Szerző: MILLEI ILONA
2022.03.24.
2022. március 24., csütörtök
JOGUNK VAN TUDNI, HOGY GAZDÁLKODIK BEFIZETÉSEINKKEL A KORMÁNY – 1. RÉSZ
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.03.24.
Egyáltalán nem mindegy, hogy egy ország mennyit költ államháztartásából a legfontosabb célokra. Pitti Zoltán közgazdász, volt közigazgatási szakértő, tanulmányt készített arról, hogyan alakultak az államháztartási kiadások legfontosabb funkciói 2008 és 2020 között az Európai Unió országaiban és azon belül Magyarországon. Összegzéséből egy mondatot idézünk a hazai támogatási rendszer sajnálatos jellemzőiről: „modernizáció helyett működési támogatás, normativitás helyett kivételeken alapuló egyedi juttatás, a GDP arányában magas támogatás alacsony hatékonyságú hasznosulása.” Azt mondja, hazánk bevételei és kiadásai ellentétes trendet mutatnak, mint az unió 27 országának bevételi és kiadási jellemzői...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.03.24.
EGY HÓNAPJA KEZDŐDÖTT AZ OROSZ INVÁZIÓ, TÖBB VÁROST IS VISSZAFOGLALHATTAK AZ UKRÁNOK – ITT VANNAK A LEGFONTOSABB HÍREINK CSÜTÖRTÖKÖN
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.03.24.
Oroszország egy hónapja indított teljeskörű inváziót Ukrajna ellen, de nyugati és ukrán jelentések szerint az orosz megszálló erők csak lassan haladnak előre, és az ukrán hadsereg is fel tud mutatni részsikereket. Az orosz erők továbbra is elsősorban a városokat ostromolják, a legrosszabb a helyzet az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, amely stratégiai jelentőségű Moszkva számára, ugyanis már csak ez a város áll ellen annak, hogy megteremtődjön a Krím és a szakadár Donyecki Népköztársaság közötti összeköttetés. A város annak ellenére tartja magát, hogy már lényegiben porig rombolták az orosz agresszorok. Továbbra is számos ország támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, legutóbb az szivárgott ki, hogy Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Kijevnek. A folyamatos fegyverszállítmányokra nagy szüksége van az ukrán hadseregnek, amely a beszámolók szerint rendkívül szívósan és taktikusan védekezik, a legfrissebb jelentések pedig már arról szólnak, hogy Kijev környékén ellentámadásba lendültek.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Egy vezető amerikai tisztviselő elmondta, az invázió kezdete óta először csökkent 90 százalék alá Oroszország harci ereje.
Szerző: Portfolio
2022.03.24.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Egy vezető amerikai tisztviselő elmondta, az invázió kezdete óta először csökkent 90 százalék alá Oroszország harci ereje.
2. Joe Biden amerikai elnök szerdán Európába utazott, ahol az elkövetkező napokban több csúcstalálkozón is részt vesz majd, és újabb szankciókat jelenthet be a Nyugat. A CNBC szerint az orosz olaj uniós embargójáról egyelőre nem várható döntés, de ha Putyin durvább lépéseket tesz, ezt is megléphetik.
3. Továbbra is lassan haladnak előre az orosz csapatok Ukrajnában, elsősorban a városokat bombázzák. A már szinte teljesen szétlőtt, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt még mindig nem sikerült elfoglalniuk a megszállóknak, de embertelen állapotok uralkodnak a településen.
4. Az ukrán erők sikereket is fel tudtak mutatni: bejelentették, hogy visszafoglalták az oroszoktól a Kijevtől nem messze található Makariv városát.
5. Kárpátalján már folyamatosak a légiriadók, de egyelőre nem érte támadás a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyét.
6. Szerda estére több városból is olyan hírek jöttek, hogy az ukrán erők ellentámadást indítottak, és Kijev polgármestere szerint visszavették Irpiny városát.
7. Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását.
8. Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának.
9. Dimitrij Poljanszkij helyettes ENSZ-nagykövet kijelentette: Oroszország fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvert használjon, ha úgy érzi, hogy a NATO fenyegeti a létezését...
ERŐSÖDÖTT A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY, MÉGIS ELMARADT A RENDSZERVÁLTÁS NAGY ÍGÉRETE
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.03.24.
Sok szempontból érdekes társadalmi folyamatokat hozott a 2010-es évek Magyarországon: létrejött egy csoport, amely azt állítja magáról, hogy a társadalmi létra tetején áll; minden jövedelmi csoportban, és különösen az alsó jövedelmi csoportokban javult az életszínvonal; és több mutató alapján is úgy tűnik, hogy sosem volt még ilyen erős a középréteg. Mindeközben viszont a felső- és középosztályhoz tartozók kivonultak a politikából, a felsőbb rétegekben nőtt a diktatúra mint politikai rendszer támogatottsága. A középosztályosodás tehát nem járt együtt polgárosodási folyamatokkal – mondta Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója a G7-nek adott interjúban.
