Szerző: hvg.hu
2022.04.17.
2022. április 17., vasárnap
HÚSVÉT A TŰZ, A VÍZ, AZ ÚJJÁSZÜLETÉS ÉS AZ OMLETT JEGYÉBEN - ÍGY ÜNNEPEL A VILÁG
HVG
Szerző: hvg.hu
2022.04.17.
Két év kényszerszünet után idén a világ legtöbb részén visszatérhettek a húsvéthoz és a nagyhéthez köthető, sokszor több száz éves szokások a firenzei égő szekértől a tojásgörgető versenyekig...
Szerző: hvg.hu
2022.04.17.
DUDA ERNŐ: NEM LEHET MEGJÓSOLNI, MILYEN LESZ ŐSZRE A KORONAVÍRUS
MAGYAR NARANCS
Riporter: BÁNYAI GYÖRGY
2022.04.17.
Mi lesz nyáron a koronavírus-járványal? Addigra itthagy bennünket? Visszajön-e őszre, és ha igen, milyen változatban, milyen tulajdonságokkal? Duda Ernő virológussal, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusával egyebek mellett e problémákat érintettük.
magyarnarancs.hu: Eltűnik a vírus nyárra?
Duda Ernő: Egy jósdát kellene erről kérdezni, én nem tudom megmondani. Azt tudom, hogy Brazíliában elég meleg szokott lenni, és mégis rengetegen betegedtek meg. Ausztrália északi része trópusi övezet, ennek ellenére képes terjedni a járvány. Lehet, hogy Magyarországon szezonalitást fog mutatni, de ez nem vehető biztosnak.
magyarnarancs.hu: Egyáltalán hogy állunk most a vírussal?
DE: Újabb és újabb variánsok jelennek meg, de ezek most nem áttörésszerű, nem drasztikus változások, hanem viszonylag kicsik; szignifikánsan nem különböznek az eredeti omikrontól. Ami újdonságnak számít, és ez már az omikronra is igaz: a csak emberek közt terjedő jelenlegi, SARS-2-nek nevezett koronavírus, valamint az emberek és az állatok között terjedő korábbi koronavírusok között időnként kereszteződések jönnek létre – a genetikusok rekombinációnak nevezik ezt a jelenséget, hiszen újrakombinálódnak a genetikai anyag részei. Valószínűleg az omikron is úgy alakult ki, hogy a SARS-2 és egy rágcsáló vírusa hozott létre egy újfajta harmadikat...
Riporter: BÁNYAI GYÖRGY
2022.04.17.
magyarnarancs.hu: Eltűnik a vírus nyárra?
Duda Ernő: Egy jósdát kellene erről kérdezni, én nem tudom megmondani. Azt tudom, hogy Brazíliában elég meleg szokott lenni, és mégis rengetegen betegedtek meg. Ausztrália északi része trópusi övezet, ennek ellenére képes terjedni a járvány. Lehet, hogy Magyarországon szezonalitást fog mutatni, de ez nem vehető biztosnak.
magyarnarancs.hu: Egyáltalán hogy állunk most a vírussal?
DE: Újabb és újabb variánsok jelennek meg, de ezek most nem áttörésszerű, nem drasztikus változások, hanem viszonylag kicsik; szignifikánsan nem különböznek az eredeti omikrontól. Ami újdonságnak számít, és ez már az omikronra is igaz: a csak emberek közt terjedő jelenlegi, SARS-2-nek nevezett koronavírus, valamint az emberek és az állatok között terjedő korábbi koronavírusok között időnként kereszteződések jönnek létre – a genetikusok rekombinációnak nevezik ezt a jelenséget, hiszen újrakombinálódnak a genetikai anyag részei. Valószínűleg az omikron is úgy alakult ki, hogy a SARS-2 és egy rágcsáló vírusa hozott létre egy újfajta harmadikat...
A FORRÁSHIÁNYOS MAGYAR GAZDASÁG A VIA DOLOROSÁN
HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.04.17.
Amikor a Pénzügyminisztérium számot adott a központi kormányzat (központi költségvetés+tb alapok+elkülönült állami pénzalapok) március végére kialakult hiányáról, a honlapján ezt a következő cím alatt jelentette meg: „Magyarország őrzi költségvetési stabilitását”. Senki nem kapta fel a fejét erre a hírre (a választási kampányban ennél nagyobb hazugságok is akadálytalanul terjedhettek), amit – ha jóhiszeműek vagyunk – nem nevezünk hazugságnak, „csak” a társadalom tudatos megvezetésének. A közlemény ugyanis arról számolt be, hogy az első negyedév végéig sikerült az egész évre előirányzott hiány majdnem háromnegyed részét kimeríteni. Akkor, amikor tudvalevő, hogy csak a háború miatt, további bevételkiesés és kiadásnövekedés várható, vagyis újabb deficitet növelő körülményekkel kell számolni, kivéve a megugró inflációt. Ilyen feltételek mellett, több mint szédelgő feldicsérés a költségvetés stabilitásának megőrzéséről beszélni.
Persze – vethető közbe joggal – ugyan kit érdekel a költségvetés hiányának alakulása. Talán, ha ötven-száz ember foglalkozik kis hazánkban ezzel a makrogazdasági kérdéssel. A nagy többség rá se ránt, mert nem ez a dolga. Sőt, a társadalom általában kifejezetten jól érzi magát, ha a költségvetés többet költ a bevételeinél, mert ez azt jelenti, hogy csurran-cseppen neki is a mások által megtermelt, megtakarított jövedelemből. A témával foglalkozó közgazdásznak viszont kutya kötelessége felhívni a figyelmet a megemelkedett deficit és az abból adódó államadósság-növekedés veszélyeire. Sőt, arra is, hogy pillanatnyilag Magyarországon ikerdeficit termelődik, azaz a költségvetési túlköltekezéssel a külgazdasági mérlegek romlása párosul (aktivumainak passzívumba váltása, illetve a passzívum emelkedése)...
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.04.17.
Persze – vethető közbe joggal – ugyan kit érdekel a költségvetés hiányának alakulása. Talán, ha ötven-száz ember foglalkozik kis hazánkban ezzel a makrogazdasági kérdéssel. A nagy többség rá se ránt, mert nem ez a dolga. Sőt, a társadalom általában kifejezetten jól érzi magát, ha a költségvetés többet költ a bevételeinél, mert ez azt jelenti, hogy csurran-cseppen neki is a mások által megtermelt, megtakarított jövedelemből. A témával foglalkozó közgazdásznak viszont kutya kötelessége felhívni a figyelmet a megemelkedett deficit és az abból adódó államadósság-növekedés veszélyeire. Sőt, arra is, hogy pillanatnyilag Magyarországon ikerdeficit termelődik, azaz a költségvetési túlköltekezéssel a külgazdasági mérlegek romlása párosul (aktivumainak passzívumba váltása, illetve a passzívum emelkedése)...
„ÚGY JÖTTÜNK ELŐ, MINTHA CSAK ÚJJÁSZÜLETTÜNK VOLNA” – TÖBB MINT 300 EMBERT TARTOTTAK FOGVA EGY UKRÁN FALU ISKOLÁJÁNAK PINCÉJÉBEN OROSZ KATONÁK
TELEX
Szerzők: AJPEK ORSI, FERENCI ÁRMIN
2022.04.17.
Ahogy foglalják vissza az ukrán csapatok a Kijev környéki területeket, úgy válik egyre világosabbá, milyen árat fizetnek ártatlan emberek az orosz-ukrán háborúban. A helyiek szerint az orosz katonák követték el a nyilvánosságra került atrocitásokat, Ukrajna és több nyugati ország is háborús bűnökkel vádolja az orosz hadsereget. Oroszország mindent tagad, és nyugati titkosszolgálati akciónak tekinti a civil lakosság elleni támadásokat, köztük a szerintük megrendezett bucsai tömegmészárlást. A Reuters az ukrán fővárostól 120 kilométerre lévő Jahidnében készített fotóriportot, amit alig két hete hagytak el az orosz katonák.
Halottak neveit vésték fel egy ukrajnai iskola pincéjének a falára, ahol a helyiek szerint több mint 300 ember volt hetekig az orosz megszállók fogságában a Kijevtől északra fekvő Jahidnében. A mindössze öt utcából álló, mezőgazdaságból élő kis falu a közeli Csernyihivből érkező városiak kedvelt nyaralóhelye volt – most egy leégett házakkal teli, hátrahagyott katonai felszereléssel, harckocsikkal tűzdelt kietlen romhalmazzá vált.
A Reuters készített képriportot a településen, ahol újságíróiknak nyilatkozva Alina Tolocsina, a falu vezetésének tagja nehezen tudott uralkodni érzelmein, amikor végigment a listán lévő neveken a pincében, ahova elmondása szerint őt és több száz társát bezárták. Az ajtótól balra az orosz katonák által megölt hét ember nevét írták fel. A jobb oldalon tíz olyan ember neve állt, akik a pincében uralkodó körülmények miatt haltak meg.
„Ez az idős férfi halt meg először” – mondta Tolocsina, és a Muzyka D. névre mutatott. Dmitro Muzyka március 9-én halt meg az iskola alagsorának legnagyobb termében. A férfi holtteste néhány napig egy kazánházban feküdt, majd aztán amíg éppen nem ágyúzták a települést, néhány embernek megengedték, hogy elvigyék a halottakat, és a falu temetőjében temessék el őket.
A Reuters hét jahidnei lakossal beszélt, akik szerint legalább 20 ember halt meg az orosz megszállás alatt. Az ukrán hatóságok egyelőre nem közöltek hivatalos adatokat a halálos áldozatok számáról, és a Reuters sem tudta megerősíteni a helyiek beszámolóit, de a tudósítóik láttak egy frissen ásott sírt a falu melletti mezőn, és két műanyag lepedőbe burkolt holttestet.
A lakosok beszámolói beleillenek azok sorába, amelyekben a Kijev környéki városok civil lakossága emlékszik vissza a többhetes orosz megszállás alatt tapasztalt szenvedésekre...
Szerzők: AJPEK ORSI, FERENCI ÁRMIN
2022.04.17.
Halottak neveit vésték fel egy ukrajnai iskola pincéjének a falára, ahol a helyiek szerint több mint 300 ember volt hetekig az orosz megszállók fogságában a Kijevtől északra fekvő Jahidnében. A mindössze öt utcából álló, mezőgazdaságból élő kis falu a közeli Csernyihivből érkező városiak kedvelt nyaralóhelye volt – most egy leégett házakkal teli, hátrahagyott katonai felszereléssel, harckocsikkal tűzdelt kietlen romhalmazzá vált.
