KEVÉS PÉNZT AD
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.07.19.
A banki díjak csökkentése érdekében sokan bankjegykiadóból (ATM) igyekeznek kápét felvenni, ami esetenként az utalásnál is olcsóbb lehet. Az Azénpénzem.hu viszont egyre több olyan jelzést kapott, hogy az ATM csak kisebb címletekben, illetve alacsonyabb mennyiségben hajlandó bankókat kiadni.
Budai kerület frekventált és nagy forgalmú helyén – jelezte az Azénpénzem.hu egyik olvasója – az egyik bank ATM-je kiírta: csak ezresek vehetők fel, a maximális összeg pedig 40 ezer forint. Hasonló jelenségre mások is panaszkodtak. Az ok sajnos minden hozzánk eljuttatott esetben az volt, hogy a bank helyett inkább otthon akarnak nagyobb összegű készpénzt tartani. Többen szinte a teljes banki megtakarításuk felszámolására szánták el magukat. Ilyesmiről persze mindenkit igyekeztünk és igyekszünk továbbra is (reméljük, sikerrel!) lebeszélni.
A bankjegykiadós korlátozások egyébként mindenképpen bosszantóak lehetnek, hiszen kifejezetten rossz módszer, ha valaki mindig az éppen csak szükséges kápét veszi fel az ATM-ből. Annak ellenére, hogy amúgy ez lenne a legnormálisabb, és nemzetgazdasági szempontból is a kedvezőbb megoldás. A bankok ugyanis sokszor fix díjat is alkalmaznak, ráadásul a díjmentes kápéfelvétet is úgy szabta meg a kormányzat, hogy annak összege 150 ezer forint, de legfeljebb két tranzakció.
Tehát, ha valaki felvesz például kétszer 20 ezer forintot, akkor már ki is merítette a díjmentességi lehetőséget. Ők (mint mindenki másnak, aki már kihasználta a nyilatkozattal elérhető ingyenes pénzfelvételi lehetőséget) a harmadik húszezres ATM-ből megszerzése akár ezer forintnál is többe kerülhet. Az általunk vizsgált bankszámlák és gondosan saját ATM használata esetén még az átlagos kiadás is közelíti az ötszáz forintot...
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.07.19.
Budai kerület frekventált és nagy forgalmú helyén – jelezte az Azénpénzem.hu egyik olvasója – az egyik bank ATM-je kiírta: csak ezresek vehetők fel, a maximális összeg pedig 40 ezer forint. Hasonló jelenségre mások is panaszkodtak. Az ok sajnos minden hozzánk eljuttatott esetben az volt, hogy a bank helyett inkább otthon akarnak nagyobb összegű készpénzt tartani. Többen szinte a teljes banki megtakarításuk felszámolására szánták el magukat. Ilyesmiről persze mindenkit igyekeztünk és igyekszünk továbbra is (reméljük, sikerrel!) lebeszélni.
A bankjegykiadós korlátozások egyébként mindenképpen bosszantóak lehetnek, hiszen kifejezetten rossz módszer, ha valaki mindig az éppen csak szükséges kápét veszi fel az ATM-ből. Annak ellenére, hogy amúgy ez lenne a legnormálisabb, és nemzetgazdasági szempontból is a kedvezőbb megoldás. A bankok ugyanis sokszor fix díjat is alkalmaznak, ráadásul a díjmentes kápéfelvétet is úgy szabta meg a kormányzat, hogy annak összege 150 ezer forint, de legfeljebb két tranzakció.
Tehát, ha valaki felvesz például kétszer 20 ezer forintot, akkor már ki is merítette a díjmentességi lehetőséget. Ők (mint mindenki másnak, aki már kihasználta a nyilatkozattal elérhető ingyenes pénzfelvételi lehetőséget) a harmadik húszezres ATM-ből megszerzése akár ezer forintnál is többe kerülhet. Az általunk vizsgált bankszámlák és gondosan saját ATM használata esetén még az átlagos kiadás is közelíti az ötszáz forintot...
NEMZETI RENDŐRÁLLAM
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.19.
Tegnap a katatüntetők közül egyet megsokkolóztak a rendőrök, mert a hídon nem ment föl a járdára. Nem lőtték ki a szemét, viszont a tüntető nem is törte el a rendőr sípcsontját. Az arányok így megfelelőnek tűnnek, de soha nem voltak azok. A közvélekedés szerint a rendőr azért sokkolózott, mert megkapta a fizetésemelését, és azt akarta buzgón megszolgálni, ebből tehát arra következtethetünk, hogy a nép sokallja a rendőrök pénzét, de ez sem igaz, mert a magáét kevesli. A katatüntetők azért mentek a hídra, mert nem óhajtanak éhen dögleni.
Tanárok is voltak köztük, akik viszont hiába nyüszögnek kitartóan, nem kapnak fizetésemelést Orbántól, mert – így a csinovnyikjai – Brüsszel nem küldi a pénzt. A tanárok pénze tehát nem érkezett meg, a rendőröké ezek szerint viszont itt volt. Így alakulhatott ki az a helyzet, ami ellen Kövér László, amikor még nem volt pedellus és bajusza sem volt, ellenben viszont MSZMP KB alkalmazásban állt, tehát időn, téren és történelmi korokon átívelve azt az üzenetet küldte nekünk, hogy „A rendőrállamban a rendőr fizetése magasabb a tanárénál, a jogállamban fordítva.”
Messzemenő következtetések levonása nélkül Varga Judit figyelmébe ajánlanánk a Kövér-féle jogállami definíciót, hogy végre egyenesbe jöjjön a Brüsszellel vívott harcaiban. Kövér egyébként hülyeségeket beszélt, illetve írt a nyakába akasztott táblájára már akkor is, de ezt betudjuk annak, hogy fiatal volt meg bohó, és csak a hatalmat akarta megkaparintani, ami viszont mára tökre sikerült. Ma az ő uralkodásuk alatt sokkolózzák a rendőrök a tüntetőt, mert nem megy fel a járdára, és nem tudható, mit tennének vele, ha élénkebben tiltakozna az azóta a hatalomba teljesen belehülyült Kövér és csapata ellen.
De ha már a pedellusnál tartunk, neki is van túlfizetett palotaőrsége éles fegyverekkel és sokkolókkal szintén. Aztán ott van a kedves vezető személyi testőrsége, a TEK, a falvakban eltévedő elit alakulat. De ez élet minden területén ott vannak az egyenruhások, iskolaőrök, kórházparancsnokok, a most szerveződő határvadászok, így, ha a hajdani – és már akkor is hazug – Kövér definíciója a fizetség és rendőrállam összefüggéseiről ökörség is, a mai mennyiség és az élet minden szegletében jelen lévő egyenruházat már jobban megfelel a következtetés levonása követelményének.
