Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter csütörtökön azt mondta, hogy tekintet nélkül Budapest álláspontjára, az EU-tagállamok az elkövetkező hónapokban igent fognak mondani az elképzelésre. A Reuters emlékeztet arra, hogy a magyarok nemrég az utolsó pillanatban megakadályozták a közös döntést, az erről szóló uniós jogszabály érvényesítését.
A hírügynökség, Varga Mihály pénzügyminiszter erről szóló bejelentését ismertetve megjegyezte, hogy Magdalena Rzeczkowska, a lengyel pénzügyi tárca irányítója hivatalosan elállt a kormánya által korábban képviselt elutasító állásponttól. A nagyvállalati adózás globális reformját tavaly októberben közel 140 ország fogadta el. A magyar, valamint a korábbi lengyel ellenkezést összefüggésbe hozták azzal, hogy Budapest és Varsó számos jogállamisággal, illetve az európai értékekkel kapcsolatos kérdésben szembekerült az Európai Bizottsággal.
Az amerikai pénzügyminisztérium, amely a 15 százalékos minimumadóról szóló megállapodás első számú szorgalmazója volt, júniusban derűlátóan nyilatkozott arról, hogy Magyarország hamarosan fel fogja adni ellenkezését. A washingtoni pénzügyi tárca szóvivője, Michael Kikukawa azt hangsúlyozta, hogy a mai nemzedék számára egyszer adatik meg ilyen lehetőség, amikor véget vethetnek annak a versenynek, ki tud alacsonyabb adókulcsot biztosítani a nagyvállalatoknak.
Mint a Le Figaro című párizsi lap beszámolójából kitűnik, Bruno Le Maire a most véget ért féléves soros francia EU-országelnökség mérlegét vonta meg sajtótájékoztatóján a saját tárcáját érintő, prioritásként kezelt kérdések vonatkozásában. Ezek közt említette a minimumadót, amit szerinte mindenképpen be fognak vezetni, „Magyarországgal együtt, vagy anélkül”.
A Le Figaro is úgy látja, hogy a magyarok ellenkezése mögött valójában annak a 7,2 milliárd eurós európai finanszírozási tételnek a sorsa áll a háttérben, amit az EU azért blokkol jelenleg, mert elégtelennek tartja a magyar hatóságok korrupció elleni fellépését.
Ahhoz, hogy az unió mint integrációs szervezet, egységesen fogadhassa el a 15 százalékos minimumadóról szóló tervezetet, minden egyes tagállam jóváhagyására szükség lenne. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági kérdésekben illetékes olasz tagja azt mondta, hogy most alternatív megoldáson dolgoznak, miként lehetne bevezetni a rendelkezést a magyarok nélkül is. Mint a Le Figaro írja, az egyik elképzelhető opció az, hogy a szabályozással egyetértő uniós tagállamok úgynevezett megerősített együttműködésben állapodnak meg egymással. Ez az EU-alapszerződés értelmében olyan, legalább kilenc EU-tagország összefogását feltételező integrációs formula, amelyhez más, egyelőre távol maradó tagállamok későbbi csatlakozásának a lehetőségét is nyitva kell hagyni.
A Politico című amerikai portál európai kiadása kitér arra: a minimumadó 15 százalékos szintjének az előírása csak az egyik pillére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD azon törekvéseinek jegyében, hogy globális szinten igazságosabbá tegyék a közteherviselést. Az adóparadicsomok ellehetetlenítése mellett a másik törekvés arra irányul, hogy a nagy multik abban az országban adózzanak, ahol a tényleges üzleti tevékenységüket kifejtik, és ne ott, ahol csak névleges jelenlétük van, a kedvezőbb adózási feltételek miatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén foglalkozik a témával, és azt írja: a témakör ismerői egységesen úgy ítélik meg a helyzetet, hogy mind a korábbi lengyel, mind a mostani magyar ellenkezés igazából más vonatkozású uniós vitatémákban lenne hivatott javítani az érintett tagország tárgyalási pozícióit Brüsszellel szemben.
Végül röviden arról, hogy a bécsi Der Standard áttekinti, milyen kérdésekkel kell foglalkoznia elsősorban a franciákat váltó cseh EU-elnökségnek. Ez az elnökség válságüzemmódban fog működni az elkövetkező hat hónapban - írja a lap. A prágai elnökség prioritáslistáján a főszerep az Ukrajna elleni orosz agresszióé – derül ki a cikkből, amely hangot ad azoknak a kételyeknek is az ukrajnai menekültek ügyének kapcsán, hogy mennyire lehet erős a pozíciója egy olyan tagállamnak, amely a visegrádi országcsoport részeként mindeddig bojkottálta a közös európai menekültpolitika kimunkálását, és az eddigiekben nem mutatott túl sok szolidaritást Európa többi része iránt.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