Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.04.13.
2022. április 13., szerda
„ENNYI HASZNA VOLT TALÁN A JELÖLTSÉGEMNEK” – MÁRKI-ZAY PÉTER ÖSSZEGZÉSE A VÁLASZTÁSRÓL
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.04.13.
Hétfő délelőtt interjúztunk az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével hódmezővásárhelyi polgármesteri irodájában. M.-Z. P. láthatóan még a nagy bukás hatása alatt volt, de nem mondott le az országos politizálásról, még ha egyelőre a mögüle körülbelül ezerötszáz szavazattal kihátráló városával akar is foglalkozni. Modellje megbukott, mondja, és az erőszakmentes, de radikális ellenállás meghirdetésével mintha a korábbi, „ellenzékváltós” időszaka köszönne vissza. Értékelésén érezni, hogy már a mérsékelt jobboldali párt előkészítésén is dolgozik...
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.04.13.
HADHÁZY ÁKOS: NEM KELL RÉSZT VENNI ÁLVITÁKBAN – A DEMOKRATIKUS MINIMUM
HADHAZYAKOS.HU
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.04.12.
Az alábbi javaslatokat Szabó Szabolccsal közösen eljuttattuk a Momentum Mozgalom leendő parlamenti frakciójának, de az ellenzék minden vezetőjének szól. Meggyőződésem ugyanis, hogy a sikeres és hatékony ellenzéki munka helye már régóta nem az Országház falain belül van.
Nagyon nehéz bármit írni az április 3-i, tragikus kudarc után, de az élet már csak olyan, hogy a Nap reggel felkel, és nekünk feladataink vannak, amiket el kell végezni. Nekünk, ellenzéki képviselőknek most az a legfontosabb feladatunk, hogy egyértelmű jelzést tudjunk adni a csalódott választóknak arról, hogy képesek vagyunk szakítani az elmúlt 12 évben újra és újra csak kétharmadokhoz vezető ellenzéki politizálási gyakorlatával. Vissza kell adnunk a változás reményét az embereknek a következő napok, hetek újszerű, innovatív megoldásokat hozó politikájával.
Abban nyilván egyetértés van, hogy nem folytathatjuk az előző ciklusok ellenzéki gyakorlatát. Nem ülhetünk be díszellenzékiként a parlamentbe, hogy eljátsszuk: működik a parlamentáris demokrácia. A választók is azt várják tőlünk, hogy lépjünk ki a statisztaszerepből és új, hiteles alternatívát építsünk!
Ezért javasoljuk, hogy az ellenzék:
1. Az alakuló ülés előkészítésére, a bizottsági struktúra, a különböző hatáskörök, jogosítványok, tisztségek letárgyalására hivatott egyeztetéseken – a tárgyalási javaslata elutasítása miatt – az egységesen ne vegyen részt.
2. Az egységes ellenzék ne vegyen részt a parlament alakuló, és a választásokat legitimáló ülésén!
3. Ne vegyen részt az ellenzék a miniszterelnök beiktatásán (ezen a napon alternatív ülést kell tartani)!
Csak ezt követően, Orbán beiktatása utáni első ülésnapon javasoljuk letenni az ellenzéki képviselők esküjét (egyszerre lehetőleg). Ez egy bátor, merész lépés lesz, ha a valódi ellenzékiek egységesen belevágnak, de meg kell tenni itt és most, vagyis a ciklus elején. Ha az ellenzéki parlamenti politizálás azokban a cselekvési formákban merül ki, amelyeket 12 éve láthattunk, azzal rendkívüli csalódást okozunk az ellenzéki választói tábornak, és tovább erősítjük, legitimáljuk Orbán Viktor kétharmados uralmát.
Ellenzéki vállalások
– Az ellenzék demonstratívan vonuljon ki a parlamenti álvitákból. Az ülésekre csak egy-egy ügyeletest küldjön be, interpellációkat, szóbeli kérdéseket (kivéve esetleg az Orbánnak címzett azonnali kérdéseket) és a vezérszónoklat kivételével a vitákat kihagyja.
– Csak a szükséges, és indokolt szavazásokon vegyenek csak részt a képviselők. A kétharmados zárószavazásoknál többnyire érdemes lesz kivonulni (hiszen ezek konszenzus keresés nélkül beterjesztett javaslatok lesznek).
– A bizottsági munkában a kérdezés jogával élni érdemes, ezért abba bekapcsolódnak a képviselők, de vezető tisztségviselőt elnököt, alelnököt nem adnak! (a tagságért járó plusz fizetést pedig egy, az ellenzéki nyilvánosságot támogató alapba fizeti be).
– Az ellenzék ne jelöljön országgyűlési alelnököket és jegyzőket (Ezért nyilván majd módosítani kell az Országgyűlés munkáját szabályozó jogszabályokat, ám ez nem az ellenzék dolga).
– Az ellenzék ne adjon elnököt a nemzetbiztonsági bizottságba sem (ahol a nemzetbiztonsági törvény szerint ez megilleti), mert egyértelművé kell tenni, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti kontroll évek óta nem működik (ettől csak abban az esetben lehetne ettől eltekinteni, ha a fideszes többség belemegy, hogy ténymegállapító bizottság álljon föl a Pegazus-ügyben az ellenzék vezetésével).
Mielőtt bárki félreértené és félremagyarázná a javaslatainkat jelezzük: ez nem jelenti a totális bojkottot. Viszont az ellenzék sem 2010 után, sem a 2014-es kudarc után, sem pedig a 2018-as újabb kétharmad után nem tudott értelmezhető rendszerellenzéki magatartásmódot kialakítani. Ebben nagy szerepe volt az eddigi parlamenti részvételnek, magatartásformáknak. Bár mondtak a képviselők kemény, harsány beszédeket, de ettől nem ingott meg a Fidesz támogatottsága, sőt, az a hamis látszat keletkezett, hogy hazánkban működik a parlamentarizmus.
2019 elején hiába hirdették meg többen az ellenállás évét, 2019 tavaszán az ellenzék visszatért a parlamentbe, és a legnagyobb „innováció” az volt, amikor Jakab Péter egy zsák krumplit igyekezett átadni Orbán Viktornak. A parlamenti munkába fektetett összes ellenzéki aktivitás nem volt képes arra, hogy befolyásolja a következő választások kimenetelét, vagy felülírja a kormányzati propaganda hatásait. Be kell látni Orbánt legyőzni ebből a demokrácia hiányos parlamentből nem lehet.
Azt javasoljuk, hogy az ellenzék tegye egyértelművé a nyilvánosságban mielőbb, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti szokásos egyeztetéseket nem a tisztségek feletti osztozkodásra kívánja felhasználni, hanem a demokratikus intézményi garanciák megfogalmazására.
A részleges kivonulás lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzunk és napirenden tartsunk egy demokratikus minimumot, ami annak a feltétele lehet, hogy az ellenzék visszatérjen a parlamenti munkához. Ezek hangsúlyozottan nem követelések – hiszen nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármit követeljünk –, hanem világos és egyértelmű kijelentések arról, hogyan is kellene működnie a parlamentarizmusnak.
Tehát akkor tudnánk visszatérni az Országgyűlésbe, ha:
1. egy pártszövetség, vagyis a Fidesz-KDNP egyoldalúan nem változtathatná meg a választási törvényeket, az önkormányzatok hatásköréről és választásáról szóló jogszabályokat;
2. a közmédia élére konszenzussal választanának vezetőket;
3. a közmédia két választás között, illetve hangsúlyosan a választási kampányok alatt ténylegesen függetlenül és pártatlanul működne, törvény korlátozná a kormányzati hirdetéseket;
4. az országgyűlési képviselőknek az állami szervek ellenőrzéshez szükséges jogosítványait helyreállítaná az Országgyűlés,
5) a Fidesz-KDNP többség lehetővé tenné valódi, széles jogkörökkel rendelkező vizsgálóbizottságok felállítását;
6) visszavonnák a feleslegesen fenntartott veszélyhelyzeti jogrendet;
7) megkezdődne egy, a választások tisztaságát garantáló, valamint a választási kampány során elkölthető pénzekről szóló új szabályozások kidolgozása;
8) a kormány és a szakmai érdekképviseletek között valódi párbeszéd indulna, illetve a sztrájkjogról háromoldalú tárgyalások kezdődnének (kormányoldal, ellenzék, reprezentatív szakszervezetek).
Nyilván nem fűzhetünk semmilyen reményt ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP nyitott lenne a 8 pontról akár rövid, akár középtávon tárgyalni, de világossá kell tennünk a hazai és a nemzetközi nyilvánosságban is egy vállalható demokrácia követelés csomagot, ami ráerősít a jogállamiság vitára és megkérdőjelezi az Orbán Viktor rendszerében lezajlott választások legitimációját.
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.04.12.
Nagyon nehéz bármit írni az április 3-i, tragikus kudarc után, de az élet már csak olyan, hogy a Nap reggel felkel, és nekünk feladataink vannak, amiket el kell végezni. Nekünk, ellenzéki képviselőknek most az a legfontosabb feladatunk, hogy egyértelmű jelzést tudjunk adni a csalódott választóknak arról, hogy képesek vagyunk szakítani az elmúlt 12 évben újra és újra csak kétharmadokhoz vezető ellenzéki politizálási gyakorlatával. Vissza kell adnunk a változás reményét az embereknek a következő napok, hetek újszerű, innovatív megoldásokat hozó politikájával.
Abban nyilván egyetértés van, hogy nem folytathatjuk az előző ciklusok ellenzéki gyakorlatát. Nem ülhetünk be díszellenzékiként a parlamentbe, hogy eljátsszuk: működik a parlamentáris demokrácia. A választók is azt várják tőlünk, hogy lépjünk ki a statisztaszerepből és új, hiteles alternatívát építsünk!
Ezért javasoljuk, hogy az ellenzék:
1. Az alakuló ülés előkészítésére, a bizottsági struktúra, a különböző hatáskörök, jogosítványok, tisztségek letárgyalására hivatott egyeztetéseken – a tárgyalási javaslata elutasítása miatt – az egységesen ne vegyen részt.
2. Az egységes ellenzék ne vegyen részt a parlament alakuló, és a választásokat legitimáló ülésén!
3. Ne vegyen részt az ellenzék a miniszterelnök beiktatásán (ezen a napon alternatív ülést kell tartani)!
Csak ezt követően, Orbán beiktatása utáni első ülésnapon javasoljuk letenni az ellenzéki képviselők esküjét (egyszerre lehetőleg). Ez egy bátor, merész lépés lesz, ha a valódi ellenzékiek egységesen belevágnak, de meg kell tenni itt és most, vagyis a ciklus elején. Ha az ellenzéki parlamenti politizálás azokban a cselekvési formákban merül ki, amelyeket 12 éve láthattunk, azzal rendkívüli csalódást okozunk az ellenzéki választói tábornak, és tovább erősítjük, legitimáljuk Orbán Viktor kétharmados uralmát.