A miénk rendőrállam, sokkolóznak a hídon, de, ha úgy vesszük, rendőrállamunk nemzeti, mint ahogyan minden a kurvaországban. Illetve még a kereszténység az, aminek az álarca mögé bebújnak a maffiózók. A nemzeté a főváros is Csizmadia László (CÖF-CÖKA Békemenet) szerint, amit most a hídon tüntető „féleszűek” ketté akarnak szakítani. Ez a Csizmadia azért került képbe egyébként (mert baromságokat beszél, de ez nem különös), mert ő a békegyaloglások egyik fő szervezője, akiket meg nem szoktak a nemzeti rendőrállam rendőrei sokkolózni, holott ők sem mennek vissza a járdára, sőt a buszaik a fél várost elfoglalják...
Szerző: Rezeda
2022.07.19.
Tegnap a katatüntetők közül egyet megsokkolóztak a rendőrök, mert a hídon nem ment föl a járdára. Nem lőtték ki a szemét, viszont a tüntető nem is törte el a rendőr sípcsontját. Az arányok így megfelelőnek tűnnek, de soha nem voltak azok. A közvélekedés szerint a rendőr azért sokkolózott, mert megkapta a fizetésemelését, és azt akarta buzgón megszolgálni, ebből tehát arra következtethetünk, hogy a nép sokallja a rendőrök pénzét, de ez sem igaz, mert a magáét kevesli. A katatüntetők azért mentek a hídra, mert nem óhajtanak éhen dögleni.
Tanárok is voltak köztük, akik viszont hiába nyüszögnek kitartóan, nem kapnak fizetésemelést Orbántól, mert – így a csinovnyikjai – Brüsszel nem küldi a pénzt. A tanárok pénze tehát nem érkezett meg, a rendőröké ezek szerint viszont itt volt. Így alakulhatott ki az a helyzet, ami ellen Kövér László, amikor még nem volt pedellus és bajusza sem volt, ellenben viszont MSZMP KB alkalmazásban állt, tehát időn, téren és történelmi korokon átívelve azt az üzenetet küldte nekünk, hogy „A rendőrállamban a rendőr fizetése magasabb a tanárénál, a jogállamban fordítva.”
Messzemenő következtetések levonása nélkül Varga Judit figyelmébe ajánlanánk a Kövér-féle jogállami definíciót, hogy végre egyenesbe jöjjön a Brüsszellel vívott harcaiban. Kövér egyébként hülyeségeket beszélt, illetve írt a nyakába akasztott táblájára már akkor is, de ezt betudjuk annak, hogy fiatal volt meg bohó, és csak a hatalmat akarta megkaparintani, ami viszont mára tökre sikerült. Ma az ő uralkodásuk alatt sokkolózzák a rendőrök a tüntetőt, mert nem megy fel a járdára, és nem tudható, mit tennének vele, ha élénkebben tiltakozna az azóta a hatalomba teljesen belehülyült Kövér és csapata ellen.
De ha már a pedellusnál tartunk, neki is van túlfizetett palotaőrsége éles fegyverekkel és sokkolókkal szintén. Aztán ott van a kedves vezető személyi testőrsége, a TEK, a falvakban eltévedő elit alakulat. De ez élet minden területén ott vannak az egyenruhások, iskolaőrök, kórházparancsnokok, a most szerveződő határvadászok, így, ha a hajdani – és már akkor is hazug – Kövér definíciója a fizetség és rendőrállam összefüggéseiről ökörség is, a mai mennyiség és az élet minden szegletében jelen lévő egyenruházat már jobban megfelel a következtetés levonása követelményének.
A miénk rendőrállam, sokkolóznak a hídon, de, ha úgy vesszük, rendőrállamunk nemzeti, mint ahogyan minden a kurvaországban. Illetve még a kereszténység az, aminek az álarca mögé bebújnak a maffiózók. A nemzeté a főváros is Csizmadia László (CÖF-CÖKA Békemenet) szerint, amit most a hídon tüntető „féleszűek” ketté akarnak szakítani. Ez a Csizmadia azért került képbe egyébként (mert baromságokat beszél, de ez nem különös), mert ő a békegyaloglások egyik fő szervezője, akiket meg nem szoktak a nemzeti rendőrállam rendőrei sokkolózni, holott ők sem mennek vissza a járdára, sőt a buszaik a fél várost elfoglalják...
AZ OLTÁR ÉS A TRÓN SZÖVETSÉGE BESZÉLGETÉS PERINTFALVI RITÁVAL
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: FÓTI TAMÁS
2022.07.15.
Perintfalvi Rita a grazi egyetem teológusa, 2010 óta tanít Ausztriában. Bírálja a magyar egyházakat, amiért nem lépnek fel elég aktívan az Orbán-kormány jogsértéseivel szemben, a katolikus egyházat pedig különösen azért, mert a legutóbbi választásokon nyílt kampányt folytatott a kormánypártok mellett. Kritikája miatt a Magyar Katolikus Püspöki Kar feljelentette a grazi megyéspüspöknél. Progresszív hívőként egyenlőséget követel a nők számára az egyházon belül. Nagy port vert fel tavaly megjelent könyve, amely az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel foglalkozott. Úgy látja, az egyház ultrakonzervatív nézetei állnak annak hátterében, hogy zsugorodik a hívek száma.
– A közelmúltban beidézte a grazi megyéspüspök, mert a Magyar Katolikus Püspöki Kar – az egyházjogi törvénykönyv két paragrafusára hivatkozással – két Facebook-bejegyzése miatt követelte az Ön elmarasztalását. Melyik ez a két paragrafus, és valóban megsértette őket?
