BOD PÉTER ÁKOS: A NAGY MÁJUSI MEGSZORÍTÁSNAK A MÉRTÉKE INKÁBB MEGLEPŐ, MINT A TARTALMA

HVG360
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.05.30.

A legtöbb európai országban jelenleg a meglepetésszerű infláció kezelése és szociális ellentételezése, valamint a megszabadulás az orosz energiafüggőségtől áll a gazdaságpolitika fókuszában. Nálunk pedig annak a kezelése, hogy Orbán Viktor biztosra akart menni a választási kampányban. Szerzőnk részletes elemzése a kormány kiigazító-megszorító csomagjáról.

A Nagy Májusi Megszorítás oka gazdasági, időzítése és mértéke azonban politikai, így az utóbbi vonatkozással kell kezdenünk.

Az április 3-i választások végül is papírforma-eredményt hoztak. A parlamenti mandátummegoszlás ismeretében ma alig érthető, hogy a kormányoldal tavaly miért látta szükségesnek állami kiköltekezéssel megtámogatnia a kampányt, a médiafölény és a saját igényeire szabott választási rendszer nyújtotta előnyökön túl. Mégis ez történt: politikai ciklusaink eddigi történelmében ilyen mértékű szavazatszerző pénzosztogatást nem láttunk.

Mint olyan gyakran, a megemelt közkiadások meg a választástaktikai adómérséklések prociklikussá tették a gazdaságpolitikát 2022 áprilisa előtt. Az expanzív költségvetési politika és a laza, növekedésösztönző jegybanki politika olyan gazdaságot stimulált 2021-ben, amely az első negyedév járványügyi korlátozásaitól lényegében teljesen megszabadítva amúgy is érzékelhetően erős helyreállítási lendületet vett. Így nem meglepő, hogy már tavaly sorra jelentkeztek az egyensúlyromlás jegyei: gyorsuló infláció, a költségvetési hiány növekedése, és új jelenségként a folyó fizetési mérleg romlása.

Utólag keserű iróniával azt is mondhatnánk, hogy a mai helyzet kialakulásáért fele részben az ellenzék tehet. Az ellenzéki pártok választási együttműködése és az előválasztás mint politikai innováció nyomán felpezsdült a magyar közélet, 2021 őszén hosszú idők óta először csillant fel a kormányváltás esélye. Ez pedig aktivizálta a hatalomban levőket: kormánypárti emberek bebetonozása, költségvetési pénzek alapítványba vitele, beruházások felgyorsítása és a kényesebb projektek elfektetése mind arról árulkodik, hogy ők is számoltak az ellenzék szűk parlamenti többségének az eshetőségével.

De persze jobb az egyértelmű győzelem: Orbán Viktor biztosra akart menni.

A kormány a régi recepteket vette elő, legfeljebb némileg „újragondolva”:

legyen ismét nagy minimálbér-emelés a választási év januárjára időzítve, legyen adócsökkentés (jövedelemadózási ajándék családosoknak, 25 év alattiaknak), a legfontosabb foglalkozásokban béremelés, érjék egymást a középületek és utak ünnepélyes átadásai, falukoncertek, laptoposztogatás. Ezek különböző mértékben költséges ügyek; együtt pedig egy vagyont tettek ki...

ITT OLVASHATÓ

A LEGNAGYOBB “EXTRAPROFIT” MÉSZÁROS LŐRINC STRÓMANNÁL ÉS AZ ORBÁN-CSALÁDBAN KELETKEZETT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.05.29.

Az államkassza meglopása után Orbán meglopja most azokat is, akik tisztességes gazdasági tevékenységgel, sok évtizedes kemény munkával termeltek nyereséget maguknak. Amit Orbán ellopott, azt kell nekik kifizetniük, majd az árak emelkedésében ezt fizetik meg a magyar zsellérek (majdnem polgárokat írtunk, de ilyenek nincsenek, polgárokkal ezt nem lehet megcsinálni). Ez épp olyan, mintha Orbán fegyveres gengsztereket küldene ki azokhoz a cégekhez, amelyeknek van pénzük, és kifosztaná a páncélszekrényüket. Ez ugyanaz, de Dillinger legalább nem volt miniszterelnök.

Ha úgy teszünk, mintha nem tudnánk megkülönböztetni a lopást a gazdasági tevékenység profitjától, akkor egyszerűen megállapíthatjuk, hol keletkeztek a legnagyobb extrajövedelmek: ott, ahol a legkisebb idő alatt, a legkisebb ráfordítással és legkisebb költség mellett a legnagyobb profitot realizálták. Ez pedig kétségkívül ott történt, ahol a világ leggazdagabb emberei közé emelkedett egy falusi gázszerelő, s a legjelentősebb magyarországi ingatlanok tulajdonosa lett egy vidéki fatolvaj és a saját lábán állami milliárdokból meggazdagodó felesége, s annak nagyapja, nagybátyja, anyja.

Ez pedig az Orbán-család, és Orbán Viktor “miniszterelnök” strómanja, a felcsúti gázszerelő és ezermester, Várkonyi Andrea-tulajdonos Mészáros Lőrinc. Itt semmiféle innováció, befektetés, tudás és fejlesztés nem történt, mindössze állami és európai uniós százmilliárdok átruházása, az állami vagyon célzott magánkézbe történő átjátszása. Őket követik a NER-oligarchák és cégeik, akiknek a vagyona szintén hasonló módon keletkezett, s egy-egy “miniszterelnöki” utasítás után látható, hogy a vagyonuk legnagyobb részével nem is ők rendelkeznek, hanem az, akitől kapták. Orbán Viktor.

Ez a nemzeti vagyon ellopása, szebb kifejezéssel élve, a nemzeti vagyon átjátszása és kisajátítása, majd annak további állami segédlettel saját zsebre történő hasznosítása. Akkora profitjövedelem, mint ezeknél az embereknél és cégeiknél, sehol nem keletkezett, ahogy normális gazdasági tevékenységből nem is keletkezhet. A legnagyobb extraprofit a bankrablónál keletkezik, aki egyik napról a másikra, amikor egy éjszaka alatt kifoszt egy bankot, meggazdagszik. Egy gazdasági vállalkozás ilyen ütemben ekkora extraprofitra nem képes szert tenni.

Ezért az uniós pénzek visszatartása és Orbán választási túlköltekezése miatt csőd szélére került ország gazdasági egyensúlyát úgy lehetne legegyszerűbben helyreállítani, ha az Orbán-család és az Orbán-család fejének strómanja, továbbá a NER oligarchái visszaadnák azt a töméntelen pénzt, amit a magyar államtól, pontosabban: a magyar néptől (nemzettől), a magyar emberektől elloptak, azok eddig termelt jövedelmével együtt, mert az nem őket illeti meg. Ezt nem extraprofitadónak kellene nevezni, mert profit a gazdaságban keletkezik, hanem a lopott vagyon visszaszerzésének.

Orbán azonban nem ezt az utat választja, hanem a szerinte jelentős bevétellel és vagyonnal rendelkező cégek megsarcolásával. A kommunisták nem extraprofitot termelő cégnek, hanem kuláknak nevezték azokat, akiktől volt mit elvenni. Mivel akkor nem voltak multinacionális kapitalista vállalatok Magyarországon, az emberek padlását kellett lesöpörni. A módszer más, a lényeg ugyanaz. Közvetve most is az emberek padlását söprik le, mert akiket Orbán megsarcol, azok az így keletkezett veszteséget az emberekre terhelik majd az árakban, hacsak el nem távoznak az országból, ami még rosszabb.