A kutatásai alapján a rendszerváltás óta sok szempontból nőtt Magyarországon a társadalmi osztályokhoz való tartozás jelentősége. Milyen értelemben használja az osztály fogalmát?
Ez egy elég ellentmondásos fogalom, több okból is. Egyrészt ideológiailag telített, hiszen az államszocializmus időszakában a hatalom a proletariátus nevében, az osztályharcra hivatkozva gyakorolta a hatalmát. Részben ennek köszönhetően a rendszerváltás környékén az osztályfogalom valami gyanús, múlthoz tartozó dolognak tűnt, és úgy nézett ki, hogy nem alkalmas arra, hogy a magyar társadalom viszonyait segítsen megérteni.
Másrészt viszont az osztály a szociológia egyik kulcskategóriája, amit sok szerző használ ahhoz, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti viszonyokat megértsünk. Én elsősorban Max Weber osztályfogalmával dolgozom, amely az életesélyek alapján különít el különböző osztályokat, és ezt foglalkozási, illetve munkaerőpiaci ismérvek alapján igyekszem mérni...
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.03.24.
A kutatásai alapján a rendszerváltás óta sok szempontból nőtt Magyarországon a társadalmi osztályokhoz való tartozás jelentősége. Milyen értelemben használja az osztály fogalmát?
Ez egy elég ellentmondásos fogalom, több okból is. Egyrészt ideológiailag telített, hiszen az államszocializmus időszakában a hatalom a proletariátus nevében, az osztályharcra hivatkozva gyakorolta a hatalmát. Részben ennek köszönhetően a rendszerváltás környékén az osztályfogalom valami gyanús, múlthoz tartozó dolognak tűnt, és úgy nézett ki, hogy nem alkalmas arra, hogy a magyar társadalom viszonyait segítsen megérteni.
Másrészt viszont az osztály a szociológia egyik kulcskategóriája, amit sok szerző használ ahhoz, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti viszonyokat megértsünk. Én elsősorban Max Weber osztályfogalmával dolgozom, amely az életesélyek alapján különít el különböző osztályokat, és ezt foglalkozási, illetve munkaerőpiaci ismérvek alapján igyekszem mérni...
„AMIKOR A VÁROSAINK LAKHATATLANNÁ VÁLNAK, AKKOR EGY CÉL LEBEG AZ EMBER SZEME ELŐTT: VALAHOGY MEGÁLLÍTANI EZT A FENEVADAT”LVIVI NAPLÓK – 1. RÉSZ
MÉRCE
Szerző: VINCZE CSABA
2022.03.24.
Milyen volt az életed a háború kitörését megelőző időszakban?
A Brémai Egyetem Kelet-Európa szakán vagyok kutató. A projektem két éve kezdődött, de akkor a Covid miatt nem tudtam kutatni, majd abban egyeztünk meg, hogy egyelőre Ukrajnában maradok, és ha véget ér a pandémia, akkor három havonta utazok Németországba. Az elsődleges kutatási területem az orosz-ukrán energetikai és gazdasági kapcsolatok volt, ami a háború kitörésével gyakorlatilag teljesen értelmetlenné vált.
Emlékszel még a 2013-14-es eseményekre? Hogy élted meg a Majdant és az azt követő rendszerváltást?
A Majdanon lévő első tüntetés napján épp Kijevben voltam, másnap repültem vissza Brüsszelbe, mert ott csináltam a mesterképzést. Amikor láttam, hogy valami tüntetésszerűség lesz, akkor elmentünk megnézni, de marxistaként a legkevésbé sem izgatott egy európai integráció melletti tömegrendezvény. Érdekes így visszagondolni, hogy másnap repültem vissza Brüsszelbe, ott viszont mindig mentem a Majdan mellett kiálló demonstrációkra.
Akkor úgy érzed, hogy az egész Majdan többet jelent már, mint a nyugati integráció?
Az elejétől kezdve úgy tűnt, hogy Ukrajna integrációja az EU-nak kizárólag gazdasági és geopolitikai szinten fontos. Semmilyen szociális feltételről vagy követelményrendszerről nem volt szó, így nehéz volt észrevenni azt, hogy miért is lenne jó az átlagember számára a csatlakozás. Az EU a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását említette, megjelent az IMF és a Világbank, ezekkel jött a rengeteg elvárás, a levegőben lógó megszorítások, tehát a komplett neoliberális eszközkészlet fel lett vonultatva.