A Reuters készített képriportot a településen, ahol újságíróiknak nyilatkozva Alina Tolocsina, a falu vezetésének tagja nehezen tudott uralkodni érzelmein, amikor végigment a listán lévő neveken a pincében, ahova elmondása szerint őt és több száz társát bezárták. Az ajtótól balra az orosz katonák által megölt hét ember nevét írták fel. A jobb oldalon tíz olyan ember neve állt, akik a pincében uralkodó körülmények miatt haltak meg.
„Ez az idős férfi halt meg először” – mondta Tolocsina, és a Muzyka D. névre mutatott. Dmitro Muzyka március 9-én halt meg az iskola alagsorának legnagyobb termében. A férfi holtteste néhány napig egy kazánházban feküdt, majd aztán amíg éppen nem ágyúzták a települést, néhány embernek megengedték, hogy elvigyék a halottakat, és a falu temetőjében temessék el őket.
A Reuters hét jahidnei lakossal beszélt, akik szerint legalább 20 ember halt meg az orosz megszállás alatt. Az ukrán hatóságok egyelőre nem közöltek hivatalos adatokat a halálos áldozatok számáról, és a Reuters sem tudta megerősíteni a helyiek beszámolóit, de a tudósítóik láttak egy frissen ásott sírt a falu melletti mezőn, és két műanyag lepedőbe burkolt holttestet.
A lakosok beszámolói beleillenek azok sorába, amelyekben a Kijev környéki városok civil lakossága emlékszik vissza a többhetes orosz megszállás alatt tapasztalt szenvedésekre...
JOBBÁGYKÉNT AKARUNK ÉLNI
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2022.04.17.
Elegem van, mondja a barátom, befejeztem. Nem nézek több hírműsort, nem érdekelnek a politikai elemzések, megmaradok a jól bevált netflixes sorozatoknál. Pedig a barátom, mondhatni, közszereplő, ő maga is részese elemző műsoroknak, de mint mondja, kiszáll. Ki, mert nem tudtunk, nem tudunk mit mondani a társadalom nagyobbik részének; rossz úton jártunk és nem is látszik, hogy egyhamar megtaláljuk a megfelelő irányt.
Beszéltünk az embereknek jogállamiságról, mélyállamról, Európai Unióról, Putyinról, meg persze folyamatosan Orbánról, de egyszer sem találtuk el, mi az, ami valójában érdekli őket. Még hogy jogállamiság; vagy nem is tudja, mi az, vagy nem is nagyon érdekli. Hogy mi az, ami érdekli: hogy legyen közmunka, meglegyen az a kevés pénz, amit a Fidesz biztosított számára, ráadásul ezért még nem is kellett olyan nagyon megdolgoznia. Nem vettük észre, hogy a Fidesz az elmúlt tizenkét évben klasszikus feudális viszonyokat alakított ki a vidéken; hatalmába kerítette a polgármestereket, a helyi munkaadókat, semmiben nem különbözött a rendszer a hajdani földesúr-jobbágy viszonyoktól. Nekünk, így a barátom, fogalmunk sem – és ötletünk sem – volt arra, miként szakítsuk szét ezt a szövetet, ráadásul észre sem vettük, hogy szét kellene szakítani, így aztán annak mikéntjére sem volt gondolatunk.
A barátom egyébként jól ismeri a gazdasági folyamatokat, valamennyire ismeri a vidéket, alapítványt is működtet, hogy munkát kapjanak a szegények, a leszakadtak. És mégis: még az ő alkalmazottja is leszavazott a Fideszre, egészen pontosan Orbán Viktorra. Egy sor olyan történetet tud, ahol funkcionális analfabéták adták a voksukat – mások segítségével – Orbánékra; egyszerűen megmondták nekik – mondjuk így: a helyi földesurak –, hogy kire kell szavazni. Mert ha nem azt teszik, könnyen elveszíthetnek mindent, ők meg a családjuk is...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2022.04.17.
Beszéltünk az embereknek jogállamiságról, mélyállamról, Európai Unióról, Putyinról, meg persze folyamatosan Orbánról, de egyszer sem találtuk el, mi az, ami valójában érdekli őket. Még hogy jogállamiság; vagy nem is tudja, mi az, vagy nem is nagyon érdekli. Hogy mi az, ami érdekli: hogy legyen közmunka, meglegyen az a kevés pénz, amit a Fidesz biztosított számára, ráadásul ezért még nem is kellett olyan nagyon megdolgoznia. Nem vettük észre, hogy a Fidesz az elmúlt tizenkét évben klasszikus feudális viszonyokat alakított ki a vidéken; hatalmába kerítette a polgármestereket, a helyi munkaadókat, semmiben nem különbözött a rendszer a hajdani földesúr-jobbágy viszonyoktól. Nekünk, így a barátom, fogalmunk sem – és ötletünk sem – volt arra, miként szakítsuk szét ezt a szövetet, ráadásul észre sem vettük, hogy szét kellene szakítani, így aztán annak mikéntjére sem volt gondolatunk.
A barátom egyébként jól ismeri a gazdasági folyamatokat, valamennyire ismeri a vidéket, alapítványt is működtet, hogy munkát kapjanak a szegények, a leszakadtak. És mégis: még az ő alkalmazottja is leszavazott a Fideszre, egészen pontosan Orbán Viktorra. Egy sor olyan történetet tud, ahol funkcionális analfabéták adták a voksukat – mások segítségével – Orbánékra; egyszerűen megmondták nekik – mondjuk így: a helyi földesurak –, hogy kire kell szavazni. Mert ha nem azt teszik, könnyen elveszíthetnek mindent, ők meg a családjuk is...
BORBÉLY SZILÁRD: NINCSTELENEK
JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2022.04.17.
"Kis vesszővel ütik a kutya orrát. Van olyan kutya, amely sokáig bírja a tehetetlen dühöt. Rángatják a láncot, hörögnek és hánynak a fulladástól. Egyszer eljön minden kutyánál az a pillanat, amikor összeomlik. Későn fogja fel, hogy egy millimétert sem tud előrébb menni. A kínzója hiába van ott az orra előtt, mégis elérhetetlen. A kis vesszővel a kutya orra hegyére mért pici ütések egyszer csak összegződnek. Hiába a vicsorgás, hiába a düh, hiába az erő. Egyszer csak a legbátrabb kutya is elszalad és el akar bújni. Menedéket keres. Vinnyogva lapul be az oldalára állított almásládába, amely a háza a beledobott rongydarabbal. Vagy keres valami farakást, és megpróbál behúzódni alá. Vinnyogva dugja be a fejét valahová. A kihevült test reszket, mint a kocsonya. Ha nincs más, akkor a mancsai közé dugja be a fejét. Mert összeomlott. Már többé soha nem lesz szabad. Már hiába engedik el. Csak félelmében ugat. De retteg."
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2022.04.17.
A kis vesszővel az orrunk hegyére mért pici ütések összegződtek. Már soha többé nem leszünk szabadok. Már nem is ugatunk. Csak rettegünk.
TÖMEGESEN MENNÉNEK KÜLFÖLDRE A MAGYAR FIATALOK
NAPI.HU
Szerző: DOMOKOS LÁSZLÓ
2022.04.17.
A magyar fiatalok 34 százaléka külföldön próbálná ki magát: ez az egyik legmagasabb érték a a K&H ifjúsági index csaknem 10 éves történetében.
Javult a munkaerőpiaci helyzet, legalábbis a járvány legsúlyosabb, 2020 közepét jellemző időszakához képest, amikor a munkanélküliségi ráta 4,5-5 százalékos volt: ehhez képest 2021 végére 4 százalék alá került a ráta.
A fiatalok táborában is kedvezőbb lett a helyzet, a múlt év utolsó negyedében a 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,1, a 25-29 éveseké 4,1 százalékos volt, szemben a 2020 harmadik negyedévében mért 12,7, illetve 5,6 százalékos mutatóval...
Szerző: DOMOKOS LÁSZLÓ
2022.04.17.
Javult a munkaerőpiaci helyzet, legalábbis a járvány legsúlyosabb, 2020 közepét jellemző időszakához képest, amikor a munkanélküliségi ráta 4,5-5 százalékos volt: ehhez képest 2021 végére 4 százalék alá került a ráta.
A fiatalok táborában is kedvezőbb lett a helyzet, a múlt év utolsó negyedében a 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,1, a 25-29 éveseké 4,1 százalékos volt, szemben a 2020 harmadik negyedévében mért 12,7, illetve 5,6 százalékos mutatóval...
MARIUPOL VÉDŐI ULTIMÁTUMOT KAPTAK, A HUMANITÁRIUS FOLYOSÓKRÓL NEM SIKERÜLT MEGEGYEZN
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.04.17.
Vasárnap virradóra is robbanások hallatszottak Kijev környékén, de az éjszakai légvédelmi rakéták szinte az egész országban zúgtak. Mariupolt, ahol a leghevesebb harcok dúlnak, az ukrán fél szerint még mindig tartják a védelmi erők, elszórtan, főleg olyan ipari komplexumok közé szorulva, mint az Azovstal fémgyár. Az ostromlott városban még mindig több tízezer civil tartózkodhat. Az oroszok állítólag "megtisztították" a város többi részét, a védőknek pedig ultimátumot adtak. Az ukrán elnök egy interjúban 3000-4000 ukrán katona haláláról számolt be, akik a már hét hete tartó háborúban vesztették életüket. Az orosz veszteségeket ezzel szemben 19-20 ezer főre tette. Friss híreink percről-percre vasárnap az orosz-ukrán háború fejleményeiről...
Szerző: Portfolio
2022.04.17.
„HOGY A MAGÁNYNAK LEGALÁBB TÁRSA LEGYEN MÁSOK MAGÁNYA”PÁR GONDOLAT AZ ELLENZÉKI FIATALOK KIVÁNDORLÁS-DILEMMÁJÁRÓL A VÁLASZTÁSOK UTÁN
MÉRCE
Szerző: VIDA KAMILLA
2022.04.16.
Az április 3-i újabb elsöprő Fidesz-győzelem hatására újraaktiválódott, és a személyes benyomásaim alapján (április 3-a után még divatosabb kifejezéssel élve: a buborékomban) erősebbé vált a döntően a fővárosban élő, jellemzően baloldali-liberális értékrenddel bíró értelmiségi fiatalokat tömörítő Facebook-csoportokban, social media felületeken a kivándorlás kérdése.
A felvetéseket jellemzően az az aggodalom táplálja, hogy szemükben az Orbán-rezsim egy olyan kiépülőben lévő vagy már kiépült autoriter rendszer, amely elveszi a jövőjüket, mert egy kirekesztő, diszkrimináló államban nem lehet boldogulni. Berendezkedése antidemokratikus, politikája pedig sérti azokat az értékeket, amelyeket ez a progresszív fiatal réteg sajátjának érez: inkluzivitás az etnikai és szexuális kisebbségek felé, plurális sajtó, az EU és a többi nyugati szövetségi rendszer felé való elköteleződés gazdasági és elvi értelemben egyaránt stb..
