Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.04.19.
Az ember, aki ott se volt - Jakab Péter instája...
2022. április 19., kedd
AZ EMBER, AKI OTT SE VOLT - JAKAB PÉTER INSTÁJA
POTTYONDY EDINA VLOG
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.04.19.
Az ember, aki ott se volt - Jakab Péter instája...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.04.19.
Az ember, aki ott se volt - Jakab Péter instája...
FELÜL KELL VIZSGÁLNI A MAGYAR RENDSZERT, AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ CSATLAKOZÁS LESZ A LAKMUSZPAPÍR
G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.04.19.
(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az orosz-ukrán háború kitörésével zsákutcába jutott Magyarország keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája, a kormány mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált; Paks II. megépítése a jelenlegi konstrukcióban gyakorlatilag ellehetetlenült, Paks I. üzemeltetése és a földgázimport bizonytalanabbá vált. Az EU újjáépítési alapja forrásaihoz való hozzáférés elvileg kezdettől összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel, az Európai Bizottság április eleji döntése a jogállamisági eljárás megindításáról azonban új helyzetet teremtett. Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát. Bár a kormánypártok újabb kétharmados választási győzelme segíti a magyar modell – az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás – megvédését, sőt kiterjesztését; a „Brüsszel”-ellenes és oroszbarát retorika fokozza a magyar kormány elszigetelődését.
Az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelország ellen egyelőre nem indult jogállamisági eljárás, ezzel Magyarország teljesen magára maradni látszik az EU-ban. Ugyanakkor a magyar-német kapcsolatok az orosz gázra való hasonló ráutaltság miatt új elemet kaptak. Paradox módon az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban – legalábbis egyelőre – megfelelő gesztusok esetén nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását. Számos jele van azonban annak is, hogy az EU és a tagállamok vezető politikusai valóban megelégelték a magyar kormányzat bajkeverését. Az erőviszonyok alakulását legjobban majd azon lehet lemérni, hogy az EU-val történő, magyar szempontból elkerülhetetlennek látszó megállapodás keretében Magyarország csatlakozik-e az Európai Ügyészséghez. Ha igen, az jelentősen korlátozza a magyar „pávatánc” lehetőségét, ha viszont nem, akkor félő, hogy a magyar ígéretek betartásának nem lesz igazi garanciája.
Magyarország EU-transzfereknek való kitettsége a magyar gazdaságpolitika következtében rendkívül erőteljes. Az erőltetett növekedés – hivatalosan keresletélénkítőnek, majd válságkezelőnek és újraindítónak hívott, valójában kliensépítőnek és mindinkább választásinak nevezhető – 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája ugyanis az egyensúly vészes megbomlásához vezetett. A laza költségvetési és monetáris politika, vagyis az állami költekezés és alacsony kamatok időszaka régiós összehasonlításban magas államháztartási hiányhoz és inflációhoz, gyorsan gyengülő forinthoz és a folyó fizetési mérleg növekvő deficitjéhez vezetett.
2022. első negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya csaknem elérte az éves előirányzat háromnegyedét. Ez akkor is aggasztó, ha tudjuk, hogy a hiány keletkezése nem időarányos, különösen mivel a választási költekezés csúcspontja februárban volt a 13. havi nyugdíj és a családosok szja-visszatérítése (ez utóbbi nagyobb része) miatt. A megtévesztő kormányzati sikerpropaganda jele, hogy az első negyedéves ijesztő államháztartási hiányról szóló pénzügyminisztériumi közlemény a Magyarország őrzi költségvetési stabilitását címet viseli, és az említett, háromnegyedes arányszámot nem is tartotta szükségesnek szerepeltetni.
Nagyon magas az infláció is, márciusban már 8,5 százalék volt. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan havi 0,4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés mértéke. Az MNB a következő hónapokban két számjegyű áremelkedést valószínűsít, és lehetségesnek tartja, hogy éves átlagban 10 százalékot megközelítő lesz az infláció. Igaz, az árak az euróövezetben is gyorsan emelkednek, márciusban már 7,5 százalékkal. Az EU-ban februárban – márciusi adat még nincs – az euróövezetinél magasabb volt az ütem, ezen belül a magyar áremelkedés a hatodik legmagasabb volt...
Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.04.19.
Az orosz-ukrán háború kitörésével zsákutcába jutott Magyarország keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája, a kormány mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált; Paks II. megépítése a jelenlegi konstrukcióban gyakorlatilag ellehetetlenült, Paks I. üzemeltetése és a földgázimport bizonytalanabbá vált. Az EU újjáépítési alapja forrásaihoz való hozzáférés elvileg kezdettől összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel, az Európai Bizottság április eleji döntése a jogállamisági eljárás megindításáról azonban új helyzetet teremtett. Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát. Bár a kormánypártok újabb kétharmados választási győzelme segíti a magyar modell – az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás – megvédését, sőt kiterjesztését; a „Brüsszel”-ellenes és oroszbarát retorika fokozza a magyar kormány elszigetelődését.
Az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelország ellen egyelőre nem indult jogállamisági eljárás, ezzel Magyarország teljesen magára maradni látszik az EU-ban. Ugyanakkor a magyar-német kapcsolatok az orosz gázra való hasonló ráutaltság miatt új elemet kaptak. Paradox módon az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban – legalábbis egyelőre – megfelelő gesztusok esetén nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását. Számos jele van azonban annak is, hogy az EU és a tagállamok vezető politikusai valóban megelégelték a magyar kormányzat bajkeverését. Az erőviszonyok alakulását legjobban majd azon lehet lemérni, hogy az EU-val történő, magyar szempontból elkerülhetetlennek látszó megállapodás keretében Magyarország csatlakozik-e az Európai Ügyészséghez. Ha igen, az jelentősen korlátozza a magyar „pávatánc” lehetőségét, ha viszont nem, akkor félő, hogy a magyar ígéretek betartásának nem lesz igazi garanciája.
Magyarország EU-transzfereknek való kitettsége a magyar gazdaságpolitika következtében rendkívül erőteljes. Az erőltetett növekedés – hivatalosan keresletélénkítőnek, majd válságkezelőnek és újraindítónak hívott, valójában kliensépítőnek és mindinkább választásinak nevezhető – 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája ugyanis az egyensúly vészes megbomlásához vezetett. A laza költségvetési és monetáris politika, vagyis az állami költekezés és alacsony kamatok időszaka régiós összehasonlításban magas államháztartási hiányhoz és inflációhoz, gyorsan gyengülő forinthoz és a folyó fizetési mérleg növekvő deficitjéhez vezetett.
2022. első negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya csaknem elérte az éves előirányzat háromnegyedét. Ez akkor is aggasztó, ha tudjuk, hogy a hiány keletkezése nem időarányos, különösen mivel a választási költekezés csúcspontja februárban volt a 13. havi nyugdíj és a családosok szja-visszatérítése (ez utóbbi nagyobb része) miatt. A megtévesztő kormányzati sikerpropaganda jele, hogy az első negyedéves ijesztő államháztartási hiányról szóló pénzügyminisztériumi közlemény a Magyarország őrzi költségvetési stabilitását címet viseli, és az említett, háromnegyedes arányszámot nem is tartotta szükségesnek szerepeltetni.
Nagyon magas az infláció is, márciusban már 8,5 százalék volt. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan havi 0,4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés mértéke. Az MNB a következő hónapokban két számjegyű áremelkedést valószínűsít, és lehetségesnek tartja, hogy éves átlagban 10 százalékot megközelítő lesz az infláció. Igaz, az árak az euróövezetben is gyorsan emelkednek, márciusban már 7,5 százalékkal. Az EU-ban februárban – márciusi adat még nincs – az euróövezetinél magasabb volt az ütem, ezen belül a magyar áremelkedés a hatodik legmagasabb volt...
A BEFEJEZETLEN REFORMOK TERHEI ALATT ROSKADOZIK A SZAKKÉPZÉS
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.04.19.
„A nagy sikerként elkönyvelt szakképzési reformnak vannak pozitív elemei, de ennek a reformnak súlyos problémája, hogy befejezetlen, és pénz, paripa, fegyver nélkül akarnak vele valós eredményeket elérni. Vagyis a „hurráoptimizmust” nem tudják alátámasztani tényekkel, adatokkal” – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A Hírklikknek adott interjúban hozzátette, nem tudják föltalálni a lyukat a sajton, mert attól, hogy azt nem lyuknak, hanem kis kerek nyílásnak nevezik, attól még lyuk.
– A kormány 2020-ban átalakította a szakképzést, hogy kevesebb legyen a közoktatást idő előtt elhagyó diák: új képzéstípusokat indítottak, újraalkották a szakmajegyzéket, rendezték az oktatók helyzetét, ösztöndíjrendszert vezettek be a tanulóknak, valamint új alapokra helyezték az iskolák és a cégek kapcsolatát. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, ez a szakképzési reform rövid távon is látványos eredményeket produkált. Egyetért ezzel?
– Ez a szokásos kormányzati propaganda, amit semmilyen ténnyel nem tudnak alátámasztani.
– Akkor menjünk sorba az állításain. Azt mondta, kevesebb az egyéni fejlesztés, kevesebb a bukás. Ez így van?
– Ez jó lenne, de mi még nem látjuk az adatokat, nem tudjuk, kevesebb-e a bukás. A Covid-járványnak „köszönhetően” kiadták ukázba, hogy ne buktassanak gyerekeket, vagyis ha kevesebb a bukás, abban erőteljesen benne van a járvány is. Azt pedig, végképp nem tudjuk, hogy a diákoknak milyen a tényleges tudásuk, milyen kompetenciáik vannak, az abszolút nincs értékelve, nem tudja senki. Az helyes, hogy a járvány alatt – akit lehetett – megpróbálták elérni, benntartani a rendszerben – nyilván igyekeztek menteni a menthetőt...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.04.19.
– A kormány 2020-ban átalakította a szakképzést, hogy kevesebb legyen a közoktatást idő előtt elhagyó diák: új képzéstípusokat indítottak, újraalkották a szakmajegyzéket, rendezték az oktatók helyzetét, ösztöndíjrendszert vezettek be a tanulóknak, valamint új alapokra helyezték az iskolák és a cégek kapcsolatát. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, ez a szakképzési reform rövid távon is látványos eredményeket produkált. Egyetért ezzel?
– Ez a szokásos kormányzati propaganda, amit semmilyen ténnyel nem tudnak alátámasztani.
– Akkor menjünk sorba az állításain. Azt mondta, kevesebb az egyéni fejlesztés, kevesebb a bukás. Ez így van?
– Ez jó lenne, de mi még nem látjuk az adatokat, nem tudjuk, kevesebb-e a bukás. A Covid-járványnak „köszönhetően” kiadták ukázba, hogy ne buktassanak gyerekeket, vagyis ha kevesebb a bukás, abban erőteljesen benne van a járvány is. Azt pedig, végképp nem tudjuk, hogy a diákoknak milyen a tényleges tudásuk, milyen kompetenciáik vannak, az abszolút nincs értékelve, nem tudja senki. Az helyes, hogy a járvány alatt – akit lehetett – megpróbálták elérni, benntartani a rendszerben – nyilván igyekeztek menteni a menthetőt...
A ROMÁNIAI TANÁROK NEM FELTÉTLENÜL KERESNEK TÖBBET A MAGYARORSZÁGIAKNÁL, DE A TAPASZTALTAKNAK MÉLTÁNYOSABB A FIZETÉSÜK
TELEX
Szerző: KÁDÁR KATA
2022.04.19.
Nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik országban keresnek jobban a pedagógusok. A két országban eltérő mértékben veszik számításba a különböző kritériumpontokat, ugyanakkor azt is figyelembe kellene venni, hogy a juttatásokból mennyit tart vissza a két állam és mennyi pénzből gazdálkodhatnak valójában az oktatók.
A magyar országgyűlési választások utolsó nagy kampányfinise előtt, főként a magyarországi közbeszédet alakító felületekről többször is visszaköszönt a szalagcím,
hogy még a romániai tanárok is többet keresnek a magyarországi kollégáikhoz képest,
mindannak ellenére, hogy Romániában kevesebb a kötelező heti óraszám (nálunk heti 18 óra, Magyarországon minimum 22 óra).
