2022. április 26., kedd

EZ AZ EGÉSZSÉGÜGY JÖVŐKÉPE A KÖVETKEZŐ KÉTHARMADBAN?

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2022.04.25.


Hiába kérte többek között a Magyar Orvosi Kamara is, hogy külön egészségügyi minisztérium feleljen a jövőben az egészségügyet érintő döntésekért, ez a jelek szerint nem fog megvalósulni. Maga Gulyás Gergely kancellária-miniszter jelentette ki azt, hogy szinte biztosan nem lesz az új Orbán kormányban önálló egészségügyi tárca. 

Sokakat ez a döntés meglepetésként érhetett, azonban ez nem az. 

Magyarország a választásokon alátámasztotta abbéli igényét, hogy nincs szüksége önálló és erős egészségügyi minisztériumra, még akkor sem, ha a kormány koronavírus elleni védekezése a világ egyik legrosszabbul teljesítő országai közé süllyesztette hazánkat. A jelek szerint az sem húsba vágó kérdés a többség számára, hogy lassan már csak a magánellátásban kaphatnak elfogadható időpontot járóbeteg-ellátásra vagy éppen diagnosztikára.

Orbán a választási eredményekből tökéletesen vonja le azt a következtetést, hogy nem szükséges a darázsfészket bolygatni, sokkal inkább szoros kontroll alá kell vonni.

Teszi ezt annak fényében, hogy az általa kreált EMMI az elmúlt tizenkét évben csak a látványos bukásokat, és botrányokat szolgáltatta a miniszterelnök számára. Emlékezzünk csak vissza, sokan azt hittük, hogy Balog Zoltán EMMI miniszternél alkalmatlanabb jelöltet nem nagyon lehet találni még a Fidesz soraiban sem, azonban erre Kásler Miklós gyorsan rácáfolt. Olyannyira, hogy menesztése a folyosói pletykák szerint szinte kinevezése óta a levegőben lógott, csak éppen vagy nem találtak senkit, aki elvállalta volna a miniszterséget, vagy éppen a koronavírus-járvány miatt nem lehetett hadvezért cserélni. Ma már egyre valószínűbbnek tűnik, hogy éppen ezért Kásler nem kap a továbbiakban bizalmat - higgyék el, alkalmatlansága nemcsak innen, hanem a FIDESZ politikusainak a szemszögéből is nyilvánvaló - helyette a Belügyminisztérium (BM) alá tolják be az egészségügyet, amit így valószínűleg a prolongált Pintér Sándor fog vezetni.

Az azonban biztos, hogy az egész egészségügyi ellátórendszer nem kerül be szőröstől-bőröstül a Belügyminisztérium alá, hiszen a legnagyobb egészségügyi szolgáltatók, az orvostudományi egyetemek alapítványi formában már kiszerveződtek, és természetesen a NATO megfelelőség miatt a Honvédkórház sem fog átkerülni a BM-be, hanem marad a honvédelmi tárcánál.

Meglehetősen érdekes lesz az egészségügyi rendszeren belül a legnagyobb csoportot érintő változás, a háziorvosok jövőbeni helyzete. Az alapellátásban tevékenykedő orvosok nagy része vállalkozó és finanszírozását így is kapja a NEAK-tól. Őket a tavaly bevezetett törvény az Egészségügyi Szolgálati Jogviszonyról rendelkező törvény (ESZJ) annyiból érintette, hogy a praxisközösség kialakításában résztvevők megkapták az ESZJ által biztosított magasabb jövedelmet. Azonban ezek a praxisközösségek nem helyi szükségletek mentén jöttek létre azaz úgy, hogy ahol mondjuk inkább tüdőgondozói ellátásra van szükség, ott legalább egy tűdőgyógyász vegyen részt a praxisközösségben, hanem teljesen ad hoc szervezőerő mentén, inkább arra törekedtek, hogy a létszám legyen meg, és mindenki megkapja a maga pénzét. Nem véletlenül hívja ezt a Magyar Orvosi Kamara elnöke tszesítésnek.

Belépsz, megkapod a pénzt, nem lépsz be a betegeid látják ennek a kárát, hiszen a fizetés kivétele után fejlesztésre már nem marad.

Ez tulajdonképpen egy hibrid rendszer, amely végső soron a háziorvosok beolvasztását szolgálja a jövőben az ESZJ törvény hatálya alá a többnyire megvett praxisuk beáldozásával. Hasonlóan a háziorvosok beolvasztásához - azaz a vállalkozásuk megszüntetéséhez - az egyéb vállalkozói rendszerben dolgozó, és nem elhanyagolható létszámú csoportot alkotó orvosok bedarálása is megkezdődött...

VAN-E COVID–19-JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGON?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SARKADI BALÁZS
2022.04.22.


A helyes válasz az, hogy igen.

Amíg hazánkban naponta 30-50 ember hal meg COVID–19 betegségben, és több ezer új fertőzést regisztrálnak, addig nem mondhatjuk, hogy vége a járványnak. Igaz, hogy a számok jóval alacsonyabbak, mint a járványhullámok csúcsain, de az eddig a vírusbetegségben elhunyt csaknem 45 ezer magyar emberhez a jelenlegi ütemben is évi 10-15 ezer, COVID okozta, újabb halálozás adódhat. A viszonylag széles hazai átoltottság ellenére a kórházak leterheltsége továbbra is jelentős, új vírusvariációk megjelenése pedig gyors rosszabbodást hozhat. Ugyanakkor mára szinte minden, a járvánnyal kapcsolatos védekezési rendeletet feloldottak, maszkviselést csak elvétve láthatunk, vírustesztelés valójában csak a már tüneteket mutató betegeknél, a személyes karantén főként önkéntes alapon történik. Igaz, hogy a vírus most uralkodó Omikron-variánsa kevésbé súlyos betegséget és kevesebb halálozást okoz, de szinte mindenki ismerhet valakit, aki mostanában többször is elkapta a COVID-betegséget, azaz egy régebbi vakcinálás vagy a betegségen átesés alig véd a további megfertőződéssel szemben.

Nem szabadna engedni, hogy a világban zajló elborzasztó történések, így az orosz agresszió miatt elfelejtsük a COVID-járványt. Hiába több a vakcinált ember és az enyhébb eset, a betegségben ma is különösen magas az idős, társbetegségekben szenvedő emberek halálozása, amit a vírus jelenléte miatt sokszor a rokonoktól és barátoktól elválasztva, kórházi gépek és szkafanderes ápolók környezetében kell elszenvedniük. Az elhízás, a cukorbetegség, tüdőbetegség vagy a magas vérnyomás, különösen, ha nincs megfelelően kezelve és egyensúlyban tartva, erősen fokozza a vírus pusztító hatását. Egyelőre alig van olyan gyógyszer, amely nemcsak a megelőzésben, hanem a súlyos állapot kezelésében is hatékony, így a COVID- betegség, minden orvosi és ápolási segítség ellenére, légzési és keringési elégtelenség vagy több szervet is egyszerre érintő működésképtelenség révén vezethet a beteg elvesztéséhez...


VÉGSTÁDIUMBAN AZ OTTHONI SZAKELLÁTÁS – KIVÉREZTETTÉK A RENDSZERT, NEM LESZ REHABILITÁCIÓ, SE HOSPICE, HA NEM VÁLTOZIK A FINANSZÍROZÁS

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.04.25.


