93. ÜNNEPI KÖNYVHÉT (2022. JÚNIUS 9-12.) KATALÓGUSA

ÜNNEPI KÖNYVHÉT HONLAPJA
Szerző: unnepikonyvhet.hu
2022.06.09.

Kedves Könyvbarát!

Az Ünnepi Könyvhét 93 éves lett ebben az évben. Viszontagságos idők után 2021 szeptemberében már személyesen találkozhattunk a Vörösmarty téren és a Duna-korzón...

Budapesten kívül sok városban (például Győrben, Ózdon, Szolnokon, Nyíregyházán, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nagykátán, Székesfehérváron, Debrecenben, Kiskunfélegyházán) a kiadók több száz dedikálást szerveznek szerzőiknek, az érdeklődők pódiumbeszélgetéseken, könyvbemutatókon ismerhetik meg az új műveket, melyeket ezúttal is jelentős kedvezményekkel vásárolhatnak meg a kiadók standjainál. Színes programkínálattal várja olvasóit – többek között – az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár,a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár, a veszprémi Művészetek Háza és Siófokon a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház...

az előzetesen májusra tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezését 2022. szeptember 29. – 2022. október 2. időpontra halasztjuk, az esemény helyszíne a Millenáris Park lesz...

A KÖNYVÉT KATALÓGUSA ITT OLVASHATÓ 

KÖNYVHETI JEGYZÉK (XLSX)

L. RITÓK NÓRA: A GYEREKSZEGÉNYSÉG MEGVÁLTOZTATÁSÁHOZ STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.08.

Gyerekszegénység nincs önállóan. A gyerekszegénység csak a családok szegénységében értelmezhető – nyilatkozta lapunknak L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Úgy véli, a Hintalovon Alapítvány legújabb gyermekvédelmi jelentése azért is sokkolt sokakat, mert tele vagyunk hamis, sikert mutató képekkel, információkkal, amelyek nagyon messze vannak a valóságtól. A jelentés számadatai pedig azt erősítik, hogy mekkora a baj. Akkora, hogy azt strukturális változtatások nélkül már nem lehet megoldani.

Ön még 2015-ben írta azt a HVG-ben: „a XXI. századi gyerekszegénység nem olyan, mint amiről a Kincskereső kisködmönben olvashattunk. A ruházaton látszik a legkevésbé, de ott van a komfort nélküli lakásokban, a személyes tér hiányában, a minőségi éhezésben és a szegregált oktatásban, ami nemhogy esélyt teremtene, de bebetonozza a szegény gyerekeket oda, ahonnan jöttek.” Történt-e azóta érzékelhető változás ebben az ügyben?

Úgy érzem, azóta romlott a helyzet, a szegregált oktatás egészen megszilárdult a magyar oktatási rendszerben, és nem látok semmi olyan intézkedést, ami arra irányulna, hogy ezzel az egésszel kezdjenek valamit. Nem történt változás a lakhatási szegénységben sem, hiszen azok a családtámogatások, amelyek a kormánytól jöttek, nem ennek a társadalmi csoportnak lettek kitalálva, így azok elérhetetlenek számukra. A helyzetet tovább rontotta a szakemberhiány, ami szolgáltatáshiányt eredményez vidéken, egészségügyi, oktatási és szociális területen is. Hozzáteszem, az biztos, hogy gyerekszegénység nincs önállóan. Ez csak a családok szegénységében értelmezhető.

Az oktatás segíthetne a gyerekeken?

Most már akkora a probléma, hogy a gyerekek esélyét az oktatás önmagában nem tudja megváltoztatni. A jó iskola nélkülözhetetlen, de már messze nem elég, ráadásul az oktatásban már kialudt az „esélykiegyenlítő funkció” lámpája. Persze ott van, hogy „de hát mennyit áldoz az állam a tanoda rendszerre”. Ez emblematikusan mutatja a rossz struktúrát: van egy esélykiegyenlítésre alkalmatlan iskolarendszer, és ahelyett, hogy azt megváltoztatnánk, beállítunk mellé egy másikat, aminek a feladata azokat pótolni, amit az nem tud. A finanszírozás párhuzamossá válik, a probléma pedig marad. A tanodára persze ebben a helyzetben szükség van, nekünk is van. Hiszen mérsékelni akarjuk a bajt, az oktatás hiányait. Bennünket ugyan nem finanszíroz az állam, de a mi logikánk szerint úgy lenne helyes, ha az állam úgy szervezné ezt a „pótlékot”, hogy néhány év alatt épüljön be az adott iskolába, számolja fel magát. Így a módszertana az iskola falain belül lehetne, és egy esélykiegyenlítő intézményben működne az oktatás, nem azon kívül.

