2022. május 2., hétfő

NYIT A NEMZET JÁTSZÓTERE: MOST MILYEN SZEREPET SZÁN ORBÁN VIKTOR A PARLAMENTNEK?

HVG360
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.05.02.


Alakuló ülését tartja az új törvényhozás, amelyet egyesek a jogalkotás templomának, mások gombnyomogatók melegedőjének tartanak, Kövér Lászlót pedig néha egy kocsmára emlékezteti. Kérdés, mennyire lesznek jelen az ellenzékiek, milyen jogalkotási trükkökre, kétharmados módosításokra lehet számítani.


Biztos, hogy nem lesz teljes a 199 fős képviselői létszám a magyar Országgyűlés 41. ciklusának hétfőn 11 órakor kezdődő alakuló ülésén, mivel egy ellenzéki képviselő biztosan nem vesz rajta részt: Hadházy Ákos. Ha a politikus, mint az előzetesen várható, a bojkottjával minden igyekezete ellenére egyedül marad – miután még leendő frakciója, a Momentum is kihátrált a kezdeti ígéretéből, emiatt a jelenlegi állás szerint függetlenként folytatja –, akkor ugyanaz történik, mint négy éve.

Az előző ciklus alakuló ülésén, 2018. május 8-án is Hadházy volt az egyedüli, aki nem vett részt az ülésen – igaz, akkor mások máshogy tiltakoztak, és ilyen demonstratívnak szánt félmegoldásokra most is lehet számítani...

AKKUMULÁTORGYÁRTÁSHOZ IS HASZNEgy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban. Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.ÁLT MÉRGEZŐ OLDÓSZERT TALÁLTAK A GÖDI KUTAK VIZÉBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2022.05.02.


Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.


Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb. 800-1000 méterre találhatók...

ÜNNEPEK, JELES NAPOK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.01.


Az, hogy a kistelepülések iskoláit érdemes-e megtartani, vagy sem, sokat vitatott kérdés.

Akik oktatási szolgáltatásként tekintenek rá, több szempontból is indokoltnak látják a megszüntetésüket. Nem lehet nem gazdasági szempontként értelmezni, egyszerű a képlet, kevesebb a gyerek, a nyolc osztályra előírt szakos nevelők bére a tanulólétszámhoz viszonyítva nagyon sok többletköltséget igényel. Én is pontosan tudom, iskolaigazgatóként, meddig gazdaságos egy csoportlétszám, amit fenntartói szemmel is muszáj nézni.

Megoldás lehetne utazótanárokkal megoldani, de ebben nem vagyunk túl jók, csak papíron tűnik úgy, hogy rendben van minden, és nemcsak azért, mert a szegregált, vagy szegregálódó iskolák szakemberhiánya különösen erős. (Bár az állami oktatásban egyre több helyen jelentkező probléma ez is.) Mint mindennek, ennek is van egy történelmi-társadalmi háttere, és mi abban szocializálódtunk, hogy az iskola egy csapattal dolgozik, mindenki tud mindent, ami történik a suliban, az un. “láthatatlan tanterv”, amit az utóbbi időben egyre kevésbé lát működni az ember, az iskolai közösség meglétét, működését, egységes értékrendjét feltételezi.

Az utazótanár, aki akár egy-két órára, akár egy délelőttre “beesik”, nem tud részese lenne ennek, rá “csak” annyi van bízva, hogy megtartsa az óráját, és rendben vigye az adminisztrációt. Aztán megy tovább. Ő kívül marad a napi gondokon, sikereken, sem idő, sem energia nem jut arra, hogy csapathoz illeszkedjen. A tudásátadásra koncentrál, és nem tud a nevelésre. Egyszerűen nem tud nála fókuszba kerülni egy gyerek, az ő teljes szociokulturális környezetével, ahogyan minden gyerek esetében kellene, hiszen csak így tudunk egyénre szabott fejlesztést adni. Ahhoz sokkal több hatást kellene látnia, erre azonban ebben a formában nincs módja. Működhet ez talán gimnáziumokban, egyetemeken, mikor a fogadó fél, aki tanulni akar, érti, hogy azért van ott, hogy befogadó legyen. De általános iskolában más még a helyzet. Itt a pedagógusnak még ki kell alakítani sok mindent, amire a tanulásban szükség van.