– Nehéz helyzetben vagyok, mert ez a két paragrafus csak abban a magyarok által írt panaszlevélben szerepelt, amelyet szigorúan bizalmasan kezelt az osztrák püspök. Annyit elmondhatok, hogy az egyik Fb-posztban az áprilisi választások után kifogásoltam a katolikus egyház a politikai kampányban való aktív részvételét. A másik posztom pedig Nagypéntekhez kapcsolódott, amikor Krisztust halálra ítéli Pilátus. Ebből egy politikai értelmezést csináltam – ami egyébként klasszikus módszer a felszabadítási teológiában –, és ebben is szerepeltek a főpapok, akik annak idején felhergelték a népet. Arról a pillanatról van szó, amikor Jézus ott áll Pilátus előtt, aki nem szeretné elítélni, és megkérdezi a népet: mivel a húsvéti ünnep kapcsán lehetősége van egy foglyot szabadon bocsátani – ez Jézus legyen-e, vagy Barabás, aki köztudottan bűnöző, Jézus pedig ártatlan. A nép mégis Barabást választja, amiben a főpapok mesterkedése is benne van. Ezt vették ők magukra – ami részben igaz volt, de ennél ez az írásom sokkal komplexebb, tele van metaforákkal, képekkel, több síkon is lehet értelmezni. Például a halálra ítélt Mester a magyar demokrácia szimbóluma. A vádak persze tartalmilag sem állnak meg. Mégis a legnagyobb baj az volt, hogy engem mint vádlottat meg sem hallgattak, hanem rögtön büntetést követeltek a fejemre. Ami teljesen ellentétes az evangéliumokkal és Ferenc pápa dialógus-egyházával. Pont ezért az osztrák püspök tartalmi kérdésekbe bele sem ment. Általánosságban egyébként a vádban arról volt szó, hogy engem nem lehet katolikusnak tekinteni, mert megszakítottam a kapcsolatot az egyház közösségével, mivel arra hívtam fel a hívek figyelmét az első posztomban, hogy milyen módon fejezhetik ki tiltakozásukat. Távol maradhatnak négy évre a templomtól – legalábbis azoktól, ahol direkt módon folyt a kormány melletti kampányolás a szószékről –, nem fizetnek egyházi adót, nem járatják a gyermekeiket egyházi intézménybe. Lehetséges egyfajta civil engedetlenség, mivel amúgy a hívek véleménye nem számít, az ellenzéki hívőké meg legfőképpen nem. Sajnos semmiféle eszköz nincs a kezünkben, ezért gondoltam ott, indulatomban, hogy ezt lehetne csinálni. Arra a vádra, hogy megszakítottam volna a kapcsolatomat az egyházzal, az a válaszom, hogy az egyház nem a magyar katolikus egyházból áll. Nagyon szervesen be vagyok ágyazódva az osztrák egyházba, ahol lelkileg és spirituálisan is otthon érzem magam. Egyházi adót is 2010 óta itt fizetek, ezt se tudták rólam, sőt azt se, hogy egyébként osztrák lakcímmel rendelkezem, nem magyarországival, nincs hozzám túl sok közük. Tehát semmiképpen nem tudott volna megállni ez a vád. Tény, hogy engem a kormánymédia sokszor azzal bírál, hogy nem vagyok katolikus, sőt van olyan újságíró, aki egyenesen „a teológus bőrébe bújt sátánnak” nevezett. Márpedig katolikus fakultás professzora vagyok, én magamat katolikusnak tartom. Hogy mondhatja akkor bárki más, hogy nem vagyok az?
Szerző: FÓTI TAMÁS
2022.07.15.
– A közelmúltban beidézte a grazi megyéspüspök, mert a Magyar Katolikus Püspöki Kar – az egyházjogi törvénykönyv két paragrafusára hivatkozással – két Facebook-bejegyzése miatt követelte az Ön elmarasztalását. Melyik ez a két paragrafus, és valóban megsértette őket?
– Nehéz helyzetben vagyok, mert ez a két paragrafus csak abban a magyarok által írt panaszlevélben szerepelt, amelyet szigorúan bizalmasan kezelt az osztrák püspök. Annyit elmondhatok, hogy az egyik Fb-posztban az áprilisi választások után kifogásoltam a katolikus egyház a politikai kampányban való aktív részvételét. A másik posztom pedig Nagypéntekhez kapcsolódott, amikor Krisztust halálra ítéli Pilátus. Ebből egy politikai értelmezést csináltam – ami egyébként klasszikus módszer a felszabadítási teológiában –, és ebben is szerepeltek a főpapok, akik annak idején felhergelték a népet. Arról a pillanatról van szó, amikor Jézus ott áll Pilátus előtt, aki nem szeretné elítélni, és megkérdezi a népet: mivel a húsvéti ünnep kapcsán lehetősége van egy foglyot szabadon bocsátani – ez Jézus legyen-e, vagy Barabás, aki köztudottan bűnöző, Jézus pedig ártatlan. A nép mégis Barabást választja, amiben a főpapok mesterkedése is benne van. Ezt vették ők magukra – ami részben igaz volt, de ennél ez az írásom sokkal komplexebb, tele van metaforákkal, képekkel, több síkon is lehet értelmezni. Például a halálra ítélt Mester a magyar demokrácia szimbóluma. A vádak persze tartalmilag sem állnak meg. Mégis a legnagyobb baj az volt, hogy engem mint vádlottat meg sem hallgattak, hanem rögtön büntetést követeltek a fejemre. Ami teljesen ellentétes az evangéliumokkal és Ferenc pápa dialógus-egyházával. Pont ezért az osztrák püspök tartalmi kérdésekbe bele sem ment. Általánosságban egyébként a vádban arról volt szó, hogy engem nem lehet katolikusnak tekinteni, mert megszakítottam a kapcsolatot az egyház közösségével, mivel arra hívtam fel a hívek figyelmét az első posztomban, hogy milyen módon fejezhetik ki tiltakozásukat. Távol maradhatnak négy évre a templomtól – legalábbis azoktól, ahol direkt módon folyt a kormány melletti kampányolás a szószékről –, nem fizetnek egyházi adót, nem járatják a gyermekeiket egyházi intézménybe. Lehetséges egyfajta civil engedetlenség, mivel amúgy a hívek véleménye nem számít, az ellenzéki hívőké meg legfőképpen nem. Sajnos semmiféle eszköz nincs a kezünkben, ezért gondoltam ott, indulatomban, hogy ezt lehetne csinálni. Arra a vádra, hogy megszakítottam volna a kapcsolatomat az egyházzal, az a válaszom, hogy az egyház nem a magyar katolikus egyházból áll. Nagyon szervesen be vagyok ágyazódva az osztrák egyházba, ahol lelkileg és spirituálisan is otthon érzem magam. Egyházi adót is 2010 óta itt fizetek, ezt se tudták rólam, sőt azt se, hogy egyébként osztrák lakcímmel rendelkezem, nem magyarországival, nincs hozzám túl sok közük. Tehát semmiképpen nem tudott volna megállni ez a vád. Tény, hogy engem a kormánymédia sokszor azzal bírál, hogy nem vagyok katolikus, sőt van olyan újságíró, aki egyenesen „a teológus bőrébe bújt sátánnak” nevezett. Márpedig katolikus fakultás professzora vagyok, én magamat katolikusnak tartom. Hogy mondhatja akkor bárki más, hogy nem vagyok az?
...
HASZNOS TIPPEK, AMIKKEL SOKAT LEHET SPÓROLNI AZ ÁRAM- ÉS A GÁZSZÁMLÁN
TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2022.07.19.
A kormány pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy mivel az energiaárak elszálltak, a rezsicsökkentés csak a lakossági átlagfogyasztásig jár majd az áramra és a gázra. Aki efölött fogyaszt, annak az átlagon felüli mennyiségért már nagyon magas piaci árat kell fizetnie. A környezetvédelmi szempontok mellett tehát anyagi okokból is jobb döntés takarékoskodni, ezért most adunk pár tippet azoknak, akik úgy döntenek, szeretnék csökkenteni az áram- és/vagy gázfogyasztásukat.
