2022. június 17., péntek

ÖSSZEVONT VÁLASZTÁST TARTANA A FIDESZ, JÖHETNEK A NATO-CSAPATOK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.06.17.


444: Egyszerre tartaná az európai parlamenti és az önkormányzati választást a Fidesz


2024-ben egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás, szellőztette meg a Fidesz frakcióvezetője az Origónak. Kocsis Máté szerint ezzel 9-10 milliárd forinttal olcsóbb lesz a lebonyolítás, az erről szóló javaslatot a jövő héten nyújtják be a parlamentnek. Ezzel az a fura helyzet állhat elő, hogy a 2024 májusában megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők csak 2024 októberében léphetnek hivatalba. Ráadásul az ellenzéki összefogást is megnehezítenék.

Magyar Narancs: Kedvezményt kapnak azok az újságosok, akik csak bizonyos sajtótermékeket forgalmaznak

A keddi Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet „a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól”, amely úgy tűnik, némi kedvezménnyel arra próbálja rávenni az újságosokat, hogy ne forgalmazzanak olyan lapokat, amelyekben nem szerepel kormányzati tájékoztatás. Az Orbán Viktor aláírásával megjelent jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy az újságosbódék után nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni, „ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz”.

Népszava: Itt valaki hazudott, még a tőzsdei árnál is drágábban kaptuk a gázt az oroszoktól

Márciusban az irányadó, januári, tőzsdei árnál több mint 8 százalékkal drágábban kaptuk a gázt az oroszoktól – számítottuk ki a KSH nemrég frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. A becslés alapja, hogy a lap korábbi elemzései szerint az oroszok a magyar gáztarifa kiszámításánál mindig a Ttf-nek nevezett holland gáztőzsde két hónappal korábbi átlagárát tekintik irányadónak. Eszerint, míg márciusban – lapunk számításai alapján – az állami MVM ezer köbméterenként átlagosan 903 eurót fizethetett az oroszoknak a földgázért, addig januárban a Ttf 833 eurós átlagot mutatott.

Mfor.hu: Csendben meggondolta magát az Orbán-kormány: bárhova fegyveres erőket telepíthet a NATO

Egy kedd este megjelent kormányhatározattal Orbán Viktor egy március 7-én kiadott határozatot módosít. Akkor a magyar kormány arra adott engedélyt, hogy NATO-csapatok áthaladjanak Magyarország területén szárazföldi vagy légi úton, egyben engedélyezte azt is, hogy fegyvereket telepítsenek a Dunántúlra. A most megjelent kormányhatározat annyiban módosítja az érvényben lévőt, hogy kikerült belőle a Dunántúl mint „kikötés”. Ez azt jelenti, hogy a NATO az ország bármely területén végezhet csapatmozgásokat, hadgyakorlatot, kiképzéseket bonyolíthat le, valamint fegyveres erőket is telepíthet.

Hvg.hu: Államosítana a kormány három kiemelt budapesti közterületet, majd Rogánék javaslatára az V. kerületnek adná

Ellentételezés nélkül vennék állami tulajdonba a Fővárosi Önkormányzattól augusztusi kezdéssel a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket egy készülő törvényjavaslat szerint. Aztán mindhármat megkapná a fideszes vezetésű V. kerület, méghozzá Rogán Antal volt polgármester tárcájának javaslatára. Az „einstand” azonban jogsértő lehet; a Pénzügyminisztérium szerint „alkotmányossági aggályok merülhetnek fel”.

HATALMAS FORDULAT: TÖBB MEGEMELT KÜLÖNADÓ NEM CSAK KÉT ÉVRE MARAD VELÜNK

PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2022.06.17.


A kormány péntek délután csatolta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. Ezek közül a legfontosabb a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázat. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy milyen költségvetési alappályával számol a kormány, valamint a kiadási és bevételi oldali fő számokból lehet következtetni a kormány jövőbeli lépéseire. Az egyik érdekesség, hogy 2024-től kezdődően jelentős összeget fog felemészteni a költségvetésből az MNB veszteségének megtérítése. Emellett a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel, vagyis a rezsicsökkentés is velünk maradhat. Kiderül továbbá az is a kormány terveiből, hogy a légitársaságok különadója, a reklámadó és a megemelt tranzakciós illeték 2023 után is velünk lesz a kormány mostani tervei szerint...

AZ ELSZÁLLÓ ÁRAKNAK KÖSZÖNHETŐEN ÖMLIK A PLUSZBEVÉTEL A KÖLTSÉGVETÉSBE

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.06.17.


Első ránézésre bevételi oldalról rendkívül optimista költségvetést mutatott be néhány nappal ezelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter (pdf). A kormányzat az idei előirányzathoz képest több hagyományos adónem esetében is 30 százalék körüli növekedéssel számol, ami kiugró a korábbi években betervezett gyarapodáshoz képest. Már csak az összegszerűsége miatt is különösen szembetűnő ez az általános forgalmi adó esetében. Ebből 2023-ban 1612 milliárd forinttal nagyobb bevételt remél a kabinet, mint amennyit 2022-re terveztek.

Már az idén meglehet

A növekedés mértékét talán az mutatja a legjobban, hogy ha bejönnek a kormány tervei, akkor hat év alatt több mint duplájára emelkedne az állam bevétele ebből a forrásból. Összehasonlításképpen a megelőző hét évben (tehát a 2010 utáni Fidesz-kormányok működésének első hét évében) úgy is csak 50 százalékos volt a növekedés, hogy közben 25-ről 27 százalékra nőtt az általános kulcs...

SETÉNYI JÁNOS: AZ OKTATÁSI TÁRCA ŐSZRE RACIONALIZÁLÁSI PROGRAMOT KÉSZÍT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.17.