Az eddigi bérösszehasonlítást végző elemzések többnyire arra alapoznak, hogy a két ország bértáblázata alapján összehasonlítják a hasonló kategóriába tartozó pedagógusok fizetését. A Lakmusz tényellenőrzésre fókuszáló magyarországi portál többek között az Európai Bizottság által alapított Eurydice hálózatot vette alapul. Ez egy olyan platform, ahol évente tesznek közzé jelentéseket az Erasmus+ program 37 tagországának oktatási rendszereiről. A 2019/20-as tanévből származó, legutolsó hivatalos adatokból itt például az derült ki, hogy a bruttó bérek szintjén, a munkaviszonyban töltött évek számától függetlenül többet keresnek a hazai pedagógusok, mint a magyarországiak.
A tanárok fizetését a két országban különböző kritériumrendszer alapján számítják ki. Magyarországon a tanárok fizetése alapvetően négy tényezőtől függ: a vetítési alaptól, az illetményalaptól, a besorolási fokozattól, valamint a besorolási kategóriától.
Romániában a kalkulációs rendszer kissé a „fejére fordult”, mikor 2018-ban módosították az adózási rendszert. Ugyancsak 2018-ban, az akkor még szociáldemokraták által vezetett kormány elfogadott egy grandiózus rendeletet, amely szerint a 2018-tól számító alapbér mellett 2022-ig minden évben kétszer emelik a pedagógusok juttatását bizonyos „differenciált” összegekkel. A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre hivatkozva a hatalmat átvevő liberálisok már nem tudták tartani az elfogadott emelési ritmust, így gyakorlatilag az történt, hogy 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben sem annyival emelték a fizetéseket, amennyivel eredetileg kellett volna...
Szerző: KÁDÁR KATA
2022.04.19.
A magyar országgyűlési választások utolsó nagy kampányfinise előtt, főként a magyarországi közbeszédet alakító felületekről többször is visszaköszönt a szalagcím,
hogy még a romániai tanárok is többet keresnek a magyarországi kollégáikhoz képest,
mindannak ellenére, hogy Romániában kevesebb a kötelező heti óraszám (nálunk heti 18 óra, Magyarországon minimum 22 óra).
Az eddigi bérösszehasonlítást végző elemzések többnyire arra alapoznak, hogy a két ország bértáblázata alapján összehasonlítják a hasonló kategóriába tartozó pedagógusok fizetését. A Lakmusz tényellenőrzésre fókuszáló magyarországi portál többek között az Európai Bizottság által alapított Eurydice hálózatot vette alapul. Ez egy olyan platform, ahol évente tesznek közzé jelentéseket az Erasmus+ program 37 tagországának oktatási rendszereiről. A 2019/20-as tanévből származó, legutolsó hivatalos adatokból itt például az derült ki, hogy a bruttó bérek szintjén, a munkaviszonyban töltött évek számától függetlenül többet keresnek a hazai pedagógusok, mint a magyarországiak.
A tanárok fizetését a két országban különböző kritériumrendszer alapján számítják ki. Magyarországon a tanárok fizetése alapvetően négy tényezőtől függ: a vetítési alaptól, az illetményalaptól, a besorolási fokozattól, valamint a besorolási kategóriától.
Romániában a kalkulációs rendszer kissé a „fejére fordult”, mikor 2018-ban módosították az adózási rendszert. Ugyancsak 2018-ban, az akkor még szociáldemokraták által vezetett kormány elfogadott egy grandiózus rendeletet, amely szerint a 2018-tól számító alapbér mellett 2022-ig minden évben kétszer emelik a pedagógusok juttatását bizonyos „differenciált” összegekkel. A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre hivatkozva a hatalmat átvevő liberálisok már nem tudták tartani az elfogadott emelési ritmust, így gyakorlatilag az történt, hogy 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben sem annyival emelték a fizetéseket, amennyivel eredetileg kellett volna...
CSAK NEGATÍVAN...
A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.04.19.
Amikor az ember a nyilvánosság elé tárja a munkája sikereit és nehézségeit, örömeit és bánatait is, tudnia kell, hogy ezzel olyan terepet nyit, ahol a megerősítések és a támadások egyaránt elérik. Ezzel jár a nyilvánosság, nem kötelező ez, aki nem bírja, annak ki lehet lépni belőle.
Amikor ezt a blogot elkezdtem, még egy másik oldalon, gyakorlatlan és védtelen voltam. Korántsem voltak még ennyire konfrontatív posztjaim, maga a téma váltotta ki az emberekből a dühödt, megalázó és támadó kommenteket, amelyeket akkor nem bírtam. Azt mondtam, ha ez ilyen, akkor inkább nem írom tovább. Akkor, ott ezt úgy oldották meg, hogy felfüggesztették a kommentelés lehetőségét, aztán, mire ide került, a HVG oldalára, ők rábeszéltek, hogy engedjük. Belementem, mert ekkorra már én is felkészültebben birkóztam meg ennek a lelki terhével. És egyre biztosabb voltam abban, hogy szükséges ennek a képnek, munkának a megmutatása, mert sokan nem tudnak erről a világról semmit.
Ez most a 833. blog. Tanulom ezt is, nemcsak magát a társadalmi leszakadás folyamatát, hanem annak kommunikálását is. Tanulom benne értelmezni magam, a csapatot, a rendszert, és megérteni az embereket is. Kezelni a változásokat, az újabb és újabb kockázatokat is.
Nem okoskodva írom ezeket le, hiszen magam is, és a csapatunk is folyamatosan küzdünk a megoldások keresésével. Ezek tapasztalatok, útkeresések, etikai dilemmák, melyek természetesen szubjektívek, bár nagyon törekszem a hiteles képre, az objektivitásra.
A facebook megnövelte az eléréseket, és mivel nekem is egyre több követőm van, egyre többen olvasnak. Furcsa szélsőségeket élek meg ebben. Azt elmondom, hogy töredéke a negatív hozzáállás a munkánkhoz, a zöme támogató, érdeklődő, együttérző, megerősítő, segítő szándékú. Elszállni nem tudok a megerősítésektől sem, ezt nem engedi sem a természetem, sem a napi kudarcok, a terepi munka azért edzésben tartja az ember önértékelését. És nyilván gondolkodóba ejtenek a negatívak is, erről írok most.
Arra nem igazán van időm, hogy a továbbosztások kommentjeit olvassam, az én oldalamon is nehéz néha visszakövetni, sok idő, és abból nekem mindig kevés van. Vannak olyan oldalak, amelyek, ha szemlézik is egy-egy posztomat, vagy blogbeírásomat, és feldobja a net, nem nézek rá sem. Mert tudom, korábbról, hogy ott csak romboló kommentek vannak, nemcsak engem, hanem egymást is alázzák, alpári stílusban, és ettől igyekszem megvédeni a lelkem. Hiszen én is emberből vagyok.
De az oldalamon levő, vagy a hozzám eljutott, kritikus, vagy támadó kommenteket is próbálom értelmezni, hiszen ezek is a társadalmunkban zajló változások folyamatát jelzik, amire figyelni kell.
Van egy pont a kritikus és a támadó kommentek között, amit lényeges érzékelni. A támadás többnyire öncélú. A kritika viszont gondolkodásra késztet. És a kettő között nemcsak stílusbéli különbség van. Mint ahogy azt is érdemes figyelni, ki, milyen élethelyzetből, milyen tudással, viszonyulással és motivációval kritizál vagy támad. Hogy hol vannak ebben az egészben az ő frusztrációi, világlátása, sztereotípiái, szerepvállalásai. Hol van benne szakmaiság, és hol a zsigeri gyűlölet. Hol vannak félinformációk, és hol van hiteles tudás. Ki a “bértollnok” és ki az, aki álprofilból bátor. Ki ragad bele egy-egy megmondó-szerepbe, ahol végre azt érezheti, hogy ő is “valaki”. Annyiféle élethelyzetet is tükröző karakter van ebben…milyen érdekes lenne ezzel is foglalkozni egyszer. Azt hiszem, remek pszichológiai elemzés lenne arról, hogyan viszonyul a mai magyar társadalom a leszakadás kérdéséhez.
A kritikai észrevételeket szeretem. Bár ebben is vannak olyanok, akik útmutatókat adnak, a nélkül, hogy tapasztalatuk lenne a mostani szegregátumok világáról. De legalább nem rosszindulatból teszik. A kézenfekvő megoldások útmutatói ezek, sokat írtam már róluk, e “miért nem mondják meg nekik” típusúak. Mivel sokan sokadszorra olvasnak az oldalamon ilyeneket, sokszor megteszik a kommentelők a képbehozást, és helyettem is elmagyarázzák, mi a helyzet. Van, akit meg tudnak győzni, másokat nem.
Aztán ott vannak azok a követők, akik valamilyen módon, támogatottként kapcsolódnak hozzánk, itt, a környéken. Nem gyakran, de előfordul, hogy nyilvánosan, támadóan sérelmezik egy-egy kommentben, hogy ők mit kaptak és mit nem, ennek is megvan a típusa, pl. “mert maguk csak azokon segítenek, akik mocskosak, isznak, és nem törődnek a gyerekeikkel, mi, akik fel tudunk mutatni valamit, mi nem kapunk semmit.” És nem is sejtik, hogy ezzel csak növelik azok számát, akik így is lesújtó véleménnyel vannak róluk.
Van egy másik típus is, ez az utóbbi évek “termése”, aki nem kommentben, nyilvánosan, hanem üzenetben küldi, minősíthetetlen kifejezésekkel tarkítva a véleményét, az ő általa képviselt nemzeti és keresztény értékeket állítja szembe a liberális értékekkel, benne természetesen az LMBTQ témát is, vagy a cigányságot pártoló viszonyulást. Sokszor zavarosak ezek, fogalmi szinten is, mindig megpróbálom lecsendesíteni, elmagyarázni, néha sikerül, bár a ráfordított idő arányában ez nem tekinthető nagy eredménynek.
A múltkor valaki átküldte ezt a kommentet, egy, a társadalmi vállalkozásunk új értékesítési lehetőségét ajánló, Angyali cipők/Szuno boltnyitás kapcsán írt poszt alól. Nem nálam íródott a poszt sem, hanem egy másik oldalon.
Idemásolom: “Remélem, a roma társadalom – nem utolsósorban az egyetemes tudományos ismeretekkel rendelkező tagjai – véleménye is mérlegelés tárgyát fogja egyszer képezni a nevezett személy (ez én vagyok) sajátos módszereivel kapcsolatban. A munka felszabadító jellegére alapított filozófia egyes elemei egyes identitások számára jól ismert tragikumot hordoznak magukban – a zsidóság, a romaság és mások számára egyáltalán nem a társadalomba felemelés szinonímáját jelentik.”
Próbáltam értelmezni, láttam, mások is, de nem sikerült. Szóval, ha munkahelyet teremtünk ott, ahova ma senki sem vinne vállalkozást, hogy hozzásegítsük a leszakadókat (és teljesen mindegy, hogy roma vagy nem roma) egy tervezhetőbb, sikeresebb életsratégiához, akkor nácik vagyunk.
Azért ez őrület. Korábban is megkaptam már egy csoporttól, hogy “fehér gyarmatosítónak” képzelem magam, és rabszolgaságban tartom a nálunk dolgozókat, még korábban egy érdekvédő arra biztatta a nálunk dolgozókat, hogy ne dolgozzanak nekünk, gádzsóknak, mert csak kihasználjuk őket.
A múltkor valaki megköszönte a kiállásomat a gyermekvédelminek nevezett törvény népszavazása előtt, majd hozzátette: “Azonban szeretném felhívni a figyelmét, hogy a népszavazás után nem fogok szó nélkül hagyni egyetlen olyan írást sem ami a Roma LMBTQ+ közösséget az Önhöz szokásos stílusban tehetetlen áldozat szerepbe helyezi.”
Szóval, mikor ezeket olvasom, arra gondolok, ebben a mai világban vannak emberek, akik számára tényleg én vagyok a legnagyobb ellenség? A fejlődés akadályozója?
