Az Európai Bizottság várhatóan szerdán előterjeszti a korábban még tegnapra ígért tervezetet a hatodik orosz szankciós csomagról, amit azonnal meg is vitatnak majd a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei, írja a Politico, ami szerint a szankciók újabb csapást mérhetnek az orosz állami Szberbankra.
Az orosz olajimport beszüntetése azonban olyan vitapont, amelyet a berlini magyar nagykövet szerint európai uniós csúcstalálkozón kellene megbeszélni. Györkös Péter nagykövettel a Die Welt című német lap készített videóinterjút, amelyben erőteljesen érvelt az Oroszország elleni olajembargó gyors elrendelésével szemben. A német portál hangsúlyozza, hogy a tervezett intézkedéssel nem csak Magyarországnak, hanem Szlovákiának is súlyos gondjai vannak.
Az Európai Parlament strasbourgi tanácskozásán eközben éles bírálatokat kapott az EU soros országelnökségét betöltő francia kormány, mert mindeddig mellőzte a régóta esedékes vita napirendre tűzését az EU-alapszerződés hetedik cikkének megfelelően - írja az EurActiv nevű brüsszeli uniós hírportál. Az európai parlamenti vitán ráadásul meg sem jelent a francia elnökség képviselője, ami miatt az Európai Néppárt nevében Jeroen Lenaers holland kereszténydemokrata EP-képviselő mélységes csalódottságának adott hangot.
A szociáldemokrata frakció nevében a német Katarina Barley arra emlékeztetett, hogy a franciák az elnökség átvételekor ígéretet tettek a jogállamiság és az unió megvédésére. Az Európai Bizottság Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatás átalakítása miatt 2017-ben, Magyarországgal szemben pedig jogállamisági aggályok okán 2018-ban indította el a hetes cikk szerinti eljárást, de ahhoz, hogy abban érdemi előrelépés történjék, a tagállamok képviselőiből álló Tanácsban négyötödös többségre lenne szükség. A testület eddig csupán két meghallgatást tartott ezekben az ügyekben - emlékeztet az EurActiv.
Egy másik cikkben arról ír a lap, hogy Mario Draghi olasz miniszterelnök beszédet mondott az Európai Parlament ülésén, és abban az eszmei és a gyakorlatias föderalizmus vegyítését javasolta az uniónak. Draghi szükségesnek tartja a döntéshozatal során az egyhangúság elvének, vagyis lényegében az egyes tagállamok vétójogának a visszaszorítását, mert az egyfajta kormányközi szintre süllyeszti le a tagországok között együttműködést. Úgy véli, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében bővíteni kellene a minősített többséggel is eldönthető kérdések körét.
Az olasz kormányfő szerint törekedni kellene az EU kibővítésére, mind a Nyugat-Balkán országaival, mind pedig Ukrajnával. Albániával és Észak-Macedóniával kezdjék meg, Szerbiával és Montenegróval pedig gyorsítsák fel a csatlakozási tárgyalásokat - javasolta. Koszovót és Bosznia-Hercegovinát illetően úgy fogalmazott, hogy támogatni kell e két ország legitim elvárásait. Ukrajnáról szólva persze kiemelte, hogy egyelőre a béke megteremtése a legsürgetőbb az orosz agressziót elszenvedő országba, ehhez kell az EU-nak segítséget nyújtania.
A Le Figaro című konzervatív francia lap közli Károlyi Györgynek, Magyarország korábbi párizsi nagykövetének a véleménycikkét az Európai Bíróságról, amely az év elején rendben levőnek és alkalmazhatónak találta - a magyar és a lengyel kifogásokkal szemben - az úgynevezett jogállami feltételességi mechanizmust. Ez a mechanizmus, amelynek az alapján Brüsszel a minap eljárást indított Budapest ellen, az uniós források megvonását teszi lehetővé, ha egy tagországban a jogállami követelmények be nem tartása veszélybe sodorja az EU költségvetését, pénzügyi érdekeit.
Károlyi szerint az Európai Bíróság nem tekinthető független igazságszolgáltatási fórumnak a hatalmi ágak szétválasztásának a kritériumai alapján. Sokkal inkább csak jogi szolgáltatónak minősíthető, hiszen bíráit az unió fizeti, és ebből következően az olyan jogvitákban, ahol az unió áll szemben valamely tagországgal, az Európai Bíróság esetében nem érvényesül a semlegesség követelménye.
Becslések szerint az egyetemre jelentkező – jellemzően a magasabb státuszú családból származó – magyarok hat százaléka próbál külföldi iskolába bekerülni (pár évvel ezelőtt 10-15 ezerre becsülték a számukat). A motivációjukat tekintve egy értékesebb diplomáért, a jobb élet reményében hagynák el a hazai felsőoktatást. Ezen kívül a döntésben valószínűleg benne van az a fajta remény, amit a szüleiktől örököltek ezek a fiatalok, hogy nyugaton egy fejlettebb társadalom, egy jobb világ van. Ez a szülőknek a szocializmusból visszamaradt frusztrációjuk, amikor nem is lehetett külföldre utazni, pláne nem lehetett álmodozni külföldi egyetemről. És valóban egy jobb külföldi egyetem jobb diplomája valószínűleg többet is ér a munkaerőpiacon. Ehhez azért kell egy olyanfajta mobilitási vágy, bátorság vagy kalandvágy, hogy az ember itt merje hagyni a biztonságot és elmenjen egy ismeretlen világba – mondta a szociológus.
Az oktatáskutató szerint ez mindenkinek jót tesz: A fogadó országok is szeretik, ha sok külföldi diákjuk van, illetve ha egy diák elmegy és utána visszajön, Magyarországot gazdagítja azzal a tudással, amit kint szerzett meg. Nyilvánvalóan azok is jól járnak, akik kint maradnak, és az ottani munkahelyeken építik a karrierjüket.
A Brexit óta szabadesésbe kezdett a kelet-közép-európai diákok száma, mert nemcsak a tandíj vált megfizethetetlenné, hanem elestek a nagyon kedvezményes tandíjhitel felvételének lehetőségtől is. Hollandia örökölte meg ezt a tömeget. Dánia volt még a másik ilyen potenciális "örökös" (ahol ráadásul az EU-tagoknak is ingyenes a felsőoktatás), de ott visszavágták az angol nyelvű képzések számát pont azért, mert már nem bírtak ezzel a nagy tömeggel – mondta Kende Ágnes. A holland viszonyok kapcsán hozzátette azt is, hogy ha már valakinek sikerült is felvételt nyernie egy ottani külföldi egyetemre, azzal a szinte megoldhatatlan problémával találja magát szemben, hogy nagyon nehéz lakhatáshoz jutni (már kempingekben, menekültszállásokon húzzák meg magukat), egyszerűen nem győzik a holland egyetemek sem azt az ütemet, amilyen mértékben nő a külföldről érkező diákok száma.
