BENZINÁRSTOP: AZ OLAJSZŐKÍTÉS UTÁN MEGTISZTULT IPARÁG ISMÉT A MUTYIK SZÍNHELYE LEHET

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2022.06.05.

Újra módosított a kormány a benzinárstoppal kapcsolatos rendeletén, amelyet nehéz betartani. A gazdasági válság elsodorhatja a Fudan Egyetem budapesti beruházását. Hamarosan háromezer ember kerülhet utcára, mert lejár a járványügyi veszélyhelyzet. Pártszakadás előtt a Jobbik. A hét legjobb cikkeiből válogattunk.

A külföldi rendszámú autósok is tudnak hatósági áron tankolni, ha megkenik a töltőállomás alkalmazottját. Más a helyzet a kis kutakon, ahol a tulajdonos is jelen van. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak megfelelni az új rendeletnek: nem tudják kétféleképp megjeleníteni az árakat, de már nem is akarják, inkább büntessék meg őket, elegük van a kormányból.

A kis benzinkutak értetlenül állnak a rendeletből következő hátrányos megkülönböztetések előtt, és arra kérték Orbán Viktort, segítsen abban, hogy a többször megfogalmazott és az akkor illetékes minisztériumhoz és az adóhivatalhoz beterjesztett technológiai és technikai értelmezési kérdéseikre választ kapjanak.

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint a nagy töltőállomások megoldották a kettős árazást, azonban szerinte aligha teljesen jogszabályszerűen.

Egri Gábor szerint ha a Mol gyakorlatából indulunk ki, akkor kevésbé jogkövető megoldással szembesülhetünk. Fizetéskor a kasszás beüti a hétszáz forint feletti piaci árat, majd a magyar forgalmi engedély bemutatását követően egy vonalkód leolvasásával levonja a 480 forintos hatósági ár feletti különbözetet, vagyis a vonalkód beolvasásával aktivizálódik a 480 forintos literenkénti ár. A pénztáros az alacsonyabb végösszegről nyugtát ad az ügyfeleknek...

ITT OLVASHATÓ

A HÁBORÚ FOLYTATÓDIK - LENGYEL LÁSZLÓ, SZ. BÍRÓ ZOLTÁN ÉS SZENES ZOLTÁN BESZÉLGETÉSE

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ, SZ. BÍRÓ ZOLTÁN ÉS SZENES ZOLTÁN
2022.06.04.

Lengyel László: Elmúlt a Győzelem napja és nem igazán történt semmi. Szerintetek milyen politikai és/vagy katonai győzelmi eredményt várt Putyin, mit kellett volna célként katonailag vagy politikailag elérni? Ehhez képest, mi a valóságos politikai és katonai helyzet most?

Sz. Bíró Zoltán: Moszkva céljai folyamatosan változnak. Az orosz vezetés egész mást állított a háború elindításakor, mint most. Azok után, hogy szűnni nem akaró problémáik támadtak, arra kényszerültek, hogy folyamatosan újrafogalmazzák céljaikat. Most – június elején – úgy tűnik, hogy a két kelet-ukrajnai szakadár megye teljes területének megszerzése a cél, illetve azoknak a tengerparti részeknek a megtartása – Herszon megyétől Mariupolig –, amit e háború során eddig sikerült elfoglalniuk. De ez változhat annak függvényében, hogy mi történik a kelet-ukrajnai harcmezőn. A hivatalosan hangoztatott célok változása ugyanakkor nem okoz belpolitikai problémát. Már egy ideje olyanok az oroszországi politikai és médiaviszonyok, hogy ezt a Kreml gond nélkül megteheti. Senki nem kérdez vissza, mert vagy fél kérdezni, vagy kérdezne ugyan, de nincs hol. A többség pedig vagy teljesen közömbös, vagy kritikátlanul elfogadja, amit a hatalom állít. Sokan feltételezték, hogy Putyin május 9-én részleges vagy teljes mozgósítást rendel el. Ez valószínűleg azért maradt el, mert a mozgósításnak komoly katonai és politikai kockázatai vannak. Annak beismerését jelentette volna ugyanis, hogy mégsem úgy halad a „különleges katonai művelet”, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A tartalékosok nagy része régen láthatott fegyvert, ezért a harctéren való megjelenésük aligha hozott volna fordulatot és emelte volna a harci kedvet. Valószínűleg épp az ellenkezője következett volna be: csak tovább növelte volna az orosz hadsereg veszteségeit. De nemcsak katonai szempontból jelentkeztek volna problémák. A tartalékosok behívása családok tízezreit hozta volna súlyos helyzetbe. A családfenntartó férfiak kivonása a civil életből drámaian roppantotta volna meg sokak egzisztenciáját. Ezt a kockázatot a Kreml egyelőre nem akarja vállalni. A helyzet azonban ebben a tekintetben is változhat.