Ezt megváltoztatni, ehhez igazodni egy másfajta gondolkodás, más szakemberképzés és másfajta struktúra kellene. Jelenleg ez a rendszer nem alkalmas erre. Így az iskola egyre inkább távol kerül a személyiségfejlesztő funkciótól.

Ahol lehet, ott az alsó tagozatot megtartják, kis mozgásteret ad ebben a nemzetiségi oktatás felvétele, ami kisebb tanulólétszámnál is engedi az osztályszervezést. A felső tagozat már utazik, a nagyobb települések iskolaközpontként működnek.

Mások azonban, akik az iskolát, mint kulturális és helyi közösségszervező közeget értelmezik, megfogalmazzák, hogy egy falu életében fordulópont az iskola elvesztése. Elvész ugyanis vele egy olyan összetartó közeg, ami a közösség szempontjából nagyon fontos. A gyerekek ugyanis a felnőtt közösségre is hatnak, az óvodához, iskolához kötődő események egyben a településé is, és ez kölcsönösen, oda-vissza erősíti egymást. Ez, látva az iskolát vesztett településeket, szintén jogos megközelítés. Az utóbbi időben már azt is világosan érezni, hogy ahol van még iskola, az önkormányzatoktól a tankerületekhez kerülés csökkentette az iskolák település-közösségi hatását.

A felnőtt települési közösségek összetartása, fejlesztése, kezdeményezőképességének kialakítása és megtartása nem egyszerű. A leszakadó térségekben egyre kevésbé működnek a kultúrházak, könyvtárak. Nincs ember, elég költség ahhoz, hogy a jelenléti alkalmak fel tudják venni a harcot az otthon fogyasztható média kínálatával. És akkor még nem beszéltünk arról a kulturális szakadékról, ami a társadalmi leszakadással együtt jár.

Ami működik, az a szerencsésebb falvakban a települési fesztiválok rendszere. Morzsóka-, pörkölt- káposzta-, kolbász-, pálinka-, kemencés, stb. fesztiválok ezek, és elsősorban az idegenforgalomnak szólnak, nem pedig a belső, települési közösségnek, bár ők is részesei nyilván, hiszen a szervezésbe sokak bevonódnak, és az eseményhez kapcsolódó szolgáltatásokba is. A hangsúly a gasztronómián van, ami persze része a hagyományoknak, kultúrának, de csak egy szelet abból.

Az iskoláját vesztett településeken, főleg a szegregálódó településeken, ahol a társadalmi leszakadás tapintható, eltűnnek azok az események, amelyek a belső közösségeiknek szólnak. Eltűnnek a karácsonyi ünnepségek, a mikulásnapok, a farsang, az Anyák Napja, a nyugdíjasok köszöntése, és eltűnnek a nemzeti ünnepek megemlékezései is.

Pedig ezek erősítik és építik a közösséget, közösségi élményt adnak, összetartozást fejeznek ki, települési, és a jeles napok miatt nemzeti vonatkozásban is.

Olyat építenek, amire ma mindenhol nagy szükség lenne: a felelősséget egymás iránt, a közösség iránt, közösségi értékeket, közös élményt, közös örömöt, közösen, méltósággal megélt ünnepeket, nemzeti érzést.

Jól emlékszem a gyerekkorom anyák napi ünnepségeire a kis falusi iskolában. Az egyik iskolaépület két összenyitható tantermében szervezték, az egyenként ajtóméretű, harmónikaszerűen összehajtható, dupla fa-elemeket oldalra hajtották, a padokat szétszedték, székeket tettek be, és a zsúfolásig megtelt teremben minden család képviseltette magát. Mert mindenkihez kötődött valahogy gyermek, aki fellépett, szavalt, énekelt. És minden gyerek szerepelt. Minden évben így volt ez. Nem volt kultúrház, az események az iskolához kötődtek, de ezen keresztül elérték a település lakóit. Összetartó erő volt ez, ami mára a legtöbb helyen elveszett. Helyére pedig nem sikerült tenni semmit.