Van egy másik különbség is, hogy a kommunista vezetők nem loptak maguknak akkora vagyonokat, mint amekkora az angol királynőnek van, sőt egyáltalán nem loptak. Nem az általuk kilopott vagyon, és a miattuk meg nem kapott uniós pénzek elmaradásából fakadó hiányt kellett pótolni. Orbán ennyivel rosszabb, mint a kommunisták voltak. Ezért a kommunista kutyából lett fasiszta szalonna drágább lesz a magyaroknak hosszútávon, ha egyáltalán észreveszik, hogy most duplán lopja meg őket a felcsúti maffia által irányított bűnszervezet...

ITT OLVASHATÓ

KUN BERNADETTE: NEM IGAZ, HOGY AKI MUNKAMÁNIÁS, AZ IDEÁLIS MUNKAERŐ

MAGYAR NARANCS
Szerző: MARKÓ ANITA
2022.05.30.

Az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetőjével a Munkafüggők – Az önkizsákmányolás lélektana című kötetének kapcsán beszélgettünk arról, hogyan teheti tönkre az életünket, ha a munka minden mást kiszorít.

Magyar Narancs: Mi irányította a figyelmét a munkafüggőség problémája?

Kun Bernadette: A munkafüggőség a viselkedési addikciók közé tartozik. Ilyenkor az életünknek egy egyébként természetes és hasznos területe alakul át függőséggé, mint egyébként az evés­zavarok (a kényszeres falás vagy koplalás), a szexfüggőség, vagy éppen az internetfüggőség esetében is. Az, hogy ezek az addikciók ugyanolyan függőségként kezelendők, mint a szerhasználati addikciók, akkor kezdett el foglalkoztatni, amikor a droghasználat pszichológiáját kutattam. A viselkedési addikciók esetén egy-egy tevékenység uralkodik el az illető életén. Már nem tud ettől megszabadulni, és feszültséget, szorongást tapasztal, ha nem végezheti el. Természetesen ez más, mint a szerhasználattal járó testi tünetek, hiszen nem kísérik fizikai fájdalmak vagy görcsök, de az illető pszichésen ugyanúgy szenved, és ugyanolyan negatív hatása van az életére, mint a szerek hiánya: előbb-utóbb konfliktus keletkezik az egyén és a környezete között, tönkremennek a társas kapcsolatai. Míg ezek a veszélyek a szerencsejáték- vagy videójáték-függőség esetében már közismertek, addig a munkafüggőséget alig ismerjük, pedig a teljes társadalmat érintő probléma...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

KÉT ÉV ALATT MEGDUPLÁZÓDTAK AZ INGATLANÁRAK A BALATONNÁL

444.HU
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2022.05.30.

Két év alatt megduplázódott vagy annál is jobban nőtt az ingatlanok kínálati átlagára a Balaton környéki települések többségében – írja a Világgazdaság az Ingatlan.com adatbázisa alapján.

A nyaralók átlagára most 90-110 millió forint, a négyzetméterárak több településen egymillió forint körül vannak.

Somogy megyében, a déli parton az átlagos kínálati négyzetméterár 2020 májusában 570 ezer, 2021-ben 690 ezer forint volt, most pedig 1,043 millió forint. Az északi parton ennél szolidabbak az átlagárak, de az egyes települések között nagy az árkülönbség. Az északi parton Tihany a legdrágább, ott négyzetméterenként átlagosan 1,8 millióért lehet nyaralót venni...

ITT OLVASHATÓ

SZABÁLYOK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.29.

Azt hiszem a legkényesebb pont ebben az egész küzdelemben, amit a társadalmi leszakadás ellen vívunk, a szabályok, a szabálytartás kérdése. Sokat gondolkodom ezen, muszáj, mert ez egy nagy kockázati faktorú téma.

A szabályok egy része ebből a szempontból objektív, ezek a jogszabályok, amelyek szervezik egy ország életét, és meghatároznak egy központi normát. Aki ettől eltér, azért szankciók járnak, a jogszabály megsértésének mértékétől függően.

Mondjuk ez egy tiszta képlet lenne, de ez sem az. Akik ugyanis a jogszabályi környezetre hatással vannak, ők úgy igyekeznek azokat működtetni, hogy a saját érdekeiket szolgálja. Így aztán zavar lesz a jogsértések elbírálásában, aminek rossz üzenete van azok számára, akik szeretnének valami biztos, mindenkire egyformán vonatkozó “igazságosságot”. De ezt felülírja a döntéshozói érdek, így vannak, akik büntetlenül úsznak meg dolgokat, mást pedig elér a törvény keze. Ha pedig arra van szükségük, inkább változtatnak a jogszabályokon, nem törődve azzal, hogy ez milyen hatással van az emberek igazságérzetére, biztonságérzetére, jövőképére. Talán nem durva kimondani, hogy az igazságosság nem szempont, a legfontosabb, hogy a döntéshozói szint az általa alkotott jogszabályi környezetben érvényesíthesse az érdekeit.

Ez megingatja az emberekben a jogkövető magatartásba, mint értékbe vetett hitet.

Aztán vannak a munkahelyekhez kötött szabályok, amelyek nem kerülhetnek ellentmondásba a jogszabályokkal, ezek jelennek meg pl. az SZMSZ-ekben (Szervezeti és Működési Szabályzat), rögzítve elveket, felelősségi köröket, szabályokat, az adott munka specifikumainak megfelelően. Ez egy rugalmas dolog, benne kell, hogy legyen a munkavállalók véleménye is, hiszen egy szabályrendszer, ami alapján a napi munka is szerveződik csak akkor válik elfogadottá, ha a munkavállaló tudása és képessége szerint beleszólhat, amikor pedig elfogadásra kerül, mindenkire érvényesnek kell lennie a csapaton belül.

De vannak másfajta szabályok is, amelyek nincsenek leírva, de egy normát jeleznek, amelyek kisebb, vagy nagyobb közösségekben, vagy akár társadalmi szinten is működnek, ezekben vannak udvariassági szabályok, kommunikáció, konfliktuskezelés, alkalmazkodás másokhoz, a környezethez való viszony, és még annyi más… minden, ami a társas létben szóba kerülhet. Ennek erős nemzeti meghatározottsága is van, a történelembe ágyazottan.

Azt hiszem, ezzel sem állunk túl jól. És ez kényes ponttá válik, amint a társadalmi leszakadásban próbálom értelmezni. Az integrációért/inklúzióért dolgozva világos, hogy itt hihetetlenül nagy normakülönbségek vannak. És ezt csak az látja, aki közelről, nap mint nap szembesül vele.

A furcsa az, hogy miközben ez látszik a legtávolabbinak a szabályozható dolgoktól, ebben nőnek fel azok a viszonyulások, amelyek aztán a munkahelyi szabályokkal és az állami jogszabályi környezettel is összeütközésbe kerülnek. És az is világosan látszik, hogy ebben gyökereznek az előítéletek is, azok pedig nem a befogadó társadalmi klímát támogatják, sőt.

Mondok egy példát, hogy érthetőbbé tegyem. Pl. az egy alapvető udvariassági szabály, hogy a munkahelyen köszönünk egymásnak. Az is, hogy a nőknek, (néhol még az is, hogy a vezetőknek) előre köszönnek. De van, aki ezt nem teszi meg. Megszólítom, megkérdezem, mi az oka, és, hogy ismeri-e ezt a szabályt. Mivel nem válaszol, türelemmel elmagyarázom, és kérem, hogy ő is köszönjön, ha találkozunk, udvariasan, ahogy mi is tesszük. A munkahelyen azóta változóan ugyan, de mormog valami köszönésfélét. Viszont ha máshol találkozunk, levegőnek néz, és úgy megy el mellettünk, mintha nem is ismernénk egymást.

Nyilván, mert abban szocializálódott, hogy nem kell üdvözölni egymást. Nincsenek megfelelő ismeretei a társas érintkezés íratlan szabályairól. Ebben fejlesztésre van szüksége, hiszen így gátja lesz ez a viselkedése a befogadásnak, a munkavállalásnak, a közösségbe illeszkedésnek is.

