Az UEFA Nemzetek Ligájában elért bravúros magyar győzelemmel még mindig tele a nemzetközi sajtó, általában az angolok csúfos vereségének okait elemezve. A brit Daily Star viszont azzal foglalkozott, hogy az angol szurkolók ’rasszista f..szfejek’ kiabálással zavarták meg a magyar himnuszt. Amihez tudnunk kell ugyebár az előzményeket is: a magyar szurkolók három meccstől is el voltak tiltva, miután az ellenfél játékosait rasszistáknak nevezték, akik letérdepeltek a pályán a mérkőzés előtt, épp azért, hogy kifejezzék szolidaritásukat a rasszizmus elleni globális küzdelem iránt. A legutóbbi budapesti magyar-angolon pedig 30 ezer gyereket ültettek be a szervezők – mintegy kijátszva a világkupa szabályait, s még a gyerekek is fújoltak, fütyültek látva a térdelő angol válogatottat. Nyilván a felnőttekről, szüleikről véve példát. Nos, erre válaszoltak az angolok sértő bekiabálásokkal kedden. A cikk a tények ismertetésén kívül nemzet- és lélekelemzésre nem vállalkozott.
600 millió dollárt nyer Magyarország az orosz olajra kivetendő adóból – olvasom a Forbes magazin orosz kiadásában, amelyre az Eurointelligence intézet most közzétett kutatásaiból derült fény. Таиса Мельник cikkében azt írja, miután Magyarország nem csatlakozott az olajembargóhoz, 25%-os adót vet ki az orosz olaj és a világpiaci olajárak közti különbségre. Ez amolyan burkolt profit a kormány számára, ami egy ilyen méretű gazdaság számára, mint a magyar, nem is olyan rossz bevételi forrás. Az írás emlékeztet arra, hogy az olajembargós tárgyalások során a magyar külügyminiszter először 700-750 millió dolláros kompenzációt kért az Uniótól, kisvártatva új összeget jelentett be: öt évre 15-18 milliárdra emelte a tétet, amennyiben megtiltanák Magyarországnak az orosz olajimportot. Ami végülis nem következett be.
Az orosz Argumenti portálról megtudtuk, hogy Magyarországra vezényelték Илларион Алфеев metropolitát. A moszkvai patriarchátus nemzetközi kapcsolataiért felelős egyházvezetőnek háborúellenes nézetei miatt kellett hazánkba jönnie, hogy itt vezekeljen bűnéért. Ugyanakkor az írás megemlíti, hogy Magyarország harcolta ki Brüsszelben, hogy Kirill pátriárka ellen ne vezessen be az EU semmilyen büntető intézkedést az Ukrajna ellen indított háború miatti megtorlásként. Hogy ezek után itt lenni hazánkban, büntetés-e vagy sem Illarion metropolitának – nem tudni. Az eleve büntetésnek tekinthető, hogy alig több mint 10 fő hazánkban a rendszeres pravoszláv ortodox egyházba járó hívők száma.
A hónap végére akár el is nyerheti/ki is érdemelheti Ukrajna az uniós tagjelölti státuszt. Ennek kapcsán a kanadai Geopolitical Monitor portál összehasonlítást végez. Valószínűleg a demokratikus berendezkedés, a jogállami, azaz a koppenhágai kritériumoknak már most jobban megfelel Ukrajna, mint például Magyarország, amelyik csatlakozása óta fokozatosan építi le demokratikus intézményrendszerét. Az írás ugyan kitér arra is, hogy problémák vannak Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is, utóbbiaknál legfőképp az elharapódzott korrupció miatt, azonban az ezekkel való összevetésben is Magyarország az, amelyik kilóg a sorból, ha az uniós értékrendről van szó.
Tovább bomlik az európai egység az orosz-ukrán konfliktus megítélésének a kérdésében – ezúttal nem a szankciók miatt, hanem – az azonnali tűzszünet és tárgyalások követelése okán. Magyarország és Olaszoroszág utóbbit követeli, különvéleményt megfogalmazva a többséggel szemben – írja többek között a szerdán Brüsszelben tartott NATO-tanácskozást összegezve a Washington Times, de az orosznyelvű News.ru portál is. Ez egyrészt érthető - látva az egyre nagyobb és súlyosabb ukrán illetve orosz veszteségeket, másrészt a háború globális gazdaságra gyakorolt hatása szempontjából is elfogadható álláspont. Európa kezd belefáradni a háborúba. Azonban a többség úgy véli, az azonnali tűzszünet Ukrajnát hozná kedvezőtlen helyzetbe, pontosabban csak rossz békét lehetne kötni, ha engedményeket tenne Zelenszkij a háborút kirobbantó agresszornak, Putyinnak. Az ukrán elnök azonban mind a mai napig ahhoz tartja magát, hogy egy zsebkendőnyi területet sem akarnak átengedni az oroszoknak, sőt még a Krím visszaszerzését is szóba hozza általában. Az Egyesült Államok és a NATO álláspontja: akkor fognak bármilyen békekötést támogatni, ha az Zelenszkij kormánya számára is elfogadható. Biden elnök nemegyszer üzent Putyinnak, távozzon a hatalomból.