Az Igazgyöngy tizenkét éve folyó munkájában a közösségre fókuszálunk. Az első öt év után jelentkeztek eredmények, önálló kezdeményezések, felvállalt szervezések. Sok munka van abban, ahogy ezeket megerősítettük, mögéjük álltunk, a hiányzó feltételeket biztosítottuk. Hogy helyzetbe hoztuk azokat, akik kulcsemberként működhetnek ebben.

Az első, általuk megszervezett karácsonyi ünnepség óta már sok esemény a közös munka eredménye. Kirándulások, előadások, programok, falunap, melyeket együtt szervezünk, és melyekben egyre nagyobb az ő szerepük.

Az pedig, hogy teljesen tőlük jöjjön az ötlet, a szervezés, az esemény lebonyolítása, mint most, a héten, az Anyák Napja, pontosan mutatja, jó úton járunk. Nem nekünk, kívülről kell megszerveznünk ezt a közösséget, hanem nekik, önmagukat. Ám az, hogy eddig elérkeztünk, szükség volt ránk is. És bizonyára szükség lesz még egy jó darabig, hogy erősödjön, beépüljön mindez.

Most mindenesetre nagyon szép élmény volt Toldon a Fiatal Anyukák Klubjának anyák napi ünnepsége. A fiatal anyák szavalataival, melyek az ő édesanyjuknak szóltak. Együtt éltük át az érzést, a jeles nap üzenetét, együtt sírtunk a meghatottságtól. Mert mindenkinek megvolt a maga könnyezni valója. Volt, akinek az édesanyja jutott az eszébe, másnak az élete tragédiái, a gyerekként árván maradástól az eltemetett gyermekig. Egy közös volt mindenkiben: ott, átéltük együtt az érzést, ami az anyasághoz kötődik. A szeretet érzését. És a másik megértését.

Érezhetően egy közösség volt jelen.

Egy közösség, ami képes működni. A működő közösség az alapja az élhető településnek. Az pedig, hogy lehet működő közösségeket létrehozni, azt hiszem, a jövő nagy kihívása lesz a leszakadó térségekben. Abban biztos vagyok, hogy ehhez nem elégségesek a központilag eldöntött kulturális programok. Kellenek hozzá az ott élő emberek is. Nem passzív befogadóként, hanem aktív szereplőként. Különben elveszítjük őket is, és a kultúrát is.

PUTYIN HETEKEN BELÜL ÁTADHATJA A HATALMAT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.05.02.


Egy orosz kormányzati forrás szerint rákos

Vlagyimi Putyin orosz elnök egészségügyi állapotáról évek óta keringenek különféle találgatások, amik az Ukrajna ellen indított háború óta csak felerősödtek. Az utóbbi hetekben több, az orosz elnökről készült videó is felerősítette a találgatásokat, azokon ugyanis Putyin igencsak furcsán viselkedik.

“Nem kellene erre bazírozniuk. Be kellene fogniuk a pofájukat. Minden rendben van” – mondta újságíróknak – újságírókra utalva – Dmitrij Peszkov még 2014-ben, amikor először felröppentek a hírek Putyin egészségügyi problémáiról.

Még itt: Szele Tamás: Vlagyimir Vlagyimirovics a vérfürdőben

Rémisztő grafikákat mutogatott az orosz állami tévé

Milyen gyorsan tudnák elpusztítani atomcsapásokkal Európát…

Még itt: Szele Tamás: Dugin, Putyin és az apokalipszis

Orbán Viktor is felkerült Ukrajna ellenségeinek listájára

Szijjártó Péter külügyminiszter már jó ideje rajta szerepel, de Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is felkerült rá, ami után a biztonsági szervek házkutatást tartottak nála otthon, és nem sokkal utána jelent meg az ő neve ezen a listán, vagy éppen Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is szerepelt a listán.

Sör, kolbász, Trianon

Az orosz-ukrán háborúról Toroczkainak az jutott eszébe, hogy szerinte Zelenszkij egy színész, akit nagyon idegesítő nézni.