Ugyanígy nem tartom jónak az iskolarendőrséget sem, mert nem összeegyeztethető a pedagógia és a fenyegetettség. Az erőszakos rendtartás csak addig működik, amíg jelen van az erőfölény, és nem változtat az okokon, amelyek azokból a szocializációs mintákból jönnek, amiket a gyerekek otthonról, a közösségeikből behoznak magukkal az iskolába. Konfliktuskezelési technikákat, vagy motivációt nem lehet erővel kialakítani. Az egész rendszernek az a legnagyobb problémája, hogy ügykezelő fókusszal működik, mindenki „ügyintéző” a saját keretein belül, akár az iskolát, akár a szociális ellátást vagy épp az egészségügyet nézzük. Igazából nincsenek meg a kapcsolódások, és nem látom, hogy foglalkoznának az okokkal, amik miatt kialakul a gyerekszegénység. A hatások nincsenek összehangolva, elcsúszik egymás mellett még az is, ami hatékony lenne. A hatósági szemlélet a meghatározó, és egyre inkább azzá válik.

Idehaza minden ötödik gyerek szegény, több mint 160 ezren közülük veszélyeztetettek, százezernél is többen pedig nem kaphatnak orvosi ellátást helyben – állapítja meg a Hintalovon Alapítványnak a tavalyi évet összegző gyermekjogi jelentése, amit a Hírklikk is bemutatott. Ez azt jelentené, hogy állandósultak a problémák az elmúlt hat évben?

Nyilván mindannyian, akik gyerekekkel foglalkozunk, ezekért kiabálunk tulajdonképpen évek óta, de úgy tűnik, nincs változás. Azért fontos, hogy ez a gyerekjogi jelentés – ami egy tendenciát mutat –, egy olyan kutatásmódszertannal készült, aminek az adatait talán már nem kellene, mert nem lehet megkérdőjelezni. Ha összehasonlítjuk a korábbi gyerekjogi jelentésekkel, akkor világosan látjuk: nem, hogy nem változik, hanem romlik a helyzet.

Ferge Zsuzsa szociológus már 2010-ben – a szegénység elleni küzdelem európai évének megnyitásakor tartott konferencián – azt mondta: Magyarországon a gyerekek szegénysége magasabb az uniós átlagnál. Magas a munkanélküli szülők száma, növekszik a cigányság leszakadása és a falusi gyerekszegénység. Akkor a többgenerációs szegénységet hat-nyolc százalékra becsülte. Ez a szám azóta nőtt, vagy csökkent?

Nem tudom, hogy ez a becslés azóta változott-e, nem láttam ilyen adatot. A Hintalovon Alapítvány az uniós átlaghoz viszonyítja azt. Eszerint vannak még nálunk is szegényebb országok, de nem tudom, mennyiben vigasztaló az, hogy Bulgária, vagy Albánia esetében rosszabbak a mutatók. Szerintem a tendenciát, a változásokat kell nézni, ami azt mutatja, hogy növekszik a védelembe vett, az SNI-s gyerekek száma, azoké is, akik nem érnek el megfelelő egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. Ez mind összefügg a szülők képzettségével, munkalehetőségeivel, eladósodásával, vagy a lakhatási szegénységgel. Ha ezt tendenciájában nézzük, és hozzátesszük, hogy ez Magyarországon földrajzilag is erősen meghatározott, hiszen az északi, a keleti és a déli megyéket érinti leginkább – nem tagadva, hogy a fővárosban és Nyugat-Magyarországon is előfordul –, azért zömében ezekre a leszakadó térségekre igaz. Az észak-alföldi régió benne van a tíz legszegényebb uniós régióban. Mivel mindez tendenciájában nézve, nem pozitív változásokat mutat, szerintem óriási kockázata van az ország jövőjére nézve.