Vajon tényleg meg kellene várnunk, amíg az alapkészséghiányos, a generációs szegénység csapdájában élők maguktól ráéreznek a nyomorúságból kivezető útra? Egyáltalán, megtörténik ez valaha, segítség nélkül? Megtörténik majd, hogy ők, a szegregátumok lakói emelnek szót a szegregált iskolarendszer ellen? Hogy politikai tudatossággal szavaznak? Vállalkozásokat alapítanak, és foglalkoztatják egymást? Megbirkóznak a lakhatási szegénységgel, és stabil önfenntartási képességekkel, fenntartható módon használják ki a környezetük adottságait?
Mert ha ebben segítünk, akkor az azt jelenti, hogy “tehetetlennek” tartjuk őket? Hogy rabszolgatartók vagyunk? Esetleg nácik? Hogy lehet ennyire szélsőségesen értelmezni ezt az egészet? Hogy lehet erre a nehéz, de egyébként nagyon izgalmas munkára így ránézni?
A terepen dolgozva világos, hogy erre nem várhatunk, bármennyire jól hangozna is a tudatossága az érintetteknek. A tudás- és képességhiány a leszakadásban élőknél óriási. Ám vannak, akik úgy vélik, ennek a kihangosítása a negatív hangokat erősíti. Viszont ez a valós helyzet. És nem lesz attól jobb, ha a nyomorúságból kitört pozitív példákkal próbáljuk eltakarni, mekkora a baj. (Persze nem tagadom ezek hatását sem.) A napi megtapasztalások, a tragédiák, az eleve elrendelt sorsok színterén ezt nem lehet felvállalni.
No meg, azért ne feledjük el, hogy van egy rendszer is, amiben a társadalmi leszakadás problémája felfejlődött, és fejlődik, nő ma is. Az nem látszik, hogy ezzel szemben olyan nagy csatákat nyerne bárki. Én sem… sajnos. Vagy azzal nem is érdemes csatázni? Inkább jobb egymást támadni? Ja, és nem menni a terepre. Csak messziről. Pedig messziről más a kép. Nagyon más.
Voltam olyan helyzetben, hogy írtam tankönyveket, és voltam szakmai lektor is, mások tankönyvénél. Meg kell, hogy mondjam, lektornak lenni sokkal könnyebb. Ugyanezt érzem a szakdolgozati konzulens és az opponens között. A lektor és az opponens kívülről nézi a produktumot. Nem látja a végigküzdött tévutakat, elengedéseket, kínlódásokat. Őket ez nem is érdekli, csak az eredmény.
Néha azt gondolom, milyen egyszerű lenne a mi munkánk is, ha így menne. Egy végig vitt folyamat, amit majd a végén lehet véleményezni. De ez nem ilyen. A társadalmi folyamatok kereszttüzében zajlik és formálódik. Abban persze bízom, hogy a vége sikeres lesz. A negatívumok ellenére is optimista vagyok. Továbbra is.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.04.19.
Amikor ezt a blogot elkezdtem, még egy másik oldalon, gyakorlatlan és védtelen voltam. Korántsem voltak még ennyire konfrontatív posztjaim, maga a téma váltotta ki az emberekből a dühödt, megalázó és támadó kommenteket, amelyeket akkor nem bírtam. Azt mondtam, ha ez ilyen, akkor inkább nem írom tovább. Akkor, ott ezt úgy oldották meg, hogy felfüggesztették a kommentelés lehetőségét, aztán, mire ide került, a HVG oldalára, ők rábeszéltek, hogy engedjük. Belementem, mert ekkorra már én is felkészültebben birkóztam meg ennek a lelki terhével. És egyre biztosabb voltam abban, hogy szükséges ennek a képnek, munkának a megmutatása, mert sokan nem tudnak erről a világról semmit.
Ez most a 833. blog. Tanulom ezt is, nemcsak magát a társadalmi leszakadás folyamatát, hanem annak kommunikálását is. Tanulom benne értelmezni magam, a csapatot, a rendszert, és megérteni az embereket is. Kezelni a változásokat, az újabb és újabb kockázatokat is.
Nem okoskodva írom ezeket le, hiszen magam is, és a csapatunk is folyamatosan küzdünk a megoldások keresésével. Ezek tapasztalatok, útkeresések, etikai dilemmák, melyek természetesen szubjektívek, bár nagyon törekszem a hiteles képre, az objektivitásra.
A facebook megnövelte az eléréseket, és mivel nekem is egyre több követőm van, egyre többen olvasnak. Furcsa szélsőségeket élek meg ebben. Azt elmondom, hogy töredéke a negatív hozzáállás a munkánkhoz, a zöme támogató, érdeklődő, együttérző, megerősítő, segítő szándékú. Elszállni nem tudok a megerősítésektől sem, ezt nem engedi sem a természetem, sem a napi kudarcok, a terepi munka azért edzésben tartja az ember önértékelését. És nyilván gondolkodóba ejtenek a negatívak is, erről írok most.
Arra nem igazán van időm, hogy a továbbosztások kommentjeit olvassam, az én oldalamon is nehéz néha visszakövetni, sok idő, és abból nekem mindig kevés van. Vannak olyan oldalak, amelyek, ha szemlézik is egy-egy posztomat, vagy blogbeírásomat, és feldobja a net, nem nézek rá sem. Mert tudom, korábbról, hogy ott csak romboló kommentek vannak, nemcsak engem, hanem egymást is alázzák, alpári stílusban, és ettől igyekszem megvédeni a lelkem. Hiszen én is emberből vagyok.
De az oldalamon levő, vagy a hozzám eljutott, kritikus, vagy támadó kommenteket is próbálom értelmezni, hiszen ezek is a társadalmunkban zajló változások folyamatát jelzik, amire figyelni kell.
Van egy pont a kritikus és a támadó kommentek között, amit lényeges érzékelni. A támadás többnyire öncélú. A kritika viszont gondolkodásra késztet. És a kettő között nemcsak stílusbéli különbség van. Mint ahogy azt is érdemes figyelni, ki, milyen élethelyzetből, milyen tudással, viszonyulással és motivációval kritizál vagy támad. Hogy hol vannak ebben az egészben az ő frusztrációi, világlátása, sztereotípiái, szerepvállalásai. Hol van benne szakmaiság, és hol a zsigeri gyűlölet. Hol vannak félinformációk, és hol van hiteles tudás. Ki a “bértollnok” és ki az, aki álprofilból bátor. Ki ragad bele egy-egy megmondó-szerepbe, ahol végre azt érezheti, hogy ő is “valaki”. Annyiféle élethelyzetet is tükröző karakter van ebben…milyen érdekes lenne ezzel is foglalkozni egyszer. Azt hiszem, remek pszichológiai elemzés lenne arról, hogyan viszonyul a mai magyar társadalom a leszakadás kérdéséhez.
A kritikai észrevételeket szeretem. Bár ebben is vannak olyanok, akik útmutatókat adnak, a nélkül, hogy tapasztalatuk lenne a mostani szegregátumok világáról. De legalább nem rosszindulatból teszik. A kézenfekvő megoldások útmutatói ezek, sokat írtam már róluk, e “miért nem mondják meg nekik” típusúak. Mivel sokan sokadszorra olvasnak az oldalamon ilyeneket, sokszor megteszik a kommentelők a képbehozást, és helyettem is elmagyarázzák, mi a helyzet. Van, akit meg tudnak győzni, másokat nem.
Aztán ott vannak azok a követők, akik valamilyen módon, támogatottként kapcsolódnak hozzánk, itt, a környéken. Nem gyakran, de előfordul, hogy nyilvánosan, támadóan sérelmezik egy-egy kommentben, hogy ők mit kaptak és mit nem, ennek is megvan a típusa, pl. “mert maguk csak azokon segítenek, akik mocskosak, isznak, és nem törődnek a gyerekeikkel, mi, akik fel tudunk mutatni valamit, mi nem kapunk semmit.” És nem is sejtik, hogy ezzel csak növelik azok számát, akik így is lesújtó véleménnyel vannak róluk.
Van egy másik típus is, ez az utóbbi évek “termése”, aki nem kommentben, nyilvánosan, hanem üzenetben küldi, minősíthetetlen kifejezésekkel tarkítva a véleményét, az ő általa képviselt nemzeti és keresztény értékeket állítja szembe a liberális értékekkel, benne természetesen az LMBTQ témát is, vagy a cigányságot pártoló viszonyulást. Sokszor zavarosak ezek, fogalmi szinten is, mindig megpróbálom lecsendesíteni, elmagyarázni, néha sikerül, bár a ráfordított idő arányában ez nem tekinthető nagy eredménynek.
A múltkor valaki átküldte ezt a kommentet, egy, a társadalmi vállalkozásunk új értékesítési lehetőségét ajánló, Angyali cipők/Szuno boltnyitás kapcsán írt poszt alól. Nem nálam íródott a poszt sem, hanem egy másik oldalon.
Idemásolom: “Remélem, a roma társadalom – nem utolsósorban az egyetemes tudományos ismeretekkel rendelkező tagjai – véleménye is mérlegelés tárgyát fogja egyszer képezni a nevezett személy (ez én vagyok) sajátos módszereivel kapcsolatban. A munka felszabadító jellegére alapított filozófia egyes elemei egyes identitások számára jól ismert tragikumot hordoznak magukban – a zsidóság, a romaság és mások számára egyáltalán nem a társadalomba felemelés szinonímáját jelentik.”
Próbáltam értelmezni, láttam, mások is, de nem sikerült. Szóval, ha munkahelyet teremtünk ott, ahova ma senki sem vinne vállalkozást, hogy hozzásegítsük a leszakadókat (és teljesen mindegy, hogy roma vagy nem roma) egy tervezhetőbb, sikeresebb életsratégiához, akkor nácik vagyunk.
Azért ez őrület. Korábban is megkaptam már egy csoporttól, hogy “fehér gyarmatosítónak” képzelem magam, és rabszolgaságban tartom a nálunk dolgozókat, még korábban egy érdekvédő arra biztatta a nálunk dolgozókat, hogy ne dolgozzanak nekünk, gádzsóknak, mert csak kihasználjuk őket.
A múltkor valaki megköszönte a kiállásomat a gyermekvédelminek nevezett törvény népszavazása előtt, majd hozzátette: “Azonban szeretném felhívni a figyelmét, hogy a népszavazás után nem fogok szó nélkül hagyni egyetlen olyan írást sem ami a Roma LMBTQ+ közösséget az Önhöz szokásos stílusban tehetetlen áldozat szerepbe helyezi.”
Szóval, mikor ezeket olvasom, arra gondolok, ebben a mai világban vannak emberek, akik számára tényleg én vagyok a legnagyobb ellenség? A fejlődés akadályozója?
Vajon tényleg meg kellene várnunk, amíg az alapkészséghiányos, a generációs szegénység csapdájában élők maguktól ráéreznek a nyomorúságból kivezető útra? Egyáltalán, megtörténik ez valaha, segítség nélkül? Megtörténik majd, hogy ők, a szegregátumok lakói emelnek szót a szegregált iskolarendszer ellen? Hogy politikai tudatossággal szavaznak? Vállalkozásokat alapítanak, és foglalkoztatják egymást? Megbirkóznak a lakhatási szegénységgel, és stabil önfenntartási képességekkel, fenntartható módon használják ki a környezetük adottságait?
Mert ha ebben segítünk, akkor az azt jelenti, hogy “tehetetlennek” tartjuk őket? Hogy rabszolgatartók vagyunk? Esetleg nácik? Hogy lehet ennyire szélsőségesen értelmezni ezt az egészet? Hogy lehet erre a nehéz, de egyébként nagyon izgalmas munkára így ránézni?
A terepen dolgozva világos, hogy erre nem várhatunk, bármennyire jól hangozna is a tudatossága az érintetteknek. A tudás- és képességhiány a leszakadásban élőknél óriási. Ám vannak, akik úgy vélik, ennek a kihangosítása a negatív hangokat erősíti. Viszont ez a valós helyzet. És nem lesz attól jobb, ha a nyomorúságból kitört pozitív példákkal próbáljuk eltakarni, mekkora a baj. (Persze nem tagadom ezek hatását sem.) A napi megtapasztalások, a tragédiák, az eleve elrendelt sorsok színterén ezt nem lehet felvállalni.