A 2022-es választási eredmények kapcsán úgy érzik, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere a saját evolúciójának olyan szakaszába lépett, amelyben az eddigieknél is nehezebb, hogy demokratikus választások útján le lehessen váltani, ez a helyzet pedig közvetlenül fenyegeti a jövőjüket.
Nem szeretnék egyéni életvezetési tanácsokat adni, vagy azt állítani, hogy illegitim motiváció politikai okokból elhagyni Magyarországot. Azonban ebben az írásban arra vállalkozom, hogy elmondjam: annak ellenére, hogy részben én is ehhez a szociokulturális közeghez tartozom, miért maradok, és miért látom politikailag hamis dilemmának az elvándorlás kérdéskörét. Vagy legalábbis a felvetésnek ezen módját.
Ugyanennek a közegnek a háború kitörésekor is meglepődve tapasztaltam a reakcióját. Az oroszok még fél napja sem ostromolták Ukrajnát, máris ellepték a feedemet azok a posztok, amelyek arról szóltak, hogy milyen mentális megterhelést jelent a fővárosi fiatalok számára az ukrajnai orosz agresszió híre. A kommentekben segítőkészen ajánlottak egymásnak a felhasználók „nagyon jó szakembereket”, és visszajelezték egymásnak, hogy nincsenek egyedül ebben a rossz állapotban...
Szerző: VIDA KAMILLA
2022.04.16.
Az április 3-i újabb elsöprő Fidesz-győzelem hatására újraaktiválódott, és a személyes benyomásaim alapján (április 3-a után még divatosabb kifejezéssel élve: a buborékomban) erősebbé vált a döntően a fővárosban élő, jellemzően baloldali-liberális értékrenddel bíró értelmiségi fiatalokat tömörítő Facebook-csoportokban, social media felületeken a kivándorlás kérdése.
A felvetéseket jellemzően az az aggodalom táplálja, hogy szemükben az Orbán-rezsim egy olyan kiépülőben lévő vagy már kiépült autoriter rendszer, amely elveszi a jövőjüket, mert egy kirekesztő, diszkrimináló államban nem lehet boldogulni. Berendezkedése antidemokratikus, politikája pedig sérti azokat az értékeket, amelyeket ez a progresszív fiatal réteg sajátjának érez: inkluzivitás az etnikai és szexuális kisebbségek felé, plurális sajtó, az EU és a többi nyugati szövetségi rendszer felé való elköteleződés gazdasági és elvi értelemben egyaránt stb..
A 2022-es választási eredmények kapcsán úgy érzik, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere a saját evolúciójának olyan szakaszába lépett, amelyben az eddigieknél is nehezebb, hogy demokratikus választások útján le lehessen váltani, ez a helyzet pedig közvetlenül fenyegeti a jövőjüket.
Nem szeretnék egyéni életvezetési tanácsokat adni, vagy azt állítani, hogy illegitim motiváció politikai okokból elhagyni Magyarországot. Azonban ebben az írásban arra vállalkozom, hogy elmondjam: annak ellenére, hogy részben én is ehhez a szociokulturális közeghez tartozom, miért maradok, és miért látom politikailag hamis dilemmának az elvándorlás kérdéskörét. Vagy legalábbis a felvetésnek ezen módját.
Ugyanennek a közegnek a háború kitörésekor is meglepődve tapasztaltam a reakcióját. Az oroszok még fél napja sem ostromolták Ukrajnát, máris ellepték a feedemet azok a posztok, amelyek arról szóltak, hogy milyen mentális megterhelést jelent a fővárosi fiatalok számára az ukrajnai orosz agresszió híre. A kommentekben segítőkészen ajánlottak egymásnak a felhasználók „nagyon jó szakembereket”, és visszajelezték egymásnak, hogy nincsenek egyedül ebben a rossz állapotban...
PÉNZÜGYI KIFEKTETÉS: FÁRAD A REZSICSÖKKENTŐ MÁGUS, ÉBRED A FOGYASZTÓI GYANAKVÁS
NÉPSZAVA
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2022.04.17.
A választási eredményekből is látjuk, a magyar lakosság egy része, úgy hárommillió ember pénzügyi gondolkodásában nem szerepelnek a világgazdasági folyamatok, ellenben létező figura a rezsicsökkentő mágus, aki a nézésével megállítja az inflációt, a járásával az áremelkedést. Az államháztartás például már egy bűvös, elvarázsolt fogalom, pedig az is egy kassza, működése lefordítható háztartási szintre: a családfő előre elverte a pénz, ráadásul még az unokáink is fizetni fogják a most felvett hiteleinket.
„Látszik előrelépés abban, hogy a pénzügyi kultúrák alap hüvelykujj-szabályai kezdenek átmenni. Kialakul egy társadalmi konszenzus, részben a média hatására is, például már sokan értik, hogy nyugdíjas éveikre spórolni kell. A pénz beosztása nemcsak attitűd szinten, hanem a megtakarítás szintjén is megtörténik. A meglévő pénzzel jól bánunk, de hogy tudnunk-e kalkulálni, pénzügyi műveleteket végezni, célokat kitűzni és előre tervezni, abban még sokat kellene fejlődni – állítja Németh Erzsébet szociálpszichológus, a Metropolitan Egyetem egyetemi tanára...
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2022.04.17.
„Látszik előrelépés abban, hogy a pénzügyi kultúrák alap hüvelykujj-szabályai kezdenek átmenni. Kialakul egy társadalmi konszenzus, részben a média hatására is, például már sokan értik, hogy nyugdíjas éveikre spórolni kell. A pénz beosztása nemcsak attitűd szinten, hanem a megtakarítás szintjén is megtörténik. A meglévő pénzzel jól bánunk, de hogy tudnunk-e kalkulálni, pénzügyi műveleteket végezni, célokat kitűzni és előre tervezni, abban még sokat kellene fejlődni – állítja Németh Erzsébet szociálpszichológus, a Metropolitan Egyetem egyetemi tanára...
FONTOS KÉRDÉSEK HATÁRÁTKELÉS ELŐTT
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Zsuzsa
2022.04.16.
...Kérdések, amiken érdemes eltöprengeni
Alább próbáltam összegyűjteni azokat a kérdéseket, amelyeken szerintem érdemes eltöprengeni, átbeszélni vagy magunkkal, ha nem egyedül jössz/jöttök, akkor a partnereddel.
Sőt ha a gyerekekkel jöttök és ők már kellően nagyok, akkor velük is érdemes szerintem átrágni a kérdések egy részét. Ha már szinte felnőttek, akkor mindenképp javaslom.
– Mi fog változni, ha kiköltöztök? Milyen változást reméltek tőle?
– Mit vagy/tok hajlandó feláldozni a költözés sikeressége érdekében?
– Mi az a pont, amire azt mondjatok, hogy nem jött össze a kikötözés?
– Akkor mi a B terv?
– Ha elképzeled, hogy nem találkozol az otthon maradt családoddal akar évekig, miképp érzed magad?
– Ha nem találkozol a barátaiddal évekig? Nincs kivel összefutni egy sörre, munka után, vagy nincs kire rácsörögni gyorsan megbeszélni valamit?
– Mi a terv a partneredre? Mit fog dolgozni? (Sokszor először csak az egyik fél kap állásajánlatot, vagy csak ő beszél angolul.)
– Szakmai visszalépés. Mennyire fontos számodra megtartani a már elért eredményeidet?
– Mennyire érint negatívan, ha az első időkben, mondjuk 1-2 évben, vissza kell lépned és újraépítened magad?
– A bizonytalanság kezeléséről mindenképp gondolkozzatok. Miképp éltek meg olyan szituációt, amikor nem tudtok mindenre felkészülni és totál váratlan / ismeretlen tényezők akár totálisan keresztülhúzzák a terveiteket?
– Mindketten ugyanannyira akartok jönni?
– Kinek mi a motivációja?
– „A gyerekek jövője” a legtöbbször hallott motiváció. Pontosan mit jelent ez nektek? Pontosan mit reméltek az itteni jövőjükkel kapcsolatban?
– Tudsz/tudtok-e segítséget kérni, ha kell? Úgy általában értve, tudsz-e segítséget kérni, ha elakadsz valamilyen témában, nem érzed-e ettől magad kiszolgáltatottnak, gyengének, kevesebbnek?”
Szerző: Zsuzsa
2022.04.16.
Alább próbáltam összegyűjteni azokat a kérdéseket, amelyeken szerintem érdemes eltöprengeni, átbeszélni vagy magunkkal, ha nem egyedül jössz/jöttök, akkor a partnereddel.
Sőt ha a gyerekekkel jöttök és ők már kellően nagyok, akkor velük is érdemes szerintem átrágni a kérdések egy részét. Ha már szinte felnőttek, akkor mindenképp javaslom.
– Mi fog változni, ha kiköltöztök? Milyen változást reméltek tőle?
– Mit vagy/tok hajlandó feláldozni a költözés sikeressége érdekében?
– Mi az a pont, amire azt mondjatok, hogy nem jött össze a kikötözés?
– Akkor mi a B terv?
– Ha elképzeled, hogy nem találkozol az otthon maradt családoddal akar évekig, miképp érzed magad?
– Ha nem találkozol a barátaiddal évekig? Nincs kivel összefutni egy sörre, munka után, vagy nincs kire rácsörögni gyorsan megbeszélni valamit?
– Mi a terv a partneredre? Mit fog dolgozni? (Sokszor először csak az egyik fél kap állásajánlatot, vagy csak ő beszél angolul.)
– Szakmai visszalépés. Mennyire fontos számodra megtartani a már elért eredményeidet?
– Mennyire érint negatívan, ha az első időkben, mondjuk 1-2 évben, vissza kell lépned és újraépítened magad?
– A bizonytalanság kezeléséről mindenképp gondolkozzatok. Miképp éltek meg olyan szituációt, amikor nem tudtok mindenre felkészülni és totál váratlan / ismeretlen tényezők akár totálisan keresztülhúzzák a terveiteket?
– Mindketten ugyanannyira akartok jönni?
– Kinek mi a motivációja?
– „A gyerekek jövője” a legtöbbször hallott motiváció. Pontosan mit jelent ez nektek? Pontosan mit reméltek az itteni jövőjükkel kapcsolatban?
– Tudsz/tudtok-e segítséget kérni, ha kell? Úgy általában értve, tudsz-e segítséget kérni, ha elakadsz valamilyen témában, nem érzed-e ettől magad kiszolgáltatottnak, gyengének, kevesebbnek?”
...
MÁR AZ ÓVODÁKBAN FRONTÁLIS OKTATÁSSAL VESZIK EL A GYEREKEK KEDVÉT A TERMÉSZETTUDOMÁNYOKTÓL
G7.HU / PODCAST
Szerző: HOLTZER PÉTER
2022.04.17.
