2022. július 11., hétfő

A REZSICSÖKKENTÉS MIATT NEM TUDNAK SEHOL BÉRT EMELNI, A REZSICSÖKKENTÉSBE BELEROKKAN AZ ORSZÁG

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2022.07.11.


Surányi György volt jegybankelnök Friderikusz Sándor műsorában (ami sokkal több és sokkal jobb, mint egy podcast) világosan elmondta, hogy az Orbán-rezsim tehet az inflációról, a háborúnak semmi köze hozzá, legfeljebb rásegített, de már a háború előtt is tarthatatlan volt az infláció. Ez a rossz gazdaságpolitikának köszönhető, Orbán csődbe viszi az országot. Surányi György kiemelte, hogy a hatósági árakkal olyan csapdába került az Orbán-rezsim, amiből nem tud kijönni. Ha pedig ezen az úton mennek tovább, a válság tovább mélyül.

A legesztelenebb hatósági árképzés a rezsicsökkentés volt, amit Orbán propagandája a rendszer szimbólumává tett, ezért nem tudnak megszabadulni tőle. A “rezsicsökkentés” egy nagy átverés, ahogy azt Friderikusz Sándor is elmondta, mert amit az emberek megspórolnak a rezsin, annak sokszorosát fizetik ki máshol, illetve – mint azt Surányi György elmondta – nem kapják meg sem a tanárok, sem más ágazatok dolgozói azt a béremelést, amire szükség lenne, mert mindent elvisz a rezsicsökkentés. Miközben a rezsicsökkentés pazarláshoz vezet és tönkreteszi az energiaipart.

De Orbánék azzal a propagandával, hogy a baloldalra azért nem szabad szavazni, mert akkor vége lesz a rezsicsökkentésnek, magukat lőtték lábon: nem tudnak hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, ezzel saját maguk kezét kötözték meg. Olyan csapdáb kerültek, ahonnan nincs kiút. Az infláció pedig olyan drágulásokat okoz, hogy azok negatív hatását csak újabb hatósági árral lehetne orvosolni, kiterjesztve azt más területekre és más termékekre is. Ez maga a csőd, mert tönkremennek a termelők és a kereskedők, nincs miből finanszírozni a piaci ár és a hatósági ár közötti különbséget.

A benzinár befagyasztásának benzinhiány, fogyasztói korlátozás, majd abból fakadóan feketepiac és soha nem látott korrupció lesz a vége, beindul az alvilági kereskedelem. Miközben tönkremegy egy csomó benzinkutas kisvállalkozó. Ahány helyen bevezetik a hatósági árat, ez a csőd annál több helyen fog bekövetkezni. Ezt csak úgy lehetett volna elkerülni, hogy nem avatkoznak be primitív módon a piaci viszonyokba, a piaci árba, hanem hagyják működni a gazdaságot, és a családokat kompenzálják az így képződő jövedelmek adójából. De ez a hajó már elment...

MOST UGYAN JÖN AZ EMELÉS, DE AUGUSZTUSBAN EGYSZERI KOMPENZÁCIÓ KELLENE A NYUGDÍJASOKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.07.11.


Az nem kérdés, hogy a kialakult helyzetben augusztusi kifizetéssel elkerülhetetlen lenne egyszeri juttatásként minimum 60-70 ezer forintot adni az átlag körüli, de kiemelten a havi 100 ezer forint alatti nyugdíjban részesülőknek – mondja az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetője. Barát Gábor szerint a nyár végén, dönteni kell ismét a novemberi nyugdíjkiegészítés mértékéről, esetleg bizonyos személyi kört érintő kiemelt kezelésről. A szakértő felhívta a figyelmet: a nyugdíjak évenkénti, s immár rendszeressé váló évközi emelése, annak mértéke, a nyugdíjasokat – főleg a mostani hektikus időszakban – foglalkoztató olyan alapvető kérdés, ami az érintettek többségének napi megélhetését teszi bizonytalanná. Ezért az időben és kellő előrelátással megtett rendszerszerű korrekciós és egyéb lépéseknek döntő jelentőségük lenne.

Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy kedden érkeznek a bankszámlákra az idei – bizonyára csak az első – nyugdíjkiigazítás miatt megemelt összegek, s mellette a januárig visszamenőleg járó kiigazítás summája (a 13. havi nyugdíjé is). A januári öt százalékos nyugdíjemelés után májusban már világossá vált a kormány számára is az, amit szakértők régebben hajtogattak: jóval magasabb lesz az idén az infláció, mint amit az a bizonyos öt százalékos emelés fedezne. S mint ismert, a törvény értelmében ki kell igazítani a nyugdíjakat, ha az infláció mértéke meghaladja az adott évre végrehajtott emelését. Habár legkésőbb novemberben szokták ezt a kiegészítő emelést elvégezni, a tavalyi esztendő után az idén is már korábban meglépte ezt a kormány.

Ez azt jelenti, hogy az emelt nyugdíj mellett, hét havi pluszt is kapnak a nyugdíjasok és minden nyugellátásban részesülő. A Hírklikk korábbi számítása szerint a 160 960 forintos átlagnyugdíjas összesen 217 179 forintot kap majd a bankszámlájára (vagy annyit visz neki a postás). Ugyanis a hat havi korrekció egybeni összege 37 665 forint, ehhez jön a februárban folyósított 13. havi nyugdíj kiigazításaként 6 277 forint, s ezt utalja majd a nyugdíjfolyósító – az átlagnyugdíj esetében már megemelt – 173 237 forintos havi járandósággal együtt...

MEKKORA MOZGÁSTERE LESZ AZ ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK?

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2022.07.11.


Az egészségügyi ágazat májustól a Belügyminisztérium alá tartozik, Pintér Sándor illetékes beosztottja pedig egy orvos végzettségű fiatalember, akinek van közigazgatási tapasztalata. A szakma véleménye is érdekli, bár azt nem tudni, milyen stratégiával áll elő, és mekkora mozgástere lesz.


„Olyan anyag nem kerülhet a kabinet elé, amit a szakmával nem egyeztettünk.” „Az ágazattal kapcsolatos döntések 85 százalékát meg lehet hozni a budapesti íróasztalok mellett is.” Ezek a mondatok a Magyar Orvosi Kamara (MOK) I. kongresszusán hangzottak el május végén, és mindkettő az újonnan kinevezett egészségügyi államtitkártól. Takács Péter a kongresszuson azt is elárulta, csupán egy héttel korábban tudta meg, hogy rá esett Pintér Sándor választása, az egészségügyért is felelős belügyminiszter döntése alapján ő felel majd az ágazatért.

Ugrás a közigazgatásba

Sajtóhírek szerint Pintér hetekig castingolt, míg végül a nyilvánosságban kevésbé ismert Takácsot választotta. A szakmában azonban az újdonsült államtitkár neve régóta forog.

„Mindenkihez kedves, nyitott fickó, aki ugyan határozott, de nem autokratikus, nem nyomja el a munkatársait, tud delegálni feladatokat. Jó véleménnyel vannak róla azok, akikkel korábban együtt dolgozott. A gondolkodása problémacentrikus, úgy akarja megoldani a helyzeteket, hogy az minden szereplőnek jó legyen.”

Nagyjából így jellemezték a Takácsot ismerők a negyvenes évei elején járó friss politikust; beszéltünk volt munkatársaival és olyanokkal, akik még az egyetemről ismerik, vagy akik az évek során valamilyen munkakapcsolatba kerültek vele...


NEM BÍZNAK ORBÁN NÉGY PONTJÁBAN, EZ NEM HŰTI LE A PÉNZPIACOKAT- A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.07.11.


Az uniós képviselők heves ellenállására lehet számítani, ha az Európai Bizottság elfogadná a magyar korrupciós helyzetre adott négypontos rendelkezést, ami a múlt héten jelentett be a magyar kormány. Számos ukrán nagykövetet hívott vissza Zelenszkij elnök, köztük a budapestit is. Van válasz a gázhiányra? Szegeden megmutatták. Nemzetközi lapszemle.