No meg, azért ne feledjük el, hogy van egy rendszer is, amiben a társadalmi leszakadás problémája felfejlődött, és fejlődik, nő ma is. Az nem látszik, hogy ezzel szemben olyan nagy csatákat nyerne bárki. Én sem… sajnos. Vagy azzal nem is érdemes csatázni? Inkább jobb egymást támadni? Ja, és nem menni a terepre. Csak messziről. Pedig messziről más a kép. Nagyon más.
Voltam olyan helyzetben, hogy írtam tankönyveket, és voltam szakmai lektor is, mások tankönyvénél. Meg kell, hogy mondjam, lektornak lenni sokkal könnyebb. Ugyanezt érzem a szakdolgozati konzulens és az opponens között. A lektor és az opponens kívülről nézi a produktumot. Nem látja a végigküzdött tévutakat, elengedéseket, kínlódásokat. Őket ez nem is érdekli, csak az eredmény.
Néha azt gondolom, milyen egyszerű lenne a mi munkánk is, ha így menne. Egy végig vitt folyamat, amit majd a végén lehet véleményezni. De ez nem ilyen. A társadalmi folyamatok kereszttüzében zajlik és formálódik. Abban persze bízom, hogy a vége sikeres lesz. A negatívumok ellenére is optimista vagyok. Továbbra is.
NEM A PIAC, CSAK A KORMÁNY ÜZLETEI ERŐSÍTIK AZ OROSZ-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.04.19.
Bár a kormány már 2012-ben meghirdette a „keleti nyitás” politikáját, a magyar céges szektor nem igazán volt vevő az orosz kapcsolatokra – ez meglátszik a romló kereskedelmi adatokon. Eközben viszont az állam hatalmas összegekben kötött üzleteket orosz partnerekkel.
Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői minden Oroszországgal szembeni szankciót megszavaztak, az Orbán-kormány több tagja nyilvánosan ugyanezen szankciók ellen érvel. Legtöbbször gazdasági érvek hangzanak el: eszerint Oroszország megkerülhetetlen kereskedelmi partnerünk, és alapjaiban fenyegeti a magyar gazdaságot az orosz gazdasági kapcsolatok elvágása...
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.04.19.
Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői minden Oroszországgal szembeni szankciót megszavaztak, az Orbán-kormány több tagja nyilvánosan ugyanezen szankciók ellen érvel. Legtöbbször gazdasági érvek hangzanak el: eszerint Oroszország megkerülhetetlen kereskedelmi partnerünk, és alapjaiban fenyegeti a magyar gazdaságot az orosz gazdasági kapcsolatok elvágása...
ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A DEVIZASZÁMLÁKNÁL - ÉRDEMES ÁTTEKINTENI A KÖLTSÉGEKET
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.04.19.
Még mindig sokan hiszik azt, hogy ha devizaszámlájukra külföldről érkezik pénz, vagy a valutát a pénztárban befizetve hizlalják egyenlegüket, akkor nincs plusz banki költség. Ez valamikor alapvetően így volt, de a helyzet időközben változott. Mostanra nem egy helyen új időszámítás kezdődött, vagyis: nem mindegy, mikor nyitották a devizaszámlát.
Aki valutával akarja hizlalni a számláját, annak esetenként plusz költséggel is számolnia kell. Tapasztalataink szerint erre sokan egyáltalán nem számítanak. Korábban szinte egyáltalán nem voltak költségek a számlára befizetéskor és jóváíráskor, a bankok gyakorlata azonban időközben nagyot változott. Ezt mutatja, hogy például a CIB a 2021. július 1. előtt kötött bankszámlaszerződésekre nem számít fel díjat azoknak, akik fiókjában fizetnek be valutát. A későbbi számlák esetén a pénzből lecsípnek 0,3 százalékot plusz 50 forintot. Ez a költség azonban legfeljebb 10 ezer forintra rúghat.
Másutt nem ússzák meg a devizaszámlások ennyire „olcsón”. Az Erste a számlájukon 12 ezernél kevesebb eurót tartókat valuta befizetésekor 2,44 euróval vágja meg (az ennél többel rendelkezők teljesen mentesülnek ettől a költségtől). Ez azonban csak a minimális összeg (nagyjából ezer euró felett kezd emelkedni), százalékos díjat is alkalmaznak, felső korlátot pedig nem szabnak meg.
Jóváírásért az általunk vizsgált bankok közül (egyelőre?) csak az OTP számít fel díjat. Korábban így tett még a Budapest Bank is, de az a pénzintézet már nincs a piacon, beolvadt az MKB-ba. Az MKB egyébként éppen ezért kezdhetett április elsejével új időszámítást. A kondíciós listában elválasztják az előtte és utána kötött szerződéseket. Mivel mi alapvetően az éppen aktuálisan nyitható számlákat szoktuk részletezni, a devizaszámlánál is az április elseje utáni feltételeket tekintettük át. (A devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg.)...
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.04.19.
Aki valutával akarja hizlalni a számláját, annak esetenként plusz költséggel is számolnia kell. Tapasztalataink szerint erre sokan egyáltalán nem számítanak. Korábban szinte egyáltalán nem voltak költségek a számlára befizetéskor és jóváíráskor, a bankok gyakorlata azonban időközben nagyot változott. Ezt mutatja, hogy például a CIB a 2021. július 1. előtt kötött bankszámlaszerződésekre nem számít fel díjat azoknak, akik fiókjában fizetnek be valutát. A későbbi számlák esetén a pénzből lecsípnek 0,3 százalékot plusz 50 forintot. Ez a költség azonban legfeljebb 10 ezer forintra rúghat.
Másutt nem ússzák meg a devizaszámlások ennyire „olcsón”. Az Erste a számlájukon 12 ezernél kevesebb eurót tartókat valuta befizetésekor 2,44 euróval vágja meg (az ennél többel rendelkezők teljesen mentesülnek ettől a költségtől). Ez azonban csak a minimális összeg (nagyjából ezer euró felett kezd emelkedni), százalékos díjat is alkalmaznak, felső korlátot pedig nem szabnak meg.
Jóváírásért az általunk vizsgált bankok közül (egyelőre?) csak az OTP számít fel díjat. Korábban így tett még a Budapest Bank is, de az a pénzintézet már nincs a piacon, beolvadt az MKB-ba. Az MKB egyébként éppen ezért kezdhetett április elsejével új időszámítást. A kondíciós listában elválasztják az előtte és utána kötött szerződéseket. Mivel mi alapvetően az éppen aktuálisan nyitható számlákat szoktuk részletezni, a devizaszámlánál is az április elseje utáni feltételeket tekintettük át. (A devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg.)...
MEGÁLL AZ IDŐ
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2022.04.14.
„Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz.”
Egy régi beszélgetés
Idő: 2014 tavasza, két nappal az országgyűlési választások előtt. Helyszín: a Hajós Alfréd uszoda öltözője. M., a valahai rendszerváltó politikus, akkor már jó ideje független jogvédő, felsóhajt: „Ha lenne egy erős jelöltünk és jó programunk, győznénk.” „Jó vagy rossz, mindegy – nézek föl az öltözőszekrényből. – Minden üzenet annyit ér, amennyit belőle el tudsz juttatni a címzettekhez.” „Akkor mit lehet tenni?” – kérdezi. Megvonom a vállam, elvégre nem vagyok politológus. „Én találjam ki, amikor még az úszószemüvegemet sem találom?”
Aztán elmentünk úszni, a Fidesz kétharmaddal nyert.
Örök körforgás
Azóta ez ismétlődik négyévenként. Minden választás előtt újra és újra felparázslik az „országos vakremény” (Petri). Mindig ugyanaz a játszma, egyre nehezebb körülmények között. Hamis ábrándokba ringatva önmagukat és az ellenzéki szavazótábort, gumicsontokat dobálva nekik. Az idén – a magabiztos győzelmi nyilatkozatok mellett – például azt, hogy meg kell akadályozni a csalásokat. Mintha a Fidesznek szüksége lenne arra, hogy csaljon. Húszezer nemes patrióta rajzik szét az országban, figyel, és nem talál semmit. Az egész csak arra jó, hogy, akár régen a falukutatók, szembesüljenek a mélysötét magyar valósággal. Kétszáz EBESZ-megfigyelő figyel. Soha nem ellenőrizték ilyen árgus szemmel a választást, s soha nem nyert ilyen arányban a Fidesz. Csalás? Ugyan. Olyan rendszer épült ki, amelyben nem kell csalniuk. Totális médiauralom, egyszínű és egyirányú információk, a sokirányú tájékozódás alapvető jogának megvonása állampolgárok millióitól. Hogy bárhová néz, ugyanazt látja-hallja. Az égbekiáltó hazugságokat, amelyeket nincs esély megcáfolni. Lehet etetni a változás lehetőségében hívőket az erdélyi szeméttelepre kidobott, megpörkölődött szavazólapok botrányával, vizsgálatot követelve. Nem számít egy öltést se. Erdélyben kilencvennégy százalékban a Fideszre szavaznak. Mi szükségük lenne kidobni azt a néhány szavazatot, amit történetesen az ellenzékre adtak le? Mi szükségük lenne arra, hogy épp ott keletkezzen gyanú a választások tisztaságával kapcsolatban, ahol mindenki rájuk szavaz? Ezzel csak az ellenzéki szavazótábort lehet fűteni, szítva az indulatokat és hamis reményeket csepegtetve.
Nem vonom kétségbe az ellenzéki politikusok tisztességét, sem eltökéltségét, sem intellektuális kapacitását, de tizenkét év nem volt elég rá, hogy előálljanak egy kreatív stratégiával. A pártok összefogása ilyennek tűnt, jó ötlet is volt, nehéz lett volna mást tanácsolni nekik, de végül oda vezetett, hogy újabb hamis illúziókba ringatta a magyar demokratákat, miközben, ha más felállásban is, de ugyanabba a mókuskerékbe szálltak be, még gyöngébb eredménnyel. A Fidesz játékát játszották, a Fidesz szabályai szerint...
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2022.04.14.
Egy régi beszélgetés
Idő: 2014 tavasza, két nappal az országgyűlési választások előtt. Helyszín: a Hajós Alfréd uszoda öltözője. M., a valahai rendszerváltó politikus, akkor már jó ideje független jogvédő, felsóhajt: „Ha lenne egy erős jelöltünk és jó programunk, győznénk.” „Jó vagy rossz, mindegy – nézek föl az öltözőszekrényből. – Minden üzenet annyit ér, amennyit belőle el tudsz juttatni a címzettekhez.” „Akkor mit lehet tenni?” – kérdezi. Megvonom a vállam, elvégre nem vagyok politológus. „Én találjam ki, amikor még az úszószemüvegemet sem találom?”
Aztán elmentünk úszni, a Fidesz kétharmaddal nyert.
Örök körforgás
Azóta ez ismétlődik négyévenként. Minden választás előtt újra és újra felparázslik az „országos vakremény” (Petri). Mindig ugyanaz a játszma, egyre nehezebb körülmények között. Hamis ábrándokba ringatva önmagukat és az ellenzéki szavazótábort, gumicsontokat dobálva nekik. Az idén – a magabiztos győzelmi nyilatkozatok mellett – például azt, hogy meg kell akadályozni a csalásokat. Mintha a Fidesznek szüksége lenne arra, hogy csaljon. Húszezer nemes patrióta rajzik szét az országban, figyel, és nem talál semmit. Az egész csak arra jó, hogy, akár régen a falukutatók, szembesüljenek a mélysötét magyar valósággal. Kétszáz EBESZ-megfigyelő figyel. Soha nem ellenőrizték ilyen árgus szemmel a választást, s soha nem nyert ilyen arányban a Fidesz. Csalás? Ugyan. Olyan rendszer épült ki, amelyben nem kell csalniuk. Totális médiauralom, egyszínű és egyirányú információk, a sokirányú tájékozódás alapvető jogának megvonása állampolgárok millióitól. Hogy bárhová néz, ugyanazt látja-hallja. Az égbekiáltó hazugságokat, amelyeket nincs esély megcáfolni. Lehet etetni a változás lehetőségében hívőket az erdélyi szeméttelepre kidobott, megpörkölődött szavazólapok botrányával, vizsgálatot követelve. Nem számít egy öltést se. Erdélyben kilencvennégy százalékban a Fideszre szavaznak. Mi szükségük lenne kidobni azt a néhány szavazatot, amit történetesen az ellenzékre adtak le? Mi szükségük lenne arra, hogy épp ott keletkezzen gyanú a választások tisztaságával kapcsolatban, ahol mindenki rájuk szavaz? Ezzel csak az ellenzéki szavazótábort lehet fűteni, szítva az indulatokat és hamis reményeket csepegtetve.