Harminc éve fejlesztjük a fenntarthatatlant, amiről mindenki tudja, hogy fenntarthatatlan, és senki nem mert hozzányúlni – mondta Setényi János a Hírklikknek. Az oktatáskutató szerint a tárca őszre előáll a közoktatásban egy racionalizálási programmal. A nagy kérdés, hogy a polgármesterek, az adott területért felelős parlamenti képviselők hogyan fognak viszonyulni ehhez. Mert ez a nagy probléma. Az interjúban arról is beszélt, hogy minél kiélezettebb a gazdasági helyzet, és minél jobban elhúzódik a háború, annál radikálisabb belső beavatkozásokra számíthatunk. Ez kedvez az intézményhálózat észszerűsítésének. Ezért zsetonjainak a felét most erre a racionalizációs forgatókönyvre tenné.


Ön szerint mit jelez az, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének tanévzáró, az oktatás gondjait a világ elé táró kerekasztal-beszélgetésére nem ment el sem a közoktatás felügyeletével megbízott Pintér Sándor belügyminiszter, sem a felsőoktatás felügyeletével megbízott Csák János, a kulturális és innovációs tárca vezetője?

A kormány működésének meghatározó eleme a költségvetés áttekintése, amit most – a gazdasági világválság, a háború, és az egyelőre késő uniós források miatt – újra kell gondolni. A politikusok gyakorlatilag csak úgy tudnak leülni ilyen kerekasztalok mellé, ha tudnak felelős nyilatkozatot tenni arról, hogy mi várható. Ez most még egyszerűen korai lett volna. Szeptemberben már lesznek kész válaszok, és biztos vagyok benne, hogy valamiféle kommunikáció is megindul.

Az említett rendezvényen elhangzott, hogy a pedagógusokkal szemben bizalmatlan a kormány. Miért gyanakszik rájuk?

A bizalmatlanság erős szó, de ők valóban így érzékelik, és ez az ő részükről egy őszinte megnyilvánulás. Magyarországon a pedagógusoké a legnagyobb foglalkozási csoport. Sohasem lehet pontosan tudni, hogy mennyien vannak, de körülbelül 120 ezer emberről beszélünk. A munkájuk egészen speciális, és nagyon nehezen látható át az, hogy tulajdonképpen mit is csinálnak. A szakmájuk belső dolgai kevéssé ismertek a laikusok számára, és ez az egész ágazat hatalmas költségvetéssel működik, rengeteg pénzbe kerül. Ráadásul a munka nem nagy csarnokokban és nem nagy vállalatokban folyik, ahol jól átlátható lenne, hanem kicsi, elszórt iskolák százaiban, különösen vidéken, az aprófalvas településeken. Persze vannak a tankerületek, és ennek a rendszernek az a dolga, hogy ezt átlássa. Adminisztratív értelemben át is látja, de valójában egy ilyen rendszerben mindig jelen van a rend és a rendetlenség, a központi akarat és a pedagógusok egyénisége. Ezt a ’80-as években úgy mondták a pedagógusok, hogy „bármi is van, becsukom magam mögött az osztályterem ajtaját, és végső soron azt csinálok, amit én akarok”. Tehát az oktatás egy nagyon speciális ágazat, nehezen átlátható, egy központból nagyon nehezen irányítható, ami már eleve igen zavaró. Nehezen érthető, hogy a pedagógusok egészen pontosan mit is akarnak, mi a bajuk. A legnehezebben megemészthető pedig az, hogy ráadásul ez egy olyan szakma, amelyik értelmiséginek tartja magát, mint mondjuk az orvosok, a művészek, az újságírók vagy a kutatók, és ezért valamiféle szakmai autonómiát is követel. Nem egyszerűen végrehajtja a dolgokat, ahogy a munkások teszik. Ők nem munkásnak látják önmagukat, hanem értelmiséginek, és valamiféle önállóságot, mozgásteret és autonómiát is szoktak kérni. Ez így együtt olyan, mint a „gulyásleves”, bármilyen kormány is van, mindenkinek megfekszi a gyomrát. Nagyon kifinomult irányítás és filozófia kell ahhoz, hogy valaki ebben az örökös káoszban, plusz mellette a központi szabályzatokban, rendben, irányításban megtalálja az egyensúlyt, és képes legyen mozgatni ezt a 120 ezer embert...

AZ ORBÁN-KORMÁNY A VÁLSÁGKEZELÉSBEN IS CINIKUS MARAD

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.06.17.


Valami nagyon nem stimmel a kormány idei költségvetésével. Az egyik oldalon értelmetlen és felesleges kiadások, a másik oldalon pedig megszorítások. Mintha a gazdasági válságot megint úgy szeretné kezelni a kormányzat, mint a korábbi kríziseket, melyek jóval kisebb kihívást jelentettek a költségvetésnek. Ezek lényege, hogy a megszorítások mellett felpörgetik a fogyasztást, hogy így jusson extra adóbevételekhez a kormány. Most azonban már így is egekben az infláció, gyengül a forint, az uniós források pedig továbbra sem elérhetők a Brüsszel ellen továbbra is szabadságharcot vívó Orbán-kormány számára.


Úgy tűnik, megint a keményen dolgozó kisemberrel kezdi a megszorításokat a kormány. Persze, nem az árplafon meghosszabbítására gondolunk, hiszen azt továbbra is fügefalevélként tartja maga előtt az állampárt, mintha azzal el lehetne fedni az igazi problémákat. Sokkal inkább azokra a lassan kiszivárgó hírekre a alpozunk, melyek szerint leginkább a közszférában dolgozókon spórolna a kormány, és így reméli megszilárdítani az eléggé ingatag költségvetést.

Egyrészt a kormányhivatalok munkatársainak létszámcsökkentéséről szállingóznak hírek, másrészt pedig arról, hogy a humánszféra munkatársai se számíthatnak sok jóra a közeljövőben. Most nyer értelmet Orbán Viktornak az a döntése, hogy a hányatott sorsú oktatást és egészségügyet besöpörte Pintér Sándor belügyi tárcája alá. Úgy tűnik, most az erős kéz politikáját veszi elő a kormányzat ahelyett, hogy próbálna valamit kezdeni ezekkel az akut problémákkal küzdő ágazatokkal...

IDEGES ORSZÁG

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.06.17.