Na, ezek közül igazából semmi sem hiányzott Ukrajnának. Aztán ahogy a helyzet egyre rosszabb lett, ahogy egyre nagyobb lett rajtunk az orosz nyomás, úgy szépült meg a Majdan is. Elveszítettük a Krímet, majd a keleti területeket, hirtelen azzal a lendülettel tűnt egyre kevésbé ártalmasnak a nyugati integráció, mert végülis az legalább nem fegyverrel lett kikényszerítve. Így szépen lassan a Majdan lett az a minden ukránt összekapcsoló erő, ami egy bizonyos támaszt tudott adni. Ha nincs anno a Majdan és ez a hatás, akkor valószínűleg nem tudnánk úgy felvenni a harcot a világ második legerősebb hadseregével, ahogy ma képesek vagyunk...
Szerző: VINCZE CSABA
2022.03.24.
Aljona 29 éves szociológus, a Brémai Egyetem kutatója. A keleti Donbászból származik, anyanyelve orosz – ez a két tény már önmagában elég az orosz propaganda gépezetnek, hogy az invázió automatikus támogatójaként sorolja be. Aljona alapvető kutatási területe az orosz-ukrán energetikai és gazdasági kapcsolatok. Lvivben beszélgettünk, ahol jelenleg önkénteskedik, átmeneti elhelyezést segít találni a kelet felől menekülőknek.
Milyen volt az életed a háború kitörését megelőző időszakban?
A Brémai Egyetem Kelet-Európa szakán vagyok kutató. A projektem két éve kezdődött, de akkor a Covid miatt nem tudtam kutatni, majd abban egyeztünk meg, hogy egyelőre Ukrajnában maradok, és ha véget ér a pandémia, akkor három havonta utazok Németországba. Az elsődleges kutatási területem az orosz-ukrán energetikai és gazdasági kapcsolatok volt, ami a háború kitörésével gyakorlatilag teljesen értelmetlenné vált.
Emlékszel még a 2013-14-es eseményekre? Hogy élted meg a Majdant és az azt követő rendszerváltást?
A Majdanon lévő első tüntetés napján épp Kijevben voltam, másnap repültem vissza Brüsszelbe, mert ott csináltam a mesterképzést. Amikor láttam, hogy valami tüntetésszerűség lesz, akkor elmentünk megnézni, de marxistaként a legkevésbé sem izgatott egy európai integráció melletti tömegrendezvény. Érdekes így visszagondolni, hogy másnap repültem vissza Brüsszelbe, ott viszont mindig mentem a Majdan mellett kiálló demonstrációkra.
Akkor úgy érzed, hogy az egész Majdan többet jelent már, mint a nyugati integráció?
Az elejétől kezdve úgy tűnt, hogy Ukrajna integrációja az EU-nak kizárólag gazdasági és geopolitikai szinten fontos. Semmilyen szociális feltételről vagy követelményrendszerről nem volt szó, így nehéz volt észrevenni azt, hogy miért is lenne jó az átlagember számára a csatlakozás. Az EU a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását említette, megjelent az IMF és a Világbank, ezekkel jött a rengeteg elvárás, a levegőben lógó megszorítások, tehát a komplett neoliberális eszközkészlet fel lett vonultatva.
Na, ezek közül igazából semmi sem hiányzott Ukrajnának. Aztán ahogy a helyzet egyre rosszabb lett, ahogy egyre nagyobb lett rajtunk az orosz nyomás, úgy szépült meg a Majdan is. Elveszítettük a Krímet, majd a keleti területeket, hirtelen azzal a lendülettel tűnt egyre kevésbé ártalmasnak a nyugati integráció, mert végülis az legalább nem fegyverrel lett kikényszerítve. Így szépen lassan a Majdan lett az a minden ukránt összekapcsoló erő, ami egy bizonyos támaszt tudott adni. Ha nincs anno a Majdan és ez a hatás, akkor valószínűleg nem tudnánk úgy felvenni a harcot a világ második legerősebb hadseregével, ahogy ma képesek vagyunk...
NEMZETKÖZI MEGFIGYELŐK: AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS A TÖRVÉNYESSÉG ELVE IS SÉRÜLHET AZ ÁPRILISI VÁLASZTÁSOKON
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.03.23.
Nincsenek meg Magyarországon a jogszabályi keretek a választási csalás megelőzésére – olvasható az ENEMO nemzetközi választási megfigyelőcsoport időközi jelentésében. Az EBESZ időközi jelentése szintén az egyenlőtlen kampánylehetőségekre, a választókerületek szabálytalan kijelölésére és a levélszavazatok ellenőrizhetetlenségére figyelmeztet.
A napokban két nemzetközi szervezet megfigyelői is jelentést adtak ki a magyarországi választási rendszerről. Az Európai Biztonsági (EBESZ, PDF) és a Választásfigyelő Szervezetek Európai Hálózata Együttműködési Szervezet (ENEMO, PDF) megfigyelői azt vizsgálták, hogy a pártok egyenlő feltételek szerint készülhetnek-e az április 3-i választásokra, vagyis garantálható-e az igazságos választási verseny, és hogy a választási törvények, intézmények mennyire alkalmasak a választási csalások megakadályozására, vagyis garantálható-e a törvényes választás. A két szervezet egymástól függetlenül hasonló meglátásokra jutott a választási rendszerrel kapcsolatban: mind az igazságosság, mind a törvényesség tekintetében találtak kivetnivalókat...