Nem vonom kétségbe az ellenzéki politikusok tisztességét, sem eltökéltségét, sem intellektuális kapacitását, de tizenkét év nem volt elég rá, hogy előálljanak egy kreatív stratégiával. A pártok összefogása ilyennek tűnt, jó ötlet is volt, nehéz lett volna mást tanácsolni nekik, de végül oda vezetett, hogy újabb hamis illúziókba ringatta a magyar demokratákat, miközben, ha más felállásban is, de ugyanabba a mókuskerékbe szálltak be, még gyöngébb eredménnyel. A Fidesz játékát játszották, a Fidesz szabályai szerint...
FÉLMILLIÓNÁL TÖBB LEJÁRT OKMÁNYT KELL LECSERÉLNI, DE IDŐPONTOT MÁR ALIG LEHET FOGLALNI BUDAPESTEN
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.19.
Aki a fővárosban időpontot szeretne foglalni személyi igazolvány megújítására a kormányablakoknál, hosszadalmas várakozásra számíthat. Míg korábban egy-két héten belül lehetett szabad időpontot találni, ma már akár két hónapot is várni kell egy olyan ügy elintézésére, amely állampolgári kötelesség. Igaz, adott a lehetőség, hogy nyitvatartási időben felkeressünk egy kormányablakot, és ha szerencsénk van, el tudjuk az ügyeinket intézni. Ehhez azonban jellemzően szabadságot kell kivenni, és a siker így sem garantált.
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.19.
Miért ugrott meg ennyire a várakozási idő? A kormányzat kissé átgondolatlan koronavírussal kapcsolatos rendelkezései jelentik a fő okot. A koronavírus 2020. februári hazai megjelenése óta – a 2020. június közepe és november eleje közötti hónapokat leszámítva – folyamatosan járványügyi veszélyhelyzet van érvényben hazánkban, és ennek az is része volt, hogy a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították a járványügyi intézkedések végét követő 120 nappal. Ez pedig jelenleg június 1-jéig van érvényben.
Változás azonban, hogy a személyazonosító okmányok, így a személyi mellett a vezetői engedély és az útlevél érvényessége 2022. június 30. után nem hosszabbodik meg, ha azok május 31-ig lejártak...
Változás azonban, hogy a személyazonosító okmányok, így a személyi mellett a vezetői engedély és az útlevél érvényessége 2022. június 30. után nem hosszabbodik meg, ha azok május 31-ig lejártak...
ENNYIT ALKUDHATSZ LEENDŐ LAKÁSOD ÁRÁBÓL MAGYARORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIN
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.04.19.
A kereslethangsúlyos ingatlanpiacon a legjobb ingatlanokra már sokszor licitálnak a vásárlók, ugyanakkor a vevők többségének még mindig van lehetősége kedvező módon befolyásolni a vételárat. Az eladó által meghirdetett összegért már csak a lakások közel negyede talál új tulajdonosra. A vevők az adásvételek több mint 70%-ában tudják alkupozíciójukat érvényesíteni a Duna House adatai alapján.
Mennyit lehet alkudozni?
Az elmúlt években az ingatlanpiacon fokozatosan erősödött a kereslet, köszönhetően a családi és otthonteremtési programoknak, valamint az elmúlt időszakban a befektetési hullám újbóli erősödésének is. A keresleti piacon a vevők sokszor nehezebben tudnak kedvezőbb árat kialkudni, de azért a legtöbb eladó még hajlandó engedni a kínálati árból.
"2022 első negyedévében, a Duna House által bonyolított adásvételi tranzakciók 4,2%-ában keltek el a hirdetési árnál magasabb összegért a használt ingatlanok. Ez az arány növekvő tendenciát mutat, a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint 2 százalékponttal emelkedett"
– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. "Elsősorban a különleges adottságokkal és népszerű lokációval rendelkező ingatlanokra licitálnak a vevők, amelyeknél átlagosan 4-5%-kal is emelkedhet a végső ár. Jellemzően a befektetési céllal vásárlók nyitottak a licitre, főleg a jó, kiváló állapotú, illetve újépítésű lakások esetében. Az elmúlt időszak értékesítési adatai alapján a legnagyobb értékű licit 15,1 millió forinttal többet jelentett az eladónak, mint amennyiért eredetileg meghirdette otthonát. Arányait tekintve viszont a negyedév rekordját egy +31,2%-os licit megvalósulása jelentette.”...
Szerző: Portfolio
2022.04.19.
Mennyit lehet alkudozni?
Az elmúlt években az ingatlanpiacon fokozatosan erősödött a kereslet, köszönhetően a családi és otthonteremtési programoknak, valamint az elmúlt időszakban a befektetési hullám újbóli erősödésének is. A keresleti piacon a vevők sokszor nehezebben tudnak kedvezőbb árat kialkudni, de azért a legtöbb eladó még hajlandó engedni a kínálati árból.
"2022 első negyedévében, a Duna House által bonyolított adásvételi tranzakciók 4,2%-ában keltek el a hirdetési árnál magasabb összegért a használt ingatlanok. Ez az arány növekvő tendenciát mutat, a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint 2 százalékponttal emelkedett"
– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. "Elsősorban a különleges adottságokkal és népszerű lokációval rendelkező ingatlanokra licitálnak a vevők, amelyeknél átlagosan 4-5%-kal is emelkedhet a végső ár. Jellemzően a befektetési céllal vásárlók nyitottak a licitre, főleg a jó, kiváló állapotú, illetve újépítésű lakások esetében. Az elmúlt időszak értékesítési adatai alapján a legnagyobb értékű licit 15,1 millió forinttal többet jelentett az eladónak, mint amennyiért eredetileg meghirdette otthonát. Arányait tekintve viszont a negyedév rekordját egy +31,2%-os licit megvalósulása jelentette.”...
A FIDESZ ÚGY NYERI MEG A FUTÓVERSENYT, HOGY A TÖBBIEK LÁBÁT ÖSSZEKÖTI, MAJD BEFUT A CÉLBA, ÉS KÖZLI, HOGY GYŐZÖTT
QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.04.19.
„Egy négybetűs angol szóval tudnám jellemezni a helyzetet, de azt nem illik kimondani” – mondta a Fidesz választási győzelméről Valuch Tibor társadalomtörténész, a Társadalomtudományi Központ kutatóprofesszora és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetének egyetemi tanára a Qubitnek. „Ez már nem egy sérült demokrácia, hanem egy nem-demokrácia” – mondta Szűcs Zoltán Gábor politológus. Mindkettőjüket arra kértük, hogy beszéljenek arról, mi várható a következő négy évben Magyarországon, voltunk-e már hasonló helyzetben a történelem során, milyen világra számíthatunk az Orbán-kormány negyedik kétharmada után, és milyen tapasztalatok gyűltek össze a hasonló rezsimekről a világon.
„A Fidesz egy olyan rövidtávfutóra hasonlító párt, aki a 100 méteres síkfutást mindig úgy akarja megnyerni, hogy a másik kilencnek a lábát a rajtnál összeköti, majd befut a célba és közli, hogy győzött” – mondta Valuch. Erre a fajta mentalitásra könnyen rezonál a magyar társadalom jó része, ahol szerinte az emberek a győzelemhez és a tisztességes küzdelemhez szükséges erőfeszítést igyekeznek megspórolni és ezt a „megoldjuk okosban” működésmódot látják a politikában is. „Nálunk a jog nem a hatalom működésének szabályrendszere, hanem a hatalom működtetésének az eszköze. Csak a gránit szilárdságú alaptörvényt hányszor módosították” – mondta Valuch, aki szerint ez a fajta politika a jogot nem keretrendszerként, hanem kreatív eszközként használja arra, hogy legitimmé tegyen olyan dolgokat, amik nem azok.
Szűcs szerint az ellenzék nem olyan rettenetesen népszerűtlen az ország nagy részében, mint ahogy a Fidesz elsöprő választási győzelme urán érződött: bár a kistelepüléseken egyáltalán nincs jelen, a megyei jogú városokban már nem olyan tragikus a helyzet, Budapesten pedig kifejezetten javított a pozícióján. „Ha voltak is taktikai hibáik, amiket elrontottak, én nem akarom ezekért őket hibáztatni, mert nincs olyan alternatív stratégia és taktikai eszköz, aminek a segítségével ellensúlyozni lehetett volna egy olyan politikai gépezetnek az erőfölényét, ami képes azt megcsinálni, hogy kitalálnak egy ordenáré hazugságot az ellenzékről, és utána emberek ezrei, tízezrei, százezrei az ország legtávolabbi pontjain szajkózzák ezt az állítást. Sőt, ez komolyan motiválja őket, hogy szavazzanak.”...
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.04.19.
„A Fidesz egy olyan rövidtávfutóra hasonlító párt, aki a 100 méteres síkfutást mindig úgy akarja megnyerni, hogy a másik kilencnek a lábát a rajtnál összeköti, majd befut a célba és közli, hogy győzött” – mondta Valuch. Erre a fajta mentalitásra könnyen rezonál a magyar társadalom jó része, ahol szerinte az emberek a győzelemhez és a tisztességes küzdelemhez szükséges erőfeszítést igyekeznek megspórolni és ezt a „megoldjuk okosban” működésmódot látják a politikában is. „Nálunk a jog nem a hatalom működésének szabályrendszere, hanem a hatalom működtetésének az eszköze. Csak a gránit szilárdságú alaptörvényt hányszor módosították” – mondta Valuch, aki szerint ez a fajta politika a jogot nem keretrendszerként, hanem kreatív eszközként használja arra, hogy legitimmé tegyen olyan dolgokat, amik nem azok.
Szűcs szerint az ellenzék nem olyan rettenetesen népszerűtlen az ország nagy részében, mint ahogy a Fidesz elsöprő választási győzelme urán érződött: bár a kistelepüléseken egyáltalán nincs jelen, a megyei jogú városokban már nem olyan tragikus a helyzet, Budapesten pedig kifejezetten javított a pozícióján. „Ha voltak is taktikai hibáik, amiket elrontottak, én nem akarom ezekért őket hibáztatni, mert nincs olyan alternatív stratégia és taktikai eszköz, aminek a segítségével ellensúlyozni lehetett volna egy olyan politikai gépezetnek az erőfölényét, ami képes azt megcsinálni, hogy kitalálnak egy ordenáré hazugságot az ellenzékről, és utána emberek ezrei, tízezrei, százezrei az ország legtávolabbi pontjain szajkózzák ezt az állítást. Sőt, ez komolyan motiválja őket, hogy szavazzanak.”...
HOVÁ LETT AZ MNB-ALAPÍTVÁNYOK MÉRHETETLEN INGATLANVAGYONA?
MAGYAR NARANCS
Szerző: FAZEKAS ZSUZSANNA
2022.04.18.
Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal?
Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.
Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.
Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.
A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották...
Szerző: FAZEKAS ZSUZSANNA
2022.04.18.
Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.
Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.
Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.
A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották...
JAKSITY GYÖRGY: NEM AZ A FŐ KÉRDÉS, HOGY MENNYIBE KERÜL EGY KILOWATTÓRA ÁRAM, HANEM AZ, HOGY MILYEN VILÁGBAN ÉLNEK MAJD A GYERMEKEINK
24.HU
Szerzők: BITA DÁNIEL, PETŐ PÉTER
2022.04.19.