Ellenzéki vállalások
– Az ellenzék demonstratívan vonuljon ki a parlamenti álvitákból. Az ülésekre csak egy-egy ügyeletest küldjön be, interpellációkat, szóbeli kérdéseket (kivéve esetleg az Orbánnak címzett azonnali kérdéseket) és a vezérszónoklat kivételével a vitákat kihagyja.
– Csak a szükséges, és indokolt szavazásokon vegyenek csak részt a képviselők. A kétharmados zárószavazásoknál többnyire érdemes lesz kivonulni (hiszen ezek konszenzus keresés nélkül beterjesztett javaslatok lesznek).
– A bizottsági munkában a kérdezés jogával élni érdemes, ezért abba bekapcsolódnak a képviselők, de vezető tisztségviselőt elnököt, alelnököt nem adnak! (a tagságért járó plusz fizetést pedig egy, az ellenzéki nyilvánosságot támogató alapba fizeti be).
– Az ellenzék ne jelöljön országgyűlési alelnököket és jegyzőket (Ezért nyilván majd módosítani kell az Országgyűlés munkáját szabályozó jogszabályokat, ám ez nem az ellenzék dolga).
– Az ellenzék ne adjon elnököt a nemzetbiztonsági bizottságba sem (ahol a nemzetbiztonsági törvény szerint ez megilleti), mert egyértelművé kell tenni, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti kontroll évek óta nem működik (ettől csak abban az esetben lehetne ettől eltekinteni, ha a fideszes többség belemegy, hogy ténymegállapító bizottság álljon föl a Pegazus-ügyben az ellenzék vezetésével).
Mielőtt bárki félreértené és félremagyarázná a javaslatainkat jelezzük: ez nem jelenti a totális bojkottot. Viszont az ellenzék sem 2010 után, sem a 2014-es kudarc után, sem pedig a 2018-as újabb kétharmad után nem tudott értelmezhető rendszerellenzéki magatartásmódot kialakítani. Ebben nagy szerepe volt az eddigi parlamenti részvételnek, magatartásformáknak. Bár mondtak a képviselők kemény, harsány beszédeket, de ettől nem ingott meg a Fidesz támogatottsága, sőt, az a hamis látszat keletkezett, hogy hazánkban működik a parlamentarizmus.
2019 elején hiába hirdették meg többen az ellenállás évét, 2019 tavaszán az ellenzék visszatért a parlamentbe, és a legnagyobb „innováció” az volt, amikor Jakab Péter egy zsák krumplit igyekezett átadni Orbán Viktornak. A parlamenti munkába fektetett összes ellenzéki aktivitás nem volt képes arra, hogy befolyásolja a következő választások kimenetelét, vagy felülírja a kormányzati propaganda hatásait. Be kell látni Orbánt legyőzni ebből a demokrácia hiányos parlamentből nem lehet.
Azt javasoljuk, hogy az ellenzék tegye egyértelművé a nyilvánosságban mielőbb, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti szokásos egyeztetéseket nem a tisztségek feletti osztozkodásra kívánja felhasználni, hanem a demokratikus intézményi garanciák megfogalmazására.
A részleges kivonulás lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzunk és napirenden tartsunk egy demokratikus minimumot, ami annak a feltétele lehet, hogy az ellenzék visszatérjen a parlamenti munkához. Ezek hangsúlyozottan nem követelések – hiszen nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármit követeljünk –, hanem világos és egyértelmű kijelentések arról, hogyan is kellene működnie a parlamentarizmusnak.
Tehát akkor tudnánk visszatérni az Országgyűlésbe, ha:
1. egy pártszövetség, vagyis a Fidesz-KDNP egyoldalúan nem változtathatná meg a választási törvényeket, az önkormányzatok hatásköréről és választásáról szóló jogszabályokat;
2. a közmédia élére konszenzussal választanának vezetőket;
3. a közmédia két választás között, illetve hangsúlyosan a választási kampányok alatt ténylegesen függetlenül és pártatlanul működne, törvény korlátozná a kormányzati hirdetéseket;
4. az országgyűlési képviselőknek az állami szervek ellenőrzéshez szükséges jogosítványait helyreállítaná az Országgyűlés,
5) a Fidesz-KDNP többség lehetővé tenné valódi, széles jogkörökkel rendelkező vizsgálóbizottságok felállítását;
6) visszavonnák a feleslegesen fenntartott veszélyhelyzeti jogrendet;
7) megkezdődne egy, a választások tisztaságát garantáló, valamint a választási kampány során elkölthető pénzekről szóló új szabályozások kidolgozása;
8) a kormány és a szakmai érdekképviseletek között valódi párbeszéd indulna, illetve a sztrájkjogról háromoldalú tárgyalások kezdődnének (kormányoldal, ellenzék, reprezentatív szakszervezetek).
Nyilván nem fűzhetünk semmilyen reményt ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP nyitott lenne a 8 pontról akár rövid, akár középtávon tárgyalni, de világossá kell tennünk a hazai és a nemzetközi nyilvánosságban is egy vállalható demokrácia követelés csomagot, ami ráerősít a jogállamiság vitára és megkérdőjelezi az Orbán Viktor rendszerében lezajlott választások legitimációját.
OLCSÓ LAKÁST AKAR? MÁR NINCS HOVÁ MENEKÜLNI - VIDÉKEN IS BELENDÜLTEK A BEFEKTETŐK
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.04.13.
Idén márciusban Budapesten és vidéken is a befektetés volt a legfőbb lakásvásárlási cél – derült ki a Duna House (DH) friss jelentéséből. Több más elemzés szerint a növekvő kereslet nyomán ott is meredeken emelkedni kezdtek az árak, ahová korábban a kisebb pénzűek fordulhattak.
A KSH és Eurostat adatai szerint a 2015-ös árnak Magyarországon a 2,1-szeresét kellett fizetni a lakásokért tavaly év végén, ami az uniós országok között a legmagasabb érték – emlékeztetett az ingatlan.com. A hirdetési portál elemzésében leszögezte: a használt lakások előzetes hivatalos árindexe a múlt év utolsó negyedévében országos szinten 20 százalékos áremelkedést mutatott, ami leginkább
Szerző: Azénpénzem
2022.04.13.
A KSH és Eurostat adatai szerint a 2015-ös árnak Magyarországon a 2,1-szeresét kellett fizetni a lakásokért tavaly év végén, ami az uniós országok között a legmagasabb érték – emlékeztetett az ingatlan.com. A hirdetési portál elemzésében leszögezte: a használt lakások előzetes hivatalos árindexe a múlt év utolsó negyedévében országos szinten 20 százalékos áremelkedést mutatott, ami leginkább
az olcsóbb lokációkban lévő lakóingatlanok drágulásával magyarázható.
Az ingatlan.com körképéből kiderül, hogy a fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakások árnövekedése 17 százalékos volt, így 873 ezer forintot tett ki. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások átlagos négyzetméterára 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar. A használt lakóingatlanok kínálati ára 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt...
Az ingatlan.com körképéből kiderül, hogy a fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakások árnövekedése 17 százalékos volt, így 873 ezer forintot tett ki. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások átlagos négyzetméterára 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar. A használt lakóingatlanok kínálati ára 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt...
A MAGYAR FIATALOKNÁL NAGYON ERŐS AZ EURÓPAI ELKÖTELEZŐDÉS - DR. NAGY ÁDÁM A REGGELI SZEMÉLYBEN
KLUBRÁDIÓ
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.04.12.
A Reggeli személy 2022. április 12-i adásában Para-Kovács Imre vendége Dr. Nagy Ádám ifjúságkutató volt...
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.04.12.
A Reggeli személy 2022. április 12-i adásában Para-Kovács Imre vendége Dr. Nagy Ádám ifjúságkutató volt...
ÚJ SZAKASZÁBA LÉPHET A HÁBORÚ
HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTHON
2022.04.13.
Miközben az oroszok az ukrán erők bekerítését tervezik, az USA újabb jelentős fegyverszállítást helyezett kilátásba. Az amerikaiak már nehézfegyvereket is szállítanának. Biden elnök népirtásnak nevezte az oroszok ukrajnai tetteit és diktátornak titulált Vlagyimir Putyint. Zelenszkij ukrán elnök pedig hadifoglyokra cserélné országa legismertebb, oroszbarát milliárdosát.
Biden szerint népirtás
Az amerikai elnök szerint az oroszok népirtást követnek el Ukrajnában. Joe Biden, egy iowai gyárban mondott beszédében először nevezte népirtásnak azt, ami Ukrajnában történik. Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig diktátornak minősítette. Később újságíróknak megerősítette korábbi kijelentéseit és közölte: „a nemzetközi jogászok majd eldöntik, hogy valóban népirtásnak lehet-e nevezni mindezt, de számomra az”. Zelenszkij, ukrán elnök méltatta Biden kijelentéseit, melyek szerinte „igaz szavak, egy igaz embertől”.
Véres csata az acélműben
Heves harcok folynak Mariupolban, az Azovsztál acélgyár birtoklásáért. A szovjet időkben épült ipari létesítmény a védők legfontosabb bázisa. Dr Aglaya Svetkov, az egyik londoni egyetem kutatója szerint az oroszok azért nem tudták még elfoglalni az üzemet, mert annak idején úgy építették, hogy ellenálljon a háborús károknak, hatalmas területén pedig a rengeteg épület kitűnő rejtekhely a védők számára. Az üzemben épületről-épületre folyó elkeseredett harcok dúlnak, a védők néha kézitusában verik vissza a támadókat. Az orosz hadsereg nagyszabású támadásra készül az acélgyár ellen, hogy megszerezze az ellenőrzést Mariupol felelett...
Szerző: RÉDEI OTTHON
2022.04.13.
Biden szerint népirtás
Az amerikai elnök szerint az oroszok népirtást követnek el Ukrajnában. Joe Biden, egy iowai gyárban mondott beszédében először nevezte népirtásnak azt, ami Ukrajnában történik. Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig diktátornak minősítette. Később újságíróknak megerősítette korábbi kijelentéseit és közölte: „a nemzetközi jogászok majd eldöntik, hogy valóban népirtásnak lehet-e nevezni mindezt, de számomra az”. Zelenszkij, ukrán elnök méltatta Biden kijelentéseit, melyek szerinte „igaz szavak, egy igaz embertől”.
Véres csata az acélműben
Heves harcok folynak Mariupolban, az Azovsztál acélgyár birtoklásáért. A szovjet időkben épült ipari létesítmény a védők legfontosabb bázisa. Dr Aglaya Svetkov, az egyik londoni egyetem kutatója szerint az oroszok azért nem tudták még elfoglalni az üzemet, mert annak idején úgy építették, hogy ellenálljon a háborús károknak, hatalmas területén pedig a rengeteg épület kitűnő rejtekhely a védők számára. Az üzemben épületről-épületre folyó elkeseredett harcok dúlnak, a védők néha kézitusában verik vissza a támadókat. Az orosz hadsereg nagyszabású támadásra készül az acélgyár ellen, hogy megszerezze az ellenőrzést Mariupol felelett...