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.03.23.
A napokban két nemzetközi szervezet megfigyelői is jelentést adtak ki a magyarországi választási rendszerről. Az Európai Biztonsági (EBESZ, PDF) és a Választásfigyelő Szervezetek Európai Hálózata Együttműködési Szervezet (ENEMO, PDF) megfigyelői azt vizsgálták, hogy a pártok egyenlő feltételek szerint készülhetnek-e az április 3-i választásokra, vagyis garantálható-e az igazságos választási verseny, és hogy a választási törvények, intézmények mennyire alkalmasak a választási csalások megakadályozására, vagyis garantálható-e a törvényes választás. A két szervezet egymástól függetlenül hasonló meglátásokra jutott a választási rendszerrel kapcsolatban: mind az igazságosság, mind a törvényesség tekintetében találtak kivetnivalókat...
TÖBBEN ELÉGEDETTEK A KORMÁNYZATI JÁRVÁNYKEZELÉSSEL, MINT AHÁNYAN NEM
24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2022.03.24.
Az oltások megszervezésével és a Covid miatt bevezetett korlátozásokkal inkább elégedettek a magyarok, a halálozási adatokkal és a gazdaságvédelmi intézkedésekkel kevésbé. Az értékelésnél a pártszimpátia a meghatározó: a Fidesz-szavazók minden tekintetben jónak tartják a kormány járványkezelését, az ellenzékiek csak az oltási kampányt és a korlátozásokkal kapcsolatos döntéseket tartják valamelyest elfogadhatónak.
A magyarok 22,2 százaléka nagyon, 14,1 százaléka inkább elégedett azzal, ahogyan a kormány összességében kezelte a Covid-járványt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research. Ez 36,3 százalék, kicsivel több, mint ahányan kedvezőtlenül értékelték a kormány munkáját: az ötfokozatú skálán 11,7 százalék kettes, 21,7 százalék pedig elégtelen osztályzatot adott a kormányzati teljesítményre, míg 29,7 közepesen elégedett azzal.
A megkérdezettek átlagosan 3-as osztályzatot adtak a kabinet munkájára ezen a téren – a Fidesz-szavazók 4,26-ot, az ellenzékiek 2,18-at...
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2022.03.24.
A magyarok 22,2 százaléka nagyon, 14,1 százaléka inkább elégedett azzal, ahogyan a kormány összességében kezelte a Covid-járványt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research. Ez 36,3 százalék, kicsivel több, mint ahányan kedvezőtlenül értékelték a kormány munkáját: az ötfokozatú skálán 11,7 százalék kettes, 21,7 százalék pedig elégtelen osztályzatot adott a kormányzati teljesítményre, míg 29,7 közepesen elégedett azzal.
A megkérdezettek átlagosan 3-as osztályzatot adtak a kabinet munkájára ezen a téren – a Fidesz-szavazók 4,26-ot, az ellenzékiek 2,18-at...
BORSA, A BÉKA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.24.
Értjük a visszafogottságot, hogy Borsa Miklós, valahai M1 híradós nem tör pálcát volt kollégái felett, mondván, valaha ő is ugyanazt csinálta, azaz kitartóan és aljasul hazudott. Ugyanakkor élünk azzal a joggal, hogy viszont mi megtegyük ugyanezt őfelette mindenféle Canossája ellenére. Pedig megbocsátóak vagyunk ha nem is krisztusi, de buddhai elnéző bölcsességgel mindenképp, de mielőtt ennek ellenére kifejtenénk azt a morális és érzelmi vihart, amit a volt hírolvasó bennünk megnyilatkozásával kiváltott, onnan indulunk el, jobb lett volna, ha hallgatott volna. Nem kellene a világ felé mutogatni megjavulásunk hősies történetét.
Mert van a bűn és van a bűnhődés, Borsa Miklós pedig ez utóbbinak még előtte van. Nem oldozzuk fel, mert nem jött még el az ideje, és az sem hat meg, ha elmeséli, mennyire okádott a munkától, amit el kellett végeznie, mert mi pedig őtőle tettük ugyanezt. Hogy úgy ne mondjuk, görcsbe rándult a gyomrunk, ha csak megláttuk az arcát, és mindez sokkal tovább tartott annál, mintsem most szó nélkül elfogadnánk, hogy neki mennyi baja volt akkor. Ellenben jól megfizették. Ugyanakkor pedig más kollégák utcára kerültek, más redakciókat bedaráltak és megszüntettek. Két út mutatkozott tehát az élet élésére. Egyenesnek maradni vagy lemenni kutyába.