Általánosítani nem szeretnék, de úgy látom, hogy a legtöbb óvodában a frontális oktatás van. Leülünk, és elkezd magyarázni az óvónő, esetleg egy-egy képet mutat a gyerekeknek, ahelyett, hogy kivinnék őket a természetbe, és ott néznének meg egy virágot, egy állatot. Megmutatja, ő beszél a legtöbbet, a gyerekek pedig ülnek és hallgatják. Nyilván ez nem motiválja őket – mondta Vass Virág a 28. óra hetedik adásában.
Szerző: HOLTZER PÉTER
2022.04.17.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az oktatási témájú podcastsorozatunk legújabb adásában az óvodások és iskolások első természettudománnyal kapcsolatos élményeiről volt szó, és arról, hogy ezek a témák hogyan illeszkednek a képzésbe jelenleg, és ezt hogyan lehet érdekessé tenni. A másik nagy téma az volt, hogy a tanári és óvodapedagógusi képzés mennyire készíti fel a hallgatókat arra, hogy izgalmasan oktassák ezeket a témákat. A vendégeink Vaszil Nóra, a rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola tanítója és Vass Virág, a kistarcsai Szent Anna Katolikus Óvoda óvónője voltak...
A KÍNAI ÁLLAMI MÉDIÁBAN AZ UKRAJNAI HÁBORÚNAK EGYETLEN FELELŐSE VAN: AMERIKA
PORTFOLIO
Szerző: KISS CSABA
2022.04.17.
Bár az ukrajnai invázió kirobbanása után Kína nem állt látványosan Oroszország mellé, nem is ítélte el az orosz agressziót. Miközben a diplomáciai színtéren a pekingi álláspont inkább ambivalensnek tetszik, a kínai állami médiában egyértelműen az orosz narratívából vett saját narratíva épült ki, amelyben szó sincs arról, hogy Oroszország agresszor lenne, az Egyesült Államok viszont a háború fő okozójaként és a béke egyetlen akadályaként jelenik meg. Miközben a hivatalos kínai sajtó Amerikát az ellenvélemények elnyomásával vádolja, a teljesen az állam által irányított kínai médiában semmilyen alternatív vélemény és tudósítás nem jelenhet meg, az állami cenzúra pedig nagy erőkkel irtja a pekingi irányvonalba nem illeszkedő tartalmakat...
Szerző: KISS CSABA
2022.04.17.
"A HATALOM SZÓ EGY NAGYON KÉPLÉKENY SZÓ" - ARCHÍV BESZÉLGETÉS A POLITIKUSOK SZÁMONKÉRÉSÉRŐL
SZABAD EURÓPA
Szerző: Szabad Európa
2022.04.17.
A politikai felelősségre vonás kérdését járta körbe a Szabad Európa Rádió 1991. április 28-ai műsora, miután kiderült, hogy atomfegyvereket állomásoztattak Magyarországon. Körinterjú az akkori pártvezetőkkel, válaszol: Balázs István, Pető Iván, Böcz István, Gál Zoltán, Gáspár Miklós és Orbán Viktor.
Szerző: Szabad Európa
2022.04.17.
ILYEN ROSSZ MÉG SOSE VOLT - DÁN VÉLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS EGYÉBRŐL
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZŰCS R.GÁBOR
2022.04.14.
„Nyugatról nézve tizenkét éves uralma alatt Orbán Viktor eddig még soha nem volt olyan elszigetelt, mint most. Odahaza azonban Oroszország háborúja, a demokrácia útjáról való letérés, a Kelet és Nyugat közötti kettős játék sem ingatta meg népszerűségét, sőt, épp ellenkezőleg. Ki érti ezt?” – írja a konzervatív Berlingske Tidende, az egyik legnagyobb politikai napilap. A cikk1 egy képet tár elénk: a kínaiak és oroszok által épített, Belgrád és Újvidék közötti új expresszvonat ablakából együtt integet Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök, mindkettő barátságosan mosolyog – miközben odakint nincs egy lélek se. Boldog nevetésüknek egyetlen tanúja sem akad. És mégis: mindketten fölényesen nyerik meg országukban a parlamenti, illetve az elnökválasztást.
Szerző: SZŰCS R.GÁBOR
2022.04.14.
Orbán a konzervatív napilap szerint olyan demokratikus normákat von kétségbe és vet el, amelyeket az EU, illetve az Európai Közösség alapítása óta magától értetődőnek tekint. A lap idézi Andreas Blockot, az Európai Külpolitikai Tanács nevű NGO szóvivőjét: 2014-ben és 2018-ban az EBESZ szerint sem volt tiszta a választás, sőt most sem indult a kormánypárt és az ellenzék egyenlő feltételekkel. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mindössze öt percet kapott az állami televízióban, ami a demokratikus világban példátlanul megalázó lenne.
Uffe Ellemann-Jensen volt külügyminiszter (jobbközép liberális Venstre párt), a dán és a nemzetközi politika nagy öregje is véleményt mondott a magyar választásokról. A fanyar, időnként cinikus humoráról híres politikus, aki ugyan akkoriban már visszavonult az aktív politizálástól, a dán uniós elnökség idején (2002. második félév) minden tekintélyét és hatalmas kapcsolatrendszerét latba vetve küzdött az EU bővítéséért, közte Magyarország felvételéért. A közelmúltban nem sok újat mondott ugyan azzal, hogy ha most kellene dönteni, szó se lehetne arról, hogy Magyarországot felvegyék az EU-ba, de hozzátette: Orbán „szembemegy a közösség valamennyi alapelvével”, viszont nyújtja a markát, ha az uniós milliárdokról van szó. Szerinte a magyar miniszterelnök az egész Unióra nézve fenyegetést jelent.2
Ilyen egyértelmű kijelentést ritkán hallani a klasszikusan vett polgári oldalról, ha egyáltalán. És ez nem szarkazmus, nem az intellektualitás pengéjével elegánsan nyisszantott vágás, hanem korrekt megállapítás. Egyik jele annak, hogy Orbán Viktort és kompániáját már régen nem tekintik Európába illőnek, sokkal inkább potyautasnak, kétszínű, ugribugri kalandornak, akivel úriember nem köt komoly megállapodást. Az üzleti életben ezt „goodwill”-nek, azaz jó hírnévnek hívják, és komoly értéke van. Nos, Orbán goodwillje, bizton mondhatjuk, lenullázódott. Egy fabatkát sem ér...
TIPPEK NÉMETORSZÁGI ÁLLÁSKERESÉSHEZ
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Bolyongó
2022.04.09.
Múlt vasárnap óta ismét felpörgött a „na jó, akkor menjünk innen!” lassan már négyévenkénti hagyománnyá váló szokása, így aztán aligha lehetne aktuálisabb Bolyongó posztja, melyben több évtizednyi tapasztalatát foglalta össze a németországi álláskereséssel és beilleszkedéssel kapcsolatban.
„Tudom, sokan, nagyon sokan forgatjátok most a fejetekben a külföldre költözés lehetőségét.
Nagyon sok poszt található a Facebookon is – többek között – hogy ki, hogyan boldogult egy szó idegennyelv-tudás, szakmai tapasztalat és pénz nélkül egy idegen országban. Lehet, hogy van, akinek ez bejött, gratulálok hozzá, de…
Ezt az írást tapasztalataimra alapozom. 50 éves múltam, immár német állampolgárként kissé megváltozott a véleményem a kijövetel lehetőségeiről.
Teszem hozzá rögtön, amikor először átléptem a német határt – úgy 25 éve –, egy szót nem tudtam németül, az angolom is meglehetősen korlátos volt és arra próbáltam építeni a túlélésemet, hogy tudtam programozni. Akkor bejött.
Aztán – 16 éve – hazamentünk „megváltani a világot”, aztán 2008-ban visszatértünk (nem) kevés cinizmussal telítve, szóval átéltem ezt-azt a ki- és vissza-vándorlás ügyében, ezekkel a tapasztalatokkal a hátam mögött érzem úgy, hogy megszólíthatlak.
Nem rövid a mondanivalóm, kezdjük! Ha megbántanálak a leírtakkal, vagy neked gyökeresen más a véleményed, ismétlem, itt a személyes tapasztalataimat összegzem (a vélemény, meg ugye, olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, de alapvetően senki nem kíváncsi a máséra. Bocs.)
Alapvetően elmondható, hogy ha Németországban akarsz érvényesülni, az alábbiakra lesz szükséged:
- Jó szakma valóban aktuális ismeretekkel / komoly szakmai tapasztalat egy elismert szakmában
Szerző: Bolyongó
2022.04.09.
„Tudom, sokan, nagyon sokan forgatjátok most a fejetekben a külföldre költözés lehetőségét.
Nagyon sok poszt található a Facebookon is – többek között – hogy ki, hogyan boldogult egy szó idegennyelv-tudás, szakmai tapasztalat és pénz nélkül egy idegen országban. Lehet, hogy van, akinek ez bejött, gratulálok hozzá, de…
Ezt az írást tapasztalataimra alapozom. 50 éves múltam, immár német állampolgárként kissé megváltozott a véleményem a kijövetel lehetőségeiről.
Teszem hozzá rögtön, amikor először átléptem a német határt – úgy 25 éve –, egy szót nem tudtam németül, az angolom is meglehetősen korlátos volt és arra próbáltam építeni a túlélésemet, hogy tudtam programozni. Akkor bejött.
Aztán – 16 éve – hazamentünk „megváltani a világot”, aztán 2008-ban visszatértünk (nem) kevés cinizmussal telítve, szóval átéltem ezt-azt a ki- és vissza-vándorlás ügyében, ezekkel a tapasztalatokkal a hátam mögött érzem úgy, hogy megszólíthatlak.
Nem rövid a mondanivalóm, kezdjük! Ha megbántanálak a leírtakkal, vagy neked gyökeresen más a véleményed, ismétlem, itt a személyes tapasztalataimat összegzem (a vélemény, meg ugye, olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, de alapvetően senki nem kíváncsi a máséra. Bocs.)
Alapvetően elmondható, hogy ha Németországban akarsz érvényesülni, az alábbiakra lesz szükséged:
- Jó szakma valóban aktuális ismeretekkel / komoly szakmai tapasztalat egy elismert szakmában
- Némettudás, ha nincs meg a fenti pont, ha megvan, akkor az angol is elég szokott lenni. Az angol alatt egy erős társalgási szintet értek, amivel például meg tudsz futni egy telefonos interjút. Ne ijedj meg, az interjúztató se angol anyanyelvű háeres lesz, a hibákat tolerálni fogja.