SZALAI ERZSÉBET: GLOBÁLIS KRÍZIS ÉS A MAGYARORSZÁGI SZÉLSŐJOBBOLDAL ÚJABB ELŐRETÖRÉSE
MÉRCE
Szerző: SZALAY ERZSÉBET
2022.04.13.
Április első hetében írom ezeket a sorokat, a háború harmadik hónapjához érve és a magyarországi országgyűlési választások után néhány nappal. Ezek a történések új, különös fényt vetnek a korábban általam a globális és hazai viszonyokról itt a Mércén is elmondottakra.
Az írás összefoglaló részlet Szalai Erzsébet „Lélek és profitráta” című, április végén a Napvilág Kiadónál megjelenő kötetéből. A kötet címét a Mércén 2021 januárjában megjelent, hasonló című cikke ihlette.
Két éve a koronaválság kapcsán azt prognosztizáltam, hogy az először a gazdasági hatalmi viszonyok radikális átrendeződéséhez és a tőkekoncentráció növekedéséhez vezet és/de a pénzügyi injekciók, pénzpumpák segítségével a kapitalizmus egy ideig még stabilizálható lehet. Mindazonáltal ez nem lesz egy hosszú időszak, mivel a globális eladósodás orvoslása előbb-utóbb radikális megszorításokat tesz majd szükségessé – melyek elsősorban a hatalomból kirekesztett széles társadalmi rétegeket érintik majd, vagyis ők fogják viselni a kialakuló válság terheit. A megszorítások nyomában recessziót, csökkenő keresletet és kínálatot és nagy munkanélküliséget jósoltam. A vírus és a fogyasztás korlátozása pedig tovább erodálja majd a humán erőforrásokat – most hozzátéve: immár szemmel láthatóvá téve ezzel az újkapitalizmus egyik legfőbb jellegzetességét, miszerint ez a rendszer felzabálja a profitot előállító humán erőforrásokat.
Nos, ez a fordulat már 2021 őszétől megkezdődött, kiteljesíteni azonban már az orosz-ukrán háború és annak következményei fogják. A vírus által már amúgy is megtépázott globális termelési-értékesítési láncok a nyugati hatalmak Oroszországot sújtó gazdasági szankciói nyomán tovább szakadozhatnak, sőt szét is szakadhatnak. Ez pedig egyrészt stagflációhoz (infláció lassuló vagy csökkenő termelés mellett) vezet, másrészt a már a vírus kezdete óta érzékelhető autark gazdaságpolitikai törekvések további megerősödéséhez.
Szerző: SZALAY ERZSÉBET
2022.04.13.
Az írás összefoglaló részlet Szalai Erzsébet „Lélek és profitráta” című, április végén a Napvilág Kiadónál megjelenő kötetéből. A kötet címét a Mércén 2021 januárjában megjelent, hasonló című cikke ihlette.
Két éve a koronaválság kapcsán azt prognosztizáltam, hogy az először a gazdasági hatalmi viszonyok radikális átrendeződéséhez és a tőkekoncentráció növekedéséhez vezet és/de a pénzügyi injekciók, pénzpumpák segítségével a kapitalizmus egy ideig még stabilizálható lehet. Mindazonáltal ez nem lesz egy hosszú időszak, mivel a globális eladósodás orvoslása előbb-utóbb radikális megszorításokat tesz majd szükségessé – melyek elsősorban a hatalomból kirekesztett széles társadalmi rétegeket érintik majd, vagyis ők fogják viselni a kialakuló válság terheit. A megszorítások nyomában recessziót, csökkenő keresletet és kínálatot és nagy munkanélküliséget jósoltam. A vírus és a fogyasztás korlátozása pedig tovább erodálja majd a humán erőforrásokat – most hozzátéve: immár szemmel láthatóvá téve ezzel az újkapitalizmus egyik legfőbb jellegzetességét, miszerint ez a rendszer felzabálja a profitot előállító humán erőforrásokat.
Nos, ez a fordulat már 2021 őszétől megkezdődött, kiteljesíteni azonban már az orosz-ukrán háború és annak következményei fogják. A vírus által már amúgy is megtépázott globális termelési-értékesítési láncok a nyugati hatalmak Oroszországot sújtó gazdasági szankciói nyomán tovább szakadozhatnak, sőt szét is szakadhatnak. Ez pedig egyrészt stagflációhoz (infláció lassuló vagy csökkenő termelés mellett) vezet, másrészt a már a vírus kezdete óta érzékelhető autark gazdaságpolitikai törekvések további megerősödéséhez.
Ennek megfelelően társadalomszerkezetileg egy vegyes modell válhat egyre inkább valósággá: az autark, de egyben digitális struktúra. Erős önellátási aspirációk, és egy digitális folyosó biztosítása a globális világra.
Politikai megfelelője: szigorú alá-fölérendeltségi viszonyokon alapuló autokrata hatalmi berendezkedés, ötvözve a digitális szféra egyéneinek a virtuális valóság manipulálta hálózatával. Vagyis a kínai modell, mely a nemzetállamokon túl kiterjedhet regionális szintre (ha jellegét, minőségét nem is, de mechanizmusait tekintve utóbbit látjuk most, amikor a háború kihívására erősödik az euroatlanti blokk belső kohéziója), mindazonáltal hosszabb távon megvalósulhat ezen folyamatok ellentettje – de a sors iróniájaként egyben kiterjesztése is. A kínai modell szinte teljes globalizálása, globalizálódása: az autoriter, digitális világállam létrejötte.
De addig még sok lokális háború és járvány jöhet…
Politikai megfelelője: szigorú alá-fölérendeltségi viszonyokon alapuló autokrata hatalmi berendezkedés, ötvözve a digitális szféra egyéneinek a virtuális valóság manipulálta hálózatával. Vagyis a kínai modell, mely a nemzetállamokon túl kiterjedhet regionális szintre (ha jellegét, minőségét nem is, de mechanizmusait tekintve utóbbit látjuk most, amikor a háború kihívására erősödik az euroatlanti blokk belső kohéziója), mindazonáltal hosszabb távon megvalósulhat ezen folyamatok ellentettje – de a sors iróniájaként egyben kiterjesztése is. A kínai modell szinte teljes globalizálása, globalizálódása: az autoriter, digitális világállam létrejötte.
De addig még sok lokális háború és járvány jöhet…
PUTYIN MAGYAR ÁRVÁI
FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.04.13.
Nem bírok szabadulni a magyarországi putyinisták problémájától: igaz, nem is hagyják, annyit szemtelenkednek. De kapják rá bőven a muníciót, néha nem is Moszkvától, hanem bizony Budapesttől. A volt és jövendő magyar miniszterelnök nincs teljesen tisztában a felelősségével és a tettei súlyával: illetve, ha mégis tisztában van, akkor nagy a baj.
Ma másról szerettem volna írni, de az a téma várhat egy napot (az orosz nyelv „átnevezéséről” lett volna szó Ukrajnában, de annak úgyis olyan az eredeti forrása, hogy csak én olvasom a szakmából eredetiben), amit viszont tapasztalok, nem várhat. Éspedig azt tapasztalom, hogy Orbán Viktor vagy elveszítette összes józan eszét és diplomáciai érzékét, vagy igen mocskos játszmába avatta magát, de az országot is, amihez nincs joga.
Sorban menjünk végig a történet elemein, hogy láthatóvá váljék a folyamat. Tehát: az orosz csapatok kivonulása után a Kijevhez közel fekvő (majdhogynem elővárosának számító) Bucsában bestiális tömeggyilkosság nyomait találták meg a bevonuló ukrán alakulatok: egyes áldozatok már hetek óta hevertek az utcán, hátrakötözött kézzel végezték ki őket, másokra egy tömegsírban bukkantak. Körülbelül 320 bucsai lakos tűnt el, most folyik a holttestek azonosítása. Kínzás, mészárlás, nemi erőszak zajlott ott heteken keresztül, egyre több részletre derül fény, már ismerjük a gyilkosok egyik parancsnokát, sőt, néhányat az elkövetők közül is.
Egyedül és kizárólag a Kreml médiája tagad, és terjeszti azt a képtelen, saját magának is ellentmondó legendát, miszerint nem volt semmiféle tömeggyilkosság, „a felvételeken látható holttestek élnek” sőt, „a bevonuló ukrán alakulatok mészárolták le őket hogy az oroszokra foghassák a rémtettet”. Tehát, nincsenek halottak, de azok, akik nincsenek, az ukránok áldozatai... hazudni, kérem tudni kell, vagy legalábbis tudni kéne, pláne egy olyan gyakorlott intézménynek, mint az orosz állam, ami már sok száz éve űzi ezt a sportot.
A Kreml állításait sokan cáfolták már, egy másik lapban én magam is, de valljuk is meg: nincs épelméjű felnőtt ember, aki hitelt adna ezeknek a következetlen, elemista szintű hazugságoknak.
Kivéve Orbán Viktort.
Nem tudom, miért érzi kötelességének, hogy eljátssza a drámai szendét, Putyin alfelébe neki már nincs visszatérés, Magyarország egyszer s mindenkorra a „barátságtalan országok” közé került a Kreml listáján, most már végérvényesen a másik csapatban játszik, de talán a megszokás, talán valami egyéb mégis arra készteti, hogy minden emberi jóérzés dacára kételkedjen a bucsai szörnyűség megtörténtében...
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.04.13.
Ma másról szerettem volna írni, de az a téma várhat egy napot (az orosz nyelv „átnevezéséről” lett volna szó Ukrajnában, de annak úgyis olyan az eredeti forrása, hogy csak én olvasom a szakmából eredetiben), amit viszont tapasztalok, nem várhat. Éspedig azt tapasztalom, hogy Orbán Viktor vagy elveszítette összes józan eszét és diplomáciai érzékét, vagy igen mocskos játszmába avatta magát, de az országot is, amihez nincs joga.
Sorban menjünk végig a történet elemein, hogy láthatóvá váljék a folyamat. Tehát: az orosz csapatok kivonulása után a Kijevhez közel fekvő (majdhogynem elővárosának számító) Bucsában bestiális tömeggyilkosság nyomait találták meg a bevonuló ukrán alakulatok: egyes áldozatok már hetek óta hevertek az utcán, hátrakötözött kézzel végezték ki őket, másokra egy tömegsírban bukkantak. Körülbelül 320 bucsai lakos tűnt el, most folyik a holttestek azonosítása. Kínzás, mészárlás, nemi erőszak zajlott ott heteken keresztül, egyre több részletre derül fény, már ismerjük a gyilkosok egyik parancsnokát, sőt, néhányat az elkövetők közül is.
Egyedül és kizárólag a Kreml médiája tagad, és terjeszti azt a képtelen, saját magának is ellentmondó legendát, miszerint nem volt semmiféle tömeggyilkosság, „a felvételeken látható holttestek élnek” sőt, „a bevonuló ukrán alakulatok mészárolták le őket hogy az oroszokra foghassák a rémtettet”. Tehát, nincsenek halottak, de azok, akik nincsenek, az ukránok áldozatai... hazudni, kérem tudni kell, vagy legalábbis tudni kéne, pláne egy olyan gyakorlott intézménynek, mint az orosz állam, ami már sok száz éve űzi ezt a sportot.