Egy ország és vezetőjének viszonya hasonlatos a gazda és kutyája relációhoz, nevezetesen előbb-utóbb hasonlítani kezdenek egymáshoz.
Tanúsíthatom.
Bumbi kutyámmal nekem sem lenne könnyű letagadni a hasonlatosságot, éppen olyan megfontolt és kimért mozgású vagyok, mint ő, semmi ideges kapkodás, még ugatni is hasonfekve jó, jelzem ezt már Moldova is megírta: dumálni könnyű, azt fekve is lehet.
Emellett a napi tizennyolc óra alvás meg se kottyan, bármikor tudjuk abszolválni...
A probléma csak a pozíciók eldöntésekor merül fel, nekem rögeszmém, hogy én vagyok a gazda, ő meg a kutyám, Bumburnyák viszont ezt másként tudja, szerinte ő a gazda és én az ő embere vagyok, akinek feladata valami olyasmi, mint hajdan a királyok személye körüli miniszterek feladata volt, csak nekem még - aktuális kívánsága szerint - a fülét vagy/és a seggét is kell vakargatnom.
Ez azért néha magában hordozza a konfliktusok veszélyét, de ilyekor - okos enged - sértett pofával faképnél hagy.
Magyarországon is ez a kérdés: az országnak van miniszterelnöke, vagy a miniszterelnöknek van országa, és jelen esetben a második variáció áll nyerésre.
És igen, többnyire lefelé nivellálódik minden, így ez esetben is az ország lett olyan, mint szeretett miniszterelnöke, az Ártány...

MÁS SZEMÉBEN A SZÁLKÁT IS…

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.06.17.


A kormánykritikus szervezetek, illetve sajtó fenyítése, kordában tartása állhat annak a javaslatnak a hátterében, amelyet a Fidesz frakcióvezetője terjesztett elő – véli a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Kocsis Máté a titkosszolgálatokkal ellenőriztetné azokat a civil szervezeteket és médiumokat, amelyek külföldről is kapnak anyagi támogatást. Szerinte erre az ország szuverenitásának védelme miatt lenne szükség. Ligeti Miklóssal beszélgettünk az ötletről.Támogasd a munkánkat, hogy egyre több oknyomozó, tényfeltáró cikkel tartsunk ellent a kormányzati propagandának.


Mit szól Kocsis Máté javaslatához?

– Ez egy konzerv indítvány, amit időről-időre elővesz a kormánypárt. Először 2014-ben próbálkoztak vele. Akkor a Norvég Alapnak mentek neki, aminek aztán az lett az eredménye, hogy onnan azóta sem érkezik támogatás Magyarországra. Aztán 2018-ban, a Stop Soros törvény kapcsán került megint elő a külföldről is forrásokhoz jutó civil szervezetek fokozottabb ellenőrzése. Akkor, a titkosszolgálatokat is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy a titkosszolgálatok bárkit törvényesen megfigyelhetnek. Az egykori főtitoknok ezzel igazat mondott, a helyzet ugyanis az, hogy ha egy külföldről támogatott szervezet veszélyt jelenthet az országra, a titkosszolgálatoknak nemcsak lehetőségük, hanem egyenesen kötelességük is az ellenőrzés...

NEM CSAK A FORINT, A MAGYAR TŐZSDE IS ALULTELJESÍTETT - BAMOSZ: MÁJUSI EMELKEDŐ ARANYAT ÉR

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.06.17.


Májusban 2 százalékkal, azaz 151 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ). A fejlett piacok tőzsdéin negatív nulla, a fejlődő piacokon pozitív nulla volt az elmozdulás. A magyar börze ezzel szemben jelentősen alulteljesített. A forint az euróhoz és a dollárhoz képest is gyengült, az euróhoz képest jelentősen.


Májusban a befektetési alapok tőkeáramlásainak eredője közel 47 milliárd forint volt. A legnagyobb beáramlást a kötvényalapok, míg a legnagyobb kiáramlást a részvényalapok könyvelték el. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 2 százalékkal növekedett, így a hónap végén összesen 7685 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

A pénzpiaci alapokhoz közel hatmilliárdnyi tőke érkezett, amihez a hozamok is hozzá tudtak tenni. Összességében 21,9 százalékos a vagyonnövekedés, ami messze a legnagyobb a kategóriák között. Igazolódott az előző havi várakozás, amely szerint a legkisebb kategória címe máshová kerül. Megtörtént tehát az előzés, ami ilyen hozamkörnyezet mellett várható volt...

A MI HAZÁNK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.06.17.


...ennek a közép-európai országnak, ahol a miniszterelnök szűk köre orbitális módon gazdagodott és gazdagodik mind a mai napig, de tágabb köre is a nyomában, továbbá ennek az országnak, amelynek az összes idevágó számítások szerint is piacvezető státusa van a korrupcióban, akad két nagy ellensége: az Európai Ügyészség és az uniós fizetőeszköz, az euró. Nem kell azonban félniük. Ami az utóbbit illeti, Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyetlenegyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten megjelent konvergenciajelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok egyikének sem felel meg az ország, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesített. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni. A gazdaság állapotáról sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. „Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk” – ez kicsit cinikus, de igaz. A gyenge forintból az állam és a jegybank is hajt hasznot, a lakosság meg, ahogy lenni szokott, szív, mint a torkosborz, ha szabad így mondani. De hát szabad, ezt a devizahitelesek példája is igazolta. Eközben Bulgáriában a levát, Horvátországban pedig a kunát egy év múlva már az euró váltja, és Románia is készül a bevezetésére.

Mindezek ismeretében azt a kérdést föltenni, miért irtózik a magyar kormány az Európai Ügyészség gondolatától, valószínűleg fölösleges. Az Európai Ügyészség amúgy 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő csalást, korrupciót és pénzmosást, és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. De talán említsünk egy nemrégiben megjelent indokot: Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Európai Ügyészséget úgy alakították ki, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát. Gondolom, az államtitkár a magyar ügyészségi rendszer ügyhatékonyságát félti, ami most nyilván kiváló állapotban van.


NOVÁK KATALIN: VAN EGY KAPU A SÁNDOR-PALOTA ÉS A KARMELITA KÖZÖTT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, DULL SZABOLCS
2022.06.17.