Végstádiumban van, akár már a következő hónapban megszűnhet az otthoni szakellátás, ha az évek óta változatlan finanszírozás miatt teljesen kifogy a pénzből az országos lefedettségű szolgáltatói hálózat. Az itt dolgozó szakemberek enyhítik a végstádiumos rákos betegek fájdalmát, kezelik a műtétről hazatérők sebeit, ápolják a Covid-19 után lábadozókat.


A megszűnés szélére sodródott, utolsó óráit éli az otthoni szakellátás. A helyzet már most is kritikus, több vidéki városban már nincs szakember, egyre nőnek a várólisták, sokan elvesztik a lehetőséget, hogy szakszerű rehabilitációval újra teljes életet élhessenek. Ha nem lesz sürgősen változás, országossá nőhet a probléma.

Ha az üzemanyag ára május után emelkedik, és akár 700-800 forint lesz, a vidéken élő betegeket egyáltalán nem tudják majd ellátni

Évi 70 ezer beteg ellátása a tét. Ha megszűnik az üzemanyagár-befagyasztás, az a teljes végét jelenti.

– közölte lapunkkal a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke...

MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT AZ MTA ÉS AZ EMMI A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY TAPASZTALATAINAK TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÁSÁRA

MTA-EMMI
Szerző: mta.hu
2022.04.06.


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodást kötött, hogy együttműködik a COVID-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. Az együttműködés az EMMI és intézményei, az Operatív Törzs, a járványügyi és az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi szakmai tevékenység támogatására és a tudományos publikálásra, a tudományos közösség és a közvélemény tájékoztatására irányul...

AZ IGAZAT MONDJÁTOK, NE CSAK A VALÓDIT!

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.04.26.


...Nézzük hát meg, mit kínált az embereknek a Fidesz, mit az ellenzék?

A Fidesz- KDNP a választások előtti hetekben az „Előre menjünk, ne hátra”, „A választás tétje: háború vagy béke” szlogennel kampányolt. Ugyanakkor programot most sem hirdetett, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenkinek a figyelmébe ajánlotta, amit Orbán Viktor 2021 novemberében, a Fidesz tisztújító kongresszusán mondott. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: (...) ha folytatjuk a polgári, kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetünk meg, felléphetünk a fejlett országok közé, felszámolhatjuk a szegénység maradékát is, és egy zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk. Ígéretet tett arra, ha folytatni tudják a kormányzást, akkor „lesz pénz”, aminek eredményeként a vidékfejlesztésre háromszor annyit fordítanának, mint eddig. Megőriznék továbbá a családtámogatásokat, és ki is bővítenék azokat, 2023-ban pedig rendezik a pedagógusok bérét. A választási kampány véghajrájában Székesfehérváron azt mondta: ha nyernek, akkor négy békés, nyugodt és biztonságos évet nyer az ország. „Higgyék el, megéri.”

Az ellenzék jelszava a „Csak felfelé” volt. Végleges célkitűzéseiket március 9-én ismertették „Csak felfelé! – Az emelkedő Magyarország programja címmel. Az eseményen Márki-Zay Péter azt mondta, „itt az esély, hogy visszataláljunk a polgárosodáshoz és Európához”. Hogy hogyan?

Többek között azt ígérték, megtartanák a határkerítést, önálló határőrséget állítanának fel, az uniós határvédelmi szervvel, a Frontexszel kiegészülve védenék Magyarország és az Európai Unió határait. Csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, és saját korrupcióellenes ügynökséget is létrehoznának, a 2010 előtti és a 2010 utáni, baloldali és jobboldali korrupció ellen is fellépnének. Új, értékalapú külpolitikát folytatnának, ami a Nyugathoz való visszatérésre és a szövetségesek iránti hűségre épülne. Rövid távon nélkülözhetetlennek tartják az orosz energiát, de csökkentenék a kitettséget, növelnék a megújuló energia termelését, újratárgyalnák Paks 2-t, a lakások korszerűsítését is támogatnák. Öt éven belül bevezetnék az eurót. Új alkotmányról népszavazáson dönthetnének az állampolgárok. Megtartanák a gyermekvállalást segítő intézkedéseket, de a társadalmi igazságosság jegyében, négy év alatt megdupláznák a gyes, a családi pótlék, valamint az otthonápolási díj összegét. Továbbra is lenne 13. havi nyugdíj, mindenkinek rugalmas nyugdíjba vonulást tennének lehetővé.

Az, hogy az ellenzék ígéretei egy szabadabb, emberibb életet ígértek az Orwell által „alul lévőknek” titulált rétegnek, nem vitás. Ám ők mégsem az ellenzéket, hanem a Fideszt választották.

A miértre talán választ ad az a modell, amit Zsiday Viktor befektetési szakember még a választások előtt készített. Eszerint a képlet szerint a reálbérek változása erőteljesen meghatározza a kormánypártok erejét. A kormányzó erő számára tehát rendkívül fontos a magyar gazdaság növekedése, a háztartások jövedelmi helyzetének alakulása és vásárlóerejük javulása. A Portfolión március 30-án megjelent cikk szerint a lakossági reálbér változása – nem meglepő módon – elég jól előre jelezte, hogy milyen eredményt fog elérni a kormánypárt. Igaz, a másik oldalra leadott szavazatokról ez önmagában nem sokat mondott el.

Zsiday azt írta: „A kormányzó erőre leadott szavazatok eléggé együtt mozognak a bérekkel, ami természetes. Alapvetően a szavazók elvárása az, hogy minden ciklus alatt reálértelemben egyre többet keressenek, és ha nem ez történik, akkor megbüntetik a kormányt ez történt 2010-ben, de kisebb mértékben még 2014-ben is, amikor a Fidesz kb. 450 ezer szavazatot vesztett a reálbérek stagnálása mellett (miatt).” Kiemelte, hogy 2018 és 2021 között 18 százalékkal nőttek a nettó reálkeresetek.

Orbán csele épp az volt tehát, hogy faék egyszerűségű üzeneteivel, a „lesz pénz” és a „négy békés, nyugodt és biztonságos év” ígéretével az alul lévőkre alapozta a győzelmét. Vagyis felül levőként nem hagyta, hogy a középen lévők a maguk oldalára állítsák őket. Azért az alul lévőknek a továbbiakra nézve kétségük se legyen a sorsuk felől. Mihelyt a Fidesz elérte a célját – márpedig a választás megnyerésével elérte –, „az alul lévőket visszataszítja régi szolgai helyzetükbe”, ahogy ezt Orwell róluk szólva megírta...

FELMÉRTÉK, MIT HOZOTT A FIATALOK ADÓMENTESSÉGE - SZINTE EGYÁLTALÁN NEM KEZELIK A CÉGEK A BÉRFESZÜLTSÉGEKET

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.04.26.


A vállalatok döntő többségében mintha még nem tudatosult volna, hogy idén már nem kell szja-t fizetniük a 25 év alatti dolgozóknak. Az ebből adódó problémákat nem kezelik, így egyre többen gondolkodnak felmondáson az új szabályozás miatt.