A befektetők árgus szemekkel figyelik az Európai Bizottságot, hogy milyen döntést hoz azután, hogy a magyar kormány négy pontban igyekezett orvosolni a jogállami kifogások egy részét. Erről Orbán Viktor kormányfő roppant optimistán nyilatkozott, és Brüsszelben is optimisták a megegyezést illetően, de a Financial Times elemzése szerint a magyar helyzet sokkal összetettebb probléma annál, minthogy egy négypontos válasszal rendezni lehessen, és sok munka van még hátra bármilyen áttörés eléréséig.

Ha a bizottság szerinte elhamarkodottan és könnyelműen cselekedne, akkor az uniós parlamenti képviselők hevesen tiltakoznának. Az uniós soros elnökségét átvevő Csehország a minél gyorsabb megoldásban bízik, erről a külügyminiszter nyilatkozott, aki szerint mielőbb fel kell oldani a patthelyzetet Brüsszel és Budapest között. Ugyanakkor pénzügyi elemzők óvatosságra intenek, miszerint Orbán ígéretei önmagukban nem fogják a piacot lehűteni. Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre annyit mondott, megkapták kormánynak az uniós kifogásokra vonatkozó válaszlevelét.

A német, a cseh, az indiai, a norvég és a magyar nagyköveteket is felmentette tisztségéből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számol be a Reuters. Az elnöki hivatal a változtatásokat egyszerű rotációval magyarázta. A német nagyköveti csere tűnik a legkritikusabbnak, aminek hátterében Németország orosz energiafüggősége a legkényesebb diplomáciai kérdés. Andrij Melnyk nagykövet különösen szókimondó, aki előszeretettel használja a közösségi médiát, amikor a németek nem voltak hajlandók fegyvereket küldeni Ukrajnának, illetve Scholz kancellár vonakodott Kijevbe utazni.

Kijev és Berlin egyébként most is fasírtban vannak a Siemens turbina kissé hosszúra nyúló karbantartása miatt, amely akadályozza az energiaellátást. Az Ukranian News szerint június 24-én hasonló nagykövetváltásra került sor Iránban, Grúziában, Szlovákiában, Portugaliában, Tadzsikisztában, Libanonban és Ausztráliában is.

A francia AFP hírügynökség szerint példaértékű az a Szegedről indult kezdeményezés, amely a fűtésre geotermikus megoldást, a forró gyógyvizek energiahasznosítását használja. Az orosz gáz- illetve az olajszállítások leállítására készülve a magyar leleményesség jó példa lehet minden európai ország számára. A jövőre befejeződő projekt szerint Szegeden 27 ezer lakást fognak így fűteni, és Izland után ez lesz Európa legkiterjedtebb alternatív energiafelhasználása, amire az EU 50 millió eurót biztosított.

A Washington Post beszámolója szerint az Egyesült Államok megszünteti a kettős adózást kizáró 1979-es törvényt Budapesttel szemben, miután a magyar kormány nem hajlandó a nemzetközi összefogással bevezetendő intézkedést elfogadni a vállalati 15%-os társasági minimumadóról. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint az Egyesült Államok innentől kezdve rosszul járna, hiszen a magyaroknál mindössze 9%-os az adó, noha 40 éve 50%-volt – mondta Jannet Yellen tárcavezető, aki elmondta azt is, hogy tavaly ősz óta tárgyalnak erről Budapesttel. Idézi a lap Szijjártó reagálását is, miszerint nem számít, milyen nyomás alá karja helyezni őket az Egyesült Államok, akkor sem fognak több tízezer állást kockára tenni, úgyhogy erre vonatkozó elképzeléseiket tovább egyeztetik republikánus kollégáikkal.

BEROBBANT AZ UTAZÁSI KEDV, DE FEL KELL KÉSZÜLNI A BAJRA IS - A REPTÉRKÁOSZ SOKAKAT ELTÁNTORÍTHAT A REPÜLÉSTŐL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2022.07.11.


Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság utazási kedve annyira megnőtt, hogy a külföldi utazások száma a pandémia előtti utolsó év, a 2019-es számait is meghaladja majd. A Posta Biztosító arra hívja fel a figyelmet, hogy utasbiztosítás nélkül semmiképp ne induljunk útnak. A reptérkáosz okozta kellemtelenségek enyhítésére pedig a kiegészítő biztosítás lehet a megoldás.


Két év pandémia után egyre többen kelnek útra a határon túlra nyaralni. A nyári turisztikai szezon a várakozások szerint a koronavírus előtti utolsó, 2019-es nyarat is meghaladja majd – mondta Mester Péter marketingvezető az Azénpénzem.hu-nak.

Ugyanakkor a WHO napokban kiadott előrejelzése szerint Európában ismét felfutóban van a vírus terjedése, és az utazási szezonban a várható esetszámok tovább emelkednek. Éppen ezért különösen fontos, hogy utazás előtt felkészüljünk a váratlan eseményekre, és utasbiztosítás nélkül senki ne induljon útra. Így baj esetén nemcsak anyagi segítséget kapunk, hanem a nap 24 órájában támogatást is nyújt a magyar nyelvű asszisztencia szolgáltatás, ha orvosi, kórházi ellátás megszervezéséről vagy a műszaki hibás autó szervizeléséről van szó.

A Posta Biztosító továbbra is COVID fedezettel nyújtja a postákon és a biztosító honlapján is megköthető PostaUtasŐr utasbiztosítását, amiért extra díjat nem kell fizetni, ez a biztosítás alap díjában benne van – hangsúlyozta Mester Péter. Ha valaki külföldön betegszik meg koronavírusban, a biztosító maximum 1 millió forintig megtéríti a sürgősségi ellátás és a külföldi hatóság által elrendelt első teszt költségét. Ezen felül a koronavírus megbetegedés miatt külföldön maradt ügyfeleinek 30 nappal díjmentesen meghosszabbítja az utasbiztosítási fedezetet...

NEM ELÉG BRÜSSZELNEK A KORMÁNY NÉGY ENGEDMÉNYE, A KÖZOKTATÁSBAN IS NAGY VÁLTOZÁSOKAT AKAR

AZONNALI
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2022.07.11.


Deszegregációs lépések az általános iskolákban és jelentős pedagógus béremelés – ezek az Európai Bizottság legfőbb elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról – tudta meg az Azonnali. A kormányinfón csütörtökön bejelentett négy engedményt pedig már hónapokkal ezelőtt vállalta titokban a kormány. Az idő azonban nagyon vészesen fogy, ráadásul Orbán Viktor nagyon mellényúlt azzal, hogy utolsó tagállamként nem tudott még megegyezni
.

„Mintha Orbán Viktor nem érzékelné, hogy gyakorlatilag már most kifutott az időből. Ha most megegyeznénk, akkor is nagyon nehéz lenne tartani az ütemet, hogy év végére megszülessenek a megállapodások és Magyarország ne veszítsen rengeteg uniós pénzt”

– így jellemezte a magyar kormány és az Európai Bizottság között folyó párbeszédet egy a tárgyalások részleteire rálátó forrásunk.

Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni Brüsszellel az uniós helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között vagyunk 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeit illetően is. Mindkét esetben december 31. a határidő.

Ha addig nem sikerül aláírni a megállapodást, az RFF-et teljesen elbukhatjuk, az MFF esetében más a helyzet, hiszen az valóban „jár”, mint tagállam, de a pénzek 14 százalékától akkor is eleshetünk...

SZÁMÍTHATUNK-E A TÖMEGEK LÁZADÁSÁRA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: MIHÁLYI PÉTER, SZELÉNYI IVÁN
2022.07.08.


