Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.03.31.
.jpg)
A szintén orosz Gazéta azonban legalább felteszi a kérdést, vajon honnan szerezte a magyar külügyminiszter ezeket az információkat.
A RIA Novosztyi azt tartotta emellett fontosnak kiemelni, hogy Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy az orosz gáz- és olajimportra kivetendő szankciókat nem támogatja továbbra sem. Nem mellesleg ebbe a cikkbe volt beágyazva egy korábbi tudósítás, miszerint az ukrán alelnök azzal gyanúsította meg Magyarországot – írja a RIA Novosztyi, hogy megszeretné kapni Kárpátalját. Irina Verescsuk Facebook bejegyzésére hivatkozva írja, hogy a magyar kormány narratívája nagyban hasonlít az oroszokéra. Illetve arra figyelmezteti a magyarokat, hogy ne kövessék el azt a hibát, amit a 2. világháborúban, amikor a vesztesek oldalára álltak. Leírta azt is, hogy egyik kárpátaljai magyar ismerőse neki is panaszkodott a magyar kormány ukránellenes politikájára.
Az ukrán Cenzor nyet portál viszont sugallja, hogy a Pegazus botrány után feltételezhető, hogy lehallgatják az ukrán nagykövetet. Illetve az írás kitér arra is a mostanság kirobbantott botrányra, hogy az oroszok meghekkelték a magyar külügyminisztérium szerverét mintegy egy évtizede.
Ebben a pillanatban nem világos, hogy Orbán egy évtizedes barátsága Putyinnal rontja-e Orbán újraválasztásának az esélyét – írja a CNN a választásra készülő Magyarország politikai helyzetét elemezve. A közvéleménykutatások szerint nem. Persze a cikk Zelenszkijnek az Orbánt megszégyenítő és határozott állásfoglalásra kényszerítő, az Európai Parlament előtt elmondott beszédének kiragadott részletével indul. Majd elemzi Orbán Putyin kapcsolatát, felidézve legutóbbi találkozásukat a Kremlben, ahol Orbán kijelentette, hogy a 2021-es év a legjobb év volt az orosz-magyar kapcsolatok történetében, s külön kiemelte, hogy Putyin elnök tiszteli Magyarországot. Most pedig úgy fogalmaz minden egyes megszólalásában a magyar kormányfő, hogy azzal ne sértse, ne borítsa azt a régi jó barátságot. Az úgynevezett stratégiai nyugalom hangoztatásával is szívességet tesz Putyinnak. Konstatálja az elemzés, hogy a hatalomban ülve számos előnyhöz jut a kampány során Orbán, ami viszont az ellenzék esélyeit csökkenti: lásd a média és az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Az ellenzék a lakosság jelentős részét emiatt nem tudja megszólítani, üzenetei nem jutnak el hozzá. Ellenben nagyon fontosnak tartja a véleménycikk Márki-Zay üzenetét, hogy most Európát, a Nyugatot, a NATO-t, a demokráciát, a jogállamot, sajtószabadságot, a szabad életet kell választani. Ezeknek az üzeneteknek soha nem volt ekkora erejük, mint most.
A New York Times a szintén vasárnap esedékes szerb és magyar választás esélyeinek elemzésekor arra jutott, hogy Aleksandr Vucsis és Orbán is annak köszönhetően vezet, hogy Oroszországot, mint az olcsó energiaforrást említik beszédeikben, ami boldoggá teszi a szavazókat, s ezt a közvéleménykutatások is megerősítik. A Szerbiában készült helyszíni riport konstatálja, az ország Putyint és Oroszországot választotta, mellé állt, nem agresszornak, hanem az események elszenvedőjének tartják a szerbek az orosz népet. Ami mögött elég egyértelműen még mindig az 1999-ben, a NATO bombázásával elszenvedett sérelmek állnak. Orbán álláspontja mögött pedig felsejlik a Trianon miatti területvesztés be nem gyógyuló sebe, hogy ő a kárpátaljai magyarok védelmezőjeként akarja magát minduntalan beállítani.