Putyin ezt a háborút végig viszi. Mi mást tehetne? Kiáll, és azt mondja a népének, hogy miattam megölték a fiaitokat, gazdaságilag az összeomlás felé haladunk, úgy döntöttem, visszavonulunk? – mondta lapunknak adott interjújában az orosz–ukrán háborúról Jaksity György. A Concorde igazgatóságának elnökével az európai politika hibáiról, a háború gazdasági következményeiről, a várható válságról, inflációról és élelmiszerhiányról beszélgettünk, valamint arról, fennmaradhat-e a rezsicsökkentés. Sőt, az újabb kétharmad is szóba került, a közgazdász azt mondja: visszaadja az iparengedélyét, ha a magyar külpolitika, a politikai kommunikáció nem változik meg gyökeresen a következő hetekben. A magyar jövőt úgy látja: „megyünk tovább az eddigi úton, csökkenő, öregedő, rossz egészségi állapotban lévő, gyenge képzettségű népességgel, alacsony szinten növekvő vagy stagnáló gazdasággal, amit semmi más nem tart életben, csakis az Európai Unió forrásai.”...
Szerzők: BITA DÁNIEL, PETŐ PÉTER
2022.04.19.
ALAKÍTGATJÁK AZ OROSZOK A DONBÁSZI FRONTOT, DE A NAGY ROHAM MÉG NEM INDULT EL
444.HU
Szerző: 444.hu
2022.04.19.
- Hétfő este tízkor intenzív előkészítő csapásokba kezdtek az orosz erők a donbászi fronton.
Szerző: 444.hu
2022.04.19.
- Vagyis minden jel szerint már küszöbön a régóta várt nagy keleti offenzívájuk.
- A cél a szakadár területeknél védekező ukrán erők bekerítése északról és délről.
- Zelenszkij elnök este tévébeszédben jelentette be a nagy donbaszi csata kezdetét.
- Az ukrajnai háború nyolcadik hete. Az első, a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik és a hetedik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.
MINDEN SZEM AZ IPARŰZÉSI ADÓN, ELJÖTT A LESZÁMOLÁS IDEJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.04.19.
Sokkal gyorsabban bekövetkezhet az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítása az újabb fideszes választási győzelem után, mint ahogy arra a szektor szereplői számítanának. A mozgásteret a végtelenségig szűkítheti az Orbán-kormány.
– Már a szolidaritási adó kivetése is azt mutatta, hogy a kormány nem akar többet költeni az önkormányzatokra, inkább a nagyobbakkal finanszíroztatja a kisebbek működését. Már most is minden pénz a kormányon keresztül érkezik, az elszabaduló energiaárak csapdájából is csak az állam húzhatja ki a településeket. A mozgásteret a végtelenségig le lehet szűkíteni – fogalmazott lapunknak az önkormányzati rendszer várható átalakításával és a már megfelezett helyi iparűzési adó további sorsával kapcsolatban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A járvány, az energiaárak elszabadulása, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai a választási osztogatással együtt február végére 1400 milliárd forintra lökte fel az államháztartás hiányát, az infláció 10 százalék körüli. A költségvetés így nincs túl jó állapotban. Az Orbán-kormány már a választások és az orosz támadás előtt is 1800-2000 milliárdos kiigazítócsomaggal számolt.
A költségvetési lyukak befoltozásához pénz kell. Meglehetősen sok. Már Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is különadókkal számol, s vélhetőleg nem a bankszektor lesz az egyetlen ágazat, amelytől többletbefizetést vár majd a kabinet.
Az Orbán-kormány – bár nem éppen konfliktuskerülő – a várhatóan heves reakciókat kiváltó újabb adóterheket úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha az új sarccal párhuzamosan eltöröl egy régit, egy olyat, amely az állam számára a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel jár: az önkormányzatok által kivetett helyi iparűzési adót (hipa). S ezzel mindjárt két legyet üt egy csapásra – veti fel a Népszavának Balázs Zoltán politológus-közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára.
A hipa messze a legvaskosabb önkormányzati adóbevétel: az Állami Számvevőszék szerint 788 milliárdot szedtek be ezen a címen a települések a járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben. A sorban utána következő építményadóból származó bevétel ennek alig hatoda. Csakhogy nagyok a különbségek: az iparűzési adóbevétel 62 százalékán az önkormányzatok alig 1,5 százaléka osztozik.
„Az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a hipa-felezés ötletét adó elnöke korábban a Népszavának. A kormány 2022-re is megtartotta a járványra hivatkozva bevezetett adófelezést. Az önkormányzati bevételkiesést azonban a maga rendje szerint kompenzálta. A 64 nagyobb várostól elvont 100 milliárdból mindössze 23,6 milliárdot térített meg, az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kaptak. Ha a kormány jövőre teljesen kivezetné ezt az adónemet, az a főváros és a nagyobb városok pénzügyi önállóságának megszűnését jelentené. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere nem véletlenül aggódik: „aki az iparűzési adó eltörlését, általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével. Enélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlan”. Azaz a fideszes városvezető már nem csupán a felezéstől tart, hanem a teljes kivezetéstől, így vélhetőleg elindult az erről szóló kormányzati gondolkodás...
Szerző: SZALAI ANNA
2022.04.19.
– Már a szolidaritási adó kivetése is azt mutatta, hogy a kormány nem akar többet költeni az önkormányzatokra, inkább a nagyobbakkal finanszíroztatja a kisebbek működését. Már most is minden pénz a kormányon keresztül érkezik, az elszabaduló energiaárak csapdájából is csak az állam húzhatja ki a településeket. A mozgásteret a végtelenségig le lehet szűkíteni – fogalmazott lapunknak az önkormányzati rendszer várható átalakításával és a már megfelezett helyi iparűzési adó további sorsával kapcsolatban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A járvány, az energiaárak elszabadulása, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai a választási osztogatással együtt február végére 1400 milliárd forintra lökte fel az államháztartás hiányát, az infláció 10 százalék körüli. A költségvetés így nincs túl jó állapotban. Az Orbán-kormány már a választások és az orosz támadás előtt is 1800-2000 milliárdos kiigazítócsomaggal számolt.
A költségvetési lyukak befoltozásához pénz kell. Meglehetősen sok. Már Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is különadókkal számol, s vélhetőleg nem a bankszektor lesz az egyetlen ágazat, amelytől többletbefizetést vár majd a kabinet.
Az Orbán-kormány – bár nem éppen konfliktuskerülő – a várhatóan heves reakciókat kiváltó újabb adóterheket úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha az új sarccal párhuzamosan eltöröl egy régit, egy olyat, amely az állam számára a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel jár: az önkormányzatok által kivetett helyi iparűzési adót (hipa). S ezzel mindjárt két legyet üt egy csapásra – veti fel a Népszavának Balázs Zoltán politológus-közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára.
A hipa messze a legvaskosabb önkormányzati adóbevétel: az Állami Számvevőszék szerint 788 milliárdot szedtek be ezen a címen a települések a járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben. A sorban utána következő építményadóból származó bevétel ennek alig hatoda. Csakhogy nagyok a különbségek: az iparűzési adóbevétel 62 százalékán az önkormányzatok alig 1,5 százaléka osztozik.
„Az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a hipa-felezés ötletét adó elnöke korábban a Népszavának. A kormány 2022-re is megtartotta a járványra hivatkozva bevezetett adófelezést. Az önkormányzati bevételkiesést azonban a maga rendje szerint kompenzálta. A 64 nagyobb várostól elvont 100 milliárdból mindössze 23,6 milliárdot térített meg, az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kaptak. Ha a kormány jövőre teljesen kivezetné ezt az adónemet, az a főváros és a nagyobb városok pénzügyi önállóságának megszűnését jelentené. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere nem véletlenül aggódik: „aki az iparűzési adó eltörlését, általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével. Enélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlan”. Azaz a fideszes városvezető már nem csupán a felezéstől tart, hanem a teljes kivezetéstől, így vélhetőleg elindult az erről szóló kormányzati gondolkodás...
OROSZORSZÁG DÖNTÉSE AKARATA ELLENÉRE IS AZ USA EURÓPA FÖLÖTTI URALMÁNAK MEGERŐSÍTÉSÉT IDÉZHETI ELŐ – INTERJÚ KRAUSZ TAMÁS TÖRTÉNÉSSZEL
MÉRCE
Szerző: BARTHA ESZTER
2022.04.19.
Oroszország végzetes döntése, hogy direkt katonai eszközökkel szerezzen érvényt érdekeinek a vele szomszédos térségben, akarata ellenére az USA Európa fölötti uralmának egyfajta megerősítését szolgálja, véli Krausz Tamás. A történész szerint a baloldalnak mindenütt az azonnali béketárgyalásokat kell követelnie, miközben minden erővel a háború ukrán áldozatainak, az egyszerű dolgozó embereknek a megmentésén kell fáradoznia. Bartha Eszter interjúja...
Szerző: BARTHA ESZTER
2022.04.19.
ELKEZDŐDÖTT A MARIUPOLI ACÉLGYÁR OSTROMA, ÁLLÍTJÁK A SZAKADÁROK, AZ UKRÁNOK SZERINT ÚJ SZAKASZBA LÉPETT A HÁBORÚ
TELEX
Szerző: Telex
2022.04.19.
Minden fontos információ a háborúról egy helyen. Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább
Szerző: Telex
2022.04.19.
A Donyecki Népköztársaság különleges alakulatai megkezdték a mariupoli Azovsztal acélgyár ostromát, idézi a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a szakadár államalakulat hadseregének szóvivőjét, Eduard Baszurint. Bár az ukrán védők szerint körülbelül ezer civil, köztük nők és gyermekek is bevették magukat az Azovsztalba, Baszurin szerint civilek már nem tartózkodnak az üzem területén, amely az utolsó olyan része a kikötővárosnak, ami még ukrán ellenőrzés alatt áll.
Ha az orosz erők elfoglalják a gyárat, azzal nagy valószínűséggel orosz kézre kerül egész Mariupol, aminek a bevételével két nagy skalpot is szerezhetne Vlagyimir Putyin a háborúban. Maga a város megszerzése szárazföldi útvonalat jelentene a Krím felé, egyben Moszkva lényegében első nagyobb sikerét hozná, ami a közelgő május 9., vagyis a győzelem napja miatt külön kritikus pontnak számít.
Az Azovsztal orosz ellenőrzés alá vonása azt is jelentené, hogy sikerült a városból kifüstölni az oroszok által (részben joggal) neonácinak kikiáltott Azov-ezredet, ezzel a háború egyik okaként megjelölt nácitlanítás végigvitelére is lehetne hivatkozni.
A szinte tökéletesen védhető, földalatti alagutakkal és rengeteg betonépülettel tűzdelt acélgyárról itt írtunk bővebben...
MEGKEZDŐDÖTT A DONBÁSZÉRT FOLYÓ CSATA
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.04.19.
Megindult az oroszok kelet-ukrajnai offenzívája. A cél a Donbász régió egész területének elfoglalása. Ennek érdekében Moszkva csapaterősítéseket küld Oroszország középső és keleti részeiből Ukrajnába. Ezzel egyidőben az oroszok folytatják az ukrán nagyvárosok elleni légitámadásokat is. Lembergben legalább 17-en haltak meg a legutóbbi rakétacsapások következtében. Joe Biden, amerikai elnök videókonferencián vitatja meg az USA szövetségeseivel a legújabb háborús fejleményeket. A Világbank azt jósolja, hogy a háború visszaveti az egész globális gazdaság fejlődését...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.04.19.
OTT VOLTUNK A BUCSAI ÁLDOZATOK KIHANTOLÁSÁNÁL – HELYSZÍNI RIPORT PUTYIN HÁBORÚS BŰNEIRŐL (18+)
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.04.18.
Tömegsír-kihantolás. Kihalt 3 milliós főváros, légiriadóval, rakétatalálattal. Felrobbantott hidak. Kiégett harckocsik az út mentén. Menekülés közben szétlőtt autók egymásra rakva egy temető mellett. A föld színéről letörölt falu. Rakéták által kettéhasított nyolcemeletes lakóház. A Válasz Online munkatársa Ukrajnába utazott és négy napig járta Kijevet meg a környék településeit – Irpinyt, Bucsát, Borogyankát, Makarivet és Andrijivkát –, hogy szembesüljön az oroszok minden képzeletet felülmúló pusztításával és megmutathassa azt olvasóinknak. Korhatáros riport...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.04.18.