A nagy német szociológus és gazdaságtörténész, Max Weber nyomán érdemes feltenni a kérdést, hogy a tömegek lázadásával vissza lehet-e térni az illiberális autokráciából a 2010 előtti liberális demokráciába. Áprilisban sokadszorra is kiderült, hogy ellenzéki pártokkal, még ha szövetségre lépnek is egymással, nem megy. De mehet-e pártok nélkül? Célunk az elemzés, és nem programadás. Álláspontunk szkeptikus. Kelet-Európa nem a forradalmak régiója. De tény, hogy volt példa a tömegek lázadására a nem túl messzi múltban – Magyarországon is, és a szomszédos posztkommunista országokban is. Volt példa arra, amikor a tömegek lázadása demokratikus átalakuláshoz vezetett, de arra is, amikor a rossz után még rosszabb jött.


Köztudomásúlag Weber három uralmi rendszert különböztetett meg: a tradicionálisat, a karizmatikust és a legális-racionálist. Ezzel a hármas felosztással nagyjában-egészében a mai viszonyok között is el lehet boldogulni. A világ több mint 200 országát ezekbe jól be lehet sorolni. (Az Orbán-rendszer – például – a harmadik kategóriába tartozik.) Azt viszont kevesen tudják, hogy 1917 őszén egy bécsi nyilvános előadásában, pár héttel az orosz bolsevikok forradalma előtt, Weber azt állította, létezik egy negyedik uralmi rendszer is, amit ő Wille der Beherrschtennek nevezett. Fogas kérdés, hogy e kifejezés más nyelvekre fordításakor meddig célszerű szabadjára engedni fordítói-elemzői fantáziánkat. Egy kiváló német Weber-szakértő angol fordításként a „will of the ruled” kifejezést javasolta (magyarul: az alávetettek akarata). Ez nagyon meggyőző. A másik három uralmi rendszer tényleg értelmezhető úgy, mint a „will of the rulers” (magyarul: uralmon lévők akarata) három változata. Az uralmon lévők mind a háromfajta rendszerben a többség ellenében kormányoznak...


AZ ÉS 2022/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

NINCS VÍZ, DRÁGUL AZ ÁRAM

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.07.11.


Ahogy a forint zuhanásának, úgy az áram drágulásának sem akar vége szakadni. Vlagyimir Putyin orosz elnök gondoskodik az egyre magasabb árszintekről, az utóbbi időszakban azonban ehhez egy másik hatás is társul a régiónkban: a szárazság és a vízhiány is segített az áram árának egekbe ugrásában.

Nem könnyű az áram drágulása iránt felkelteni az olyan olvasók érdeklődését, akik itthon a rezsiáron veszik a piaci ár tizedébe kerülő lakossági áramot, ráadásul olyan vállalkozásuk sincsen, amelyik elszenvedné a drágulást, pedig a magyar újságolvasók jelentős hányada ebbe a körbe tartozik.

De azért a lassan tízszeres árak tényleg döbbenetesek. A cégek, amelyek nem a rezsicsökkentett, hanem a piaci áramárat fizetik, nagyjából olyasmit élnek át, mintha nekünk hirtelen 5000 forintba kerülne egy liter benzin, és 10 ezer forintot kérnének egyetlen korsó sörért.

A drágulás

Az energiapiacon túlzás nélkül itt tartunk. A Felrobbant az áram ára című, 4 évvel ezelőtt, az Indexen megjelent cikk arról a döbbenetről szól, amikor 30 euró/MWh árszintről, 60 euró/MWh árra lőtt ki a villamos energia ára. Ezután kicsit megnyugodott ugyan piac, a Covid lezárásai még lefelé állítottak be szinte felfoghatatlan mélypontokat (negatív árakat), de aztán az ár újra elkezdett felfelé lépegetni, nem sokkal később pedig már űrrakétaként száguldott.

Ami nemrég még 30-60 volt, az előbb 100, majd 150 lett, később 200, de benéztünk a 300-as, majd a 350-es szint fölé is,

majd a július 4–5-i újabb őrületnél már 400 euró/MWh felett járt az áram ára.

Az árampiacon sokféle ár van; zsinóráram, csúcsár, óránkénti áram, de a trend a hazai áramtőzsdén, a HUPX-on is jól nyomon követhető...


REJTÉLY, KIHEZ KERÜLT A FELCSÚT-SZPONZOR ÉPÍTŐIPARI CÉG KÖZEL 9 MILLIÁRD FORINTJA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.07.11.


Mészáros Lőrinc közbeszerzésekkel kitömött építőipari cégei ugyan nem panaszkodhatnak nyereségességükre, de még ezek a vállalatok sem nagyon produkáltak olyan profitrátát, mint amilyet a Soltút Kft. hozott össze 2021-ben. A Bács-Kiskun megyei vállalat minden szempontból nagyon erős évet zárt tavaly. Forgalmát megháromszorozva bekerült a szektor tíz legnagyobbja közé, ami azonban talán ennél is nagyobb szó, hogy 65 milliárdos árbevételéből 17 milliárd forint nyereség soron is megmaradt. Ez még a kormányközeli cégek körében is kiemelkedő aránynak számít.


A Soltút ennek megfelelően mesés, 12 milliárdos osztalékot fizetett. Bár a vállalat az előző néhány évben is nagyot ment, korábban ennyi pénzt még sosem vettek ki a társaságból. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy kit gazdagított ez az összeg. A rekordosztalékról hozott döntés előtti hetekben ugyanis elég furcsa cégjogi akciókat hajtottak végre a vállalat körül...

HA A DUNA VIZÉVEL PRÓBÁLJÁK FELTÖLTENI A FERTŐ TAVAT, ÉS FÜRDŐKÁDAT CSINÁLNAK BELŐLE, BIZTOSAN TÖNKREMEGY

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2022.07.11.


Ha előkerülne az a több tízmilliárd forint, amit a Fertő tavi beruházásra akartak fordítani, azt inkább vízutánpótlási projektekre, a strand rendbetételére, természetvédelmi rehabilitációs projektekre és a helyi gazdák támogatására kellene költeni, hogy úgy gazdálkodjanak, hogy az a tónak is jó – mondta a Qubitnek Kun Zoltán, a Fertő tó barátai nevű civil szervezet szakértője arra a hírre utalva, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett a sokat kritizált Fertő Part nevű beruházás, tehát úgy tűnik, a kormány egyelőre felfüggeszti a projektet.

A szakember hozzátette: ha tovább folytatódik a vízhiányos időszak, fennáll a veszély, hogy a Fertő tó kiszárad, ez azonban egyáltalán nem lenne példa nélküli a tó történetében. Úgy vélte, a klímaváltozáson és a csapadékhiányon kívül az is hozzátesz a szárazodáshoz, hogy rendkívüli mértékben megváltoztattuk a Fertő tó tágabb közegének vízgazdálkodását: kiszárítottuk a Hanságot, egyre több vizet használunk öntözésre a Rábából, és mezőgazdasági területekké alakítottuk a vízgyűjtőjét. Szerinte a vízgazdálkodáson kellene ökológiai eszközökkel javítani, és elvetni azt a magyar és osztrák elképzelést, hogy a Mosoni-Duna vizének a Fertő tóba vezetésével oldják meg a vízhiányt. Ez ugyanis a magyar és az osztrák környezetvédők szerint is zsákutca, és gyakorlatilag élettelen fürdőkáddá változtatná a tavat...

KÜTYÜFÜGGŐ A GYEREKEM, MIT CSINÁLJAK?

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2022.07.11.


A gyerekek 80 százaléka fölteszi a kezét, ha megkérdezik tőlük, kik közülük az okostelefon-függők. Lehet, hogy még ennél is több szülő figyeli aggódva a saját gyerekét, de a használat önmagában nem jelent addikciót. Van ugyanakkor olyan szakértő, aki súlyosabbnak látja ezt a problémát, mint a droghelyzetet. De honnantól számít klinikai értelemben vett függőnek egy gyerek? Mit tehet a szülő, hogy megakadályozza ezt, és mit azért, hogy bele se csússzon? Remélhető, hogy kinövi? Szakértőket kérdeztünk...

AZ UBER KISZIVÁRGOTT IRATAIBÓL KIDERÜL, HOGYAN NYITNAK MEG LOBBISTÁK AJTÓKAT AZ ORBÁN-KORMÁNYBAN

TELEX / DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2022.07.11.