Ez egy erkölcsi döntés, amit Borsa valaha meghozott, s ha ugyan rosszul érezte magát tőle, hogy zsoldosnak állt, az a határozása alól föl nem menti. Kiszolgálta a rendszert, milliók életének tönkre tételében volt tevőleges együttműködő, milliók elhülyítésében játszott szerepet, és évekig hágta át szakmájának alapvető szabályait. És ha ugyan most azt hangoztatja, hogy parancsra tette – mennyien jönnek majd ezzel –, az nem ad feloldozást. Hogy fölfordult a gyomra és rosszul volt a munkájától, arra is van precedens a ganyéban. A Wermacht tábornokai is panaszkodtak, hogy a katonákat megviselik a tömeggyilkosságok, hogy azok is rosszul vannak/voltak a munkájuktól...
Szerző: Rezeda
2022.03.24.
Mert van a bűn és van a bűnhődés, Borsa Miklós pedig ez utóbbinak még előtte van. Nem oldozzuk fel, mert nem jött még el az ideje, és az sem hat meg, ha elmeséli, mennyire okádott a munkától, amit el kellett végeznie, mert mi pedig őtőle tettük ugyanezt. Hogy úgy ne mondjuk, görcsbe rándult a gyomrunk, ha csak megláttuk az arcát, és mindez sokkal tovább tartott annál, mintsem most szó nélkül elfogadnánk, hogy neki mennyi baja volt akkor. Ellenben jól megfizették. Ugyanakkor pedig más kollégák utcára kerültek, más redakciókat bedaráltak és megszüntettek. Két út mutatkozott tehát az élet élésére. Egyenesnek maradni vagy lemenni kutyába.
Ez egy erkölcsi döntés, amit Borsa valaha meghozott, s ha ugyan rosszul érezte magát tőle, hogy zsoldosnak állt, az a határozása alól föl nem menti. Kiszolgálta a rendszert, milliók életének tönkre tételében volt tevőleges együttműködő, milliók elhülyítésében játszott szerepet, és évekig hágta át szakmájának alapvető szabályait. És ha ugyan most azt hangoztatja, hogy parancsra tette – mennyien jönnek majd ezzel –, az nem ad feloldozást. Hogy fölfordult a gyomra és rosszul volt a munkájától, arra is van precedens a ganyéban. A Wermacht tábornokai is panaszkodtak, hogy a katonákat megviselik a tömeggyilkosságok, hogy azok is rosszul vannak/voltak a munkájuktól...
ARCFELISMERŐ SZOFTVEREK, HÍDBOMBÁZÁS ÉS ÁLLÍTÓLAGOS ELÉGEDETLENSÉG PUTYIN KÖREIBEN
TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2022.03.24.
Reggeli összefoglaló arról, mi történt éjjel az orosz-ukrán háborúban.
Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább
Harctéri és katonai hírek
- Az orosz fegyveres erők lebombáztak egy Gyeszna folyón átívelő hidat Csernyihiv és Kijev között, elvágva ezzel egymástól két várost. Ljudmila Gyenyiszov, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja azt mondta, a hídon humanitárius segélyt szállítottak és civileket evakuáltak. „A városban (Csernyihivben) nincs áram, víz, fűtés és gáz, az infrastruktúra pedig elpusztult” – mondta. A régió egyik vezető tisztségviselője, Vjacseszlav Csausz videonyilatkozatban kijelentette, hogy a humanitárius segélycsomagokat továbbra is ki tudják szállítani, és hogy a „győzelem után” új hidat építenek.
Szerző: ROVÓ ATTILA
2022.03.24.
Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább
Harctéri és katonai hírek
- Az orosz fegyveres erők lebombáztak egy Gyeszna folyón átívelő hidat Csernyihiv és Kijev között, elvágva ezzel egymástól két várost. Ljudmila Gyenyiszov, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja azt mondta, a hídon humanitárius segélyt szállítottak és civileket evakuáltak. „A városban (Csernyihivben) nincs áram, víz, fűtés és gáz, az infrastruktúra pedig elpusztult” – mondta. A régió egyik vezető tisztségviselője, Vjacseszlav Csausz videonyilatkozatban kijelentette, hogy a humanitárius segélycsomagokat továbbra is ki tudják szállítani, és hogy a „győzelem után” új hidat építenek.
- Az Egyesült Királyság ismét „jelentős” katonai támogatási csomagot küld Ukrajnának – írja a CNN. A döntést a NATO és a G7 vezetőinek találkozóján jelentették be. A csomag 6000 rakétát, valamint 25 millió font (több mint 11 milliárd forint) pénzügyi segítséget takar.
- Moszkva továbbra is elutasítja az Egyesült Államok legfelsőbb védelmi és katonai vezetőinek ismételt megkereséseit. A háború kitörése óta Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark A. Milley tábornok megpróbált telefonálni Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov tábornokkal, de az oroszok ez idáig visszautasították a megkereséseket – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Így az amerikai tisztviselők nem kaptak magyarázatot egyes katonai megmozdulásokra, és egyre nő az aggodalom, hogy a kommunikáció hiánya harctéri balesethez vezethet.
- Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint legalább 264 civil, köztük négy gyerek halt meg az ukrán fővárosban az orosz-ukrán háború kitörése óta, több mint 300 embert szállítottak kórházba sérülések miatt, és több mint 80 épületet romboltak le a harcokban. Klicsko szerint a háború előtt körülbelül 3 millió ember élt Kijevben, de mára a lakosság száma a felére apadt, mert sokan elmenekültek.
Digitális hadviselés
Digitális hadviselés
- Letiltották Oroszországban a Google hírösszesítő alkalmazását a Google Newst. Moszkva azzal vádolja a vállalatot, hogy hozzáférést enged az ország ukrajnai háborúról szóló, oroszok által hazugságnak titulált anyagokhoz. Az orosz médiát szabályozó Roszkomnadzor az orosz főügyészség kérésére járt el.
- Ukrajna arcfelismerő szoftvereket használ, hogy azonosítani tudja az elesett orosz katonákat, és aztán értesíteni családjukat. Az ország a New York-i székhelyű Clearview AI nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég által biztosított technológiát használja. A Clearview alapítója szerint a cég több mint kétmilliárd képhez fér hozzá a VKontakte orosz közösségimédia-szolgáltatástól. A Reuters értesülései szerint a szolgáltatást Ukrajnának ingyenesen biztosítják, Oroszországnak nem...
HIÁBA A KORMÁNY SIKERPROPAGANDÁJA, A MAGYAR GAZDASÁG NEM TUDOTT FELZÁRKÓZNI AZ ELMÚLT 12 ÉVBEN AZ EU ÁTLAGÁHOZ - A SOKKAL MÉLYEBBRŐL INDULÓ TAGÁLLAMOK IS LEKÖRÖZTÉK
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.03.24.
Az elvesztegetett lehetőségek évtizedeként vonulhat be a magyar gazdaságtörténetbe az egymást követő Orbán-kormányok időszaka.
Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedének titulálta tavaly a 2010-es éveket Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján azzal tetézte meg, hogy a válság alatt sikerült kanyarban előznie Magyarországnak. Vagyis, még gyorsult is a felzárkózás. Ez utóbbit azután Matolcsy György cáfolta egy publicisztikájában, eredeti tézise mellett viszont kitartott.
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.03.24.
Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedének titulálta tavaly a 2010-es éveket Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján azzal tetézte meg, hogy a válság alatt sikerült kanyarban előznie Magyarországnak. Vagyis, még gyorsult is a felzárkózás. Ez utóbbit azután Matolcsy György cáfolta egy publicisztikájában, eredeti tézise mellett viszont kitartott.
A számok alapján valójában meglehetősen közepes és egyenetlen teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2010 és 2021 között. A bruttó hazai termék (GDP) értéke ugyan lapunk becslése alapján ez idő alatt látványosan - 27 ezer milliárd forintról 55 ezer milliárd forint közelébe - emelkedett, de ez a növekedés jelentős részben az inflációnak köszönhető. A magyar gazdaság átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült. Ez egy fejlett ország gazdaságának remek tempó, de nem az egy felzárkózó, az EU-átlagát vagy épp Ausztriát utolérni akaró gazdaság esetében. A hazai növekedés üteme ráadásul nagyon egyenetlen volt az elmúlt 12 évben: a 2008-as válságból 2010-re épp kezdett volna magához térni a magyar gazdaság, amikor az Orbán-kormány a 2011-12-es unortodox lépéseivel újabb stagnálásba, sőt 2012-re enyhe átmeneti recesszióba lökte. Az újabb éledezés további éveket vett igénybe, így a növekedés időszaka csak 2014-ben indult be. Ennek vetett véget a koronavírusjárvány: 2020 idehaza is a visszaeséssel telt (- 4,7 százalék), amit követett a tavalyi felpattanás (7,1 százalék). Ezekkel a hullámvasutakkal jön ki tehát az Orbán-kormány időszakára az évi 2,5 százalékos növekedés.
Még árnyaltabb képet kapunk, ha az elmúlt évtizedet nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurostat 2010 és 2020 közötti adatai ugyanis inkább azt mutatják, hogy Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai gazdaság. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson vizsgálva (szimplán euróban számolva a magas árszintű országok javára torzítana a nyers adat). Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt 8 százalékponttal zárkóztunk fel, 2010-ben ugyanis a magyar egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százaléka volt. Ez az egyik leglassabb felzárkózási ütem a régióban.