Aki azt hiszi, hogy ez így rendben van, mi megmondjuk neki, megtanítjuk rá és kész, az téved. Mert bejön még egy hatás, mert vannak, akik ezt úgy értékelik, hogy “rákényszeríted a többségi (vagy fehér) kultúrádat” a másikra. Kihasználod, hogy te bírod ezt a tudást, és lekezelően viszonyulsz a másik emberhez, és ehhez nincs jogod. Az ő megközelítésükben az a tudás, ami a többségi társadalom normáját hozza be ebbe a megoldáskeresésbe rossz, káros, fölényeskedő, paternalista, emberi jogokat tipró.

Szerintük nem így kell. Az, hogy akkor hogyan kellene, arra nincs válasz. Pláne nincs itt a terepen, ahol napi szinten kell megküzdeni efféle problémákkal. Amiben persze a legkisebb az, hogy valaki köszön-e vagy sem. Ennél sokkal súlyosabb napi gondok vannak, melyek innen eredeztethetők.

De nézzük az oktatás, a gyerekek szintjéről is. A generációs szegénységben felnőve nem a többségi társadalom elfogadott normáit teszik magukévá a gyerekek. Ott az erő lesz a napi szervező. Az kerül a családban jobb pozícióba a szükséglet-kielégítésben, aki erősebb, hangosabb, aki a többiek fölé kerül. A családon belüli hierarchia meghatározó mintát ad a közösségben való működésre. Állandó harc ez, amiben mindig résen kell lenni, és megragadni a lehetőséget a felülkerekedésre. Ebbe sok minden belefér, a verbális és a fizikai agresszió széles tárházat ad.

Ezzel a szocializációs mintával érkezik a gyerek az iskola közösségbe, ahol a kortárs csoport is ezt hozza, de az előbb említett tárházból mindenki más-más kombinációnak van birtokában. Egy szegregált iskolában, ahol mindenki ezt ismeri, ezt tudja, a pedagógus az, akinek a többségi norma felé kellene elmozdítani a gyereket, már csak azért is, mert egy iskola e szerint szabályozott. De mit tud tenni? A legtöbb esetben úgy próbál úrrá lenni a helyzeten, hogy ő is ezt használja, legalább a verbális agressziót, ő is hangos lesz, üvöltve próbálja lecsendesíteni a tanteremben őket, és többnyire sikerrel. Mert ez működik, ezt ismerik, ennek kell otthon is engedelmeskedni.

De hogyan lesz ebből valamiféle változás? Akik ezt naponta megélik, pedagógusként, az osztályteremben, ők ebben biztosan kiégnek. Hiszen nem ezért választották a pedagóguspályát. Arra pedig, hogyan induljanak el egy ilyen osztállyal, nem adott tudást a felsőoktatás. És még ha tudna is valami mást, amit próbálna, önmagában semmire sem megy, hiszen a tantestület nem egységes, és hamar felhagy mondjuk az erőszakmentes kommunikáció alkalmazásával ott, ahol mindenki üvölt a gyerekekkel.

No, gondolják most sokan, ezért kell az iskolarendőr. Mert ő még erősebb, nála van gumibot is, ha kell, majd ő segít. De meddig fokozható az erőszakkal kikényszerített rend? Változtat-e ez azon, amiben otthon élnek a gyerekek? Változtat-e azokon a viszonyulásokon, amivel megjelennek az iskola után az utcán, a buszon, bárhol? Nyilván nem. Ahhoz sokkal több rendőr kellene, mindenhova. De vajon ez a jó út?

Nagy teher ezeket nap mint nap látni, ahogy az ember ezt a problémát értelmezi. Ahhoz, hogy változzon valami, rengeteg munka kell. Nemcsak az iskolában, hanem a szülők, nagyszülők generációjában, a felnőtt közösségekben. Az, hogy ők ekkora társadalmi norma-deficitben élnek, az a rendszer hibája. Az, hogy ebből ki tudjuk-e húzni a leszakadókat, nagy kérdés. És csak rendszerszintű változásokkal elképzelhető.

Ezért nagyon fontos terület szerintem a szabálytudat fejlesztése, a szabályok kialakításának és betartásának tanítása, az önértékeléssel párhuzamosan. Mert amíg ekkora szakadék van az emberek életét meghatározó, saját normát tükröző szabályok között, addig az integrációnak/inklúziónak a közelébe sem jutunk.

ITT OLVASHATÓ

„MINKET NE FENYEGESSENEK A POKOLLAL, MERT MI EGYENESEN ONNAN JÖTTÜNK” – HAJLÉKTALANSÁGBAN ÉLŐ NŐK BESZÉLGETŐS KLUBJÁBAN JÁRTUNK

WMN
Szerző: FB
2022.05.27.

A mélyszegénységben, kiszolgáltatott helyzetben élő, nehéz traumákat magukkal cipelő nőknek nagy szüksége van arra, hogy egy összetartó, támogató közösségben érezhessék magukat, ahol megértik, meghallgatják, elfogadják őket. Ezért is hívták életre a Dózsa György úti hajléktalanszállás munkatársai a Desszert Női Klubot, ahol havi rendszerességgel járnak körbe meghívott vendégekkel egy-egy fontos témát. Májusban a szenvedélybetegségekről volt szó, és a klubba ellátogattam Chripkó Lili fotós kollégámmal. Fiala Borcsa riportja.

Idehaza körülbelül két-három millió ember él mélyszegénységben

Köztük rengeteg a nő, akik helyzetük miatt még kiszolgáltatottabbak: sokan vannak, akik gyerekekkel vagy az egész családjukkal kerülnek krízishelyzetbe. A munkaerőpiaci lehetőségeik is sokkal rosszabb a férfiakénál, általánosságban elmondható, hogy kevesebbet keresnek, illetve alacsonyabb pozíciókat tölthetnek csak be. Emellett a családról, gyerekekről való gondoskodás feladata is legtöbbször rájuk hárul, kiszolgáltatott helyzetükből adódóan pedig gyakori, hogy azért nem tudnak kiszakadni a bántalmazó párkapcsolatukból, mert akkor nem lenne hová menniük, ráadásul eltartani sem tudnák egyedül magukat és a hozzátartozóikat. Ezeknek a nőknek igen gyakran kell megtapasztalnia, elszenvednie családon belüli vagy kapcsolati erőszakot, szexuális abúzust, érzelmi, verbális bántalmazást, traumák egész sora húzódik meg életük mélyén...

ITT OLVASHATÓ

HOVÁ TŰNTEK A FIATALOK A MAGYAR POLITIKÁBÓL?

HVG360
Szerző: NAGY IVÁN LÁSZLÓ
2022.05.30.

Hiába van Magyarországon történelme annak, hogy egyetemisták szerveződésbe kezdenek, illetve lelkesen haladnak a politikai pálya felé, most úgy tűnik, nemcsak az ellenzék, hanem a Fidesz körül sem hemzsegnek a tenni akaró fiatalok. De miért? Elemzésünkhöz tucatnyi interjút készítettünk egyetemistákkal, egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, pártok ifjúsági szervezeteinek tagjaival és egykori politikusokkal, hogy megértsük, miért hiányoznak a fiatalok a politikából.

Van értelme politizálnia egy fiatalnak a mai Magyarországon? A cikkhez végzett kutatómunkát azzal a hipotézissel kezdtük, hogy április 3-a, a parlamenti választás után pártállástól függetlenül számtalan érvet lehet felsorakoztatni, hogy miért érdemes távol maradni a formális politikától. Végtére is: az ellenzéki oldalon még a romeltakarítás sem kezdődhetett el, mert a pártvezetők túl elfoglaltak az egymásra mutogatással, a Fidesz pedig bebetonozott egy rendszert, amelyben egy fiatalnak a kiszolgáló szerep, na meg az szja-mentesség jut. Talán a Mi Hazánk huszonéves támogatóinak van víziójuk, feltéve, hogy a Fidesz vállán ülő kisördögnek lenni víziónak mondható.