- Elszántság, kitartás és bizonyos szintű megalkuvás, főleg az első egy (pár) évben
Sokszor hallatom már a történeteket, hogy mindezek nélkül is milyen klasszul lehet érvényesülni, és még többször – főleg otthon – azokat a sztorikat, amik arról szólnak, hogy hogyan vágták át a melóst, hogy utálja a németeket, és hogy ez milyen egy undorító ország. Az ő szempontjából persze igaza van, a jackpotra tett és nem jött be...
Sokszor hallatom már a történeteket, hogy mindezek nélkül is milyen klasszul lehet érvényesülni, és még többször – főleg otthon – azokat a sztorikat, amik arról szólnak, hogy hogyan vágták át a melóst, hogy utálja a németeket, és hogy ez milyen egy undorító ország. Az ő szempontjából persze igaza van, a jackpotra tett és nem jött be...
AZ OROSZOK MEGADÁSRA SZÓLÍTOTTÁK FEL MARIUPOL VÉDŐIT, VASÁRNAP HAJNALBAN IS ROBBANÁSOK HALLATSZOTTAK KIJEVNÉL
TELEX
Szerző: TELEX
2022.04.17.
A polgármester szerint Brovarit érte rakétatámadás Kijevnél
Rakétatámadás megrongálta az infrastruktúrát Brovariban, jelentette be Igor Szapozsko, a Kijev közvetlen közelében lévő település polgármestere. A polgármester a károk mértékéről, esetleges áldozatokról nem adott tájékoztatást. Korábban már több hír is érkezett arról, hogy Kijevnél robbanást lehetett hallani vasárnap hajnalban, de azt nem lehetett tudni, pontosan hol támadtak az oroszok...
Szerző: TELEX
2022.04.17.
Rakétatámadás megrongálta az infrastruktúrát Brovariban, jelentette be Igor Szapozsko, a Kijev közvetlen közelében lévő település polgármestere. A polgármester a károk mértékéről, esetleges áldozatokról nem adott tájékoztatást. Korábban már több hír is érkezett arról, hogy Kijevnél robbanást lehetett hallani vasárnap hajnalban, de azt nem lehetett tudni, pontosan hol támadtak az oroszok...
NEKED MIT TOJT A NYÚL?
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.04.17.
Fene tudja, nem vagyok választási tanácsdója egyik pártnak sem, így aztán könnyen beszélek, de azt hiszem, a helyes viselkedés helyükben az lenne, ha előkapnák a gyalogsági ásót és sebesen elásnák magukat.
De hát miért éppen ők viselkednének helyesen ebben az országban, Abszurdisztánban?
Tulajdonképpen még szórakoztató is, ahogy bekenik egymást szarral, elérve végül is a kívánatos állapotot, valóságos értékük és külső megjelenésük dialektikus egységét.
Látványosan törik a fejüket, hogy mi okozhatta a bukást, de valahogy mindegyikük csak a másikban látja a hibát, jóllehet...
Azt, hogy bukás oka az volt, hogy a választóval nem voltak képesek elhitetni, hogy a pártok összefogása hiteles és őszinte, hogy egy esetleges győzelem után képesek lesznek értelmesen és a választó érdekében kormányozni, ez az opció fel se merül.
Na ja - természetesen a pártok nem is voltak képesek erre, már amennyiben ezek pártok egyáltalán.
Pedig ez az ok, Mari néni és Józsi bácsi megérezte a pitiáner taktikázást, az ostoba kisszerűséget és tutira ment: a jelenlegiek már meglopták a maguk részét, miért kellene másik garnitúra, aki mellesleg nem is igért nekik semmit?
Így aztán most nézegethetjük az eredményt: a szocialisták büszke reményét a lenagyobb ellenzéki frakcióról, mely kuriózum lesz világban: a frakciónak több tagja lesz, mint a pártnak.
És a vergődést, ahogy be akarják tolni a Parlamentbe a Szél-kormány névadóját, akit végre a választók kihajigáltak onnan.
Sajnálom azokat, akik ebben a környezetben is hitelesek tudtak maradni - nem voltak sokan...
Szerző: PuPu
2022.04.17.
De hát miért éppen ők viselkednének helyesen ebben az országban, Abszurdisztánban?
Tulajdonképpen még szórakoztató is, ahogy bekenik egymást szarral, elérve végül is a kívánatos állapotot, valóságos értékük és külső megjelenésük dialektikus egységét.
Látványosan törik a fejüket, hogy mi okozhatta a bukást, de valahogy mindegyikük csak a másikban látja a hibát, jóllehet...
Azt, hogy bukás oka az volt, hogy a választóval nem voltak képesek elhitetni, hogy a pártok összefogása hiteles és őszinte, hogy egy esetleges győzelem után képesek lesznek értelmesen és a választó érdekében kormányozni, ez az opció fel se merül.
Na ja - természetesen a pártok nem is voltak képesek erre, már amennyiben ezek pártok egyáltalán.
Pedig ez az ok, Mari néni és Józsi bácsi megérezte a pitiáner taktikázást, az ostoba kisszerűséget és tutira ment: a jelenlegiek már meglopták a maguk részét, miért kellene másik garnitúra, aki mellesleg nem is igért nekik semmit?
Így aztán most nézegethetjük az eredményt: a szocialisták büszke reményét a lenagyobb ellenzéki frakcióról, mely kuriózum lesz világban: a frakciónak több tagja lesz, mint a pártnak.
És a vergődést, ahogy be akarják tolni a Parlamentbe a Szél-kormány névadóját, akit végre a választók kihajigáltak onnan.
Sajnálom azokat, akik ebben a környezetben is hitelesek tudtak maradni - nem voltak sokan...
„A MÉRSÉKELT INFLÁCIÓ ELLEN JÓVAL NEHEZEBB KÜZDENI, MINT A HIPERINFLÁCIÓ ELLEN”
MAGYAR NARANCS
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2022.04.16.
Máig Magyarország tartja a világrekordot a pénzromlás havi ütemében, másrészt az 1946-os stabilizáció gyors és sikeres volt. Mi volt az oka a hiperinflációnak, és mikor romlott a legjobban az új valuta, a forint értéke – erről is beszél a korszakot kutató gazdaságtörténész.
Magyar Narancs: A háború utáni magyar pénzromlás rekordmértékű volt, de nem kivételes esemény. Milyen tényezők okozhatnak egy országban hiperinflációt?
Germuska Pál: A háborús helyzetek általában inflációt okoznak, mivel nehézzé válik a gazdaság finanszírozása – ez derül ki Thomas Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász 80-as években írt alapművéből is, amely az I. világháború utáni német, osztrák, magyar és lengyel inflációt hasonlította össze. Az I. világháború négy évét tekintve a 300–400 százalékos infláció megszokott volt. Hiperinflációról akkor beszélünk, ha az áremelkedés havi üteme meghaladja a 100 százalékot. A legdurvább hiperinflációk a világháborúk utáni vesztes országokban törtek ki, ahol a területi veszteségek, a gazdasági nehézségek vagy a jóvátételi kötelezettségek ellehetetlenítették a gazdaság normális működését. A németek például olyan drámai pénzromlást szenvedtek el a 20-as évek elején, hogy utána ezt csak teljes, azaz pénzügyi, fiskális és monetáris rezsimváltással lehetett megszüntetni. Sargentnek az is érdekes megállapítása, hogy mivel a hiperinfláció sokszor pszichológiai tényezőkön múlik, egyetlen drasztikus politikai lépéssel szinte egyik napról a másikra meg is lehet szüntetni – mint történt az az 1920-as években Németországban...
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2022.04.16.
Magyar Narancs: A háború utáni magyar pénzromlás rekordmértékű volt, de nem kivételes esemény. Milyen tényezők okozhatnak egy országban hiperinflációt?
Germuska Pál: A háborús helyzetek általában inflációt okoznak, mivel nehézzé válik a gazdaság finanszírozása – ez derül ki Thomas Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász 80-as években írt alapművéből is, amely az I. világháború utáni német, osztrák, magyar és lengyel inflációt hasonlította össze. Az I. világháború négy évét tekintve a 300–400 százalékos infláció megszokott volt. Hiperinflációról akkor beszélünk, ha az áremelkedés havi üteme meghaladja a 100 százalékot. A legdurvább hiperinflációk a világháborúk utáni vesztes országokban törtek ki, ahol a területi veszteségek, a gazdasági nehézségek vagy a jóvátételi kötelezettségek ellehetetlenítették a gazdaság normális működését. A németek például olyan drámai pénzromlást szenvedtek el a 20-as évek elején, hogy utána ezt csak teljes, azaz pénzügyi, fiskális és monetáris rezsimváltással lehetett megszüntetni. Sargentnek az is érdekes megállapítása, hogy mivel a hiperinfláció sokszor pszichológiai tényezőkön múlik, egyetlen drasztikus politikai lépéssel szinte egyik napról a másikra meg is lehet szüntetni – mint történt az az 1920-as években Németországban...
AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚBAN EGYETLEN NÁCI VAN, AKIT VLAGYIMIR PUTYINNAK HÍVNAK, ÉS ORBÁN VIKTOR BARÁTJA
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.16.
Ahogy döbbenetes az oroszok hite abban, hogy Putyin nácik ellen harcol, éppen olyan döbbenetes, hogy a magyarok jelentős része elhiszi, hogy az ukránok tehetnek a háborúról, Putyinnak igaza van, Orbán pedig a jó oldalon áll, és békepárti, aki a magyar érdekeket védi. Miközben a valóság az, hogy kizárólag Putyin jóindulatán múlik,
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.16.
hogy Magyarországgal mit tesz, és
ha Magyarország nem lenne (még) a NATO tagja, akkor Putyin bármikor bevonulhatna Magyarországra, amikor akar. Orbán jóváhagyásával ez még így is meglehet.
Megdöbbentő, hogy az illiberális (fasiszta) populisták hazugságai milyen mértékben tudják az emberek gondolkodását befolyásolni. Mindez igazolja a tömeglélektan megállapításait, a gyakorlatot tökélyre fejlesztő goebbelsi propaganda téziseit, mégis teljesen irracionális, hogy Orországban tömegek hisznek abban, hogy Putyin nácik ellen harcol a zsidó elnök vezette Ukrajnában. Az is éppen ilyen furcsa, hogy a II. világháborús orosz szerepre képesek asszociálni, és ma is úgy tekintenek az orosz hadseregre, mint a hitlerista nácik ellen harcoló szovjet hadseregre.
Az orosz katonákat is ezzel a hazugsággal fanatizálják. Hihetetlen, hogy a nőket (sokszor gyereklányokat) erőszakoló orosz katonák azt mondják, hogy így jár minden “náci kurva”. Felmentve érzik magukat minden erőszak, terror, brutalitás, gyilkosság és népirtás alól azzal, hogy ők mindezt “nácik” ellen követik el. Az öregek azt hiszik, hogy a nagy honvédő háború folytatódik. Putyin egy hős, a népszerűsége minden korábbi rekordot dönt. Miközben egy terrorcselekmény, köztörvényes bűncselekmény, közönséges mészárlás, etnikai tisztogatás, népirtás zajlik a szomszéd országban.