A MAGYAR KORMÁNY HÍRNEVE SÚLYOS KÁROKAT SZENVEDETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.19.
Az elsüllyeszthetetlen Orbán Viktor címmel írt cikket Húsvétkor a New York Timesba Bíró-Nagy András, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatója. Bár győzött a Fidesz, de súlyos helyzettel kell szembenéznie a kormányfőnek.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.19.
Bíró-Nagy szerint a választás feltételei nem voltak tisztességesek, lejtett a pálya, és a médiaviszonyok sem voltak kiegyenlítettek. A miniszterelnök győzelmének a tényleges okaként azonban részben az, hogy Orbánnak a megélhetési válság közepette kormányzati osztogatással sikerült megőriznie gazdasági legitimációját, hogy meg tudta erősíteni vidéki pozícióit, valamint hogy megnyerte a narratívák csatáját az ukrajnai háború ügyében - utóbbit azzal, hogy önmagát a béke és a biztonság garantálójaként tüntette fel, és azzal vádolta kihívóját, Márki-Zay Pétert, hogy belerángatná Magyarországot a háborúba.
Orbán közpolitikája és kommunikációja következetesen arról szól, hogy védelmet nyújt - az, hogy ki, illetve mi ellen, az időről időre változik: az elmúlt évtizedben harcolt a migráció, az európai uniós intézmények, Soros György amerikai magyar milliárdos, illetve a nem kormányzati szervezetek, a nyugati liberálisok, valamint a magas rezsiszámlák ellen - írja a Policy Solutions igazgatója. A védelem szó bekerült Orbán családpolitikájának a szótárába, miként azt az egyébként balul elsült gyermekvédelmi népszavazás is jelezte.
Az idei választási kampányban a Fidesz legveszélyesebb ellenfele a megélhetési válság volt Bíró-Nagy szerint. A kormány társadalmi szempontból érzéketlenül kezelte a világjárvány gazdasági következményeit, amit tovább súlyosbított az infláció. Orbán a kampányban, hónapokkal a választás előtt olyan jóléti intézkedéseket hozott, mint a gyermekes családok adóvisszatérítése, a 13. havi nyugdíj, a minimálbér emelése, a 25 év alattiak adómentessége, valamint az üzemanyag, illetve néhány alapvető élelmiszer árának a befagyasztása. Ezzel kívánta tompítani legalább a választásokig azt az érzést, hogy a gazdaság borzalmas állapotba került.
Az ellenzéknek ahhoz, hogy versenyképes legyen a Fidesszel, két fontos stratégiai feladata volt a 2018-as parlamenti választások nyomán: az egyik, hogy egyesüljön, leküzdje azt a szétaprózódottságot, ami megakadályozta az Orbán elleni korábbi fellépések sikerét, a másik pedig, hogy megerősítse az ellenzék támogatottságát vidéken. Az ugyanis már a 2019-es önkormányzati választások nyomán világos volt, hogy ha az ellenzék nem talál utat a vidéki Magyarországhoz, akkor csak Budapesten és néhány más városban számíthat sikerre.
A Fidesz vidéki győzelme és budapesti veresége azt mutatja, hogy az ország nem csupán mélységesen megosztott politikai értelemben, hanem növekedett is a polarizáltság földrajzi és iskolázottsági szempontból. A Fidesz népszerűsége magas a falvakban, az alacsonyabb műveltségű és az idősebb rétegek körében, viszont nem szerepel jól a városokban, az iskolázottabbak és a fiatalabbak körében - írja Bíró-Nagy András. Kitér arra, hogy ebben komoly szerepet játszik az egyenlőtlen magyar médiakörnyezet is: a Fidesz az olyan demográfiai csoportok körében szerepel a legjobban, amelyeket a legnehezebb elérni az online médiával. A hagyományos médiában Orbán pártja dominál, és ez lehetővé teszi számára a saját üzenetek célba juttatását, az ellentétes nézetek távol tartását.
Ami az ukrajnai háború értelmezését illeti, Orbán a Policy Solutions igazgatója szerint tankönyvbe illő példát mutatott abból, miként lehet megragadni a szavazót a legkellemetlenebb ügyekben is. Az orosz invázió központi kérdéssé tette azt, hogy Magyarország Kelet vagy Nyugat felé hajlik-e, hogy az ország mennyire megbízható tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. Orbán azonban nem engedte, hogy az ellenzék Kelet és a Nyugat alternatívájának a kérdéseként láttassa a háborút az egész társadalommal. Ehelyett önmagát a béke és a biztonság garantálójaként tüntette fel, és a közmédiában, a kormánypárti médiaintézmények százaiban, illetve hirdetőtáblák ezrein azzal vádolta az ellenzéket, hogy háborúba akarja rángatni az országot. A társadalom biztonság és stabilitás iránti igényére apellálva a miniszterelnök elérte, hogy a választás nem vált „Putyin vagy Európa” népszavazássá.
A New York Times vendégszerzője úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormányra a választási siker ellenére sem várnak mézeshetek. Hatalmas lyuk tátong a költségvetésen, amit a saját maga által hozott intézkedések okoztak. Kétszámjegyűnek ígérkezik az infláció, miközben a korrupciós és jogállamisági aggályok miatt nem érkezik az európai uniós pénz. A kormány a gazdaság jelentős lassulására számít az ukrajnai háború miatt, és valószínűleg a közfelfogásban is tükröződni fog, ha megszüntetik az árstop-intézkedéseket.
Az új Orbán-kormánynak - írja Bíró-Nagy András - foglalkoznia kell Magyarországnak a világban elfoglalt helyével is. A keleti nyitás politikája kudarcnak bizonyult, a legfontosabb szövetségessel, Lengyelországgal való viszony megromlása pedig azt mutatja, hogy változtatni kell az Oroszországhoz való hozzáálláson. A jelek szerint a magyar kormány hírneve súlyos károkat szenvedett annak nyomán, ahogyan megközelítette az ukrajnai háború kérdését. Mindent egybevetve, a gazdaság állapota és a külpolitika miatt a nagy választási győzelem ellenére is nehéz időszak vár az Orbán-kormányra - zárul a Policy Solutions igazgatójának a cikke a New York Timesban.
„ÁLLJANAK A MI OLDALUNKRA, ÉS MI IS AZ ÖNÖKÉRE FOGUNK!” – VOLODIMIR KLICSKO A VÁLASZNAK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.04.19.
„A szabadság megfizethetetlen. Annyira, hogy harcolni is érdemes érte. (…) Élni akarunk felemelt fővel, nem pedig térden csúszó rabszolgák lenni” – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjújában Volodimir Klicsko. Ukrajna egykori bokszvilágbajnoka, akire Kovács „Kokó” Istvánnal egy napra szervezett meccsei miatt emlékezhet Magyarország – és akinek bátyja ma Kijev polgármestere – nemrég fegyvert is fogott, és ha parancsot kap, megy az oroszok ellen harcolni. Hazája más fronton is számít rá: Klicsko az ukrán–német kapcsolatok egyik fő összekötője, nemrég a kancellárral is találkozott. Miben változott a berlini Oroszország-politika – azon kívül, amiben a budapesti nem? Exkluzív interjú még Kijevből, de már Skype-on rögzítve.
– Közös ismerősünktől, aki összehozta ezt az interjút, azt hallottam, nagyon szeretett volna magyar újságíróval beszélni.
– Miért ne? Magyarország Európa része, általunk is osztott demokratikus értékekkel. Ukrajna, noha nem tagja az EU-nak, 2014 óta – az európai elvek mentén – azért harcol, hogy csatlakozhasson hozzá. Sokszor jártam önöknél, sok barátom él ott. Nem szeretnék mélyen belefolyni a politizálásba, de azt tapasztalom, hogy Magyarországot úgyszólván lojalitás köti Oroszországhoz. Így volt ezzel az elmúlt évtizedekben Németország is; Steinmeier német elnököt emiatt nem is fogadták Kijevben, de később elismerte: Oroszország részben a német külpolitikának köszönhetően válhatott mára azzá, ami. Látta, hogy Moszkva agressziója – amely nemcsak Európa egyik legnagyobb országának lelketlen rombolását jelenti, hanem az ukrán lakosság ellen elkövetett tömeggyilkosságokat, kínzásokat, erőszakolást – a Berlin által elkövetett hibákból is eredeztethető. Azért fontos, hogy beszélünk, mert ki kell mondanom: e lojalitást Magyarország részéről továbbra is érezni...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.04.19.
– Közös ismerősünktől, aki összehozta ezt az interjút, azt hallottam, nagyon szeretett volna magyar újságíróval beszélni.
– Miért ne? Magyarország Európa része, általunk is osztott demokratikus értékekkel. Ukrajna, noha nem tagja az EU-nak, 2014 óta – az európai elvek mentén – azért harcol, hogy csatlakozhasson hozzá. Sokszor jártam önöknél, sok barátom él ott. Nem szeretnék mélyen belefolyni a politizálásba, de azt tapasztalom, hogy Magyarországot úgyszólván lojalitás köti Oroszországhoz. Így volt ezzel az elmúlt évtizedekben Németország is; Steinmeier német elnököt emiatt nem is fogadták Kijevben, de később elismerte: Oroszország részben a német külpolitikának köszönhetően válhatott mára azzá, ami. Látta, hogy Moszkva agressziója – amely nemcsak Európa egyik legnagyobb országának lelketlen rombolását jelenti, hanem az ukrán lakosság ellen elkövetett tömeggyilkosságokat, kínzásokat, erőszakolást – a Berlin által elkövetett hibákból is eredeztethető. Azért fontos, hogy beszélünk, mert ki kell mondanom: e lojalitást Magyarország részéről továbbra is érezni...
A VILÁGREND EGYIK ALAPVETŐ NORMÁJA IS MEGDŐLHET UKRAJNÁBAN
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.19.
Az 1945 utáni világrend egyik legalapvetőbb jogelve, hogy a szomszédos államok lerohanása és elfoglalása illegális és elítélendő. Ezen elv kodifikálása és a betartatására tett nagyhatalmi kísérletek egyes politológusok és nemzetközi jogászok szerint drámaian csökkentették a területi hódítás előfordulását a második világháború után.
Ukrajna orosz lerohanása ugyanakkor élesen ellentmond ezen normának. Emiatt a téma egyes kutatói szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlegi világrend egyik fő alapelvét kezdi ki éppen, ami egy egyértelmű és erős globális válasz elmaradása esetén ahhoz vezethet, hogy a
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.19.
Ukrajna orosz lerohanása ugyanakkor élesen ellentmond ezen normának. Emiatt a téma egyes kutatói szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlegi világrend egyik fő alapelvét kezdi ki éppen, ami egy egyértelmű és erős globális válasz elmaradása esetén ahhoz vezethet, hogy a
jövőben újra nőni fog majd a területi hódítás veszélye a világban.
Mások ugyanakkor úgy vélik, hiába csökkent az országok teljes bekebelezésével járó területi hódítás előfordulása, a kisebb területfoglalások és a területért folytatott harc 1945 után is a nemzetközi politika alapvető jellegzetessége maradt, és számos más, aktuális és potenciális jövőbeli konfliktusban is szerepet játszanak a területi igények.
Azaz az utóbbi álláspont szerint függetlenül az ukrajnai inváziótól és a magasztos jogelvektől, a területi hódítás múltja, jelene és jövője nem nagyon különbözik majd, a területért folytatott fegyveres harc eddig is velünk volt, és ezután is velünk marad...
Mások ugyanakkor úgy vélik, hiába csökkent az országok teljes bekebelezésével járó területi hódítás előfordulása, a kisebb területfoglalások és a területért folytatott harc 1945 után is a nemzetközi politika alapvető jellegzetessége maradt, és számos más, aktuális és potenciális jövőbeli konfliktusban is szerepet játszanak a területi igények.
Azaz az utóbbi álláspont szerint függetlenül az ukrajnai inváziótól és a magasztos jogelvektől, a területi hódítás múltja, jelene és jövője nem nagyon különbözik majd, a területért folytatott fegyveres harc eddig is velünk volt, és ezután is velünk marad...
TÖRÖK GÁBOR: A MAJDANI ELLENZÉK LEHETŐSÉGE A FIDESZ-MODELL
MAGYAR HANG
Szerző: BODARCZ PÉTER
2022.04.19.