- Elnöki beiktatása után az első írott nagyinterjúját a Telexnek adta Novák Katalin köztársasági elnök. Azt nem szeretné minősíteni, hogy egy kormánytag kinek ad, vagy nem ad interjút.

- Nem árulta el a pontos időpontot, mikor kérte fel Orbán Viktor a köztársasági elnöki tisztségre, de nem mondott azonnal igent.

- Hetente találkozik Orbán Viktorral, és mint mondta, eddig is volt lehetősége kritikát megfogalmaznia, de köztársasági elnökként nem érzi fő feladatának, hogy a kormány legfőbb kritikusa legyen.

- Arra a kérdésre, hogy a NER részének érzi-e magát, azt mondta „az Alaptörvény számomra ebből a szempontból is meghatározó. A köztársasági elnök a kormánytól független szereplő.”

- Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: egy szuverén állam fegyveres megtámadása elfogadhatatlan. A varsói útján szó esett a magyar kormány háborús megnyilvánulásairól. Elárulta, mit kért Duda lengyel elnöktől.

- Kijevi látogatás nincs napirenden, arra a kérdésre, hogy elutazna-e Moszkvába, azt mondta: „ez most egy teoretikus kérdés, aminek nem látom aktualitását.”

- Legközelebb Rigába utazik, majd Brazíliába, ahol találkozik Jair Bolsonaro brazil elnökkel.

- Elképzelhető, hogy a következő öt évben él azzal a jogával, hogy törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. De nem jelölte meg, milyen témakörben. Az abortusztörvényt szerinte nem időszerű módosítani.

- A Pride-ra nem ment el eddig sem, és nem tervezi a jövőben sem, hogy részt vesz.

- Az oktatás helyzetével kapcsolatban azt mondta: magasabb pedagógusbérekre lenne szükség.

- Példaképei az édesanyja és mindkét nagymamája. Egyik kedvenc filmje a Pretty Woman.

Talán sokan felkapják a fejüket arra, hogy köztársasági elnökként az első hosszabb interjút a Telexnek adja. Az elmúlt években többször is kértünk interjút öntől, államtitkárként, miniszterként egyszer sem adott. Hogyhogy most, a beiktatása után pár héttel vállalta a beszélgetést? A köztársasági elnöki pozíció kellett ahhoz, hogy bárkinek szabadon nyilatkozhasson?

Először egy lehetséges közös örömünkre hívnám fel a figyelmet. Nem tudom, hogy nézték-e tegnap az angol-magyar meccset (szerda délután készült az interjú – szerk.), én még mindig nem ocsúdtam fel teljesen. Szeretném megköszönni a csapatnak, hogy ekkora büszkeségre okot adó estét szereztek nekünk. Majdnem száz év kellett ahhoz, hogy egy ilyen megsemmisítő vereséget mérjen az angol válogatottra valaki otthon. Ami pedig a kérdését illeti, köztársasági elnökként minden magyar embert képviselnem kell, és azokhoz is szeretnék eljutni, akiket az önök felületén keresztül tudok megszólítani...

MÉLYPONTON AZ ÖRÖKBEFOGADÁS, MIKÖZBEN EGYRE TÖBB A KALLÓDÓ GYEREK A RENDSZERBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.06.17.


Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak. A koronavírus miatti korlátozások sok esetben lassították vagy meg is akadályozták az örökbefogadást. Bár már vége a korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak, mintha nem törölték volna el a korlátozásokat. Egy, az OGYSZ által nem publikus felmérés szerint Magyarországon átlagosan – az örökbefogadhatóvá válástól számítva – legalább fél év telik el, mire kiajánlják az első családhoz a gyermeket...

A MAGYAR KISMAMÁK ÚGY ÉRZIK, MAGUKRA HAGYTA ŐKET AZ ÁLLAM

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.06.17.


Aki ma Magyarországon gyereket akar szülni, az a családpolitikai intézkedések révén legfeljebb anyagi jellegű támogatásra számíthat, de a mentális egészség megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik, így az állam gyakorlatilag magukra hagyja a nőket a csecsemőgondozás jelentette kihívásokban. Többek között erre a megállapításra jutott Takács Erzsébet, az ELTE TÁTK Társadalomelmélet Tanszékének vezetője, aki tavaly közzétett kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire kapnak támogatást a nők a szülés körüli időszakban.

Takács alapvetően interjús kutatást végzett, de az eredményeit elméleti és történeti keretbe is beillesztette. Tanulmánya arra mutat rá, hogy az állam szerepvállalásának visszaszorulásával és az intézményes szakértői tudás leértékelődésével a rendszerszintű gondolkodás is háttérbe szorult. Nincs olyan intézmény, vagy legalábbis eltűnőben van az a szakmai közeg, amely a kisgyermekes nők segítésén ilyen léptékben gondolkodna.

A 20. század egyik nagy vívmánya volt, hogy minden segítő szakma autonóm cselekvőkké igyekezett formálni az általa támogatottakat. Ez a célkitűzés persze azzal járt, hogy az egyének elfogadták az olyan univerzális értékeket, mint a tudományos igazságosság, és ezzel együtt képessé is váltak a kritikai szemléletre, például meg tudták kérdőjelezni a konvenciókat. A rendszerszintű szakmai gondolkodás eltűnésével ezek a célok is elhalványulnak.

Az állam visszaszorulása és a szakmaiság megkérdőjelezése oda vezet, hogy a rendszerben részt vevő segítők autoritása gyengül, és emiatt a segítők állandó igazolási kényszerben vannak. Az orvos, a védőnő, a szociális munkás tudása és szándékai sokszor magyarázatra és igazolásra szorulnak az adott szituációban, és ez meglepő módon a segítő pozícióban lévő személyek kontrolligényét növeli...

PINTÉR SÁNDOR ZÁRTKÖRŰ ELIGAZÍTÁST TARTOTT, BÉREMELÉS HELYETT LEHET ÖRÜLNI, HA A HUMÁNSZFÉRÁBAN NEM LESZ ELVONÁS AZ IDÉN

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.06.17.