Mégis, kár volna egy egész generációt leírni csak azért, mert annak nem jutott még a demokráciából, és borítékolni lehet, hogy nem is fog. Elvégre minden rendszernek volt ifjúsági utánpótlása, és minden rendszer ellen a diákok, egyetemisták mozdultak meg először. Ezen a vonalon haladva tehát csak a mikor és a kik a kérdés – vagy az, hogy a NER évtizedes fennmaradásához megvan-e a kellő számú ember, illetve akarat a mostani huszonévesek között. A fiatalok tenni akarásának Magyarországon hagyománya van, a rendszerváltás óta is...

ITT OLVASHATÓ

„NEM CSODA, HOGY A NŐI SZAVAZÓKAT ELVITTE A FIDESZ”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.05.30.

Az ellenzék női program nélkül vágott neki a 2022-es választásnak, hiába javasolták a szakértők, hogy alternatívát kellene mutatni az illiberális családpolitikával szemben - mondta Pető Andrea történész, aki szerint a nőknek a politikában is több csatát kell vívniuk, mint a férfiaknak.

Egyre több nő tölt be vezető politikai szerepet Európában, legutóbb Franciaországnak lett női miniszterelnöke. Svédországban tavaly választottak először női miniszterelnököt, az Európai Parlament elnöke és az Európai Bizottság vezetője szintén nő. Beszélhetünk egyfajta javuló tendenciáról a politikai szerepvállalás és a női egyenjogúság esetében?

Az biztos, hogy egyre több nő válik láthatóvá a politikában és a nők jelenléte már nemzetközi és nemzeti norma is. Már nem a kvótáért harcolnak, hanem a fele-fele reprezentációért. Ugyanakkor azzal érvelnek a szakértők, hogy a hatalom a nemzeti politika szintjéről a nemzetközi vállalatok kezébe kerül, tehát követve a hagyományos fejlődést, minél nagyobb a hatalom és a presztízs, annál kevesebb benne a nő, illetve minél inkább eltűnik a hatalom és a pénz egy szakmából, annál inkább elnőiesedik. Nem véletlen, hogy a nemzetközi cégek igazgatótanácsában csak elvétve lehet találni nőt, és most fontos cél, hogy ez megváltozzon...

ITT OLVASHATÓ

NAGYOT BUKOTT AZ ÁLLAM A GYŐRI QUAESTOR-SZTORIN, DE MEGSZEREZTE A STADIONT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA, SPIRK JÓZSEF
2022.05.30.

A színfalak mögötti osztozkodásba fordult át az elmúlt hetekben a győri Quaestor-vagyonra kiírt árverés. Paár Attila győri építőipari milliárdos érdekeltsége a januári sikeres licit után megszerezte az ETO-hotelt, a bevásárlóközpontot és a futballstadiont, ám a 16 ezer néző befogadására alkalmas pálya végül mégis az államnál kötött ki. A két fél között februártól május közepéig csereberék zajlottak, de eddig sem az árverésről, sem az azt követő ügyletekről nem hoztak nyilvánosságra információt. Az biztos, hogy az állam hatalmasat bukott a sportkomplexumon, Paárék számára viszont akár nullszaldósra is kijöhetett az elvileg sokmilliárdos ingatlanvásár.

Az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. decemberben hirdette meg licitre a bedőlt quaestoros sportcégek, az ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. ingatlanait. A győri stadiont és a körülötte elhelyezkedő komplexumot egy 8,2 milliárd és egy 1,8 milliárd forintos becsértékű csomagban árulták. Bár az árverés januárban eredményesen zárult, az új tulajdonosok nevét a mai napig nem hozták nyilvánosságra.

Amit eddig hivatalos forrásokból tudni lehetett:

- a 2021 utolsó napján indított árverésekre már az első tíz percben befutott egy-egy anonim ajánlat, több aztán a licit január 17-i zárásáig nem is érkezett. Mindkét ajánlat a kikiáltási árral pályázott a csomagokra, nem akadt jelentkező, aki feljebb srófolja.

- A nagyobbik, 8,2 milliárdos csomagba az ETO Park Kft. „hagyatékát” pakolták. Az állami felszámoló ebben hat tételt hirdetett meg, melyek közül a legértékesebb 4,7 milliárdos áron a bevásárlóközpont volt. Ide sorolták be 1,3 milliárd forintért a 16 ezres ETO-stadiont és 1,7 milliárdért a négycsillagos, 103 szobás ETO-hotelt is. További, kevésbé értékes tétel volt az edzőközpont, a hőközpont és az úgynevezett promenád.

- A kisebbik csomagba a Győri ETO Kft. két ingatlana került: a komplexum 17 hektáros parkolója 1,7 milliárdért, és az edzőközpont egy része 110 millióért.

- Az ETO Park része annak a nagy értékű ingatlanvagyonnak, amelyet a Quaestor 2015-ös csődje után a rendőrség, majd a bíróság is bűnügyi zár alá vett. Ezt és az egymilliárd forintos vagyonelkobzás-biztosítási terhet tavaly novemberben, egy hónappal az árverés előtt törölték a hatóságok.

Az ingatlanok legfrissebb földhivatali adataiból az látszik, hogy a licit után meglepő osztozkodás kezdődött...

ITT OLVASHATÓ

VÉGKÉPP ELSZALASZTOTTA A KORMÁNY A SZÜLETÉSSZÁM NÖVELÉSÉT? - SZOMBATRA SZERVEZNEK SÉTÁT AZ ÉLETÉRT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.05.30.

Az előzetes adatok szerint az idén áprilisban már 90 ezer alá csökkent a 12 hónap alatt világot látott gyerekek száma. A Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely (CSAM) munkáját elindító Benda József szerint az elmúlt 10 év volt utoljára alkalmas egy harmadik születési hullám elindítására. Ez azonban elmaradt.

Az előzetes adatok szerint 2022 áprilisában 6484 gyermek született. Az idén a születések száma januárban és márciusban 10 százalékkal, februárban 15 százalékkal, áprilisban pedig 7,6 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához képest. Mostanra láthatjuk azonban, hogy egy fontosnak tartott szint is elbukott: az áprilissal záródó 12 hónapban mindössze 89875 baba látta meg a napvilágot. A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,54 volt az előző 12 hónapra számított 1,57-hoz képest.

Márciusban a gyerekszületések éves száma még 90 ezer felett volt. Februárban a 12 havi születésszám pedig megközelítette a 91,2 ezret. Az akkori brutális visszaesés magyarázataként a KSH úgy vélte, a koronavírus elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt a nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást...

ITT OLVASHATÓ

AZ „IGAZSÁGBESZÉD” IDÉN IS ELMARAD

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2022.05.27.