Orbán Viktor egy szentmisén tartott politikai beszédet az esztergomi bazilikában

Ennek alkalmából sikerült is egy jóízűt kommunistáznia.

Rákosi Mátyás már gyerekként elvárta, hogy körülötte forogjon a világ

“Ha mégis kritikára vetemedik önmagával szemben, azt önigazolásra használja emlékirataiban.”

Az ápolók negyede távozhat a szakmából

Gulyás Gergely április végén azt nyilatkozta, nem számít tömeges felmondásokra az egészségügyben.

Lehull a lepel a vakcinabizniszről

Mindenki nyugodjon le, vannak, akik jól jártak a coviddal.

Körbeutazta az Egyesült Államokat a NER kedvenc luxusrepülője

Röviddel a választások után hosszabb Egyesült Államokbeli körútra indult a NER fontos figurái által előszeretettel használt Bombardier Global 6000-as luxusgép.

Alig lett volna gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül

A felzárkózást tekintve rosszul állunk. Még úgy is, hogy már nem Ausztriát és Németországot jelölik meg elérendő célnak, hanem az előbbieknél szerényebb uniós átlagot.

Nehéz elhinni és elérni, hogy a magyarok EU-s életszínvonalon éljenek

A választási győzelem utáni első Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elbüszkélkedett azzal, hogy egy bizonyos uniós fejlettségi rangsoron Magyarország megelőzte Portugáliát is, míg a lengyelek épphogy megelőzték hazánkat.

Ami béremelést kaptak idén a magyarok, el is bukják

Lenullázhatja a többség fizetésemelését az infláció.

Nem számol komoly élelmiszerhiánnyal a magyar agrárminiszter

A miniszter hangsúlyozta, hogy az árak jövőbeli alakulása viszont nem jelezhető előre megbízhatóan…

MAGYARORSZÁG, DE SZINTE AZ EGÉSZ VILÁG ÉPÍTŐIPARA MEGÉRZI AZ AZOVSZTAL ACÉLMŰ PUSZTULÁSÁT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.05.01.


Az anyaghiányos európai építőiparból egy 41 millió tonna acélterméket gyártó vállalat tűnt el. Összehasonlításképpen: az ISD Dunaferr 1,5 millió tonnát gyárt.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Az elmúlt napokban a világ lélegzetvisszafojtva figyelte azt, hogy mi történik Mariupol utolsó bástyájával, az Azovsztal acélművel, illetve a gyár alatti katakomba-rendszerbe visszahúzódó ukrán katonákkal és civilekkel, becslések szerint 2-3 ezer emberrel.

Csak a háborús logika érvényes

A helyzet sajnos ezekben a percekben is csak fokozódik, szer
encsére néhány civil elhagyhatta a bunkerrendszert, de közben arról is láthattunk képeket, hogy az oroszok már teljesen földig rombolták az értékes gyártókapacítást.

Pedig egy időben abban is lehetett bízni, hogy amennyiben az oroszoknak tartós terveik vannak a régióban, legalább úgy gondolkodnak, hogy az értékeket nem pusztítják el, hiszen a jövőben már lehet, hogy majd nekik kellene itt gyártani, kenyeret adni a lakosságnak. Aztán ezúttal is bebizonyosodott, hogy a háborús logika minden „közgazdasági” logikát felülír...

MAGYARORSZÁG LEHET A LEGNAGYOBB AKADÁLY AZ UNIÓS OROSZ OLAJEMBARGÓS SZAVAZÁSON - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.05.02.


Az orosz olajimport tilalma a magyar kormány álláspontja szerint jobban sújtaná az európai közösséget, mint magát a büntetendő országot.  Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemlépje.