Hidegzuhanyként érte az okostelefonos taxizás elterjesztésével berobbant, Uber nevű amerikai cég képviselőit az az üzenet, amelyet Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési minisztertől kaptak 2015 februárjában.

Az Uber akkor már hónapok óta jelen volt Budapesten, és a hagyományos taxizáshoz képest általában olcsóbb, mobil applikációra épülő szolgáltatásuk egyre népszerűbbé vált. Közben azonban tisztában voltak azzal, hogy a kormány dolgozik egy új szabályozáson, amely számukra hátrányos lehet. Ezért szerették volna elérni, hogy bejussanak a döntéshozókhoz, és ennek érdekében leszerződtek több magyarországi lobbistával is. Az egyikük egy Sárdi Tamás nevű férfi volt, akinek kiterjedt kormányzati kapcsolatai voltak, és abban az időben üzleti kapcsolatban állt például Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével.

Sárdinak sikerült elintéznie, hogy az Uber képviselőit fogadja a közlekedésért felelős Seszták Miklós, a 2015. február 13-ra tervezett találkozó előtt pár nappal azonban a miniszter titkársága váratlanul lemondta a megbeszélést anélkül, hogy másik időpontot adott volna. A miniszter kabinetfőnöke ezután nem vette fel a telefonját Sárdinak, pedig korábban mindig könnyen elérhető volt.

A csalódott lobbistának végül egy rendezvényen sikerült elcsípnie Sesztákot és rákérdezett nála, hogy mi történt. A miniszter elmondta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterrel átbeszélték az autómegosztó szolgáltatások ügyét és arra jutottak, hogy politikailag túl veszélyes volna hagyni szabadon működni az Ubert Magyarországon, kockáztatva ezzel, hogy a taxisok sztrájkba kezdenek. Seszták közölte, hogy a politikai kockázat miatt úgy döntöttek, hogy az Uber nem részesülhet kivételes elbánásban. Sárdinak azt is elárulta a miniszter, hogy a munkatársait is arra utasította, hogy ne fogadják az Uber vezetőit.

Erről az epizódról Sárdi számolt be megbízóinak egy 2015. február 11-én küldött emailben. A levél egyike annak a közel 124 ezer dokumentumnak, amelyek az Uber 2013 és 2017 közötti lobbitevékenységéről szivárogtak ki. A dokumentumokat a Guardian brit napilap szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal. A 29 ország mintegy 180 újságírója részvételével zajló projektnek egyedüli magyar tagja a Direkt36 volt...

ABORTUSZHÁBORÚ: MINDKÉT TÁBOR TESZ A CSENDES TÖBBSÉG VÉLEMÉNYÉRE AMERIKÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.07.11.


Az amerikaiak zöme sem az abortusz tiltását, sem a korlátlan engedélyezését nem támogatja, a két nagy pártban mégis az abszolút tiltást és a korlátlan legalizálást pártoló álláspontok váltak fősodratúvá. Miután a jobboldal évtizedes mestertervét beteljesítve a Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszjog alkotmányos védelmét, az Egyesült Államok a terhességmegszakítást drákói szigorral tiltó és azt szinte korlátok nélkül engedélyező, a máshonnan érkező nőknek is „menedéket” nyújtó államokra szakadhat.


Az északír, New York-i és lengyel abortusztörvények után ismét a terhességmegszakítás külföldi szabályozása vet hullámokat a magyar közéletben, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága június végén megsemmisítette a Roe vs. Wade néven elhíresült, az abortuszt alapjogként elismerő 1973-as precedensítéletet, és a tagállamok hatáskörébe utalta a magzatelhajtás szabályozását.

A KDNP honlapján az a Surján László üdvözölte a döntést, aki 1992-ben beterjesztette a ma is hatályos, nemzetközi összevetésben liberálisnak számító magyar abortusztörvényt. Az „emberi élet, a család és a szabadság” védelmét zászlajára tűző CitizenGo aktivistaplatform „történelmi életvédő sikerként” fogadta a hírt. Trombitás Kristóf kormányinfluencer ünnepnapnak kiáltotta ki a döntés kihirdetésének napját, és politikai sátánizmusnak nevezte az abortusz támogatását, a kormányzati média pedig számos támogató hangvételű cikkben taglalta a fejleményt.

Mindeközben a baloldali média abbéli félelmének adott hangot, hogy a magzati élet védelmét 2011-ben az alaptörvénybe foglaló, de a tényleges szabályozáshoz 12 éve nem nyúló Fidesz–KDNP napirendre tűzi a szigorítást – különösen azután, hogy Novák Katalin „a megfogant emberi élet” védelmére tett ígéretet. A Társaság a Szabadságjogokért pedig felhívásban kérte a döntéshozókat, hogy „erősítsék meg az abortuszhoz való hozzáférést Európában”.

Az amerikai döntés nemcsak itthon kavart vihart. Emmanuel Macron francia elnök javasolta, hogy az abortuszhoz való jogot (hazája alkotmánya mellett) rögzítsék az EU Alapjogi Chartájában, amit az Európai Parlament július 7-én határozatban támogatott.

Nem közvetlenül az amerikai fejlemények miatt, de ezekben a hetekben Németországban feloldották az abortusz reklámozásának tilalmát, Hollandiában eltörlték a nők döntését követően előírt 5 napos kötelező várakozási időt, és liberalizálásra készül Finnország kormánya is. A nőjogi aktivisták világszerte attól tartanak, hogy az amerikai döntés nyomán máshol is erőre kapnak az abortuszellenes mozgalmak, míg utóbbiak attól, hogy az Egyesült Államokban vereséget szenvedett abortuszpárti erők próbálják majd máshol érvényesíteni agendájukat. A viták alighanem mindenhol fellángolnak, de aligha olyan hevességgel, mint Amerikában, ahol a téma az egyik legfontosabb közéleti kérdéssé vált...

A FORINT A LEGLÁTVÁNYOSABB TÜNET, DE A FAR-HÁT, A BENZIN ÉS A GÁZ IS A DIAGNÓZIS RÉSZE

SZABAD EURÓPA
Szerző: VOVESZ TIBOR
2022.07.10.


A magyar fizetőeszköz negatív rekordokat döntött a héten, a gazdasági közérzeten már az árstop vagy az árstop miatt kárt szenvedők támogatása sem tud javítani. A héten megjelent legfontosabb cikkeink között olvashatnak a gázvásárlásról és Orbán Viktor felelősségérzetéről is.


A forint rohamosabb leértékelődése szinte mindenkinek rosszul jön Magyarországon, különösen azoknak, akik forintban kapják a jövedelmüket. A kormány egyelőre egy félrevezető kifejezéssel és megnövelt kommunikációs büdzsével reagált. Ez a belföldi, képzetlen választókat lehet, hogy megnyugtatja, de a képzett piaci szereplőknél eddig nem vált be. A globalizált gazdaságban szinte semmilyen magyar termék vagy szolgáltatás nem lesz független az importáraktól.

Hiába ígért literenként húszforintos támogatást az árstop miatt bajba jutott kis benzinkutaknak az állam, a kutasok kedélye mégsem nyugszik. A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint nem tudni, hogy kapnak-e júliusban, és ha igen, kitől, mert üres az illetékes szerv számlája. Egri Gábor szerint ebben a hónapban derül ki, mekkora ellátási zavarok lesznek az üzemanyag-ellátásban, mert a „nincset nem lehet sokfelé osztani”...

KATASZTRÓFA: 400 MILLIÁRD FORINT ÉGETT EL NÉHÁNY HÉT ALATT MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: BRAUNMÜLLER LAJOS
2022.07.11.


Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt...

JEGYZETEK AZ ATOMBOMBÁRÓL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.11.


