2022. május 26., csütörtök

SZAVAKON TÚL - BEREMÉNYI GÉZA (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: KADARKAI ENDRE
2022.05.26.



A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen.
Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját. A műsor minden vasárnap 13.00-tól hallható a Klubrádióban. Készítők: Árva Brigitta, Mihók Péter, Rózsahegyi Gábor


ROMÁNIÁBAN TÖBBET KERESNEK A PEDAGÓGUSOK, MÉGIS TÜNTETTEK A ROMLÓ MEGÉLHETÉSÜK MIATT BUKARESTBEN

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2022.05.26.


Három országos pedagógus-szakszervezet tartott tüntetést Bukarestben, amiért a kormány nem ül le velük tárgyalni. A romániai oktatási alkalmazottak bérének vásárlóereje is drámaian lecsökkent a 13,8 százalékos infláció alatt. Egy pedagógus havi bruttó bére így is magasabb Romániában, mint egy magyarországi kollégájának bére.

Januárban figyelmeztető sztrájkot is tartottak a romániai pedagógusok. A szakszervezetek sérelmezik, hogy a sztrájk óta nem ült tárgyalóasztalhoz velük a kormány és nem ajánlott ütemtervet sem a törvényben előírt béremelések bevezetésére.

A szakszervezetek szerint „burkolt fenyegetés” volt a kormány részéről, hogy béremelés helyett az adóhatóság közzétett a pedagógusoknak egy útmutatót arról, hogyan kell adózni a korrepetálással szerzett kiegészítő jövedelem után.

Magyarországon a pedagógusok bérhelyzete a romániai pedagógusokénál is rosszabb.

Romániában egy kezdő pedagógus havi bruttó 243 ezer forintnak megfelelő bért keres, míg Magyarországon a kezdőfizetés havi bruttó 195 ezer forint. Romániában tíz év munkatapasztalat után havi bruttó 285 ezer forintnak, tizenöt év után havi bruttó 302 ezer forintnak megfelelő román lejt keres egy pedagógus, míg Magyarországon tíz év után csak 254 ezret, illetve tizenöt év után 273 ezret keres egy pedagógus. Negyven évnyi munka után is 72 ezer forintnak megfelelő összeggel magasabb a bruttó bére egy romániai tanárnak, mint egy magyarnak.

Egy magyarországi tanárnak heti 22-26 órát kell tanítással töltenie, míg egy romániai tanár pluszjuttatásokat kap heti 18 tanóra után.

A szlovákiai pedagógusok is az oktatási rendszer összeomlásától tartanak, tanárhiányra és alacsony bérekre panaszkodnak, ezért június 15-re tüntetést is szerveznek. A szlovákiai régiós oktatásban egyébként a 2021-es átlag bruttó bér juttatásokkal együtt 1387 euró körüli volt, ami nagyjából 545 ezer forintnak felel meg.

ITT VANNAK A MEGSZORÍTÁSOK? EXTRAPROFITADÓ ÉS LEÁLLÍTOTT BERUHÁZÁSOK | SPARTACUS #27

SPARTACUS
Szerző: PARTIZÁN
2022.05.26.



A választás utáni levegővételnek vége: miniszterek és államtitkárok kinevezve, kezdődik az új ciklus. Az ötödik Orbán-kormány első komolyabb intézkedése a honvédelmi és a rezsialap létrehozása, a kabinet különböző extraprofitot felhalmozó szektorok megadóztatásával igyekszik saját szavaival élve megvédeni a családokat. Mit jelent ez valóságban? Elég a gazdaság rendberázásához az a 800 milliárdos összeg, amit az alapoktól remélnek? Nem rakódhatnak rá a terhek a fogyasztókra? Elemzőinkkel Pogátsa Zoltánnal és Zsiday Viktorral beszéljük át a kormányinfón elhangzottak összefüggéseit. De nem feledkezünk meg a kultúráról sem: Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára meghirdette a kultúrharc újabb felvonását. A Kommentár folyóiratban közlendő programadó írásáról kérdezzük stúdiónkban. Vendégünk lesz még Tóth Viktor, nemrégiben felmondott pedagógus, és bemutatjuk a Magyarország globális története című kiadványt is, a szerkesztőkkel beszélgetünk. Vendégeink: - Szabó László, titkár, Magyar Teátrumi Társaság - Laczó Ferenc, történész, Maastrichti Egyetem - Varga Bálint, adjunktus, Grazi Egyetem - Tóth Viktor, pedagógus - Pogátsa Zoltán, közgazdász - Zsiday Viktor, befektetési szakértő Az adás részei:
0:00 - Visszaszámláló 4:45 - A hét hírei - monológ 11:41 - A kultúrharc Szabó László szerint 37:26 - Magyarország globális történelme 50:10 - Tóth Viktor, felmondott a polgári engedetlenséget elindító tanár 1:04:30 - Pogátsa Zoltán a különadókról 1:18:23 - Zsiday Viktor a különadókról

MINDEN, AMIT A NYOLC SZEKTORRA KIVETETT KÜLÖNADÓRÓL EDDIG TUDNI LEHET

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2022.05.26.


A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részleteket is mondott azokról a különadókról, amelyeket Orbán Viktor már szerdán beharangozott. A kormány a rezsicsökkentés és a honvédség támogatása érdekében az „extraprofitot” fogja adóztatni. Következetesen ezt a kifejezést használják a kormánytagok, ami politikai értelemben könnyebben eladható intézkedéssé teszi a szektorális különadókat.


A kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, a különadókat jelen állás szerint idén és 2023-ban szedik be. Az adók bevezetésének okaként nemcsak a megugrott nyersanyagárakra és az energiaárak elszállására hivatkoznak, hanem „a brüsszeli szankcióspolitikát” is okolják. Tehát nem azt mondják, hogy a felelős az orosz inváziót elindító Vlagyimir Putyin, hanem most is inkább az EU ellen építik fel a narratívájukat...


HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 91. NAPJÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.05.26.


Az oroszoknak sikerült a Donbaszban lévő ukrán csapatösszevonást kettévágni; a megszállt területeken folytatódik az ukrántalanítás. Az oroszok kihozták a raktárakból a T–62-es harckocsikat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 91. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • - Az oroszoknak sikerült a Donbaszban lévő ukrán csapatösszevonást kettévágni – ezek bekerítésére törekednek.

  • - A megszállt vagy elfoglalt területeken folytatódik az ukrántalanítás.

  • - Az oroszok kihozták a raktárakból a T–62-es harckocsikat, s folytatják többek között a Kígyó-szigeten kialakított állásaik megerősítését.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán fél Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén a harctevékenység intenzitásának megnövekedéséről tájékoztat. Limant [Лиман] részben elfoglalták azok az orosz erők, akik egy délkeleti (Sziverszk–Bahmut [Сіверськ–Бахмут]) irányban végrehajtandó újabb támadásra készülhetnek fel. A védők arra törekednek, hogy ne engedjék a Liszicsanszk–Bahmut országút Donyeck megyében fekvő szakaszának elfoglalását, támadásokat visszaverve a Bilohorivka–Nahirne–Beresztove [Білогорівка–Нагірне–Берестове] régióban. A Szjevjerodoneck térségében található fő ukrán csapatösszevonást két részre vágták: Liszicsanszk–Szjevjerodoneck, illetve Hirszke–Zolote [Гірське–Золоте] – ezeket az ellenséges egységek megpróbálják körülzárni. Az oroszok délkeletre, Bahmut irányába is támadnak (a támadókat Vidrodzsennja [Відродження] környékén állították meg), s Donyeck megye többi részén, illetve – párnapos szünet után – Herszon megye Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös határterületén (Tavrijszkénél [Таврійське] és Mikolajivkánál [Миколаївка]) az ukrán állásokat megpróbálták áttörni. Az orosz légierő és tüzérség egyetlen irányban sem szünetelteti az ukrán állások és közvetlen hátuk elleni támadásokat...

ITT OLVASHATÓ

DÜBÖRÖG PUTYIN PUSZTÍTÓ HARCI GÉPEZETE, A FÖLDDEL TEHET EGYENLŐVÉ EGY EGÉSZ VÁROST - LEGFONTOSABB HÍREINK CSÜTÖRTÖKÖN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.05.26.


Oroszország hatalmas offenzívát folytat annak érdekében, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja Luhanszk és Donyeck megyét. Előbbit a konfliktus negyedik hónapjára szinte teljesen ellenőrzésük alá vonták az orosz csapatok, már csak néhány települést tartanak az ukrán fegyveres erők. Jelenleg a Luhanszk megyei Szeverodonyecknél zajlanak a leghevesebb harcok a donbaszi frontvonalon. Beszámolók szerint az orosz bombázások száma exponenciálisan emelkedik, így a földdel tehetik egyenlővé a stratégiailag fontos iparvárost. Közben Volodimir Zelenszkij szerda esti videóüzenetében határozottan visszautasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint Ukrajnának át kellene engednie a béke érdekében azokat a területeket, amelyeket már megszálltak az orosz erők. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hadseregük az orosz csapatok eddigi leghevesebb támadásával néz szembe, éppen ezért még több, korlátozás nélküli katonai segítségre lenne szükségük a Nyugattól a győzelem érdekében
.

Az elmúlt órák legfontosabb eseményei:

1. Jelenleg Szeverodonyeck városánál zajlanak a leghevesebb harcok a donbaszi frontvonalon. Szerhij Hajdaj, a helyi katonai közigazgatás vezetője szerint az oroszok a földdel akarják egyenlővé tenni a várost.

2. Fontos döntést hoztak a NATO tagállamai: bizonyos fegyverrendszereket nem szállítanak majd Ukrajnának. A lépés célja, hogy a lehető legkisebbre szorítsák a NATO és Oroszország lehetséges konfrontációjának kockázatát.

3. Vlagyimir Putyin először látogatott meg sebesült orosz katonákat a háború kezdete óta, egyben bejelentette, megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért Oroszországban.

4. A Sky News beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij határozottan visszautasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint Ukrajnának területeket kellene átengednie a béke érdekében Oroszországnak.

5. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hadseregük az orosz csapatok eddigi leghevesebb támadásával néz szembe a Donbaszban, ezért még több nyugati fegyverre van szükségük...

MIKLÓS GYÖRGY: KI FOG DERÜLNI, HOGY AZ ÁLLAMFŐ KOMOLYAN GONDOLJA-E A CSALÁDOK TÁMOGATÁSÁT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.25.


Nyílt levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz a Szülői Hang Közösség. Azt kérik tőle, ne írja alá, hanem küldje vissza az országgyűlésnek a pedagógussztrájkot kiüresítő törvényt. A miértről Miklós Györggyel a Szülői Hang Közösség képviselőjével beszélgettünk. Azt mondja, nagy tételben senkivel nem fogadna arra, hogy az államfő teljesíti kérésüket, „de legalább ténylegesen ki fog derülni, hogy mi a helyzet. Mert könnyű olyan beszédeket mondani, amelyekben legalább tizenötször szerepel a család, és szép szavak hangzanak arról, hogy milyen fontos, de a családtámogatás akkor érdekes, ha tettekkel párosul”. Közben a pedagógusok sztrájkbizottsága is Novák Katalintól vár segítséget, ők azt kérik, 
küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt...

