RÁADÁS: ISKOLATÉVÉ ÓRÁK AZ INDEXEN MAGYARBÓL, MATEKBÓL ÉS TÖRTÉNELEMBŐL

INDEX
Szerző: Index
2020.

A 2020-as koronavírus járvány idején a magyar iskolák távoktatásra álltak át. Az Index Iskolatévé néven érettségi felkészítő sorozatot indított három tantárgyból.

Történelemből Repárszky Ildikó, magyarból Kovács Péter, a budapesti Fazekas Gimnázium tanárai tartanak órákat. Matematikából Csapodi Csaba, az ELTE oktatója segíti a felkészülést...

ITT NÉZHETŐK MEG

KÜLÖNADÓK, ÁFAKULCS-EMELÉS, FORRÁSELVONÁS JÖHET, VAGYONADÓ ÉS TÖBBKULCSOS SZJA NEM

HÍRKLIKK
Riporter: NVZS
2022.04.27.

„Nyilván olyan konstrukciókat találnak majd ki, hogy általuk ne sújtsák az övéiket” – ezt ugyan elsősorban a banki különadó lehetségesnek tartott bevezetése kapcsán mondta a Hírklikknek Mellár Tamás, ám a gazdaság elkerülhetetlen egyensúlyba hozásának minden, az új Orbán-kormány által vélhetően választandó eszközére is értette. Legalábbis ez derült ki a közgazdász, országgyűlési képviselő által mondottakból. Szerinte benne van a pakliban a különadók kivetése például a pénzügyi és a kereskedelmi szektorokban, fenyeget a 27 százalékos általános forgalmi adó kulcsának 30 százalékra emelése, s további forráselvonás az önkormányzatoktól (kompenzálva a „sajátjaikat”). Ugyanakkor borítékolható, hogy nem lesz sem többkulcsos szja, sem vagyonadó, s persze nem fogják vissza azokat az állami kiadásokat, amelyek táplálják a saját vállalkozói köreiket. Lépni majd kell, már csak azért is, mert borzasztó nehéz lesz külső forrásból finanszírozni az országot. Az infláció nem is jön annyira rosszul a kormánynak, általa ugyanis javulnak a költségvetés pozíciói.

Egyelőre nem tudni, mit tervez a negyedik Orbán-kormány az elődjétől, a harmadik Orbán-kormánytól örökölt kifosztott költségvetés, az elszabadult árak, a százmilliárdokat felemésztő különféle árbefagyasztások, a magas államadósság, stb. kezelésére. És akkor még nem is szóltunk a szétvert egészségügy és oktatás talpra állításának áráról. Ez utóbbiakkal egyelőre biztosan nem fog komolyan foglalkozni a kormány (nem véletlen, hogy a hírek szerint sem külön egészségügyi, sem külön oktatási tárcát nem tervez), ám a választási osztogatás és az elhibázott gazdaságpolitika (rezsicsökkentés és „csirkefarhát-stop”) miatt (is) elszállt költségvetési hiányt, s az ismét az egekbe nőtt államadósságot valahogyan kezelni kell. Arról, hogy ezt hogyan képzelik el, még nem nagyon szivárogtak ki információk, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is csak annyit mondott a minap, hogy nem kizárt az ágazati különadók ismételt bevezetése. Arra is voltak már utalások, hogy ha tehetnék, emelnének az áfakulcson. Már pedzegetik a rezsicsökkentés rendszerének átalakítgatását is. Ám, amit minden fideszes – élén Orbánnal – állandóan hangoztat, megszorítás pedig nem lesz...

ITT OLVASHATÓ

KINT VAGY BENT: HOL POLITIZÁLJON AZ ELLENZÉK?

444.HU
Szerző: 444.HU
2022.04.27.

Hadházy Ákossal és Jámbor Andrással beszélgetünk arról, milyen lehetőségei vannak az ellenzéknek a következő 4 évben.

ITT NÉZHETŐ MEG

KIS-BENEDEK JÓZSEF BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKÉRTŐVEL BESZÉLGETETT A KLUBRÁDIÓBAN SZÉNÁSI SÁNDOR AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚRÓL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.04.26.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélget Szénási Sándor az orosz-ukrán háborúról.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MEGTÁMADJÁK A HELYIEK A CLUB ALIGÁRA KIADOTT KORMÁNYHIVATALI ENGEDÉLYT

MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2022.04.27.

...A befektetők legutóbbi közleményükben azt írták: a lakosság idén nyáron is használhatja a strandot, a fejlesztést pedig ősszel a kikötővel kezdik. Bukovszki András szerint azonban ha a kiemelő kormányrendelet alapján a közutak valóban magánúttá válnak, azokat a jövőben bármikor lezárhatják, akár már akkor, amikor elkezdődik a nagyobb volumenű építkezés. „Egy település szeretné a Balaton-partját. Ne úri kegy legyen, hogy hozzáférhetünk, hanem állampolgári jog. Ezért kérjük vissza a közterületeinket, ezért szorgalmazzuk a kiemelt minősítés visszavonását, amit csak a kormány tehet meg, vagy az Alkotmánybíróság” – hangsúlyozta a képviselő, aki két társával együtt úgy gondolja, világbotrány, ami Aligán készülődik. Emlékeztettek arra, Rákosiék államosították a Club Aliga 47 hektárját, amiből ma még 10 hektár nincs magántulajdonban, hanem vagyonkezelésben (ebből 7 hektár illetné meg az önkormányzatot, a közutak, a közpark, a parti sétány), de ha ez is magántulajdonba kerül, onnantól örökre vége a több évtizedes küzdelmüknek. Attól tartanak, szerzett jogaik elvesznek, és ez megpecsételheti egy falu jövőjét. Balatonvilágos példátlan módon Balaton-part nélkül maradhat...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

SODRÓDVA

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.04.25.

Sok terhet cipelnek magukkal a generációs szegénységbe született gyerekek. Kívülről nézve ebben sokszor az a legfájdalmasabb, hogy ők nem is értik, nem is érzik. Mivel ebbe nőnek bele, számukra ez lesz a természetes.