Amit Putyin tesz, arra minden szempontból ráillik a náci jelző. Még abban az értelemben is, hogy egy zsidó elnök vezette Ukrajna ellen indított törvénytelen háborút, és a zsidóságnak tulajdonított nyugati liberális világrend (annak terjeszkedése) ellen harcol. De az orosz nacionalizmus, az orosz felsőbbrendűség is megnyilvánul benne a lenézett, megvetett, selejt orosznak tartott ukránokkal szemben. Az ukránokkal szembeni népirtás, a civilek szándékos mészárlása egyértelműen náci cselekmény.
A világ igyekszik elkerülni a világháborút, amire Putyin késznek mutatkozott. Ezért a szabad világ távol tartja magát, amennyire lehet, az orosz-ukrán háborútól, szemet hunyva a népirtás felett, és szabadlábon hagyva a világ első számú terroristáját, gyilkosát, népirtóját, náci tömeggyilkosát, Vlagyimir Putyint. Ez nyilvánvalóan csak az orosz atomfegyverek miatt van így, mert egyébként csak az menti meg a világot a III. világháborútól, hogy Putyin hadserege olyan gyengének bizonyult, hogy még az ukrán katonasággal sem bírt el. Csak ezért nem meri megtámadni a NATO-t.
Putyin hadserege leginkább a védtelen civilekkel, nőkkel és gyerekekkel szemben erős.
Putyint háborús bűnök miatt le kellene tartóztatni és bíróság elé kellene állítani. Az emberiség egésze is felel azért, hogy ilyen népirtást ne lehessen folytatni, és egy ilyen nemzetközi terroristát el kell fogni és bíróság elé kell állítani. Ez az erkölcsi parancs, amire a jog is felhatalmazza a világot. A dilemma az, hogy ezzel szabad-e még több ártatlan ember halálát okozni, a háborút kiterjeszteni az egész világra. Nyilvánvalóan nem, ezért más megoldást kell találni arra, hogy a népirtást megakadályozzák és Putyint előbb-utóbb felelősségre vonják.
Egy ilyen helyzetben hatékonyak a szankciók, és a minimális elvárás, hogy egy tömeggyilkos nácival nem üzletelhet senki. Különösen úgy nem, hogy ezzel a tömeggyilkos gazdasági erejét segíti. Az is súlyos etikai kérdés, hogy ezt nem lehet azonnal megszüntetni, mert például Németországban megszűnnének az energiatartalékok. Ezért nem lehet hirtelen, radikális döntéseket hozni, a választ hosszútávon kell megadni. Ennek pedig egyik módja, amin Európa (így a németek is) gőzerővel dolgoznak: a merkeli örökséget, az orosz energiafüggőséget fel kell számolni.
Egyetlen ember van, akit nem zavar a náci tömeggyilkos személye, aki semmiféle konfliktust nem vállal egy népirtóval szemben, aki ezt “békepártiságnak” próbálja feltüntetni, valójában a népirtó nácival való cinkos összejátszásban vétkes. Orbán Viktor semmit nem tesz azért, hogy Magyarország orosz energiafüggősége megszűnjön, és ennek egyetlen oka az ő személyes nyugatellenessége, a szabad és demokratikus nyugati világ gyűlölete. Emiatt képes összejátszani egy gyermekeket gyilkoló, nőket erőszakoló náci tömeggyilkossal is. A kereszténység és a családvédelem nevében...
Megdöbbentő, hogy az illiberális (fasiszta) populisták hazugságai milyen mértékben tudják az emberek gondolkodását befolyásolni. Mindez igazolja a tömeglélektan megállapításait, a gyakorlatot tökélyre fejlesztő goebbelsi propaganda téziseit, mégis teljesen irracionális, hogy Orországban tömegek hisznek abban, hogy Putyin nácik ellen harcol a zsidó elnök vezette Ukrajnában. Az is éppen ilyen furcsa, hogy a II. világháborús orosz szerepre képesek asszociálni, és ma is úgy tekintenek az orosz hadseregre, mint a hitlerista nácik ellen harcoló szovjet hadseregre.
Az orosz katonákat is ezzel a hazugsággal fanatizálják. Hihetetlen, hogy a nőket (sokszor gyereklányokat) erőszakoló orosz katonák azt mondják, hogy így jár minden “náci kurva”. Felmentve érzik magukat minden erőszak, terror, brutalitás, gyilkosság és népirtás alól azzal, hogy ők mindezt “nácik” ellen követik el. Az öregek azt hiszik, hogy a nagy honvédő háború folytatódik. Putyin egy hős, a népszerűsége minden korábbi rekordot dönt. Miközben egy terrorcselekmény, köztörvényes bűncselekmény, közönséges mészárlás, etnikai tisztogatás, népirtás zajlik a szomszéd országban.
Amit Putyin tesz, arra minden szempontból ráillik a náci jelző. Még abban az értelemben is, hogy egy zsidó elnök vezette Ukrajna ellen indított törvénytelen háborút, és a zsidóságnak tulajdonított nyugati liberális világrend (annak terjeszkedése) ellen harcol. De az orosz nacionalizmus, az orosz felsőbbrendűség is megnyilvánul benne a lenézett, megvetett, selejt orosznak tartott ukránokkal szemben. Az ukránokkal szembeni népirtás, a civilek szándékos mészárlása egyértelműen náci cselekmény.
A világ igyekszik elkerülni a világháborút, amire Putyin késznek mutatkozott. Ezért a szabad világ távol tartja magát, amennyire lehet, az orosz-ukrán háborútól, szemet hunyva a népirtás felett, és szabadlábon hagyva a világ első számú terroristáját, gyilkosát, népirtóját, náci tömeggyilkosát, Vlagyimir Putyint. Ez nyilvánvalóan csak az orosz atomfegyverek miatt van így, mert egyébként csak az menti meg a világot a III. világháborútól, hogy Putyin hadserege olyan gyengének bizonyult, hogy még az ukrán katonasággal sem bírt el. Csak ezért nem meri megtámadni a NATO-t.
Putyin hadserege leginkább a védtelen civilekkel, nőkkel és gyerekekkel szemben erős.
Putyint háborús bűnök miatt le kellene tartóztatni és bíróság elé kellene állítani. Az emberiség egésze is felel azért, hogy ilyen népirtást ne lehessen folytatni, és egy ilyen nemzetközi terroristát el kell fogni és bíróság elé kell állítani. Ez az erkölcsi parancs, amire a jog is felhatalmazza a világot. A dilemma az, hogy ezzel szabad-e még több ártatlan ember halálát okozni, a háborút kiterjeszteni az egész világra. Nyilvánvalóan nem, ezért más megoldást kell találni arra, hogy a népirtást megakadályozzák és Putyint előbb-utóbb felelősségre vonják.
Egy ilyen helyzetben hatékonyak a szankciók, és a minimális elvárás, hogy egy tömeggyilkos nácival nem üzletelhet senki. Különösen úgy nem, hogy ezzel a tömeggyilkos gazdasági erejét segíti. Az is súlyos etikai kérdés, hogy ezt nem lehet azonnal megszüntetni, mert például Németországban megszűnnének az energiatartalékok. Ezért nem lehet hirtelen, radikális döntéseket hozni, a választ hosszútávon kell megadni. Ennek pedig egyik módja, amin Európa (így a németek is) gőzerővel dolgoznak: a merkeli örökséget, az orosz energiafüggőséget fel kell számolni.
Egyetlen ember van, akit nem zavar a náci tömeggyilkos személye, aki semmiféle konfliktust nem vállal egy népirtóval szemben, aki ezt “békepártiságnak” próbálja feltüntetni, valójában a népirtó nácival való cinkos összejátszásban vétkes. Orbán Viktor semmit nem tesz azért, hogy Magyarország orosz energiafüggősége megszűnjön, és ennek egyetlen oka az ő személyes nyugatellenessége, a szabad és demokratikus nyugati világ gyűlölete. Emiatt képes összejátszani egy gyermekeket gyilkoló, nőket erőszakoló náci tömeggyilkossal is. A kereszténység és a családvédelem nevében...
MAGYAR BOLTOK 2022 TAVASZÁN: ÁRUHIÁNY, MENNYISÉGI KORLÁTOZÁS ÉS 20 SZÁZALÉK FELETTI DRÁGULÁS
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.04.16.
Rögzítsük a 21. század eleji gazdasági krónikák kedvéért, hogy Magyarországon 2022. márciusában megtörtént az, amire szabad piaci viszonyok között sosem került volna sor: egyes üzletekben az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej drágább lett, mint a 2,8-as. A jelenség oka, hogy a kormány az árstoppal eltorzítja a piacot, és azon nem nagy meglepetésre olyan folyamatok játszódnak le, amelyek hasonló anomáliákhoz vezetnek.
A hét mesterségesen befagyasztott árú termékből szinte minden üzletben mennyiségi vásárlási korlátozásokat kellett bevezetni, ám ennek ellenére is rendre áruhiány alakul ki...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.04.16.
A hét mesterségesen befagyasztott árú termékből szinte minden üzletben mennyiségi vásárlási korlátozásokat kellett bevezetni, ám ennek ellenére is rendre áruhiány alakul ki...
A SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA HATÉKONY ESZKÖZ LEHET VLAGYIMIR PUTYIN MEGÁLLÍTÁSÁRA, ÁM AZOK ÖTLETSZERŰ BEJELENTÉSE DURVA KATONAI MEGTORLÁST VESZÉLYEZTET
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2022.04.17.
„Az egészet az amerikaiak pénzelik. A nyugatiak mozgatják a bábukat. Egyszer már megcsináltuk a peresztrojkát az ő receptjük szerint, és mi lett belőle? Én Putyinért tüntetek! Az erős Oroszországért!” Ezek a belarusz írónő, Szvetlana Alekszijevics egyik regényhősének a szavai. Az Elhordott múltjaink címmel 2013-ban írt könyvéért a szerző irodalmi Nobel-díjat kapott, és azóta ez a műve bejárta a világot.
Alekszijevics az általa csak „homo sovieticus"-nak nevezett átlagemberekről ír. Többségük a rendszerváltás óta árulónak tartja Gorbacsovot és a részeges Jelcint követő zűrzavaros évek után valamiféle anyagi biztonságra vágyott. Sokáig úgy tűnt, hogy a „szoviknak” nem is kell csalódniuk. Putyin első két ciklusa (2000-2008) idején az energiaárak nőttek, és az orosz gazdaság látszólag virágzott. Az elnök – Tony Blair és Gerhard Schröder hathatós támogatásával – Nyugaton is egyre népszerűbb lett. Sőt: ezekben az években még az Európai Unióhoz való orosz csatlakozás sem tűnt lehetetlennek. Európa akkori vezetői azonban nagyon félreismerték az emberüket. Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem történész-professzora egy minapi interjúban azt mondta, hogy Putyin már 1994-ben, szentpétervári alpolgármesterként is az elveszített orosz területekről elmélkedett. Meg arról, hogy 25 millióan a „határokon túl” élnek.