Ha a gáz és az áram világpiaci ára nem ugrott volna többszörösére az elmúlt időszakban, akkor is érdemes lenne spórolni az energiával, hiszen az áram és a gáz előállítása is környezeti terheléssel jár. Nem feltétlenül maga az energiatermelési folyamat jár környezetszennyezéssel, hanem a termelőeszközök (napelemek, gázturbinák, kazánok, stb.) előállítása, legyártása okoz igen komoly szennyezést.
A magyar háztartások többsége áramot és gázt is használ, de persze vannak, akik fűtéskorszerűsítéssel energiatakarékos, csak villamosenergiát igénylő fűtést működtetnek. Itt írtunk arról, hogy ők most könnyen átcsúszhatnak a már nem rezsicsökkentett sávba. A Kormányinfón elhangzottak alapján a fogyasztási határok, ameddig még a csökkentett rezsiár érvényes:
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2022.07.19.
Ha a gáz és az áram világpiaci ára nem ugrott volna többszörösére az elmúlt időszakban, akkor is érdemes lenne spórolni az energiával, hiszen az áram és a gáz előállítása is környezeti terheléssel jár. Nem feltétlenül maga az energiatermelési folyamat jár környezetszennyezéssel, hanem a termelőeszközök (napelemek, gázturbinák, kazánok, stb.) előállítása, legyártása okoz igen komoly szennyezést.
A magyar háztartások többsége áramot és gázt is használ, de persze vannak, akik fűtéskorszerűsítéssel energiatakarékos, csak villamosenergiát igénylő fűtést működtetnek. Itt írtunk arról, hogy ők most könnyen átcsúszhatnak a már nem rezsicsökkentett sávba. A Kormányinfón elhangzottak alapján a fogyasztási határok, ameddig még a csökkentett rezsiár érvényes:
- 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh energiafogyasztásig;
- 144 köbméter/hó, éves szinten 1729 köbméter gázfogyasztásig.
A mostani kormánydöntéssel igazán azok járhatnak rosszul, akik gigantikus, akár többgenerációs, szigeteletlen családi házakban laknak, ahol a nyílászárók is elavultak. Ők hiába költenek sokat a gázfűtésre, igazából nagyrészt az utcát fűtik, hiszen az elégtelen szigetelés és a korszerűtlen ablakok miatt nagyon nagy a házuk hővesztesége.
Egy nagyon jól szigetelt, átgondolt tájolású házban csak minimális fűtésre van szükség, mert az épület megtartja a hőt. A legjobb példa erre a passzívház, vagy az ahhoz hasonló energiatakarékos épületek. Tehát akinek van rá pénze, érdemes jó vastagon leszigeteltetni a házat, és kicseréltetni az ablakokat, hosszútávon talán ezzel spórolható meg a legtöbb energia és pénz.
Más háztartások azért járhatnak rosszul, mert 30-40 éves háztartási eszközöket használnak. Az ilyen régi mélyfagyasztókat, hűtőket, sütőket és villanybojlereket szemlélve sokan elégedetten bólogatnak, hogy ezek strapabíró gépek, 40 év alatt soha nem romlottak el, még most is prímán teszik a dolgukat, nem úgy, mint a pár év alatt kipurcanó hipermodern ketyerék. Ez igaz lehet,
de ezek sok esetben olyan irtózatos mennyiségű energiát vesznek fel,
amivel az ilyen energiaválságban, mint a mostani, könnyen átlagon felüli fogyasztókká válhatunk. Érdemes tehát ezeket a régi nagyfogyasztó berendezéseket energiatakarékos újakra cserélni, ami persze szintén költséggel jár...
A mostani kormánydöntéssel igazán azok járhatnak rosszul, akik gigantikus, akár többgenerációs, szigeteletlen családi házakban laknak, ahol a nyílászárók is elavultak. Ők hiába költenek sokat a gázfűtésre, igazából nagyrészt az utcát fűtik, hiszen az elégtelen szigetelés és a korszerűtlen ablakok miatt nagyon nagy a házuk hővesztesége.
Egy nagyon jól szigetelt, átgondolt tájolású házban csak minimális fűtésre van szükség, mert az épület megtartja a hőt. A legjobb példa erre a passzívház, vagy az ahhoz hasonló energiatakarékos épületek. Tehát akinek van rá pénze, érdemes jó vastagon leszigeteltetni a házat, és kicseréltetni az ablakokat, hosszútávon talán ezzel spórolható meg a legtöbb energia és pénz.
Más háztartások azért járhatnak rosszul, mert 30-40 éves háztartási eszközöket használnak. Az ilyen régi mélyfagyasztókat, hűtőket, sütőket és villanybojlereket szemlélve sokan elégedetten bólogatnak, hogy ezek strapabíró gépek, 40 év alatt soha nem romlottak el, még most is prímán teszik a dolgukat, nem úgy, mint a pár év alatt kipurcanó hipermodern ketyerék. Ez igaz lehet,
de ezek sok esetben olyan irtózatos mennyiségű energiát vesznek fel,
amivel az ilyen energiaválságban, mint a mostani, könnyen átlagon felüli fogyasztókká válhatunk. Érdemes tehát ezeket a régi nagyfogyasztó berendezéseket energiatakarékos újakra cserélni, ami persze szintén költséggel jár...
MÉSZÁROS LŐRINC ÉRDEKELTSÉGÉNEK MÁR 13 MILLIÁRD JUTOTT A MÉG MEG SEM KAPOTT UNIÓS HELYREÁLLÍTÁSI PÉNZEKBŐL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.07.18.
Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének is megítélt a kormány 13,33 milliárd forintnyi uniós támogatást az EU-tól várt helyreállítási támogatásból. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célja, hogy beindítsa a gazdaságot a COVID-járvány után, és egy ellenállóbb, környezetbarát, digitális Európát hozzon létre. Ezt a pénzt azonban Magyarország még nem kapta meg, mert az egy éve leadott magyar Helyreállítási Tervet a mai napig nem fogadta el az Európai Bizottság.
Az Európai Unió tagállamai (Hollandia és Magyarország kivételével) már mind igénybe vehetik az uniós Helyreállítási Alapból kapott támogatásokat és hiteleket. Az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja a 806 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodó NextGeneration EU, melynek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához.
A program legnagyobb része, 672,5 milliárd euró, a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz” vagy „Helyreállítási és Rezilinciaépítési eszköz” (mindkét kifejezést használják hivatalos dokumentumok is). Ennek kiemelt célja a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tételével, illetve a zöld és a digitális átállásra való felkészítésével. A többnyire röviden csak „helyreállítási pénzek vagy támogatás”-ként hivatkozott eszközből 312,5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként és 360 milliárd eurót kölcsönként vehetnek igénybe a tagállamok...
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.07.18.