A sajátos nevelési igényű gyerekeknél különösen érzi ezt az ember. A rendszer két csoportban gondolkodik róluk ma: vannak integrálhatók és nem integrálhatók. Ez utóbbi speciális iskolát jelent, akár bentlakással is, megfelelő szakemberekkel. Az integrálhatók „normál” iskolában tanulnak, speciális tanterv szerint. A szegénységben élő, képzetlen szülők ebből azt értik, hogy „másfajta könyvből” tanulnak. Az iskolák zöme nincs felkészülve ezeknek a gyerekeknek az integrált fejlesztésére, utazó fejlesztő pedagógusból is kevés van a leszakadó térségekben, így a fejlesztésük nem túl hatékony. Sokan, főleg a magatartási gondokkal küzdők, egyéni munkarend szerinti (korábban ezt nevezték magántanulónak) státuszba kerülnek, a csendesebbeket végiggörgeti a rendszer. A középiskolából sokszor már kimaradnak.

Felnőttként pedig még esélytelenebbek. Akkor már senki nem törődik azzal, milyen tudással, készségekkel, döntési és életvezetési képességgel bírnak. Nincs rájuk figyelő intézmény; csak sodorja őket az élet...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉVSZÁZAD ÜZLETE: ELON MUSK A SZÓLÁSSZABADSÁG NEVÉBEN MEGVETTE KEDVENC JÁTSZÓTERÉT, A TWITTERT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2022.04.27.

A 44 milliárd dolláros, részben hitelből és kölcsönből fedezett üzlet a világ leggazdagabb embere szerint nem a pénzről szól, hanem a demokráciáról. Arról keveset tudni, hogy mit tervez a céggel a tőzsdei kivonulás után, de szakértők szerint túlzottan idealista elképzelései vannak a közösségi média működéséről.

Ki gondolta volna, hogy az űrkutatás és a közlekedés után a közösségi média területére is Elon Musk hozza majd el a forradalmat? Persze egyelőre kérdéses, hogy nagy ígéreteiből mennyit vált be, és mennyire alakítja kedve szerint a szabályokat, ha lezárul az üzlet – egyelőre az biztos, hogy a Twitter igazgatótanácsa hétfőn elfogadta Musk ajánlatát a médiavállalat megvásárlására és zártkörűvé tételére. A teljes átvétel a felek szerint 2022 végéig megtörténik.

A Tesla és a SpaceX vezéreként, a világ leggazdagabb embereként és excentrikus hóbortjairól is ismert milliárdosnak meg kellett harcolnia kedvenc platformjának megszerzéséért, és csak a legutolsó ajánlatába ment bele a Twitter: Musk részvényenként 54,2 dollárt, összesen 44 milliárd dollárt fizet készpénzben a vállalatért, amiből 25,5 milliárd dollárt hitelből és kölcsönből fedez. Ez abszolút rekord a közösségimédia-cégek felvásárlásainak történetében...

ITT OLVASHATÓ

EGYELŐRE NEM KELL MEGIJEDNI AZ OROSZ GÁZSZÁLLÍTÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.04.27.

Abból a két irányból állítják le, illetve csökkentik európai gázszállításaikat az oroszok, ahonnan eddig sem érkezett túl sok földgáz a kontinensre. A lengyelek valószínűleg könnyen pótolni tudják a kieső mennyiséget Németország felől, különösen, ha az oroszok abba az irányba, vagy Szlovákia felé többet szállítanak a következő napokban, hetekben. A bolgárok helyzete látszólag már nehezebb, ám nekik a Gazprom korábbi vállalásai segíthetnek. A piac egyelőre – legalábbis az elmúlt hónapokhoz képest – viszonylag higgadtan reagált a hírekre.

Már eddig sem szállítottak sokat

Kedden a teljes európai sajtót bejárta, hogy lengyel lapértesülések szerint a Gazprom leállítja a Jamal-szerződés keretében Lengyelországba irányuló orosz gázszállításokat. A híreket később a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat is megerősítette. A hivatalos információk szerint ma reggel nyolctól nem szállít az orosz társaság, az ellátás a Jamalon azonban már a korábbi napokban is akadozott. Hétfőn szinte egész nap nem érkezett gáz Lengyelországba a vezetéken, ilyen hosszú kimaradás pedig hónapok óta nem volt.

Nem sokkal később kiderült, hogy a Gazprom a bolgárokkal is hasonlóan jár el, és mától a Bulgargaz bolgár állami gázvállalat sem kap több orosz gázt. Itt jóval látványosabb lenne egy teljes leállás, eddig ugyanis folyamatos volt az ellátás. A szállítások azonban biztosan nem teljesen szűnnek meg, hiszen ezen a csövön nem csak a Bulgáriának szánt mennyiség fut be. Így legfeljebb csökkenéssel kell számolni, de még azzal sem biztos...

ITT OLVASHATÓ

EDDIGI 6 ÉVE ALATT ÖSSZESEN 32,8 MILLIÓ FORINT VESZTESÉGET TERMELT A FELCSÚTI KISVASÚT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.04.27.

2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.

2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amely aztán 2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között. 2017-ben kipereltük a projekt uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet...

ITT OLVASHATÓ

KORMÁNYNÉVSOR: NÉGY ÉVE ILYENKOR MÁR TUDTUK, MOST MÉG CSAK TIPPJEINK VANNAK

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.04.27.

Sok még a bizonytalanság, a találgatás az ötödik Orbán-kormány összetételéről, és ezúttal lassabban is alakul meg a kabinet – négy éve ilyenkor, már a teljes névsor nyilvános volt, most pedig Orbán Viktor május végére ígéri. Pintér Sándor és Semjén Zsolt továbbra is biztos pontja lesz a kormánynak, és a miniszterelnök biztosan számít Szijjártó Péterre, Varga Mihályra, Gulyás Gergelyre, bár elképzelhető, hogy egyes posztokon taktikai személycseréket hajt végre...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNYHOZ DOBTA A LABDÁT AZ MNB - AZ INFLÁCIÓ LETÖRÉSÉHEZ A JEGYBANK SZERINT STABILIZÁCIÓS PROGRAM IS KELL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.04.27.

Az infláció legyőzéséhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önmagban már nem elég – derült ki Matolcsy György szavaiból. A jegybank elnöke új adóreformot és gazdasági stabilizációs programot sürget. Szerinte a mostani helyzet az 1940-es és az 1970-es évtizedhez hasonló.

Újabb brutális kamatemelésről döntött tegnap a Monetáris tanács. Mától így a jegybanki alapkamat a térségben Magyarországon a legmagasabb, de úgy tűnik, az MNB elnöke, Matolcsy György szerint ez sem elég ahhoz, hogy valóban sikerüljön az áremelkedéséket megfékezni. A jelenlegi helyzetet az 1940-es és az 1970-es évtizedhez hasonlította. Az Azénpénzem.hu által kigyűjtött adatok szerint egyébként, bár a kamatban bajnokok vagyunk, az infláció terén kifejezetten a jobban közé tartozunk.