Az orosz elnök életpályája ma már közismert. Ennek alapján nehéz elképzelni, hogy az egykori KGB-tiszt valaha is elfelejtette a birodalom szétesésekor átélt megaláztatásokat és sérelmeket. Jó tíz év alatt az is bebizonyosodott, hogy neki sem sikerült modernizálnia az orosz gazdaságot, ezért – számos populista barátjához hasonlóan – ő is filozófiát váltott. A liberális Nyugat reménységéből az ortodox egyház lelkes híve és a haza megmentője lett. Ne feledjük: a IX. században létrejött Kijevi Rusz „Oroszország anyácska” szülőföldje, és Ukrajna az egykori Szovjetunió elválhatatlan része volt.
Ma már azt is tudjuk, hogy 2008-as pénzügyi válság után minden megváltozott. Kiderült, hogy Oroszország gazdasági teljesítménye Putyin hatalmi ambícióitól messze elmarad. Az olaj és a gáz árának ingadozásaitól függ minden befolyása, és a rendszerváltás óta – gazdaságát tekintve – egy középhatalom szintjére csúszott vissza. 2010 után az elnök népszerűségét megalapozó korábbi dinamikus növekedés is lassult. A gazdasági bajok és a növekvő belső feszültségek kiváltó oka azonban egyre inkább „a bűnös Nyugat” lett. A liberális ellenzék kiszorítása a médiából, vagy a civilek gyalázása – mint követendő módszer – a putyinista Magyarországra is átterjedt. Ezért a védelmi háború nemcsak Ukrajnáról szól. A nyugati civilizáció megint elkeseredett harcot vív a „barbárság” ellen, amikor egyesíteni próbálja erőit az atomháború elkerüléséért is folytatott küzdelemben...
Szerző: FORGÁCS IMRE
2022.04.17.
Alekszijevics az általa csak „homo sovieticus"-nak nevezett átlagemberekről ír. Többségük a rendszerváltás óta árulónak tartja Gorbacsovot és a részeges Jelcint követő zűrzavaros évek után valamiféle anyagi biztonságra vágyott. Sokáig úgy tűnt, hogy a „szoviknak” nem is kell csalódniuk. Putyin első két ciklusa (2000-2008) idején az energiaárak nőttek, és az orosz gazdaság látszólag virágzott. Az elnök – Tony Blair és Gerhard Schröder hathatós támogatásával – Nyugaton is egyre népszerűbb lett. Sőt: ezekben az években még az Európai Unióhoz való orosz csatlakozás sem tűnt lehetetlennek. Európa akkori vezetői azonban nagyon félreismerték az emberüket. Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem történész-professzora egy minapi interjúban azt mondta, hogy Putyin már 1994-ben, szentpétervári alpolgármesterként is az elveszített orosz területekről elmélkedett. Meg arról, hogy 25 millióan a „határokon túl” élnek.
Az orosz elnök életpályája ma már közismert. Ennek alapján nehéz elképzelni, hogy az egykori KGB-tiszt valaha is elfelejtette a birodalom szétesésekor átélt megaláztatásokat és sérelmeket. Jó tíz év alatt az is bebizonyosodott, hogy neki sem sikerült modernizálnia az orosz gazdaságot, ezért – számos populista barátjához hasonlóan – ő is filozófiát váltott. A liberális Nyugat reménységéből az ortodox egyház lelkes híve és a haza megmentője lett. Ne feledjük: a IX. században létrejött Kijevi Rusz „Oroszország anyácska” szülőföldje, és Ukrajna az egykori Szovjetunió elválhatatlan része volt.
Ma már azt is tudjuk, hogy 2008-as pénzügyi válság után minden megváltozott. Kiderült, hogy Oroszország gazdasági teljesítménye Putyin hatalmi ambícióitól messze elmarad. Az olaj és a gáz árának ingadozásaitól függ minden befolyása, és a rendszerváltás óta – gazdaságát tekintve – egy középhatalom szintjére csúszott vissza. 2010 után az elnök népszerűségét megalapozó korábbi dinamikus növekedés is lassult. A gazdasági bajok és a növekvő belső feszültségek kiváltó oka azonban egyre inkább „a bűnös Nyugat” lett. A liberális ellenzék kiszorítása a médiából, vagy a civilek gyalázása – mint követendő módszer – a putyinista Magyarországra is átterjedt. Ezért a védelmi háború nemcsak Ukrajnáról szól. A nyugati civilizáció megint elkeseredett harcot vív a „barbárság” ellen, amikor egyesíteni próbálja erőit az atomháború elkerüléséért is folytatott küzdelemben...
NEM KIZÁRT, HOGY KIDOLGOZOTT STRATÉGIA A KÖZMÉDIA JOBBOLDALI KRITIKÁJA – VÉLI A MÚOSZ ELNÖKE
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.04.17.
12 év után keményen kritizálják a közmédiát a jobboldalról. A Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjének testvére, a lap munkatársa, Bencsik Gábor FB-oldalán kimondta „azt, amit a jobboldalon is mindenki tud: a magyar közszolgálati televízió politikai elfogultsága tarthatatlan”. Mit is jelenthet ez? Kocsi Ilonát, a MÚOSZ elnökét kérdeztük, de ő óvatosságra int.
– Az egészen új gesztus, hogy az újabb kétharmad tudatában önigazolásként behívják a köztévébe háromnegyed órára a vesztes Márki-Zay Pétert. Hasonló invitálást kapott – kellő meghökkenést kiváltva – Csáki Judit színikritikus is. Bár nem kormánykritikus megnyilvánulásairól kérdezték, hanem szavazatszámlálói tapasztalatairól. Közben Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is elismerte egy interjúban a kormány igazságtalan médiatúlsúlyát, ami befolyásolhatta a választást is. Egy Orbán Gáspár nevű kommentelő szivecskés emojival biztosította egyetértéséről, az elvtársai által hirtelen, komcsi-sorosistának bélyegzett Bencsiket, váratlan vallomása kapcsán. Ön szerint mi van itt? Csapda vagy 12 év után helyrebillen a kizökkent idő?
– Szerintem ebben a pillanatban ezt nem lehet értelmezni.
– Akkor nézzük a tényeket!
– Az valóbban tény, hogy az Európai Unióban zajlik a jogállamisági eljárás Magyarország, a magyar kormány ellen. Ebben kiemelt jelentőséget kap a média, különösen a közmédia szerepe. Vizsgálat tárgya, hogy mennyire egyoldalú, mennyire propagandista a gyakorlatban. Tehát lehetséges, ez az egész akció azt szolgálja, hogy jó pontokat szerezzen a kormány az EU-nál. Bencsik Gábor akciója azonban némileg mégis egyéninek látszik, legalábbis annak alapján, ahogy rárontott a közmédia, illetve a kormánypropaganda. Persze az sem kizárt, hogy ez is egy színjáték, a kijelölt szerepek alapján zajlik, amint ezt is és az ellenkezőjét is profi módon alkalmazták az eltelt bő évtizedben. Én egyelőre várnék az egyértelmű ítélettel, mert kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a folytatása? Az oké, hogy most behívják Márki-Zay Pétert meg a Kétfarkú Kutya Pártot, de ez pillanatnyilag csak egy-egy ember, mutatóban. Ráadásul azt követően, hogy elvesztették a választást és már nem sok vizet zavarhatnak.
– A kötélről levágott áldozatokat valóban nem ízléses asztalhoz ültetni az akasztófa alatt.
– Abszolút. Egy ilyen elsöprő, kétharmados győzelem után én azt gondolom, még azt is megengedhetné magának a Fidesz, hogy visszatérjen a normalitáshoz a közmédiában. Tehát a közszolgálat lehetne közszolgálat, megjelenhetnének az ellenzéki politikusok is, a közmédiában közéleti kérdésekről vitatkozhatnának. Ugyanis annyira stabil már a Fidesz hátországa az eltelt 12 év politikai propagandájának hatására, hogy nem valószínű egy ilyen profilváltással a szimpatizánsaik átállítása. Legalábbis rövid idő alatt nem...
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.04.17.
– Az egészen új gesztus, hogy az újabb kétharmad tudatában önigazolásként behívják a köztévébe háromnegyed órára a vesztes Márki-Zay Pétert. Hasonló invitálást kapott – kellő meghökkenést kiváltva – Csáki Judit színikritikus is. Bár nem kormánykritikus megnyilvánulásairól kérdezték, hanem szavazatszámlálói tapasztalatairól. Közben Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is elismerte egy interjúban a kormány igazságtalan médiatúlsúlyát, ami befolyásolhatta a választást is. Egy Orbán Gáspár nevű kommentelő szivecskés emojival biztosította egyetértéséről, az elvtársai által hirtelen, komcsi-sorosistának bélyegzett Bencsiket, váratlan vallomása kapcsán. Ön szerint mi van itt? Csapda vagy 12 év után helyrebillen a kizökkent idő?
– Szerintem ebben a pillanatban ezt nem lehet értelmezni.
– Akkor nézzük a tényeket!
– Az valóbban tény, hogy az Európai Unióban zajlik a jogállamisági eljárás Magyarország, a magyar kormány ellen. Ebben kiemelt jelentőséget kap a média, különösen a közmédia szerepe. Vizsgálat tárgya, hogy mennyire egyoldalú, mennyire propagandista a gyakorlatban. Tehát lehetséges, ez az egész akció azt szolgálja, hogy jó pontokat szerezzen a kormány az EU-nál. Bencsik Gábor akciója azonban némileg mégis egyéninek látszik, legalábbis annak alapján, ahogy rárontott a közmédia, illetve a kormánypropaganda. Persze az sem kizárt, hogy ez is egy színjáték, a kijelölt szerepek alapján zajlik, amint ezt is és az ellenkezőjét is profi módon alkalmazták az eltelt bő évtizedben. Én egyelőre várnék az egyértelmű ítélettel, mert kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a folytatása? Az oké, hogy most behívják Márki-Zay Pétert meg a Kétfarkú Kutya Pártot, de ez pillanatnyilag csak egy-egy ember, mutatóban. Ráadásul azt követően, hogy elvesztették a választást és már nem sok vizet zavarhatnak.
– A kötélről levágott áldozatokat valóban nem ízléses asztalhoz ültetni az akasztófa alatt.