Magyarország ismét ellenállását fejezte ki az Oroszország ellen terveztt uniós szankciók bevezetése miatt, mert az orosz olajimport tilalma a magyar kormány álláspontja szerint jobban sújtaná az európai közösséget, mint magát a büntetendő országot – számol be a fejleményekről az amerikai Bloomberg hírügynökség. Az EU az év végével szeretné teljesen felszámolni üzleti kapcsolatát közvetve a Kreml urával az Ukrajna ellen indított háborúja elleni tiltakozásként. Egyelőre azonban még Gulyás Gergely legutóbbi nyilatkozata sem tette egyértelművé, hogy vajon megvétózza-e Magyarország az erre vonatkozó döntést a várható uniós szavazás alkalmával. Gulyás a hétvégi interjúban azzal érvelt, hogy ha új piac után kellene nézni, szerinte onnan csak sokkal drágábban tudná a magyar kormány beszerezni a gázt és az olajat is, márpedig a rezsicsökkentésből nem engedhet a kormány, s ez épp elég indok arra, hogy nemet mondjon az Orbán-kormány a felterjesztendő szankciókra. Magyarország kilóg ismételten az uniós országok sorából, mert elsőként fizetett az orosz kérésnek megfelelően rubelben az oroszoknak, mintegy tesztelve az Unió tűrőképességét. Szerdán Moszkva bejelentette, elzárja a gázcsapokat Lengyelországba és Bulgáriába. Ugyanerről írt többek között a kanadai Financial Post.

Az orosz nyelvű Moszkva24 portál és számos egyéb orosz portál is nyomon követte Gulyás Gergelynek a Kossuth Rádióban elhangzott interjúját, és arról számolnak be, hogy már 9 ország követte Magyarország példáját, és áttért a gáz rubelben történő kifizetésére, de erről hallgatnak, mert ma az jó Európa számára, ha vezetői nem beszélnek őszintén, nem fogalmaznak egyenesen nemcsak a saját népük előtt, de a nemzetközi porondon sem.

Az ukrán Novoje Vrémja (Új Idő) pedig arról ír, hogy Zelenszkij Ukrán elnök lengyel újságírókkal találkozva ismét bírálta a magyar kormányt, amelyik szerinte próbál balanszírozni Ukrajna és Oroszország között, és emiatt többek között nem fogja támogatni az oroszok gáz és olaj elleni uniós embargót. Ha majd Magyarországnak meg kell védeni magát esetleg az orosz agresszortól, akkor vajon – engem igencsak érdekelne – mit fog elvárni Ukrajnától? – kérdzte Zelenszkij.

A dpa és az ARD értesülései szerint Németország mégiscsak az olajembargó mellé áll – olvashatjuk az Offenbach Post portálon illetve az Irish Times is az első között hozta le a hírt meg nem nevezett uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva. Ugyanis a német energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az orosz olajtól való, háború előtti 35%-os függőségüket az elmúlt 8 hétben sikerült 12 %-ra csökkenteni. Ez az Uniónak az Oroszország elleni hatodik körös szankciós csomagja lenne, s Olaf Scholz német kancellár hajlik a részleges embargó bevezetésére. Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Spanyolország, Olaszország és Görögország nem csatlakozott eddig az embargót támogatók közé – írja a ARD. Várhatóan szerdán kerül sor Brüsszelben a már szövegezés alatt álló szankció szavazására, amely elé legnagyobb akadályt Magyarország gördíthet. A cikk Orbán Viktornak a választások után tartott sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatára alapozza ezt, amikor kijelentette, ha ez a kérdés felmerül, akkor a magyar kormány azt megvétózza.

Az Ukrainszkaja Pravda is beszámolt a Budapesten szombaton egyidőben tartott két tüntetésről, megjegyezve, hogy soha ennyi magyar nem vett részt az Oroszország elleni tiltakozáson. 800-1000 résztvevőről számoltak be a híradások, míg az oroszpárti tüntetésen alig kétszázan lehettek. Utóbbiak az Egyesült Államokat vonták felelősségre az Ukrajnában dúló háború miatt, illetve az általuk kivetett szankciók miatt is, hisz Washington az egész világban élelmiszer – és energiaválságot idézett elő. A cikk megjegyzi, a magyarok befogadják az ukrán menekülteket, ellenben Kijevnek vannak követelései Magyarországgal szemben. A magyar kormány az orosz propagandát felhasználva indokolja, miért nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának – írja az Украинская правда.

