– „A szabadság nem ijesztő dolog” – Péterfy Bori a művészek respektjéről, a nők szabadszájúsághoz való jogáról és családja Erdélyhez fűződő viszonyáról. Interjú
– „A magyar politika kiüresedett” – Jámbor András szerint amíg fenn tudják tartani a Fudan ügyét, egy kapavágás sem fog történni. Interjú
– Saját kerületével birkózik Németh Szilárd – Kordon blőd: elbarikádozták a fideszes mindenes birodalmát
– „Amint legyőzzük az oroszokat, visszamegyek tanítani!” – Fegyir Sándor, az Ungvári Egyetem harcoló tanára a fronton szerzett tapasztalatairól, gyökereiről és a kegyetlenkedések okairól. Interjú
– Szomorú hungarikum – Szeptembertől már nem tanít a közoktatásban Tóth Viktor, a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmának elindítója. Vele beszélgettünk
– Felmondási tilalom és vezénylés az iskolákban? Mi jöhet még? – Sokan attól félnek, ezeket is bevezetheti a kormány a pedagógushiány kezelésére
– Nem akarnak praxist, inkább helyettesítenek – Egyelőre kevés látható eredménye van annak, hogy a kormány a pénzcsapok megnyitásával a praxisközösségek felé igyekszik terelni a háziorvosokat
– Kifizettük, mégsem jött házhoz virtuálisan az orvos – 300 millió forintot fizettek ki rá közpénzből a covidjárvány idején, ám úgy tűnik, senki sem hallott róla
– Nem vették észre, hogy vége a kampánynak – Nyoma sem volt a koherens gazdaságpolitikának a miniszteri meghallgatásokon
– Zavaros viszonyok a víziszárnyas-ágazatban – Egyre jobban szorítják az ágazatot az egekbe szökött takarmányárak és a madárinfluenza
– Politikai földindulást hozhat az élelmezési válság – Rendkívül sok konfliktus kerülhet felszínre, amelyeknek a kezelésére egyelőre senki sem készült fel
– Kárpátalja: van, aki már hazatért – A magyarság helyi politikusai abban bíznak, hogy nem csökken 100 ezer fő alá az ottani magyarság lélekszáma
– Tilos a szőke haj, tilos a műköröm – A fia még az apján is túltesz, egyre abszurdabb szabályokkal korlátozzák a nők jogait Türkmenisztánban
– Szoros ölelés – Andrzej Duda kijevi útja minden eddiginél egyértelműbben demonstrálta Lengyelország és Ukrajna szövetségét
– Észak-Írország: újabb ütközet brexitügyben – Hogyan történhetett, hogy első ízben egy katolikus párt nyerte meg a parlamenti választást?
– Kert hajléktalanoknak – Utólag zseniálisan egyszerű ötletnek tűnik hajléktalanszállón kertet csinálni az intézetben magukat átmenetileg meghúzóknak
– Miniszterelnök ingujjban – Jelenleg a politikai döntéshozók elsődleges célja az energiabiztonság megteremtése. Kérdés, hogy ennek oltárán hajlandók-e feláldozni a korábban kitűzött klímacélokat
– Fjordok visszhangozzák a sikolyt – Valószínűleg „Európa legnagyobb kulturális beruházását” nem a Városligetben találjuk, a nyertes azonban legalább annyira problémásnak tűnik, mint a Liget-projekt
– Mennyire aggasztó a majomhimlő? – Ez lesz az új covid? Nem valószínű, mert a himlő nagyon más betegség, de megtanulhattuk az elmúlt két évben, hogy a járványoknál semmit sem szabad készpénznek venni
– Fogyni gyerekjáték! (Sajnos nem) – Az emberek az egyszerű megoldást ígérő étrend-kiegészítőkhöz és a csodadiétákhoz nyúlnak, amelyek hatásossága bizonyítatlan a megtévesztő reklámjai ellen a gyakorlatban mégis szinte lehetetlen hatékonyan fellépni
– Csernobil már a következő turistaszezonra készül – Szerhij Mirnij, a Chernobyl Tour nevű vállalkozás alapítója
– Egy elfeledett diplomata, akinek a tulipánt köszönheti Németalföld – Ötszáz éve született Ogier Ghiselin de Busbecq, aki több ponton is szemtanúja, résztvevője volt a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakának
– Történetek a csodavárásról – Izgalmas kiállítás a Kassák Múzeumban Újvári Erzsiről és Barta Sándorról, a korai avantgárd meghatározó alakjairól
– Sportvezetőként elhasalt, fideszesként legyőzhetetlen – Szűcs Lajos vezetése alatt közel volt a csődhöz a teniszszövetség, politikusként sikeresebb, mint valaha
Publicisztika:
– Dévényi István: Lélektelen néplélek
– Gulyás Balázs: Az unokázós csaló – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Lányi András: Fent mint lent, lent mint fent
– Ficsor Benedek: Gyerünk, ugorj! – Álláspont
– Nagy Bandó András: Nem az ördög ügyvédje
– Szabó Antal: Halványvörös Hadsereg
– Nagy Attila Tibor: Lejtmenetben Márki-Zay Péter – A NER uralma alatt
– Pápay György: Mi leszünk a többség? – Titkos köztársaság
– Lukács Csaba: Szenczy Sándor (1965–2022)
– Végh Kata: Az igazgató – Tárca
– Gazda Albert: Csak a nihil – Beszökött az ősz
– Híd Jenő rajzol: Tegyük végre helyre a dolgokat!
– Benedek Szabolcs: Gergely lábujja – Az én hangom mélyebb
– Ficsor Benedek: Jégre vitt sportnemzet – Szotyola
– Puzsér Róbert: A király elegtételt vett
– Marabu: Psszt!