NAGYOT NŐTT A HITELÜKET NEM TÖRLESZTŐK ARÁNYA - MINDEN TÍZEDIK SZEMÉLYI KÖLCSÖNÖS VAN MÁR BAJBAN

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: BVJ
2022.05.26.


A moratórium kivezetésével emelkedett a késedelmes hitelek állománya – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Stabilitási jelentésében. Személyi kölcsönét már majdnem minden tízedik adós nem törleszti. A jegybank jelezte: kamatstop nélkül a júniusra átárazódó hitelek 10 százalékában legalább 30 ezer forinttal nőne a havi fizetendő.


Megugrott a nem teljesítő hitelek száma az általános hitelmoratórium novemberi megszűnésével – derítette ki az Azénpénzem.hu korábban a KSH legfrissebb adataiból. Az MNB friss Stabilitási jelentéséből kiderült: még nagyobb is lehet majd a baj. Az újonnan késedelembe esők 61 százalékát a moratóriumból frissen kilépők adták.

A törlesztési nehézségekkel küzdők között azonban hiteltípusok szerint is igen jelentős a különbség. Az új késedelme esők a legnagyobb arányban a személyi hitelesek (29 százalék) és a számlahitellel rendelkezők (26 százalék) közül kerültek ki. Hozzájuk képest még a hitelkártyások (16 százalék) is jól tartották magukat.

A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a lakáshitelesek körében 1,6 százalékról 2,8 százalékra nőtt. Közben a személyi kölcsönt felvevők közül a bajba kerültek aránya 5 százalékról 9 százalékra emelkedett. Az MNB érzékelhetően tart attól, hogy mindez csak a kezdet...

RÁREPÜLT A FIDESZ EURÓPA JÖVŐJÉRE, DE DÜH LETT A LELKESEDÉSBŐL

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2022.05.26.


Csalódott az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményében a magyar kormány, pedig úgy tűnik, alaposan kivette belőle a részét a holdudvara. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy az uniós állampolgárok véleményének becsatornázására tett kísérletnek nem lesz sok gyakorlati eredménye, mert a tagállami kormányok kivéreztetik a javaslatokat az uniós döntéshozatali rendszerben.


Hogyan lehet közelebb hozni az Európai Uniót és a lakóit? A kérdés a britek 2016-os kilépési népszavazásával vált elméletiből nagyon is gyakorlati problémává, ami beindította a köldöknézést az uniós politikusok között. Ennek az egyik eredményeként jelentette be az Európai Unió francia–német „tengelye” 2019 végén, hogy szerintük egy gyűléssel kellene becsatornázni az állampolgárok véleményét. A tervvel el akarták kerülni, hogy szokás szerint politikusok zárt ajtók mögötti tusakodásából nőjön ki egy szöveg. Helyette megpróbálták alulról építkezve bevonni az EU lakóit.

- Négy témában polgári vitacsoportokat alakítottak. A résztvevőket véletlenszerűen, de reprezentatív alapon választották ki, azaz úgy állították össze, hogy tükrözzék az összes uniós lakos nemzetiségi, képzettségi, társadalmi arányait.

- A tagállamok véleményét nemzeti vitacsoportokon és rendezvényeken keresztül csatornázták be.

- Egy többnyelvű digitális platformon is közzé lehetett tenni és megvitatni ötleteket.

- A fentieket az uniós intézményekből, nemzeti parlamentekből és állampolgárokból álló plenáris ülés vitatta meg és párolta le javaslatokká.

Alaposan felforgatnák az EU-t...


MINDENT ELMONDOTT A MARIUPOLI VÉRFÜRDŐRŐL EGY OROSZ HARCOS: MÉG SOSEM LÁTOTT A VILÁG ILYEN RÉSZLETES BESZÁMOLÓT

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.05.26.


Talán még sosem jelent meg olyan részletes élménybeszámoló a Mariupol körüli harcokról, mint amelyet Mihail Jareszkó, az orosz szakadár „Donyecki Népköztársaság” 107-es számú gyalogezredének harcosa tett a 
RIA Novosztyi hírportálnak. Jareszkó meglepő részletességgel mesél súlyos veszteségeiről, alakulatának rossz felszereltségéről, illetve az ukrán haderővel szemben elért katonai sikerekről is az orosz hírlapnak.

A „Troll” hívójelre hallgató szakadár rajparancsnok március 10-én szerzett tűzkeresztséget, amikor alakulatával parancsot kaptak egy kilenc emeletes épület elfoglalására Mariupol Taganrogszkaja utcájában.

Az ukránok az épület felső emeletein várták őket és golyózáporral terítették be Jareszkó 14 fős alakulatát; öt bajtársa szinte azonnal elesett, négyen megsérültek. A szakadár harcos arról beszél, hogy valószínűleg mind szörnyet haltak volna a támadás során, ha nem siet a segítségükre a Vosztok zászlóalj nevű szakadár önkéntes formáció páncélos járművekkel. 

Az épületet nem sikerült bevenni, a harcokban az ukránok kilőtték a Vosztok egyik páncélosát, de csak a vezető jutott ki élve. A szakadárok visszavonultak a térségből...

JOBBAN HANGZIK A FÉLMILLIÓS ÁTLAGKERESET, MINT A 350 EZRES, MÉG HA AZ UTÓBBI IS A REÁLISABB

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.05.26.


Habár a Központi Statisztikai Hivatal ma már számolja és a bérstatisztikákban meg is jelenteti a medián kereseteket, ez nem elegendő, hiszen Magyarországon tetemesek a jövedelemkülönbségek, ezért az átlagkeresetek publikálása csalóka képest fest – fejtegette portálunknak a minap Mellár Tamás. A KSH korábbi elnöke nem először vetette fel ezt a problémát, s messze nem ő az egyetlen, aki szerint a statisztikai hivatalnak változtatnia kellene. A kérdés most éppen attól aktuális, hogy a KSH közzétette a friss – márciusi – kereseti statisztikáját, amiben ezúttal is csak egy rövid bekezdés erejéig foglalkozik a mediánadattal, továbbra is az átlagot elemzi. A különbség tetemes: az idén a márciusi havi nettó átlagkereset 352 200, a medián pedig 274 ezer forint volt. A különbség tehát 78 200 forint...

EGYIK VESZÉLYÁLLAPOTBÓL KI, A MÁSIKBA BE – EZ ORBÁN POLITIKÁJÁNAK A LÉNYEGE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.05.26.


Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára acsarkodva támadta meg több nemzetközi lap a magyar kormányt kritikával illető szerzőit, és a magyar egészségügy megerősödésével kábítja a nemzetközi sajtót. Az orosz Vzgljad kritikusan elemezte az újonnan bevezetett veszélyhelyzetet, aminek indokát egyenesen cinikusnak tekinti. Hogy látták a Klubrádiót a  Sorbonnediákjai? Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Nem akarja felülírni a parlament jogköreit és nem akarja rendeletekkel korlátozni az állampolgári és politikai jogokat a háborús veszélyhelyzetet deklaráló törvény – reagált Pásztor Emese és Sanjay Sethi EUobserver-ben megjelent írására Kovács Zoltán külföldi kommunikációért felelős államtitkár.

Kovács Zoltán a lapban a cikket elfogultnak, kormányellenesnek nevezte, szerinte ugyanis a rendkívüli törvény életeket ment, és biztonságot nyújt minden egyes állampolgárnak. Kovács a háborús veszélyhelyzetre adott reakciókat liberális buborékokban kirobbant dühöngésként írta le. Kovács a cikkben ezután a brit Independentben és a Guardianban megjelent további "vádak" felsorolásba kezdett, például, hogy a covid alatt kihirdetett veszélyhelyzet a demokrácia újabb eróziáját okozta.

Kovács szerint azonban sem ez, sem a rendeleti kormányzás nem következett be, és nem alakult ki autoriter zűrzavar sem. Szerinte az ellenkezője történt, ami például az egészségügyi rendszer megerősödésében is megmutatkozott. Sőt, Magyarország a covidból korábbi önmagához képest megerősödve jött ki, így szerinte most megint helytelenül túlzó következtetéseket vonnak le egyesek a kormány új veszélyhelyzetéből.

Az AP Justin Spike tudósítását közli, ami szerint a magyar kormány további akadályokat gördített az egységes uniós olajembargós terv elé, hogy módosítások nélkül egészen biztosan nem fogja támogatni, sőt a kormány arra kérte az uniós vezetőket, hogy a jövő heti napirendről vegyék is le a kérdést. Az írás megjegyzi, hogy az Ukrajna elleni háború alapvető pénzügyi forrását az olajbevételekből biztosítja Putyin elnök.

San Diego Chronicle-ben Orbánnak az Európai Bizottsághoz írt leveléből idéznek, amelyben a magyar kormányfő arra inti az uniós vezetőket, hogy maguk ellen dolgoznak, ha egységes álláspont kialakítása nélkül viszik a bizottság elé a 6. szankciós csomagot, holott a magyar kormány egyfolytában az egység megteremtésén fáradozik.

Financial Post a háborús veszélyhelyzet eddig ismertetett rendkívüli intézkedéseiről ír, hogy a kormány kötelezi a bankokat, telekommunikációs cégeket, kereskedelmi áruházláncokat, biztosítókat, energiacégeket és légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagyobb részét fizessék be az államkasszába, azaz a rezsivédelmi és a felfegyverkezést szolgáló honvédelmi alapba.

Orbán még csak megközelítő összeget sem jelentett be arról, mekkora bevételre számít. A tudósítás emlékeztet, 2010-ben hasonló, rendkívüli adókat jelentett be Orbán. A bejelentés hatására rögtön gyengülni kezdett a forint, akárcsak az OTP tőzsdei árfolyama csaknem 5%-kal. Ennek előzményei közt megjegyzik, hogy számos termékre korábban Orbán árstopot vezetett be az infláció elkerülése érdekében.

ZDF tudósításában azt emeli ki, hogy a magyar kormányfő ahogy fokozza a rendeleti kormányzást, úgy szigetelődik el egyre jobban Európában. A Der Standard a különadókkal kapcsolatban megjegyzi, egyik veszélyállapotból ki, a másikba be – ez az, ami adja Orbán politikájának a lényegét. Az orosz Vzgljad (Nézőpont) online újság pedig az újonnan bevezetett veszélyhelyzet indokát egyenesen cinikusnak nevezi. A cikk címe: Magyarország arra készül, Ukrajna szétesik.

A Sorbonne égisze alatt létrejött Újságíró Képző Központ (CFJ) népes társasága a választások után Budapestre látogatott, és erről számoltak be egyetemi újságjukban, a Magyarpart kiadványban. Az írás Klubrádió sorsára koncentrálva mutatja be a magyar média és a sajtószabadság helyzetét.

A legfontosabb üzenet szerintük, hogy a hallgatók szolidaritásának és kitartásának köszönhetően az általuk függetlennek nevezett rádió teljes gőzzel működik, mint azelőtt, hogy megfosztották a frekvenciájától.

A tanulmányúton a rádió Benczúr utcai épületében Arató András elnökön kívül Falusi Mariannal és Láng Györgyivel, illetve a jelenlévő kollégákkal és a vezetőkkel is megismerkedtek. Bemutatják a Sommer cukrászdát is, amely az első hirdetők között volt a Klubrádióban. Hogy féltek-e attól, hogy elveszítik hirdetőiket, mert a kormány által ellenségnek tekintett Klubrádióban hirdetnek? Sommer Klári tulajdonos válasza erre határozott nem volt. Elmondta, a férjével együtt éjjel-nappal Klubrádiót hallgatnak, mert ott valós híreket közölnek.

Bemutatták azt a Lyonban élő magyar hölgyet is, aki szintén Klubrádió-rajongó és rendszeres támogató is. Arról is szó esik, hogy az interneten számos helyen jelenik meg a rádió: Facebook, Spotify, YouTube, és a kört folyamatosan bővítik.

A médiacsatát noha nemtelen eszközökkel Orbán nyerte meg, de a rádiót nem sikerült megölnie.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

INTERJÚ SURÁNYI GYÖRGGYEL A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.05.23.


Surányi György közgazdász, az MNB volt elnöke volt az adás vendége.

„MÁRA TÉNYLEG MEGHATÁROZÓ AZ USA RÉSZVÉTELE” – MAGYARICS TAMÁS ÉS RÁCZ ANDRÁS A HÁBORÚRÓL [HETIVÁLASZ 125]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.05.26.


Proxy- vagy két ország háborúja zajlik a szomszédunkban? A téma azért sem mellékes, mert amit pár hete még a kommentmezőkben írtak le, az ma már a magyar parlamentben is elhangzik. Ebben igyekszünk rendet tenni HetiVálasz podcastunkban. Adásunkba két vendéget hívtunk: Magyarics Tamást, az ELTE BTK amerikanisztika tanszékének egyetemi tanárát, illetve Rácz András történészt, Oroszország-szakértőt, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársát...

PUTYIN HÁBORÚJA - AHOGY ÉN LÁTOM

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.05.24.


Óriási ország.
Tizenegy időzóna, tizenhétmillió négyzetkilométer terület - száznyolcvankétszer nagyobb, mint Magyarország - száznegyvennégymillió állampolgárral, kimeríthetetlen energia és nyersanyagforrásokkal, az Egyesült Államokéval egyenlő atom-ütőerővel, fejlett űr-technológiával, dicső történelemmel, nagy erényekkel és nagy bűnökkel a múltjában.
Most éppen azt próbálja biztosítani, hogy jövője is legyen.
Nem Putyin és nem is Oroszország akarta így, minden erőfeszítés ellenére belesodródott egy olyan helyzetbe, mikor elfogytak választási lehetőségei, nem maradt számára más lehetőség, csak a nyers erő, mint ultima ratió - végső érv.
Oroszországot az USA sarokba szorította, onnan pedig csak kitörni lehet, kitérni nem.
Szerintem az oroszok szerencséje, hogy Putyin felvállalta ezt a hálátlan, de országa számára szükségszerű feladatot, és még időben - talán az utolsó percben - meglépte azt, amit minden épeszű vezetőnek meg kellett volna lépnie, ha a helyében van.
Szörnyű ez, mert emberek halálával jár, és az élet nem videojáték, ahol ha lelőnek, még marad két életed, - akit ebben az összecsapásban lelőnek, az mindörökre és visszavonhatatlanul halott marad.
Nem lehet azt mondani, hogy Putyin türelmetlen lett volna, tűrte, hogy az ukrán hadsereg és neonácikból álló paramilitáris alakulatai nyolc évig lőjék és támadják az egyébként ukrán állampolgárságú oroszokat, tizenháromezer halottat produkálva ez idő alatt.
Próbált megegyezéseket kötni a helyzet politikai rendezésére.
Egyiket se ő szegte meg, ma mégis ő az első számú közellenség, maga a Sátán, jóllehet erre a megnevezésre csak hiperszonikus rakétája jogosult, mely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a NATO kódnéven futó Egyesült Államoknak ne támadjanak Ukrajnánál durvább ötletei.
Oroszország körbe van véve amerikai és NATO támaszpontokkal, jóllehet a Szovjetunió felbomlása előtt az USA vállalta, hogy nem terjeszkedik tovább kelet felé.
A szerencsétlen idealista Gorbacsov hitt nekik, Jelcin meg vodkával kezelte a problémát.
Mégis ma a világ meg van győződve arról, hogy Oroszország az agresszor, mert megelőzte egy olyan helyzet kialakulását, mely kétségkívül atomfegyverrel vívott világháborúhoz vezetett volna.
Ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, akkor az amerikai atomrakéták négy perc alatt érhették volna el Moszkvát, ami azért elég kevés idő egy felelős döntéshozatalra, vagy akárcsak a telefon felemelésére is, ha belegondolunk - nem is marad másra idő, csak megnyomni a piros gombot.
Így viszont csak egy helyi konfliktussal több van a világban, van ebből a fajtából olyan is, mely már régebben tart, mint ötven éve.
A harctereken egyébként hosszú távon a papírforma érvényesül, csak a nagyonhülyék képzelhetik azt, hogy Oroszországot legyőzheti Ukrajna, még ha minden ukrán hátára egy-egy Javelint kötöz Biden, akkor sem...

MÉDIA, IDEOLÓGIA ÉS AZ UKRAJNAI HÁBORÚ

MÉRCE
Szerző: SABRI EGE
2022.05.26.


Ukrajna orosz inváziójának és megszállásának valamikor vége lesz – azonban a háború médiareprezentációi és narratívái hosszú időre bevésődnek a tudatunkba. Ukrajna nyugati médiareprezentációjában az ideológiai diskurzus három konkrét és egymással összefüggő dimenziója vehető jól ki. Ezeket tárjuk fel alább...

100 LEGGAZDAGABB MAGYAR: MÉSZÁROS LŐRINC AZ ELSŐ HELYEN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.05.26.


480 milliárd forint van Mészáros nevén

Nincs mit hozzáfűznünk.

Ez extraprofitnak számít?

Scheer nemrégiben 2,5 milliárdos állami támogatást kapott hotelépítésre, a Szabad Európa értesülései szerint Esztergomban titokban játszott át a helyi fideszes többség egy belvárosi területet, hogy ott McDonald’s épülhessen, és több építkezésbe is beszállt, hol tiltakozás ellenére, hol környezeti hatásvizsgálat nélkül.

Bravúr: 4,3 milliárdot kell fizetni egy meg nem rendezett magyarországi teniszkupáért

A szervezet szerint ez siker, mert a rendezésre többet kellett volna költeni…

Magyar cég vett meg tizennégy olasz szupermarketet

Jellinek Dániel egy korábbi interjúban azt mondta: a dalai láma sem mondhatja meg neki, milyen üzletet kössön.

Orbánnak veszélyhelyzet kell, még parlamentre sincs szüksége

“Több mint három hónapja tart ez a szomorú helyzet itt a szomszédban, és eközben semmilyen különleges intézkedésre nem volt szükség. Megvan a kétharmados többség, a parlament engedelmes szavazógépként teszi a dolgát, és mégis ugyanúgy működnek, mintha még mindig választási kampány lenne.”

Még itt: Rezeda: Vészhelyzet

Sokszor volt már háború szomszédos országban, mégsem kellett a veszélyhelyzet

A rendszerváltás óta eltelt idő felében háború dúlt egy szomszédos országban, mégsem kellett a kormánynak erre hivatkozva félretolnia a parlamentet. Csak most.

Még itt: Magyarország az egyik veszélyhelyzetből a másikba lép…

DK: Orbán új adóját a tisztességes magyar emberek fogják megfizetni

A Mi Hazánk szerint a kormány az ő korábbi javaslatát vezette be, de saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg.

Még itt: Szele Tamás: A vészhelyzeti katonazenekar

Védjen meg téged az Orbán Viktor!

Megszívtuk. Nem kicsit, nagyon.

Parragh László: A tanároknak ott a szabad nyár és más cukiságok

“Mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában, mindig mi voltunk a rebellisek.”

A megyei lapoknál indulhat elbocsátási hullám

A Délmagyarországtól már a szerkesztőség közel felét elküldték, két megyei lapnál feltehetőleg túl vannak a karcsúsításon.

Magyarul terjesztették legtöbben Putyin győzelem napi propagandaműsorát

11 nyelven vizsgálták a győzelem napjával kapcsolatos Facebook-posztokat…

A Fidesz dominálja a Facebook sötét bugyrait is

A Political Capital kutatásában azt kereste, miként viselkednek és kikhez köthetők a magyarországi szürke zónás médiák. Ezek olyan oldalak, amelyek a közélet befolyásolására törekednek, többnyire dezinformációkat terjesztenek, sokszor megpróbálják elrejteni, ki áll mögöttük vagy hogy milyen forrásból működnek.


PARRAGH LÁSZLÓ: A TANÁROKNAK OTT A SZABAD NYÁR, A TŰZOLTÓKNAK AZ ADRENALIN-LÖKET, A KASSZA PERSZE MINDENKINEK EGYFORMÁN CSÖRÖG

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.05.26.


A jegybankot bírálja, a különadókat, a rendeleti kormányzást szükségesnek tartja, a katát és az iparűzési adót újragondolná Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki sajátos módon „motiválja” a csekély fizetésért dolgozó tanárokat, tűzoltókat.


Az orosz-ukrán háború kitörésekor leginkább az Oroszország elleni szankciók miatt aggódott. Az Orbán-kormány ahol lehet, akadályozza ezek uniós elfogadását.

Nem alaptalanul aggódtam. Az első negyedéves gazdasági adataink ugyan pozitívak, de ez részben annak köszönhető, hogy a Covid-járvány előtti időszakhoz viszonyítjuk, másrészt a háború februárban tört ki, így ezeket az eredményeket még jelentősen nem befolyásolta. Az a bizonytalanság, amit ez a fegyveres konfliktus az életünkbe hozott, teljesen új körülmény. Olyan nagyhatalmi játszmák ezek, akár a sakk: a felek lépnek, abból következik az új lépés, mire jön egy másik. A játszmában jó esetben is legfeljebb 2-3 lépéssel láthatunk előre, ez okoz most a gazdaságban egy jelentős bizonytalanságot. A nyitó lépés az ellátóláncok elakadása volt, ezt követte az import és export visszaesése, majd a nyersanyag-hiány és a szénimport leállítása. Ezek először még kevésbé érintették Magyarországot, de most már nálunk is éreztetik hatásukat. Az olaj- és az olaj származékok szállításának leállítása, amely jelenünk legforróbb témája, viszont súlyos helyzetet teremtene. A következő egyértelműen a gáz és energiaellátás biztosítása lesz. A szankciók azonban különbözőképpen érintik a földrajzilag Oroszországhoz közel lévő országokat, mint Európa nyugati felét. Portugália könnyebben mond igent az olajbehozatalt érintő szankcióra a maga 4 százalékos kitettségével, mint mi ennek a többszörösével...

ORBÁN ÉS BANDÁJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.26.


Orbán Viktor, a nagy és rettegett haramiavezér tegnap elővette hatalmas mordályát, és a bankokra fogta. Illetve még a tescókra és más imperialistákra, hogy elszedje a pénzüket erővel. Extraprofitadót jelentett be ugyanis olyan lendülettel, mint amilyennel tizenkét éve a nyugdíjmegtakarításokat szedte el az emberektől, vagy a pofátlan végkielégítésekre vetett ki különadót. Nem mintha ez utóbbi nagy tételt jelentett volna a költségvetésben, hanem, hogy a baloldali burzsujokat móresre tanítsa. Orbán Viktor előszeretettel szedi el mások pénzét, míg azonban a sajátjához és az övéi tárcájához nem igazán akaródzik nyúlnia. A kocsmákban és más filozófusi körökben ezt úgy mondják, mások farkával veri a csalánt.

Már a bejelentés módja is gyomorforgató, az ember ugyanis meglehetősen unja, hogy hazájában egyfolytában peregnek a dobok, miszerint nagyméltóságú úr majd mindjárt mond valamit. Órákig vár aztán a panelproli, mi is lesz az a szenzáció, rágja a körmét, miközben arra gondol, normálisabb helyeken az nem úgy megy, hogy a miniszterelnök naponta áll ki a népek elé, hol valami bődületes ökörséggel – mint szevasz röfi vagy küldjük a nyolcvanat Feri bátyám -, vagy pediglen ilyenekkel. A lényeg, hogy minden napra jusson egy várakozás, esetleg egy gyümölcsízű meglepetés Orbán szájából a bávatagoknak. Tizenkét év alatt a technika nem fejlődött annyit, mint amennyire a rezsim megtanulta használni azt.

De most nem is a forma a lényeg, hanem a tartalom. A pénzek elszedése másoktól, mint valami útszéli betyár, ahogyan arra a mordállyal már utaltunk, és a lebegtetés is, az erkölcsi indoklás is hasonlatos ahhoz, hogy a gazdagoktól elszedjük, és a szegényeknek adjuk. Ilyen romantikus ország a miénk, tényleg, mint a mesékben és kifestőkönyvekben. A rablás indoka most ugyanis az, hogy rezsi-, és honvédelmi alapot hoz létre a mi egyetlenünk, ahová beteszi az imperialisták pénzét, hogy megvédje a magyar népeket a való világtól. Hogy közgazdaságilag ez megáll-e (nem), az momentán másodlagos, a lényeg a bávatagok hasba akasztása azt a képzetet szuggerálva beléjük, hogy mindezt az ámokfutást nem ők fogják megfizetni.

Dehogynem. Orbán azonban arra játszik, mint ahogyan eddig is, hogy a mimagyarok agya addig már nem ér el, hogy ezért lesz drágább a kenyér vagy a banki kölcsön, hogy ugyanúgy kifizeti mindennek az árát, csak nem veszi észre. Mert végig gondolni képtelen és alkalmatlan, egy képzete van csupán, hogy az atyuska megvédi őt és féltett családját. Ilyen alapokkal lehet majd választást nyerni négy év múlva, ha lesznek egyáltalán. Addig is azonban eben az országban kell élnünk, feltéve, ha el nem akarunk menni belőle, vagy ha erre módunk adatik, mert elmenni sem olyan egyszerű a legnyomorultabbaknak, mint az tudvalévő. Ez azonban egyéni szociális probléma, míg azonban Orbán ámokfutása egyáltalán nem az...

A PUTYINI OROSZORSZÁGOT A MESSIANIZMUS ÉS AZ AZ ELMÉLET FŰTI, MISZERINT MOSZKVA A HARMADIK RÓMA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.05.26.



A romlott Nyugatot és a szabad Keletet egyesítő orosz messianizmus gyakorlatilag egyidős az orosz írásbeliséggel – hangzott el a CEU Határtalan tudás sorozatának kedd esti eseményén, ahol Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Sz. Bíró Zoltán történész és Spiró György író beszélgetett az ukrajnai háború kulturális előzményeiről.

„Oroszországban a költő, az író mindig is vátesz volt. Olyan szerepet töltött be, mint amit a hiányzó közéleti diskurzusnak kellett volna betöltenie” – állapította meg előadásában Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész-műfordító a CEU Határtalan tudás sorozatának keddi eseményén.

Május 24-én az Ukrajnában zajló háború kulturális előzményeit elemezte vele együtt Sz. Bíró Zoltán, a Qubiten is rendszeresen publikáló történész, valamint Spiró György író – utóbbi betegsége miatt online csatlakozott a tavaszi sorozatzáró eseményhez.

A Közép-európai Egyetem budapesti épületének Auditóriumában élőben megtartott előadások és az azt követő kerekasztalbeszélgetés – László Flóra moderálásával – az ukrán identitás mellett az orosz művészet- és politikatörténet sajátosságait járta körül.

AZ ABORTUSZ MIATT ÖLNI TUDNÁNAK, DE HA ÉLŐ KISGYEREKEKET LELÖVÖLDÖZNEK, AKKOR A FEGYVEREK FONTOSABBAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.05.25.


A vallásos “keresztény” jobboldal ún. életpártiságának képmutatását mi sem mutatja jobban, minthogy a legújabb iskolai mészárlás után az első reakciójuk az volt, hogy az újabb eset nem adhat okot arra, hogy a demokraták “kihasználják” az esetet, és bármilyen módon korlátozzák vagy szabályozzák az eszetlen fegyvertartást. Például az is elég lenne, ha 18 éves mentális problémákkal küzdő gyerekek nem juthatnának tömeggyilkosságra alkalmas fegyverekhez. Sandy Hook után ez a második eset, amikor kisiskolásokat lő halomra egy tinédzser.

A republikánus párt cinizmusát és képmutatását mutatja az is, hogy a megszületett gyerekek nyugodtan meghalhatnak tőlük egészségbiztosítás hiányában (ahogy a felnőttek is), az ő életük nem számít. Semmiféle szociális és egészségügyi juttatásról, kötelezettségvállalásról, tehervállalásról nem akarnak hallani, ami az emberi ésszel felfoghatatlan mértékű extraprofitjukat csökkenti. De annál világosabb bizonyítéka nincs a képmutatásnak, hogy évtizedek óta rendszeresen halomra lőhetnek felnőtteket és akár gyerekeket is, a fegyvermániájukról lemondani nem tudnak.

Természetesen senki nem akarja Amerikában betiltani a fegyvereket, csupán szabályozni akarják azt, hogy ki, milyen feltételekkel, hány és milyen típusú fegyverekhez juthat hozzá, ami nem sérti az önvédelemhez és a fegyvertartáshoz való jogot, de valamiféle biztonságot jelent a mészárlásokkal szemben. De a fegyverbizniszben érdekelt republikánus párt hallani sem akar arról, hogy akár csak egy fegyverrel is kevesebbet adjanak el amiatt, mert esetleg elmebetegekek és fiatalkorúak nem férhetnek hozzá.

Az alkotmányos jog az önvédelemről szól, de az önvédelemhez nem sok köze van olyan géppuskáknak, támadó fegyvereknek, amelyeket katonák használnak tűzharcban. Annak sincs sok köze az önvédelemhez, ha valakinek szabályos fegyverarzenálja van, amivel egy kisváros lakosságát ki lehetne végezni. A fegyverlobbi hatalmas pénzekkel támogatja a republikánus pártot és mindenkit, aki bármilyen módon befolyással lehet arra, hogy a fegyveratrtást és fegyvervásárlást ne lehessen szabályozni.

Amerikai híres tévéevangélisták dicsekedtek a tévében azzal, hogy nekik húsz fegyverük van, és tiltakoztak, hogy a demokraták szabályozni akarják a fegyvertartást. Vérben forgó szemekkel emelte fel egyikük a hangját, hogy ha tőle egyetlen fegyverét is el akarnák venni, akkor ellenállna. Mondja ezt a szerető Isten lelkésze, a békesség evangéliumának hirdetője, akinek Istene azt mondta, hogy aki fegyvert ragad, az fegyver által vész el. Leszarnak ezek nagy ívben mindent, elsőként is a Bibliát, ha az valamiért sérti az érdekeiket. Ezért hajtják szavazni a híveiket a republikánusokra...

A VESZÉLYHELYZETI KATONAZENEKAR

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.05.25.


Akkor most itt van nekünk ez a háborús veszélyhelyzet és meg kell magyarázni, mert tegnap már a kisboltban és a kínainál is megkérdezték tőlem, hogy mivel jár ez. Hát, ha én erre válaszolni tudnék, nagyon okos volnék, de azt legalább meg tudom mondani, mivel nem. Első sorban nyugodjon meg mindenki: ez nem hadiállapot. Csak fosztogatás.

Könnyű azt mondani, hogy nyugodjunk meg, de a miniszterelnök dél körül belengette a Facebook-oldalán, hogy ma délután Nagy Bejelentésre készül, és most mindenki síkideg, hogy mit fog mondani: bár azért nagyon radikális dologról tán csak nem lesz szó: én valami gazdasági jellegű szabályozásra számítok, ami persze nagyon fontos – hiszen ha elcseszi, felkopik az állunk – de mégsem mondjuk egy Huxit. Bár inkább meg sem próbálok jósolgatni, arra csak ráfarag az ember, mert vagy nem teljesül be a prognózis, és kinevetik, vagy – ettől tartok jobban – beteljesül, ugyanis én meglehetősen pesszimista alkat vagyok, vagy nevezzük ezt inkább jól értesült optimistának.

Azért ne feledjük, hogy ez az ország már hetedik éve folyamatosan veszélyhelyzetben él, ugyanis először 2015-ben hirdették ezt ki, akkor a „tömeges bevándorlás” miatt, aztán később az is fenntartották, de kihirdették a veszélyhelyzetet a világjárvány miatt is, amit most lehet, hogy visszavonnak (a visszavonás tervezetét már láttam), viszont van helyette ez a háborús. Szóval, ha azt vesszük, semmi különös nincs, az lenne a különös, ha egyszer valami miatt nem volna veszélyhelyzet. De az mindig lesz, ha mégse volna, fognak valami vészt nekünk, kötéllel, mint régen a katonát.

Jogilag azért nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jogokat lehet ilyenkor korlátozni és milyeneket nem.

Korlátozható jogok

  • A szabadsághoz való jog,
  • a személyi biztonsághoz való jog,
  • a gondolati, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jog,
  • a békés gyülekezéshez való jog,
  • a tulajdonhoz való jog.

Nem korlátozható jogok

  • az élethez való jog,
  • az emberi méltósághoz való jog,
  • a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
  • a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
  • az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.

Nem korlátozható továbbá

  • az Alkotmánybíróság működése és
  • magának az alaptörvénynek a hatálya...