Irányadó kamatlábak és az infláció a térségben (%)
Ország	Irányadó kamat	Infláció március	Ezen belül élelmiszer
Bulgár	0*	12,4	17,4
Cseh	5,0	12,7	7,7
Horvát	2,5	7,3	10,0
Lengyel	4,5	11	9,2
Magyar	5,4	8,5	13,0
Román	3,0	10,15	11,2
Szlovák	0*	10,4	12,0
* az euróövezethez csatlakozás, illetve az „előszobázás” miatt a kamat nem nemzeti hatáskör
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

Az inflációs adatok értékeléséhez azonban érdemes felidézni, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyarországi drágulás ütemét jelentősen csökkentette a kormány az árstopokkal. Mint kifejtette: a rezsicsökkentés a drágulás ütemét két teljes százalékponttal mérsékli. Az üzemanyagok árának maximálása 1,5 százalékot, az élelmiszereké pedig egy százalékot farag le. Valójában tehát a magyar infláció márciusban 8,6 százalék helyett 13 százalék lett volna – és máris elértük ezen a téren is a kétes bajnoki címet...

ITT OLVASHATÓ

ELSZABADUL A POKOL A LAKÁSHITELEKNÉL, HA KIVEZETI A KORMÁNY A KAMATSTOPOT

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2022.04.27.

1 százalék alatti szintről 7 százalék környékére emelkedtek mára a budapesti bankközi kamatlábak – mutatják a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó mai adatok. Ez nemcsak 10% körüli lakáshitel-kamatokat jelentene, hanem egy átlagos, 7 éves hátralévő futamidejű jelzáloghitel esetében számításunk szerint több mint 21-23 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is egy év alatt. A valóságban a kormány által 2022 első felére bevezetett kamatstopnak köszönhetően az érintettek átlagosan mindössze 4-5 százalékos emelkedéssel szembesülhettek eddig, a kamatstop fenntartása azonban egyre nagyobb terhet jelent a bankoknak, kivezetése pedig egyre jobban fájna a lakosságnak. Fontos téma lesz ez május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

Kedden újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, Matolcsy György jegybankelnök a kamatemelések folytatásáról beszélt, a csütörtöki heti tenderen pedig a jelenleg 6,15%-on álló egyhetes irányadó ráta további emelésére is sor kerülhet, tehát a monetáris szigorítás folytatódik...

ITT OLVASHATÓ

A FASORBAN SEM LESZNEK IDÉN A NYUGDÍJAK

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2022.04.27.

Már eddig is a bérek és nyugdíjak viszonyát a mélyülő szakadék kifejezéssel lehetett leírni. Idén ez a trend hatalmas lendületet vesz a jelek szerint szegénységbe taszítva az idősek tízezreit.

Egészen megdöbbentő statisztikát tett közzé kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi fizetésekről, miszerint az országos átlagos bruttó bér 31,7 százalékkal 546 ezer forintra emelkedett februárra. A kiugró növekedés egyszeri tényezők eredménye, mégpedig a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatása, vagyis az úgynevezett fegyverpénz. Emellett természetesen a minimálbér-emelések, valamint a szokásos év eleji bértárgyalások eredményeként meghatározott emelések is megmutatkoznak a statisztikában...

ITT OLVASHATÓ

EGY DEMOKRÁCIÁBAN AZ ELLENZÉK ELLENŐRZI A KORMÁNYT — MAGYARORSZÁGON VISZONT PONT FORDÍTVA: A KORMÁNY ELLENŐRZI AZ ELLENZÉKET

FACEBOOK
Szerző: SZÉL BERNADETT
2022.04.27.

Nagyon köszönöm a rengeteg levelet, üzenetet és megkeresést, amit az elmúlt hetekben kaptam, fontosnak tartom, hogy reagáljak a felvetésekre, de egyenként képtelenség lenne megválaszolni, ráadásul úgy érzem, érdemes a nagyobb nyilvánosság előtt is kitérni egyes részletekre.

Amikor azt kérdezitek, hogy látom itthon a politikai helyzetet, mennyi maradt meg a demokráciából és mi a teendő, én azt mondom: tegyük fel azt az alapvető kérdést, hogy jelenleg Magyarországon ki ellenőriz kit. Egy demokráciában ugyanis az ellenzék ellenőrzi a kormányt — Magyarországon viszont pont fordítva: a kormány ellenőrzi az ellenzéket. Mégpedig minden lehetséges módon. Megfordult a világ, és vele borult szinte minden, amit a demokratikus körülmények között végzett politikáról valaha is gondoltunk.

Ahogy szoktam mondani, én egyetlen percet sem dolgoztam demokratikus parlamentben, mert először 2012-ben lettem képviselő, és akkorra már sokat elvettek tőlünk. És minden “választással” egyre többet. De mindig nekigyűrkőztünk, ki hogy tudott, és amikor 2018-ban — szintén nagyon súlyos helyzetben — nem adtam fel a küzdelmet, hanem új utakat kerestem, azért is tettem, mert az ellenzék a parlamentben már nem tudta ellátni a kormányt ellenőrző funkcióját, a hagyományos ellenzéki politizálás a Fidesz által ránk szabott szerep lett.

A parlamenten kívül azonban akkoriban még (a mostanihoz képest) volt mozgástér, az információhoz jutás csatornái még nem záródtak be teljesen: például még be lehetett jutni képviselői kártyával állami szervekhez, közintézményekbe, az intézményvezetők nyilatkozhattak felsőbb engedély nélkül, és az adatkérésekre is 15 napon belül kellett válaszolni. Felmérve a lehetőségeket, teljesen tudatos döntést hoztam akkor, amikor a parlamenti felszólalások, közlemények és tévéstúdiók világa helyett az aktív, cselekvő ellenzéki politizálást választottam. Kiléptem az ellenzéki komfortzónából és terepre mentem, újraértelmezve a képviseletet és valódi tartalommal megtöltve a képviselői jogosítványaimat. Intenzív országjárásba és intézménylátogatásba kezdtem, fókuszterületeket jelöltem ki, ügyeket indítottam és vittem végig, tényfeltáró munkámról blogot írtam, és minden létező jogi, politikai és kommunikációs eszközt mozgósítottam az ügyek sikerre vitele érdekében.