A költségvetésnek a GKI Gazdaságkutató számításai szerint 140 milliárd forintjába is kerülhet 2022-ben a 25 éven aluli fiataloknak (a választásoktól aligha függetlenül) adott szja-mentesség. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkáltatók akár mérsékelhetik is a fiatalok bruttó bérét, hogy ne legyen bérfeszültség a munkavállalók között. A DreamJo.bs friss kutatása szerint viszont marginális azoknak a cégeknek száma, amelyeknél a 25 éven aluliak bruttó bérét csökkentették, de azok száma is elenyésző, amelyeknél már most kompenzálják a 25 éves korukat betöltőket.

Úgy tűnik tehát, hogy a cégek szinte egyáltalán nem foglalkoznak a kialakult bérfeszültségekkel. Pedig a probléma – hangsúlyozta a magát újgenerációsnak nevező állásportál – valós, hiszen, míg a 25 éven aluli válaszadóknak egyharmada érezte már, hogy bérfeszültség keletkezett a 25 éven aluliak és 25 éven felüliek között, a 25 éven felüliek kétharmada észlelte eddig az új szabályozásból adódó bérfeszültségeket...

MAGYAR GYÖRGY: AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA CSAK A HATALOMRÓL SZÓL, RENDELETI KORMÁNYZÁST KÉSZÍT ELŐ

KLIKK FM / PODCAST
Szerző: MAGYAR GYÖRGY
2022.04.25.


Álságos gondolkodást lát Magyar György amögött, hogy a járványügyi veszélyhelyzetet a háborúra hivatkozva ki akarják szélesíteni. A jelenlegi alaptörvény ugyanis tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek a szükségállapotra és a rendkívüli helyzetre vonatkoztathatóak – mondta az ügyvéd a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában. Hozzátette, ebben szerepel a háború és magtámadtatás is, emiatt önmagában nem kellene alkotmányt módosítani.


Szabályozva vannak ezek a hirtelen események, amelyeket nem kellene most újra beépíteni, hacsak nem az a fő cél, hogy már nem nagyon lehet hivatkozni járványra. Ez a rendeleti kormányzás pedig jogcímet teremt ahhoz, hogy tudjon a kormány a parlament nélkül is, akár egyik napról a másikra a rendeleteket alkotni – mondta Magyar György.

A rendeleti forma sokkal gyorsabb, nem kell a parlament elé tárni, nem kell előterjesztéseket tenni, meg sem kell hallgatni az ellenzék véleményét, akik megakadályozni semmit sem tudnak, inkább biodíszlet-programot fognak végrehajtani.” - mutat rá. „Visszaélésszerűen gyakorolja a joghatalmat.”

A hatalom úgy érvel, az embereknek, hogy nem kell semmitől sem félniük, megvédjük őket, ezért nem kell beavatkozni a háborúba se – mondta Magyar György arról, hogy ellentmondásos a kormány hivatkozása a veszélyhelyzet háború miatti bevezetéséről.

„A felhatalmazást meg kell kapni, mert bármikor eszkalálódhat a helyzet és akkor 24 órán belül gyors döntéseket kell hozni. Ezért kéri a kormány felhatalmazást” – mondja. „És nem először tapasztaljuk azt sem, hogy a hatalom visszaél a lehetőségével, visszaél a jogalkotási és jogalkalmazási joggal.

Bebetonozás

Teljes centralizáció és hatalomgyakorlás mindenek felett, Magyar György szerint ez következhet még.

Pedzegetik, hogy az önkormányzatoknak lenyiszálják a jogaikat, a feladataikat megmaradnak, de a pénzeiket elvonják, esetleg maga az önkormányzatiság is veszélyben forog és helytartók fognak rendelkezni, akik lojálisak és szervilisek.

A jelenlegi állapotban az ellenzék nem tudja megakadályozni ezt a teljhatalmat, mert hiányzik a jogállam és a demokrácia – foglalta össze az ügyvéd.

Mi működtetni fogjuk a civil társadalom fontos részeit - a hatalom a népé jelszó alapján.”

Mi, a civil társadalom résztvevői társadalmi szerződést fogunk előkészíteni, amely erősebb hatalom, mint a jelenlegi parlamentáris berendezkedés, és mint más országokban is létezik egy második kamara, ennek a megfelelőjét akarjuk megvalósítani – beszélt egyelőre szűkszavúan a civilek mozgolódásáról Magyar György ügyvéd, a Klikk FM műsorában.

ÖNCENZÚRA ÉS FÉLELEM A NYILVÁNOSSÁGBAN

PARTIZÁN / TELEPJÁRÓ #12
Szerző: Partizán
2022.04.23.



"Nem szól szám, ..." – a közismert mondás jegyében egyre kevesebben vállalják fel nyíltan a véleményüket. Stábunk tagjai évek óta, az utóbbi hónapokban pedig különösen, azt tapasztalják, hogy egyre nehezebben találnak olyan nyilatkozókat, akik névvel, arccal vállalják fel a véleményüket – legyen szó bármely társadalmi rétegről és szinte bármely témáról. Vajon mi állhat a jelenség hátterében? A végletekig átpolitizált közbeszéd? A hatalom fenyegetése? Esetleg az öncenzúra? Erre keressük a választ a Telepjáró mai adásában. Az adás vendégei Dr. Szekeres Hanna szociálpszichológus, valamint Ónody-Molnár Dóra és Tompos Ádám újságírók.


A MAGYAROK HÉT SZÁZALÉKA SZERINT NINCS SZÜKSÉG FÜGGETLEN SAJTÓRA, A FIDESZESEK TÖBB MINT FELE SZERINT PEDIG MA SAJTÓSZABADSÁG VAN MAGYARORSZÁGON

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2022.04.26.


A magyarok nagyobb része szerint ma nem szabad a sajtó Magyarországon, sőt, még romlott is a helyzet az elmúlt években, de a fideszes szavazók kicsit másképp gondolkodnak ezekben a kérdésekben – ez derült ki abból a friss felmérésből, amit a cseh Economia médiavállalat készített a V4-es országokban. A kutatásban arra keresték a választ, az emberek mennyire támogatják vagy épp mennyire aggódnak a sajtószabadságért, a független újságírásért Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban, tehát „azokban az országokban, ahol az illiberalizmus feljövőben van, a demokratikus liberalizmus pedig lejtmenetben”.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a sajtószabadság és a sajtó függetlenségének támogatása nem egyenletesen oszlik el a V4 országai között. Míg a sajtószabadságot övező vélemények Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában nagyjából összehasonlíthatók, a felmérés lényegesen alacsonyabb támogatást mutatott ki mind a szerkesztői, újságírói szabadság, önállóság, mind pedig a közszolgálati média függetlenségének területén Magyarországon.

Az országonként reprezentatív, online és telefonos felmérésben február 1-17. között a cseh Median kutatóintézet összesen több mint négyezer embert kérdezett meg, országonként valamennyivel több mint ezret-ezret.

A felmérés szerint a V4-es országok közül Magyarországon látják a leginkább úgy, hogy nincs sajtószabadság, míg a cseheknél a legkevésbé. A magyar megkérdezettek 43 százaléka szerint a sajtó nem szabad nálunk, mert a kormány beleszól az újságírók munkájába...


ORBÁN ELSZIGETELŐDÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.26.


Janša bukásával - és Marine Le Pen sikerének az elmaradásával - Orbán az európai politikában elszigeteltebb, mint valaha. Az Orbán-forgatókönyv Magyarországon kívül nem működik. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Először is a Moszkva elleni, olajimportra vonatkozó szankciók ügyéről.

