A NÉP SZOLGÁJA: NEM CSAK A HÁBORÚS UTÓÉLETE MIATT ÉRDEMES NÉZNI ZELENSZKIJ VÍGJÁTÉK-SOROZATÁT

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2022.03.22.

Nálunk is látható már a sorozat, amelynek Volodimir Zelenszkij a politikai karrierjét köszönheti, és amelyben egy politikai kívülállóból lett ukrán elnököt alakít, mielőtt aztán a való életben is így tett volna. Szitkom vagy politikai szatíra? És tényleg jó? Érdemes nézni A nép szolgáját akkor is, ha semmit nem tudunk az ukrán belpolitikáról?

Nem szükséges magyarázni, mekkora csavart jelent A nép szolgája című ukrán sorozatot abból a történelmi perspektívából nézni, mint amit a lassan egy hónapja tartó orosz-ukrán háború kínál. Ha, mondjuk, tavaly ilyenkor tűzi műsorára az RTL Klub és a Netflix is a sorozatot, eleve minimális érdeklődést váltott volna ki, még úgy is, hogy Volodimir Zelenszkij felemelkedése akkor is érdekes sztori volt, de a komikusból lett elnök egészen az orosz invázióig nem számított nemzetközileg ismert politikusnak, sőt az elnökségének megítélése is inkább felemás volt.

Most viszont már a főcímet nézve is nehéz nem arra gondolni, hogy a bevezető montázsban mutatott ukrajnai utak, hidak, házak új jelentést kaptak február 24. óta, már leginkább lebombázandó infrastruktúra lett belőlük, akárcsak Kijev grandiózus belvárosából. Ez az érzés aztán végig a nézővel marad, hiszen a sorozatban rendszeresen betekinthetünk a még normális ukrán hétköznapokba, mielőtt az országból romhalmazt nem csinált volna volna az orosz hadsereg...

ITT OLVASHATÓ

JACHT, REPÜLŐ, SZERETŐ: A KÜLÜGYMINISZTER KETTŐS ÉLETE

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2022.03.22.

2021 szeptemberében, amikor Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető már hónapok óta börtönben ült, a munkatársai fantasztikus tényfeltáró videóval álltak elő. A bizonyos vonásaiban szinte showműsor-szerű, néha kifejezetten mulatságos, a kőkemény állításait közben tényfeltáró módra dokumentumok bemutatásával igazoló filmben azt ábrázolják, hogy

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, a Putyin-féle vezetés legpuritánabbnak tartott, sokat isten-haza-családozó tagja kettős életet él:

- árnyékcsaládjával a világ leggazdagabb embereinek színvonalán, felfoghatatlanul pazarló megaluxusban lazít titokban,

- sajátjaként használja az egyik legismertebb orosz oligarcha, Oleg Gyeripaszka magánrepülőit, hajóit és ingatlanjait.

- Ugyanilyen kettős életet él Sojgu hadügyminiszter

- és maga Vlagyimir Putyin elnök is.

Ebben a cikkben két okból mesélem el Navalnijék akkori tényfeltárásának eredményeit. Egyrészt azért, mert a videó összes szereplője a mostani háború kulcsfigurája. Az ő háttérviszonyaik ismeretében esetleg jobban megérthetjük az orosz vezetés egyes reakcióit, vagy azt, hogy Amerika és Európa miért pont olyan szankciókat vezettek be, amilyeneket.

A másik ok az, hogy a Putyin-rendszer hétköznapi működését bemutató film a magyar nézőknek különösen tanulságos lehet. Több konkrét, jellemzően dokumentumokkal is alátámasztott példát hoz ugyanis arra, hogy az Orbán-féle NER és a Putyin-rendszer között milyen elemi hasonlóságok vannak, az alapvető struktúráktól - saját nevén minimális vagyont tartó, de oligarcháinak nevére írt magánrepülőket, hajókat és ingatlanokat használó Első Számú vezető – az olyan, egészen konkrét esetekig, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter 2020 nyarán az adriai lebukásakor pontosan ugyanúgy imitálta, hogy a munkahelyén dolgozik éppen, miközben egy luxusjachton nyaralt, mint Lavrov a török Riviérán az itt következő egyik sztoriban...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBBI MUNKÁRA FOGNÁK A NYUGDÍJASOKAT - ÁLLÍTÓLAG 800 EZER FŐT LEHETNE MÉG FOGLALKOZTATNI

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.03.22.