Rögtön három ügy került fókuszba: a CEU, Fót és a Nyugdíjfolyósító, és velük három terület, az oktatás, a gyermekvédelem és a láthatatlan női munka. Ezzel indítottam 2018 őszén.

Szabályosan megostromoltam a minisztériumokat a CEU ügyében és kiderítettem, hogy nem léteznek azok az „oktatási szakértők”, akikről a minisztérium nekem írásban azt hazudta, hogy a lex CEU feltételeinek teljesítését vizsgálják. Idegesen mutogatta nekem a CEU-n végzett államtitkár a telefonján, hogy hát nézzem meg, ez a kulipintyó a CEU amerikai kampusza. Bizarr beszélgetéseim voltak államtitkárok egész sorával, akik között volt, aki elismerte, politikai ügy a CEU elüldözése, amivel ő nem is ért egyet. Ennek ellenére mindenki asszisztált az egészhez: államtitkároktól kezdve az Oktatási Hivatalon át az ombudsmanig bezárólag. A rendszer komplett bevédett egy erkölcstelen hatalmi döntést, nem először és nem utoljára.

A gyermekvédelem is kiemelt terület lett: soha annyi energiát nem fektettem egyetlen ügybe se, mint a fóti gyermekotthon körüli politikai machinációk leleplezésébe. Rengeteg személyes látogatás, tényfeltárás, nyomásgyakorlás és a nyilvánosság kellett ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni az otthon bezárását. Ha a szociális államtitkár nem akart fogadni, hát a parlamenti folyosón interpelláltam. Ha Fóton rámküldték a minisztérium embereit, hát belőlük szedtem ki, hogy titkos kormányhatározatban döntöttek az otthon bezárásáról. Végigtalpaltam az összes kijelölt helyszínt, így derült ki, hogy „kitagolás” helyett a már így is túlzsúfolt gyermekotthonokba akarják küldeni a fóti speciális gyerekeket, egy nem akadálymentesített otthonba a mozgáskorlátozottakat és az aszódi javítóintézet melletti romos épületbe a kísérő nélküli kiskorúakat. Végül nem merték bezárni az otthont, de a lassú kivéreztetés most is folyik, úgy Fót, mint az egész gyermekvédelem szintjén.

Fókuszba került a láthatatlan női munka is: bemutattam a nyugdíjakkal dolgozó nők tarthatatlan munkakörülményeit a Nyugdíjfolyósítónál, a közösség ügyeit intéző, szintén jellemzően női önkormányzati dolgozók megélhetési gondjait és a szociális, bölcsődei és óvodai dolgozók alulfizetett munkáját. Olyan női szakszervezeti vezetőkkel dolgoztam együtt, akik kőkemény érdekvédelmi munkában küzdöttek a döntően nők által végzett gondoskodó és közösségi munkák nagyobb megbecsüléséért. A közszféra bérhelyzete a ciklusban végig fókuszban volt: minden rendelkezésemre álló eszközzel kiálltam a szociális és gyermekvédelmi dolgozók, a pedagógusok, az egészségügyi szakdolgozók és védőnők béremelése mellett, és az utolsó pillanatig küzdöttem a pedagógusok járványra hivatkozva alkotmányellenesen elvont sztrájkjogáért is.

A hatalommal valóban elég sok területen ütköztem, hiszen az elmúlt négy évben összességében vagy tíz területen végeztem intenzív képviselői munkát -- az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a munkavállalói jogok és bérek, a nők helyzete, a gyermekvédelem, a kisebbségi csoportok jogainak védelme, a környezet-és klímaügy, a külpolitika és a jogállamiság területén napi szinten konfrontálódtam a hatalommal.

Kiemelten foglalkoztam a gyermekellenes NAT-tal, az iskolaérettség rendszerének elhibázott átalakításával, az egyetemi autonómia felszámolásával és a katasztrofális tanárhiánnyal.

Aktívan küzdöttem az átgondolatlan egészségügyi átalakítások ellen, az endometriózisban szenvedő nők közfinanszírozott ellátásáért, a hatékonyabb és átláthatóbb járványkezelésért.

Civilekkel együtt próbáltuk elérni az elhelyezés nélküli kilakoltatások leállítását és az aktív állami bérlakáspolitikát.

Parlamentben és parlamenten kívüli eszközökkel tiltakoztunk a rabszolgatörvény, a kifizetetlen túlórák, a hároméves munkaidőkeret, az évi 400 óra túlmunka ellen.

A nők helyzete is prioritás volt: az alulfizetett munkák bérrendezése, az otthonápolás munkaviszonnyá tétele, a nők elleni és családon belüli erőszak elleni harc.

Gyermekvédelmi munkámmal az állami gondozásban élő gyerekek elhanyagolt helyzetére irányítottam rá a figyelmet, például én hoztam be a köztudatba a 684 (!) forintos napi étkezési normatívát.

A kisebbségek elleni kormányzati támadások kapcsán is tettem a dolgom: minden jogi eszközt bevetettem a jogfosztó törvények és a homofób kampányok ellen.

A környezet-és klímavédelem volt az egyik szívügyem: feljelentések sokaságával támadtam meg Natura 2000-es területek beépítését, Mészáros kivásárlását a Mátrai Erőműből, a Viresol súlyos környezetszennyezését, a zsámbéki hulladékbizniszt, klímaügyben pedig folyamatos nyomás alatt tartottam a kormányt.

Az orosz érdeket szolgáló Paks2 és a kínai érdeket szolgáló Budapest-Belgrád vasút leghangosabb kritikusa voltam és jogi eljárások sorát indítottam. A kormány elvtelen, Európa-ellenes, Putyin-és Kína-barát külpolitikájával egy értékalapú, Magyarország helyét a szabad és demokratikus országok közösségében látó külpolitikát állítottam szembe.

Keményen küzdöttem a jogállamiság minden maradékáért, a szabadságjogaink megtartásáért, a propaganda ellen.