Szenes Zoltán: Kétségtelen tény, hogy elmaradtak a várt nagy bejelentések május 9-én, az orosz elnök nem rendelt el általános mozgósítást, nem határozott meg új politikai célokat. Ennek ellenére az ünnepi szónoklat mégis beszédes volt, a háború folytatását üzente. Putyin preventív háborúról beszélt, amely az ezeréves orosz eredményeket védelmezi, az Oroszország elleni agressziót akadályozza meg. A „hatalmas” Győzelem napjával, a „győztesek generációjának” hősies példájával, a Donyec-medencében harcoló „bajtársak” bátorságával lelkesítette az orosz lakosságot és a fegyveres erőket. A beszéd egyértelműen belpolitikai célokat szolgált, a háború folytatása mellett érvelt a győzelem eléréséért. Bejelentette, hogy elnöki rendeletben gondoskodik az elesettek és sérültek családjairól. Új politikai és katonai célokról nem tudott beszélni, mert ezeket már április 19-én, a „különleges katonai művelet” második szakaszának elindításakor bejelentette. A fő cél a két szakadár népköztársaság területének visszafoglalása, illetve az elfoglalt déli területek megtartása lett. A támadó hadművelet megújítása érdekében feladták Harkiv ostromát, számos intézkedést tettek a keleti irányból támadó erők megerősítésére (új parancsnok, friss erők bevetése, a tüzérségi és légi támogatás megerősítése, a logisztika reorganizálása), de a célokat csak részlegesen tudták elérni. A legnagyobb siker Mariupol elfoglalása volt, bár már Luhanszk megyét is gyakorlatilag elfoglalták. Az orosz haderő gyengeségét jól mutatja a katonai célok folyamatos korlátozódása. [Térkép] Amíg márciusban egy széles bekerítő hadműveletet terveztek a Harkiv- Dnyipro-Zaporozsija vonalon, ami meghiúsult, áprilisban még mindig egy nagyobb Mariupol és Izjum vonalon belül húzódó katlant, majd májusban már csak egy Donyeck és Izjum közötti szűkebb bekerítő műveletet, amiből mára, a századik napra, Szeverodonyeck és ezzel Luhanszk megye bevétele sikerült. Jelenleg súlyos harcok zajlanak Kelet- és Dél-Ukrajnában, de míg a Donyec-medencében az oroszok lassan teret nyernek, délen védekezésre kényszerülnek a folyamatos ukrán ellentámadások miatt. Úgy tűnik, hogy az orosz erők már csak egy hadműveleti irányban (Donyec-medence) tudnak támadó tevékenységet folytatni. Gyors előretörést azonban az ukrán erők szívós ellenállása miatt nem tudtak elérni, a tervezett kisebb és nagyobb bekerítésekből, katlanokból sem lett semmi. Kérdés, hogy az ukrán csapatok meddig bírják a jelentős orosz fölényt, a mindent elpusztító „tűzhengert” a keleti fronton, és milyen gyorsan tudják rendszerbe állítani a modern nyugati nehéz harci-technikát ennek ellensúlyozására. Az elkövetkező néhány hét kritikus lehet a háború folytatása szempontjából...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON A GYEREKEKET IS RASSZIZMUSRA NEVELIK, AHOGY A NÁCIK TETTÉK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.05.