A Kreml állításait sokan cáfolták már, egy másik lapban én magam is, de valljuk is meg: nincs épelméjű felnőtt ember, aki hitelt adna ezeknek a következetlen, elemista szintű hazugságoknak.
Kivéve Orbán Viktort.
Nem tudom, miért érzi kötelességének, hogy eljátssza a drámai szendét, Putyin alfelébe neki már nincs visszatérés, Magyarország egyszer s mindenkorra a „barátságtalan országok” közé került a Kreml listáján, most már végérvényesen a másik csapatban játszik, de talán a megszokás, talán valami egyéb mégis arra készteti, hogy minden emberi jóérzés dacára kételkedjen a bucsai szörnyűség megtörténtében...
TÉRKÉPRE TETTÜK A FIDESZ ÁLTAL KIEMELTTÉ NYILVÁNÍTOTT BERUHÁZÁSOKAT AZ ELMÚLT 4 ÉVBŐL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.04.13.
Az Orbán-kormány 2010 óta úgyszólván gátlás nélkül alkalmazza a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt a számára fontos építkezések felgyorsítása érdekében. Ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztéseken kívül sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális, sőt magánérdekeket szolgáló építkezések minősülhetnek kiemeltnek. Az ilyen beruházások egyfajta „törvényen kívüliséget” élveznek és mostanra behálózzák az egész országot – derül ki a K-Monitor által készített összesítésből. Térképre tettük az összes ilyen projektet 2018 óta.
A Gyurcsány-kormány által bevezetett státusz eredeti oka az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De a Fidesz felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályok 2010 óta tartó felllazításával elérte, hogy ma már szinte bármilyen projekt megkaphatja a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” minősítést.
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.04.13.
A Gyurcsány-kormány által bevezetett státusz eredeti oka az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De a Fidesz felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályok 2010 óta tartó felllazításával elérte, hogy ma már szinte bármilyen projekt megkaphatja a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” minősítést.
Bármilyen helyi jogszabály vagy épp országos törvény felülírható abban az esetben, ha a kormány egy adott beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánít – írtuk meg a kiemelt beruházások elleni civil kampányt bemutató novemberi cikkünkben.
Ehhez az első feltételt maga az eredeti 2006. évi LIII. törvény biztosítja, amelyet az első Gyurcsány-kormány hozott. Ez a jogszabály rengeteg olyan módosításon esett át az elmúlt több mint másfél évtizedben, amivel szinte minden akadály elhárult a mindenkori kormány számára fontos beruházások elől.
Az eredeti szándék az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De már a 2006-os törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. Az előírt összeget aztán levitték 2 milliárdra, a szükséges munkahelyek számát pedig 50-re, de 2010-ig még így is jellemzően közérdekű nagyberuházások valósultak meg. A Magyar Narancs 2018-as cikke 24 ilyen beruházást említ, melyek közt a 4-es metró, a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a Pécs, mint Európa kulturális fővárosa projekt szerepelt...
Ehhez az első feltételt maga az eredeti 2006. évi LIII. törvény biztosítja, amelyet az első Gyurcsány-kormány hozott. Ez a jogszabály rengeteg olyan módosításon esett át az elmúlt több mint másfél évtizedben, amivel szinte minden akadály elhárult a mindenkori kormány számára fontos beruházások elől.
Az eredeti szándék az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De már a 2006-os törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. Az előírt összeget aztán levitték 2 milliárdra, a szükséges munkahelyek számát pedig 50-re, de 2010-ig még így is jellemzően közérdekű nagyberuházások valósultak meg. A Magyar Narancs 2018-as cikke 24 ilyen beruházást említ, melyek közt a 4-es metró, a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a Pécs, mint Európa kulturális fővárosa projekt szerepelt...
A FIDESZ TAROLT A MAGYAR TELEPÜLÉSEKEN, DE VAN PÁR ÉRDEKES KIVÉTEL
G7.HU
Szerzők: PÁLOS MÁTÉ, HOBOT PÉTER
2022.04.13.
Az április 3-i országgyűlési választáson listás szavazatait tekintve eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz. Mindösszesen 351 településen csökkent a kormánypárt támogatottsága.
Elemzéseink szerint a kormánypárt listás eredményei települési szinten a szegénység mértékével, a közmunkások arányával, és az iskolázottsággal mutatnak összefüggést. Kiderült, hogy ahol több a közfoglalkoztatott, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott inkább gyengébben szerepelt a kormánypárt, már ami a pártlistára leadott voksok arányát illeti. A tíz legszegényebb településen például a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a Fidesz.
A különböző faktorok közül a legnagyobb súllyal az iskolázatlanság mértéke, vagyis a legfeljebb nyolc általános végzettek százalékos aránya korrelál a Fidesz listás eredményeivel települési szintén. Minél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága. A több érettségizett vagy azután is tovább tanuló felnőttel egy adott településen alacsonyabb Fidesz-támogatottság jár együtt...
Szerzők: PÁLOS MÁTÉ, HOBOT PÉTER
2022.04.13.
Az április 3-i országgyűlési választáson listás szavazatait tekintve eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz. Mindösszesen 351 településen csökkent a kormánypárt támogatottsága.
Elemzéseink szerint a kormánypárt listás eredményei települési szinten a szegénység mértékével, a közmunkások arányával, és az iskolázottsággal mutatnak összefüggést. Kiderült, hogy ahol több a közfoglalkoztatott, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott inkább gyengébben szerepelt a kormánypárt, már ami a pártlistára leadott voksok arányát illeti. A tíz legszegényebb településen például a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a Fidesz.
A különböző faktorok közül a legnagyobb súllyal az iskolázatlanság mértéke, vagyis a legfeljebb nyolc általános végzettek százalékos aránya korrelál a Fidesz listás eredményeivel települési szintén. Minél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága. A több érettségizett vagy azután is tovább tanuló felnőttel egy adott településen alacsonyabb Fidesz-támogatottság jár együtt...
KARÁCSONY GERGELY: NEM AZ ÖSSZEFOGÁS OKOZTA A VESZTÜNKET, HANEM ANNAK A HIÁNYA
TELEX
Riporter: BÍRÓ MARIANNA
2022.04.13.
„Az ég szerelmére, akkorát buktunk, mint az üveges tót. Tehát akinek ezek után nincs felelősségérzete az ellenzéki oldalon, aki nem tesz fel magának kérdéseket, vagy aki úgy érzi, hogy mindent jól csinált, az szerintem pszichopata” – mondja Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint nem igaz, hogy a hat párt vezetői egy olyan politikai kartellt alkotnának, ami a sorban álló, lángoló tehetségű politikusok kirekesztésével van elfoglalva. Ugyanakkor azt elismeri, az az egység, amit kiírtak a plakátokra, nem jött létre politikai, tartalmi, bizalmi értelemben, de erre lehet, hogy nem is volt idő.
Szeretne egy kicsit „gyurcsányabb” lenni?
Ha nem hangzana ilyen bénán, inkább azt mondanám: én „karácsonyabb” szeretnék lenni. Vége van ennek a választásnak, és itt, a Városházán sok mindent jegeltünk annak érdekében, hogy ne okozzunk problémát a koalíciós együttműködésben, de most megyünk tovább, ezért „karácsonyabb” leszek a Karácsonynál.
Azaz gondok lesznek a koalíciós együttműködésben?
Nem, arra utaltam, hogy folytatjuk a programom végrehajtását, olyan lépésekkel, amiket az ember nem a választási kampányban tud és akar megtenni.
Például?
Például a pesti alsó rakpart tervezése során volt az a korábbi szakmai döntés, hogy a Lánchídtól délre eső rész teljesen autómentes lesz. Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá.
Mert?
Mert a kampány a leegyszerűsített igazságok világa, erre jön a Fidesz propagandagépezete, ami a leegyszerűsítéseket az ostobaságig fokozza, és teljesen biztos, hogy akármit is csinálok, mondok, azt kiforgatták volna. Nem akartam, hogy bizonyos jelöltek azt gondolják, az ő választási esélyeiket ez bármilyen módon befolyásolja. Nekem meggyőződésem, hogy nem befolyásolta volna, de most már ezen túl is vagyunk, a főváros pedig végrehajtja a programját...
Riporter: BÍRÓ MARIANNA
2022.04.13.
Szeretne egy kicsit „gyurcsányabb” lenni?
Ha nem hangzana ilyen bénán, inkább azt mondanám: én „karácsonyabb” szeretnék lenni. Vége van ennek a választásnak, és itt, a Városházán sok mindent jegeltünk annak érdekében, hogy ne okozzunk problémát a koalíciós együttműködésben, de most megyünk tovább, ezért „karácsonyabb” leszek a Karácsonynál.
Azaz gondok lesznek a koalíciós együttműködésben?
Nem, arra utaltam, hogy folytatjuk a programom végrehajtását, olyan lépésekkel, amiket az ember nem a választási kampányban tud és akar megtenni.
Például?
Például a pesti alsó rakpart tervezése során volt az a korábbi szakmai döntés, hogy a Lánchídtól délre eső rész teljesen autómentes lesz. Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá.
Mert?
Mert a kampány a leegyszerűsített igazságok világa, erre jön a Fidesz propagandagépezete, ami a leegyszerűsítéseket az ostobaságig fokozza, és teljesen biztos, hogy akármit is csinálok, mondok, azt kiforgatták volna. Nem akartam, hogy bizonyos jelöltek azt gondolják, az ő választási esélyeiket ez bármilyen módon befolyásolja. Nekem meggyőződésem, hogy nem befolyásolta volna, de most már ezen túl is vagyunk, a főváros pedig végrehajtja a programját...
ELLENZÉKBUKTATÓ VÁLASZTÁS
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: JUHÁSZ ATTILA
2022.04.08.
A „kiábrándult fideszesek” helyett a kiábrándult ellenzéki szavazók döntötték el a választást.
Az országgyűlési választás eredményének kialakulásában nem a Fidesz táborának mérsékelt bővülése volt a döntő, hanem az, hogy az ellenzék 2018-hoz képest nemhogy növekedni nem tudott, de egyenesen elveszített több mint 850 ezer szavazót. Ez a brutális veszteség leginkább abból adódhat, hogy a 2018-as Jobbik-szavazók túlnyomó többsége nem támogatta az ellenzék közös listáját, sőt valószínű, hogy a szavazatvesztés nemcsak az egykori jobbikosok körére terjedt ki. Ebből is következik, hogy a hatpárti ellenzék a felelősséget a vereségért nem háríthatja kizárólag az elnyomó Orbán-rezsimre vagy a „külsős” ellenzéki miniszterelnök-jelöltre. Az ellenzéki pártok szereplőinek szembe kell nézniük a belső okokkal is, a saját felelőséggel, a stratégiai hibákkal, hiányosságokkal és alapkérdésekkel, mert ha ez elmarad, esély sem lesz a kiút megtalálására.
Az eredmény: K. O.