Ön szerint mit kellene a legsürgősebben tenni?

Én elég régóta mondom, mára akkora lett a probléma, hogy ezt strukturális változtatások nélkül nem lehet megoldani. Abban a struktúrában, amiben ma az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy, a foglalkoztatás, meg a gazdaság- és vidékfejlesztés működik, nem érnek össze a szálak. Tele vagyunk hamis, sikert mutató képekkel, információkkal, amelyek nagyon messze vannak a valóságtól. De, hogy ne csak a leszakadásról beszéljünk, a sportkörökbe járó gyerekek száma kilenc év alatt negyedére csökkent, miközben jónéhány stadion épült. Kérdés az is, vajon jó tendencia-e az, hogy 1800-szorosára növekedett az egyház szerepvállalása a nevelőszülői hálózatban. Kellene azzal is foglalkozni, miért gondolja azt bárki, hogy csak a valláson alapuló rendszerekben működtethető az a fajta szakmaiság, ami a leszakadáshoz, vagy a veszélyeztetett gyerekhez köthető. Ezek szerintem nagyon kirívó dolgok, amelyek azt mutatják, hogy ez a rendszer a gyerekeknek nem jó. Amikor 2013-ban egy jogszabály újra értelmezte a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerek fogalmát, az adatok azt mutatták, csökkent az érintettek száma. Ezzel együtt az oktatási szegregáció nehezebben kimutathatóvá vált. Mi viszont, akik a családokkal dolgozunk, pontosan látjuk, hogy az élethelyzetekben semmilyen változás nem történt. Van egy jogszabályi háttérrel megtámogatott valami, ami inkább arra jó, hogy elfedje a problémát, nem pedig arra, hogy megoldást keressen rá.

A Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi jelentésének (2021) főbb számai:

– 102 021 gyerek nem jutott hozzá helyben semmiféle háziorvosi ellátáshoz 2020-ban, 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma.

– A 2020/21-es tanévben tízezerrel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.

– Van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.

– 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban.

– 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván.

– A gyerekek 21,7 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztés.

– 2020-ban 1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek (14–17 éves).

– A gyermek- és lakásotthonokban minden tizedik állás betöltetlen volt.

– 1800 százalékkal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.

– 2016 óta először csökkent 1000 alá az örökbefogadottak száma (901 gyerek)

– Ugrásszerűen, 6550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben.

– A 15–17 éves gyerekek közül minden tizedik rendszeresen dohányzik.

– A 15–17 éves gyerekek ötöde a hét egyetlen napján sem végez tíz percet meghaladó testmozgást.

– 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma. (Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.)

– A 11 éves magyar gyerekek többsége fent van a közösségi oldalakon. (Ezek korhatára 13 év.)

– Egy átlagos magyar gyereknek tíz évesen lesz először mobiltelefonja.

ITT OLVASHATÓ

ITT MÉG A VALLÁSOSSÁG IS A NEMZETI BÜSZKESÉGBŐL KÖVETKEZIK – RÉGIÓNK SEBZETT IDENTITÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS
2022.06.07.

A vallás társadalomalakító erejéről szokás úgy beszélni, mint a múlt maradványa. A szekularizáció elmélete azt állítja, hogy a vallásosság egyre csökken, a vallási intézmények befolyása elenyész. Kelet-Közép-Európában mégis azt tapasztalni, hogy a vallás társadalmi és politikai faktor. A lengyel katolicizmus, a román ortodoxizmus, a magyar keresztényizmus, éppígy a cseh ateizmus nem akkor érthető meg igazán, ha a szekularizáció megközelítését alkalmazzuk. Hanem akkor, ha a vallást a régió traumatikus emlékezetéhez, a történelmi gyászmunkához és az áldozat-narratívához viszonyítjuk. Máté-Tóth András valláskutató, teológus egyetemi tanárnak a Korunkban megjelent tanulmányát a Válasz Online számára átdolgozott, szerkesztett változatban közöljük...