Mint a londoni Times jelentette, az Unió úgymond "okos intézkedéseket” készít elő, legalábbis így fogalmazott Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság, tehát a brüsszeli központi végrehajtó testület alelnöke. Ez alatt az értendő, hogy az olajembargóval maximális nyomás alá akarják helyezni Oroszországot, miközben minimálisra szorítanák le az EU-nak okozott károkat. A pontos részletekben még nem állapodtak meg, de az már körvonalazódik, hogy fokozatosan felszámolnák az orosz olaj behozatalát, illetve bizonyos árszint fölött vámfizetési kötelezettséget írnának elő.

Oroszországból származott 2020-ban az EU-ba importált olaj 26 százaléka - írja a Times cikkét ismertető Reuters hírügynökség, és megjegyzi: Ukrajna mellett Lengyelország és Litvánia azt akarja, hogy teljes tilalmat mondjon ki az Unió az orosz olajra és gázra, miközben Németország és Magyarország ellenez bármilyen azonnali embargót. Tavaly Moszkva exportbevételeinek több mint egyharmada származott az olajból, illetve olajtermékekből. Európa jelenleg naponta 450 millió dollárt költ orosz nyersolajra, illetve annak finomított származékaira, 400 milliót gázra és durván 25 milliót szénre - idézi a Reuters a Bruegel elemző intézet adatait.

Most pedig nézzük a két vasárnapi választás közül a Magyarországhoz földrajzi értelemben sokkal közelebb eső szlovéniait - de hogy Franciaországhoz se legyünk hűtlenek, tegyük ezt először a Les Echos című párizsi lap tálalásában. Eszerint a szlovénok a szabadság megvédésének a nevében kiszavazták a hatalomból populista vezetőjüket. Nagy volt a meglepetés hétfő reggel Ljubljanában, miután bejelentették Robert Golob fölényes győzelmét Janez Janša, az eddigi miniszterelnök fölött, aki most megfizetett a jogállamiság ellen intézett támadásaiért. Janšát - írja a Les Echos - Orbán Viktor szuverenista magyar vezető másolatának tekintették Európában. Orbán a szuverenista minősítést nyilván azért érdemelte ki, hogy a francia olvasó el tudja őt helyezni a palettán, Franciaországban ugyanis Marine Le Pen, az Emmanuel Macron hivatalban levő elnökkel szemben alulmaradt szélsőjobboldali politikus szokta magát szuverenistaként - mármint nemzeti szuverenistaként - emlegetni. A Les Echos idézi az AFP francia hírügynökség által megszólaltatott, Mihal Kovač nevű szlovén politikai elemzőt, aki szerint ez a választás kifejezetten Janša ellen irányult - az illiberális demokráciának nevezett berendezkedés ellen, az ellen, hogy a kormány ellenőrzése alá vonja a köztelevíziót és az igazságszolgáltatást. Az eredményt pedig az tette lehetővé, hogy két évtized elteltével most először sikerült mozgósítani a civil társadalmat és a fiatal szavazókat.

moneymarketadvisor.com - vagyis pénzpiaci tanácsadó - elnevezésű portál már tegnap este átvette és közölte a londoni Financial Times - ma reggelig csak előfizetőknek elérhető - szlovén választási értékelését. Ebben az olvasható, hogy a szavazókat elidegenítette Janšától az Orbánhoz fűződő kapcsolat, a Szlovénia úgymond "magyarosítására” vonatkozó aggodalom. Ez a cikk Denis Mančevič szlovén elemzőt idézi, aki felhívja a figyelmet arra: a vasárnapi választások nyomán most az Orbán stílusú politizálásnak kettővel kevesebb támogatója lesz az EU-országok csúcsvezetőinek a testületében, az Európai Tanácsban, mint ahány lett volna Le Pen és Janša győzelme esetén.

müncheni Süddeutsche Zeitung a dpa német hírügynökség ljubljanai anyagát ismerteti, amelyben helyet kap az is, hogy Janša külpolitikai vonatkozásban, az Ukrajna elleni orosz támadás megítélését tekintve lengyel és cseh hivatali partnerével tartott együtt, amikor az akkor még ostrom alatt álló Kijevben meglátogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Ugyanakkor viszont az eddigi szlovén kormányfő szorosan kötődött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó viszonyt ápoló Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, akit egyébként a dpa - szemben a francia szuverenista minősítéssel - jobboldali nacionalistának nevez. A német hírügynökség kitér arra is, hogy Orbán oligarchái évek óta finanszírozzák a Janša vezette párt médiáját.

Janša bukásával - és Marine Le Pen sikerének az elmaradásával - Orbán az európai politikában elszigeteltebb, mint valaha - írja a dpa, és emlékeztet Bojko Boriszov bolgár, valamint Andrej Babiš cseh kormányfő - az illiberális szövetségesek - hatalomból történt kiszavazására. Idézi Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő Twitter-bejegyzését, miszerint az Orbán-forgatókönyv Magyarországon kívül nem működik.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

AZ OROSZ AGRESSZIÓ NEM IDÉN KEZDŐDÖTT, MÉGIS SZÍVESEN LÁTTA ŐKET EURÓPA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.25.


Az ukrajnai háború kirobbanása óta folyik kisebb-nagyobb intenzitással a vita arról, hogy mennyire érdemes megnehezíteni az orosz átlagemberek külföldi utazásait. A szigorítás mellett főként azzal érvelnek, hogy így az a tehetős réteg is némileg a saját bőrén érezheti az orosz agresszió következményeit, amelynek tagjait az otthoni gazdasági problémák (még) nem érték el. Az ellenzők ezzel szemben azt mondják, hogy ezek az intézkedések – például a vízumkiadás megnehezítése, a bankkártyák blokkolása és a közlekedési kapcsolatok elvágása – csak ellehetetlenítik vagy megnehezítik azok távozását, akik nem szeretnének az egyre keményedő putyini diktatúrában élni.

Ez a vita nem teljesen új keletű, ahogyan az Ukrajna elleni orosz agresszió sem idén február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben. A Krím félszigetet ekkortól kezdve megszállva tartó, a kelet-ukrajnai megyékben szeparatistákat támogató, bábállamokat létrehozó Oroszország ellen számos szankciót vezetett be az Európai Unió, az Egyesült Államok és más szövetségesek mellett. Könnyen gondolhatnánk, hogy már ennek is hatása volt az oroszok európai uniós beutazására.

Főleg azzal együtt, hogy az elmúlt években egymást érték a kémbotrányok, illetve egyre nyíltabban és agresszívebben léptek fel az oroszok. Tavaly bebizonyosodott, hogy 2014-ben az orosz titkosszolgálat robbantott fel egy cseh raktárat, ahonnan az ukránoknak adtak volna el fegyvereket. 2018-ban Szergej Szkripalt és lányát az Egyesült Királyságban novicsokkal úgy akarták megmérgezni, hogy számos civilt is közvetlen veszélybe sodortak. Németországban egy korábbi csecsen lázadó parancsnokot végeztek ki 2019-ben orosz megbízásból.

Ami feltűnő lehet a sokasodó esetek kapcsán, hogy az orosz ügynökök milyen sokan és milyen könnyen jöttek-mentek Európa országaiban. Mindezek hatására azonban az egyetlen érdemi nehezítés az oroszok számára a vízumigénylésben az lett, hogy a törvénytelenül annektált Krímben kiállított útlevelekkel nem lehetett schengeni vízumot igényelni 2019-től.