Az Európai Unió tagállamai (Hollandia és Magyarország kivételével) már mind igénybe vehetik az uniós Helyreállítási Alapból kapott támogatásokat és hiteleket. Az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja a 806 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodó NextGeneration EU, melynek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához.
A program legnagyobb része, 672,5 milliárd euró, a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz” vagy „Helyreállítási és Rezilinciaépítési eszköz” (mindkét kifejezést használják hivatalos dokumentumok is). Ennek kiemelt célja a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tételével, illetve a zöld és a digitális átállásra való felkészítésével. A többnyire röviden csak „helyreállítási pénzek vagy támogatás”-ként hivatkozott eszközből 312,5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként és 360 milliárd eurót kölcsönként vehetnek igénybe a tagállamok...
NEM ARRÓL A KATALINRÓL VAN SZÓ, AKI ESZEMENT MÓDON, OSTOBA ÉS HAZUG GŐGGEL A CSALÁDTÁMOGATÁS VILÁGBAJNOKAIT LÁTJA MOSTANSÁG A MAGYAROKBAN
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.18.
Van abban valami tündérien bájos, kedvesen incselkedő, egyúttal minden Magyarországról érkezett számára természetes és magától értetődő módon jelzésértékű, már ha egyáltalán nem vált az illető az ócska manipulációtól teljesen elhülyítetté, s képes észrevenni még az effélét, hogy lám-lám, milyen szépen megfér együtt a Vatikán zászlaja, Olaszország zászlaja és az Európai Unió zászlaja, mint afféle Szentháromság, s e hasonlatban semmi profanizáció nincs, hiszen a három zászló mellett egy nem is akármilyen feszület látható: a hagyomány szerint az 1300-as években, Pisában ez előtt imádkozott Sienai Szent Katalin, midőn testén megjelent öt stigma. A feszület azért került később Sienába, épp ide, mert az épület Sienai Szent Katalin szülőháza volt, amelynek helyén épült fel e kis templom. Szóval nem a romlott, dekadens, vallástalan, Jézus útját elhagyó Európa egyik liberális fészkéről van szó, hanem annak a szentnek a házáról, akit II. Pius (Enea Silvio Piccolomini), a kiváló humanista pápa 1461-ben szentté avatott (ezért a vatikáni zászló), s aki később, XII. Pius alatt Olaszország (ezért az olasz zászló), majd II. János Pál alatt Európa egyik védőszentje lett (ezért az EU-s zászló).
Szóval Sienai Szent Katalin szülőházának helyén emelt templom fala büszkén hordozza e három zászlót. Igaz, ő az a Katalin, aki azt írta egyik levelében, hogy „Isten előtt nincs utálatosabb, mint azok a virágok, amik az egyház misztikus testéből hajtanak ki, és édes illatok helyett bűnök rothadó szagát árasztják”, vagy azt, hogy „A gőgből születik az önszeretet és az önszeretetből a gőg.” Vagyis nem arról a Katalinról van szó, aki eszement módon, ostoba és hazug gőggel a családtámogatás világbajnokait látja mostanság a magyarokban.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.18.
Szóval Sienai Szent Katalin szülőházának helyén emelt templom fala büszkén hordozza e három zászlót. Igaz, ő az a Katalin, aki azt írta egyik levelében, hogy „Isten előtt nincs utálatosabb, mint azok a virágok, amik az egyház misztikus testéből hajtanak ki, és édes illatok helyett bűnök rothadó szagát árasztják”, vagy azt, hogy „A gőgből születik az önszeretet és az önszeretetből a gőg.” Vagyis nem arról a Katalinról van szó, aki eszement módon, ostoba és hazug gőggel a családtámogatás világbajnokait látja mostanság a magyarokban.
A MAGYAR GAZDASÁG KANYARBAN ELŐZÖTT, DE SZEMBE JÖTT A TANK
G7.HU
Szerzők: NAGY ZSOLT, STUBNYA BENCE
2022.07.19.
Milyen folyamatok voltak hatással az utóbbi években a magyar gazdaságra? Tényleg csak a háború és a koronavírus miatt van ekkora infláció? Milyen üzenetet küldünk a piacnak azzal, hogy egyre nagyobbakat emel a jegybank az alapkamaton? Hogyan fektetnek be a magyarok? A HOLD Alapkezelő felügyelőbizottságának elnökével, Szabó Lászlóval beszélgettünk, pár órával azelőtt, hogy a kormány bejelentette, hozzányúl a rezsicsökkentéshez is.
Mit árul el a magyar gazdaság helyzetéről és a magyar gazdaságpolitikáról az, hogy a kata szabályozását ilyen tempóban változtatták meg?
A kata szigorításának számtalan vetülete van. Politikai népszerűség szempontjából óriási áldozat, makroökonómiai szempontból ugyanakkor a felborult egyensúly visszaállítása érdekében meghozott lépés. Míg a különadók többsége csupán indirekten okozott többletköltséget az embereknek (a kiskereskedelmi különadó leginkább titkos áfaemelésnek fogható fel), a kata „megszüntetésével” a kormány direkten belecsap a lecsóba. Fröcsög is az anyag rendesen, de az üzenet egyértelmű, a kormány politikai népszerűtlenség felvállalásával is rendbe akarja rakni pénzügyeit. Csodálkoznék, ha a katátlanítást nem követnék további lépések...
Szerzők: NAGY ZSOLT, STUBNYA BENCE
2022.07.19.
Mit árul el a magyar gazdaság helyzetéről és a magyar gazdaságpolitikáról az, hogy a kata szabályozását ilyen tempóban változtatták meg?
A kata szigorításának számtalan vetülete van. Politikai népszerűség szempontjából óriási áldozat, makroökonómiai szempontból ugyanakkor a felborult egyensúly visszaállítása érdekében meghozott lépés. Míg a különadók többsége csupán indirekten okozott többletköltséget az embereknek (a kiskereskedelmi különadó leginkább titkos áfaemelésnek fogható fel), a kata „megszüntetésével” a kormány direkten belecsap a lecsóba. Fröcsög is az anyag rendesen, de az üzenet egyértelmű, a kormány politikai népszerűtlenség felvállalásával is rendbe akarja rakni pénzügyeit. Csodálkoznék, ha a katátlanítást nem követnék további lépések...
MIÉRT ÍRTA ALÁ KATA?
HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2022.07.19.
...Novák Katalin egy olyan pillanatban írta alá a KATA törvényt, amikor a magyar kormány megígérte Brüsszelnek: nem fog egyeztetés és konzultáció nélkül parlament elé vinni törvényeket.
Novák Katalin fogta a tollát, és aláírta! Pedig a Facebookon bevallotta: „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés”.
Novák Katalin nem habozott. Se az nem fordult meg a fejében, hogy az Alkotmánybírósághoz irányítsa a jogszabályt, de még arra sem volt képes, hogy legalább visszaküldje a Parlamentnek a törvényt – megfontolásra.