Egy kutatás szerint a nyugdíjasok 68-70 százaléka szeretne tovább dolgozni. Kósa Lajos az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnökeként konkretizálta is: nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra munkába állna. Ezt a számot érdemes összevetni a KSH-ból kigyűjtött adatainkkal.

Uniós támogatással vizsgálták meg, milyen eredményt hoztak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (a formáról a cikk második részében ejtünk szót). Az MTI tudósítása szerint Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, az OTSZ elnöke egy debreceni rendezvényen beszélt arról, hogy 2017 óta 165 nyugdíjas szövetkezet alakult százezer taggal, tavalyi nettó árbevételük elérte a 11 milliárd forintot. Arról is szót ejtett, hogy 2021-ben hat kismama szövetkezet is alakult az országban (erről az új foglalkoztatási ötletről először a jelenlegi köztársasági elnök beszélt még családminiszterként 2018 nyarán).

Kósa Lajos szerint a szövetkezeteknek társadalompolitikai jelentősége is van: a diákok a munkára szocializálódhatnak, a nyugdíjasok az aktívabb életre kapnak lehetőséget, a kismamák nem szakadnak el teljesen a munka világától. Meglehetősen meghökkentő adatokkal is szolgált a politikus. Mint mondta: nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra munkába állna...

ITT OLVASHATÓ

NEM FAIR ÉS NEM SZABAD

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2022.03.18.

A magyarországi ellenzéki képviselők hosszú küzdelmének ered­mé­nyeképpen 2022. április 3-ra az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) teljes megfigyelői missziót küld Budapestre, hogy nyomon követhessék az országgyűlési választás lebonyolítását, ellenőrizzék a szavazási folyamat tisztaságát. Ilyenre még nem volt példa az Európai Unió történetben. Mert ugyan 2013-ban, Bulgária esetében is a teljes körű megfigyelés mellett döntött a szervezet, ám oda mindössze 10 választási és 12 hosszú távú megfigyelőt küldtek, hozzánk viszont most ennek csaknem a hússzorosát; 200 rövid és 18 hosszú távú ellenőrt delegál a szervezet. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az EBESZ is érzékeli, Magyarországon súlyos veszélybe került a választások szabadsága és tisztasága. Mégis kevés kétségünk lehet afelől, hogy a nemzetközi szervezet a választások után elkészülő jelentésében úgy összegzi majd a magyarországi választásokat, ahogyan 2018-ban is tette, nevezetesen, hogy a választások szabadok voltak, de nem voltak „fair”-ek. Hogy nálunk 2014 óta nem fairek a választások, az nem lehet vita tárgya, a kérdés csak az, vajon szabadok-e...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

L. RITÓK NÓRA: MA MÁR CSAK PÁRTPOLITIKA VAN, VELÜK VAGY ELLENÜK

HVG360
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.03.22.

Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat. Az alábbiakban L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője osztja meg velünk gondolatait.

Sosem gondoltam, hogy magam tudatos állampolgárnak tartva ennyire kiábrándulok a politikából. Az “átkosban” születtem, nőttem fel, kezdtem dolgozni, és óriási boldogság volt számomra is a rendszerváltás. A második szabad választás után kezdett bennem elbizonytalanodni a korábbi bizonyosság, hogy egy új, egy más, egy szebb világ lesz majd körülöttünk.

Ha akkor valaki vázolja előttem a mai helyzetet, nem hiszek neki. Úgy érzem, mára teljesen kiégtem ezen a vonalon. Miközben pontosan tudom, hogy nem vonhatom ki magam a folyamatok alól, és vívódok folyamatosan, hiszen tenni kell azért, hogy valami változzon.

Lehet, hogy azért alakult így, mert egy nehéz terepre vitt az élet, ami persze tudatos is volt, de mégis, valahogy sorsszerű lett ez az egész. Olyan terepen dolgozom ugyanis, egy olyan problémahalmazban, ami a regnáló kormányok szemszögéből sosem volt egy jól vállalható történet. Egyszerűen azért nem, mert a társadalmi leszakadás az állam működési hézagaiban nő fel. A rendszerváltás előtt sem sikerült erre megoldást találni, és utána sem. A kormányok különböző mértékben vállalták fel, és próbálkoztak a mérséklésével, de mivel sosem volt kormányokon átívelő ez a munka (sem), így a kidolgozott hatások csak leamortizálódott próbálkozások maradtak.