Varga Judit kivédett megint egy atombombát. Elhárította mintegy szíves közlése szerint. Előtte volt már ugyanilyen atomos, sőt, hidrogénes is, amelyeket az Unió hajított le a magyar népek busa fejére, de Varga Judit mindet kivédte. Ő egy komplett légvédelmi üteg, vagy vadász-repülőzászlóalj, illetve még úgy tudjuk elképzelni a hárítást, hogy hull-iramlik lefelé a bazi nagy atomos töltet – vagy hidrogénos -, miniszterasszonyunk pedig, mielőtt beleállana a készség a szaros magyar anyaföldbe, illetve gombafelhőt eregetne, a körömcipőjével elegánsan légstoppal leveszi, kettőt dekáz vele, és visszabikázza Brüsszelbe a feladónak.

Be kéne már fejezni ezt a harci játékot. Abba kéne hagyni a trombitaszót. Mert nem igazán van abban a helyzetben az ország, Varga Judit meg pláne nem, hogy kiskakast játsszon a szemétdombján, egyelőre kussolás és térdrogyasztás van, mert a labda – ha már dekázás – a másik térfélen pattog. Ez az atombomba egyébként bolhafing volt, annyi csupán, hogy az Unió megszavazta, elfogadta, hogy amíg Putyin szórakozik gáz-, és olajügyben, addig nem annyira szorgalmazzák az atomerőművek bezárását. Senki nem mondta egy szóval sem, hogy a háború után is így marad, viszont Varga Judit csűrdöngöl és atombombázik.

Nos, ezt se igazán kellene. Egyáltalán, nagyon jó lenne mélyen hallgatni mindazok után, hogy épp ezelőtt a mi igazságügyünk nagyasszonya viszont azt is hírül adta, ő és a kormánya behódol az Uniónak, hogy pénzecskéhez jusson, mert ég a kunyhó, ropog a nád, üres a kincstár. Mégpedig olyannyira üres, hogy vele párhuzamosan Gulyás miniszter meg széttárta a karjait, hogy a tanárok és ápolónők béremelési pénze ott van az Uniónál. Gulyás miniszter hazudik, de nem is ez a lényeg, mert épeszű ember tudja, egy béremelés nem egyszeri aktus, a legjobb esetben a következő hónapra is vonatkozik. Vagy tovább.

Azt pedig már nem a burgenlandi traktorista adójából kell fizetni, s ha üres a kassza, nem fog menni. Márpedig a kassza nagyon üres, úgyhogy Varga Juditnak vigyáznia kell, nehogy atombombának nézze a pénzeszsákot, és annak érkeztét is elhárítsa, mert abból baj lesz. Bár baj már most is van, mégpedig elég nagy. És ezt az sem igazán fedi el, hogy Gulyás miniszter szerint a baloldal mindent megtesz, hogy a brüsszeli pénzecske ne érkezzen meg, olvasatában tehát, ha a tanárok éhen vesznek, az Gyurcsány bűne, és az összes többi hasonszőrűeké. Nem pedig Varga Judité. Pedig de. Nem atomelhárítóként kéne fungálni a lelkemnek...

RENDSZERBEN LÁTTATNI A POLITIKÁT

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.07.10.


A hazai ellenzék kicsinyes, az összefogás erejét kilúgozó pártjátszmái, választási veresége, és egymásra mutogatásban bujkáló felelősséghárítása után, az ukrán-orosz háború rémképei, az energiaválság, az infláció viharjelzései között botorkálva az ember már egészséges apátiába sem tud zuhanni. Elhiteti magával, hogy az egészben semmi meglepő nincs, mindent látott előre, a kormány amúgy is megdönthetetlen, de azért hátha lesz valami. Úgyhogy mehet minden tovább. Olvasgatja a demokratikus sajtót, leül az ATV elé, nézi az Egyenes beszédet meg a többi elő- és háttérműsort. De bármennyire igyekszik is újra kapcsolódni, felhúzni magát, rá kell döbbennie, hogy nem érzi a szagokat és az ízeket.

Ebben a fura állapotban kifejezetten felvillanyozó hatású A kastély (Borgen). Egy Netflixen elérhető dán politikai sorozatról van szó. Hasonlítható a legendás Kártyavárhoz vagy Az elnök embereihez, ám európaisága miatt talán közelebb áll hozzánk. Ráadásul egy kis ország politikai boszorkánykonyhájába avat be, kereshetjük hát a párhuzamokat hazai változatával. Bár ez nem tart sokáig, annyira dominánsak az eltérések.

Érdemes az ismerkedést az idén bemutatott negyedik évaddal kezdeni. Önmagában is követhető, és ha tetszik, amire nagy esély van, úgyis elkezdjük fogyasztani a 2010 óta zajló előzményeket. Adam Price vállalkozásának, amelyet két társforgatókönyíróval, valamint Søren Kragh-Jacobsen és Rumle Hammerich rendezőkkel valósított meg, egyik komoly erénye, hogy minden szükséges háttérinformációt beépít az elbeszélésbe, nem kell semminek utánanéznünk. Kirajzolódik Dánia politikai berendezkedése, kapcsolatrendszere és jogi viszonya autonóm tartományával Grönlanddal. A Borgen, a kastély pedig nem más, mint a koppenhágai Christiansborg palota, amely otthont ad a parlamentnek, a miniszterelnöki hivatalnak és a legfelsőbb bíróságnak is. A történet fókuszában ezúttal is a sorozat központi hőse, Birgitte Nyborg politikusnő, aki most éppen külügyminiszter. Nehéz ügyet kell megoldania. Grönlandon olajat találnak, a tartomány a kitermelést szorgalmazza, de a vállalkozás ellentétes a dán kormány klímabarát programjával. Számolni kell kínai és amerikai érdekeltségekkel, orosz kavarásokkal is. Nyborg merész manőverekkel kezeli a helyzetet, hol a nagyhatalmak diplomáciai fenyegetéseivel, hol a miniszterelnöknő, az ellenzék vagy éppen saját pártja ellenérzéseivel kell szembenéznie. A közmédia kontrollja is szorongatja, ahol a sorozat másik hősnője, Katrine Fønsmark került a hírszerkesztőség élére. Megjelennek természetesen magánéleti szálak is, de szerencsére csak a levegővételt szolgálják...

MILLIÓS SÉRELEMDÍJAT KELLENE FIZETNIE AZ ÁLDOZATNAK, MERT JELENTETTE A ZAKLATÁSÁT AZ EGYHÁZNAK

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.07.11.


1 millió forint sérelemdíjat és 700 ezres perköltséget kell fizetnie az első fokú ítélet szerint annak a volt ferences diáknak, aki bejelentést tett volt tanára ellen. Ezt a perben tanúként idézett Pion István osztotta meg a 444-gyel, miután nyilvános posztban számolt be a fejleményekről.

Árpád atya ügye ugyanis régóta húzódik, és azután sem ért véget, hogy tavaly novemberben alaposan feldolgoztuk. A szerzetes az esztergomi ferences gimnázium prefektusa volt, egy lovagrend vezetője, aki a rászorulóknak gyűjtött, aki vitorlás és sítáborokat szervezett gyerekeknek, és aki kormánytagokkal közösen adott át adományokat. Elsőnek az újságíróként és slammerként ismert Pion István tett bejelentést ellene, majd egy másik volt diákja, akit a cikkünkben Tamásnak neveztünk. Elmondásuk szerint Árpád atya több társukat is zaklatta, de hiába volt a ferences rend vezetése nagyon támogató, többen nem mertek belevágni a procedúrába. Mint mostanra kiderült, félelmeik nem voltak alaptalanok...


MARUZSA ZOLTÁN KÉNYSZERPÁLYÁVÁ DEGRADÁLTA A PEDAGÓGUSHIVATÁST – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.11.


„Amikor mi évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiválasztottuk magunknak ezt a pályát, akkor még nem „kényszerpályának” gondoltuk. Maruzsa úr kényszerpályává degradálta ezt a hivatást – nyilatkozta a Hírklikknek Molnár Zoltán pedagógus, a PSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke. Azt mondja, a kisiskolák bezárása most is benne van a levegőben. Hozzátette: „nálunk a gazdasági észszerűség szakmai érveket, és mindent mást is felülír.”