Egyik lehetőségével sem élt. Helyettük - idézem a Facebook posztot – „megbeszélést folytattam a kormányfővel és a Kormány tagjaival és ígéretet kaptam arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre”.
Szintén a Facebook posztban mondja el az államfő: „válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség”. Ezek megvoltak?
Madame Golyóstoll most állította ki az igazi bizonyítványt önmagáról. Méltó utódja lett Schmitt Pálnak és Áder Jánosnak!
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2022.07.19.
Novák Katalin fogta a tollát, és aláírta! Pedig a Facebookon bevallotta: „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés”.
Novák Katalin nem habozott. Se az nem fordult meg a fejében, hogy az Alkotmánybírósághoz irányítsa a jogszabályt, de még arra sem volt képes, hogy legalább visszaküldje a Parlamentnek a törvényt – megfontolásra.
Egyik lehetőségével sem élt. Helyettük - idézem a Facebook posztot – „megbeszélést folytattam a kormányfővel és a Kormány tagjaival és ígéretet kaptam arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre”.
Szintén a Facebook posztban mondja el az államfő: „válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség”. Ezek megvoltak?
Madame Golyóstoll most állította ki az igazi bizonyítványt önmagáról. Méltó utódja lett Schmitt Pálnak és Áder Jánosnak!
KACZYŃSKI FÜGGETLEN SZAKÁCSNŐJE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.19.
"Julia Przyłębska, a lengyel alkotmánybíróság elnöke kiemelten fontos döntések meghozatala előtt kommunikálni szokott a miniszterelnöki hivatallal. Przyłębska azonban függetlennek mondja magát, ítéletekről senkivel nem konzultálok." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.19.
A Politico című amerikai portál és lap európai kiadása interjút készített Julia Przyłębskával, a lengyel alkotmánybíróság 62 éves elnökével, akiről úgy hírlik, hogy kiemelten fontos döntések meghozatala előtt kommunikálni szokott a miniszterelnöki hivatallal, és akit közismert módon szoros barátság fűz Jarosław Kaczyńskihoz, az ország de facto vezetőjéhez. Przyłębska azonban az interjúban függetlennek mondja magát. Ítéletekről senkivel nem konzultálok – szögezi le.
Ennek ellentmond – olvasható a Politicóban -, hogy e hónap elején emailek szivárogtak ki a lengyel miniszterelnöki hivatalból, és ezek arról tanúskodnak, hogy az alkotmánybíróság elnöke három konkrét ügyet is megvitatott az ítélethozatal előtt a hivatal vezetőjével. Ezek az elektronikus levelek azt a képet rögzítették a Przyłębska vezette testületről, hogy az a kormányzó Jog és Igazságosság párt, a PiS eszközeként működik. A szóban forgó ítéletek az igazságszolgáltatási reformról Brüsszellel folytatott vitában érveket adtak a PiS kezébe, erősítették a kormányzat euroszkeptikus narratíváját, és megkérdőjelezték az EU jogi alapjait.
Przyłębska most - Mateusz Morawiecki miniszterelnökhöz hasonlóan – meg nem nevezett orosz provokátoroknak tulajdonítja az emailek kiszivárogtatását.
Mielőtt 2015 decemberében a PiS az alkotmánybíróság tagjává választotta volna, Przyłębska meglehetősen csöndben élte szakmai életét a poznańi regionális bíróság társadalombiztosítással foglalkozó tanácsvezető bírájaként. Emellett egy ideig konzulkodott a berlini lengyel nagykövetségen. Eredetileg nem is jogot akart tanulni, bár apja Poznańban közjegyző volt: jobban érdekelte volna a műtárgyak restaurálása, illetve esetleg a magyar nyelv tanulmányozása. A Politico újságírója megjegyzi: saját állítása szerint alapfokon beszél is magyarul. Ezeken a szakokon azonban nem indult első évfolyam akkor, amikor leérettségizett.
Ez az észrevétlenség, a kozmopolita Varsótól való távollét ugyanakkor ideális választássá tette őt arra, hogy a PiS az ő személyében lássa meg az új jogászi elitet, a régi ugyanis – szokta mondogatni Kaczyński – demoralizált. A vezető pozícióba kerülő jogászokat nem annyira a szakmai minősítés, hanem a hűség alapján választották ki. Nem volt ez másként az alkotmánybíróságon sem, és az eredmény olyan testület, amely rányomja a pecsétet a PiS döntéseire – ismerteti a kialakult helyzetet a Politico.
A cikk a Przyłębska vezette testület egyik legkirívóbb ítélkezésének azt a tavaly októberi verdiktet nevezi, amelyben azt mondták ki, hogy az EU-alapszerződések egyes elemei ellentétben állnak a lengyel alkotmánnyal. Egy másik ítéletben az Emberi Jogok Európai Egyezményének és a lengyel alkotmánynak a vélt ütközését mutatták ki. Most az interjúban Przyłębska azt állítja, hogy ezek az ítéletek nem az EU ellen irányultak, nem kérdőjelezték meg Lengyelország helyét az Unión belül, hanem éppen ellenkezőleg, rávilágítottak az EU-alapszerződések számos téves értelmezésére.
Szó esik az interjúban Kaczyńskihoz fűződó személyes barátságáról is. "Magával ragadó ember”, aki sok érdekes történetet tud, a történelem tanúja – mondja róla, és leszögezi: nincs olyan szabály, hogy egy posztra történő kinevezés előtt tilos lenne a személyes ismeretség. Van, aki epésen "Kaczyński szakácsnőjének” nevezi Przyłębskát. Ő azonban ezt nem veszi rossz néven, és szerénytelenség nélkül állítja magáról, hogy nagyon jól főz, és az ő litván céklalevese után mindenki megnyalja a tíz ujját.
Az EurActiv uniós hírportálból ezúttal két írásra is felhívom a figyelmet. Az egyik Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszterrel készített interjú. Július elsejével Csehország vette át fél évre a franciáktól az EU soros országelnökségét, és a napirenden levő fontosabb ügyek egyike lenne az Unió csatlakozása a nagy multicégekre globálisan kivetendő, minimálisan 15 százalékos adó előírásához. Az EU-tagállamok erről szóló egyöntetű döntéshozatalát júniusban a csupán 9 százalékos adókulcsot érvényesítő Magyarország vétózta meg, mondván, az ártana a magyar nemzetgazdaságnak, és veszélybe sodorna munkahelyeket. A cseh szaktárca vezetője most úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint október végéig egyezségre lehet jutni ebben a kérdésben.