Igazi szenzációként hirdeti a BMW saját posztjában, amit átvett például a Green Car Congress, de még a Hindustan Times is, hogy a német autógyár Debrecenben építi meg első olyan autógyárát, amely teljes mértékben széndixod-mentes üzemmódban dolgozik, és egyben a Neue Klasse modell gyártásnak a központi telephelye is lesz. Az úgynevezett magyarországi IFactory azonban nem csak üdítő kivétel lesz a 100 éve Münchenben kezdett BMW-gyártás történetében, hanem fokozatosan állnak a teljesen digitalizált, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó autógyártásra világszerte. A BMW Neue Klasse gyártását 2025-re ígérik, és 1 évre rá már Münchenben is várható a gyártása.

BUCSA, AHOL A HALÁL SZAGA ÉRZŐDIK MINDENHOL, ÉS AHOL HIÁBA KERESTÉK A NÁCIKAT AZ OROSZOK (KORHATÁROS VIDEÓ)

TELEX
Szerzők: FÖLDES ANDRÁS, SZILÁGYI MÁTÉ
2022.05.02.



Eljutottunk a tömeges kivégzések helyszínére, ahol durvábban szembesültünk a helyzettel, mint gondoltuk. Rábukkantunk tömegsírra, láttuk az exhumálást, és hogy a városban még mindig találnak újabb áldozatokat. A helyiek döbbenten mesélték, hogy az oroszok tényleg nácikat vártak.

Nézze meg videóriportunk első részét a Kijev melletti Borogyankából, ahol az oroszok bombákkal, tankokkal és csecsen osztagokkal támadták a civileket.


ÚJABB PRÓBATÉTEL ELŐTT AZ EGÉSZSÉGÜGY, A DOLGOZÓK NEGYEDE A FELMONDÁSI TILALOM LEJÁRTA UTÁN ELHAGYJA A SZAKMÁT EGY FELMÉRÉS SZERINT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.05.02.


Van hajlandóság az ápolók körében arra, hogy a felmondási tilalom feloldása után távozzanak a rendszerből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felméréséből. Az ebben résztvevők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát.

Miközben továbbra sem elegendő a fizetés a megélhetésre, a kórházakban egyre kevesebb emberre egyre több beteg és feladat jut. Az egészségügy alapjáraton való működtetéséhez már 2020-ban is valamivel több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott. Ennél frissebb KSH adat ugyan nincs, de azt más forrásból tudjuk: a helyzet az elmúlt két évben csak rosszabb lett. Ugyanis a szolgálati jogviszony tavaly márciusi bevezetésekor további 4000, a kötelező harmadik oltás elrendelése után újabb 800 szakember hagyta el az egészségügyet. E két csoport tagjainak többsége egészségügyi szakdolgozó volt. A várólistákat duzzasztó okok között már ott szerepel a szakdolgozóhiány is. Például mind gyakrabban azért nem tudják teljes kapacitással működtetni a műtőket, mert nincs elég szakdolgozó sem az operáló teambe, sem az azután szükséges intenzív ápoláshoz.

Júniusban pedig újabb megpróbáltatás elé néz a betegellátás, mivel május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

Hogy mennyien távoznak majd, azt egyelőre nem tudni. A betegágyak mellett dolgozók rendkívül megterhelő időszakon vannak túl. Az érintettekre nemcsak a járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi feszültségek is kialakultak a bérproblémák kezelése miatt. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott...

ALIG LÁTSZANA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL

24.HU
Szerzők: D. KOVÁCS ILDIKÓ, VITÉZ F. IBOLYA
2022.05.02.


Nagyon szoros az összefüggés az uniós támogatások és a magyar gazdaság növekedése között.


Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb évtizedeként értékelte a választási kampányban Orbán Viktor miniszterelnök a 2010 és 2020 közötti időszakot, a számok alapján azonban finomítani kell ezt az állítást. Közgazdász olvasónk az Eurostat adatait elemezve arra jutott, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása óta

alig lett volna gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül.