– Abszolút. Egy ilyen elsöprő, kétharmados győzelem után én azt gondolom, még azt is megengedhetné magának a Fidesz, hogy visszatérjen a normalitáshoz a közmédiában. Tehát a közszolgálat lehetne közszolgálat, megjelenhetnének az ellenzéki politikusok is, a közmédiában közéleti kérdésekről vitatkozhatnának. Ugyanis annyira stabil már a Fidesz hátországa az eltelt 12 év politikai propagandájának hatására, hogy nem valószínű egy ilyen profilváltással a szimpatizánsaik átállítása. Legalábbis rövid idő alatt nem...
LEHET-E MÉG DEMOKRÁCIA MAGYARORSZÁGON?
MÉRCE
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2022.04.17.
Ahogy lassan felocsúdunk a 2022-es választások megrázkódtatásából és utórengéseiből, elkerülhetetlenné válik a kérdés: mit jelent mindez a magyar demokrácia számára, hogyan folytatódhat tovább egy demokratikus és igazságos Magyarországért való küzdelem, ha egyáltalán folytatódhat? Egyáltalán micsoda az a demokrácia, amelyért ma a 21. századi Magyarországon küzdeni lehet és érdemes?
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2022.04.17.
Mi a demokrácia?
A demokrácia különös fogalom. Egyrészről a huszadik század végét jellemző progresszív retorika központi eleme, a szabadpiaci kapitalizmussal, meg az esélyegyenlőséggel, meg más hasonlókkal együtt ez volt hivatott megkülönböztetni a haladó Nyugatot az elmaradott Kelettől. Ezek voltak a zsarnokság megtörésének, a „felzárkózásnak” a feltételei, a szabadság és jólét ígéretét hordozták magukban. Ám a 21. század egyre élénkülő viharai – az iraki háború, a 2008-as pénzügyi válság, a jobboldali populizmus megerősödése – közepette ez a progresszív ígéretcsomag – és vele a demokrácia eszméje is – mindinkább hitelét vesztette.
A demokrácia egyre többek szemében bizonyult üres szólamnak, amelynek nevében pusztító neoimperialista olajháborúkat lehet vívni, és amelyre hivatkozva tovább lehet erősíteni a Nyugat és a centrum befolyását a kiszolgáltatott és leszakadó (fél)perifériák felett mondván: ezeknek az elmaradott, barbár népeknek, amelyek még nem járták ki a demokrácia iskoláját, amelyek nem bírnak kellőképp fejlett politikai kultúrával, szükségük van a fejlett és demokratikus nyugat jótékony gyámolítására – ezt a retorikát persze az öngyarmatosításra kész „nyugatos”, haladó elitek mindig készek voltak a magukévá tenni.
Másrészt azonban a politikai gondolkodás történetének legnagyobb részében a demokráciát radikális, sőt veszélyes gondolatként tartották számon, éspedig nem csak az önkényurak, a királyok, diktátorok és zsarnokok, de a felvilágosodás leghaladóbb gondolkodói is. James Madison – az Egyesült Államok későbbi 4. elnöke – a Föderalista híres tizedik cikkében leszögezi, hogy a demokrácia képtelen elejét venni a politikai közösség megosztottságnak, a pártosság pusztító hatásainak, és annak, amit Tocqueville nyomán később a többség zsarnokságának neveztünk. Montesquieu A törvények szelleméről lapjain amellett érvel, hogy a demokrácia legfeljebb kisméretű városállamokban lehet működőképes, de modern tömegtársadalmakban semmiképp. Kant Az örök békéről második szakaszában azt írja: „a demokrácia a szónak tulajdonképpeni értelmében szükségképp despotizmus.”
Felvethetjük persze, hogy a felvilágosodás e gondolkodói nem azt értették demokrácián, amit ma értünk rajta: az ő szemük előtt az athéni demokrácia lebegett, amelyet – tévesen – a csőcselék korlátok nélküli uralmának láttak, amely halálra ítélte Szókratészt. Mit értünk tehát ma demokrácián? És még inkább: mit kellene értenünk rajta?
A demokrácia különös fogalom. Egyrészről a huszadik század végét jellemző progresszív retorika központi eleme, a szabadpiaci kapitalizmussal, meg az esélyegyenlőséggel, meg más hasonlókkal együtt ez volt hivatott megkülönböztetni a haladó Nyugatot az elmaradott Kelettől. Ezek voltak a zsarnokság megtörésének, a „felzárkózásnak” a feltételei, a szabadság és jólét ígéretét hordozták magukban. Ám a 21. század egyre élénkülő viharai – az iraki háború, a 2008-as pénzügyi válság, a jobboldali populizmus megerősödése – közepette ez a progresszív ígéretcsomag – és vele a demokrácia eszméje is – mindinkább hitelét vesztette.
A demokrácia egyre többek szemében bizonyult üres szólamnak, amelynek nevében pusztító neoimperialista olajháborúkat lehet vívni, és amelyre hivatkozva tovább lehet erősíteni a Nyugat és a centrum befolyását a kiszolgáltatott és leszakadó (fél)perifériák felett mondván: ezeknek az elmaradott, barbár népeknek, amelyek még nem járták ki a demokrácia iskoláját, amelyek nem bírnak kellőképp fejlett politikai kultúrával, szükségük van a fejlett és demokratikus nyugat jótékony gyámolítására – ezt a retorikát persze az öngyarmatosításra kész „nyugatos”, haladó elitek mindig készek voltak a magukévá tenni.
Másrészt azonban a politikai gondolkodás történetének legnagyobb részében a demokráciát radikális, sőt veszélyes gondolatként tartották számon, éspedig nem csak az önkényurak, a királyok, diktátorok és zsarnokok, de a felvilágosodás leghaladóbb gondolkodói is. James Madison – az Egyesült Államok későbbi 4. elnöke – a Föderalista híres tizedik cikkében leszögezi, hogy a demokrácia képtelen elejét venni a politikai közösség megosztottságnak, a pártosság pusztító hatásainak, és annak, amit Tocqueville nyomán később a többség zsarnokságának neveztünk. Montesquieu A törvények szelleméről lapjain amellett érvel, hogy a demokrácia legfeljebb kisméretű városállamokban lehet működőképes, de modern tömegtársadalmakban semmiképp. Kant Az örök békéről második szakaszában azt írja: „a demokrácia a szónak tulajdonképpeni értelmében szükségképp despotizmus.”
Felvethetjük persze, hogy a felvilágosodás e gondolkodói nem azt értették demokrácián, amit ma értünk rajta: az ő szemük előtt az athéni demokrácia lebegett, amelyet – tévesen – a csőcselék korlátok nélküli uralmának láttak, amely halálra ítélte Szókratészt. Mit értünk tehát ma demokrácián? És még inkább: mit kellene értenünk rajta?
...
A PARASZTI ROMANTIKA ÚJRAÉLESZTÉSÉVEL ÉS A HELYI ELITEKEN KERESZTÜL URALJÁK ORBÁNÉK A VIDÉKET
444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.04.17.
- Háború nélkül talán nem lett volna kétharmad, de az Orbán-rendszer stabilitása nem a kampány utolsó hetein múlt.
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.04.17.
- A Fidesz továbbra sem csak a vidék pártja, de a falvakban és a kisvárosokban lehengerlő a fölénye.
- Ez részben annak a kultúra- és identitáspolitikának köszönhető, ami a paraszti életet igyekszik újrakreálni, mondja Kovách Imre szociológus.
- Ezért van nagy jelentőségük a helyi hagyományokra építő falunapoknak.
- A rendszer fontos támasztékát adják a helyi elitek: ők a Fidesz kliensei, de Kovách szerint nem kormányügynökök, érdemes lenne tehát az ellenzéknek felfedezni őket.
Szinte senki sem számolt újabb kétharmaddal, Orbán Viktor mégis minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott áprilisban. Az ellenzéki tábort sokkolta az eredmény.
„Mindenkit óvnék attól, hogy egy választás után fekete-fehérnek lássa a világot” – mondja Kovách Imre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrumának vezetője, aki úgy véli, háború nélkül talán nem lett volna kétharmad.
„Senki az égvilágon nem tudta megmondani, hogy a háború és az erre adott kormányzati politika mennyire fogja felülírni a villamoson, a boltban és a közvélemény-kutatásokban tapasztalható, ennél tömegesebb mormogást.”
Tavaly október-novemberben végzett, ötezer fős kutatásukban még 51-52 százalékot mértek a Fidesznek, és 48-49-et az ellenzéki összefogásnak (a végeredmény: 54-34). „Feltételezésem szerint sokan, akik nem elégedettek a kormánnyal és az ország vezetőivel, most racionálisan vagy tudattalanul mégis úgy döntöttek, nem érdemes kockáztatni, mert az ördög tudja, mi lesz utána. Őket a nem túl izmos ellenzéki kampány sem győzte meg.”
Kovách szerint az utóbbi túlságosan forradalmi hangulatú volt. Ebben a helyzetben a bűnösök börtönbe vetése és az elmúlt tizenkét évvel való totális szakítás ígérete állt szemben sokak stabilitási igényével, miközben az ellenzék nem magyarázta el, mit csinálna győzelem esetén. (Az ellenzéki kampány további hibáiról: „Rájuk kellett volna borítani az asztalt”)...
Szinte senki sem számolt újabb kétharmaddal, Orbán Viktor mégis minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott áprilisban. Az ellenzéki tábort sokkolta az eredmény.
„Mindenkit óvnék attól, hogy egy választás után fekete-fehérnek lássa a világot” – mondja Kovách Imre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrumának vezetője, aki úgy véli, háború nélkül talán nem lett volna kétharmad.
„Senki az égvilágon nem tudta megmondani, hogy a háború és az erre adott kormányzati politika mennyire fogja felülírni a villamoson, a boltban és a közvélemény-kutatásokban tapasztalható, ennél tömegesebb mormogást.”
Tavaly október-novemberben végzett, ötezer fős kutatásukban még 51-52 százalékot mértek a Fidesznek, és 48-49-et az ellenzéki összefogásnak (a végeredmény: 54-34). „Feltételezésem szerint sokan, akik nem elégedettek a kormánnyal és az ország vezetőivel, most racionálisan vagy tudattalanul mégis úgy döntöttek, nem érdemes kockáztatni, mert az ördög tudja, mi lesz utána. Őket a nem túl izmos ellenzéki kampány sem győzte meg.”
Kovách szerint az utóbbi túlságosan forradalmi hangulatú volt. Ebben a helyzetben a bűnösök börtönbe vetése és az elmúlt tizenkét évvel való totális szakítás ígérete állt szemben sokak stabilitási igényével, miközben az ellenzék nem magyarázta el, mit csinálna győzelem esetén. (Az ellenzéki kampány további hibáiról: „Rájuk kellett volna borítani az asztalt”)...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)