Végül az EurActiv egy másik írása arról számol be, hogy európai parlamenti képviselők küldöttsége járt Kelet-Szlovákiában, hogy tanulmányozza az ottani romák életkörülményeit, és – mint a jelentés címében olvasható – az európai törvényhozók "középkori állapotokkal” szembesültek. Az ország 2014 és 2020 között több tízmillió eurót kapott a roma közösség megsegítésére, de az EurActiv szerint ennek eredményei nem igazán láthatóak. Különösen Kelet-Szlovákiában elkeserítő a helyzet, sok roma elzárt telepeken él, ahol még ivóvízhez sem lehet hozzájutni, és nincs csatornázás sem. A 2021-27-es költségvetési időszakban folyósítandó kohéziós alapokra nézve kemény viták voltak az Európai Bizottság és Pozsony között, míg végül az uniós végrehajtó testület nyomására a szlovák kormány jelentős összegeket különített el a romák felzárkóztatására.
ALÁÍRTA? ALÁ Ő! – LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: Huppa-válogatás
2022.07.19.
Ádernél ez egy sokkal fejlettebb kiborg
Ez már érzékeli a felháborodást.
Szerző: Huppa-válogatás
2022.07.19.
Ez már érzékeli a felháborodást.
Durva hibát találtak a könyvelők az új KATA törvényben
Novákot ez egyáltalán nem zavarja.
Novákot ez egyáltalán nem zavarja.
Percek alatt körbekordonozták a Sándor-palotát a katatörvény aláírása utánra hirdetett demonstráció elől
Hiba a mátrixban: rendkívüli biztonsági helyzetről vélhetően nem tájékoztatták eközben Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki egy várnegyedbeli étteremben vacsorázott éppen, amikor a Momentum elnöke több ételfutárral meglepte…
Hiba a mátrixban: rendkívüli biztonsági helyzetről vélhetően nem tájékoztatták eközben Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki egy várnegyedbeli étteremben vacsorázott éppen, amikor a Momentum elnöke több ételfutárral meglepte…
Harminchatszor írták át az idei költségvetést, mielőtt a 2023-asat megszavaznák
Ahhoz képest, hogy a tavalyi büdzsét átlagosan négynaponta módosította a kormány, az ideinél eddig tartják az öt és fél napi átlagos ütemet.
Ahhoz képest, hogy a tavalyi büdzsét átlagosan négynaponta módosította a kormány, az ideinél eddig tartják az öt és fél napi átlagos ütemet.
Tessék, kérem: ez a mi parlamentünk…
Nacsa Lőrinc, a bekiabálási világbajnok.
Nacsa Lőrinc, a bekiabálási világbajnok.
A 24. hu megpróbálta megfejteni, honnan idézhették a kormányinfón bejelentett számokat
Aki rápillantott mostanában a tőzsdei árakra, annak az is feltűnhetett, hogy a kormányinfó számaiból következő „piaci ár” jóval magasabb, mint a tőzsdei ár.
Aki rápillantott mostanában a tőzsdei árakra, annak az is feltűnhetett, hogy a kormányinfó számaiból következő „piaci ár” jóval magasabb, mint a tőzsdei ár.
Rezsicsökkentés vs. tűzijáték: hallgat Gulyás minisztériuma
A MTÜ azt közölte, a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával. Azt viszont, hogy a teljes rendezvénysorozat mennyibe kerül, továbbra sem árulják el.
A MTÜ azt közölte, a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával. Azt viszont, hogy a teljes rendezvénysorozat mennyibe kerül, továbbra sem árulják el.
Ezért baj, hogy az ellenzék nem létezik
Több oka van annak, hogy az ellenzék az elmúlt húsz év ziccerét hagyja ki, de ettől még a Fidesz nem lehet teljesen nyugodt.
Több oka van annak, hogy az ellenzék az elmúlt húsz év ziccerét hagyja ki, de ettől még a Fidesz nem lehet teljesen nyugodt.
A forint-euró átváltásokon Rogán Antal exnejének mostani férje is nagyot kaszált
Nyilván nem ő az egyetlen.
Nyilván nem ő az egyetlen.
A kormánypárti Magyar Nemzet felszabadításként ír Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról
A kormányzati szócsőként működő napilap magáévá tette a Kreml hivatalos narratíváját.
A kormányzati szócsőként működő napilap magáévá tette a Kreml hivatalos narratíváját.
Diplomatikus intők a szomszédból
Nem tetszik a magyar támogatáspolitika Bukarestnek és Pozsonynak és azt is kifogásolják, hogy Budapest fütyül a diplomáciai protokollra.
Nem tetszik a magyar támogatáspolitika Bukarestnek és Pozsonynak és azt is kifogásolják, hogy Budapest fütyül a diplomáciai protokollra.
Szijjártó megelőző szándékkal fenyegetett a vétóval
Ahogy az elmúlt egy évben minden alkalommal, Szijjártó Péter most is kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán.
Ahogy az elmúlt egy évben minden alkalommal, Szijjártó Péter most is kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán.
Erdogan megint vétózna
Megelőző szándékkal…
Megelőző szándékkal…
MAGYARORSZÁG: SPORTNAGYHATALOM!?
MÉRCE
Szerző: FEITL ISTVÁN
2022.07.18.
Előadások után olykor megkérdezik tőlem, hogy mégis mi volt jó az ötvenes években törvényessé tett törvénytelenségek garmada, a csengőfrász, a tömegterror, a süllyedő életszínvonal, a háborús félelmek után. Erre egyrészt azt a kitérő választ szoktam adni, hogy nem tartott sokáig, Rákosi Mátyás egyeduralma csak 1948 derekától 1953 derekáig tartott, aztán jött Nagy Imre enyhülést hozó bő másfél éve, másrészt – a kérdés megkerülése nélkül –, hogy a sport.
Az 1957-es Mese a 12 találatról című film is azzal kezdődik, hogy Budapesten mindenki, vagy majdnem mindenki totózott, s ebben nemcsak a pénzsóvárgó játékszenvedély mutatkozott meg, bár kétségtelenül ez játszotta benne a főszerepet, hanem a labdarúgás, tágabban a sport iránti érdeklődés. (Egyébként a fővárosra korlátozódó lóversenyen kívül a totó volt az egyetlen hivatalosan elismert szerencsejáték, amit 1947-ben vezettek be. Az ötös lottó csak 1957 márciusától indult.) Nem volt mesebeli varázslat, hogy a Népstadion (és más stadionok) rendszeresen zsúfolásig megteltek nézőkkel, de nemcsak a foci vonzott rengeteg szurkolót, kíváncsiskodót, a sporteseményeket tömegek látogatták. Hogy a sport iránti érdeklődés milyen széles körű volt, arra néhány további adat is utal. A mesterségesen alacsonyan tartott példányszámú Népsportot és Képes Sportot a hiánylapok között tartották számon, és egymás kezéből kapkodták ki az emberek. Egy 1952 elejéről származó jelentés a legnépszerűbbek között említette a rádió sportadásait. A hétköznap esti sporthírek hallgatóságát megközelítően egymillióra becsülték. (Akkor még nem volt televízió nálunk.) Az 1953. május 22-i osztrák–magyar labdarúgó mérkőzésre 240 ezer jegyigénylés érkezett, persze az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt. Az elosztást ugyan az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) és a szakszervezeti központ, a SZOT bonyolította, és az elképesztő jegyhiány minden korábbinál nagyobb méretű jegyüzérkedést eredményezett.