Alapgondolata, hogy a támogatásokból valamilyen formában kibocsátás lesz, ami növeli a GDP-t, ezért összevetette az évről évre beérkező uniós forrásokat az évente produkált magyar gazdasági növekedéssel az EU-csatlakozás évétől 2020-ig. Az uniós statisztikák alapján 2004 és 2020 között – levonva Magyarország tagállami befizetéseit – összesen nettó 53,572 milliárd euró támogatás érkezett Magyarországra az Európai Unió közös költségvetéséből, ugyanezen időszakban a magyar GDP éves változását mechanikusan összeadva 53,542 milliárd euró adódik. Ez egy hajszállal kevesebb, mint a 17 év alatt átutalt uniós támogatások összege. Még nagyobb a különbség, ha csak a 2010 és 2020 közötti időszakot, vagyis a Fidesz-kormányzást vizsgáljuk: 46,5 milliárd euró támogatás érkezett, miközben az éves GDP-növekmények 36,8 milliárd eurót tettek ki. Ha kihagyjuk a számításból a Covid-járvány miatt nagy visszaesést hozó 2020-as évet, akkor 46,3 milliárd euró uniós pénz áll szemben 41,8 milliárd euró növekménnyel.

Ha az egyes éveket nézzük, 2004 és 2010 között még szerényebben csordogáltak az uniós támogatások, Magyarország csatlakozásának évében nettó 176 millió euró érkezett Brüsszelből, majd 2010-re fokozatosan 2,7 milliárd euróra nőtt a szubvenció. 2013-tól szaladtak meg az átutalások, durván évi 3-5 milliárd eurót kapott Magyarország különféle fejlesztésekre, 2014-ben több mint 5,6 milliárd euró volt az uniós kifizetés...

GYARMATI NAGYLÉTÜNK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.02.


Varga Isaura Judit, a rabszolgalány, a róla készült szívszaggató sorozatot maga írja permanensen, és minden afelé mutat, nehéz neki a gyapotültetvényeken. Ott morfondírozik derékszaggató hajladozás közben a jogállamról, hogy mi is az, és legfőképp J. A. polgártárs szavaival élve: miért nincs, ha van, és bánatában olykor hegedülget. Nem tudjuk, miért érzi magát olyannyira elnyomva és kihasználva, de ez szűrődik le a visítozásából. Varga Judit, ahogyan transzformálódik át nekünk Isaurává, hogy hajlandóságot érzünk már gyűjtést indítani a ki-, és felszabadítására, igazságüggyel nem foglalkozik egyáltalán már, ha foglalkozott valaha is, hanem bús, magyar sorsáról posztolgat, míg meg nem unja valaki nagyon.

Május elseje volt tegnap, ami dátum nem csak azért nevezetes minekünk és nagyszerű, mert lehet nyakló nélkül ezen a napon sört vedelni, virslit zabálni, ringlispílről okádni embertársaink nyakába, hanem, mert ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunk dátuma is, ami immár – Istenem – tizennyolc esztendeje történt. Micsoda öröm is volt, mekkora boldogság és tűzijátékok meg minden – ha emlékszünk -, hogy beengedtek bennünket a klubba, amitől az a kellemes, de utóbb tévesnek bizonyuló érzet ült meg mindenkit, hogy a sztyeppéket és az abból sarjadó fasiszta kommunizmust ezzel az aktussal sikerült odahagyni, aztán kiderült, hogy rossebeket. Elég csak Varga Isaura Juditra és elképesztő gondolataira nézni, és mindjárt lehervad az arcunkra tolakvó mosoly.

Mielőtt belemerülnénk abba, hogy miniszterünk miért ostobán aljas, arra azért emlékezzünk, hogy soha ne feledjük, miközben durrogtak a petárdák és folyt a pezsgő tizennyolc évvel ezelőtt a csatlakozás miatt, amelyről a nemzet – nem fideszi értelemben – döntött, akadt, aki duzzogott emiatt, és őt Orbán Viktor Mihálynak nevezik. Ez a drága ember azért volt elégedetlen a világ folyásával, mert a csatlakozási dokumentumot nem ő, hanem a komcsik írták alá, és ezt sem bocsátja meg nekik – és az Uniónak sem – soha. Innentől praktikus viszonyt alakított ki a közösséggel, elkezdte ATM-nek használni, annak is nézni, és ez az attitűd máig tart. Innen fakad, hogy még mindig nem tudja vagy nem akarja felfogni, hol is van.