Milyen ország az, ahol gyerekekkel pfújoltatnak felnőtt fehér és színesbőrű játékosokat, mert azok kinyilvánítják a fajgyűlölettel szembeni véleményüket, és szolidárisak azokkal, akiket a bőrszínük miatt támadnak, hátrányosan megkülönböztetnek, kirekesztenek, gúnyolnak és megvetnek, futballpályákon banánt mutogatnak nekik, mint a majmoknak? Milyen emberek lesznek azok, akiket erre nevelnek? Milyen ország az, amely ezt mutatja magáról, s amelyben nem lesz emiatt közfelháborodás? Ha csupán a látott mintát követik ezek a gyerekek, az is egy nemzeti tragédia.

Nincs az életnek olyan területe, ahol ne Orbán illiberális fasiszta (és náci) mentalitása érvényesülne. Ez az ember 12 év alatt teljes mértékben saját képére és hasonlatosságára formálta a magyar emberek gondolkodását és mentalitását, ami nem a zsenialitásának, hanem az aljasságának köszönhető, másrészt arra utal, hogy csak felszínre hozta az emberek lelke mélyén nyugvó gonoszt. E tekintetben tökéletes képmása a hitleri náci mentalitásnak. Ha kitiltják rasszizmus miatt a szurkolóit a stadionból, akkor megtölti rasszista gyerekekkel.

Meghosszabbítja a rasszista szurkolást Lovasberényig. Ha felnőttek nem csinálhatják, majd csinálják a gyerekek. Akkor is minden úgy lesz, ahogy ő akarja. Eltorzult, beteg ember. A magyarok pedig büszkék erre, mint a pfújoló gyerekekre. Azt hiszik, hogy ezzel különbek, ettől magyarok, hogy szembe mennek az általános emberi normákkal. Ennek a mentalitásnak a végállomása volt Auschwitz, napjainkban pedig a bucsai mészárlás.

A sportnak az ellenfél tiszteletére, emberségre, sportszerűségre kellene nevelnie a gyerekeket, a pályán és a nézőtéren egyaránt. Vannak rossz példák mindkét helyen, de ezekről a gyerekeknek tudniuk kell, hogy nem követendő példák. Ez mindenhol így van az egész világon. Magyarország a kivétel, ahol a gyerekeket szervezetten és tudatosan tanítják rasszizmusra és fajgyűlöletre, az ország miniszterelnöke védi meg és támogatja a rasszista megnyilvánulásokat, veti el az antirasszista gesztusokat.

Nem lehet véletlen, hogy az angolokkal szemben lépett pályára újra a magyar válogatott, méghozzá “zárt kapus” mérkőzésen, mert az angol játékosokkal szemben a magyar “szurkolók” korábban is rasszista megnyilvánulásokat tettek, fajgyűlölő támadásokat intéztek. A büntetésnek általában visszatartó és nevelő célzata van, de Orbán Viktort nem lehet nevelni, az még az apja fejberúgásaival sem sikerült. Ha nem mehettek be fajgyűlölő felnőttek, akkor beküldenek 14 év alatti gyerekeket, akikkel ugyanúgy pfújoltatják a színesbőrű játékosok melletti antirasszista kiállást.