Bár a vakáció közepén vagyunk, az oktatásban nincs „uborkaszezon”. A Pedagógusok Szakszervezete szerint iskolakezdésre intézményenként két-három tanárral lehet kevesebb, és a most hiányzó 15 500 pedagógusnál még többen hagyják el a pályát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mi a helyzet?

– Augusztusban már sokkal többet lehet majd erről tudni. Még minden változik. Az én iskolámból is elmegy két angol szakos pedagógus, de egy már jött is. Ilyenkor a mozgás erősebb.

Mennyire tartanak a megyében a kisiskolák bezárásától? Szóba került-e ez már egyáltalán?

– Nem. Egyébként két-három évvel ezelőtt már zártak be itt kisiskolát. Én ugyan konkrétan egyről tudok, arról is azért, mert a titkárunk személyesen érintett volt benne, de a Bodrog-közben lehet, hogy több is volt. Ugyanakkor tervszerű akcióval még egyelőre nem találkoztunk. Pedig évek óta benne van a levegőben, hogy előbb-utóbb megléphetik ezt. Azután, hogy mennyire gondolja politikusnak pártunk és kormányunk, hogy helyes-e ez, vagy nem… Nálunk a gazdasági észszerűség szakmai érveket, és mindent mást is felülír...

NEMZETI CSŐD

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2022.07.11.


Évek óta várunk egy szakértő – szociológus, pszichiáter – tanulmányára, de csak nem érkezik, vagy a mi figyelmünket kerülte el. Pedig igazi csemege volna nekik Magyarország és a magyar társadalom teljes tönkremenetelének és totális csődjének elemzése. Addig is, míg rászánják magukat a nagy mű megírására, igyekszünk némi támpontot adni nekik.

A nemzeti csőd receptje meglehetősen egyszerű, a kifőzéséhez nincs szükség sok alapanyagra; kell hozzá egy nemzetvezető, egy nacionalizmus után áhítozó nemzet, valamint egy impotens nemzeti ellenzék. Ha ezt a három fő hozzávalót beleöntjük egy nagy nemzeti fazékba és pár évig kis lángon rotyogtatjuk a tűzhelyen – ne felejtsük el megszórni egy kis pirospaprikával, hogy igazán magyaros aromája legyen! – el is készültünk a nemzeti csőddel.

De kezdjük az elejével! Nemzeti főszakácsunk gyermekkori megaláztatásaitól, kisebbrendűségi komplexusától fűtve és elégtételre szomjazva fog hozzá a nemzeti csőd receptjének megvalósításához. Amint a nemzet lehetőséghez juttattja, azonnal a vágódeszkára dobja a nemzet Alkotmányát és felaprítja. Darálóba gyömöszöli a jogállamiságot és a demokrácia alkotóelemeit. Mialatt ezeket párolja, nemzeti lózungokat rikoltozik mindenféle nagygyűléseken, melyeket nagy élvezettel hallgat a nacionalizmusra vágyakozó nemzet többsége.

Azokat, akik nem lelkesednek ezekért a gondolatokért, kizárja a nemzetből, s akiknek képviselői, a nemzeti ellenzék, ezt szó nélkül tudomásul veszi. A főszakács nemzeti szónoklataiban megjelenik a Magyarember – így, nemzetiesen nagybetűvel és egybeírva – fogalom, aminél nincs dallamosabb, lágy muzsika a nemzeti füleknek.

A Michelin-csillagos nemzeti séf energikus trancsírozásba kezd. Szétzúzza a Munka törvénykönyvét, rabszolgákká teszi az alkalmazottakat, feldarabolja és nemzetivé teszi az oktatási rendszert, kivégzi az egészségügyi ellátást, felmorzsolja a jogrendszert, vékony csíkokra metéli a bíróságokat, felszeleteli a parlamentarizmust, összezúzza a választási rendszert, majd ezeket az összetevőket is beleszórja a nagy nemzeti fazékba. Ölbe tett karral nézi, ahogy 46 600 ember meghal a pandémiában – miattuk nem rendel el nemzeti gyászt. A konyhai tevékenysége folytán szegénységbe lökött 4 millió emberért nem hullajt nemzeti könnyeket és nem fáj a szíve a félmillió, vagy ki tudja mennyi külföldre menekült nemzettagért. Miért is tenné? Hívei, a nacionalista Magyaremberek ujjonganak érte és a nemzeti ellenzék a nemzeti apanázzsal a zsebében, nem tesz semmit, legfeljebb alázatosan megkéri a szakácsot, ne felejtse el megsózni az ételt.

Közben beindul a nemzeti kleptokrácia, nemzeti strómanok és nemzeti oligarchák jelennek meg a konyhában és ott tolong a séf rokonságának apraja-nagyja is. A nacionalizmus hívei érzik a fazékból lassan áradó finom nemzeti illatokat, míg a nemzetközi gasztronómiát előnyben részesítők, a nemzetből kizárt nem Magyaremberek egyre kevésbé viselik a szagokat, ezért otthonról, a Facebookon jópofáskodnak vagy szitkozódnak, aminél hatékonyabb módszert a nemzeti fejlemények ellensúlyozására, elképzelni sem tudunk...

L. RITÓK NÓRA: A TÍZ ÉVES TANODÁNK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.07.10.


Az Igazgyöngyöt 1999-ben alapítottam. Az első tíz évben még csak az iskolán belül kerestem a lehetőségeket a társadalmi leszakadás mérséklésére, majd elkezdett kibővülni a munka, esélyteremtő stratégiává, melynek pilotprogramja Toldon kezdődött, 12 éve.

Az első két év után, mikor már kezdtük érezni a probléma összetettségét, a kríziskezelés és a közösségépítés mellett két fontos elem erősödött meg: a toldi tanoda, és a társadalmi vállalkozás. Mindkettő az idén ünnepli a tíz éves működését.

A tanodánk atipikus tanoda. Sok tekintetben. Egyrészt, mert nem államilag támogatott. Az első sikertelen pályázati próbálkozás után, melynek elutasítását szakmailag nem tudtuk elfogadni, más megoldás után kellett néznünk. Aztán, mikor a rendszer, a nélkül, hogy tenne bármit az oktatási szegregáció ellen, úgy döntött, beállítja a tanodarendszert az oktatás kudarcainak mérséklésére, már nem is akartunk ebben részt venni. Mert nem tudjuk elfogadni, hogy az állam megtart egy olyan iskolarendszert, melyről ordít, hogy nem esélykiegyenlítő, és mellette finanszíroz egy másikat, hogy bepótolja azt, amit az képtelen. Párhuzamos finanszírozás, ráadásul nem ér el mindenhova, ahova kellene.

Nyilván tudjuk mi is, hogy ebben a helyzetben kell a tanoda…de mi azt gondoljuk, az iskolát kell esélykiegyenlítővé tenni, változtatni a módszertanon, struktúrán, és az, amit a jó tanoda tud, annak az iskolán belül van a helye. Mondjuk, ha az állam ebben gondolkodna, akkor öt éven belül a tanodáknak fel kellene számolni magukat, és beépülni abba az iskolába, amelynek a gyerekeit segíti. Így tartanánk csak elfogadhatónak ezt, de nem ez körvonalazódik. És persze kérdéses az is, mi minősül jó tanodának? Az indikátorkényszerben, adminisztratív módon igazolt működés csapdájában ezt is nehéz meghatározni, még inkább megvalósítani.

Tehát mi saját erőből kezdtük el a tanodát, és tíz éve fent is tudjuk tartani, bővítve a tevékenységeket, és a munkatársak számát is. Mert atipikusak vagyunk abból a szempontból is, hogy mi a tanodát beillesztettük egy esélyteremtő stratégiába, ahol a családokkal is foglalkozunk, és nemcsak az általános iskolás korosztályra szűkítjük a munkát, hanem 0-tól 18 éves korig foglalkozunk a gyerekekkel. Sőt, bizonyos tevékenységekben azon túl is.