ITT OLVASHATÓ

MOSZKVÁBAN ÚGY TUDJÁK, ORBÁNÉK NEM MENNEK BELE A GÁZEMBARGÓBA SE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.06.09.

Az újabb rendeleti kormányzás életbeléptetésével újabb demokrácia-ellenes lépések jöhetnek. Bár a Fudan Egyetem beruházása ingatag lábakon áll, Orbánnak zsarolási potenciált jelenthet az EU-val szembeni politikájában. Moszkva főrabbija Magyarországra menekült, miután központi nyomásra sem volt hajlandó nyíltan támogatni az Ukrajna elleni inváziót. A Ryanair tiltakozik Orbánnál az extraadó miatt. Nemzetközi lapszemle.

A Ryanair légitársaság arra kéri a magyar kormányt, törölje el az utasokra kivetett új adót – írja a Reuters. A cég levélben kereste meg Orbán Viktort, az új adónemet álcázott adókivetésnek nevezve, mert végül az utasokon kell behajtani azt. A július 1-től bevezetendő adó 10-től 25 euróig terjedő plusz kiadást jelent majd az utasoknak.

Elhibázott lépés ez a kormánytól, mert a Covid idején padlóra kerültek a légitársaságok, épphogy kezdenek talpra állni. Másrészről a Ryanair úgy véli, ez visszafogja majd a magyar turizmus, és hatással lesz a munkaerőpiacra is. Amennyiben marad az extraprofit névre keresztelt adó, a Ryanair olyan országokba költözteti budapesti kapacitásait, ahol együtt dolgozik a kormány a légitársasággal az üzletmenet helyreállításában. A Reuters megkeresésére a kormányszóvivő nem válaszolt. Példakánt a cikk az OTP-t említi meg, a bank 78 milliárd forintos veszteséget fog elszenvedni, illetve hitelezési politikájuk szenvedi meg a kormányzati lépést.

Orbán számára az ukrán háború eszköz hatalma további megerősítésére – írja a Human Rights Watch elemzője, Lydia Gall, aki felhívja a figyelmet, hogy az alkotmánymódosítást ismét úgy hajtotta végre a kormányfő, hogy nem bocsátotta társadalmi vitára, és a döntéshozatalba egyáltalán senkit nem vont be, a háborús veszélyhelyzet bejelentésére pedig a választások után szinte azonnal sort kerített.

Mivel a Covid idején hasonlót élt át az ország, mint most, az újabb rendeleti kormányzás életbeléptetésével nem várhatunk mást, mint akkor. Például a járvánnyal összefüggésbe nem hozható intézkedéseket vezettek be, mint a média és a civil szervezetek megregulázását. Tehát demokrácia-ellenes lépések jönnek, a hatalommal való visszaélés esetei. Mivel továbbra is fennáll Orbán hatalmának ellenőrizhetetlensége és számonkérhetetlensége, ezért a 7-es cikkelyes eljárást fel kellene végre gyorsítani és határidőket szabni annak lefolytatására – javasolja a szerző.

Az adófizetők pénzéből fizetendő, 665 milliárd forintos Fudan egyetemi beruházás megvalósításának elméleti akadályait foglalja össze a Szabad Európa/Szabadság Rádió, ami Orbán újraválasztása után újabb lendületet kapott. A kormányfő minden addigi ígéretét sutba dobta, miközben az ellenzék minden igyekezetét letöri és működését igyekszik megbénítani. Így az uniós országok közül Budapesten lesz az első, Kínán kívül létesülő Egyetem.

A terveket jól ismerő kormányzati források jelezték, a beruházás ingatag lábakon áll a jelen pillanatban, ugyanakkor zsarolási potenciált is jelenthet ez Orbánnak az EU-val szembeni politikájában. Kína számára arcvesztéssel járna, ha elengedné a projektet, nem beszélve a nyomában várható további magyarországi befektetési elehetőségtől való elesésről. Baranyi Krisztina polgármester közvetlen helyi kezdeményezésű népszavazást tervez, a nagyobb ellenzéki megmozduláshoz viszont ismét többpárti összefogásra lenne szükség, ám egyelőre mindenki a választási sebeit nyalogatja.