Az a kép, amit Orbán Magyarországa ezzel a magyar nemzetről mutat, hátborzongató. Az egykori öngyilkos miniszterelnök szavai, miszerint a “legpocsékabb nemzet” vagyunk a világon, enyhe és önfényező kifejezések a jelenlegi valósághoz képest. Amit Orbán mutat Magyarországról, arra a legenyhébb kifejezés, hogy “okádék nemzet” vagyunk, és mivel ennek a nemzetnek a tisztességes és becsületes tagjai képtelenek megvédeni saját magukat és kinyilvánítani az ellenérzésüket ezzel szemben, ez a mocsok ráragad minden rendes magyar emberre. Akik nem rasszista nácik, azokra is.

Mert nemcsak az minősít egy országot, egy nemzeti közösséget, ahogy egyes tagjai, főként az országot képviselő hivatalos kormányzata cselekszik, hanem az is, ahogyan a nemzeti közösség, az ország lakói reagálnak erre. Márpedig az a közhangulat, uralkodó közvélemény, amely nemcsak érzéketlen, nemcsak elutasító, hanem tüntetően ellenséges a fajgyűlölet elleni kiállással szemben, az kilóg a civilizált nemzetek sorából. Magyarország ma olyan a világban, amilyen a náci Németország volt a II. világháború előtti Európában. Csak a népirtó, tömeggyilkos orosz államhoz fogható...

ITT OLVASHATÓ

A LELKÜNKBEN DURUZSOLÓ PROFITKÉNYSZER – SZALAI ERZSÉBET ÚJ KÖTETÉRŐL

MÉRCE
Szerző: BUDAI MÁTYÁS
2022.06.05.

Szalai Erzsébet: Lélek és profitráta. Budapest; Napvilág Kiadó, 2022.

Lélek és profitráta. E két fogalom egymás mellé helyezése talán megütközést kelthet a kritikai baloldal szűk kulturális közegén kívül a legtöbb emberben. Talán azt a szorongató benyomást kelti, mintha lelkünk folyamatai, mindennapi örömeink és bánataink, belső lehetőségeink és korlátaink, vagy kapcsolataink minősége nemcsak saját döntéseink, hanem valamiféle külső társadalmi-gazdasági erő függvényei is lennének.

Van-e valós szabadsága a magyar társadalom tagjainak saját sorsuk alakításában? Ha nem, akkor mik azok a függőségek, érdekek és mechanizmusok, amik megakadályozzák, hogy mint szolidáris közösség működhessünk? Hogyan hat a kizsákmányolás saját lelkünkre? Milyen társadalmat hoznak létre a pszichésen kizsigerelt és elidegenedett egyének? Mindezek ismeretében, milyen jövőképeink vannak, és mi egy gondolkodó baloldali értelmiségi felelőssége ebben a gyorsan változó, egyre szélsőségesebb világban? Szalai Erzsébet legújabb könyvében, mely négy nagyobb fejezetbe rendezve tizenhat tanulmányt, esszét és recenziót tartalmaz, lényegében e kérdésekre keresi a választ.

Mindez nem azt jelenti, hogy az általa felvetett témákról a szerző beszélne a társadalomtudományos közeg és a nyilvánosság előtt elsőként, hiszen gondolatait az elmúlt százötven év több nagy magyar és nemzetközi társadalomtudósa alapozta meg (pl.: Karl Marx, Max Weber, Bibó István, C. Wright Mills, Szelényi Iván és Konrád György, Byung-Chul Han stb.). E köteten keresztül mégis egy olyan egyedi narratíva bontakozik ki, melyben a szerző egyértelműen hozzáteszi a sajátját a nagy elődök hagyatékához. Ennek lényege, hogy a magyar társadalom – talán mindannyiunk számára is érzékelhető – válságjelenségeinek legfőbb indikátora a társadalom pszichés állapota, megértésének kulcsa pedig annak a hatásmechanizmusnak a feltárása, ahogyan a kapitalizmus alapvető törvényszerűségei az egyénre hatnak.

Lelkünk kizsákmányolása foszt meg igazán attól lehetőségtől, hogy életünket természetes ösztöneik szerint éljük, energiáinkat az önérvényesítés helyett a szolidaritásra fordíthassuk és végső soron attól is, hogy együttesen léphessünk fel akkor, amikor megfosztanak belső szabadságunktól.