Kritika:
– Ugrándozunk, ugrándozunk? – William von Hippel: A nagy társas ugrás
– Tótágast állva borzongunk – Stranger Things. Netflix
– Kofferokból kipakolt mitológia – Peter Balko: Akkor, Lošoncon
– Egy csésze tradíció – Downton Abbey – Ötórai tea szakácskönyv
Bűvös Szakács-melléklet
– Zsírosdeszka vagy burrito? – szendvicsek a világ körül
– Onigirazu (rizsszendvics)
– Pan bagnat (nizzai szendvics)
– Sokupan (japán tejes kenyér)
– Bánh mì (vietnámi–francia fúzió)
– Uborkás szedvics
– Klubszendvics
– Halikrás smørrebrød (Noma)
– Rozsos szendvics angolnával és tojással
– Crostini di fegatelli (kenőmájas szendvics)
Ez persze valóban csak szimbolikus jelentőségű győzelem Ukrajna számára. Hogy mi lenne a tényleges diadal, hogy miként is kellene megfogalmazni a háború lezárásának kívánatos feltételeit, arról a New York Times közöl hosszú elemző cikket, és abból az derül ki, hogy a választ egyelőre nem tudják sem Washingtonban, sem Brüsszelben, sem pedig Kijevben. A vita a New York Times szerint alapvetően arról folyik, hogy fel kell-e adni azt a három évtizeden keresztül folytatott próbálkozást, amely Oroszország valamiféle integrálását célozta. Az Egyesült Államok úgy beszél Oroszországról, mint valamiféle pária államról, amelyet el kell vágni a világgazdaságtól, mígnem mások, javarészt a Európában, azokat a veszélyeket domborítják ki, amelyek Moszkva elszigetelésének, Putyin megszégyenítésének lennének a velejárói.
Amerikában - írja a lap - a háború eddigi három hónapja alatt az ambíciók egyre növekedtek. Kezdetben csak azt remélték saját erőfeszítéseiktől, hogy Oroszország nem fog könnyű győzelmet aratni, meg fogja fizetni annak az árát. Miután azonban az orosz haderő képtelen volt bevenni Kijevet, a washingtoni kormányzat lehetőséget lát arra, hogy megbüntesse az orosz agresszorokat, meggyengítse Putyint, megszilárdítsa a NATO-t, a transzatlanti szövetséget, és ezzel egyúttal megüzenje Kínának is, hogy agresszió révén nem lehet területi nyereségre szert tenni. Ami Volodimir Zelenszkijt illeti, a New York Times emlékeztet arra, hogy az ukrán elnök egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a háború lehetséges lezárását illetően: ezekben a NATO-csatlakozás vágya mellett még Ukrajna semleges státusának a felvetése is szerepelt. A célok tisztázatlansága miatt számos kérdőjel van akörül, hogy mi lenne a győzelem definíciója, milyen álláspontra kellene helyezkedni a konfliktus lezárását célzó majdani tárgyalásokon. Ha például Zelenszkij tesz néhány engedményt, akkor az Egyesült Államok és szövetségesei feloldják-e azokat a szankciókat, amelyek egyebek közt az orosz hadiipari kapacitások visszavetésére irányulnak? Ha az ukrán vezetés belemegy például abba, hogy Putyin megkapja, illetve megtarthatja a szárazföldi összeköttetést a Krím félszigettel, és a rendezés keretében részlegesen feloldják a szankciókat, akkor a republikánusok - de talán a demokraták körében is - azzal vádolhatják majd Bident, hogy megjutalmazta az orosz elnököt Európa térképének erőszakos átrajzolásáért - érzékelteti a dilemmákat a New York Times.
A NATO és az Európai Unió - írja a lap - eddig meglepően egységesnek mutatkozott, de ezt most kikezdi az, hogy Magyarország, amely támogatta az első öt szankciós csomagot, az olajembargónál leblokkolt, és az európaiak egyelőre még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy beszüntessék az orosz gáz importját.
Kiemeli a New York Times, hogy Közép- és Kelet-Európában, a szovjet dominancia emlékei miatt a vezetők jobbára keményebb nézeteket hangoztatnak, Oroszország legyőzésének a szükségességéről beszélnek. Kaja Kallas észt, illetve Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök háborús bűnösként említi Putyint. Franciaország, Olaszország és Németország azonban aggódik a háború elhúzódásának, illetve a konfliktus befagyásának az eshetősége miatt, ami károkat okozhat a nagy és jómódú nyugati tagállamok gazdaságának.
Az oroszok ukrajnai háborújának lehetséges végkimeneteléről a német sajtóban is olvashatunk. Rüdiger von Fritsch, aki 2014 és 2019 között volt Németország moszkvai nagykövete, a hamburgi Die Weltnek adott interjújában - amelyet aztán ismertetett a Frankfurter Rundschau is - arról beszélt, amit időnként másik is meg-megpendítenek, vagyis hogy a Vlagyimir Putyin elleni katonai puccsot sem tartja kizártnak. Az Oroszországot kiválóan ismerő volt diplomata szerint a belső elégedetlenség elvezethet ide, hiszen a háború olyan balszerencsésen alakult eddig a Kreml szemszögéből, hogy az elnök immár saját hatalmon maradásáért harcol Ukrajnában. Nincs abban a helyzetben, hogy megkössön valamilyen rossz kompromisszumot, de ha nem tudja szállítani a sikert, akkor alaposan megnőhet a rá nehezedő nyomás. Von Fritsch nem számít népfelkelésre, arra azonban sokkal inkább, hogy az orosz hadsereg megelégelheti a dolgot, és arra a következtetésre juthat, hogy a háború folytatása túlságosan káros Oroszországra nézve. Ebben az esetben a katonák elnökcsere mellett dönthetnek - vélekedik a volt nagykövet.