Szorosabb eredményre számított Török Gábor, de az újabb kétharmadnál nagyobb meglepetés lett volna, ha az ellenzék győzni tud. A politológus a választás eredményének értékelése mellett kifejtette, Orbán Viktor kormányára nehéz évek várnak, a válságkezelésben pedig szükség lesz az olyan tapasztalt politikusokra, mint Lázár János és Navracsics Tibor, akik az idei választás nagy visszatérői. Szerinte az ellenzéknek a kilencvenes évek Fideszéről kellene példát vennie, ám ezt az utat jelenleg egyedül a kétfarkú kutyapárt követi.
– A választás előtti közvélemény-kutatások lényegesen szorosabb eredményt jósoltak. Mennyire lepte meg az újabb kétharmad?
– Sokkal nagyobb meglepetés lett volna, ha az ellenzék nyer. Ugyanakkor én is a felmérésekből tájékozódtam, a Medián, a Századvég, a Závecz és a többi kutató is azt jósolta, hogy a Fidesz a listás szavazatok körülbelül ötven százalékát szerzi meg, de az ellenzék is negyven százalék feletti eredményre számíthat. Az is világos volt, hogy az egyéni választókerületi eredményeken múlik, ki alakíthat kormányt. Azt már korábban érzékeltem, hogy sok egyéni körzetet úgy állítottak be billegőnek, hogy annak nem volt alapja. Ilyen a balatonfüredi körzet is, ahol élek. Az ellenzék arra számított, hogy itt – és máshol is – nyerhetnek, ám ez csak a helyismeret hiányáról árulkodik. Győzelmi esélyei nem voltak az ellenzéknek, de valóban szorosabb eredményre számítottam...
Szerző: BODARCZ PÉTER
2022.04.19.
– A választás előtti közvélemény-kutatások lényegesen szorosabb eredményt jósoltak. Mennyire lepte meg az újabb kétharmad?
– Sokkal nagyobb meglepetés lett volna, ha az ellenzék nyer. Ugyanakkor én is a felmérésekből tájékozódtam, a Medián, a Századvég, a Závecz és a többi kutató is azt jósolta, hogy a Fidesz a listás szavazatok körülbelül ötven százalékát szerzi meg, de az ellenzék is negyven százalék feletti eredményre számíthat. Az is világos volt, hogy az egyéni választókerületi eredményeken múlik, ki alakíthat kormányt. Azt már korábban érzékeltem, hogy sok egyéni körzetet úgy állítottak be billegőnek, hogy annak nem volt alapja. Ilyen a balatonfüredi körzet is, ahol élek. Az ellenzék arra számított, hogy itt – és máshol is – nyerhetnek, ám ez csak a helyismeret hiányáról árulkodik. Győzelmi esélyei nem voltak az ellenzéknek, de valóban szorosabb eredményre számítottam...
25 MILLIÁRDOS MEGBÍZÁST HOZOTT MÉSZÁROSÉKNAK A NYUSZI MOSDÓSON
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.04.17.
Az ország leggazdagabb emberének egyik cége – konzorciumi partnerével együtt – a piros tojás mellé egy nettó 25 milliárd forintos közbeszerzést is “kapott húsvétra”. Ezúttal a BMSK által kiírt tenderen sikerült a legkedvezőbb árajánlattal előrukkolniuk. A feladatuk a mosdósi kastély igazi kórházzá alakítása lesz.
Épp csak a napokban jelentették be hivatalosan, amit az Átlátszó már február elején megírt: egyszerre 3 Mészáros-cég dolgozhat ugyanazon a projekten: nettó 15,8 milliárdért építhetik az atlétikai vb pályáit. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. ugyanis alvállalkozóként a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t is bevonta a munkálatokba...
Szerző: KATUS ESZTER
2022.04.17.
Épp csak a napokban jelentették be hivatalosan, amit az Átlátszó már február elején megírt: egyszerre 3 Mészáros-cég dolgozhat ugyanazon a projekten: nettó 15,8 milliárdért építhetik az atlétikai vb pályáit. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. ugyanis alvállalkozóként a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t is bevonta a munkálatokba...
TAGADJA MARINE LE PEN A SIKKASZTÁST – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.04.19.
Az OLAF 2016-ban indított vizsgálatot
A gyanú szerint a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mintegy húsz alkalmazottját – uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve – brüsszeli pénzekből fizették ki.
Szerző: huppa.hu
2022.04.19.
Az OLAF 2016-ban indított vizsgálatot
A gyanú szerint a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mintegy húsz alkalmazottját – uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve – brüsszeli pénzekből fizették ki.
„Ugyanazok az egyszerű üzenetek működnek itt is”
“A háború elején Macron nagyon jól alakította a számokat. Jót tett a megítélésének, hogy államférfit alakított, és az Európai Unió nevében tárgyalt Putyinnal, próbált békét teremteni stb. De valahogy az utolsó két hétben ez megkopott, és tért tudott nyerni Marine Le Pen. Az embereknek valahogy megváltozott a megítélése.”
“A háború elején Macron nagyon jól alakította a számokat. Jót tett a megítélésének, hogy államférfit alakított, és az Európai Unió nevében tárgyalt Putyinnal, próbált békét teremteni stb. De valahogy az utolsó két hétben ez megkopott, és tért tudott nyerni Marine Le Pen. Az embereknek valahogy megváltozott a megítélése.”
Nem tartható a rezsicsökkentés
Az energetikai szakértő szerint Orbán Viktor biztosra ment, amikor olyan feltételeket szabott a rezsicsökkentés fenntartására, amikbe az EU biztosan nem fog belemenni.
Az energetikai szakértő szerint Orbán Viktor biztosra ment, amikor olyan feltételeket szabott a rezsicsökkentés fenntartására, amikbe az EU biztosan nem fog belemenni.
Mennyi uniós támogatást bukhat el Magyarország?
Alapvetően a közbeszerzések által érintett területek jöhetnek szóba, ahol leginkább tetten érhető a korrupció, és ami szöges ellentétben áll az uniós költségvetés pénzügyi érdekével.
Alapvetően a közbeszerzések által érintett területek jöhetnek szóba, ahol leginkább tetten érhető a korrupció, és ami szöges ellentétben áll az uniós költségvetés pénzügyi érdekével.
A lakást befektetéssé tette, a lakhatásra bagózik az Orbán-kormány
Az alacsonyabb jövedelműek továbbra is nehezen tudnak otthont teremteni, megfizethető bérleményhez jutni, a 18 és 34 év közötti fiataloknak még mindig legalább hatvan százaléka él együtt a szüleivel.
Az alacsonyabb jövedelműek továbbra is nehezen tudnak otthont teremteni, megfizethető bérleményhez jutni, a 18 és 34 év közötti fiataloknak még mindig legalább hatvan százaléka él együtt a szüleivel.
A magyar kormány Európa szégyenpadjára ülhetne
… ha az a kérdés, melyik állam mennyire terheli a szegények fizetését.
… ha az a kérdés, melyik állam mennyire terheli a szegények fizetését.
Nem csupán az EU-ból, a nyugati világból is kiszorulhat Magyarország
Az USA-nak a jövőben a „friend-shoring” alapján kell szerveznie gazdasági beszállítói láncait olyan országokkal, amelyek tartják magukat bizonyos értékekhez és normákhoz.
Az USA-nak a jövőben a „friend-shoring” alapján kell szerveznie gazdasági beszállítói láncait olyan országokkal, amelyek tartják magukat bizonyos értékekhez és normákhoz.
Kevesen szakítanak hatalmasat az agrártámogatásokból
A Fidesz szóban a háztáji gazdaságokat segítette, a gyakorlatban viszont a pályázatokon a támogatásokat sorra a nagyüzemek kapták meg, a kistermelők alig jutottak forrásokhoz.
A Fidesz szóban a háztáji gazdaságokat segítette, a gyakorlatban viszont a pályázatokon a támogatásokat sorra a nagyüzemek kapták meg, a kistermelők alig jutottak forrásokhoz.
Hová lett az MNB-alapítványok mérhetetlen ingatlanvagyona?
Az alapítványoknak mindig sikerült valamivel megindokolniuk az ingatlanszerzéseiket, ugyanakkor az ügyletekben komoly szerepet játszottak rejtélyes hátterű ingatlan- és magántőkealapok is, és végül több alapítványi ingatlan is ilyen alapoknál kötött ki.
Az alapítványoknak mindig sikerült valamivel megindokolniuk az ingatlanszerzéseiket, ugyanakkor az ügyletekben komoly szerepet játszottak rejtélyes hátterű ingatlan- és magántőkealapok is, és végül több alapítványi ingatlan is ilyen alapoknál kötött ki.
A majdani ellenzék lehetősége a Fidesz-modell
Török Gábor szerint az ellenzéknek a kilencvenes évek Fideszéről kellene példát vennie, ám ezt az utat jelenleg egyedül a kétfarkú kutyapárt követi.
Török Gábor szerint az ellenzéknek a kilencvenes évek Fideszéről kellene példát vennie, ám ezt az utat jelenleg egyedül a kétfarkú kutyapárt követi.
Kész skizofrénia Orbánt prédikálni és közben orbáni politikát tagadni
Hogy Magyarország egyelőre geopolitikai értelemben nem, de minden más értelemben nemzetegyesítésnek álcázott/nevezett lépések sorát teszi meg évek óta, mégpedig viszonylag szisztematikusan, csak a bolond nem látta.
Hogy Magyarország egyelőre geopolitikai értelemben nem, de minden más értelemben nemzetegyesítésnek álcázott/nevezett lépések sorát teszi meg évek óta, mégpedig viszonylag szisztematikusan, csak a bolond nem látta.
Semmi sem változik
Orbán ismét megkezdte a civilek elleni boszorkányüldözést.
Orbán ismét megkezdte a civilek elleni boszorkányüldözést.
Az utolsó évre havi 1 millióval megtoldották Kásler tanácsadójának díját
Bár minden szerződést csak április 30-áig szól, Kollár Lajos, pécsi érsebész cége novemberig kap pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ráadásul január elseje óta másfél helyett 2,5 millió forintot.
Bár minden szerződést csak április 30-áig szól, Kollár Lajos, pécsi érsebész cége novemberig kap pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ráadásul január elseje óta másfél helyett 2,5 millió forintot.
Oroszország támadást indított Donbászban
Kijevbe készül Macron.
Kijevbe készül Macron.
Hosszú sorok kígyóznak Kijevben az orosz hadihajónak beintő Kígyó-szigetes bélyegért
A bélyeget április 12-én helyezték forgalomba, azóta az ukrán sajtó szerint már félmilliót eladtak belőle.
A bélyeget április 12-én helyezték forgalomba, azóta az ukrán sajtó szerint már félmilliót eladtak belőle.
Mariupol utolsó bástyája
Az utolsó ukrán kézen levő mariupoli terület, az Azovsztal orosz ellenőrzés alá vonása pedig azt jelentené, hogy sikerült a városból kifüstölni az oroszok által (részben joggal) neonácinak kikiáltott Azov-ezredet, ezzel a háború egyik okaként megjelölt nácitlanítás is részben megtörténne orosz szemszögből.
Az utolsó ukrán kézen levő mariupoli terület, az Azovsztal orosz ellenőrzés alá vonása pedig azt jelentené, hogy sikerült a városból kifüstölni az oroszok által (részben joggal) neonácinak kikiáltott Azov-ezredet, ezzel a háború egyik okaként megjelölt nácitlanítás is részben megtörténne orosz szemszögből.
Az Iszlám Állam felszólította követőit, hogy használják ki az ukrán háborút és hajtsanak végre merényleteket Európában
Az új üzenetben, amelynek hitelességét nem lehetett ellenőrizni, a szóvivő azt remélte, hogy az orosz háború Ukrajnában nem fog leállni, amíg el nem égeti a kereszteseket és fel nem szántja a területeiket.
Az új üzenetben, amelynek hitelességét nem lehetett ellenőrizni, a szóvivő azt remélte, hogy az orosz háború Ukrajnában nem fog leállni, amíg el nem égeti a kereszteseket és fel nem szántja a területeiket.