Számszerűen: az elmúlt 4 évben 471 kérdést és törvényjavaslatot adtam be a parlamentben, az ombudsmanhoz 38-szor fordultom alkotmányos jogokat érintő ügyekben. Sok száz adatkérést adtam be, tucatnyi feljelentést tettem, közérdekű adatperek sokaságát indítottam. Sok esetben fordultam az adatvédelmi biztoshoz, panasszal a Médiahatósághoz, beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Százat közelíti az intézménylátogatásaim száma, aminek során minisztériumokat, állami szerveket, kormányhivatalokat, önkormányzatokat, szociális és gyermekotthonokat kerestem fel. Adatkéréseim nyomán derült ki több, a járvány alatt eltitkolt adat, mint a szociális otthonok fertőzöttségi és halálozási adatai, az oltottság területi adatai, ahogy a durván megnőtt családon belüli erőszak sokkoló számai is. Sikeresen pereltem ki a kórházból hazaküldött betegek adatait, jogerősen megnyertem az egészségügyi átalakítás előkészítő anyagaiért és a Belgrád-Budapest vasúti hitelszerződés kiadásáért indított pert – ezeket azonban a kormány megtámadta a Kúrián, még zajlik az eljárás. Beadványom nyomán mondta ki az AB, hogy az állami szervek kötelesek megindokolni a közérdekű adatok 90 napos visszatartását – más kérdés, hogy ez semennyit se változtatott a törvénytelen időhúzás gyakorlatán.

Mindez tehát egy teljesen tudatos, az addig ismert képviselői eszköztárat újraértelmező politika eredménye egy már nem demokratikus országban. A négy év alatt a helyzet fokozatosan és lényegesen romlott tovább, a parlamenten kívüli ellenőrzési jogok egy jelentős részétől is megfosztottak minket. Már csak egyeztetett időpontban lehet intézményekbe látogatni, de a végtelenre nyújtott veszélyhelyzetben már úgy se. Már nem nyilatkozhatnak felsőbb engedély nélkül az intézményvezetők, sőt, van, hogy azzal se: legutóbb hiába kérdeztem egy gyermekotthon igazgatóját, azt írta, se engedéllyel, se anélkül nem nyilatkozhat, forduljak írásbeli kérdéssel a miniszterhez. Az adatkérésekre már csak 90 nap után kapok választ – ez megy másfél éve, 2020 novembere óta a járványra hivatkozva. Ráadásul már a lehető legritkább esetben teljesítik az adatkérést. A minisztériumok újabban azt állítják, semmilyen adatuk nincs, és úgy kell kinyomozni azt is, ki az adatkezelő. Az állami szervek azzal utasítanak el, hogy "pont úgy" nincsenek meg nekik az adatok, és már olyan is, van, hogy az adatvédelmi hatóság döntését vitatják.

Mert tudják: a valóság a legnagyobb ellenségük, a parlamenten kívül dolgozó képviselő pedig a rendszer számára lényegesen kockázatosabb munkát végez, mint aki ellenőrzött körülmények között interpellál a parlamentben.

Láttam folyamatában és egészen közelről a hatalom működését, és láttam annyit, hogy azt mondjam: Magyarországon jelenleg a parlamenti és már jelentős részben a parlamenten kívüli képviselői munkát is a kormány ellenőrzi. Sőt, a valóságot magát is. A sajtó nagy részét már bedarálták, ők határozzák meg azokat az információkat, amik eljuthatnak az emberekhez, és azt, amit valóságként érzékelünk. A lényeg a totális kontroll: ezért sem lehet kérdezni tőlük, ezért nyilatkozik a miniszterelnök csak a propagandának, ezért nem áll ki vitára senki. Ezért ülnek hozzájuk lojális emberek az elvileg független szervek élén. Ezért nem végez tisztesseges nyomozást a rendőrség és az ügyészség egyetlen, általam tett feljelentés ügyében sem. Ezért nem mond ellent a kormánynak egyetlen politikailag fontos ügyben sem az elvileg az alkotmányos jogaink felett őrködő ombudsman. A jogot itt már csak a bíróság képviseli, csakhogy a legfelsőbb bíróság szerepét betöltő Kúria élére is saját emberüket nevezték ki, személyre szabott jogalkotással. A kör a megszokott közéleti kereteken belül bezárult.

Jelenleg Magyarország már nem demokrácia és nem jogállam, de továbbra is nagyon sok honfitársunk van, aki azt akarja, hogy az legyen — ez egy olyan alap, amin lehet építkezni. Ez a remény. A közösségszervezés, a társadalomba mélyen beivódott félelmek és fájdalmak komolyan vétele minden oldal részéről, az egymás szenvedéstörténeiteinek mély megértése, a játékszabályok megváltoztatásának kikényszerítése mind fontos lépés a jó irányba. Mint ahogy annak tudatosítása is, hogy amíg működik a hazugsággyár, amíg a propaganda azt hazudik rólunk, amit akar, amíg a hatalmat korlátozni hivatott szereplők a hatalmat szolgálják, amíg a kormány ellenőrzi az ellenzéket, és nem az ellenzék a kormányt, addig nem lehet úgy csinálni, mintha demokráciában politizálnánk. Én úgy dolgoztam hosszú időn át képviselőként, hogy tudatosan vállaltam fel új eszközöket annak érdekében, hogy a képviseletet biztosítani tudjam, és hogy ne csak szavakkal, de tettekkel is odaálljak azok mellé, akik a képviseletet kérték. Egyre szűkülő mozgástérrel dolgoztunk azokkal a képviselőkkel, akik hajlandóak voltak “kigondolni” egy erkölcstelen rendszer által szabott keretekből, mert a hatalom a nyomunkban volt és elvette tőlünk azt is, amink még maradt.

Számomra most új korszak kezdődik, de igazából Magyarország számára is. Nem lehet úgy tenni, mintha demokratikus választáson maradt volna alul az egyik oldal. Én újra és újra nagyon köszönöm mindenkinek, akit képviselhettem, hálásan köszönöm sok kiváló szakembernek és honfitársunknak a munkámhoz nyújtott felbecsülhetetlen segítséget, a sok támogatást, és amit mondtam, azt tartom— az eszköz mindig változik, de a küzdelem marad. 18-ban is volt új út, 22-ben is lesz. A lényeg: tegyünk meg mindent azért, hogy ne a hatalom ellenőrizzen minket, hanem mi a hatalmat!

ITT OLVASHATÓ

MIKÖZBEN ORBÁN HAZAI GÁZSZERELŐKKEL, VILLANYSZERELŐKKEL, FELSZOLGÁLÓKKAL STB. KÍVÁNJA MAGYARORSZÁGOT VERSENYBEN TARTANI, AKÖZBEN A MAGYAR OKTATÁS EGÉSZÉNEK TELJESÍTMÉNYE ELKÉPESZTŐ RAPIDITÁSSAL ROMLIK, A XXI. SZÁZADI TUDÁSTARTALMAKTÓL ÉS ISMERETANYAGOKTÓL, VALAMINT AZ ÖNÁLLÓ VÉLEMÉNYTŐL, A KRITIKAI KÉSZSÉGTŐL ÉS AZ ÉRVELÉSI KÉPESSÉGTŐL TÁVOLODVA…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.04.26.