Szalai Erzsébet számára tehát az alapvető kérdés, hogy mi téríti el az egyént és a (magyar) társadalmat újra és újra a szabadságának kibontakoztatásától, valamint miképpen lehetséges, hogy a kizsákmányolást pont az a társadalom legitimálja, amely egyúttal elszenvedője is annak...

ITT OLVASHATÓ

HARMINCEZER KIS FASISZTA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.05.

...Összefoglalva a tegnapi történéseket: a rasszizmus miatt kitiltott szurkolók helyére beengedett gyerekek ugyanúgy viselkedtek mint a nagyok, a térdeplő angol játékosokat pfújolták és fütyülték. Így a nagyvilágban nem a holdról is látszó győzelmünk híre terjed el -mert azt a helyén kezelik, nem úgy, mintha a mimagyarok az egész nagy Brit Birodalmat taposták volna a sárba a tankjaikkal (emlékezzünk olasz kapitányunk józanságára). Hanem a klubban, ahol tényleg egyáltalán nincs helyünk már, az terjed el, hogy harmincezer kis magyar gyermek pfújolta és fütyölte az angolok kisebbségekért kiálló gesztusát. Szégyenünk nagy valószínűséggel túléli az övékét, mert a pfújolók és fütyülők bizonyára meg vannak győződve az igazukról, és arról, hogy helyesen cselekedtek.

És viszont gyerekek, és ezt kellene valahogyan összerakni. Eljöttek ők a meccsre egyfajta kultúrával és neveltetéssel, a szakkörön lövöldözéssel és hazafias oktatással a hónuk alatt, mindennapos testneveléssel meg a hittannal, az egész nagy keresztény országgal a hátuk megett. Hogy a stadionban vezényeltek nekik, miszerint pfújolni kell és fütyölni, vagy a neveltetésükből fakadóan ösztönösen cselekedtek így, az a nagyvilágban rólunk terjedő kép minőségén nem ront és nem javít. Tudomásul veszik, hogy ezek ilyenek, nem véletlenül választották meg negyedjére is kétharmaddal az Európában mindenütt megvetett Orbánt. Magyarok, mondják legyintve rólunk a klubban, ahonnan előbb-utóbb már biztosan kiraknak, ami viszont a pfújolókat, fütyülőket és drága szüleiket egyáltalán nem érdekli.

Ők így vannak otthon ebben az országban, így lakják be nekünk. Az Origo nevű tudományos szaklap is ráröpült az incidensre külön is felhívva a figyelmet az angol válogatott csapatkapitányának szivárványos karszalagjára, amit szintén provokációnak nevezett. Ilyen volt az is, amikor Németországban festették szivárványosra a stadiont, és az egész közönség is annyira szivárványos volt, hogy a kedves vezető el sem ment oda, mint emlékezhetünk. Hogy miért cukkolnak minket mindenütt, annak magyarázatán sokat nem kell tűnődni, azzal óbégatja tele a sajtót a Fidesz. Ellenben az már érdekesebb, hogy ezen a meccsen, ahol harmincezer kis fasiszta keltette hírünket a világban, a kedves vezető természetesen ott volt, és természetesen jól is érezte magát. Élvezhette tizenkét éves hatalmának gyümölcsét a pfújoló ifjakban. A rend helyreállott.

ITT OLVASHATÓ

"EBBEN AZ ORSZÁGBAN NAGYON SOK ORBÁN VIKTOR VAN" ⎜ KÓCZIÁN PÉTER INTERJÚ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.06.03.