Hogy senki ne értse félre, a belügyminisztert Orbán Viktor és Gulyás Gergely is elkísérte.


Új otthonukkal ismerkedhettek szerdán az egészségügy középvezetői azon a szemlén, amelyet a Belügyminisztérium szervezett a hozzá rendelt ágazatoknak. A humánszférában legfeljebb annak lehet örülni idén, ha nem lesz elvonás – forrásaink többek között ezt a konklúziót vonták le a terület egy részéért is felelős tárcavezető, Pintér Sándor zárt körű szerdai állománygyűlésen mondott beszédéből.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett miniszteri tájékoztatón csaknem félezren hallgathatták meg az egyes területek államtitkárainak bemutatkozását, valamint Pintér Sándor belügyminisztert. A fórumon részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, akit Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elkísért.

Úgy tudjuk a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.

Információink szerint csak az egészségügyi ágazatot körülbelül hatvanan képviselték, köztük az ágazati háttérintézmények vezetői, az országos intézetek, valamint a centrum kórházak főigazgatói, továbbá a három szakmai – az orvosi, a szakdolgozói- és a gyógyszerészi – kamara elnökei. Az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek képviselői is meghívást kaptak. A tárcához tartozó egyéb területek – így a közigazgatás, a rendészet, az önkormányzatok, a köznevelés, valamint a gondoskodáspolitika (korábban szociális terület) – középvezetői is jelen voltak.

A rendezvény az államtitkárok bemutatkozásával kezdődött, sokak számára most vált ismertté, hogy a Fülöp Attila által vezetett, és eddig szociális ügyekért felelős államtitkárság neve gondoskodáspolitikaira változott.

Pintér Sándor belügyminiszter főként arról beszélt, hogy a ciklus alatt milyen feladatokat akar megoldani. Lapunk úgy tudja: ezek között nagyjából ugyanazokat a problémaköröket említette meg újra, mint amelyekről a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatáson is szót ejtett...

NEM KIUGRÓ A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG, A RÉGIÓBAN VISZONT SEREGHAJTÓK VAGYUNK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.06.16.


Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.


Az Index 2018-as rövid összeállításában bemutatta, hogyan változott a magyar államadósság 2002 és 2017 között. A cikkben két fontos számértéket – és ezek hányadosát – emelték ki, melyek segítenek meghatározni egy ország államháztartási hiányának helyzetét: a GDP-t, az államadósságot és az államadóssági rátát, amely az adósságállomány és a GDP hányadosa (vagyis azt jelzi, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének). Nézzük meg tehát legelőször ezt a három értéket az Európai Unió tagállamaiban 2002-től 2021-ig...

HORN GYULA ÉS KOMÁROMY GERGELY – KÉT ELFOGADHATATLAN DÖNTÉS AZ ÁLBAL ÉS AZ ALSÓJOBB ORSZÁGÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2022.06.15.


„Akár a felelőtlen ostobaság, akár a rendszerváltozáson átívelő kádárista-posztkommunista hagyomány iránti őszinte csodálat mozgatja a főváros vezetőit, jelképes döntésükkel félreérthetetlenné teszik, hogy Orbán Viktor rendszerének ma nincs alternatívája” – véli Lányi András. Rendszeres vendégszerzőnket a Horn Gyula nevét viselő sétányról meghozott fővárosi döntés hozta ki a sodrából. Többek között. Vélemény...

VILÁGGAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁST HOZ OROSZORSZÁG HÁBORÚJA

G7.HU
Szerző: KOVÁCS KRISZTIÁN
2022.06.17.


Azzal, hogy Oroszország a 2022-es nagy háborújával elkötelezte magát a gyengülő birodalmi sors mellett, és hosszú időre lemondott a világgazdasági integráció kínálta életlehetőségek javáról, valószínűleg sokkal nagyobb hatást gyakorolt a világgazdaság fejlődési pályájára, mint ami a gazdasági súlyából következne.

Az orosz gazdaság önmagában ugyanis jelentéktelen méretű globális perspektívából nézve. 2021-ben a globális GDP 1,7 százalékát tette ki, miközben a globális növekedés 5,5 százalék volt tavaly, de ha a Covid-válság utáni visszapattanás événél korrektebb összehasonlítási alapot keresünk, például a 2019-es évet a maga 2,8 százalékos globális növekedésével, akkor is azt látjuk, hogy

egy átlagos éves növekedés keresztben lenyeli az orosz gazdaság teljes kibocsátását, tokkal-vonóval-rakétával.

Ha ehhez hozzáadjuk az ukrán GDP-t, az sajnos akkor is csak kerekítési hiba lesz, ha a barbár és embertelen orosz agresszió okozta iszonyatos pusztítás előtti számokból indulunk ki.

Az orosz és az ukrán gazdaság méretén messze túlmutató világgazdasági hatások számbavétele során talán anélkül is gondolkodhatunk a lehetséges következmények két csoportba sorolásában, hogy a jóslás veszélyes vizeire eveznénk. A következmények egyik típusába a kifejezetten technikai kérdések tartoznak, amelyek alapvetően a civilizációnk jelenlegi technológiai fundamentumait és az azokra épülő munkamegosztási és hatalmi struktúrákat szembesítik súlyos alkalmazkodási kényszerekkel. Ezek kézzelfoghatóak, szinte triviálisak, mégsem magától értetődő, hogy ezek a fontosabbak, és nem a gazdasági szereplők magatartására, gondolkodására, kockázatérzékelésére, célfüggvényeire gyakorolt hatások – ez utóbbiakat soroljuk a háború gazdasági fejleményeinek másik körébe.

Kétszer öt pontban emeltem ki azokat a tényezőket, amelyeket ebben a pillanatban a legfontosabbnak tartok...

HÁROM NYUGDÍJPÉNZTÁR KERÜLHET BAJBA AZ MNB SZERINT - ÖREGEDŐ TAGSÁG ÉS MŰKÖDÉSI VESZTESÉG NEHEZÍTI A HELYZETET

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.06.16.


Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül három nem felel meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kialakított mérőszámnak – derítette ki az Azénpénzem.hu a jegybank kockázati jelentéséből. A kasszák bő felében egyébként tavaly működési veszteség keletkezett. A szektorban az MNB szerint egyéb bajok is akadnak.

Az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének (ezt teljes terjedelmében itt találja meg) ismertetésekor azt emelte ki, hogy a viharos időkben is megőrizték stabilitásukat az intézményi befektetők. A jelentést átbogarászva azonban a kép közel sem minden téren ennyire derűs. Határozottan lát ugyanis problémát a felügyeleti hatóság az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

A felügyeleti hatóság egy saját maga által kialakított mérőszám alapján vizsgálja kockázati szempontból a kasszákat. Meglehetősen óvatosan és jókora rátartással járnak el, hiszen a bevételek nullára csökkenése és az elemzést megelőző 3 negyedév átlagos kiadásai alapján ítélik meg, hogy a működésre felhasználható tartalékok kitartanak-e 6 hónapig. A szektorban a jelentés szerint 2021 végén 3 intézmény nem teljesítette az elvárt két negyedéves működési fedezettségi szintet.

Bármilyen magasra is teszik a lécet, az nem jó hír, hogy az idős korra gyűjtögetett megtakarításokat kezelő szervezetek közül több is leveri. Főként úgy, hogy az MNB még más problémákat is lát a szektorban. Tavaly a piaci szereplők közel 60 százalékának (33 intézményből 19) lett a működési eredménye negatív. A teljes egyenleget csak a nem fizető tagok hozamából levont összegek billentették pozitív irányba...

A NEMZETI FOCIALIZMUSBAN NEM LESZ SE PEDAGÓGUS, SE OKTATÁS, SE NEMZET

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.17.


Nem az a sértő a pedagógusokra nézve, hogy a három hete meghívott, az oktatás irányítására kinevezett miniszterek távol maradtak a Pedagógusok Szakszervezetének szerdai tanévzáró, az oktatás gondjait területenként bemutató rendkívüli kerekasztal-beszélgetésétől. Még csak nem is az, hogy csupán Pintér Sándor belügyminiszter küldött egy értesítést arról, hogy elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, Csák János, a kulturális és innovációs tárca vezetője még erre sem méltatta az érdekvédő szervezetet. És nem is az a sértő, hogy a látszatot politikai fegyverként forgató kormány még arra sem volt képes, hogy legalább a látszat kedvéért odaküldje a minisztériumok egy-egy munkatársát, akik legalább a látszat kedvéért képviselték volna a minisztérium álláspontját.


Ne tessék most azzal jönni, hogy az oktatást újonnan a szárnyai alá vevő belügyminiszter épp most akar kérdőívet küldeni minden pedagógusnak, hogy kikérje mindegyikük véleményét a köznevelési rendszer működésének továbbfejlesztési lehetőségeiről, és a válaszokat beépítse az ágazatot érintő fejlesztési tervbe, mert erről már most lehet tudni, hogy oltári nagy megtévesztés, mondhatnám: látszat. Már csak azért is, mert a kérdőív azok szerint, akik már látták, leginkább a nemzeti konzultációhoz hasonlítható, és a kérdésekre azonnal szájba is adják a választ. Olyan látszatkérdések vannak benne például, hogy ki döntsön a jutalmazásról, az igazgató, vagy a munkaközösség vezetője, vagy minek örülnének jobban: ha az Oktatási Hivatal ellenőrizne, vagy az igazgató, netán a munkaközösség vezető, aztán örülnénk-e a szülő-tanuló visszajelzésének, hogyan számítsák ki, ki a jó tanár. Olyan azonban nincs, amelyik az oktatás égető problémáira keresné a választ.

Így aztán egyelőre titok marad, valójában miért is küldik ki a kérdőíveket. Találgathatunk, hogy azért, mert nem értenek hozzá, vagy nem is akarnak. Vagy már akkora a córesz, hogy ötletük sincs, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást. Esetleg már tudják, de mivel sokak érdekét sértené, nem akarják idő előtt lerántani róla a leplet. Talán azért, mert indoknak mindenképp jó lesz, miután a nekik tetsző válaszokat felhasználhatják saját érveik alátámasztására.

Pedig ami azt illeti, sok mindent hallhattak volna a távol maradt miniszter urak, esetleg helyetteseik, ha tiszteletüket teszik a PSZ kerekasztal-beszélgetésén...

MÉG KEDVEZNE IS AZ EU-S MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁGNAK, DE A KORMÁNY MOST IS VÉTÓZNA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.17.


Ismét el kell halasztani egy EU-s megállapodást a magyar kormány ellenkezése miatt. Ezúttal a társasági adó minimális szintjéről kellene megegyezni, ami Magyarországnak kedvezményeket kínálna. Ismét kisegíteni Szerbiát Magyarország az energiaellátással kapcsolatban. A németek most átállhatnának a történelemben a jó oldalra, de Scholz halogat, pedig új keleti politikára lenne Berlinnek szüksége. Nemzetközi lapszemle.

Lengyelország feladta az ellenkezését, Magyarország azonban utolsó akadályként ellenzi a vállalati nyereségadó közös minimális szintjének a megállapítását, így az uniós országok pénzügyminiszterei valószínűleg kénytelenek elhalasztani a mára tervezett szavazást – írja a Reuters. Az egyik forrás arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a témát nem vették le a miniszteri ülés napirendjéről, de valószínűtlen a megállapodás.

A Reuters szerint a közelmúltig mind Varsó, mind Budapest vitában állt az Európai Bizottsággal, mert az uniós testület jogállamisági és más, európai értékekkel kapcsolatos aggályok miatt visszatartja a világjárvány utáni helyreállítási alap pénzeit. A lengyelek azonban két héttel ezelőtt megállapodtak Brüsszellel, azzal a feltétellel, hogy korrigálják az igazságszolgáltatási reformot. Magyarországgal nem született alku, majd Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon úgy foglalt állást, nagyon veszélyes lenne, ha az Európában dúló háború és a gazdasági kihívások idején növelnék az európai termelők adóterheit, és hogy a magyar gazdaság sikerének az alapját az adócsökkentés lehetősége adja. Az adóemelés munkahelyeket veszélyeztetne – tette hozzá a miniszter.