Moszkva főrabbija Magyarországra menekült, miután központi nyomásra sem volt hajlandó nyíltan támogatni az Ukrajna elleni inváziót – írja az Ortodox Times Pinchas Goldschmidt menyére, mint forrásra hivatkozva. Avital Cizik-Goldschmidt, Amerikába élő újságíró a Twitteren úgy fogalmazott, most végre őszintén megoszthatom, mi van a történtek hátterében. Felszólították a különleges katonai művelet támogatására, amit Goldschmidt megtagadott. A főrabbi két héttel a februári események után menekült el hazájából, ahol 33 évig nevelgette növendékeit.

A Moszkovszkij Komszomolec Szijjártó közlése alapján írta meg, hogy Magyarország nem támogatja a hetedik uniós szankciós csomagot, amely a gázimport felmondását jelentené a tagállamok számára. Ennek ötletét az észt és a lengyel kollégái vetették fel. Ellene pedig a magyar külügyminiszter azzal érvelt, hogy már az olajembargó esetén is 55-60%-kal ugrottak volna meg az árak, és ha ebbe nem ment bele az ország, akkor az ország energiabiztonságát veszélyeztető gázembargóba sem fog.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÍGY VERD ÁT A NÉPET! – A FISKÁLIS ILLÚZIÓKELTÉS 7 PONTJA CINIKUS KORMÁNYOK SZÁMÁRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MIKE KÁROLY
2022.06.08.

„Ahogy lazulnak a végrehajtó hatalom korlátai, ahogy szűnik a vitakényszer, ahogy az értelmiség feladja azt a szerepét, hogy emelje a közéleti viták színvonalát, úgy szabadulnak el a fiskális illúziók, és nyer valóban egyre nagyobb teret a cinizmus. Annál keserűbb azután az ébredés” – írja rendszeres szerzőnk, Mike Károly a Válasz Online-nak küldött cikkében. A közgazdász cseppet sem elméleti szöveget bocsátott rendelkezésünkre: szakirodalmi alapozottságú összefoglalója, kiskátéja arról, hogyan kell egy kormánynak fiskális illúziókba ringatnia – egyszerűbben szólva: átvernie – a népet, meglepő azonosságokat mutat napjaink Magyarországával.

Mit tegyen egy kormányzat, ha minimálisra akarja csökkenteni az adófizetéssel szembeni ellenállást? – tette fel a kérdést a 19. század végén Amilcare Puviani olasz közgazdász. A válaszát könyvének címe jelezte: Az illúzió elmélete a közpénzügyekben. Amellett érvelt, hogy a kormányzatnak illúziókat kell keltenie. Egyrészt elhitetnie az emberekkel, hogy az államnak befizetett adók és más terhek a valóságosnál jóval kisebbek és kevésbé fájdalmasak. Másrészt azt a benyomást kell keltenie, hogy a kormányzat által nyújtott szolgáltatások értékesebbek, hasznosabbak, mint a valóságban.

Hogyan hozhatók létre, hogyan fokozhatók ezek a „fiskális illúziók”? Puviani egyfajta kiskátét állított össze róluk. Íme néhány javaslata a kormányzati illuzionisták számára:

- Inkább az árukra és szolgáltatásokra vessünk ki adót, mint közvetlenül a jövedelemre vagy vagyonra, mert a piaci árak elfedik az adótartalmat!

- Finanszírozzuk az állami kiadásokat hitelből, hogy így a jövőbeli generációkat, ne pedig a mostani adófizetőket terheljük!

- Növeljük az inflációt, hogy így az államadósságot leértékeljük, a visszafizetését megkönnyítsük!

- Vezessünk be „ideiglenes” adókat „kivételes helyzetekben”, amiket aztán felejtsünk el kivezetni!

- Használjuk ki a társadalmi konfliktusokat, ellenérzéséket, hogy a népszerűtlen csoportokra több adót terhelhessünk!

- Riogassunk krízishelyzettel, az állam megnövekedett feladataival, társadalmi összeomlással stb. arra az esetre, ha nem szednénk be több adót!