A rendszerváltás előtt a KISZ-ben kezdte pályafutását, majd a magyar sajtó számos nagy intézményét megjárta, a Magyar Rádiótól a Magyar Narancson át a Hír TV-ig, ahonnan 2004-ben azután távozott, hogy Gajdics Ottó cenzúra alá vetette Orbán Viktorral készített interjúja egy részletét. A beszélgetésben a kortárs politikai újságírásban szerzett tapasztalatai mellett a magyar közélet rendszerszintű problémáiról osztotta meg véleményét a jobb - és baloldali elitekből egyaránt kiábrándult Kóczián.

ITT NÉZHETŐ MEG

AKIÉRT AZ ÁVH HARANGOZTATOTT – SZABÓ BÉLA BALLADÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.06.04.

Hetven évvel ezelőtt, 1952 pünkösd vasárnap gyilkosság történt a nyugati határ mellett. Az egyik legnagyobb keresztény ünnepen, búcsú napján, a várbalogi templom mellett egy határőr agyonlőtte a falu egyik lakóját. A határőrség megállapította, hogy mindez jogszerűen történt, mert a férfi disszidálni akart. Aznap 70–80 falusi tüntetett a laktanya előtt, és a parasztok másnap sem vették fel a munkát, a tanácsháza előtt követeltek igazságot az áldozatnak, akinek testét a katonák az istállóba dobták és mésszel öntötték le. A szigorúan titkossá minősített dossziékban őrzött gyilkosság történetét Élő Anita évek munkájával tárta fel készülő kötetéhez. Most, a gyilkosság hetvenedik évfordulóján közöljük a vonatkozó fejezetet...

ITT OLVASHATÓ

ÜZENETEK EGYKORI ISKOLÁINKBA, A MA PEDAGÓGUSAINAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.05.

Túl vagyunk már a nagy csinnadrattával megtartott állami pedagógusnapon, ahol „eredményes és sikeres oktatásügyről” beszéltek az állam képviselői. Az is biztos, hogy minden „Tisztelt Pedagógus és Kedves Kolléga” megkapta már Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár „Pintér Sándor miniszter kérésére” írt levelét, amelyben pedagógusnap alkalmából megköszönte egész éves munkáját, és azt, hogy ezt a hivatást választotta. Sőt, még egy ígéretet is kapott, hogy „bármilyen nehézségek elé is állít minket a világban tapasztalható gazdasági, társadalmi kihívások sora, mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy hivatása megbecsültsége tovább növekedjen.” Akár könnyekig meghatódhatnánk, ha a szép szavak ellenére is, ma Magyarországon nem lenne kézzelfoghatóan érzékelhető a kormánynak a társadalomra oktrojált, és Parragh parlagi szavaival láthatóvá is tett pedagógusellenessége. Szerencsére, ebben az országban vannak még olyanok, akik tudják, miért, és mennyire fontos az oktatás, miért érdemelnek megbecsülést a pedagógusok, miért nagybetűs ünnep a Pedagógusnap. A Hírklikk az ő pedagógusnapi jókívánságaikat, gondolataikat gyűjtötte csokorba. Ezt nyújtjuk át Pedagógusnapra...

ITT OLVASHATÓ

A TANÁROK MINDIG IS MEGALÁZÓAN KEVESET KERESTEK, DE A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT LEGALÁBB VONZÓ VOLT A PEDAGÓGUSPÁLYA

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.06.05.

Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.

Május végén bejárta a sajtót a Belső-Pesti Tankerület levele, amit a hozzá tartozó iskoláknak küldtek ki a pedagógusnap megünneplésről, és amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) „Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” címmel posztolt tovább a Facebookon. Rengeteg vicces és legalább annyi keserű komment érkezett a hírre, hogy a június 5-i pedagógusnap alkalmából a tankerület iskolái fejenként 1000 forintból vendégelhetik meg a tanárokat, de a végén mindenképpen mutassák be a számlákat, hogy mire ment el a pénz.

