Bár Lengyelországban csak a jövő év őszén esedékes a parlamenti választás, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a pártok már úgy verik a dobot, mintha három hónap múlva urnához szólítanák a polgárokat. A lap Donald Tusk volt miniszterelnöknek a radomi sportcsarnokban tartott választási gyűléséről szóló beszámolójában azt írja: az ellenzéki Polgári Platform vezére széles társadalmi rétegek elszegényedésének a kockázatával járó, katasztrofális gazdaságpolitikával vádolja a Jog és Igazságosság elnevezésű konzervatív kormánypártot.
A frankfurti lap felidézi, hogy Tusk 2007 és 2014 között töltötte be Lengyelország miniszterelnöki tisztségét, és ezzel ő volt eddig a leghosszabb időn át hivatalban maradó kormányfő a rendszerváltás óta. Azt, hogy már most meglepően harsány Lengyelországban a választási kampány, a cikk részben annak tulajdonítja, hogy senki nem biztos abban, nem akar-e valamikor Jarosław Kaczyński, a kormánypárt vezére, Tusk ősellensége előrehozott választásokat kiiratni.
Az Oroszország elleni szankciós politikával összefüggésben az utóbbi időszak egyik mondhatni slágertémája, hogy miként lehetne megnyugtatóan biztosítani Európa energiaellátását.
A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja tíz európai illetékes szakminiszter – köztük a magyar Palkovics László - közös vendégkommentárját közli, amelyben amellett törnek lándzsát, hogy Európa térjen vissza az atomenergia hasznosításához. A magyar tárcavezető mellett Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia képviselője csatlakozott ehhez az állásponthoz. A miniszterek emlékeztetnek arra a már korábban, az oroszok Ukrajna elleni brutális agressziója előtt kifejtett nézetre, miszerint ha Európa meg akarja nyerni a klímaváltozás elleni harcot, akkor szüksége van az atomenergiára a karbonszegény jövő biztosítása érdekében. Most, ha tovább akarunk haladni a karbonmentesítés útján, ugyanakkor gondoskodni akarunk az energiaellátás biztonságáról, akkor ehhez kell igazítanunk az atomenergiához való hozzáállásunkat – hangoztatják a miniszterek, és felhívják a figyelmet arra, hogy az elkövetkező harminc évben várhatóan megduplázódik az elektromos áram iránti igény. Úgy látják, hogy az atomenergia az, ami képes megfelelni a különböző kihívásoknak: a legmagasabb biztonsági előírások betartása mellett biztosítani tudja a szükséges árammennyiséget, miközben csökkenthető az orosz fosszilis energiától való függés. Ami a radioaktív hulladék sorsát illeti, a véleménycikk aláírói szerint rendelkezésre állnak a tudomány mai állása szerint biztonságosnak tekinthető végleges tárolási módozatok, és ezek kialakítása megvalósítható.
A Frankfurter Rundschau egy másik lehetőségre hívja fel a figyelmet: arra, hogy Románia hatalmas gázkészletekkel rendelkezik, amit viszont eddig nem használt ki. Ennek a lap szerint változnia kell annak érdekében, hogy az EU ne legyen annyira ráutalva Oroszországra.
A forrás a Fekete-tenger mélyén, a Neptun Deep elnevezésű gázmezőben található. A befektetőket eddig elriasztották a jogi túlszabályozottságból, valamint az adóelőírásokból fakadó nehézségek. Nemrégiben, idén május elején azonban a Romgaz állami cég átvette a Neptun Deep legnagyobb gázmezőjének a felét az ExxonMobiltól. A gázmező másik fele az osztrák OMV tulajdonában van. Ha a kiaknázást előkészítő munkálatok az ígéreteknek megfelelően valóban megkezdődhetnek rövid időn belül, akkor Románia néhány év alatt Dél-Európa fontos gázexportőrei közé emelkedhet. A Neptun Deep kibocsátása ugyanis bőségesen meghaladhatja a hazai felhasználás volumenét.
Szintén energetikai vonatkozású az EurActiv brüsszeli uniós hírportálnak az a cikke, amely arról szól, hogy Magyarország egy hatalmas geotermikus medencében található, és hogy ugyan rendelkezésre áll olyan, tiszta energiát szolgáltató technológia, amivel távfűtést lehet biztosítani, a kormányzat nem tesz erőfeszítéseket ennek kihasználása érdekében.
Az írás szerzője megszólaltatja Rónai Sándort, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjét, aki szerint a geotermikus energia hasznosítása még ma is méltatlanul csekély szerepet játszik a magyar közegben. Magyarországon jelenleg 650 ezer lakásban van távfűtés, és ez geotermikus energiával is biztosítható lenne. Ez azonban csupán töredékét teszi ki az energiafelhasználásnak, és csak mintegy 30 önkormányzatban hasznosítják. A fő akadály Rónai szerint a politikai akarat.
Szakértői becslések szerint ma Magyarországon évente 80-90 millió köbméter 30 foknál melegebb termálvizet hoznak felszínre 300 és 2500 méter közötti mélységből. Ennek egyharmadát lehűtik, és ivóvízként hasznosítják, a második egyharmadát a 260 termálfürdő hasznosítja, és csak a maradékot használják energetikai célokra.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