Miközben Orbán azt fejtegeti, hogy Magyarország jövője a szakmunka, és azt is mondja, hogy azért érdemes szakmát tanulni, mert ha jól csinálod, akkor megkérheted az árát (csak mondom: bizonyos Mészáros Lőrinc gázszerelő nem azzal lett milliárdos, hogy jól szerelte a gázvezetéket, s megkérte az árát), szóval miközben hazai gázszerelőkkel, villanyszerelőkkel, felszolgálókkal stb. kívánja Magyarországot versenyben tartani, aközben a magyar oktatás egészének teljesítménye elképesztő rapiditással romlik, a XXI. századi tudástartalmaktól és ismeretanyagoktól, valamint az önálló véleménytől, a kritikai készségtől és az érvelési képességtől távolodva, ám annál inkább közeledve az ideológiai indoktrináció felé. Mindeközben pedig Kásler Miklós arról delirál, hogy az oktatás feladata, hogy hívő embereket neveljen.

A franc fogja most elmondani ennek a Kásler nevű elképesztően kártékony, s már négy éve gátlástalanul pusztító alaknak, hogy mi a különbség a hit és a tudás között (nem én szerintem, hanem a (középkori) keresztény gondolkodók szerint), hogy míg a tudás az értelmi belátásból származó fogalmi ismeret, a hit az értelmen túli (vagy inneni, vagy Kásler esetében alatti) beleegyezés; hogy amit értelmileg belátunk, azt nem hisszük, amit viszont hiszünk, arról racionális tudásunk nincs, mert csak elfogadjuk azt az üdvösség útján; hogy a numinózus irracionális, s azt az értelem megragadni nem képes; hogy a vallás állításait verifikálni vagy falszifikálni nem lehetséges; hogy egy vallási rendszer legfontosabb állításai, maguk a hittételek meghaladják az emberi elme valamennyi képességét; hogy a tudományos megismerésben semmilyen érven kívüli a priori ismeretnek nincs helye; hogy nem feltételezhető az, aminek igazolására törekszik az elme; hogy az előfeltevések nem lehetnek tudományon kívüli hitelőzmények (praeambula fidei), s hogy miután minden episztemológiai kényszer nélkül igaznak tekinthetők a vallással kapcsolatos állítások, az egyetértés vagy az elutasítás nem a helyes érvelés eredménye, hanem a benne való hit vagy hitetlenség személyes pozíciója csupán és még sorolhatnám, ha lenne remény, hogy Kásler felfogja. De úgysem fogja fel.

Persze lehet, hogy ez a kiváló Kásler támadásba lendült a szépirodalommal szemben, gyűlöli azt, kiváltképp a költészetet, s nem akar több költőt látni ebben az országban, kizárólag hívőt. Mert olvashatta Janus Pannoniusnál, hogy „Nemo religiosus et poeta est”, vagyis „Mert hívő soha nem lehet poéta.”

Igaz, Janus Pannonius az idézett költeményében azért gúnyolja Galeottót, mert barátja tudós főként csatlakozott a „zagyva” és „hiszékeny csőcselékhez, az „álszent sokaság” mellé szegődve, s „a Parnasszus magasát elhagyva” „bottal és iszákkal” zarándokútra indul.

Kásler elégedett lehet: botra és iszákra talán még futja a magyar diákoknak.

ITT OLVASHATÓ

NEM TÁMOGATJA TOVÁBB A KLIK A SÚLYOSAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK ISKOLÁJÁT

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2022.04.26.

Sajtótájékoztatót és levél átadást szervezett a Klebelsberg Központ elé a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület, a Láncreakció oktatási munkacsoport és a Bliss Alapítvány, miután kiderült, a KLIK nem szándékozik támogatni a budapesti Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskolát, amely 12 súlyosan-halmozottan sérült gyermeket lát el nappali tagozaton és több száznak végez évente vizsgálatot és ad tanácsot.

Trexler Erik, a Bliss Alapítvány ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, azért gyűltek össze a Klebelsberg Központ előtt, mert veszélybe került a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatása. Alapítványuk 35 éve segíti a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek komplex rehabilitációját, aminek köszönhetően a beszédképtelen gyerekek is képessé vállnak kifejezni gondolataikat, érzéseiket.

Hazánkban elsőként az alapítvány iskolája karolta fel a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatását – mondta el Trexler. Azonban ez most veszélybe kerülhetett, mivel az iskola működését csak 50%-ban fedezi az állami támogatás, hiszen nem állami és nem egyházi fenntartású intézményről van szó. Így a működéshez szükséges költségek egy részét az alapítványnak kell előteremtenie. Ez csak úgy tud megvalósulni, ha a szülők fizetik ki a hiányzó részt.

„Fontos megemlíteni, hogy azok a családok, akik iskolánkba járatják a gyerekeiket ne azért választják iskolánkat, mert anyagi jólét miatt megtehetik, hanem azért, mert nem lenne hova menniük, kiszorulnának az oktatásból.”

Ezt bizonyítja Trexler szerint az is, hogy az idei tanévben ún. ellátási szerződést kötöttek a tankerületek a Bliss alapítvánnyal annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek és ne sérüljenek az oktatáshoz való jogaik.

Most is, ahogy az előző év szeptemberében, ígéreteket kaptak a szülők arra, hogy lesz állami intézmény gyermekeik számára. Azonban a szülők mérhetetlenül csalódottak, hiszen szeptemberben is ezt az ígértet kapták, de később kiderült, nem tudják megoldani a tankerületi központok a gyermekek ellátását így az alapítvánnyal kötöttek szerződést.

Ezeknek a családoknak nem lenne hova menni, hiszen nem kapnák meg azt a színvonalas oktatást, amit a Bliss alapítvány nyújtott. Trexler bízik abban, hogy a sajtótájékoztató hozz valamiféle változást és a súlyosan halmozottan fogyatékos gyerekek megfelelő oktatásban kezdhetik meg a következő tanévet...

ITT OLVASHATÓ

IGAZGYÖNGY - A PARTIZÁN HELYKÖZI JÁRATÁN

PARTIZÁN / HELYKÖZI JÁRAT / TOLD
Szerző: PARTIZÁN
2022.04.26.