A PDSZ a tavalyi pedagógusnapra a Ne dolgozz ingyen nevű kampányoldalán online felmérést készített a tanárok körében arról, hogy vajon kapnak-e bármit a tiszteletükre rendezett napon. Ahogy a honlapjukon írták: „Pedagógusnap környékén annyi meghökkentő, groteszk módon megalázó történetet hallottunk ajándékozásról és jutalmakról, hogy úgy döntöttünk, gyorsfelmérésben nézünk rá, kapnak-e manapság a pedagógusok jutalmat. Nem volt hiábavaló az érdeklődésünk. »Semmit sem kaptunk, Orbán Viktor levelét leszámítva. Azt az Oktatási Hivatal küldte emailben«. Ez volt a legtipikusabb válasz arra a kérdésre, amelyet néhány napja tettünk fel: hogy zajlott a te intézményedben az ajándékozás? Kaptatok-e jutalmat?”

Bár azt a PDSZ sem gondolja, hogy az oktatók bérrendezése a pedagógusnapi jutalmon múlna, az eset jól szimbolizálja a pedagógusok mai megbecsültségét. De vajon mindig így viszonyult az állam azokhoz, akik hivatásuknál fogva egyengetik a gyerekek jövőjét? Hogyan alakult a pedagógusok bérezése a rendszerváltás óta? Mikor volt a legjobb, és mikor volt a legrosszabb pedagógusnak lenni...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN ÖTÖDIK MAGYAR GYEREK SZEGÉNYSÉGBE SZÜLETIK, SZÁZEZREK NEM JUTNAK ORVOSI ELLÁTÁSHOZ – ITT A LESÚJTÓ GYERMEKJOGI JELENTÉS

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.06.05.

Hazánkban minden ötödik gyerek szegénységben él, és százezret is meghaladja azoknak a száma, akik lakóhelyükön nem jutnak háziorvosi ellátáshoz. A születéskori helyzet meghatározza a gyerekek egész életét. A Hintalovon Alapítvány a napokban publikálta a tavalyi évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentést, lesújtó adatokkal. A családbarát kormány túl keveset tesz a gyerekekért, miközben naponta történnek tragédiák, melyek többsége egy jól működő gyermekvédelmi rendszerrel megelőzhető lenne.

Döbbenetesen nagy a munkaerőhiány a gyermekvédelmi szektorban. Pedig fontos lenne, hogy több legyen azokból a felnőttekből, akik odafigyelnek a kiskorúakra, és segítenek nekik, ha elakadnak vagy problémájuk van – fogalmazott a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány alapítója. Gyurkó Szilvia hozzátette: a kiskorúak helyzete nagyon eltérő attól függően, hogy hova születnek, és a családjuknak milyen anyagi és érdekérvényesítési képességeik, kapcsolataik vannak. Alapvetően változtatni kellene azon, hogy a születéskori helyzet legyen a gyermek életminőségének legmeghatározóbb feltétele.

Nincs, aki gyógyítsa a gyerekeket

A szervezet a napokban tette közzé Gyermekjogi Jelentését, amely arról ad átfogó képet, milyen kihívások mellett működött tavaly a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy. A készítők úgy fogalmaztak: „2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt.” Rámutattak, hogy meghaladja a százezret azoknak a gyermekeknek a száma, akik helyben nem jutnak hozzá semmilyen háziorvosi ellátáshoz, miután 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.A szegénység a gyerekek 21,7 százalékát érinti, családok százezrei élnek lakásszegénységben. Noha a családtámogatások rendszere összefonódik a lakástámogatással – gondoljunk a csokra –, az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, ami igaz a lakásfelújítási támogatásra is. A lakásukat elvesztő családokat nem védi senki és semmi, ilyen esetben a gyermeket el is szakíthatják a szülőktől. A koronavírus-járvány alatt a pedagógusok nagyobb része, 62 százaléka nem kapott megfelelő szakmai segítséget az online oktatáshoz, a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásait pedig a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra...

ITT OLVASHATÓ