A hozzánk képest jóval nagyobb hátrányból induló gazdaságok sokkal többet javítottak, és közülük többen relatív fejlettségben meg is előzték Magyarországot. Az unióhoz velünk együtt csatlakozó, a Szovjetunióból induló Balti-államok példája a legkézenfekvőbb e téren: Litvánia tíz év alatt 26, Észtország pedig 18 százalékponttal növelte a GDP-jét. Így Litvániában az egy főre jutó GDP ma már az EU-átlag 87 százalékát éri el, míg az észt gazdaság 84 százalékot teljesít, messze megelőzve a magyar 74 százalékot. Mind a két ország gyengébb gazdasággal rendelkezett 2010-ben, mint Magyarország, vagyis sokkal gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az Orbán-kormányok Magyarországa...
Még árnyaltabb képet kapunk, ha az elmúlt évtizedet nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurostat 2010 és 2020 közötti adatai ugyanis inkább azt mutatják, hogy Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai gazdaság. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson vizsgálva (szimplán euróban számolva a magas árszintű országok javára torzítana a nyers adat). Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt 8 százalékponttal zárkóztunk fel, 2010-ben ugyanis a magyar egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százaléka volt. Ez az egyik leglassabb felzárkózási ütem a régióban.
A hozzánk képest jóval nagyobb hátrányból induló gazdaságok sokkal többet javítottak, és közülük többen relatív fejlettségben meg is előzték Magyarországot. Az unióhoz velünk együtt csatlakozó, a Szovjetunióból induló Balti-államok példája a legkézenfekvőbb e téren: Litvánia tíz év alatt 26, Észtország pedig 18 százalékponttal növelte a GDP-jét. Így Litvániában az egy főre jutó GDP ma már az EU-átlag 87 százalékát éri el, míg az észt gazdaság 84 százalékot teljesít, messze megelőzve a magyar 74 százalékot. Mind a két ország gyengébb gazdasággal rendelkezett 2010-ben, mint Magyarország, vagyis sokkal gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az Orbán-kormányok Magyarországa...
ELEMZIK ORBÁN LEVELÉT BRÜSSZELBEN – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.03.24.
Egy ideig nem fogunk részesülni ebből az uniós forrásból
A Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérés teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges.
Szerző: huppa.hu
2022.03.24.
Egy ideig nem fogunk részesülni ebből az uniós forrásból
A Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérés teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges.
Több sebből is vérzik Orbán Viktor levele
Nyilván ezzel ő is tisztában van, de legalább így megint lehet egy kiadósat brüsszelezni. Orbánnak levél helyett értékelhető tervet kellett volna küldenie Brüsszelbe..
Nyilván ezzel ő is tisztában van, de legalább így megint lehet egy kiadósat brüsszelezni. Orbánnak levél helyett értékelhető tervet kellett volna küldenie Brüsszelbe..
Százmilliárdokat adott Magyarországnak az uniós bank
Az Európai Beruházási Bank – az Ukrajnának szóló szolidaritási sürgősségi csomag keretében – március 4-én 668 millió eurós azonnali pénzügyi támogatást hagyott jóvá az országnak, amit már folyósítottak is a kormánynak.
Az Európai Beruházási Bank – az Ukrajnának szóló szolidaritási sürgősségi csomag keretében – március 4-én 668 millió eurós azonnali pénzügyi támogatást hagyott jóvá az országnak, amit már folyósítottak is a kormánynak.
Menekültügy: trükkös támogatást ad a kormány az önkormányzatoknak
Az önkormányzatok egyik zsebéből elvett 100 millió forintot adja a menekültek támogatására. A karma nem viccel, ld. fent.
Az önkormányzatok egyik zsebéből elvett 100 millió forintot adja a menekültek támogatására. A karma nem viccel, ld. fent.
Szijjártó Pétert cáfolja a világ egyik legnagyobb olajcége
Szijjártó szerint az „amerikaiak” miatt vesztettünk hét évet, és miattuk nem sikerült kiaknázni az alternatívát jelentő román földgázt. Ám az ExxonMobil cég ennek ellentmond. A gázkitermelést és -szállítást valójában a román törvények nem engedték idáig, bár az új bukaresti kormány most változtathat ezen a helyzeten.
Szijjártó szerint az „amerikaiak” miatt vesztettünk hét évet, és miattuk nem sikerült kiaknázni az alternatívát jelentő román földgázt. Ám az ExxonMobil cég ennek ellentmond. A gázkitermelést és -szállítást valójában a román törvények nem engedték idáig, bár az új bukaresti kormány most változtathat ezen a helyzeten.
Nem csak milliós órákat, luxusutazásokat és luxusruhákat vásároltak a II. kerületi Sport Kft. kárára
Kiderült: a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. előző vezetése alatt a szervezet más csapatok reprezentációs és szállásköltségeit is fizette.
Kiderült: a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. előző vezetése alatt a szervezet más csapatok reprezentációs és szállásköltségeit is fizette.
Novák Katalin sógornőjét nevezték ki az állam „főlombikosának”
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja.
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja.
Csendben kreált központi igazgatóságot az állami meddőségi klinikáknak a kormány
A Humánreprodukciós Igazgatóság lesz a felelős az ágazati finanszírozási rendszer kialakításért is – ami különösen annak fényében érdekes, hogy az államosításra a kormány szerint „anyagi visszaélések” miatt volt szükség.