Nincs mit szépíteni, a kormánypárt kiütéses győzelmet aratott a választáson. A lényegét tekintve nincs olyan választási adat, amelyet pozitívumként könyvelhetne el az ellenzék. Míg négy évvel ezelőtt belföldön több listás szavazatot kapott a most együttműködő hat ellenzéki párt (2,8 millió), mint a Fidesz (2,6 millió), addig most az ellenzéki lista csak 1,8 millió voksot szerzett, ami közel 1 millióval kevesebb, mint a Fidesz listás szavazatainak száma. Így már nemcsak a határon túli levélszavazatok miatt van többsége a kormánypárti listának, hanem azok nélkül is óriási az ellenzék hátránya.
Az egyéni választókerületekben szintén jelentős a visszaesés: a 2018-as szavazatszámokhoz képest 14-15 százalékkal kevesebb voksot kaptak az ellenzéki jelöltek, de van, ahol ennek többszöröse a szavazatvesztés. Még budapesti választókerületekre is igaz, hogy bár azokat kettő kivételével mind megnyerte az ellenzék, a jelöltjeikre leadott szavazatok száma a fővárosban is mintegy 10 százalékkal csökkent. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a választásra jogosultak száma eleve kevesebb, és a részvétel is valamelyest alacsonyabb volt, de az ellenzék veszteségei így is súlyosak, miközben a Fidesz minden településtípust tekintve erősödött, így Budapesten is több szavazatot kapott, mint négy évvel korábban. Vidéken pedig szinte kizárólagossá vált a kormánypárt dominanciája, az erőviszonyok változása miatt utólag nem is lehet billegő körzetekről beszélni, a Fidesz szerzett képviselői mandátumot még olyan helyeken is, amelyeket biztosan ellenzéki többségűnek gondoltak (lásd például Dunaújvárost, Miskolcot, Nyíregyházát vagy Pest megye néhány választókerületét).
Összességében azért hatott sokakra letaglózóan az eredmény, mert az ellenzéki oldalon a hatpárti együttműködés megléte miatt az volt az általános várakozás, hogy 2002 óta az idei lesz a legszorosabb választás. Széles körben elfogadottá vált, hogy megszűnt a centrális erőtér, ismét két nagy politikai tömb áll egymással szemben, ami szoros küzdelmet hoz majd. Bár a közvélemény-kutatások egy része már az előválasztás utáni időszaktól kezdve azt jelezte, hogy nyílik az olló a Fidesz javára (a választások előtt közvetlenül a Medián már a tényleges eredménytől nem is olyan távoli 50–40-es vezetést mért a biztos szavazó pártválasztók körében), ezekre a jelzésekre kevesen figyeltek, és a kétharmados többséget valóban nem is jósolta senki. Ehhez képest a kormánypárt a 2010-esnél is nagyobb győzelmet aratott, önmagában is minden eddiginél biztosabb kétharmada van, mégpedig úgy, hogy hatszázalékos eredménnyel parlamentbe jutott a Mi Hazánk, amely bizonyos esetekben inkább a kormánypárttal szavazhat együtt. A szélsőjobboldali pártnak ráadásul minden esélye megvan a további erősödésre, hiszen a jövőben nagyobb eséllyel szívhatja fel a Fideszről esetleg lemorzsolódó szavazókat, mint a többi ellenzéki párt...
Szerző: JUHÁSZ ATTILA
2022.04.08.
Az országgyűlési választás eredményének kialakulásában nem a Fidesz táborának mérsékelt bővülése volt a döntő, hanem az, hogy az ellenzék 2018-hoz képest nemhogy növekedni nem tudott, de egyenesen elveszített több mint 850 ezer szavazót. Ez a brutális veszteség leginkább abból adódhat, hogy a 2018-as Jobbik-szavazók túlnyomó többsége nem támogatta az ellenzék közös listáját, sőt valószínű, hogy a szavazatvesztés nemcsak az egykori jobbikosok körére terjedt ki. Ebből is következik, hogy a hatpárti ellenzék a felelősséget a vereségért nem háríthatja kizárólag az elnyomó Orbán-rezsimre vagy a „külsős” ellenzéki miniszterelnök-jelöltre. Az ellenzéki pártok szereplőinek szembe kell nézniük a belső okokkal is, a saját felelőséggel, a stratégiai hibákkal, hiányosságokkal és alapkérdésekkel, mert ha ez elmarad, esély sem lesz a kiút megtalálására.
Az eredmény: K. O.
Nincs mit szépíteni, a kormánypárt kiütéses győzelmet aratott a választáson. A lényegét tekintve nincs olyan választási adat, amelyet pozitívumként könyvelhetne el az ellenzék. Míg négy évvel ezelőtt belföldön több listás szavazatot kapott a most együttműködő hat ellenzéki párt (2,8 millió), mint a Fidesz (2,6 millió), addig most az ellenzéki lista csak 1,8 millió voksot szerzett, ami közel 1 millióval kevesebb, mint a Fidesz listás szavazatainak száma. Így már nemcsak a határon túli levélszavazatok miatt van többsége a kormánypárti listának, hanem azok nélkül is óriási az ellenzék hátránya.
Az egyéni választókerületekben szintén jelentős a visszaesés: a 2018-as szavazatszámokhoz képest 14-15 százalékkal kevesebb voksot kaptak az ellenzéki jelöltek, de van, ahol ennek többszöröse a szavazatvesztés. Még budapesti választókerületekre is igaz, hogy bár azokat kettő kivételével mind megnyerte az ellenzék, a jelöltjeikre leadott szavazatok száma a fővárosban is mintegy 10 százalékkal csökkent. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a választásra jogosultak száma eleve kevesebb, és a részvétel is valamelyest alacsonyabb volt, de az ellenzék veszteségei így is súlyosak, miközben a Fidesz minden településtípust tekintve erősödött, így Budapesten is több szavazatot kapott, mint négy évvel korábban. Vidéken pedig szinte kizárólagossá vált a kormánypárt dominanciája, az erőviszonyok változása miatt utólag nem is lehet billegő körzetekről beszélni, a Fidesz szerzett képviselői mandátumot még olyan helyeken is, amelyeket biztosan ellenzéki többségűnek gondoltak (lásd például Dunaújvárost, Miskolcot, Nyíregyházát vagy Pest megye néhány választókerületét).
Összességében azért hatott sokakra letaglózóan az eredmény, mert az ellenzéki oldalon a hatpárti együttműködés megléte miatt az volt az általános várakozás, hogy 2002 óta az idei lesz a legszorosabb választás. Széles körben elfogadottá vált, hogy megszűnt a centrális erőtér, ismét két nagy politikai tömb áll egymással szemben, ami szoros küzdelmet hoz majd. Bár a közvélemény-kutatások egy része már az előválasztás utáni időszaktól kezdve azt jelezte, hogy nyílik az olló a Fidesz javára (a választások előtt közvetlenül a Medián már a tényleges eredménytől nem is olyan távoli 50–40-es vezetést mért a biztos szavazó pártválasztók körében), ezekre a jelzésekre kevesen figyeltek, és a kétharmados többséget valóban nem is jósolta senki. Ehhez képest a kormánypárt a 2010-esnél is nagyobb győzelmet aratott, önmagában is minden eddiginél biztosabb kétharmada van, mégpedig úgy, hogy hatszázalékos eredménnyel parlamentbe jutott a Mi Hazánk, amely bizonyos esetekben inkább a kormánypárttal szavazhat együtt. A szélsőjobboldali pártnak ráadásul minden esélye megvan a további erősödésre, hiszen a jövőben nagyobb eséllyel szívhatja fel a Fideszről esetleg lemorzsolódó szavazókat, mint a többi ellenzéki párt...
MICSODA?! MEGSZORÍTÁSOK JÖNNEK MAGYARORSZÁGON?
PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2022.04.13.
...Kiigazítási kényszerben a kormány? 4+4 jel, ami erre utal
Az már hónapokkal ezelőtt eldőlt, hogy az a fiskális politika, amit a kormány egészen a választásokig képviselt, nem folytatható tovább. A fordulatot már a kormány maga kezdte el a 2021-re tervezett beruházások közül 350 milliárd forintnyi tétel befagyasztásával, majd a 2022-re tervezett beruházási kiadások közül 750 milliárd forintnyi tétel elhalasztásával. Ez utóbbi segítségével célozta meg a kormány a 4,9%-os GDP-arányos hiánycélt 2022-ben, a korábban vállalt 5,9% helyett. Nem véletlen, ugyanis az 5,9%-os hiánycél Európa egyik legmagasabb deficitje lett volna, amivel felhívta volna magára a befektetők és a hitelminősítők figyelmét Magyarország. Ezért sem volt tartható a magasabb deficit.
Az elemzők körében konszenzus van abban, hogy már csak az a kérdés, hogy idén, valamint jövőre mekkora fordulat áll be a költségvetésben, vagyis, hogy a kormány mennyire vált a költekező fiskális politikáról az egyensúlyteremtő, restriktív politikára.
Szerző: CSIKI GERGELY
2022.04.13.
Az már hónapokkal ezelőtt eldőlt, hogy az a fiskális politika, amit a kormány egészen a választásokig képviselt, nem folytatható tovább. A fordulatot már a kormány maga kezdte el a 2021-re tervezett beruházások közül 350 milliárd forintnyi tétel befagyasztásával, majd a 2022-re tervezett beruházási kiadások közül 750 milliárd forintnyi tétel elhalasztásával. Ez utóbbi segítségével célozta meg a kormány a 4,9%-os GDP-arányos hiánycélt 2022-ben, a korábban vállalt 5,9% helyett. Nem véletlen, ugyanis az 5,9%-os hiánycél Európa egyik legmagasabb deficitje lett volna, amivel felhívta volna magára a befektetők és a hitelminősítők figyelmét Magyarország. Ezért sem volt tartható a magasabb deficit.
Az elemzők körében konszenzus van abban, hogy már csak az a kérdés, hogy idén, valamint jövőre mekkora fordulat áll be a költségvetésben, vagyis, hogy a kormány mennyire vált a költekező fiskális politikáról az egyensúlyteremtő, restriktív politikára.
- Az OTP Bank elemzői a 2022-es évre 0,5%-os GDP-arányos kiigazítási igényt látnak, míg jövőre ez 3%-ra hízhat.
- A Raiffeisen Bank közgazdászai úgy vélik, hogy az idei 4,9%-os hiánycélját tartania kéne a kormánynak, ám ehhez már 1-1,5%-os GDP-arányos kiigazításra van szükség, a költségvetést meghatározó körülmények ugyanis jelentősen megváltoztak, többek között a háború miatt.
- Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint nem kizárt, hogy idén a GDP 1%-ának megfelelő egyensúlyjavításról kellene döntenie a kormánynak.
- Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában jelezte, hogy a költségvetési hiány okozta egyensúlytalanság korrekcióra szorul. Szerinte már a háború nélkül is mintegy 2%-os korrekcióra lett volna szükség.