Mióta Orbán átbucskázott a saját fején és békegalambként született újjá Putyinnak, a háborús bűnösnek a barátjából, utolsó fegyverhordozójából, loncsos kutyájából, akinek a gazda csak csettint a közös sajtóértekezletük után, hogy loholjon a nyomában, az jár a fejemben, hogy hol rontottuk el. Talán ott, hogy lehurrogtuk – én külön cikkben a leghangosabban – Kornai Jánost, aki az „Indulatos röpirat”-ban azt javasolta, hogy a rendszerváltáskor induljunk tiszta lappal, legyen tabula rasa, öntsünk végre tiszta vizet a pohárba. Tegyük tisztába, engedjük szabadon az árakat, a deviza árfolyamát, ne a vágyainkat megtestesítő kiadásokhoz igazítsuk a – soha be nem szedhető – bevételeket, tegyük rendbe a költségvetés bevételi („egyöntetű” kulcsú és minden adó­nemre kiterjedő egykulcsos adókkal) és kiadási (csak annyi támogatást, kiadást tervezzünk, mint amennyi bevételünk biztosan befolyik) oldalát. Nagyra voltunk a két évtizedes reformjainkkal, és lenéztük a lengyeleket, akik kénytelenek voltak sokkterápiával kezdeni a rendszerváltást. Azt hittük, elkerülhetőek a kínok, pedig csak elnyújtottuk és növeltük őket. Ám a legfontosabb, sohase szoktunk rá az igazmondásra...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOKBÓL ÉVI 1 MILLIÁRD EURÓ JUTHAT AZ ORBÁN-KLÁN ZSEBÉBE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.05.30.

"A magyar miniszterelnök a falig elmegy, amikor a saját hatalmi érdekeit megvédve zsarolja az Uniót, mert csak az érdekli, hogy továbbra is hatalomban maradjon, de hozzá pénzt is kapjon Brüsszelből." Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Magyarország nem tart attól, hogy Oroszország megtámadná bármelyik NATO-tagországot – erről beszélt Gulyás Gergely a Daily News Hungarynak adott interjúban, amit az orosz Kommerszant is átvett. A miniszter szerint Oroszország nem jelent fenyegetést a nyugatiakra nézve, már csak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének magas színvonalú haderejének okán sem. A cikk szembeállítja ezzel az észt kormányfő az Ukrajna elleni háború előtt tett kijelentését, miszerint Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a NATO-ra. A NATO főtitkára nemegyszer figyelmeztette ennek kapcsán a Kremlt, fenyegetése esetén a szervezet képes megsokszorozni katonai erejét válaszlépésre kényszerülve. Az orosz Kommerszant azt is megírta, hogy a Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint a NATO Oroszországot nem közvetlen fenyegetést jelentő országként tartja számon.

Az orosz Nyeftyegaz portál pedig arról tudósított, hogy az Országos Atomenergia Hivatal megadta az engedélyt a Paks 2 területét határoló úgynevezett résfal építésére, amiről a magyar külügyminiszter is beszámolt. Ez a fal pedig fontos eleme a további építkezésnek, merthogy ez akadályozza meg, hogy az erőmű területére ne törjön be a talajvíz. 2,5 km hosszú, 32 méter mélyen 1 m szélességű lesz ez a résfal. Ezt követően pedig felgyorsulhat Paks 2 építkezése. Szijjártó Péter beszélt az Európában kialakult energiaválságról, állítva azt, hogy az érezheti magát a jövőben biztonságban, aki saját maga gondoskodik az energiabeszerzésről. Ezért is kap nagy szerepet Paks 2., amellyel ki lehet majd védeni a nemzetközi piac áringadozásait és a beszerzési bizonytalanságokat is. Finnország leállította hasonló orosz atomerőművi építkezését, amellyel 100 milliárdos vesztesége keletkezett, de a magyar kormány ilyen hibát nem akar elkövetni. Tegyük hozzá, az oroszok háborúja alapvetően kétségessé tette az erőmű megvalósíthatóságát.

Hazánk továbbra is blokkolja az uniós olajembargót - erről adott hírt a ma kezdődő uniós csúcs előtt a Speigel. A negatív cím ellenére azonban van remény arra, hogy mind a 27 tagország megegyezzen, mert új javaslattal állt elő az Európai Bizottság vasárnap késő este, amelyben kompromisszumot javasolt, s amiről jópár napja hallani is lehetett: a gázvezetéken igen, hajón nem érkezhet több olaj Oroszországból. A cikk azonban rögtön rámutat arra, hogy míg Németországba, Lengyelországba is a Barátság vezetéken érkezik az olaj, ők egyértelművé tették, szakítanak az orosz beszerzéssel. Eddig egyébként az összes orosz olaj egyharmada érkezett a Bartáságon keresztül. A magyar kormány akadékoskodása azonban óriási felháborodást váltott ki ezúttal is Brüsszelben, mivelhogy mindemellett Orbán 550 millió eurót kért a finomítók átalakítására, további 200 milliót pedig az adriai vezeték kibővítéséhez. Volodimyr Zelenszkij ukrán elnök a ma délután kezdődő EU-csúcson online vesz részt, s Brüsszel attól tart, nem nagyon fogja tudni megmagyarázni a fiaskót, amennyiben az Orbán-kormány mégsem lesz hajlandó megfelelő garanciák nélkül belemenni ebbe az alkuba, pedig hát senki mást nem illetne meg a kedvezmény, csak Orbánt.

A Stuttgart Zeitung hétvégi számában olvashatjuk a német Daniel Freund uniós parlamenti képviselővel készített interjút, amelyben reményét fejezi ki a Zöldeket képviselő politikus, hogy az Orbán miatti uniós bosszankodásoknak minél hamarabb vége lesz. Elmondta, hogy az autokrata Orbánnak nem lenne szabad most részt vennie ezen az EU-csúcson. Hisz nemcsak a magyar demokráciát rombolta szét, de most már a pártja által irányított parlament felett is átveszi az ellenőrzést a rendeleti kormányzással, amit a kihirdetett háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással illetve alkotmánymódosítással ért el. Freund panaszkodik arra is, hogy óriási kerülőkkel és nem kis logisztikai akadályokat elhárítva tudnak fegyvereket és muníciót vagy segélyeket küldeni Ukrajnának, miután Orbán nem engedi át az ország területén a segélyszállítmányokat. Nem véletlenül, hisz Putyin legszorosabb szövetségese és barátja Európában. Ami többek között Angela Merkel CDU-jának és az Európai Néppárt elmúlt évekbeli engedékeny, elnéző politikának is betudható. Most azonban nemcsak a német támogatáspolitikában állt be fordulat, de a háború kitörése után a lengyelekkel is elmérgesedett a viszony, miután világossá vált számukra Orbán orosz politikája. A szlovén szövetségesét pedig nem választották meg, így Orbán egyre jobban izolálódik Európában. Eközben a falig elmegy, amikor a saját hatalmi érdekeit megvédve zsarolja az Uniót, mert csak az érdekli, hogy továbbra is hatalomban maradjon, de hozzá pénzt is kapjon Brüsszelből. Nem tudható, mennyibe fog ez még kerülni nekünk – mondja Freund, akinek információi szerint az uniós pénzek 25%-a jut az Orbán-klánhoz, ami évi több mint 1 milliárd eurót jelent. S amennyiben keresztül viszik a vétó intézményének megszüntetését az uniós alapokmány módosításával, úgy megszűnik a mostani, az uniós egységet megsértő, Magyarország okozta reménytelen helyzet is.

ITT OLVASHATÓ

ERKÖLCSI ÉBREDÉS NÉLKÜL NEM LESZ EGYENLŐBB TÁRSADALOM

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2022.05.28.

- Az Amerikai Egyesült Államokban 60 éve folyamatosan nő az egyenlőtlenség a szegények és a gazdagok között

- Európában is hasonló folyamatok zajlanak le

- 120 éve felívelő fázisban voltunk, és nem a gazdaság növekedése miatt

- Pragmatikus, jövőorientált progresszívokra van szükség, akik erkölcsi megfontolásból akarnak változtatni

- Putyin nem nevezheti győzelemnek, ami Ukrajnában történik, miközben egyesítette az Egyesült Államokat és Európát

- Milyen ember és milyen vezető Obama?