A Humánreprodukciós Igazgatóság lesz a felelős az ágazati finanszírozási rendszer kialakításért is – ami különösen annak fényében érdekes, hogy az államosításra a kormány szerint „anyagi visszaélések” miatt volt szükség.
Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy a kormány koronavírus hírlevélben kampányol az ellenzék ellen
Erre nem tudunk mit mondani, vagy amit tudnánk…
Erre nem tudunk mit mondani, vagy amit tudnánk…
A NATO további csapatokat küldhet Kelet-Európába, Magyarországra is
A NATO vezetői négy további harccsoport felvonultatását hagyhatják jóvá a csütörtöki csúcstalálkozójukon.
A NATO vezetői négy további harccsoport felvonultatását hagyhatják jóvá a csütörtöki csúcstalálkozójukon.
A háború ellenére sem farol ki az oroszokkal közös vasúti bizniszéből Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének befektetési cége, a Magyar Vagon Zrt. a Transmashholdinggal közösen még 2019-ben nyert el egy egymilliárd euró értékű tendert, mely keretében 1300 vasúti kocsit kell legyártaniuk az egyiptomi állami vasúttársaságnak.
Még itt: 700 vasúti kocsit szállítunk Egyiptomnak
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének befektetési cége, a Magyar Vagon Zrt. a Transmashholdinggal közösen még 2019-ben nyert el egy egymilliárd euró értékű tendert, mely keretében 1300 vasúti kocsit kell legyártaniuk az egyiptomi állami vasúttársaságnak.
Még itt: 700 vasúti kocsit szállítunk Egyiptomnak
Újabb gazdasági csúcsvezető hagyta volna ott Putyint, de neki nem engedték
Elvira Nabjullinát épp a múlt héten nevezték ki újabb öt évre, annak ellenére, hogy ő korábban az említett ok miatt távozni szeretett volna a posztjáról.
Elvira Nabjullinát épp a múlt héten nevezték ki újabb öt évre, annak ellenére, hogy ő korábban az említett ok miatt távozni szeretett volna a posztjáról.
Új pozíciót kap Vaszily Miklós, a TV2 elnöke, a Pesti TV és az Indamedia társtulajdonosa
Igen, Mészáros Lőrinc.
Igen, Mészáros Lőrinc.
Taccsra tett Atya
Az a Bayer Zsolt rúgott bele is, akinek valószínűleg ez a feladata. Ezért tartják. Ő a pártjának nemcsak a csahos, de a harapós kutyája is. Reméljük, hogy veszettség ellen azért évente beoltatják, mert így is elég sok kárt okoz a gazdáinak meg másoknak is.
Az a Bayer Zsolt rúgott bele is, akinek valószínűleg ez a feladata. Ezért tartják. Ő a pártjának nemcsak a csahos, de a harapós kutyája is. Reméljük, hogy veszettség ellen azért évente beoltatják, mert így is elég sok kárt okoz a gazdáinak meg másoknak is.
PUTYIN NEM KÉR AMERIKAI DOLLÁRT, FINNORSZÁG NEM KÉR OROSZ ATOMERŐMŰVET - A 444 NÉGY FONTOS CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.03.24.
Jó reggelt, ma is benézünk 20 fok fölé, zavartalan napsütésben. Ha valakit elvakít a fény, és nem tudja, hol van és mit olvas: hát ezt.
4 fontos cikk:
Szerző: URFI PÉTER
2022.03.24.
4 fontos cikk:
- Az EU-nak gyorsan ki kell találnia, hogy mit kezdjen az ukrán menekültek rengeteg hrivnyájával
- Ha győz, Putyin nem áll meg Ukrajnánál
- Ha győz, Putyin nem áll meg Ukrajnánál
„OLYANOK VOLTUNK, MINT A BÉKÁK” – AZ M1 EXHÍRADÓSA PROPAGANDÁRÓL ÉS HÁBORÚRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.03.23.
Hét éve az ő arcával indult a kormánypárti hírcsatornává fazonírozott M1. Most, március elején „Ruszkik, haza!”-feliratra cserélte a profilképét, a határra ment, s azóta folyamatosan menekülteket fogad a házába. A Válasz Online felkereste Borsa Miklóst, hogy megkérdezzük, mi lelte. Az egykori tévés mesélt határmenti csalókról, szobából kihallatszó sírásról, na meg a propagandáról, amelynek szerinte döntő szerepe van abban, hogyan viselkednek az emberek ilyen helyzetben. Azt sem titkolja, ő mire nem büszke köztévés időszakából, de pálcát nem tör mások felett. „Olyanok voltunk, mint a békák. Ha forró vízbe dobtak volna, lehet, hogy rögtön kiugrunk. Csakhogy lassan főztek meg minket.” Interjú.
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.03.23.