Pedig elvileg nem könnyű Európába utazni, hiszen ma már a legtöbb uniós ország mellett Norvégia, Svájc és Izland is a schengeni övezet tagja. Az ide történő beutazáshoz az egységes szabályok alapján kell vízumkérelmet benyújtani. A legutolsó, 2020-as adatok alapján az egy év alatt benyújtott 2,9 millió kérelemből nagyjából minden hetediket elutasítottak.

Az oroszokkal viszont nem voltak ilyen szigorúak az európai országok: míg az összes ország esetében 13,6 százalék volt 2020-ban az elutasítási arány, az oroszok esetében csak 2,6 százalék. Még a szövetséges az Egyesült Államokból is nehezebb volt schengeni vízumhoz jutni – 3,8 százalékot tett ki az elutasítási arány -, mint a már szankciók alatt álló Oroszországból. Csupán öt olyan ország volt, ahonnan nagyobb eséllyel lehetett sikeresen schengeni vízumot igényelni, mint Oroszországból*.

Ráadásul nem kevés kérelemről van szó:

minden ötödik schengeni vízumot oroszoknak állították ki...

HAZA A MÉLYBEN – A SAJTÓ ÉS A NEGYEDIK KÉTHARMAD

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.04.26.


A méretes ellenzéki választási buktát magyarázók között felütötte fejét a 444-ezés, telexezés, magyarhangozás, olykor egyenesen válaszonlájnozás. Ideje hát, hogy áttekintsük, hogyan kezeltük mi a kampányidőszakot, van-e felelőssége a sajtónak, továbbá azt is, hogy milyen lehetőségek állnak az ellenzék s milyenek a sajtó előtt a negyedik Orbán-kétharmad éveiben. Spoiler: gyökeresen eltérőek. S hogy miért nem vetünk morálgránátokat az ellenzéki képviselőkre, ha jövő héten beülnek a parlamentbe? Megmondjuk azt is. Vélemény.

Van-e unalmasabb, meddőbb dolog annál, amikor a sajtó önmagával foglalkozik? Talán a szolfézsóra. Amúgy nem nagyon. Nem is vetemednénk tehát nyilvános köldöknézegetésre, ha a választás után fel nem erősödött volna azok hangja, akik az ellenzéki buktát úgy akarják letolni a közönség torkán, mintha eme ínyencséget a sokszor – esetünkben például – kifejezetten kézműves sajtóműhelyekben sütötték volna ki. A 444-ezés, telexezés, magyarhangozás, olykor egyenesen válaszonlájnozás szólamait viszont egyre hangosabban trillázzák e kórus erős tüdejű tagjai – ami az ütemet illeti, olyan pontosan ráadásul, mintha csak jól megírt kottából énekelnének. Ám noha a tempó egységes, a szólamok hamisnak tűnnek: s hogy lássuk, azok-e tényleg, most, amikor mindenki a tanulságokat vonja le, egyúttal a jövő lehetőségeit kémleli, érdemes rátekinteni, hogyan kezelte a magyar sajtó, s benne lapunk a választásokat. Azután tisztázni néhány félreértést sajtó és politika feladatáról. Végül pedig kitérni egyik és másik lehetséges jövőjére a negyedik Orbán-i kétharmad éveiben.

De ne csak a levegőbe beszéljük! Hallgassuk meg együtt a már említett kórusmű szólamait!
...

A HATALMAS INFLÁCIÓ MENTHETI MEG AZ ORBÁN-KORMÁNY BÜDZSÉJÉT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.04.25.


A februári választási osztogatás szétzilálta a költségvetést, a költekezés nem folytatható tovább. Az áremelkedések segítséget jelenthetnek a kormánynak.


Az első negyedévben az államháztartás hiánya meghaladta a 2300 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett 3150 milliárd forint 73 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.

Az államháztartás bevételei az első negyedben 7057 milliárd forintra rúgtak, ez 21,5 százalékos növekedés tavalyihoz képest. A bevételeket egyaránt hajtotta a gazdaság növekedése és az infláció. Ezzel szemben

a kiadások 9367 milliárd forintot tettek ki, ami viszont 35 százalékos növekedés 2021 első negyedéhez képest.

Jól látható, hogy ez a tendencia nem folytatható, és a kormánynak már nincsenek is ilyen tervei, a lyuk befoltozása sok energiát visz majd el. Februárban ugyanis a kabinet mintegy 660 milliárd forintot fizetett ki szja-visszatérítésre, 330 milliárdot extra nyugdíjkiadásokra és nettó 150 milliárd forintot a rendőrök és a katonák egyszeri bérkifizetésére.

Ez az 1200 milliárd forintos választási osztogatás az egyik oka az költségvetési egyensúly megbomlásának.

Nem segíti az államháztartás helyzetét az sem, hogy a kormány korlát nélkül kiutalja azokat az „uniós támogatásokat”, amelyek még nem jöttek meg:

az első három hónapban 200 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Brüsszelből ( a betervezett összeg 8,5 százaléka), miközben 1191 milliárd forintot fizettek ki.

Ráadásul a kifizetések jelentős része az uniós helyreállítási terv keretéből folyik ki, amelyről Brüsszel tárgyalni sem volt hajlandó, részint a jogállamisági hiányosságok és a korrupció miatt, másrészt mert a magyar kormány szinte senkivel (civilek, önkormányzatok, érdekvédelmi szervezetek) sem egyeztette a magyar helyreállítási tervet. Így a kormány úgy költ uniós pénzeket, hogy lehetséges, azok soha meg sem érkeznek, vagyis azok a hiányt, illetve az államadósságot növelik...

HADINAPLÓ – A VÁLASZ ONLINE-RA KÖLTÖZIK AZ OSW NAPI HÁBORÚS ELEMZÉSSOROZATA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2022.04.25.


Egyedülálló együttműködésbe kezd a Válasz Online és két magyar Lengyelország-szakértő. Mitrovits Miklós és Zeöld Zsombor az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta naponta fordítja le a legelismertebb lengyel külpolitikai intézet hadi helyzettel kapcsolatos értékelő elemzéseit – az intézet hozzájárulásával és megelégedésére. Mivel a hazai külpolitikai szakértői körökben hamar népszerűvé vált anyagokat készítőik is a szélesebb nyilvánosságnak szánják, Mitrovits és Zeöld úgy döntött: fordításaikat a háború harmadik hónapjába lépve mostantól kizárólag lapunk gondozásában jelentetik meg. Az elsővel mindjárt ma kora este jelentkeznek...


SOKAN JÁRTAK MÁR PÓRUL DEVIZÁVAL - BRUTÁLIS MEGLEPETÉST IS OKOZHATNAK A KÖLTSÉGEK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.04.25.


A devizaszámlák feltételei annyira bonyolultak, hogy még a pénzügyileg jártasabbak is könnyen belezavarodhatnak. A tapasztalatok szerint pedig a bankok nem igazán segítik az eligazodást. Azt mindenkinek jó tudnia, hogy a bankfiókban szóban elhangzottak elszállnak, arra hiába hivatkozik később bárki.

