Az elutasító álláspontra helyezkedő Magyarország mellett Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Bulgária és Horvátország is brüsszeli segítségtől teszi függővé az embargós javaslat elfogadását.
Egy uniós tisztségviselő, aki részt vett a tegnap esti megbeszélésen, arról tájékoztatta a Wall Street Journalt, hogy Orbán Viktor és csapata arra az esetre sem ígérte meg kifejezetten, hogy csatlakozni fog a szankciós intézkedéshez, ha teljesítik a magyar előfeltételeket, igaz, nem is zárta ki. A tanácskozás utat nyitott a magyar aggályok irányába, de a szankciós csomag elfogadásának az időkeretei továbbra sem világosak.
Az orosz nyersolajforrásról való lemondást illetően a magyaroknak az olajfinomítók átállításával, a tárolással és az infrastruktúrával vannak problémáik az amerikai lap beszámolója szerint, amely utal arra is, hogy a Magyarországgal való tárgyalásokat bonyolítják az Orbán-kormánnyal fennálló egyéb feszültségek. A Moszkvával szoros kapcsolatokat fenntartó magyar miniszterelnök elutasította, hogy országán keresztül fegyvert szállítsanak Ukrajnába, és ez súrlódásokhoz vezetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az unió eurómilliárdokat tart vissza a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatos fenntartások miatt, miközben az Orbán-kormány szerint ennek az a politikai célja, hogy bevándorlási és melegjogi kérdésekben rákényszerítsék Budapestet, hogy álljon be a sorba.
Itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió végre kemény focit játsszon Magyarországgal, és a saját jól felfogott érdekében hagyjon fel Orbán Viktor babusgatásával - írja a Politico című amerikai lap Brüsszelben szerkesztett európai kiadása által közölt véleménycikkében Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute, jobbközép irányzatúként számontartott washingtoni elemző intézet vezető kutatója. A szerző Moszkvával és Pekinggel szövetséges revizionista autokratának minősíti a magyar miniszterelnököt.
Rohac emlékeztet arra: a Brexit-referendum után sokan attól féltek, hogy más országok is követhetik a britek példáját, ám az a kaotikus mód, ahogyan lezajlott az Egyesült Királyság válópere az Európai Uniótól, éppen ellentétes hatással járt, szerte a kontinensen mérsékletre intette az euroszkeptikusokat. „Van azonban egy ország, Magyarország, amelynek a Brüsszellel való mély és kibékíthetetlen ellentéteire jószerével csak az EU-ból való távozás lehet a válasz” - fogalmaz az American Enterprise Institute elemzője.
Állításának alátámasztására legfőbb szempontként azt hozza fel, hogy Magyarország és az EU egymással ellentétes álláspontot vall korunk legfontosabb geopolitikai ügyében, nevezetesen Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően. Miközben még Németország és más, hagyományosan vacilláló tagországok is az Oroszország elleni olajembargó felé mozdultak el, Magyarország tovább halogatja a döntést, felháborító és nevetséges érvekre hivatkozva.
Dalibor Rohac külön utal Orbán Viktor azon rádióinterjújára, amelyben a kormányfő kijelentette: akiknek van tengerük és kikötőjük, azok fogadhatnak olajszállító tankhajókat, és nekünk is lenne, ha nem vették volna el. A szerző felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy ezzel Orbán a dalmát tengerpartra utalt, amely egykor a Magyar Királysághoz tartozott, most pedig a független EU-tag Horvátország része.
A Politico vendégkommentátora emlékeztet arra, hogy Magyarország nem először különbözik össze az EU többi részével, hiszen a jogállamiságtól, a melegjogokon és a menekültpolitikán át a Kínával való kapcsolatokig Orbánnak szokásává vált, hogy szembe szálljon az európai konszenzussal, és ezzel a Fox News műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak a tapsát váltsa ki. Ez azonban most más - írja Rohac. Más, mégpedig leginkább a probléma nagyságrendje miatt. Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem csupán megosztó ügy, hanem fenekestül felforgatja az európai politikai rend alaptételét, azt, hogy az országhatárokat erőszakkal nem lehet megváltoztatni, valamint azt, hogy egyetlen országnak sincs joga, legyen bármekkora méretű ország, vétójogot gyakorolni szomszédja fölött, abban az értelemben, hogy az milyen külpolitikai irányt választ magának.
Az invázió közvetlenül fenyegeti Európa biztonságát: ha Putyinnak sikerül elérnie, hogy Ukrajna kudarcot valljon, akkor Lengyelországtól Romániáig sokkal sérülékenyebbé válna a NATO keleti szárnya.
Magyarország - írja Dalibor Rohac - most valóban egyedül maradt. Más tagországok is éltek ellenvetésekkel az olajembargót illetően, de egyik sem olyan hajthatatlan, mint Magyarország. Orbán még arra is hajlandónak mutatkozott, hogy feláldozza Varsóval való régi szövetségesi viszonyát a magyar-orosz partnerség érdekében. Ráadásul - folytatja a szerző - az áprilisi választás után kicsi annak az esélye, hogy a közeljövőben bármi változik a magyar politikában. Az EU-nak annak megfelelően kell kezelnie Orbán Magyarországát, amilyen az valójában, és nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy az elmúlt 12 év csak átmeneti aberráció volt. Van ok annak a feltételezésére, hogy a magyar kormány és az EU konfliktusára már nincs kompromisszumos megoldás, a legkisebb közös nevező alapján - véli az amerikai elemző, aki szerint az EU Tanácsában bojkottálni kellene a magyar kormányzat képviselőit.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