A fenti szakértői véleményeket támasztják alá a kormány egyértelmű jelzései és az aktuális költségvetési folyamatok:
- Varga Mihály pénzügyminiszter a háború kirobbanását követő hetekben jelezte: át kell írni a növekedési terveket az orosz-ukrán konfliktus miatt (3-4% lehet idén a GDP-növekedés) és már akkor kijelentette, hogy a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
A fenti szakértői véleményeket támasztják alá a kormány egyértelmű jelzései és az aktuális költségvetési folyamatok:
- Varga Mihály pénzügyminiszter a háború kirobbanását követő hetekben jelezte: át kell írni a növekedési terveket az orosz-ukrán konfliktus miatt (3-4% lehet idén a GDP-növekedés) és már akkor kijelentette, hogy a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
- Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján többször is hangoztatta, hogy a pénzügyi stabilitás, vagyis a költségvetési hiánycél kordában tartása és csökkentése alapvetés. Szerinte azonban fennáll a kockázata annak, hogy nem lesznek európai szintű fellépések a magas energiaárak ellen, ami pedig kikezdheti a rezsicsökkentés fenntartását.
Egy ilyen esetben azonban lépne a kormány, akár a különadók emelésével.
- Március végén érkezett egy hír a kormányzati körökből, miszerint idén még drágább lehet a rezsicsökkentés (700-800 milliárd forintba fájhat), ezért is van szükség újratervezésre a költségvetésben.
- Mindezekhez jött hozzá a múlt pénteken megjelent előzetes első negyedéves költségvetési adat, ami azt mutatta: márciusban sem jött fellélegzés a büdzsében, a választások előtti időszakban az év egynegyede alatt teljesült az egész évre tervezett nominális deficit közel háromnegyede...
AZ ALAKULÓ ÜLÉS BOJKOTTÁLÁSA HAMIS KÉPMUTATÁS, HA AZ EGÉSZ PARLAMENTET NEM BOJKOTTÁLJA AZ ELLENZÉK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.13.
Az ellenzéki összefogás máris szétesett, nemcsak a súlyos választási vereség miatt, hanem a parlament alakuló ülésének bojkottja körüli vita mentén is. Bármennyire nevetséges, már az is haladás, hogy 12 év elvtelen kollaboráció és az Orbán-rendszer pénzért történő legitimálása után, az ellenzékben felmerült az a gondolat, hogy szabad-e egy olyan parlamentbe beülni, amelyben nincsenek biztosítva a parlamenti munkához szükséges feltételek és a parlamenti kisebbség jogai. Szabad-e a jelenlétükkel a demokrácia hamis látszatát adni a diktatúrának?
A közvéleménynek meg kell elégednie a kérdésfeltevés nagyszerűségével, mert az Orbán-rendszer első 12 éve után az ellenzék csak eddig jutott el, illetve a magyar társadalom ennek a kérdésnek a megfogalmazására kényszerítette mindössze. A kérdésre ugyanis az ellenzék egyértelmű válasza az, hogy igen. Szabad és kívánatos egy fasiszta diktatúra díszletparlamentjében jelen lenni, s ezzel a diktatúrát legitimálni, egy önkényuralmi rendszer erőszakkal hozott törvénytelen törvényeit hitelesíteni. Legfeljebb az alakuló ülést kell bojkottálni.
Ebben sincs összhang, mert az ellenzék egyik része szerint az alakuló ülést bojkottálni kell, a másik része szerint nem kell, mert nevetséges. Ebben pedig igazuk van, mert mi az, ami miatt a bojkott jogos az alakuló ülésre, de nem jogos a parlament egészére? Ha az alakuló ülést az ellenzéki (parlamenti kisebbségi) jogok teljes hiánya miatt bojkottálni kell, akkor a parlament egészét miért nem kell, ha ezek a kisebbségi jogfosztások a parlamenti ciklus egész ideje alatt fennállnak? Van-e erre a kérdésre elfogadható válasz?
Nem szeretnénk ízléstelenek lenni, de a lelkiismeret megnyugtatásának ez a módja megfelel annak, amikor valaki a házasságtörést óvszerrel követi el, mintha akkor nem csinálna semmit. Azt hiszi az ellenzéki pártok némelyike, hogy ha az alakuló ülésen nem vesznek részt, és ezzel kifejezi a tiltakozását, akkor megtett mindent a jogsértő állapottal szemben, és feloldozza őt annak a felelőssége alól, hogy az alakuló ülést követően a teljes parlamenti ciklusban legitimációt adnak egy általuk is önkényuralomnak nevezett rendszernek, és felesküsznek egy érvénytelen alaptörvényre.
A mi álláspontunk 12 éve változatlan, hogy mivel a Nemzeti Együttműködés Rendszere az alkotmányos rend megdöntésével jött létre, önkényesen eltörölte a demokratikus Alkotmányt, a létezése is államellenes bűncselekmény, ezért az egész rendszert bojkottálni kell, és ki kell hirdetni a törvénytelen és érvénytelen voltát. Ennek megfelelően nem szabad részt venni az Orbán által előre elcsalt és a Fidesz mindenkori kétharmados győzelmére beállított választási komédiában sem, amelynek egyetlen célja a magyar nép becsapása és az Orbán-rendszer törvénytelen legitimálása.
Azt is elmondtuk minden alkalommal, hogy aki a választáson elindul, és szükségszerűen vereséget szenved, az utólag nem hivatkozhat arra, hogy ez egy csaló választás. Ahogy arra sem hivatkozhat az ellenzék, hogy az alaptörvény illegitim és törvénytelen, ha az alaptörvény szerint kiírt választáson részt vesznek. Az ellenzék ezekből az ellentmondásokból nem tud kitörni, mert ha bojkottálják most a parlamentet, akkor miért nem bojkottálták a választást? Ha bojkottálják az alakuló ülést, akkor miért nem bojkottálják az egész parlamentet?
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.13.
A közvéleménynek meg kell elégednie a kérdésfeltevés nagyszerűségével, mert az Orbán-rendszer első 12 éve után az ellenzék csak eddig jutott el, illetve a magyar társadalom ennek a kérdésnek a megfogalmazására kényszerítette mindössze. A kérdésre ugyanis az ellenzék egyértelmű válasza az, hogy igen. Szabad és kívánatos egy fasiszta diktatúra díszletparlamentjében jelen lenni, s ezzel a diktatúrát legitimálni, egy önkényuralmi rendszer erőszakkal hozott törvénytelen törvényeit hitelesíteni. Legfeljebb az alakuló ülést kell bojkottálni.
Ebben sincs összhang, mert az ellenzék egyik része szerint az alakuló ülést bojkottálni kell, a másik része szerint nem kell, mert nevetséges. Ebben pedig igazuk van, mert mi az, ami miatt a bojkott jogos az alakuló ülésre, de nem jogos a parlament egészére? Ha az alakuló ülést az ellenzéki (parlamenti kisebbségi) jogok teljes hiánya miatt bojkottálni kell, akkor a parlament egészét miért nem kell, ha ezek a kisebbségi jogfosztások a parlamenti ciklus egész ideje alatt fennállnak? Van-e erre a kérdésre elfogadható válasz?
Nem szeretnénk ízléstelenek lenni, de a lelkiismeret megnyugtatásának ez a módja megfelel annak, amikor valaki a házasságtörést óvszerrel követi el, mintha akkor nem csinálna semmit. Azt hiszi az ellenzéki pártok némelyike, hogy ha az alakuló ülésen nem vesznek részt, és ezzel kifejezi a tiltakozását, akkor megtett mindent a jogsértő állapottal szemben, és feloldozza őt annak a felelőssége alól, hogy az alakuló ülést követően a teljes parlamenti ciklusban legitimációt adnak egy általuk is önkényuralomnak nevezett rendszernek, és felesküsznek egy érvénytelen alaptörvényre.
A mi álláspontunk 12 éve változatlan, hogy mivel a Nemzeti Együttműködés Rendszere az alkotmányos rend megdöntésével jött létre, önkényesen eltörölte a demokratikus Alkotmányt, a létezése is államellenes bűncselekmény, ezért az egész rendszert bojkottálni kell, és ki kell hirdetni a törvénytelen és érvénytelen voltát. Ennek megfelelően nem szabad részt venni az Orbán által előre elcsalt és a Fidesz mindenkori kétharmados győzelmére beállított választási komédiában sem, amelynek egyetlen célja a magyar nép becsapása és az Orbán-rendszer törvénytelen legitimálása.
Azt is elmondtuk minden alkalommal, hogy aki a választáson elindul, és szükségszerűen vereséget szenved, az utólag nem hivatkozhat arra, hogy ez egy csaló választás. Ahogy arra sem hivatkozhat az ellenzék, hogy az alaptörvény illegitim és törvénytelen, ha az alaptörvény szerint kiírt választáson részt vesznek. Az ellenzék ezekből az ellentmondásokból nem tud kitörni, mert ha bojkottálják most a parlamentet, akkor miért nem bojkottálták a választást? Ha bojkottálják az alakuló ülést, akkor miért nem bojkottálják az egész parlamentet?
...
ORBÁN ERŐSEBB, MINT VALAHA, DE MIHEZ KEZD AZ ISZONYÚ MAGÁNNYAL?
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2022.04.13.
A miniszterelnök sosem volt még ennyire elszigetelt Európában, és ennek most valódi következménye is lehet. Az egyetlen reménye Marine Le Pen esetleges győzelme lehet, ugyanakkor a kormányfő furcsa pávatáncra kényszerülhet, ha nem akar sok pénzt veszíteni.
Milyen furcsán táncol a páva
– gondolhatták a magyar emberek, amikor megnézték az ötödszörre frissen megválasztott Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóját, illetve azzal szembesültek, hogyan szavaztak a fideszes képviselők az Európai Parlamentben az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban.
A pávatánc régóta Orbán Viktor egyik védjegye az Európai Unióban. Ennek a lényege az, hogy a magyar kormány tesz egy korábban elképzelhetetlen dolgot, előrelép kettőt, majd a brutális nyugati ledöbbenés, a hangos tiltakozás után visszalép egyet. Így még mindig előrébb van, mint korábban volt, miközben azt mutatta a szövetségeseknek, hogy lehet vele tárgyalni, képes a korrekcióra.
Most viszont kicsit máshogy táncol a páva, mint korábban,
és lehet, hogy már nem fogják akkora nyugalommal nézni a visszalépéseit, mint eddig. Az ötödik Orbán-kormány minden eddiginél nagyobb belföldi felhatalmazással lép hivatalba, miközben soha nem volt még ennyire elszigetelt külföldön. És ez okozhat még problémákat a jövőben...
Szerző: KERNER ZSOLT
2022.04.13.
Milyen furcsán táncol a páva
– gondolhatták a magyar emberek, amikor megnézték az ötödszörre frissen megválasztott Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóját, illetve azzal szembesültek, hogyan szavaztak a fideszes képviselők az Európai Parlamentben az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban.