A minimális adószint előírását a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) javasolta, és a világ több mint száz országa támogatja. Egy uniós diplomata szerint a magyar érvelés nem meggyőző, mert a globális adószintminimum Európa hasznára teremtene esélyegyenlőséget, Magyarország pedig különleges felmentést kapna, vagyis a szabály őrá nézve nem járna negatív következményekkel. „Probléma hiányában nehéz lesz megoldást találni” – jegyezte meg a diplomata.

Az Irish Times szerint a lengyel hozzájárulás előtt egész pontosan 136 ország biztosította támogatásáról a megállapodástervezetet, amely legalább 15 százalékos adókulcs érvényesítését írná elő a nagyvállalatok tekintetében. Az EU olyan irányelv elfogadásával kíván csatlakozni az egyezséghez, amelyet minden tagállamában kötelező lenne beépíteni a nemzeti jogrendszerbe, és így a kérdésben csak teljes konszenzus mellett lehet uniós döntést hozni.

A tervezetnek egyébként lenne egy másik pillére is, amely arra kötelezné a világ száz legnagyobb vállalatát, hogy abban az országban vallja be nyereségét és fizesse az adót, ahol tényleges üzleti tevékenységet fejt ki. Ebben az ügyben azonban a nemzetközi tárgyalások megrekedtek.

Politico felvetette, hogy a magyarok által az utolsó pillanatban felvetett kifogás összefüggésben állhat a helyreállítási alapok kérdésével, hiszen a lengyelek is annak nyomán adták fel az ellenkezést a minimáladó ügyében, hogy megígérték nekik a helyreállítási pénzeket.

Szerbia érdeklődik az iránt, hogy Magyarország felől, a Barátság kőolajvezetéken át jusson orosz olajhoz, mert arra nem vonatkoznak az uniós szankciók – ismerteti Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentését az EurActiv brüsszeli hírportál, a Jutarnji List című horvát lap közlését átvéve. Ahhoz, hogy ezt az elképzelést megvalósítsák, úgynevezett interkonnektort kellene megépítenie Magyarországnak és Szerbiának.

Szerbia jelenleg főképpen Horvátország felől kapja az olajat, a még a jugoszláv időkben megépített Janaf vezetéken keresztül, amely Omišalj horvát kikötőt köti össze Szerbiával és Magyarországgal. Omišaljba azonban nem „saját lábán”, hanem tengeri tartályhajókon jut el az olaj, ami a szankciók hatálya alá esik – fogalmazott a szerb elnök. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó interkonnektor megvalósítása nem az első olyan eset lenne, amikor Magyarország kisegíti Szerbiát energiaellátás-biztonsági szempontból: Budapest a múlt hónapban bejelentette, hogy Szerbia 500 millió köbméter földgázt tárolhat magyarországi tározóban.

Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő kijevi látogatásáról azt írta a Frankfurter Rundschau, hogy még márciusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Németországot, hogy vállaljon vezető szerepet Ukrajna megsegítésében, amire Scholz válasza rendre a szövetségesek közös fellépésére való utalás szokott lenni. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy nemrégiban Timothy Snyder amerikai történész, elismert Ukrajna-szakértő is azt hangoztatta egy interjúban, hogy Németországnak most történelmi lehetősége nyílik arra, hogy „a jó oldalra álljon”. Snyder ezzel arra is célzott, hogy annak idején Hitler Németország mezőgazdasági hátországává szerette volna tenni Ukrajnát. A történész szerint ezért is ideje lenne, hogy Németország, „a volt gyarmattartó hatalom” valóban új keleti politikát valósítson meg, hiszen Berlinnek ebben az értelemben az átlagnál nagyobb a felelőssége.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

PINTÉR SÁNDOR ZÁRTKÖRŰ ELIGAZÍTÁST TARTOTT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.17.


Orbán Viktor és Gulyás Gergely is elkísérte

A lap úgy tudja, a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.

Június 20-ig nem lehet szülni az Uzsoki Utcai Kórházban

A Mohácsi Kórházban június elsejétől nem lehet szülni, az érintetteket a jövőben a 46,6 kilométerre lévő Pécsen látják el. A szolnoki Hetényi Géza Kórházban (amely Jász-Nagykun-Szolnok megye központi kórháza) az akut esetek kivételével csak hétfőn és szerdán lehet szülni.

Megállás nélkül érkeznek a gyerekek a pszichiátriára a járvány felfutása óta

É még rengetegen lehetnek, akik nem jutnak el a megfelelő segítségig.

Nem látni a gyermekek védelmét

Ezeket a kérdéseket az ellenzék sem igazán firtatja, a kormány pedig érthetően hallgat: ahogy a Orbán Viktor a nemzeti válogatott teljesítményével kapcsolatban fogalmazott, „most van ok a szerénységre” A gyermekek védelmét illetően nincs is más lehetőség, mert dicsekvésre ezek után biztosan nincs ok.

Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel

Azt azért megnézzük… Majd ők megmondják…

Hajmeresztő tervet eszelt ki a Fidesz

Irdatlan nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket.

Jön a nyár, Németh Szilárd elszabadult

Azért tartják őt a Fideszben, hogy verje a palávert és csinálja a fesztivált, mert addig sem a kormányt hibáztatják az emberek az euró 400 forintot is meghaladó árfolyama és az ettől egyáltalán nem független, naponta dráguló élelmiszerárak miatt. Németh pedig teszi a dolgát…

Minden gyanún és korrupciós látszaton felül

Csak csendben jegyzem meg, hogy a sokat átkozott multicégeknél, úgy nagyjából öt-tízezer forint lehet az az értékhatár, ameddig személyes ajándékot bárki elfogadhat, nemhogy másfél millió forintost. A NAV álláspontját ebben az ügyben még nem ismerem, de azt igen, hogy ilyen szintű korrupcióba a Lajta másik, nyugati oldalán a politikusok csúnyán bele szoktak bukni.