- Interjú Robert Putnammal a Harvard Egyetem kutatójával, aki a BCE Rajk Szakkollégium Andorka Rudolf-díját vette át Budapesten

A társadalmi egyenlőségről szóló írásai a kortárs politikatudomány meghatározó művei. Ön azzal érvel, hogy az 50-es évek óta csökkent a feketék és a fehérek közötti és a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenség. De eközben a társadalmi osztályok közötti egyenlőtlenségek nőttek. Mi okozza ezeket az eltolódásokat és hogyan reagál erre a társadalom?

Az 1950-es évekhez képest, vagy 1900-hoz képest, fokozatosan csökkent a férfiak és nők státusza közötti különbség. Ma sincs tökéletes egyenlőség a nemek között, de a kislány unokámnak több lehetősége van, mint a lányomnak. A lányomnak több lehetősége volt, mint a feleségemnek, és a feleségemnek több lehetősége volt, mint az anyjának. Szóval, a nemek közötti egyenlőség nem teljes, de a nők helyzete már több mint 100 éve folyamatosan javul. Bizonyos tekintetben a nők ma már kiváltságosabbak, mint a férfiak. Ez alatt azt értem, hogy például az Egyesült Államokban a nők átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a férfiak. Ez az egyenlőség egyik fokmérője.

És mi a helyzet a különböző rasszok közötti egyenlőtlenségekkel?

1900 és 1965 között, amikor Amerikában a polgárjogi forradalom lezajlott, a rasszok közötti egyenlőtlenség csökkent. A legtöbb fehér ember úgy gondolja, hogy a fajok közötti különbségek nagyok voltak, és a feketék lehetőségei nagyon korlátozottak voltak, majd jött Martin Luther King, és mint egy villanás, a dolgok jobbra fordultak. Ez teljesen téves. A csecsemőhalandóság, a jövedelem, a lakástulajdon vagy az anyagi jólét más mérőszámai tekintetében a feketék és fehérek közötti szakadék körülbelül 1920-tól 1965-ig, a polgárjogi mozgalom végéig csökkent. Aztán az 1970-es évek eleje óta egyáltalán nem történt előrelépés. Tehát a 60-as évek polgárjogi forradalma óta bizonyos tekintetben a rasszok közötti szakadék csak rosszabb lett. A feketék lakástulajdonlási aránya most alacsonyabb, mint 1965-ben volt, amikor elfogadtuk a polgárjogi törvényt a lakástulajdonlással kapcsolatban. (A polgárjogi mozgalomról a csillagra kattintva olvashatsz tovább*.)...

ITT OLVASHATÓ

A POLARIZÁCIÓ EGYRE TÖBB TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGHEZ VEZET, DE NEM A KÖZÖSSÉGI MÉDIA TEHET RÓLA

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2022.05.30.

A száraz adatok mellett az emberi érzelmeket is vizsgálni kell, ha meg akarjuk érteni, miért polarizálódik a társadalom, állítja a világ egyik legeredetibb közgazdásza, Matthew Gentzkow, aki a múlt héten vette át Budapesten a Rajk Szakkollégium Neumann-díját.

A világ egyik legeredetibb közgazdász kutatója, Matthew Gentzkow, a Stanford Egyetem professzora kapta 2021-ben a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját, amit a járvány miatt a múlt héten adtak át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Gentzkow által vizsgált jelenség, a polarizáció világszerte, így Magyarországon is egyre több feszültséghez vezet, de, ahogy a kutató eddigi munkáiban rámutatott, a jelenség okai jóval összetettebbek annál, mint sokan gondolnák, és a folyamatért korántsem csak a közösségi média a felelős.

Gentzkow tanulmányait a Harvardon végezte, és a Chicagói Egyetem üzleti karán, a Booth School of Businessen eltöltött professzori évek után szerződött a kaliforniai Stanfordhoz, amit a világ egyik legjobb egyetemeként tartanak számon. 2014-ben John Bates Clark-éremmel tűntették ki, amit az Amerikai Közgazdasági Társaság olyan negyven év alatti amerikai közgazdászoknak ítél oda, akik jelentős mértékben hozzájárultak a közgazdasági gondolkodás és tudás fejlődéséhez...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN A MECCSRŐL REPÜLT A BRÜSSZELI UNIÓS CSÚCSTALÁLKOZÓRA – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.05.30.

Erőnléti edzés

Annak a Nicolas Sarkozynek a társaságában nézte a BL döntőt, akit 2021-ben másodszorra is börtönre ítéltek azért, mert közpénzből fizette korábbi politikai kampányát. (Itt lehet keserűen felnevetni.)

Hallgatnak arról, mennyibe került Orbán Viktornak elutaznia a BL-döntőre a megszorítások bejelentése után

Óránként több millió forintos üzemeltetési költségekről lehet szó. Az Átlátszó szerint a NER-elitből más is luxusrepülőgéppel mehetett meccset nézni, mivel szombaton a rendszer oligarchái (illetve Orbán Viktor) által gyakran használt OE-LEM lajstromjelű gép is felszállt Párizsból, majd Budapestre repült vissza, szintén milliókért.

EU-csúcs előtt: újabb feltételeket szab az Orbán-kormány az olajembargó kapcsán

A hétfő-keddi rendkívüli EU-csúcs egyetlen, de szerteágazó témája az orosz-ukrán háború és hatásai. Kitérnek majd az energiaárakra és Európa védelmének kérdéseire, a közös védelmi ipar előtt álló feladatokra is. Online csatlakozik a tanácskozáshoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

FT: Mészáros vonakodott, de Orbán utasítására mégis hitelezte az MKB Le Pen kampányát

A brit lap arra is rácsodálkozik, hogy a bankfelügyeletet ellátó Nemzeti Bank elnökének fia érdekelt lehet a Bankholdingban. Az ilyesmit ugyanis összeférhetetlenségnek hívják máshol.

Orbánék dacolva kitartanak a kémbank mellett

Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária összehangolja kilépését a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból – legalábbis ez derül ki a román pénzügyminiszter szavaiból.

Orbán Viktor megtalálta a csodastratégiát, csakhogy ez katasztrófához vezet

“A lényeg: a kaotikus világban a szorongó embereknek mutasd fel a fenyegető veszélyeket, majd ígérd meg a békét, sőt a régi dicsőség helyreállítását, amit a személyedben megtestesülő erő garantál!”

Most a rezsicsökkentés és a családok védelméről küldött levelet a kormány a járványinfós emailcímekre

A Kormányzati Tájékoztatási Központ a Telexnek határozottan azt válaszolta, hogy csak az oltásokkal kapcsolatos információk terjesztésére használja majd a felhatalmazást, hamar kiderült, hogy ez nem igaz.

Hadházy: mammográfiás szűrőbuszok állnak parlagon egy parkolóban

Mondjuk a számot is hozzá: 1,75 milliárd.

Orbán Ráhel barátnője lett a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese

Ha emlékszünk, egy személyben Guller Zoltán dönt az eltitkolt turisztikai támogatásokról.

Az egykori HVG-s D. Bányász Gergő lesz Navracsics Tibor sajtófőnöke

Az Index stábjának 2020-as tömeges távozása után oda is kapacitálták főszerkesztő-helyettesnek, de mint azt a Media1 megírta, végül nemet mondott.

A CÖF-öt nem vizsgálja az ÁSZ

Több ezer civil egyesületet és alapítványt viszont de.

Nem gyanúsítják a fideszes képviselőket a TAO-pénzek elsikkasztása miatt

A százmilliós támogatások ellenére a sportegyesület adóssága 2020-ra már olyan mértékűvé vált, hogy a megye I-ben induló, hivatásos focicsapat már nem tudott elindulni a bajnokságon.

Magyarország megpályázhatja a 2036-os olimpiát

2024-ben Párizsban lesz az ötkarikás torna, így mindenféleképp két ciklust ki kell várni a következő európai rendezésre. 2028-ban Los Angeles látja vendégül a világ sportolóit, 2032-ben pedig az ausztrál Brisbane.