Így szervesen kapcsolódik a tanoda más területhez is, és kölcsönösen erősítik a hatások egymást. Természetesen ez azt is jelenti, hogy erős együttműködésben van a tanoda az állami intézményrendszerrel is, a védőnővel, az óvodával, és az iskolákkal is. Vannak olyan elemei, mint a Szülői Klub, ami olyan sajátos partneri kapcsolódást jelent az oktatáshoz, amire az iskola nem képes.

Atipikus a módszertana is, hiszen önkéntes, játékalapú, sok társasjátékkal, és olyan egyénre szabott fejlesztésekkel, ami hatékonyságában is mért. Valós hatások, valós mérésekkel. A hibákat is felvállalva, és új megoldásokat keresve. Indikátorkényszer nélkül. Az adott gyerekre fókuszálva. Képességfejlesztő fókusszal.

A tanodapedagógusaink nagyon tudatos munkával tervezik meg és értékelik ki a pedagógiai hatásokat, folyamatosan. Számomra mindig öröm benézni hozzájuk, látni, mennyi energiát fektetnek be egy-egy ötlet beépítésébe. Olyan munkaformákkal, melyekre a gyerekek örömmel vállalkoznak. És ha nem akarják, vagy nem működik, akkor újraterveznek. Nem azt mondják, hogy “ezekkel” nem lehet, hanem új megoldást keresnek. Csapatmunkában, egymást is támogatva. Nem ismerve lehetetlent.

És képesek egy elszegényedett, szolgáltatáshiányos zsákfaluban majdnem hetven gyereket bevonni a rendszeres, órarendszerűen tervezett munkába. Képesek online tanulástámogatást adni. Közös olvasásokat tervezni ott, ahol ez a családban nem jellemző tevékenység. Online meséléssel ott lenni a családokban, még író-olvasó találkozásokat is szervezni így. Bevonni és fejleszteni a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Érzékenyen reagálva a serdülők problémáira. Klubszerű foglalkozásokat tartani, életkor szerint is, a 0-3 éves korosztályban természetesen az anyukák bevonásával.

Nagyon büszke vagyok az Igazgyöngy tanodás csapatára. A munkaviszonyban dolgozókra és az önkéntesekre is. Legfőképp azért az elhivatosságért, amiben vállalják, hogy hetente utaznak a fővárosból Toldra, napokat töltenek lenn, és azért, mert minden megnyilvánulásukon átsüt a gyerekközpontúság, és a tudatos pedagógia munka.

Mielőtt bárki azt gondolná, biztosan megéri nekik, mert jó fizetésük lehet, elmondom, hogy nálunk (és ez az Igazgyöngy minden munkaterületén dolgozókra igaz), semmivel nincs több fizetés, mint az állami iskolákban. Mi is a közalkalmazotti bértáblához igazodunk, és az iskolai pedagógusbérekhez igazítjuk a tanodapedagógusokét is, és a szociális területen dolgozókét is.

Hogy mi lehet mégis a titok? Nos, ez nekem is nagy rejtély. A mai világban, amiben a pénz, az egyén boldogulása felülír mindent, ritka, hogy vannak olyan csapatok, ahol az ügyek melletti elköteleződés erősebb üzenettel bír, mint az egyéni érdek. De vannak ilyen emberek, és nekem nagy ajándék, ha kollégáimnak tudhatom őket.

És az eredmények? Nos, egyrészt az egyre növekvő, önkéntesen vállalt tanodarészvétel a gyerekek részéről, a bukások számának minimalizálódása (van, hogy évekig nincs is), a középiskolában bent maradók arányának növekedése, az, hogy már távolabbi középiskolát is választanak, ígéretesebb szakmaszerzési lehetőséggel, és a közösségi szellem erősödése, közösségi értékek kialakulása.

De talán a legfontosabb itt is, mint amiről sokszor beszélek, hogy egy olyan probléma-értelmezés, egy olyan módszertan alakul a tanodánkban, amiről biztosan tudom, hogy szüksége lesz majd rá az oktatási rendszerünknek, ha lesz egyszer politikai szándék is az esélykiegyenlítő oktatás megteremtésére.

Szombaton ünnepeltük a tanodánk fennállásának 10. évfordulóját. Olyan nap volt, ami méltó a munkához, amit végeznek. Még mindannyian emésztjük azt a sok pozitív dolgot, amit azon a napon megéltünk. és mindannyiunkban csak erősíti az érzést: igen, van értelme. Jó úton haladunk.

Köszönet mindenkinek, aki bármivel támogatja a tanodánkat. Sok magányszemély, cég, és külföldi alapítványok pályázati támogatása van a mögött, hogy működni tudunk ezen a területen is.

Valahogy ilyennek kellene lennie az iskolának is. Olyannak, ahol a gyerekek is és a pedagógusok is jól érzik magukat…és képesek ívet adni a gyerekek és saját maguk fejlődésének is.

AZ MSZP PUCH LÁSZLÓ UTÁN: HOGYAN ÉPÍTETTÉK A SZOCIALISTÁK A HÁTORSZÁGUKAT AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.07.11.


Miközben a kormányoldal éppen az országgyűlési képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a pártok ezeket a pénzeket eddig. Cikksorozatban vizsgáljuk meg az előző ciklus parlamenti frakcióinak négy év alatt kötött szerződéseit. Elsőként az MSZP-t, amely az idei választáson ugyanannyi képviselőt juttatott a parlamentbe, mint a mérések szerint jóval népszerűbb Jobbik és Momentum, sikerének titka pedig többek között a mélyen beágyazott hátországban rejlik. Az egykori pártpénztárnok, Puch László 2019-ben kiszállt ugyan a párt mögül, de korábbi cége, a Sapienza Kft. így is több százmillió forintot kapott a frakciótól az előző ciklusban. A képviselőcsoporttal szerződő felek között feltűnik több volt politikus, és a párt egykori ügyvédei is, de a legtöbb pénz továbbra is a párt székházába bejelentett cégekhez kerül.


A rendszerváltás utáni első szabad választáson a várakozásokkal szemben Antall József alakíthatott jobboldali kormányt. Az MDF–FKgP–KDNP-koalíció azonban nem tudott eleget tenni az iránta támasztott követelményeknek: a gazdaság átalakítása sikertelen volt, több mint egymillió ember lett munkanélküli, az általános elégedetlenség óriásira duzzadt. Ebben a helyzetben nyerte meg Horn Gyula szocialista pártja utcahosszal az 1994-es választásokat. Az akkori MSZP nemcsak győzött, de abszolút többséget is szerzett a parlamentben. 209 képviselővel a rendszerváltás utáni Magyarország történetének második legnagyobb frakcióját alakították, amit mi sem jellemez jobban annál, mint hogy 24 László és 20 nő is befért a képviselőcsoportba.

Az MSZP későbbi mélyrepülését nem kell bemutatni; 2006-ban még 190 képviselővel kezdték a ciklust, 2010-ben már csak 59-cel, 2014-ben 29-cel, hogy aztán 2018-ra 15 fősre menjen össze a frakció – persze eközben az Országgyűlés létszáma is csökkent. Ez a 15 ember azonban a háta mögött tudhatta a folyamatosan csökkenő méretű, de még mindig jelentős szocialista hátországot, élén az akkor még médiatulajdonos, korábbi pártpénztárnokkal, Puch Lászlóval...

HA NEM SIKERÜL ÁTFORMÁLNIA, AKÁR EL IS HAGYHATJA AZ EURÓPAI UNIÓT ORBÁN VIKTOR KORMÁNYA

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.07.10.


Egy beismerő vallomással ér fel a kormánypárt egyik határozati javaslata, melyet június végén nyújtott be a parlamentnek. „Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról” címet viselő előterjesztés ugyanis egy elvi álláspontot fogalmaz meg, amelynek inkább ideológiai üzenete van, mint valós politikai következményei. Ebben az irományban a magyar kormány közvetve elismeri, hogy lényegében semmilyen politikai befolyása nincs az EU működésére, a véleményét pedig egyre kevésbé tudja artikulálni az uniós fórumokon.