Saját zenekaráról rendezhet dokumentumfilm-sorozatot a Kormorán alapítója

A Nemzeti Filmintézet öt dokumentumfilm és két animációs sorozat gyártásának támogatásáról döntött, lesz itt lovasíjászat és Eperjes Károly is.

A háborús bűnöket kivizsgáló bíróságra akart beszivárogni egy orosz kém

A holland hírszerzés szerint Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov több mint egy évtizeden át építgette hamis személyazonosságát, magát brazil állampolgárnak adta ki, és gyakornoki állásra jelentkezett a Nemzetközi Büntetőbíróságnál. Bátor.

Orosz külügyminiszter: Nem szálltuk meg Ukrajnát

Interjút adott a BBC-nek Szergej Lavrov.

Soha nem látott menekültválsággal fenyeget az orosz élelmiszerfegyver

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába.

Terrorizmus miatt helyeztek vád alá újságírókat a török hatóságok

Vád alá helyeztek csütörtökön tizenhat kurd újságírót.

Bajba került a Magyar Hang

“A papírárak brutálisan megemelkedtek, egy év alatt immár harmadával nőtt a költség ráadásul euróban fizetünk.”

BOMBAMESE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.17.


Neria emberemlékezet óta hadban állt. Már alig emlékezett rá valaki, de évtizedekkel ezelőtt, még mielőtt Prüsszeliának üzent volna hadat, a Nagy Erkély (aki rengeteg alakban létezett és rengeteg néven neveződött, mint például Miniduce, Trottyos Szar vagy épp Óegygé), Muszkóviával küzdött erősen. Voltaképp karrierjének felívelése és szárnyalása akkor kezdődött, amikor egy nagy ünnepen, ahová senki nem hívta, de odatolakodott és bekönyörögte magát, mikrofonhoz jutott, és fiatalságának minden lendületével kappanhangon ordította a levegőégbe és a tömeg közé, hogy muszkik haza. Mindenki lesett szemre-fejre, mert muszkik nem voltak sehol, de elnézték neki, hadd mondja csak ez a jóravaló fiatalember, nem árt vele senkinek, és készek is voltak elfelejteni az egészet.

Amikor azonban hatalomra jutott először, nekiláttak a nagy történelemírók kitépkedni az összes lapokat minden történelemkönyvből, és újakat ragasztani beléjük azzal, hogy a Nagy Erkély űzte el a muszkikat az országból, ami akkor még nem Neria volt, következésképp a történelmi fejlődés egy alacsonyabb szintjén állt, amit jó lett volna el is felejteni. De ezt nem lehetett, mert akkor nem mondhatta volna kappanhangon, nem kiálthatta volna velőig hatolóan a Nagy Erkély (akkor még a Kis Focista), hogy muszkik haza, ami ma már a történelem kezdetét jelentette, és az örökös háború kirobbanását is. A Nagy Erkély meghirdette a harcot – és hívei csatlakoztak hozzá temérdeken – Muszkóvia, a muszkik, és hazai csatlósaik ellen, akiket tűzzel-vassal irtani kell, mert a nemzetre törnek.

Megemelik a gáz árát meg a rezsit, sőt, turbános idegenekkel hálnak. Ma már Neriának hívják az országot, és a Nagy Erkély olyan régóta van hatalmon, hogy az a képzet alakult ki az egész országban, ez mindig így volt és mindig is így lesz. A Nagy Erkély már mindent bekebelezett, és a muszkikat is legyőzte. Sőt, nagyon jóban lett Muszkóviával, így mind az összes újságjában, rádiójában és a központi teleképen is nagy hangon hadat üzent Prüsszeliának, aki prüsszelisták le akarják vágni a kis nergyermekek kicsi kis kukacát, négereket költöztetnének a spájzba, támadják a kereszténységet, egyáltalán, Prüsszelia a sátán tanyája, akit elneveztek Sorosnak és nagy plakátokat is készítettek róla, hogy ne ő nevessen a végén. Sőt, olyan plakátok is készültek, hogy állítsuk meg Prüsszeliát...

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK NEM MAGYARORSZÁGOT ÉS POLGÁRAIT SZÓLÍTOTTÁK FEL EMBERSÉGRE, HANEM ORBÁNT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.16.


Orbán megint Magyarországgal és polgáraival azonosította magát, amikor válaszolt annak a 44 európai parlamenti képviselőnek, akik felszólították, hogy “álljon a történelem jó oldalára”, de azok nem Magyarországot és polgárait szólították fel, hogy fejezze be a tömeggyilkos és népirtó orosz rezsim sunyi és burkolt védelmezését és képviseletét, hanem Orbánt. Orbán 12 éve nem kérdezi meg a magyarokat arról, amit éppen tesz, ő azt csinál, amit akar. A “nemzeti konzultáció” című náci ihletésű propagandacirkuszt ne nevezzük véleménynyilvánításnak, mert az eldöntött dolgokról szól.

Magyarország soha nem hatalmazta fel Orbánt arra, hogy Nyugatról Keletre vigye, senki nem hatalmazta fel, hogy Magyarországot az Európai Unió és a demokratikus Nyugat ellenségévé tegye, s ehelyett Magyarország sorsát és jövőjét az illiberális keresztényfasiszta és náci Oroszországhoz csatolja. Az, hogy 2010 óta minden esetben egyenlőtlen, megváltoztatott választási feltételek mellett egy csaló választáson “megválasztják” nem jelent felhatalmazást ezekre. Minden csalás és hazugság.

Ahogy arra sem hatalmazta fel Orbánt senki, hogy az Ukrajnát törvénytelenül megtámadó oroszok mellé álljon, és akadályozza minden eszközzel az uniós szankciókat. Orbán mindent megtett azért, hogy az Európai Unió hatodik szankciós csomagja ne menjen át, az EU ne tudja az orosz olajszállításokat leállítani, és csak úgy tudták ezt megszavazni, hogy túljártak Orbán eszén: kivették a jelentéktelen mennyiségű vezetékes kőolajszállításokat a csomagból, ezért Orbán arcra esett és nem tudott vétózni. Ezt olyan győzelemként adta elő, mintha megvédte volna a drága orosz olajat...