- Hallgassuk el, tegyük átláthatatlanná a terhek valódi nagyságát!

A javaslatok mögött érzékeljük a fejedelemnek cinikus tanácsokat adó Machiavelli szellemét. Valóban, Puviani hivatkozik is rá. A fejedelemnek, a kormányzatnak úgymond „használnia kell az állati természetét”: nem csak „oroszlánnak” kell lennie, hanem „rókának” is – nemcsak bátornak, hanem ravasznak is.

Mégsem merő cinizmus a fiskális illúziók eszközeivel élni. Az adófizetők ugyanis szintén nem angyalok. Akkor is hajlanak az adó elkerülésére, ha a kormányzat amúgy hasznos szolgáltatásokat nyújt. Miért? Mert jobban járnak, ha a többiek fizetnek adót, de ők maguk nem. Kifizetődő számukra, ha „potyautasként” viselkednek. A kormányzat persze kényszerít is az adófizetésre, de széleskörű önkéntes hajlandóság nélkül egy adórendszer sem működhet. Mondhatjuk tehát, hogy bizonyos fokú illuzionizmus a közérdeket is szolgálhatja...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORIGO RENDKÍVÜLI HÍRKÉNT KITETTE: “ELKEZDŐDÖTT A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ”– HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.09.

Szó szerint átvették az orosz állami tévé egyik műsorvezetőjének kommentárját

Ráadásul az 9 nappal korábban hangzott el…

Egy volt brit hírszerző szerint Putyin „három-hat hónap múlva” már nem lesz Oroszország elnöke

Azt mondta, ha az amerikai és brit források igazat mondanak, akkor az orosz vezető „cselekvésképtelenné válhat”.

Weber: Orbán volt az egyik bolond fickó az asztalnál az EU-csúcson

Orbán Viktor megzsarolta az EU-csúcson a többi európai vezetőt és Vlagyimir Putyin elnök érdekeit képviselte a tárgyalóasztalnál – mondta Manfred Weber az Európai Néppárt múlt héten megválasztott elnöke, a pártcsalád EP-frakcióvezetője az Európai Parlamentben szerdán az EU-csúcsot értékelő vitán.

Navracsics nem lát sok esélyt arra, hogy a Fidesz újra a Néppárt tagja legyen

Néhány napja még azt mondta, hogy a KDNP-s tagságát aktiválva azon dolgozik, hogy közelítse a Fideszt a Néppárthoz.

A magyar ügyészség a konkrét OLAF-ajánlások kétharmadát lesöpörte az asztalról

Az OLAF 18 ügyben fordult a magyar ügyészséghez konkrét esetek kivizsgálása érdekében, de 12 esetben nem foglalkoztak a témával a magyarok, és összesen négy ügy jutott el a vádemelésig.

“…Horthy lett az apátok, meztelen a picsátok”

A trianoni döntés után 20 évvel a Csehszlovákiában élő magyarok, minden nemzetiségi megkülönböztetés és számos hátrány elviselése mellett, nemcsak fejlettebb szociális rendszer, általános és titkos választójog, viszonylag liberális nyelvtörvény, szabadabb, demokratikusabb közélet, de gazdaságilag is jobb körülmények között élhettek, mint a magyarországi emberek. Ma pedig Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában és 2023 január 1-től, már Horvátországban is euróval fizetnek.

A Fidesz ordas ferdítéssel köszönti a pedagógusokat

Hanyas vagy?” – Élőkép a Szalay utcában – Gyertek!

Kedves Kollégák! Gyertek minél többen szombaton 11-re, Budapestre a Szalay utcába a volt EMMI, a most ki tudja mi épülete elé, ahol a sztrájktárgyalások folytatódnak.
Több látványos élőképet tervezünk, amelyhez anyagokat a PDSZ biztosít, viszont jó sok résztvevőre lesz szükség. Várunk minden oktatásban érintettet: pedagógust, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozót, technikai munkatársast, szülőt, nagyszülőt, tanulót és mindenkit akit a közoktatás sorsa érdekel.