Éhínség jöhet, ha nem sikerül feltörni az orosz tengeri blokádot

Az orosz haditengerészet pozíciója egyelőre megkérdőjelezhetetlen jelen körülmények között a Fekete-tengeren.

Az oroszok szerint semmi közük ahhoz, hogy Ukrajnából nem jut ki a gabona

Marija Zaharova ezzel szemben teljesen alaptalannak nevezte a nyugati vádakat, miszerint „minden bajnak a különleges katonai művelet az okozója”, valamint azt is tagadta, hogy Oroszország külföldi hajókat blokkol a Fekete-tenger és az Azovi-tenger kikötőiben.

Lavrov: Putyin nem beteg

Ez nézőpont kérdése.

A polarizáció egyre több társadalmi feszültséghez vezet, de nem a közösségi média tehet róla

Mindehhez egy Márai-idézetet tennénk hozzá (Napló, 1947.)...

ITT OLVASHATÓ

INOTAI ANDRÁS: FELGYORSÍTOTT SEBESÉGGEL MEGYÜNK A SZAKADÉK FELÉ

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSANNA
2022.05.30.

„Nem hátra, csak előre! – volt a Fidesz választási szlogenje. Tény, felgyorsított sebeséggel megyünk a szakadék felé. Amit most bejelentettek, az annak a jele, hogy ott vagyok a folyón átívelő híd korlátjánál, már visszajönni nem tudok, kapaszkodom minden erőmmel, remeg a kezem és közben azon jár az agyam, hogy mikor zuhanok a mélybe” – mondott velős ítéletet az extraprofit-adóról és a nem megszorításnak nevezett megszorítás egyéb elemeiről Inotai András. A közgazdász professzor leszögezte: „Orbánéknak az elmúlt 12 év alatt egyetlen percig sem volt hosszútávú, átgondolt gazdaságpolitikájuk. Ami van nekik, az hatalompolitika, pedig az uniós támogatás páratlan modernizációs lehetőséget kínált volna”. Arról is beszélt, mi a különbség a Bajnai- és az Orbán-féle válságkezelés között. Például a kialakulásában játszott felelősség és az, hogy mi marad utána örökül az országra.

Valójában mekkora megszorítási csomagot jelentettek be Orbánék „fű alatt”? A Portfolió 2250 milliárdosról, a GDP 3,7 százalékának megfelelő kiigazításról ír. Ez brutális, valóban szükség lehet erre vagy talán még komolyabb megszorításra?

Az biztos, hogy tetemes a hiány, ezt eddig is tudtuk, a bejelentett megszorítások mellett is öt százalék feletti lenne, miután az első négy hónap alatt összejött az eredetileg tervezettnek majdnem a 90 százaléka. Ennek a hiánynak azonban van egy olyan része, ami nem jelenik meg a költségvetési deficitben, de egy nagy részét a kormány titkolja is. Szeretném tudni, hogy mekkora az a hiány, ami abból adódik, hogy a kormány előre elköltött egy csomó pénzt, s azt tervezte, hogy az Európai Unió kifizeti majd. Ez két külön számla, ha a kettőt egyberakom, akkor jóval a GDP tíz százaléka feletti lenne. Arra gondoltak, hogy elkezdenek jönni az uniós pénzek, s így megússzuk az idei évet egy nyolc-kilenc százalékos költségvetési hiánnyal. Mintegy 2500 milliárd forintra rúg az az összeg, amit – mint most látjuk – le szeretnének faragni, ez négy százalékponttal levinné a deficit nem titkolt részét. Ha ez bejön, akkor valóban lehetne teljesíteni a Magyar Nemzeti Bank által belőtt 4,9 százalék körüli büdzséhiányt. Mint látjuk, a 2500 milliárdos megszorítás egyharmadát extraprofitból tervezik beszedni, kétharmadát pedig ahogy mondták – részletek nélkül – a kiadások visszafogásából. És még egy dologról nem tudunk, a tíz évvel ezelőtt elindított letelepedési kötvények idéntől kezdődő visszafizetése. Hol van ennek a fedezete? Ezek ugyanis több százmilliárd forintos költségvetési kiadási tételek...

ITT OLVASHATÓ

EZ NEM KONZERVATIVIZMUS. EZ A KONZERVATIVIZMUS PARÓDIÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.05.30.

Amerikai mintákat kritikátlanul másoló, konfliktusokat importáló, internacionális – a kormányközelben rengeteg közforintból építgetett „új konzervativizmus” néhány év alatt pont olyan lett, mint baloldali ellenfelei. Csúcsterméke: elitellenes konferencia a szabadság jegyében, melyre a saját eliten kívül más nem léphet be. Eközben a 20 évvel ezelőtti Konzervatív Kiáltvány szerzője az amerikai „világállammal” szembeni „alternatívaként” ír Putyinról, aki „európai értelemben konzervatív” beszédeket tart. Hogyan lett Orbán Viktor rendszere sikeresen egyszerre jobb- és baloldali? Mi lett a hatalom eszméiből 12 év alatt? Esszé...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: „VOLNA MÁS ÖTLETEM AZ ERKÖLCSI KÖTELESSÉGET ILLETŐEN, HA MÁR MAGYARORSZÁG KERÜLT SZÓBA, PÉLDÁUL AZ OKTATÁS VAGY AZ EGÉSZSÉGÜGY ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, DE A MINDENT ELBORÍTÓ KORRUPCIÓRÓL IS ESZEMBE JUT EGYNÉMELY ERKÖLCSI KÖTELESSÉG, HA MÁR...”

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.05.29.

Tegnap megemlékeztem arról a jeles tényezőről, akinek a fejéből teljes vértezetében pattant ki a magyar kultúrpolitika hordozta, gondozta, ápolta és eltakarta nemzeti kultúra legfőbb és legobjektívebb „mércéje”, jelesül az, hogy „a világ legjobb dolga magyarnak lenni.” Erről a továbbiakban nem nyitható vita, ellenben hisszük, valljuk, elismerjük, büszkék vagyunk és tiszteletben tartjuk, hogy a fenti tétel a gravitáció törvényénél, a tehetetlenség törvényénél, a dinamika alaptörvényénél, a kölcsönhatás törvényénél, a szuperpropozíció elvénél, valamint az apa férfi, az anya nő alkotmányos alapvetésénél erősebben, tartósabban és sokkalta örökérvényűbb módon fennáll a Kárpát-medencében, az idők végezetéig és azon is túl, amíg csak ég és föld létezik, no meg persze a NER.

Most pedig olvasom, hogy Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint „Magyarország erkölcsi kötelessége” pályázni a 2036-os nyári olimpia megrendezésére.

Nekem persze volna más ötletem az erkölcsi kötelességet illetően, ha már Magyarország került szóba, például

az oktatás vagy az egészségügy összefüggésében, de a mindent elborító korrupcióról is eszembe jut egynémely erkölcsi kötelesség, ha már...

Ám leginkább az jut az eszembe, hogy mi a francnak nem tudnak csendben a seggükön megmaradni ezek az állami nagyberuházás módjára támogatott, kedvelt, rendszerkompatibilis purifikátorok, s miért kell folyton mércéket és erkölcsi kötelességeket megfogalmazniuk másokkal szemben, miért érzik permanensen azt, hogy utat kell mutatniuk, s hogy legfőképp nekik kell utat mutatniuk országnak, kontinensnek, az egész ostoba, neveletlen és fékevesztett világnak. Szakmányban szülik a normatívákat, a maximákat, a kategorikus imperatívuszokat, „cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind Magyarország nyári olimpiai rendezésének elveként érvényesülhessen”, s miért magától értetődő számukra, hogy felhatalmazással rendelkeznek valamiféle erkölcsi-morális villanypásztori szerepre. Továbbá milyen világkép fűti-hajtja őket, amely azt a bizonyosságot termeli ki bennük, hogy országnak és világnak elementáris igénye és szüksége van a folytonos javallatokra, indítványokra, példamutatásra és agitpropos előterjesztésekre.

