Szerzők: IZSÓ MÁRTON, KÁNCZ CSABA
2022.04.23.
Ukrajna egyre inkább egy proxy-háború színterévé válik kiváltva Moszkva mellett Ankara és Peking kritikáját is. De hova is áll az Orbán-kormány? Káncz Csaba külpolitikai elemző videó-interjúja.
Az eseményen többek között Radnóti Sándor, Kiss Viktor, Marosán Bence, Borbély András (ő távolmaradása miatt utólag küldte el tervezett előadásának szövegét), Bagi Zsolt, Erdélyi Ágnes, Adorján István, Forczek Ákos, Kőrösi Boglárka, Kapelner Zsolt, Kövesdi Veronika, Sipos Balázs, Selyem Zsuzsa elemezte TGM munkásságát.
A TGM-hatás konferencián elhangzott előadások rövidített változatai az Élet és Irodalom weboldalán most ingyenes elolvashatók!Tamás Gáspár Miklósnak több mint 20 év után tavaly februárban új könyve jelent meg Magyarországon. Az Antitézis c. kötet 13, zömmel először angolul publikált, majd pedig számos más nyelvre lefordított marxista tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 és 2020 közt keletkeztek. A kötetet Sipos Balázs szerkesztette, valamint ő fordította le vagy fordította újra a kötet több szövegét is. A kötet megjelenése kapcsán lapunk interjút is készített TGM-mel, a Mérce újságírója, Lehoczki Noémi pedig recenziót is írt az Antitézisről.
Tamás Gáspár Miklós 2018 novemberének végén lett 70 éves, a Mérce csapata pedig ebből az alkalomból összegyűjtötte TGM életművének néhány kiemelkedő írását. Az összeállításunk itt olvasható.A kiemelt beruházássá nyilvánítás egy elburjánzó jogintézmény, egy kiskapu, amit még 2006-ban (főleg autópálya építések kapcsán) kezdtek használni. 2010-ben felfedezte a jelenlegi kormányzat, hogy ezzel fel lehet gyorsítani a(z akár magán)beruházásokat is. Ez arra jó, hogy az összes létező különböző műemlékvédelmi-, építésügyi- és zöld szabály alól ki lehet vonni egy ilyen kiemelő jogszabállyal a beruházást. Egyébként ez egy kiemelten közérdekű beruházás is, ami alapján még az önkormányzat a közterület használatáért sem szedhet be pénzt a beruházótól. Ezzel a konstrukcióval, azaz hogy itt egy alapítvány építkezik (nem az állam) és hogy ez különleges státuszú, kiemelt beruházás, ezzel elég jól el lehet dugni a nyilvánosság szeme elől az építkezést – fogalalta össze a projekt hátterét Merényi Miklós.
Ez alapítvány "csak" ezt az egy épület kapta meg, ami jelentős ingatlanvagyon, hisz a Parlament után ez az ország második legnagyobb alapterületű épülete. Ez az alapítvány úgy állt fel, hogy egy angol nyelvű, fizetős, nemzetközi érettségit adó elit magániskolát hoz létre. Érdekes, hogy kik ülnek a kuratóriumban (az alapítvány döntéshozó szervében): az elnök Magyar Levente, a külügy államtitkára, a tagok között pedig ott van Kiss-Rigó-László püspök, Csányi Gabriella (a bankár lánya) és Maróth Miklós, aki az MTA-tól elvett kutatóintézet élén áll. Ők azok akik ennek az iskola-projektnek az irányítói lesznek, szakmai háttérrel nem, de politikai kötődéssel annál inkább rendelkeznek, tette hozzá a K-Monitor munkatársa.
Amit most tudunk, hogy az egész beruházás közpénzből valósul meg, azaz nem az alapítványi tagok magánvagyonából pénzelik, de ennek ellenére ez már nem a miénk, ez már nem állami tulajdon.
Még ha elfogadjuk is, hogy legitim cél egy ilyen magániskola létrehozása (bár Budapesten ezt a piac is kitermelhetné), akkor is kétséges, hogy miért olyan embereket kell beültetni a kuratóriumba, akik közül senkinek nincs tapasztalata ilyen jellegű területen – tette fel a kérdést Merényi Miklós, a K-Monitor munkatársa.