A pávatánc régóta Orbán Viktor egyik védjegye az Európai Unióban. Ennek a lényege az, hogy a magyar kormány tesz egy korábban elképzelhetetlen dolgot, előrelép kettőt, majd a brutális nyugati ledöbbenés, a hangos tiltakozás után visszalép egyet. Így még mindig előrébb van, mint korábban volt, miközben azt mutatta a szövetségeseknek, hogy lehet vele tárgyalni, képes a korrekcióra.
Most viszont kicsit máshogy táncol a páva, mint korábban,
és lehet, hogy már nem fogják akkora nyugalommal nézni a visszalépéseit, mint eddig. Az ötödik Orbán-kormány minden eddiginél nagyobb belföldi felhatalmazással lép hivatalba, miközben soha nem volt még ennyire elszigetelt külföldön. És ez okozhat még problémákat a jövőben...
MÉG A GYEREKET NEVELŐK BÉRÉT SEM TUDTA FELZÁRKÓZTATNI AZ ORBÁN-KORMÁNY
MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2022.04.13.
.jpg)
A legfrissebb statisztikák alapján mit sem ér a bérrobbanás és a bérfelzárkóztatás, még 2010-ben is jobban állt a rangsorban Magyarország, mint most. És ez az állítás még az adókedvezmények fókuszába helyezett gyereket nevelőkre is igaz. Az ok: a kormány gyakran forintgyengítőnek tartott politikája.
Orbán Viktor a választás utáni beszédében úgy fogalmazott, akkora győzelmet arattak, hogy azt még Brüsszelből, sőt, a Holdról is látni lehet. Az elmúlt években tapasztalt bérrobbanásnak titulált béremelkedések ellenére sem mondható el ez a hazai nettó fizetésekről. Ezt a bérfelzárkóz(tat)ást legfeljebb csak Orbán Viktorék láthatják a Karmelita Kolostorból - igaz, ezt illetően nem is volt kérdés soha, hiszen a kormánypropagandában időről időre előkerült a bérek száguldása valamilyen aspektusból. Azonban azt, amit Orbánék látnak, nemhogy a Holdról, de még Brüsszelből sem látni. Mutatjuk és mondjuk, miért nem...
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2022.04.13.
.jpg)
Orbán Viktor a választás utáni beszédében úgy fogalmazott, akkora győzelmet arattak, hogy azt még Brüsszelből, sőt, a Holdról is látni lehet. Az elmúlt években tapasztalt bérrobbanásnak titulált béremelkedések ellenére sem mondható el ez a hazai nettó fizetésekről. Ezt a bérfelzárkóz(tat)ást legfeljebb csak Orbán Viktorék láthatják a Karmelita Kolostorból - igaz, ezt illetően nem is volt kérdés soha, hiszen a kormánypropagandában időről időre előkerült a bérek száguldása valamilyen aspektusból. Azonban azt, amit Orbánék látnak, nemhogy a Holdról, de még Brüsszelből sem látni. Mutatjuk és mondjuk, miért nem...
ÖNÖK KÉRTÉK, ŐK TELJESÍTIK
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.13.
Varga Judit itt a választás környékén kicsit elcsöndesült, hegedülgetett csak, magában dekázgatott mélán. De most, hogy kétharmaddal megint tágra nyílt a világ, újra szembe jön vele a jogállam, amivel miniszterségének kezdete óta küzd több-kevesebb sikerrel. Igaz, jó darabig még meghatározni sem tudta mi az, elborzadva állt előtte, és nagy dilemmájában – vagy Orbánnak tett fogadalmában, miszerint élete árán is megvédi őt a rá törő Brüsszeltől – odáig is eljutott, hogy ugyan a jogállam, mint fogalom definiálhatatlan és nem megfogható, ennek ellenére kies hazánk az abban foglalt minden kritériumnak megfelel, sőt, még jobban felel meg.
Érezzük már itt, ezen a ponton a logikai zűrzavart, a fajsúlyos ambivalenciát, ami Varga Judit és a jogállam közt feszül, és látjuk azt is, ezek ketten dűlőre soha nem jutnak. Mert amiről nem tudom, hogyan kellene kinéznie, föl sem ismerem, nincs olyan, mint a vakrandin, hogy rózsa lesz a lukában vagy fideszes fülbevaló – tenyérnyi – a fülében, és akkor ő biztosan a magyar köztársasági elnök. Az ilyesmik vetik fel a jogállam hiányát – más sokak mellett, amiket majd megemlegetünk –, de Varga Judit például ezt a feltételt sem ismeri, és ennek ellenére állítja, hogy Neria a lehetséges világok legjobbika. Brüsszel szerint pedig nem, és máris előttünk áll a drámai konfliktus.
Most már nekilátott ugyanis a megállított Brüsszel tetemre hívni Orbán játszóterét, amit amúgy valami különös okból kifolyólag Magyarországnak neveznek, és luxembourgi kihelyezett tagozatán, az Általános Ügyek Tanácsán előkészítő tárgyalást tart jogállamiságunk helyzetéről és mibenlétéről. Sokszor volt már ilyen, ez azonban az Unió történetében először vérre megy. Itt kezdődik az a folyamat, aminek a végén eldől, hogy tovább finanszírozzák-e a közösség közepén egy fasiszta állam tobzódását, vagy azt mondják, most már aztán elég. Magyarul, kap-e pénzt kies hazánk vagy nem, s mivel pár ezer milliárdról van szó, ez egyáltalán nem mindegy.
Varga Judit tehát elutazott harcolni, és a nyilvánosság elé tárta érvkészletét, amivel a sorosita Brüsszelt Luxembourgban le kívánja győzni, akárha a búsképű lovag a szélmalmokat. És olvasva, mivel akarja elámítani az – állítása szerint – jogász kollégáit, nem őt sajnálva, de halkan megjegyezzük, bár ne tette volna. A saját, és a mi érdekünkben sem. Sok mindent delirált Orbán előre tolt helyőrsége, de mindezen ostobaságok közül egyre fókuszálunk most csupán, és nem azért, mert restek volnánk az összeset kivesézni, hanem mert ennél az egynél rikkantottunk fel: szüret. Mert és ugyanis ebben az egyben benne volt Varga Judit összes ostobasága...
Szerző: Rezeda
2022.04.13.
Érezzük már itt, ezen a ponton a logikai zűrzavart, a fajsúlyos ambivalenciát, ami Varga Judit és a jogállam közt feszül, és látjuk azt is, ezek ketten dűlőre soha nem jutnak. Mert amiről nem tudom, hogyan kellene kinéznie, föl sem ismerem, nincs olyan, mint a vakrandin, hogy rózsa lesz a lukában vagy fideszes fülbevaló – tenyérnyi – a fülében, és akkor ő biztosan a magyar köztársasági elnök. Az ilyesmik vetik fel a jogállam hiányát – más sokak mellett, amiket majd megemlegetünk –, de Varga Judit például ezt a feltételt sem ismeri, és ennek ellenére állítja, hogy Neria a lehetséges világok legjobbika. Brüsszel szerint pedig nem, és máris előttünk áll a drámai konfliktus.
Most már nekilátott ugyanis a megállított Brüsszel tetemre hívni Orbán játszóterét, amit amúgy valami különös okból kifolyólag Magyarországnak neveznek, és luxembourgi kihelyezett tagozatán, az Általános Ügyek Tanácsán előkészítő tárgyalást tart jogállamiságunk helyzetéről és mibenlétéről. Sokszor volt már ilyen, ez azonban az Unió történetében először vérre megy. Itt kezdődik az a folyamat, aminek a végén eldől, hogy tovább finanszírozzák-e a közösség közepén egy fasiszta állam tobzódását, vagy azt mondják, most már aztán elég. Magyarul, kap-e pénzt kies hazánk vagy nem, s mivel pár ezer milliárdról van szó, ez egyáltalán nem mindegy.
Varga Judit tehát elutazott harcolni, és a nyilvánosság elé tárta érvkészletét, amivel a sorosita Brüsszelt Luxembourgban le kívánja győzni, akárha a búsképű lovag a szélmalmokat. És olvasva, mivel akarja elámítani az – állítása szerint – jogász kollégáit, nem őt sajnálva, de halkan megjegyezzük, bár ne tette volna. A saját, és a mi érdekünkben sem. Sok mindent delirált Orbán előre tolt helyőrsége, de mindezen ostobaságok közül egyre fókuszálunk most csupán, és nem azért, mert restek volnánk az összeset kivesézni, hanem mert ennél az egynél rikkantottunk fel: szüret. Mert és ugyanis ebben az egyben benne volt Varga Judit összes ostobasága...
ORBÁN AZ UTOLSÓ PILLANATIG KIVÁR, HOGY (ÁT)MENTHETŐ-E SZIJJÁRTÓ KÜLÜGYMINISZTERKÉNT – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.04.13.
Orbán mindig a következő időszakra időzít
A HVG-nek egy, a kormányzati ügyekre rálátó forrás azt mondta, hogy Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági- és külügyminiszterre fontos megbízás vár a következő kormányban.
Szerző: huppa.hu
2022.04.13.
A HVG-nek egy, a kormányzati ügyekre rálátó forrás azt mondta, hogy Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági- és külügyminiszterre fontos megbízás vár a következő kormányban.
Orbán erősebb, mint valaha, de mihez kezd az iszonyú magánnyal?
Az egyetlen reménye Marine Le Pen esetleges győzelme lehet, ugyanakkor a kormányfő furcsa pávatáncra kényszerülhet, ha nem akar sok pénzt veszíteni. (Mi lenne ebben a furcsa?)
Az egyetlen reménye Marine Le Pen esetleges győzelme lehet, ugyanakkor a kormányfő furcsa pávatáncra kényszerülhet, ha nem akar sok pénzt veszíteni. (Mi lenne ebben a furcsa?)
Az EU vaskos dossziét lobogtat, Varga Judit kettős mércét emleget
Megvolt az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxembourgi tanácskozása Magyarország és Lengyelország ügyében.
Megvolt az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxembourgi tanácskozása Magyarország és Lengyelország ügyében.
„Nem leszünk cigányország”
A Mi Hazánk programja: szegregálandó cigányok, euroszkepticizmus és globális hálózatok a világjárvány mögött…
A Mi Hazánk programja: szegregálandó cigányok, euroszkepticizmus és globális hálózatok a világjárvány mögött…
A Mi Hazánk szeretné a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját
A különféle bizottságok tagjairól és tisztviselőiről a frakcióvezetők javaslatára a házelnök dönt majd.
A különféle bizottságok tagjairól és tisztviselőiről a frakcióvezetők javaslatára a házelnök dönt majd.
Mi köze van a Kétfarkúnak a homofób népszavazást meghekkelő civilek megbírságolásához?
A hat évvel ezelőtti kvótanépszavazáson a Kutyapárt arra buzdította a választókat, hogy szavazzanak érvénytelenül. Az MKKP-t az NVB és a Kúria is elmarasztalta. Strasbourgig kellett menniük, hogy ott kimondják: semmilyen törvényt nem sértettek meg.
A hat évvel ezelőtti kvótanépszavazáson a Kutyapárt arra buzdította a választókat, hogy szavazzanak érvénytelenül. Az MKKP-t az NVB és a Kúria is elmarasztalta. Strasbourgig kellett menniük, hogy ott kimondják: semmilyen törvényt nem sértettek meg.