Miért nem értik a privacy szó jelentését, s miért adnak tanácsot még a hálószobámban is?

ITT OLVASHATÓ

„SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL” – VÁLASZ UNGVÁRY KRISZTIÁN „A HAZUGSÁG NAPJA” CÍMŰ ÍRÁSÁRA

MÉRCE
Szerző: LACZÓ FERENC
2022.05.30.

Történelmi érvekkel lehetetlen a második világháborús győzelmet elvitatni a Szovjetuniótól. Noha felszabadítani a sztálini rendszer valóban nem volt képes, a fasizmus legyőzése nélkül nem a szabadság győzött volna 1945-re Kelet-Európában – hanem a még embertelenebb hazugságok és a még korlátlanabb erőszak. Válasz Ungváry Krisztián május 9-ét kipellengérező írására.

Ungváry Krisztián épp május 8-án – a második világháború európai színtéren való lezárulásának 77. évfordulójának egyik, de nem egyedüliként számon tartott napján – tette közzé „A hazugság napja” című markáns írását a Telexen. Jelen írás e cikk főbb állításaival kíván vitába szállni. Két kérdést fogok lentebb röviden tárgyalni, ezáltal pedig két szinten is kritikailag közelítek Ungváry sajátos érveléséhez.

A kérdések így hangzanak: Miként értelmezzük, ami 1945-ben, a második világháború végével Európában, kiváltképp annak keleti felén történt (ezt nevezhetjük akár írásom történelmi-fogalmi részének), és miért minimum félrevezető, amit Ungváry Krisztián cikke e téren állít? A másik egy klasszikus történetpolitikai kérdés: hogyan használják fel a történelem e drámai és tragikus nagyfejezetét politikai célokra, miként manipulálják azt, illetve miként is tárgyalja Ungváry cikke e történetpolitikai szintet?

A történelmi-fogalmi és a történetpolitikai szintek a valóságban természetesen gyakran összefonódnak. Cikkemben – Ungváryval ellentétben – mégis külön próbálom választani őket, mielőtt néhány átfogóbb következtetést próbálnék megfogalmazni...

ITT OLVASHATÓ

HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA: SÚLYOS PROBLÉMÁK VANNAK AZ IDŐSOTTHONOKBAN, MEGOLDÁSUK NEM TŰR HALASZTÁST

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2022.05.30.

„Vannak olyan emberek, akik az idősotthonokban egy-két vagy akár három napig nem esznek, vagy nem esznek eleget, mert nincs, aki megetetné őket” – magyarázza Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elnöke. Kevés a férőhely, de szakemberek sincsenek, mert inkább elmennek árufeltöltőnek, hogy meg tudjanak élni. Súlyos a helyzet, nem tűr halasztást – véli az elnök. Mint mondja, a nyugdíjas szervezetek nagyra értékelik, hogy az Állami Számvevőszék ezt a területet alapos vizsgálat alá vette. Az elmúlt években ugyanis sorozatosan jelezték azokat a súlyos problémákat, amelyeket most az ÁSZ is megfogalmazott. Az ÁSZ-jelentés megállapításairól és a saját tapasztalataikról kérdeztük.

– A szociális terület mindig több megbecsülést igényelt volna, de az utóbbi években nagyon háttérbe szorult. Sokan azt sem tudják, hogy probléma lenne vele. Mit tapasztaltak a nyugdíjas szervezetek?

– Mind az idősgondozás alapellátásában, mind pedig a bentlakásos idősotthonokban tapasztaltak döntő többsége összefügg azzal, hogy a működés minőségi és mennyiségi problémákkal küzd. Több idős ember igényelne szolgáltatásokat, több férőhelyre van szükség. Nagyon sok az ellátatlan ember, különösen a bentlakásos intézményekben látjuk ezt. Ami azt jelenti, hogy vannak, akik szeretnének bekerülni, de nem tudnak, miközben az ellátásuk már csak idősotthonban megoldható. Nagyon sok olyan családtaggal találkozunk, akik folyamatosan segélykiáltásokat fogalmaznak meg, mert olyan korcsoporthoz tartoznak, akiknek még dolgozniuk kell. De nem tudnak dolgozni, teljesíteni a munkahelyükön úgy, hogy közben idegesek, mert bármikor kaphatnak egy telefont, hogy siessenek haza, mert az édesanyjukkal, az édesapjukkal, vagy valamelyik családtagjukkal olyan probléma van, amit csak ők tudnak megoldani. Az is befolyásolhatja a munkavégzésüket, ha folyamatosan arra gondolnak, vajon mire fognak hazamenni, milyen állapotban van a hozzátartozójuk, vagy egyáltalán megtalálják-e...

ITT OLVASHATÓ

CIVILEK SZÍVATÁSA, PÁRTOK ADÓZTATÁSA ÉS A SOKMILLIÁRDOS PÉNZMÚZEUM - A 444 NÉGY KIEMELT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.05.30.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, tökéletes egy újabb hétfő reggel mellé. Ezt a négy cikkünket külön is ajánljuk:

- Az ÁSZ még a sérült gyerekekkel foglalkozó civileket is vizsgálja a közélet befolyásolása miatt, de a CÖF-öt nem

- A Molnál és a bankoknál tényleg van elvonható extra, máshol inkább politikai ügyeskedés az „extraprofit” adó

- Oké, hogy Matolcsyék boldogok, de nekünk mire jó az új Moszkva téri Pénzmúzeum?

- „Hogyan lehetséges, hogy egy háborús bűnös gengszter históriája tabu Magyarországon?

ITT OLVASHATÓ

ÚJ KÖVETELÉSSEL ÁLLT ELŐ AZ ORBÁN-KORMÁNY, MÉG MINDIG AKADÁLYOZZA A MEGÁLLAPODÁST AZ OLAJEMBARGÓRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2022.05.30.

A ma Brüsszelben összeülő állam- és kormányfők is tárgyalhatnak az olajembargóról, de senki sem vár még megállapodást.

A hétvégén sem tudtak megegyezni az EU tagállamai az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, amelynek legfontosabb része az orosz olajszállításokra vonatkozó embargó. Az elmúlt hetekben körvonalazódott javaslat szerint az olajstopot szakaszosan vezetnék be, és Magyarország, valamint néhány másik közép- és kelet-európai ország hosszabb átmeneti időt, illetve pénzügyi támogatást kapna az átállásra. Az Orbán-kormány kezdettől fogva ellenezte az energiahordozóra kivetendő büntetőintézkedést, majd indítványozta, hogy a vezetéken érkező nyersolaj importját vegyék ki a szankciós csomagból...

ITT OLVASHATÓ

A MINDENNAPOS HATALMASKODÁSRÓL NEHÉZ ORVOSI LÁTLELETET VENNI

TELEX
Szerzők: Liptai Lívia, Balázs Barbara
2022.05.30.

Itthon ma becslések szerint több mint 200 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozatává teszi a partnere, a nők majdnem felét érinti élete során valamilyen testi és/vagy szexuális bántalmazás, és hetente átlagosan egy nő hal meg kapcsolati erőszak miatt. A nők elleni erőszak világszerte a leggyakoribb emberi jogi jogsértés lehet, a családon belüli és a párkapcsolati erőszak pedig a leggyakoribb, mégis a legritkábban bejelentett bűncselekmény. Mit jelent az, hogy a bántalmazás rendszerszintű, mi nehezíti meg az elnyomó kapcsolatból való kilépést, és miért nem képes a rendszer védelmet nyújtani azoknak, akik rászorulnak? A Telex ötrészes sorozatának első része...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN