2022. május 14., szombat

ÚJJÁSZÜLETETT A LEGANGOLABB MAGYAR KASTÉLY, EGY TRAGIKUS SZERELEM EMLÉKE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.05.12.


Nádasdladány harminc éve a magyar kastélyhasznosítás sikertörténete, de a legutóbbi, három évig tartó rekonstrukció minőségi ugrást hozott. Valódi kiállítás és élményt adó belső terek születtek, már nemcsak a festői látványért érdemes odamenni, hanem azért is, hogy megértsük, hogyan próbálta a magyar arisztokrácia átmenteni magát és a hagyományait a korai kapitalizmus modernizálódó világába. Meg persze a romantikáért is.


„A park tekervényes pompás utain haladva, elő-elő kandikál a kastély, – magas tornyán leng a sötét kék és piros családi lobogó, mely hirdeti, hogy a háznak ura is hon van. – Minden oldalról másként szép e remek építmény, mely angol »Elisabeth« stylben készült.”

Így írja le a Nádasdladányba érkezés élményét Vértessyné-Makfalvay Gizella, aki 1889-ben vendégeskedett a Nádasdy családnál. Részletes – és rajongóan érzelmes – ismertetése az egyik legfontosabb korabeli forrás az épület történetéről, mivel szobáról szobára leírta, milyen bútorok, dísztárgyak voltak, és hogyan használták az egyes helyiségeket.

Az érkezés élménye ma nem ilyen jól megkomponált, mert a templom melletti főbejárat egyelőre zárva van. A mai látogató a régi magtár mellett, egy rövid bekötőúton érkezik meg a kastély elé, és a parkban parkol. Ez valaha mellékes gazdasági bejárat volt, bár elsőre logikus helyen van. Az igazi főkaput azonban nem véletlenül helyezték távolabb a háztól, a park ugyanis nagyobbnak tűnik, ha onnan érkezünk. 60 hold nem kicsi – mára ennek csak a fele van meg –, de az épület elég közel esik a Jenőre vezető országúthoz. Régen még közelebb esett, mivel az út a magtár és a kastély között futott, de Nádasdy Ferenc gróf áthelyeztette, ezzel azonban csak egy keskeny területsávot nyert...

RÁADÁS: A KÖZOKTATÁS INDIKÁTORRENDSZERE 2021 (PDF)

KRTK-KTI / ELKH
Szerkesztő: VARGA JÚLIA
2022.02.16.


T
ARTALOMJEGYZÉK

TABLE OF CONTENT (9.o)

ENGLISH SUMMARY (15.o.)

BEVEZES (19.o.)


(A) KONTEXTUSINDIKÁROROK (2.o.)

 A1. Demográfia (23.o.)

 A1.1. indikátor: Az óvodás- és iskoskorú népesség szának változása (23.o.)

 A2. A tanulók rsadalmi-gazdasági háttere (25. o.)

 A szegénységben, vagy hátránnyal élő óvodás- és iskoláskorúak (25.o.)


A2.1. indikátor: A szegény háztartásban élő gyermekek aránya (25.o.)
A2.2. indikátor: A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya (27.o.)
A2.3. indikátor: A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya (27.o.)
A2.4. indikátor: A veszélyeztetett tanulók aránya (31.o.)
A2.5. indikátor: A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya (34.o.)
A2.6. indikátor: A pszichés fejlődési zavarral élő tanulók aránya (37.o.)
A2.7. indikátor: A roma tanulók aránya (48.o.)
A2.8. indikátor: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók arány
         (52.o.)

 A szülők társadalmi háttere (56.o.)


A2.9. indikátor: A népesség iskolázottsága a 25–50 éves korcsoportban.(56.o.)
A2.10. indikátor: A munkanélküliek aránya a 25–50 éves korcsoportban (59.o.)
A2.11. indikátor: A közmunkások aránya a 25–50 éves korcsoportban (61.o.)

B) FORDÍTÁSINDIKÁTOROK (63.o.)

B1. nzügyi ráfordítások (63.o.)

Közoktatási kiadások makroszinten (63.o.)


B1.1. indikátor: Az egy diákra jutó kiadások a költségvetési szektorban(64.o.)
B1.2. indikátor: Az egy diákra jutó kiadások az egy főre jutó GDP százalékában, nemzetközi
összehasonlításban (65.o.)
B1.3. indikátor: Az alap- és középfokú oktatási kiadások a GDP százalékában, nemzetközi
összehasonlításban (67.o.)
B1.4. indikátor: Az egy diákra jutó óvodai és iskolai kiadások fő kiadási kategóriák szerint
(69.o.)

B2. Emberi erőforrások (75.o.)

A tanárok jellemzői (75.o.)


B2.1. indikátor: A nők aránya a pedagógusok között (75.o.)
B2.2. indikátor: Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok aránya (78.o.)
B2.3. indikátor: Az egyes végzettségi csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya (82.o.)

Tanári munkaerő-forgalom és foglalkoztatás (86.o.)


B2.4. indikátor: A belépő tanárok aránya (86.o.)
B2.5. indikátor: A pályakezdő tanárok aránya.(91.o.)
B2.6. indikátor: A nyugdíjas tanárok aránya (94.o.)
B2.7. indikátor: Az egyes programtípusokban foglalkoztatott tanárok aránya a foglalkoztatás
formája szerint (99.o.)
B2.8. indikátor: A tartósan távollévő tanárok aránya (103.o.)
B2.9. indikátor: Az állandó helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya (105.o.)
B2.10. indikátor: Diák-tanár arány (108.o.)
B2.11. indikátor: Betöltetlen tanári álláshelyek (112.o.)

Egyéb segítő foglalkoztatottak (115.o.)

B2.12. indikátor: A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak aránya (115.o.)
B2.13. indikátor: A rendszergazdák aránya a közoktatási intézményekben (118.o.)

A tanárok kereseti helyzete (121.o.)

B2.14. indikátor: A szakképzett pedagógusok relatív keresete (121.o.)
B2.15. indikátor: Az egyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív
keresete (124.o.)
B2.16. indikátor: A szakképzett pedagógusok relatív keresete nemzetközi
összehasonlításban (125.o.)

Tanárképzés (131.o.)

2.17. indikátor: A tanárképzésre jelentkezők aránya az összes felsőfokú jelentkezésen belül
(131.o.)

C) FOLYAMATINDIKÁTOROK (133.o.)

C1. Hozzárés és részvétel (133.o.)


Az óvodáskorú és zépiskolás konépesség részvétele a közoktatásban (133.o.)


C1.1. indikátor: Az óvodáskorú népesség részvétele az óvodai ellátásban (133.o.)

C1.2. indikátor: A középiskolás korú népesség részvétele a közoktatásban (135.o.)


Hozzáférés az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktashoz a lakóhelye

      (138.o.)


C1.3. indikátor: Az egy férőhelyre jutó óvodások aránya (139.o.)
C1.4. indikátor: Az óvoda és általános iskola nélküli települések aránya (141.o.)
C1.5. indikátor: Az óvoda és általános iskola nélküli településeken élő óvodás- és általános
iskoláskorú népesség aránya (142.o.)
C1.6. indikátor: A középfokú iskola nélküli kistérségek aránya (144.o.)
C1.7. indikátor: A középfokú iskola nélküli kistérségekben élő 14–17 éves népesség aránya (145.o.)
C1.8. indikátor: A kizárólag nem állami fenntartású óvodával és általános iskolával rendelkező települések aránya (145.o.)
C1.9. indikátor: A kizárólag nem állami fenntartású óvodával és általános iskolával rendelkező településeken élő óvodás- és iskoláskorú népesség aránya (146.o.)
C1.10. indikátor: A kizárólag nem állami fenntartású középfokú iskolával rendelkező kistérségek aránya (148.o.)
C1.11. indikátor: A kizárólag nem állami fenntartású középfokú iskolával rendelkező kistérségekben élő középiskolás korú népesség aránya (149.o.)


A diákok területi mobilitása (151.o.)


C1.12. indikátor: A bejáró diákok aránya (151.o.)
C1.13. indikátor: A kollégista diákok aránya (154.o.)

C2. Továbbhaladás (155.o.) 


Az évismétlők aránya a közoktatásban(155.o.)


C2.1. indikátor: Az évismétlő diákok aránya (155.o.)
C2.2. indikátor: A legalább egyszer vagy többször évet ismételt diákok aránya a 8. és a 10.
évfolyamon (159.o.)

A középfokú programok kínálata és kereslete (165.o.)

C2.3. indikátor: A középfokú továbbtanulásra jelentkező tanulók megoszlása az első helyen
történt jelentkezés programtípusa szerint (165.o.)
C2.4. indikátor: A középfokon továbbtanuló diákok megoszlása programtípus szerint (169.o.)
C2.5. indikátor: A középfokon 9. évfolyamra járó tanulók aránya programtípus szerint
(174.o.)
C2.6. indikátor: A középfokon 10. évfolyamra járó tanulók megoszlása programtípus szerint
(179.o.)

C3. Tanusi rnyezet (182.o.) 


Az intézményhálózat jellemzői (182.o.


C3.1. indikátor: Az intézmények megoszlása intézményfenntartó szerint (182.o.)
C3.2. indikátor: A tanulók megoszlása intézményfenntartó szerint (184.o.)
C3.3. indikátor: Az átlagos tanulói létszám az iskolai programtípusokban (188.o.)
C3.4. indikátor: Az 500 főnél nagyobb létszámú iskolai képzésben tanulók aránya (190.o.)
C3.5. indikátor: A 100 főnél kisebb létszámú iskolai képzésben tanulók aránya (190.o.)
C3.6. indikátor: Az átlagos osztálylétszám (191.o.)
C3.7. indikátor: A 35 fős vagy nagyobb létszámú osztályok aránya (193.o.)
C3.8. indikátor: A 9 fős vagy kisebb létszámú osztályok aránya (193 o.)

Egyenlőség (195 o.)


C3.9. indikátor: Szegregációs index (195 o.)
C3.10. indikátor: A magántanulók aránya (198 o.)
C3.11. indikátor: A 30 vagy több igazolatlan órát hiányzók aránya (200 o.)
C3.12. indikátor: A tanköteles koron túl mulasztás miatt megszűnt tanulói
jogviszonyok aránya (203 o.)
C3.13. indikátor: A hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók programtípus szerinti
megoszlása a középfokú oktatásban(206 o.)
C3.14. indikátor: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a
felsőoktatásba jelentkezők között (208 o.)
C3.15. indikátor: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a
felsőoktatásba felvettek között (211 o.)
C3.16. indikátor: Az integráltan és gyógypedagógiai tanterv szerint oktatott sajátos nevelési
igényű (SNI) tanulók aránya (213 o.)

Oktasi minőség(216 o)


C3.17. indikátor: Az egyes szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók aránya (216)
C3.18. indikátor: Azoknak az iskoláknak az aránya, ahol egyes szaktárgyakat csak képesítés
nélküli tanárok tanítanak (224 o.)
C3.19. indikátor: A heti három-négy, illetve öt vagy több órában idegen nyelvet tanulók
aránya (227 o.)
C3.20. indikátor: Az emelt szintű oktatásban részt vevő tanulók aránya (230 o.)
C3.21. indikátor: A fejlesztő foglalkozásban részt vevő tanulók aránya (231 o.)
C3.22. indikátor: A tehetséggondozásban részt vevő tanulók aránya (232 o.)
C3.23. indikátor: A gyógytestnevelésben részt vevő tanulók aránya (234 o.)
C3.24. indikátor: Az idegennyelv-tudással rendelkező tanárok aránya (236 o.)


D) EREDMÉNYEK (23 o.)

D1. Belső eredmények (239 o.) 

Átlagos teljesítmény (240 o.)


D1.1. indikátor: Átlagos teljesítmény, országos kompetenciamérés, szövegértés és
matematika (240 o.)

A gyengén teljesítő tanulók aránya (245 o.)

D1.2. indikátor: A gyengén teljesítő tanulók aránya, országos kompetenciamérés,
szövegértés és matematika (245 .)
D1.3. indikátor: A gyengén teljesítő tanulók aránya, PISA-felmérés, szövegértés és
matematika(255 .)

A jól teljesítő tanulók aránya (265 .)

D1.4. indikátor: A jól teljesítő tanulók aránya, országos kompetenciamérés, szövegértés és
matematika (265 .)
D1.5. indikátor: A jól teljesítő tanulók aránya, PISA-felmérés, szövegértés és matematika
(274 .)

Felsőfokú továbbtanulás (284 .o.)

D1.6. indikátor: A legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya a
felsőoktatásba jelentkezők közül(284 .)
D1.7. indikátor: A legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya a
felsőoktatásba felvettek közül (286 .)
D1.8. indikátor: A felvettek aránya a felsőoktatásba jelentkezők közül (288 .)
D1.9. indikátor: A felsőoktatásba jelentkezők aránya az adott évben érettségizettek közül (291 o.)
D1.10. indikátor: A felsőoktatásba felvettek aránya az adott évben érettségizettek közül
(293 o.)

D2. Külső eredmények (295 o.) 


D2.1. indikátor: A munkanélküli fiatalok aránya (295. o.)
D2.2. indikátor: A foglalkoztatott fiatalok aránya (300 o.)
D2.3. indikátor: A közmunkás fiatalok aránya (306 o.)
D2.4. indikátor: A nem dolgozó és nem is tanuló fiatalok aránya (306 o.)
D2.5. indikátor: A korai iskolaelhagyók aránya (312 o)
D2.6. indikátor: A 20–24 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség
szerint (315)
D2.7. indikátor: Mediánkeresetek a végzettség szintje szerint (317.o.)
D2.8. indikátor: Az iskolai végzettség kereseti hozama (319.o.)

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN)

ÉSZAK-KOREA SZINTJÉRE TASZÍTHATJA AZ OROSZ GAZDASÁGOT PUTYIN HÁBORÚJA

G7 / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.05.14.


“Az EU részéről az látszik, hogy a kőolajra vonatkozó szankció direkt embargó lenne, amivel elősegítenék azt, hogy a globális olajtermelés, illetve az olajhoz való hozzáférés ne csökkenjen. Tehát, hogy helyet találjanak ezek a hordók Indiában vagy Kínában, ezzel pedig a globális termelés ne boruljon fel teljesen, és ne szaladjanak meg még jobban az árak. Így az EU el tudná érni, hogy az oroszok kénytelenek legyenek diszkontáron eladni az olajukat. Ezáltal az ő jövedelmük potenciálisan csökken, ugyanakkor az EU vevői némi felárért ugyan, de tudjanak vásárolni a nemzetközi piacokról nem Oroszországból származó olajat” – mondta Szabó John, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az Európai Bizottság múlt szerdán jelentette be az Oroszország elleni hatodik uniós szankciós csomagot, amelynek értelmében az EU huszonöt tagállama hat hónapon belül felhagyna az orosz kőolaj behozatalával. A magyar kormány elsőként jelezte, hogy ebben a formában nem tartja elfogadhatónak az orosz olajimport leállítását, és ezt követően még több másik uniós tagállam is jelezte a fenntartásait.

Az e heti G7 Podcastban arról volt szó, hogy milyen hatásai voltak az eddig elfogadott EU-szankcióknak, hogy egyáltalán hogyan dönt az EU ezeknek az elfogadásáról, illetve hogy a fosszilis energiahordozókat érintő – különös tekintettel a kőolajra vonatkozó – embargók hogyan érintenék Oroszországot és az EU egyes tagállamait.

Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az EU-ba irányuló orosz kőolajexport nagyon fontos Oroszországnak, viszont az Uniónak nagyobb a mozgástere alternatív beszerzési források szempontjából. “Oroszország jövője megy most tönkre. Amennyiben az EU nem fogja átvenni ezt a hatalmas mennyiséget, akkor nagyon nehéz lesz helyettesítőt találni” – mondta, hozzátéve, hogy a logisztikai problémák egy része megoldható lenne például a Kínába irányuló export szempontjából, de korlátozottak a lehetőségek, és szankciókkal a logisztikát is meg lehet nehezíteni.

Boér Oroszország gazdasági helyzetét értékelve azt mondta, hogy az országot súlyosan érintik a szankciók, és a hosszú távú gazdasági kilátásokat a nyugati technológiai kiesése mellett az is korlátozza, hogy a fosszilis energiahordozók kereskedelmében Oroszország már a szankciók nélkül is bukta a megbízható partner státuszát, amit az elmúlt évtizedekben épített fel...

NÉPIRTÁS, HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK – MIT MOND A NEMZETKÖZI JOG AZ UKRAJNAI ESEMÉNYEKRŐL?

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT / PODCAST
Szerző: HOFFMAN TAMÁS
2022.05.


Az ukrajnai háborúról szóló hírekben egyre többször jelennek meg a népirtással és más nemzetközi bűncselekményekről szóló vádak. De hogyan lehet ezeket megítélni a nemzetközi jog alapján? Mi számít háborús bűncselekménynek, mit és mit nem tehetnek meg a hadban álló felek? Milyen szerepe van ilyenkor a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és felelősségre lehet-e vonni Vlagyimir Putyin orosz elnököt?

A Társadalomtudományi Kutatóközpont podcastjének legújabb adásában Hoffmann Tamás, a TK Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa igyekszik tisztázni a fogalmakat, a különbségeket és átfedéseket a háromfajta nemzetközi bűncselekmény-kategória, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a népirtás között.

A nemzetközi büntetőjogi fórumok nem képesek minden elkövetőt felelősségre vonni, mivel szimbolikus, reprezentatív szerepük van, és csak a legmagasabb rangú elkövetők ügyeit tárgyalják. A többi, nagyszámú elkövetőt a nemzeti bíróságoknak kell felelősségre vonniuk, de azok sajnos sokszor nem jeleskedtek ebben, hiába kötelezték magukat erre a ratifikáláskor az államok. Ennek az az oka, hogy az elkövető rezsim érthető módon nem szívesen vezényel le büntetőeljárásokat önmagával szemben, és a nemzeti bíróságok nem elfogulatlanok. Ennek feloldására megoldás lehet elfogulatlanabb vegyes, hibrid bíróságok felállítása.

Az ukrán konfliktusban többféle lehetőség kínálkozik a felelősök bíróság elé állítására a nemzeti bíróságokon túl, eljárhatnak más országok is a nemzetközi bűncselekményekre kiterjesztett egyetemes joghatóságukra hivatkozva (például Lengyelország), vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság is. Bár egyik harcban álló fél sem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságot felállító római statútumnak, de mivel Ukrajna elfogadta a joghatóságát, az Ukrajna területén elkövetett bűncselekményeket vizsgálhatja....

EGEKBEN AZ ÁRAK, KÁOSZBAN A VILÁGGAZDASÁG, VAN-E KIÚT?

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.05.12.



20 éve nem látott mértékű infláció sújtja Magyarországot. Ezzel párhuzamosan és szoros összefüggésben a koronavírus utóhatásaként és az orosz-ukrán háború következményeként kiszámíthatatlan folyamatok vannak jelen a világgazdaságban. Melegh Attila és Sebők Miklós közgazdászokkal ezek mögöttes okairól,az árstoppról és más lehetséges eszközökről, továbbá a baloldali politika hiányáról beszélgetünk.

PETSCHING MÁRIA ZITA, KÉRI LÁSZLÓ: MÁR SENKI SEM VÁLLAL KÖZÖSSÉGET ORBÁNNAL

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2022.05.13.


Azon már kár keseregni, hogy mi történt április harmadikán, a kérdés inkább az, mi lesz ezt követően, mi lesz az országgal? A neves politológus-közgazdász házaspár a szűkre szabott lehetőségek pillanatképéről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című adásában.

Petsching prognózisa szerint ez az infláció korántsem érte el a csúcsot, „egyértelműen látszik, hogy az infláció tovább fog nőni, a piaci árak nőttek, nem csak a termékek, de a szolgáltatások árai is nagyobb mértékben nőttek. A piac felszívta magát az áremeléssel”.

Olyasmi történt, ami áprilisban nem szokott. „A cégek elkezdték újra beárazni a termékeiket, ami az év elején volt eddig szokásos. A januári áremelésre most újabb áremeléssel reagáltak a piaci szolgáltatók. Mert megtehették, érezve a rendkívül nagy keresletet, miután a kormány is kiszórt 1800 milliárd forintot a választások megnyerése érdekében. Plusz a béremelések.”

Kéri László mindezt egy szélesebb körű folyamat részeként értékelte. „Körvonalaiban már látható a megalakuló hetedik Orbán-kormány, amit olyan, alig megoldható nehézségek várnak pár hónapon belül, amik semmilyen tekintetben nem hasonlíthatóak sem ’98-cal, sem a 2010-’14-’18-as kormánykezdettel. És ez csak az egyik problémakör, amiből még legalább ötöt látok körvonalazódni.

SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF: HABONY ÁRPÁD BAJTÁRSÁNAK MILLIÁRDOS ÜZLETEI A KASZINÓKTÓL A HADIIPARIG

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2022.05.13.


Szakmai múltjában viszonylag ritka kombinációban keveredik a vállalatok átalakítása és az új brandek kialakítása terén szerzett tapasztalat, a pénzügyi értelmezői képesség, illetve a közéleti érdeklődés – egy alkalommal így jellemezte saját magát a most 52 esztendős Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki Orbán Viktor ötödik kormányának honvédelmi minisztere lesz. A hosszú ideig a Fidesz gazdasági hátországában tevékenykedő üzletember a londoni nagyköveti poszt után most lép igazán a politika első vonalába.


Nevében ott szerepel anyja családneve is. A Bobrovniczky régi magyar nemesi család, amelynek tagjai között nemcsak sok földbirtokost, de sok katonatisztet is találni. Ezt a hagyományt Szalay-Bobrovniczky Kristóf is ápolja, aki tartalékos százados, a Magyar Honvédség Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok. Emellett a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke is...


HUXIT, CSUKLOTT EGYET ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2022.05.14.


...hiába a sok bukdácsolás, nevetséges megnyilatkozás. Annál tovább nem ment, hogy lényegében a járvány intézkedéseit kivette a szakminiszter kezéből, és meghagyta ugyan a csapat tagjai között, de évekre a kispadra ültette. Kivárta a meccs végét, de az új csapatba már nem hívta be. Érthető döntés.

De addig már nem jutott el a miniszterelnök, hogy más követelésnek is engedjen, jelesül annak, hogy ideje lenne egészségügyi minisztériumban gondolkodni. Világjárvány ide, csaknem félszázezer halott oda, ilyen minisztérium továbbra sem lesz, és ha minden igaz, az egész problémakör belügyminiszteri hatáskör alá kerül. Hogy Pintér Sándort mi teszi erre alkalmassá, azt ne kérdezzék, elégedjünk meg azzal, hogy ő mindent meg tud oldani, vagy ahogy mostanában pestiesen szokták mondani, mindent is.

Térjünk azonban vissza a kirakatüveghez; tapasszuk oda megint a fülünket, mi az, ami belülről kiszüremkedik. Azt már nyitott ajtó mellett is kiengedték az utcára, hogy a polgári titkosszolgálatokat Orbán magához akarta húzni, ezért a miniszterelnöki kabinet környékére csoportosította át. Hogy mi az, amire Orbán még kíváncsibb, mint eddig volt, mi az, amit eddig nem tudhatott meg, ha akarta, vagy éppen kik voltak azok, akik kijátszották őt, és a háta mögött zsákoltak be titkokat, esetleg kompromittáló adatokat, nem tudjuk. A kabinet a változást a háború számlájára írja, mint ahogy az utóbbi időben mindent arra ír. Szóval, azon a nyitott ajtón keresztül csak a hivatalos indokot juttatják el hozzánk, ami – bizton merem állítani – messze nem a valóság. De hogy mi a valóság, azt legfeljebb az összeesküvés-elméletek gyártói képesek megfejteni.

Mint ahogy azt sem tudjuk e pillanatban megfejteni, hogy miért e sok gazdasági szakember az új kormányban. És miért a sok alapítványi vezető; egy sor olyan szereplője van az új kormánynak, akik a dúsgazdaggá tett felsőoktatási alapítványok kuratóriumi elnökei, vagy tagjai. Ebbe a sorba illeszthető Csák János, Varga Mihály és Varga Judit, Lázár János… Vajon mi a cél ezzel a húzással. Korábban azt gondoltuk, hittük, hogy Orbán a választási vereségre készül, és azért menekítik ki a tömérdek vagyont az alapítványokba, örök életre szóló megbízatásokkal. Most viszont mintha fordulna a dolog; visszaemeli – a személyeken keresztül – a vagyont és az irányítást a maga szűkebb világába; nyilván ennek is megvan a magyarázata.

Ismétlem: keressük Orbán cselekedetének magyarázható okait, de alig-alig jutunk előbbre. Csak abban lehetünk biztosak: mindennek megvan a maga oka. Mindennek megvan az általunk nem látható oka. Csak azt tudjuk, hogy miniszterelnökünk újra szkanderezik az Európai Unióval, immár egymaga áll ki huszonhat ország ellen, és egyáltalán nem hihetjük, hogy veszíteni fog. Az unió változatlan foglya saját jóhiszeműségének, az alapító atyák naivitásának – „mi mind egyet akarunk” – így aztán Magyarország nélkül csak félkarú óriás. Magyarország pedig nagyon magasra emelte a tétet: az embargóért cserébe öt év toleranciát, és hihetetlenül sok pénzt követel. És az unió megint csak néz, és csodálkozik; nézi a zsebre dugott kezű tagját, magát Orbánt, és egyelőre ő sem tudja, mit tegyen, csak az orrát tapasztja a kirakatüveghez, és próbálja kihallgatni, meglesni, mi is lesz Orbán következő lépése.

Huxit… – hallatszik bentről, de lehet, hogy csak csuklott valaki...

HOGYAN ÉS MIÉRT VÁLT DEMOKRÁCIÁNK AUTOKRÁCIÁVÁ

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2022.05.13.


Az elbukás után – legyen az labdarúgómeccs, vállalati csőd, vagy mint most, választási vereség – mindenki az okokat és a felelősöket keresi. A legtöbben – ösztönszerűen – elfogadják Napóleon intését: „A vereség után ne hivatkozz a körülmények szerencsétlen összejátszására, ha a kudarc egyszerűen magyarázható az ostobasággal és a hozzá nem értéssel.” Talán nem véletlen, hogy most a „megmondó”-emberektől a választópolgárokig mindenki mindenkit (a pártokat, a vezetőiket, a teljes ellenzéket és az elitet, és van, aki az egész népet) leváltana. Ez a mostani vereség – legalábbis a mértéke – valóban váratlan volt, és ez mindenképpen indokolja, hogy megértsük, mi és miért történt.

A történtek megvilágítására – talán szokatlan módon – a menedzsmenttudomány egy modelljét ajánlom az olvasó figyelmébe. Még évtizedekkel ezelőtt a vezetéstudományi tantárgyak oktatása során ismerkedtem meg a szituációtól függő vezetés Hersey–Blanchard-modelljével (Hersey, P. – Blanchard, K.: Management of Organizational Behavior, 1993). A kérdés az volt, hogy egy vezető, szembesülve beosztottjainak eltérő mértékű „érettségével”, milyen vezetési módszert alkalmazzon. Az érettséget – más szavakkal a „hadrafoghatóságot” – két tényező határozta meg: a feladatok végrehajtásához szükséges ismeretek és gyakorlat szintje, illetve a végrehajtásban való elkötelezettség mértéke. Ennek alapján a munkahelyi feladatok megoldása szemszögéből négy eltérő helyzet alakul ki, amelyekben a vezetőnek eltérő stratégiát kell alkalmaznia. Amikor az emberek nem képesek és nem hajlandók a felelősséget vállalni: mondd el a teendőket. Ha az emberek hajlandók, de nem tudják elvégezni az adott feladatot, győzd meg őket a teendőkről: „add el” nekik a megoldást. Ha az emberek tudják, mit kell tenni, de nem eléggé motiváltak, segíts nekik: vegyél részt a döntésben. Végül, ha az emberek képesek és hajlandók is végrehajtani a szükséges feladatokat: ruházd át a döntést, hagyd rájuk a teendők végrehajtását...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ORBÁN KERETE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.14.


Doktorminiszterelnök urunk, úgy is, mint örökös ebbéli minőségében és beosztásában, keretet hirdetett. Leendő minisztereinek névsorát adta közzé így, akárha futballedző, és nagy valószínűséggel azt hitte, szellemes. Nem az. Mögöttünk van tizenkét év ebben a stílusban, előttünk négy és még ki tudja hány. Mert míg az eddigi ilyen kerethirdetéseket azzal a bizakodással röhögtük pofán, hogy fél lábon is kibírjuk, amíg ezek működnek, mint a bábok a színpadon, ma már ilyen reményeink nincsenek egyáltalán. Az eddigi három alkalomnak volt valami mérföldkő, jelzőkaró szerepe, amiként kijelölte az időben valaminek a kezdetét azzal az ígérettel, hogy egyszer majd úgyis 
vége lesz.

Most már ilyesmiben bízni dőreség, és nem az optimizmus hiánya, hogy az ember nem debil. Vagy őrült, amiről tudvalévően Einstein, mármint az őrültség definíciójaként azt adta meg, az a helyzet vagy történés, amikor valaki mindig ugyanazt csinálja, és más eredményt vár. Ilyenek voltunk eddig, és ebből a szemszögből visszanézve olybá tűnik, eddig voltunk őrültek, most viszont úgy hull reánk a józanság, olyan iszonytató mellbevágással, hogy kóválygunk csak a saját életünkben, és azt firtatjuk napra nap, hogyan lehet ezt majd túlélni, ha lehet egyáltalán. Nem azért, mert a köznapok változnának meg látványosan, a nap sütni fog, az eső esik majd ezután is.

A villamos is csikorogni fog, meg a madarak is dalolnak, de mégsem ugyanúgy. Elnézem itt a mindenféle sajtókat, akik végzik a dolgukat, közzé teszik dokorminiszterelnök urunk keretét, és latolgatnak, kitől mi várható, egyáltalán kinek mi a dolga, mintha nem lenne teljesen mindegy. Ahol egy miniszterelnök a minisztereiről úgy ejt szót, hogy Varga I. meg Varga II., mintha tényleg egy degenerált futballcsapat tagjai volnának, ott sok mindenről beszélni nem igazán szükséges. De hát, ezt is tudtuk, ez sem új, ebben a közegben telik a sivár életünk, de mint mondom, most már azzal, hogy ennek tényleg sosem lesz vége. Csak egy módon, amiről most nem beszélünk...

TOVÁBBRA IS KAPJA AZ UNIÓS PÉNZEKET A KORRUPCIÓ MIATT ELÍTÉLT EXPOLGÁRMESTER – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.05.13.


A Veres Margit-gate

A 2018-ban öt év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester büntetésének elhalasztását Völner Pál korrupcióval gyanúsított volt államtitkár rendelte el.

A Blikk szerint Schadl György attól retteg, hogy megölik a börtönben

Félelme pedig állítólag abból ered, hogy a házkutatás során a páncélszekrényében megtalált, prominens személyekről készített kompromittáló anyagok miatt így akarják elhallgattatni.

Vége lesz a járvány miatti állami támogatások osztogatásának

Az Európai Bizottság fokozatosan megszüntetni a koronavírus-járvány hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet.

Milliárdokban mérhető a leendő kormány

A most alakuló lehet minden idők leggazdagabb magyar kormánya. (Korlátozott hozzáférésű cikk.)

Orbán ellenállása miatt az EU elhalaszthatja az olajembargót

Az orosz érdekek érvényesítésében hajthatatlannak tűnő Orbán a kérdést a tagállami vezetők május végi csúcstalálkozóján tárgyalná.

Még itt: Orbán gyakorlatilag elérte, hogy a tömb úgy táncoljon, ahogyan ő fütyül

Varga Judit szerint mi magyarok vagyunk Európa lelkiismerete

“…az unió véleményhegemóniát, öncenzúrát épít, míg a magyar kabinet a szabadságban hisz.”

Hat az orosz propaganda

A magyarok egynegyede szerint Oroszország csak védekezik…

500 eurót kapnak a trollok, akik orosz propagandával árasztják el a Facebookot és a YouTube-ot

Egy volt fegyvergyárban rendezkedtek be, a trollokat pedig a Telegramon toborozzák. Aki csatlakozik hozzájuk, az kap egy kamu profilt, amiről naponta legalább kétszáz, orosz háborús álláspontot erősítő kommentet kell írnia.

A NATO és ukrán légiszállítók is vihettek fegyvert a magyar légtéren keresztül

Miközben a magyar kormány állítja, hogy sem földi, sem légi úton nem engedélyezi az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok áthaladását Magyarország területén.

Čaputovával telefonált Zelenszkij, meghívta őt Ukrajnába

Erről a szlovák államfő tájékoztatott a közösségi oldalán, hozzátéve, Zelenszkij köszönetet mondott Szlovákiának a támogatásért.

Még itt: Magyarország külpolitikai helyzete soha nem volt olyan rossz, mint most

Orbán Viktor: Magyarország nem fogja támogatni, hogy egyházi méltóságokat tegyenek fel szankciós listára

Kirill pátriárka egyébként azzal vívta ki az EU figyelmét, hogy áldását adta az ukrajnai háborúra, és többek között azt mondta, hogy „a műveletet azért kellett elindítani, hogy Donyeckben ne tarthassanak melegfelvonulásokat”, vagy hogy „az orosz katonák az Antikrisztussal csatáznak”.