Az Igazgyöngy Alapítvány 2009-ben egy pici, szegény, határmenti zsáktelepülésen, Toldon belefogott egy egyedülálló projektbe. Egyszerre tartanak fent tanodát, szerveznek közösséget, nyújtanak segítséget a családoknak, és adnak munkát a helyieknek. Bár számos szép eredményt sikerült elérniük az utóbbi években, most mégis azzal kerültek a nyilvánosságba, hogy Toldon 93 százalékot ért el a Fidesz. Mivel foglalkozott eddig az Igazgyöngy és mik a terveik a jövőben? Milyen sikereket értek el és mik a legnagyobb kihívások? És miért szavaz Toldon szinte mindenki a Fideszre? 

A videót az alábbi cikk inspirálta: https://hang.hu/helykozijarat/a-saros...

ITT NÉZHETŐ MEG

NEM MEGY TÖBB OROSZ GÁZ LENGYELORSZÁGBA ÉS BULGÁRIÁBA, UKRAJNA VISZONT ÚJABB FEGYVEREKRE SZÁMÍTHAT A NYUGATTÓL

TELEX
Szerző: TELEX
2022.04.27.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

- Szerdára virradóra robbanásokat halottak az orosz-ukrán határ menti oroszországi Belgorod tartományban, ahol kigyulladt egy lőszerraktár. Egyelőre nem tudni, hogy mi áll a robbanás hátterében.

- Az orosz Gazprom reggel leállította a fölgáz Lengyelországba és Bulgáriába való szállítását.

- Szijjártó kijelentette, hogy bár Magyarországra Bulgárián keresztül érkezik a gáz, a gázellátás továbbra is problémamentesen folyik majd.

- Ausztrália és Kanada is újabb fegyvereket küld Ukrajnának, és más nyugati országok is tárgyaltak újabb fegyverszállítmányokról Németországban.

ITT OLVASHATÓ

A LEGMAGASABB SZINTEKIG ÉR AZ OROSZ LOBBI NÉMETORSZÁGBAN, NEM CSODA, HOGY LASSAN MOZDULNAK UKRAJNA MEGSEGÍTÉSÉRE

G7.HU

Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.27.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Ukrajna megsegítéséből az Egyesült Államok oroszlánrészt vállalt magára, az európai országok jóval lemaradtak a támogatások tekintetében. Az összesen felajánlott 12,9 milliárd dollárnyi segítség 59 százalékát az Egyesült Államok biztosította, míg a különböző európai országok ennek 11, az Európai Unió pedig 23 százalékát adta össze.

A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet elemzéséből az is kitűnik, hogy a támogatás fele volt eddig* katonai, 38 százaléka humanitárius, 11 százalék pedig pénzügyi segítség.

Az egyes országok szerepvállalását a GDP arányában is érdekes megvizsgálni. Ebben az összevetésben eddig az észtek adták a legnagyobb támogatást: az éves GDP-jük közel 0,8 százalékát. A lengyelek is kiemelkednek 0,18 százalékkal, másoknál azonban alig érezhető a szerepvállalás, a 0,05 százalékos értéket csak Litvánia, Szlovákia és Svédország érte el, az említett országok mindegyike a konfliktusövezethez közel van...

ITT OLVASHATÓ

GYERMEKVÉDELMI LÁZBAN ÉG AZ AMERIKAI JOBBOLDAL IS – DE OTT ENNEK TÉNYLEG TÉTJE VAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.04.27.

Nemcsak nálunk téma, hogy „védjük meg az iskolásokat az LMBTQ-lobbitól”: Amerikát a magyarhoz hasonló floridai gyermekvédelmi törvény tartja lázban. A különbség: a tengerentúlon valóban jelen van az oktatásban a genderidentitás-ideológia, sőt, sok helyütt a szülők tudta nélkül eshetnek át a nemváltás első állomásán a gyerekek. A szülői jogok az amerikai belpolitika aduászává válhatnak, és mivel a Fidesz láthatóan eredményesen használja a nyugati kultúrharcos témákat, a vita itthon sem közömbös.

„Orbán Viktor képes arra, amire az elavult angol-amerikai konzervativizmus nem: megvédeni azt a társadalmi intézményt, amelyre leginkább szükség van: a családot” – írta néhány hete a Wall Street Journal hasábjain Rod Dreher, a magyar miniszterelnököt nagy becsben tartó amerikai író. Eközben Jordan Klepper, a nemrég hazánkban járt progresszív humorista elrettentő példaként festette fel az „az LMBTQ közösséget démonizáló” Orbán képét. De mégis miért lett téma a magyar kormányfő Amerikában?

Nos, azért, mert Ron DeSantis, a 21 milliós Florida republikánus kormányzója március végén aláírta a „szülői jogok az oktatásban (Parental Rights in Education) című jogszabályt, amelyet a fősodratú média az ellenzők által ráaggatott címként használva „Ne mondd ki, hogy meleg!” (Don’t Say Gay) törvényként emleget.

A jogszabály megtiltja a szexuális orientáció és a genderidentitás tárgyalását a negyedik évfolyamig, valamint azt a gyakorlatot, hogy a szülők értesítése nélkül hozzanak a tanuló mentális, érzelmi és testi jólétét befolyásoló döntéseket. A gyermekvédelmi hullám nem áll meg Florida határainál: több mint tizenkét másik állam kezdett hasonló törvényhozási folyamatba Arizonától Iowáig, Ohiótól Georgiáig.

Annak sulykolása, hogy a gyerekek nevelése a szülők kizárólagos joga, illetve a gyerekkori nemváltás népszerűsítésének tiltása, valóban közös elem a magyar „gyermekvédelmi” törvény és népszavazás, valamint az amerikai jogszabály között. Mégis elsietett következtetés lenne készpénznek venni azt a magyar sajtóban is megjelent értelmezést, hogy DeSantis Orbán Viktor kottájából játszik...

ITT OLVASHATÓ

SOK MENEKÜLT, SOK PÉNZ – HALLGAT ÉS VÁLOGAT AZ ORBÁN-KORMÁNY, MILYEN CIVILEKNEK AD AZ EU ÁLTAL KÜLDÖTT 100 MILLIÁRD FORINTBÓL

NÉPSZAVA
Szerzők: GULYÁS ERIKA, SZALAI ANNA
2022.04.27.