Még mindig sokan hiszik azt, hogy ha devizaszámlájukra külföldről érkezik pénz, vagy a valutát a pénztárban befizetve hizlalják egyenlegüket, akkor nincs plusz banki költség – írtuk meg korábban. Ez valamikor alapvetően így volt, de a helyzet időközben változott. A kondíciókat áttekintve ránézésre is jól látszik (a devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg), mennyire bonyolultak ezek a konstrukciók. A feltételek ráadásul változhatnak összeghatártól vagy a számlanyitás időpontjától függően.

A díj szinte minden esetben más, ha bankon belüli, illetve bankon belüli saját számlák közötti vagy bankon kívüli a tranzakció. Eltérnek a költségek az uniós tagállamokon belül euróban, vagy ugyanitt más devizában, és persze más a költség a nem uniós országokban. A legnagyobb különbség viszont az, hogy van-e konverzió. Vaskos díja lehet például, ha valaki forintszámláról akar eurót felvenni vagy utalni. Akkor is van persze konverzió, ha eurószámláról indít vagy fogad a számlabirtokos fontot vagy dollárt, vagy akár ilyen bankjegyeket vesz fel.

Már többször figyelmeztettünk, hogy bár az ésszerűségnek ellentmond, nagyon rosszul teszi, aki számlájáról szükség szerint, apránként vesz fel valutát. Például a bankfiók pénztárában a körülbelül 20 ezer forintnyi euró költsége 13 százalék feletti is lehet. Minden alkalommal. És akkor még az árfolyamok okozta veszteségekről nem is beszéltünk...

ORBÁN VIKTOR SZERINT MINDENKINEK LESZ MUNKÁJA, DE KINEK LESZ SZABADIDEJE?

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2022.04.25.


Orbán Viktor beszédet mondott a XV. Szakma Sztár Fesztivál hétfői megnyitóján. Miután a NER negyedik kétharmados ciklusa elé nézünk, nincs okunk azt gondolni, hogy a miniszterelnök nem őszintén beszélt a gyakorlatban is megvalósuló munkapolitikájáról, munka világáról való elképzeléseiről.

A miniszterelnök is felemlegette április 3-i győzelmét hétfői beszédében. Az újabb kétharmadot részben a szakképzés sikeres átalakításának tudja be, szerinte a választók igent mondtak arra is, amit a kormány az elmúlt tizenkét évben ezen a téren elért. Felidézte, mára 250 ezren tanulnak szakképzésben Magyarországon.

Hozzátette, a fiatal pályakezdők bízhatnak abban, hogy „a munkának és különösen a szakmunkának van jövője Magyarországon”.

De hogyan néz ki ez a jövő azok számára, akik a munkát végzik? A miniszterelnök ígéri, a kormány továbbra is támogatni fogja azokat a cégeket, „amelyek benneteket alkalmaznak”.

Értsd, a kormány továbbra is elsősorban az alkalmazókat fogja támogatni és nem az alkalmazottakat.

És nem úgy tűnik, hogy ez a politika feltétlen munkahelyek tömegéhez fog vezetni. Az alkalmazó-támogató politika része a Magyarországon gombamód szaporodó akkumulátorgyárak kormányzati támogatása is, ahol helybéliek alig-alig dolgoznak, de ha dolgoznának is, akkor is sokkal kevesebb munkát kívánnak az ott zajló gyártási folyamatok, mint a fosszilis energiára alapozó autóiparban. Ha ez nem lenne önmagában elég probléma, az akkumulátorgyárak is rendkívüli mértékben megterhelik a környezeti forrásokat, és a helyi lakosság életminőségét is drámaian rontják.

Említhetjük az ózdi Johnson Electric gyárat is, amit azért zárnak be, mert a vállalat immáron az automatizált, kevesebb munkával járó gyártási folyamatot részesíti előnyben. Ahogyan megannyi „alkalmazó”, a Johnson Electric is a kormány stratégiai partnere. A partneri viszony érdekében, 2013-ban meg is ajándékozta a kormány a Johnson Electricet 163 millió forinttal, hogy aztán 2021-re az ózdi telephely bezárása mellett döntsenek...

A TÖBBSÉG SZÜLETÉSE – A JÖVŐ ITT VAN, ÉS SOSE LESZ VÉGE II.

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HONT ANDRÁS
2022.04.22.


Előző rész:

Nem a Fidesz mosta át Magyarország agyát, hanem a létező Magyarország kényszerítette alkuba a Fideszt. A kétharmados többségben pedig már az egykori ellenfelek is képviseltetik magukat.


Szerinted most mi a faszt kéne csinálnunk? – kérdezte a telefonban az ismert ellenzéki politikus. Bár szívesen beszélgetek közszereplőkkel, álljanak bármilyen oldalon is, politikai tanácsadással nem foglalkozom. Így érdemlegeset ezúttal sem mondtam, legföljebb valami olyasmit, hogy szerintem fejezzék be az önáltatást és a hamari megfejtősdit. Amire azonban a telefont leraktuk, már mindenki rátalált az okokra és megoldásokra, és azt fennhangon hirdette is. A pártok egy része szerint a miniszterelnök-jelölt okozta a bajt, a miniszterelnök-jelölt szerint a pártok egy része. Volt, aki úgy vélte, hogy túl kevéssé voltak baloldaliak, más szerint meg éppen a jobbosokat nem sikerült megszólítani. 

A többség le akar jönni a háborús témáról, de olyan is akad, aki most vált harciasba, a Fidesz kampányban sulykolt állítását visszafordítani igyekezve Orbánt vádolja azzal, hogy katonákat küldene Ukrajnába. Mást meg senki nem küldött sehova, mégis önszántából dühös/melankolikus írásban számol be, hogy ő most távozik, mert ez az ország menthetetlen. Meg persze kapcsolattartó kell minden faluba, és új alapokra kell helyezni az ellenzéki politizálást. Új alapok. Az jó.

Ekkor azért fölmerül, hogy mégiscsak vissza kellett volna kérdeznem, ami egy tanáccsal ért volna föl. Mégpedig így: van-e olyan helyiség, hátsó szoba, csőszkunyhó, bunker, ahol egy asztal körül őszintén egymásnak szegezhetik a fenti kérdést, hogy tudniillik, most mi a faszt kéne csinálniuk, és ha valaki elkezd kampányszöveget nyomni, azt azonnal kivezetik? Amennyiben nincs ilyen hely, az a probléma. Amennyiben pedig mindenki kampányol a többi előtt, akkor meg az. Viszont ha képesek összehozni egy ilyen alkalmat, akkor még a fenti kérdés megvitatása előtt nem ártana kitérniük arra, hogy mi is a jelenlegi helyzet, kik szavaztak rájuk és kik a Fideszre, egyáltalán mi a Fidesz, és mik ők...

„A TERÜLETI EGYSÉGÜNK NEM LEHET A KOMPROMISSZUM TÁRGYA”

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.04.25.



Két hónapja tart az orosz-ukrán háború, és egyre távolabbinak tűnik a vége. Ljubov Vaszilivna Nepop szerint területi engedményt Kijev már csak azért sem tehet, mert az nem hozna tartós békét. Ukrajna budapesti nagykövete bízik benne, hogy az egyre hűvösebb ukrán-magyar viszony rendeződni fog, ahogy abban is, hogy Ukrajna európai uniós tagságát továbbra is segíteni fogja a magyar kormány. Vendégünket 60 percen át élőben kérdeztük többek között a vasárnapi amerikai delegációval folytatott tárgyalások eredményéről, a nyelvtörvényről, és korábbi nagy port kavart megszólalásáról is. A videó első perceiben a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok láthatók.