A lopakodó Huxit megalapozásaként is szokás emlegetni azt a javaslatcsomagot, amit négy kormánypárti képviselő, Kövér László házelnök (Fidesz), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (KDNP), Simicskó István frakcióvezető (KDNP) és Kocsis Máté frakcióvezető (Fidesz) nyújtottak be az országgyűlésnek. A névsor azért fontos, mert a kormánypárt meghatározó politikusai adták a nevüket hozzá, ezzel is jelezve, hogy igen komolyan gondolják a benne foglaltakat.

A javaslat előzménye, hogy az EU 2021 tavaszán indított útjára egy vitasorozatot a szervezet jövőjéről, aminek végeredménye nem épp az lett, amiben a magyar kormánypárt berkein belül bíztak. Többek között komoly igény mutatkozott arra, hogy fontos döntéseket meg lehessen hozni minősített többséggel is, ezzel véve ki Orbán Viktor kezéből az egyik legfontosabb fegyverét, a vétót. Az sem igazán a fideszes politikusok szája íze szerinti fordulat, hogy a konzultációban résztvevő uniós polgárok szerint erősíteni kell a közösség kohézióját, vagyis épp a magyar kormány önállósodási törekvéseivel szemben foglaltak állást...

SURÁNYI GYÖRGY: EZ A REZSIM MÁR NEM TUD KISZABADULNI AZ ÁRBEFAGYASZTÁSOKBÓL

444.HU
Szerző: plankog
2022.07.11.



- Rossz a helyzet?

- Lehetne lényegesen jobb
.

Így kezdődik Friderikusz Sándor interjúja Surányi György volt jegybankelnökkel (1990–91 és 1995–2001), ami július elsején készült, és csütörtök este került adásba. Azt, hogy a gazdasági kérdések most mindennél jobban foglalkoztatják az embereket, jól jelzi, hogy vasárnapra már 400 ezer megtekintés felett jár a beszélgetés.

A forint helyzetéről Surányi azt mondja:

nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának.

A cseh korona, vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1,2 százalékkal romlott, a forint árfolyama több mint 10 százalékkal. Az elmúlt 15 évbet nézve pedig a cseh korona árfolyama majdnem stabil, a zloty 10-15 százalékot esett, a forint árfolyama viszont 50 százalékot esett. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 267 forint volt az euró, ehhez képes a 400-as árfolyam 50 százalékos gyengülés, idézi az adatot Surányi.

Nem érdekelte őket az árfolyam

Ebben Surányi szerint a kormány gazdaságpolitikájának és az MNB-nek is komoly szerepe van. A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy nem érdekli a forint árfolyamának alakulása, és azt képviselik, hogy a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra - Surányi szerint ez nem védhető álláspont.

A kormány és a jegybank 2020 tavaszáig tudatosan rongálta a forint árfolyamát, azóta szerinte ez már nem szándékos, viszont a piac és az üzleti élet szereplői már nem hiszik el, hogy a kormány és a jegybank a forint árfolyamának stabilitására törekednek. Ez pedig önbeteljesítő folyamattá válik, és szabadesésbe kezdett a forint árfolyama - mondja Surányi. (Az interjú még azelőtt készült, hogy a kormány békülékenyebb nyilatkozatokat kezdett tenni az EU felé a hét második felében.)

Surányi szerint ha a jegybank és a kormány hiteles és elkötelezett antiinflációs politikát folytatnának, akkor a forint árfolyamának sokkal erősebbnek kellene lennie...

SZTÁLIN LENÉZTE RÁKOSI MÁTYÁST – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.07.11.


Rákosi igyekezett kitűnni az elvtársak közül

A túlbuzgó, kotnyeleskedő, túlteljesíteni akaró „éltanuló” zavarta, idegesítette a szovjet vezért… Miközben maga Rákosi nyilvánvalóan tudta, hogy ő nem több, mint Sztálin magyarországi helytartója.

A németek egyedül nem tudtak volna 590 ezer zsidót legyilkolni kevesebb, mint egy év leforgása alatt

Ha a magyarok nem segédkeztek volna a pusztító gépezet működtetésében…

Az Orbán-birodalom visszavág

A politikai nyomásgyakorlást elutasító határozattal gyakorolna politikai nyomást az Egyesült Államokra a parlament gazdasági bizottsága. (A 444.hu címadása  )

Aquila non captat muscas – a sas nem kapkod legyek után

Ma Magyarország legnagyobb és legerősebb szövetségese az Amerikai Egyesült Államok, nem szólva arról, hogy az USA a világ és a NATO vezető katonai hatalma. Szijjártó miniszter tehát ennek a 338 milliós ország vezetésének üzen, miközben megjegyzi, hogy ő nem az amerikai kormányzó erőkkel (demokraták) tárgyal adóügyekben, hanem az ellenzéki republikánusokkal fúj egy követ.

Már tartott az orosz-ukrán háború, amikor Szijjártó Péter minisztériuma jóvoltából milliárdok landolhattak egy orosz multinál

Az Arnest tulajdonosa egy bizonyos Alekszej Szagal, akinek feleségét Jelenya Szagalnak hívják. Ő szenátor volt az orosz Szövetségi Tanácsban, és egy Jelenya Szagal nevű volt szenátor korábban letelepedési kötvényt vásárolt Magyarországon.

Az Uber kiszivárgott irataiból kiderül, hogyan nyitnak meg lobbisták ajtókat az Orbán-kormányban

2010 előtt néhány évig hatályban volt az úgynevezett lobbitörvény, amelynek értelmében a kormányzati döntéshozókat megkörnyékező lobbistáknak regisztrálniuk kellett magukat és jelentéseket kellett készíteni a tevékenységükről, ezt azonban csak nagyon kevesen tartották be. A hatalomba való visszatérése után a Fidesz eltörölte ezt a törvényt, és ezzel a jelentéstétel elvi kötelezettsége is megszűnt.

Nem árulja el a Magyar Állatorvosi Kamara, mennyit keres a kutyaútlevél-kiadáson

Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik. Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, Hadházy Ákos szerint 3000 forintért.

Megvették, de nem találnak több ezer tonnányi demecseri sódert és cementet

Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot.

Ez a rezsim már nem tud kiszabadulni az árbefagyasztásokból”

Egy ilyen lépés mellé nem tudnának ideológiát tenni, Surányi György szerint a legjobb marketinges sem tudná elmagyarázni ezt.

A hatósági üzemanyagárat bírálta Hernádi Zsolt

Ez olyan, mint amikor Orbán Viktor önmagával vitatkozik a földgömb mellett? Vagy csak üzent Hernádival, hogy menyem is értse?

Letolt gatyával állunk a viharban

A legnagyobb probléma Oszkó szerint az, hogy jelenleg a hazai politika azt a képet sugallja, hogy nem érdeklik a piaci realitások és a gazdasági következmények, kizárólag a saját választóinak játszik. Ez a játék jó ideje arról szól, hogy minden kockázatot, minden hibát másra, külső tényezőre kenünk, 12 éves kormányzás után is.

Szeptembertől árat emel a Telekom

A cég egy új, inflációs árkorrekciót rögzítő klauzát is beilleszt a Lakossági ÁSZF Törzsrészébe. Vajon a munkavállalók is követelhetik ezt a metódust a munkaszerződésükbe?

Segélykérő levelet írt a polgármester, semmitmondó választ kapott a minisztériumtól

A túrkevei polgármester azt kérte az agrárminisztertől, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a város térségét.

Az állam eddig beszállt a költségekbe, de idén szeptembertől megvonnák a támogatást

Az állam átalakítaná a halmozottan sérült gyerekek oktatását – volt, akinek hospice házat ajánlottak fel. Ahová lépnek, ott fű nem terem.

A legnépszerűbb felnőtt pelenkák júliustól nem szerepelnek a támogatási listán

A 30 darabos tasakok ára ezután 5 és 8 ezer forint között lesz. Eddig havonta 90 darabot ingyen kaptak az érintettek. A törlést a cég maga kérte, a NEAK meg kussolt arról, hogy mi fog történni.