Hogy volnának kötelezettségei is a burgenlandi traktoroslegények adójának ellopásán kívül, és, mint emlékezhetünk, e kötelezettségek erodálására szerződtette Varga Juditot, hogy védje a csatákban a nyamvadt seggét. Ezt az asszonyság teszi is derekul, és ugyan a képbe illik, és mégis új színfolttal gazdagítja ezt az egész, mesébe illő ocsmány történetet, hogy most meg fölvette ezt a siránkozó Isaura álarcot, az elnyomott és kisemmizett szerencsétlen köpönyegét, mert a csatlakozás évfordulóján posztolgatott aranyom, és bár ne tette volna. Neki is, nekünk is sokkal jobb lett volna úgy, de a baj megtörtént, most már nincsen mit csinálni egyáltalán, csak szégyenkezve lehajtani elfáradt és megtört fejünk, hogy őmelette minket is magyar anya szült...

VIRTUÁLIS ÉS PÁRHUZAMOS VALÓSÁGOK - A 444 NÉGY FONTOS CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.05.02.


Jó reggelt! Szép időnk volt május 1-én, talán csak a pártok maradtak otthon. A héten marad a meleg, miközben minden nap - de nem egész nap - esni fog. Mindenki iratkozzon fel ezekre, az is jól fog esni!

4 fontos cikk:


DUGIN, PUTYIN ÉS AZ APOKALIPSZIS

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.05.01.


Már hatvanhetedik napja nem lehet mással foglalkozni, mint Oroszország Ukrajna elleni inváziójával. Illetve lehet épp, csak nem érdemes: most ott dőlnek el a fontos dolgok. És foglalkozhatunk akármennyit a napi hírekkel, eseményekkel, a végső kérdés mindig ott marad, megválaszolatlanul: tulajdonképpen miért zajlik ez a háború?

Mert tiszta fejjel megvizsgálva értelmetlen őrültségnek tűnik. Logikus választ inkább az ukrán fél tud adni, hiszen ők azt mondják, hogy csak a hazájukat védik. Érdekes módon az orosz fél is valami ilyesmit próbál állítani, holott ők voltak az agresszorok, és valahogy nem Oroszországban védik Oroszorszhont: de az ő magyarázatuk annyira ködös, szerteágazó, annyit hivatkozik homályos és felesleges feltételezésekre, annyi körülötte a mindenféle sallang, hogy nem elfogadni: megérteni is majdnem teljesíthetetlen feladat. Olyant is állított már a Kreml hűséges szócsöve, a RIA Novosztyi, hogy a mészárlásokra, népirtásokra, tömeggyilkosságokra az emberszeretet miatt van szükség, csak ezt a világ nem érti, mert hülye. Írta Viktoria Nyikiforova, elemeztem én, olyan három hete. Hát, az meglehet, hogy hülye a világ, ha ezt nem érti, sajnos azonban valószínűbb, hogy akkor volna hülye, ha elhinné ezt a cinikus hazugságot.

Mindegy is, a segédektől, inasoktól nem leszünk okosabbak, hiába forgatja az ember Nyikiforovát, Szergejcevet, menjünk a főideológushoz, Alexandr Duginhoz, lássuk, ő mit mond a tárgyban – Dugin nem csak az Oroszországi Föderáció főideológusa, de a nemzetközi szélsőjobboldal meghatározó figurája is. Ő talán a legfontosabb figura a világon a politikai paletta jobboldali radikális oldalán, ezért fontos, ő mit mond: miért szükséges ez a háború? Mert megmondja április 20-i cikkében, bár ne mondaná. Akkor lássuk – hiszen ő szabja meg azt is, Putyin mit gondoljon és miről.

„Nekünk, oroszoknak nincs szükségünk Ukrajnára. Krisztusnak van rá szüksége. És ezért vagyunk ott.”

Nocsak. Nem tudtam, hogy ez egy keresztes háború. De mik a lehetőségei, a Kremlből nézve?

ITT OLVASHATÓ