A kormány szerint az EU miatt nincs még tanári béremelés

Lehetne még s Soros, a Gyurcsány és a baloldal. De semmiképpen sem ők.

Magyarország is pénzt kap az EU-tól zöldítésre

“Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép szeme,
Lágy hangja halkuló zene,
S lebbennek szőke tincsei.”(Tóth Árpád)

Orbán és Szijjártó Péter mondja a nagyon kellemetlen dolgokat, Novák a béke angyalaként próbál ezen valamit „visszabillenteni”

Balázs Péter: a V4-nek nem az államfői szint a legfontosabb, legoperatívabb szintje.

Magyarországon a közpénzügyek rosszabbul állnak, mint Nigériában

Az Orbán-kormány csak korlátozott betekintést enged a költségvetésbe az Open Budget Survey, a nemzetközi költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2021-es eredményei szerint. A vizsgált 120 ország közül a 67. helyre került Magyarország, és a régióban csak EU-n kívüli országok teljesítettek gyengébben.

Lássuk, miért:

Matolcsy Ádám barátai is szépen berendezkedtek Tihanyban

Lesz ennek még visszhangja…

Még a földtulajdonosokat sem fizették ki a 65 milliárdos MotoGP-pályához

Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül…

Orbán Viktor az OTP magángépével mehetett az olasz-magyar meccsre

Szárnyakat adtak vágyainak.

Egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda százmilliókat keres a Fertő tavi beruházáson

Kiderült, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja.

Hatmilliárdos profitot termelt a COVID-teszteket végző cég

Egészen 2019-ig gyakorlatilag bevétele sem volt a cégnek.

Mindeközben:

Németh Szilárd meg akart buktatni egy fideszes polgármestert

Három évig próbáltunk leülni Németh Szilárddal, hogy megbeszéljük a problémás csepeli ügyeket. A Csepel SC fejlesztésével kapcsolatban is több éve próbálunk egyeztetni. A Fideszben ő áll magasabban a ranglétrán, és meggyőződéssel vallja, hogy választókerületi elnökként joga van akár megbuktatni is a polgármestert. Akkor is, ha sikeres, és ha ebbe a helyi Fidesz belebukik.

Vannak országok…:

Bécs az összes kórházát felújítja 2040-ig

Noha a bécsi egészségügyi rendszer orvosi, személyzeti és technikai szempontból magas nemzetközi színvonalat képvisel, a kórházépületek egy része több mint száz éves.

Gruevszkit újabb börtönbüntetésre ítélték

A Budapesten élő Gruevszki eddigi összes börtönbüntetése ezzel a hat évvel együtt már 25,5 évet tesz ki

ITT OLVASHATÓ

ITT VANNAK A TÁVIRATOK, AMELYEKET ORBÁN DIPLOMATÁI KÜLDTEK MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK UTAZÁSAIRÓL

DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2022.06.09.

2019 decemberében Helsinkiben öt fiatal magyar újságíró, illetve az újságírás iránt érdeklődő egyetemista Mumin mesefigurákkal fotózkodott a finn közmédia épületében, ahol többek között a finn és magyar újságírás helyzetének különbségeiről beszélgettek. Látogattak karácsonyi vásárt, médiamúzeumot, könyvtárat, de a Helsingin Sanomat finn napilap szerkesztőségét is megnézték. A fiatalok jó részének kevés tapasztalata volt az újságírásról, többségük ekkoriban nem is újságíróként dolgozott.

„Finnország egy olyan hely, ahol valóban jó lehet újságírónak lenni” – számolt be egyikük a háromnapos szakmai útról, amit a budapesti finn nagykövetség szervezett nekik.

Csakhogy ugyanerről az utazásáról egy másik beszámoló is készült. A magyar fiatalokat a Helsinkiben működő magyar nagykövetségen is szoros figyelemmel követték. A finnországi magyar nagykövet által 2020. június 3-án Budapestre küldött diplomáciai távirat tételesen felsorolja, merre jártak, és még azt is megjegyzi, hogy egy olyan finn doktorandusszal találkoztak, aki „alapvetőn a magyar kormánnyal kritikus véleményeket szokott megfogalmazni”...

ITT OLVASHATÓ