UKRAJNÁBAN A HIBRID STRATÉGIA NEM JÖTT BE, A RÉGIMÓDI HÁBORÚ IS VELÜNK MARAD

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.26.


Míg a nagyhatalmak közti konfliktusokat a 20. században nagyrészt a konvencionális hadviselés – a nagy haderők közti, helyhez között csaták – határozta meg, addig a következő években a nemzetközi politikát az irreguláris hadviselés fogja jellemezni. Kína, Oroszország vagy Irán irreguláris módszerekkel fog versengeni az Egyesült Államokkal, mert a nukleáris és konvencionális hadviselés túl költséges. Az irreguláris hadviselés eszközei nem a stratégiai bombázók, a harckocsik vagy a gyalogság, hanem hekkerek, hírszerzők, különleges egységek és a gyakran a háttérben működő biztonsági cégek. Sajnos az Egyesült Államok nincs felkészülve az ilyen típusú versengésre (…), az amerikai kormányszervek hibásan a konvencionális és nukleáris háborúra összpontosítanak.


írta Seth Jones, a jó nevű washingtoni CSIS agytröszt biztonságpolitikai programjának vezetője 2021 februárjában, egy évvel azelőtt, hogy Oroszország elkezdte volna harci repülőgépekkel, harckocsikkal és gyalogsággal lerohanni Ukrajnát.

Mint az idézet szemlélteti, az elmúlt években bizonyos elemzői körökben népszerű nézet lett, hogy a konvencionális háború ideje lejárt, és a harckocsik és gyalogság helyett mesterséges intelligencia által irányított gyilkos robotok közti küzdelmeken és irodákban vívott hekkerpárbajokon múlik majd a világ jövője.

A kevésbé sci-fi megközelítések is arról szóltak, hogy a konvencionális hadviselés helyét átveszik a hibrid és/vagy szürkezónás konfliktusok. Magyarul az egymásra lövöldöző reguláris állami hadseregek helyett egy alacsonyabb szinten folyó csatározás lesz jellemző a világpolitikára, amelynek a gazdasági hadviseléstől kezdve a nem állami szereplők (például a hírhedt orosz Wagner-csoport vagy az amerikai Blackwater, mai nevén Academi, esetleg felkelők vagy terrorcsoportok) bevetésén át a propaganda, a nyugati szélsőjobb pénzelése és a belpolitikai destabilizáció egyéb formáinak alkalmazásáig számos (hibrid) eszköze lehet...

AZOVSTAL: AZ UKRÁN FÉMÜZEM, AMELY VÉGVÁRRÁ VÁLT

SZABAD EURÓPA
Szerző: Szabad Európa
2022.04.20.


...Az Azovstal 1933-ban kezdte meg működését, miután a szovjet hatóságok ezt az Azovi-tenger partján fekvő helyszínt választották a vasérclelőhelyek könnyű megközelíthetősége miatt. Ukrajna orosz megszállása előtt az üzem több mint tízezer embert foglalkoztatott.

1941-ben az Azovstal kénytelen volt beszüntetni működését, amikor a gyárban lévő berendezések nagy részét keletre, a Szovjetunió belső vidékeire szállították a náci előrenyomulás miatt.

Viktor Mácha cseh iparfotós 2016-ban dokumentálta a fémgyár belsejét. Azt mondja, hogy Európában járva már hozzászokott a fémgyárak bezárásához és ellenőrzött lerombolásához, de az Azovstal bombázása „vad és teljesen önkényes”...

MENÉSÜNK IRÁNYA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.26.


Mindig külön élmény Orbán Viktort hallgathatni. Kiérlelt, nyílegyenes, konzekvens és előremutató gondolatait, ahogyan mutatja nekünk az utat a munka alapú kereszténydemokrácia építésének útján. És ezt az utóbbi szót, „útján”, tessenek kádári zamattal elgondolni, mikor is, mint emlékezhetünk, a szóbelseji „t” és „j” hangok nem olvadnak össze a kiejtésben egy zamatos „ty”-vé, mint az általában szokásban van, hanem hangsúlyosan ejtődnek külön, hogy a beszélő műveltsége kitűnjék. Már ahogyan ő gondolja, de van, aki emlékszik még erre, az ifjabbak pedig most tudták meg. Leginkább azt, honnan is jött kies hazánk Európa színpadára, és összegzésként, hová is tart, míg ki nem zuhan onnan egészen.

Orbán Viktor tegnap a XV. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján mutatta nekünk az utat – és népes hallgatóságának –, ahol mintegy szőrmentén és elharapva utalt csupán arra, hogy „nehezebb idők jönnek”. Nem mondta miért, nem mondta elkezdődött-e már és meddig fog tartani, csak fölskiccelte mintegy a geopolitikai helyzetet a „nehezebb idők” fokozott jelzővel, mert azt mégsem mondhatta, hogy egészen penetránsul szarok következnek mireánk. És ebben az eufemisztikus utalásban az volt benne, annak a sugallata mintegy, hogy az apró zökkenőket majd ő, a párt és a hit megoldja, mert rögtön mutatta is a fényes jövőbe vezető biztos utat a pöcegödörből a napvilágra.

„A munkának és szakmunkának van jövője Magyarországon, akinek van tudása és szakmája, illetve kellő bátorsága, hogy mindezt felhasználja, annak nincs mitől tartania a nehezebb időkben sem.” Fennkölt idea ez, ami Orbán Viktor szájából előhabzott, ám nem állhatjuk meg felidézni a választásokat és annak is a bájosan primitív fideszista szlogenjét, miszerint „Magyarország előre megy, nem hátra”. Aztán még azt a világképet, amit az idézett mondat sugall, plusz persze a gondolatban megbúvó baromságot, és az ember előtt áll nem más, mint maga Kádár apánk maga, és az ő hangsúlyosan ejtett útja az össze nem olvadó „t”-vel és „j”-vel.

Ebből rajzolódik ki menésünk iránya, és olybá tűnik, az nem előrefelé van. Ám mindezen túl, mert ezt az egészet már ismerjük, ebben az orbáni szövegben voltaképp egyéni sorsok rajzolódnak ki, amelyek szintén nem csereszabatosak korunkkal. Orbán fejében és a szövegben, ami abból kifolyik, születéstől a halálig szabott az ember útja, mikor is hittanra jár meg lőszakkörre, focizik és szakmát tanul, munkába áll és olajtól iszamos kézzel éli le az életét, miközben elkészít pár gyereket a hazának, és valami elborzasztó, szörnyű idillben éli le az életét a pelenkát mosó és rántott húst klopfló nejével, akit néha meggyapál. A szürke ötven árnyalata...

BÁRMILYEN MEGLEPŐ, DE ORBÁN MODELLJE CSAK MAGYARORSZÁGON MŰKÖDIK

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.04.25.


A NER rendszere továbbra is unikumnak számít Európában, hiszen ezen a hétvégén sem sikerült a nagy jobboldali populista áttörés a kontinensen. Orbán Viktor szlovéniai szövetségese súlyos, francia partnere pedig újabb vereséget szenvedett az aktuális választásokon. Az sem tett jót a magyar kormányfő külföldi megítélésének, hogy az Ukrajna elleni kegyetlen háborúja miatt szankciókkal sújtott Oroszország mellett még mindig kiáll, pedig sem diplomáciai, sem gazdasági haszna nem származik belőle. Igazából nehezen lehet megérteni, mire játszik Orbán, de az is elképzelhető, hogy kényszerpályára került.