Kilométerenként csaknem 5 milliárdért épül autóút Ököritófülpösnél
A tendernyertes Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is.
A tendernyertes Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is.
Megvan az OLAF Öveges-jelentése, de annak nagy részét kitakarták
A 14 oldalas anyagból összesen hozzávetőleg 4 oldalnyi információ maradt látható. Az első bírósági tárgyalásra április 12-én kerül sor.
A 14 oldalas anyagból összesen hozzávetőleg 4 oldalnyi információ maradt látható. Az első bírósági tárgyalásra április 12-én kerül sor.
Márki-Zay Péter a bukása után 39 évnyi műsoridőt kap attól az állami M1 tévécsatornától, amelyik korábban 4 év után csak 5 percet adott neki
Ehhez súlyos vereséget kellett szenvednie a hatpárti összefogásnak.
Ehhez súlyos vereséget kellett szenvednie a hatpárti összefogásnak.
A közmédia sorosozással és kommunistázással reagált arra, hogy Bencsik Gábor szerint ők politikailag elfogultak
Igen, a névegyezés nem véletlen: Bencsik András öccséről van szó.
Igen, a névegyezés nem véletlen: Bencsik András öccséről van szó.
Schmidt Mária „fogalmas”?
Nyikita Szergejevics nem volt ukrán…
Nyikita Szergejevics nem volt ukrán…
Folytatódik a NER-es focikomédia
Egymásnak esett a püspök focicsapata és M. Lőrinc orvosának csapata.
Egymásnak esett a püspök focicsapata és M. Lőrinc orvosának csapata.
Az ukránok szerint a tárgyalásokon Oroszország változatlanul a nyomásgyakorlás eszközét használja
Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.
Még itt: Szele Tamás: Putyin a Holdon
Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.
Még itt: Szele Tamás: Putyin a Holdon
AZ ORBÁN-KORMÁNY ELSŐKÉNT HÓDOLT BE MOSZKVA ELVÁRÁSÁNAK, DE BÉCS ÉS BERLIN IS HAMAROSAN RUBELSZÁMLÁT NYITHAT A GAZPROM BANKNÁL
NÉPSZAVA
Szerzők: HARSÁNYI GYÖRGY, RÓNAY TAMÁS
2022.04.13.
Ugyanakkor sokan kivárnak, miközben az orosz energiafüggőség csökkentésén dolgoznak.
Ausztria és Németország is rubelszámlát nyithat a Gazprom Banknál, hogy azon keresztül fizesse ki orosz gázimportját – legalábbis sajtóértesülések szerint. Az uniós országok vezetői az elmúlt napokban mélyen hallgattak arról, hogy elfogadják-e kényszerűen Vlagyimir Putyin elnök diktátumát, miszerint az Oroszország elleni szankcióik miatt barátságtalannak nyilvánított országok áprilistól csak rubelben fizethetik az orosz földgázszállítások ellenértékét.
Szerzők: HARSÁNYI GYÖRGY, RÓNAY TAMÁS
2022.04.13.
Ausztria és Németország is rubelszámlát nyithat a Gazprom Banknál, hogy azon keresztül fizesse ki orosz gázimportját – legalábbis sajtóértesülések szerint. Az uniós országok vezetői az elmúlt napokban mélyen hallgattak arról, hogy elfogadják-e kényszerűen Vlagyimir Putyin elnök diktátumát, miszerint az Oroszország elleni szankcióik miatt barátságtalannak nyilvánított országok áprilistól csak rubelben fizethetik az orosz földgázszállítások ellenértékét.
Az Európai Bizottság és a fejlett országok G7 csoportja néhány napon belül visszautasította az orosz elnök március 23-án bejelentett követelését, számos uniós tagállam azonban oly mértékig függ az orosz földgáz importjától, hogy komolyan mérlegelnie kell, miképp biztosítsa energiaellátását addig is, amíg jelentősen lazítani tudja ezt a függést. Az uniós vezetők hallgatása arra utalhat, keresik a kiutat és konzultációkat folytatnak egy olyan megoldásról, amely a legkevésbé gyengíti az Ukrajna lerohanása miatt Moszkva ellen elrendelt szankciókat.
Orbán Viktor ebben a helyzetben törte meg ismét az uniós egységet, amikor április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország akár rubelben is hajlandó fizetni az orosz földgázért. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy Magyarország ezzel megsértené a szankciókat, az uniós külügyminiszterek találkozójáról bejelentkező Szijjártó Péter hétfőn senkire és semmire nem várva ismertette azt a konstrukciót, amely szavai szerint egyidejűleg mindenki igényét teljesíti, anélkül, hogy szoros értelemben szankciós intézkedést sértene. Eszerint a magyar fél két számlát hoz létre a szankciós listán nem szereplő orosz Gazprombankban, amely az euróban átutalt vételárat rubellé konvertálja át, s ezt utalja el a Gazprom Exportnak...
Orbán Viktor ebben a helyzetben törte meg ismét az uniós egységet, amikor április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország akár rubelben is hajlandó fizetni az orosz földgázért. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy Magyarország ezzel megsértené a szankciókat, az uniós külügyminiszterek találkozójáról bejelentkező Szijjártó Péter hétfőn senkire és semmire nem várva ismertette azt a konstrukciót, amely szavai szerint egyidejűleg mindenki igényét teljesíti, anélkül, hogy szoros értelemben szankciós intézkedést sértene. Eszerint a magyar fél két számlát hoz létre a szankciós listán nem szereplő orosz Gazprombankban, amely az euróban átutalt vételárat rubellé konvertálja át, s ezt utalja el a Gazprom Exportnak...
KICSAVARNÁK ORBÁN KARJÁT A NATO-BAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.13.
.jpg)
Abban az értelemben mindenképpen visszaütött Putyin erőszakossága, hogy miközben az ukrajnai háborúval el akarta rettenteni a NATO-t a további keleti terjeszkedéstől, most már a hivatalosan semleges Finnország és Svédország is fontolóra vette az atlanti szövetséghez való csatlakozást. De mit lépne erre Magyarország? Hogyan úszhatja meg Putyin a felelősségre vonást, és mit írt Medvegyev az ukránokról? Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.13.
.jpg)
A CNN szerint amennyiben Finnország és Svédország benyújtaná csatlakozási kérelmét a NATO-nak, akkor a tagországok és a NATO-illetékesek körében is csaknem egyöntetű támogatásra találnának. Az egyetlen komoly ellenkezés Magyarország részéről lenne várható, hiszen Orbán Viktor közel áll Putyinhoz. A szövetség tisztségviselői viszont úgy vélik, „képesek lennének kicsavarni Orbán Viktor miniszterelnök karját”.
A CNN kiemeli, hogy a Nyugat nagyrészt egységet mutat Oroszországgal szemben, legyen szó akár a gazdasági szankciókról, akár az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról, de vannak kihívások. Amennyiben például kiderülne, hogy Oroszország vegyi, tömegpusztító fegyvert vetett be Ukrajnában, hatalmas nyomás nehezedne a NATO-ra, hogy az eddiginél tevékenyebb szerepet vállaljon a háborúban. A CNN úgy tudja, hogy a NATO-tagok már meg is vitatták, hogy milyen lépéseket kellene tenni ebben az esetben, de a részleteket nem tárják a nyilvánosság elé, nehogy az oroszok megelőző akciót hajtsanak végre. A NATO beavatkozása katonai konfrontációt kockáztatna Oroszországgal.
A másik kihívás a CNN szerint az, hogy ha a szankciók az orosz energiára is kiterjednek, az a nyugat-európai országok lakosságának a tűrőképességét fogja próbára tenni. Ha Nyugat-Európában végül fontosabbnak minősítik a gazdasági szempontokat, akkor Putyin megúszhatja, hogy háborút indított a szomszédja ellen. Egyelőre azonban megvan az egység, és Oroszország erős embere a jelek szerint évekre kitaszítottá tette saját országát - zárul az elemzés.
Lendvai Pál a bécsi Der Standardban azt írta, hogy a Moszkva által hivatalosan használt különleges katonai művelet fogalma mögött valójában az ukrán nemzet elleni megsemmisítő célú háború zajlik, és erre bizonyítékok vannak. Ehhez képest Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke olyan írást tett közzé, amelyben azt állítja: a Szovjetunió széthullása után radikálisok írták meg az ukrán államiság áltörténetét, amelynek hősi csarnokában „állattani értelemben vett nácik, zsiványok és kollaboránsok” találhatók. Egy ilyen Ukrajnának ugyanaz lesz a sorsa, mint a Harmadik Birodalomnak - idézi Lendvai Medvegyevet, aki szerint a bucsai mészárlást ukránok követték el, miként ukrán provokáció volt a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás is, hogy embertelennek állítsák be Oroszországot, ezek a náci zászlóaljbeli és területvédelmi vadállatok képesek saját békés lakosaikat is legyilkolni - állítja Medvegyev, és hozzáteszi: az ukrán identitás egyetlen hamis, „fake” állítás, amely mindent elnyelő hazugságból és oroszellenes méregkeverésből táplálkozik.
Az orosz propagandának, amely a náci rezsimhez hasonlítja Ukrajnát, és amely azt hangoztatja, hogy nem is létezik ukrán önazonosság és kultúra, az a célja, hogy előkészítse és igazolja a megsemmisítő hadjáratot a nácinak és bűnösnek bélyegzett tömegek ellen - írja a Der Standard publicistája.
Medvegyevnek a „Fake”-ről szóló írása mellett felhívja a figyelmet egy bizonyos Tyimofej Szergejcev nevű szerző cikkére, amelyben az áll, hogy a náci rendszer elleni igazságos háború elkerülhetetlen velejárója az a keménység, amelynek jegyében meg kell büntetni a lakosság egy részét.
Lendvai Pál arra is kitér, hogy mindeközben két neves orosz közgazdász, Vlagyiszlav Inozemcev és Szergej Gurjev - egy ideje mindketten Nyugaton tevékenykednek - nemrégiben cikket jelentetett meg a Frankfurter Allgemeinében, valamint a Neue Zürcher Zeitungban. Szerintük a hazugságnak és az erőszaknak az a keveréke, ami a Putyin-rezsimet jellemzi az ukrajnai háborúval kapcsolatban, valójában a fasiszta államoknak, illetve a lakosságot megfélemlítő diktátoroknak a klasszikus eljárásmódja.
HATALMAS TÁTONGÓ ŰR - A 444 NÉGY NAPINDÍTÓ CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.04.13.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Ma még a tegnapinál is szebb idő lesz, zavartalan napsütésre lehet számítani egész nap. Hírleveleinkre ezen az oldalon lehet feliratkozni.
4 anyagunkat külön is ajánljuk ma reggel:
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.04.13.
4 anyagunkat külön is ajánljuk ma reggel:
- A Fidesz győzelme nem, az újabb kétharmad viszont múlhatott a választási csalásokon - Lakmusz podcast