Noha bő 100 milliárdos uniós támogatást kap az Orbán-kormány az ukrán menekültkrízis kezelésére, kérdéses, kapnak-e ebből civilek is. A kabinet ráadásul megválogatja hogy az Ukrajnából érkezők támogatói közül kinek ad: Iványi Gábor testvérközössége például krízis idején sem számíthat könnyen ellentételezésre.

Magyarország akár már napokon belül hozzájuthat – egyes hírek szerint az első részleteit már meg is kapta – annak a mintegy 100 milliárd forintos uniós támogatásnak, amelyet az EU az Ukrajnából érkező menekültek ellátására fordított kiadások megtérítésére ad. Mivel a krízis első heteiben civilek, segélyszervezetek végezték el a munka jelentős részét – jobbára ők segítették a határon átlépőket, a fővárosi pályaudvarokra érkezőket étellel, itallal, orvosi ellátással, fuvarozással, szállással – arra voltunk kíváncsiak, nekik juttat-e az uniós támogatásból a kabinet.

Arra a kérdésünkre, hogy tervezi-e ezt a kormány két nap alatt sem válaszolt a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Megkerestünk több olyan civil szervezetet is, amelyek jelentős részt vállaltak a menekültek ellátásában. Ahol válaszoltak, azt mondták, őket nem kereste meg a kormány, nem tudnak arról, hogy kapnának pénzt ebből az uniós keretből. Ezt közölte az Ökumenikus Segélyszervezet, a Menedék Egyesület, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége. Több segélyszervezet, így például a Migration Aid, a Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem válaszolt a megkeresésünkre eddig.

Abban, hogy több segélyszervezet nem válaszol, szerepet játszhat az óvatosság is. A kormány ugyanis más forrásokból ad ugyan pénzt, de az eddigi tapasztalatok alapján megválogatja, ki kaphat segítséget, hogy segíthessen.

Március első napjaiban például 3 milliárd forintot osztottak szét a Karitatív Tanács tagjainak, vagyis a legnagyobb – zömében egyházi – hazai segélyszervezeteknek. Az önkormányzatok éjszakánként 4 ezer forintot kapnak minden elszállásolt menekült után, a 20 főnél több embert elszállásoló és a védelmi bizottságokkal szerződést kötő szállásadók pedig egyedi támogatást igényelhetnek.

Ugyanakkor eddig csak a Visegrádi Alap írt ki pályázatot civil szervezeteknek és önkormányzatoknak a menekültek egy-egy konkrét csoportjáért végzett munkájuk segítésére, a pályázat május 1-ig érhető el...

ITT OLVASHATÓ

BIZTOS VAGY BENNE, ORBÁN? – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.04.27.

Orbánnak üzentek Vidnyánszky fesztiválján, a Nemzeti Színház színpadán

A nagyszínpadról is üzentek a magyaroknak.

Szerda reggel leállítják a gázszállítást Lengyelországba

A lengyel kormányfő szerint országa már előre felkészült gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben.

Bulgáriának sem szállít szerdától gázt Oroszország

Bulgária a földgáz több mint 90 százalékát a Gazpromtól vásárolja.

Szijjártó: Magyarország zavartalanul kapja az orosz gázt

Magyarország úgy fizet a gázért, ahogy Putyin elrendelte.

Áder János felmentette főigazgatóját

Döntése arra utal, hogy Novák Katalin is új embereket visz magával a Sándor-palotába.

Varga Judit gratulált Elon Musknak

…és reméli, hogy a Twitteren minden vélemény egyformán látható marad.

Figyelmeztette az EU Elon Muskot a Twitter felvásárlásával kapcsolatban

Scott Kessler technológiai- és médiaipari elemző szerint a milliárdos szólásszabadsággal kapcsolatos víziója több aspektusában is ártalmas lehet.

Semjén Zsolt: A miniszterelnök elégedett volt a KDNP-sek teljesítményével

“A KDNP-frakció tagjai alapvetően ugyanazt a munkát végzik majd, mint az elmúlt négy évben és ugyanazokban a bizottságokban.”

ENNYI

„Csányi Sándor: a rezsicsökkentés nem jó. Rezsicsökkentés: a Csányi Sándor nem jó. Ennyi.” (Deutsch Tamás)

Kásler Miklós szerint az oktatási rendszer célja, hogy hívő gyerekeket neveljen

Mondta mindezt egy EU-s támogatással felújított állami iskolában.

Azonnal egymásnak is ugrasztaná a Fidesz az ellenzéki pártokat

A Mi Hazánk ahol tud, segít.

Politikai „paraván” készül a valódi gondok eltakarására

Csak a vak nem látja, hogy az Alaptörvény a jelenlegi kormánynak nem jelent mást, mint egy kedvére gyúrható, formálható jogi normát, aminek társadalmi, politikai jelentősége mára teljesen elveszett

Sok menekült, sok pénz

Hallgat és válogat az Orbán-kormány, milyen civileknek ad az EU által küldött 100 milliárd forintból. Iványi Gábor testvérközössége például krízis idején sem számíthat könnyen ellentételezésre.

Becsöngettek a Migration Aid-nél – ukrán pedagógusok tanítanak

A Madridi úti menekültszállón mindezidáig 1700 önkéntes segítette munkájával a háború sújtotta embereket.

A Holdról is látszik Orbán Viktor bukása a lakásoknál

Tavaly még azt hirdette, hogy majd az építőipari kommandókkal és a NER-hez tartozó vállalkozók megsegítésével megfékezi az árakat. Ám ez nemhogy nem jött be, de teljesen reménytelennek tűnik ez a harc.

Hiába az önkormányzati fellépés, mégis lesz saját kikötője az orvosnak a Duna-parton

Ő is révbe ért.

Kiparancsolták az újságírókat a Magyar Táncsport Szakszövetség közgyűléséről

Nem engedték tudósítani az újságírókat a táncsport keddi tanácskozásáról, az indoklás szerint így védték meg a szövetséget a politikai nyomásgyakorlástól. A tánc a 2024-es párizsi nyári olimpián bekerült a programba, a tavalyi közgyűlésen döntött úgy az MTáSz, hogy kéri tagfelvételét a Magyar Olimpiai Bizottságba.

A magyar Comedy Central is bemutatja az amerikai The Daily Show Magyarországról készült epizódját

Április 30-án, azaz most szombaton 23 órától a magyar nézők is láthatják a rendhagyó epizódot a Comedy Centralon, méghozzá a színművészként és zenészként ismert Molnár Áron narrációjával.

ITT OLVASHATÓ