A sport és ezen belül a labdarúgás iránti érdeklődést, az igen népes szurkolótáborok erősödését nemcsak a sikerek táplálták, de az is, hogy erről nyíltan, retorziók veszélye nélküle lehetett vitatkozni a lelátókon és társaságban szemben a politikával. Umberto Eco írja, hogy a sportról szóló eszmecsere „lehetőséget ad arra, hogy az emberek közügyesdit játszanak, a politizálás minden kínja, kötelme, kételye nélkül.”
Az emberek, különösen a férfiak mindennapjainak figyelmét erősen foglalkoztatták a sportügyek, s ez a nemzetközi sikerek révén kellemes elfoglaltság volt...
Szerző: FEITL ISTVÁN
2022.07.18.
Az 1957-es Mese a 12 találatról című film is azzal kezdődik, hogy Budapesten mindenki, vagy majdnem mindenki totózott, s ebben nemcsak a pénzsóvárgó játékszenvedély mutatkozott meg, bár kétségtelenül ez játszotta benne a főszerepet, hanem a labdarúgás, tágabban a sport iránti érdeklődés. (Egyébként a fővárosra korlátozódó lóversenyen kívül a totó volt az egyetlen hivatalosan elismert szerencsejáték, amit 1947-ben vezettek be. Az ötös lottó csak 1957 márciusától indult.) Nem volt mesebeli varázslat, hogy a Népstadion (és más stadionok) rendszeresen zsúfolásig megteltek nézőkkel, de nemcsak a foci vonzott rengeteg szurkolót, kíváncsiskodót, a sporteseményeket tömegek látogatták. Hogy a sport iránti érdeklődés milyen széles körű volt, arra néhány további adat is utal. A mesterségesen alacsonyan tartott példányszámú Népsportot és Képes Sportot a hiánylapok között tartották számon, és egymás kezéből kapkodták ki az emberek. Egy 1952 elejéről származó jelentés a legnépszerűbbek között említette a rádió sportadásait. A hétköznap esti sporthírek hallgatóságát megközelítően egymillióra becsülték. (Akkor még nem volt televízió nálunk.) Az 1953. május 22-i osztrák–magyar labdarúgó mérkőzésre 240 ezer jegyigénylés érkezett, persze az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt. Az elosztást ugyan az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) és a szakszervezeti központ, a SZOT bonyolította, és az elképesztő jegyhiány minden korábbinál nagyobb méretű jegyüzérkedést eredményezett.
A sport és ezen belül a labdarúgás iránti érdeklődést, az igen népes szurkolótáborok erősödését nemcsak a sikerek táplálták, de az is, hogy erről nyíltan, retorziók veszélye nélküle lehetett vitatkozni a lelátókon és társaságban szemben a politikával. Umberto Eco írja, hogy a sportról szóló eszmecsere „lehetőséget ad arra, hogy az emberek közügyesdit játszanak, a politizálás minden kínja, kötelme, kételye nélkül.”
Az emberek, különösen a férfiak mindennapjainak figyelmét erősen foglalkoztatták a sportügyek, s ez a nemzetközi sikerek révén kellemes elfoglaltság volt...
MAMUTOK VAGYUNK ÉS ITT AZ OLVADÁS! – EGY MEZEI TANÁR VÁLASZA NÉNYEI PÁL ELITPOZÍCIÓS CIKKÉRE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: HORVÁTHNÉ VASS ILDIKÓ
2022.07.18.
Igenis be kell vetni új módszereket és akár el is kell engedni ókori szövegeket cserébe azért, hogy a diákok olvassanak és gondolkodjanak, az előrehozott érettségi műfajával nincs gond, az érettségi pedig úgy látszik, korrektebben zajlik egy átlagos gimnáziumban, mint az elit egyházi intézményekben – fogalmazza meg Horváthné Vass Ildikó. A gimnáziumi tanár Nényei Pál egyes közoktatással kapcsolatos állításait vitatja, s amellett érvel: a tanároknak alkalmazkodniuk kell a világhoz, máskülönben nem lesz rájuk szükség. Vita.
A Válasz Online hasábjain július 14-én jelent meg Nényei Pál Fejétől bűzlik a magyar közoktatás, az éhbér csak következmény című esszéje. A Nényei-írások olvasása vagy interjúk hallgatása közben általában lelkesen bólogatok, hiszen magyartanárként hasonló dilemmákat fogalmazok meg nap mint nap. Most viszont az a különös élmény ért, hogy néhány dologban nem értettem egyet a szerzővel.
Az alaphelyzet értékelésében persze nincs vita köztünk. A klasszikus értelemben vett általános műveltséget átadni képes gimnázium ma már valóban csak nyomokban létezik. A nappali rendszerű képzésben tanuló majd’ négyszázezer középiskolás közel fele gimnazista (ebben a számban nincsenek benne a szakgimnáziumban tanulók). Alapvetően azok a gyerekek, akik elég jó eredményeket produkáltak általános iskolában, gimnáziumba szeretnének menni, mert még nem tudják, mit akarnak kezdeni magukkal, vagy éppen csak az van a lakóhelyük közelében. Mit tud nyújtani a gimnázium mint intézmény, amibe ilyen sok és sokféle gyerek jár?
Szerző: HORVÁTHNÉ VASS ILDIKÓ
2022.07.18.
A Válasz Online hasábjain július 14-én jelent meg Nényei Pál Fejétől bűzlik a magyar közoktatás, az éhbér csak következmény című esszéje. A Nényei-írások olvasása vagy interjúk hallgatása közben általában lelkesen bólogatok, hiszen magyartanárként hasonló dilemmákat fogalmazok meg nap mint nap. Most viszont az a különös élmény ért, hogy néhány dologban nem értettem egyet a szerzővel.
Az alaphelyzet értékelésében persze nincs vita köztünk. A klasszikus értelemben vett általános műveltséget átadni képes gimnázium ma már valóban csak nyomokban létezik. A nappali rendszerű képzésben tanuló majd’ négyszázezer középiskolás közel fele gimnazista (ebben a számban nincsenek benne a szakgimnáziumban tanulók). Alapvetően azok a gyerekek, akik elég jó eredményeket produkáltak általános iskolában, gimnáziumba szeretnének menni, mert még nem tudják, mit akarnak kezdeni magukkal, vagy éppen csak az van a lakóhelyük közelében. Mit tud nyújtani a gimnázium mint intézmény, amibe ilyen sok és sokféle gyerek jár?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)