Szavakkal, gesztusokkal és pénzzel is támogatta Orbán Viktor kormánya Marine Le Pen szélsőjobboldali tömörülését, illetve Janez Jansa jobboldali populista pártját. Ez utóbbi nagy pofonba szaladt bele vasárnap, hiszen az eddig kormányzó Szlovén Demokrata Párt (SDS) csak 27 mandátumot szerzett a 90 fős parlamentben. Pedig a NER minden tudását, tapasztalatát igyekezett átadni a szlovéniai szövetségesnek, a magyar modell azonban nem működött dél-nyugati szomszédunknál.

Talán ennél is nagyobb érvágás Orbán Viktor számára, hogy az Európai Unió egyik legerősebb és legbefolyásosabb országában továbbra is a centrista Emmanuel Macron marad az elnök. A magyar kormányfő nemzetközi elszigeteltségén sokat enyhített volna, ha a Nemzeti Tömörülés nevű jobboldali populista párt első embere vezeti tovább Franciaországot. Ismert, hogy korábban orosz bankok finanszírozták Le Pen kampányait, ám most a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó MKB Bank adott 10,6 millió euró hitelt a szélsőjobboldali politikus korteskedésére.

Mivel mind Jansa, mind Le Pen elvérzett a legutóbbi megmérettetésen, adódik a kérdés, hogy miért nem képes a hibrid populista magyar modell működni más európai országokban? Az biztos, hogy a jogállami struktúra majdnem teljes lerombolása nélkül nem hatékonyak azok az eszközök, melyekkel Orbán Viktor és csapata operál. Például a francia elnökválasztási kampányban és a szlovén parlamenti választások finisében is volt televíziós vita az aspiránsok között. Nem úgy, mint nálunk. Ezek a nyílt megmérettetések főként azért hasznosak egy demokráciában, mert a politikusokat lehet szembesíteni a korábbi kijelentéseikkel, illetve, ha az ellenfelükről állítanak valamit, annak módjában áll arra reagálni...

A SZÉLSŐJOBBOLDAL ARRA ÉPÍT, HOGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGY RÉSZE ÚGY ÉRZI, HOGY SENKI SEM VÉDI MEG – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.04.26.


A nyugat-európai demokráciák is Magyarország sorsára juthatnak

„Ezeknek az elképzeléseknek kevés közük van a valósághoz, de következményeik vannak a választásokon. A szélsőjobboldal a maga módján választ kínál a félelemre.” Ez válasz arra is, miért keltenek folyamatosan a populista kormányok riadalmat, miért van szükség állandó ellenségképre.

Macron sima győzelme mögött súlyos törésvonalak állnak

A szélsőjobb vészesen feljött, a politikai közép gyengül, a fiatalok, vidékiek és szegényebbek kiábrándultak az européer politikusokból.

Nemcsak Janša, hanem Orbán is veszített a szlovén választásokon

Régi szlovén harcostársának elbukásával az eddigieknél is jobban beszűkült a magyar kormányfő európai mozgástere, akitől oroszbarátsága miatt a Visegrádi Négyek is egyre jobban elhatárolódnak.

Életfogytiglanra ítélték Osman Kavala üzletembert Törökországban

A bíróság szerint meg akarta dönteni a kormányt.

Időt kért az ellenzék a parlamenti előkészítő tárgyaláson

Fidesz: Gyurcsány! Ez már kezd kínosan unalmas lenni.

Szerdán elindul a jogállamisági eljárás

Ezzel egy hat-kilenc hónapig tartó folyamat veszi kezdetét, amelynek a végén a tagállami kormányok képviselőiből álló tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti hazánkat, ha egyértelmű bizonyosságot nyer, hogy egyes jogállami normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei.

Karácsony Gergely közvetlen EU-s támogatásáért lobbizik Brüsszelben

Az Európai Parlament február közepén fogadta el nagy többséggel a „Cseh-jelentést”, vagyis Cseh Katalinnak, a Momentum európai parlamenti képviselőjének a javaslatát, melynek értelmében a városok közvetlenül hozzáférhetnek európai uniós pénzekhez.

Megállapította az NVB, hogy érvénytelen volt a homofób népszavazás

Ezt a hírt senki se keressen a kormányoldali médiában…

A hatalmas infláció mentheti meg az Orbán-kormány büdzséjét

Az infláció felpörgése jelentős többletbevételhez juttathatja a büdzsét a fogyasztási adókon keresztül.

Jönnek a megszorítások

A Fidesz ezt a szitokszónak számító kifejezést csak az ellenzék kapcsán használja, a saját „kiigazításait” másként nevezi.

Rátenné a kezét a közbeszerzési döntésekre a Fidesz Jászberényben

“… az önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnökeként gyakorlatilag egy személyben ő dönthetne a beruházásokra felkért vállalkozásokról, vagyis arról, hogy ki nyerhessen el egy-egy munkát.” Ügyes.

Egyik magyar miniszter sem volt hajlandó fogadni az ukrán nagykövetet

Ljubov Nepop arról is beszélt, hogy bár szeretett volna, nem tudott egyeztetni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, csupán helyettese tudta volna fogadni. Hasonlóan járt Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is: a nagykövet elmondása szerint vele azonban csak Benkő egyik közbejövő programja miatt nem tudott találkozni, csupán helyettesével egyeztetett.

Erőszakkal építenek propagandamédiát a megszállt ukrán területeken az oroszok

Ma már pl. csak orosz adók foghatóak az elfoglalt Bergyanszkban. Ezeket a 2014-ben elfoglalt Krímből sugározzák, és szó sem esik bennük a háborúról.

Lavrov szerint a NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal

A hétfőn sugárzott interjúban azt mondta: Az ukrajnába szállított fegyverek legitim célpontjai lesznek az orosz hadseregnek.

FŰ ALATT PUBLIKÁLTAK MAGYAR KUTATÁSOKAT A KORONAVÍRUSRÓL, ÉLETEKET IS LEHETETT VOLNA MENTENI VELÜK

24.HU
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2022.04.25.


Úgy tűnik, mégis gyűjtöttek és elemeztek adatokat az illetékes hazai hatóságok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A 24.hu által megkérdezett szakértők szerint az erről nyilvánosságra hozott néhány mondatos összefoglalók szakmai szempontból sokat nem mondanak, viszont rendesen, érthetően, a járvány felfutó szakaszában kommunikálva akár életeket is menthettek volna. Érthetetlen, hogy a kutatásokat összefogó Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig miért tartotta vissza ezeket az eredményeket.


Nem kapott túl nagy nyilvánosságot április elején az a hír, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Emberi erőforrások Minisztériuma (Emmi) megállapodást írt alá arról, hogy együttműködik a Covid-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. Ez örvendetes, ugyanakkor az ötödik hullám végén kicsit késői fejlemény, ennek ugyanis a járvány kezdetén neki kellett volna állni, és folyamatosan közölni az elért, létfontosságú eredményeket – ahogy tették sok más európai országban is.

Itthon gyakorlatilag semmilyen adat nem volt elérhető, a napi adatközlések a lehető legminimálisabb információt adják meg, azt is a lehető legnehezebben kezelhető formában...