A probléma pedig folyamatosan nőtt...

ITT OLVASHATÓ 

Sorozatunk további cikkeit itt olvashatja

KÍNA SZUPERHATALMI TÖREKVÉSEI HÁBORÚ ÉS JÁRVÁNY KÖZÖTT | INTERJÚ SALÁT GERGELLYEL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.22.

Számíthat-e Kína feltétlen támogatására az ukrajnai invázióban Vlagyimir Putyin? Mit árul el a szigorú kínai járványkezelésről a COVID-járvány újbóli berobbanása? Megért-e Orbán Viktornak ilyen látványosan barátkoznia Pekinggel, és fenntartható-e ez az új világpolitikai helyzetben? Salát Gergely Kína-szakértőt kérdezzük.

ITT NÉZHETŐ MEG

A „FASISZTA UKRAJNA” MÍTOSZA

QUBIT
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2022.03.22.

Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak

Az ukrán-orosz konfliktusban rendszeresen felemlegetett vád, hogy Ukrajna nem néz szembe fasiszta múltjával, sőt emlékezetpolitikájával ma is aktívan hozzájárul náci szervezetek és személyek kultuszához. Csakhogy az a kép, amely Ukrajnát „fasiszta kollaboránsként” ábrázolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Ukrajna önálló államisága viszonylag rövid időre tekint vissza, és sem az 1919 és 1939 között működő lengyel II. köztársaság, sem a náci Németország, sem a kommunista Szovjetunió és annak utódállama nem volt érdekelt abban, hogy az ukrán történelem kevésbé szélsőséges mozzanatai ismertté válhassanak. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?

...

ITT OLVASHATÓ

HIÁNYGAZDASÁG, INFLÁCIÓ – MEGRENGETI A HÁBORÚ AZ OROSZ GAZDASÁGOT

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.03.22.

A háborúk – a szokásos vélekedésekkel szemben – nem mindig közvetlen és nyilvánvaló gazdasági érdekekből törnek ki. Az előzmények között azonban rendre megtalálhatók az anyagi, pénzügyi tényezők, és nyilvánvalóan szomorú gazdasági következményekkel járnak a társadalom túlnyomó többségére nézve, főképpen a vesztes oldalon, de gyakorta a győztesnél is.

A február 24-i orosz invázió megindítását követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a megtámadott fél kemény ellenállása miatt a támadás nem marad meg a „különleges katonai művelet” kategóriájában. Ez most tényleges háború. Katonai, politikai, diplomáciai, társadalmi és gazdasági-pénzügyi következményei nagyban eltérnek attól, mint amelyeket 2014-ben tapasztaltak meg a közvetlenül és az áttételesen érintettek. A világ akkor időben és térben korlátozott konfliktust látott, amely a Krím elcsatolásához, orosz nyelvi többségű járások de facto elszakadásához vezetett, és bár áldozatokkal, szenvedésekkel, menekültek útra kelésével, Ukrajna szuverenitásának csorbulásával járt, de világgazdasági kihatása mérsékelt volt. Sőt, az orosz gazdaságot érintő káros gazdasági következmények is az elviselhető keretek között maradtak.

Most azonban minden lényeges vonatkozásban más a helyzet. Ezekben a hetekben a cégvezetők, a kormányzatok, a nemzetközi szervezetek nagy erőkkel próbálják kikalkulálni a háború gazdasági hatásait. A sok ismeretlen egyike az, hogy a háború hogyan érinti Oroszországot. Az alábbiakban erre tekintünk rá...

ITT OLVASHATÓ

SZÁGULDÓ INFLÁCIÓ, LEFULLADÓ GAZDASÁG: KÖZZÉTETTE ÚJ ELŐREJELZÉSEIT AZ MNB

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.03.22.

A keddi kamatdöntés után közzétette inflációs jelentésének két főbb előrejelzését is a Magyar Nemzeti Bank és ebből derült ki, hogy durván megemelte inflációs és jócskán csökkentette a gazdasági növekedési előrejelzését a jegybanki stáb.

A decemberi és a mai előrejelzéseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze, amelyből látszik a durva változás:

Az MNB-stáb decemberben még 4-5%-os idei GDP-növekedési előrejelzést adott, noha akkoriban, sőt az idei év elején már a Pénzügyminisztérium is optimistább, 6% körüli prognózisban gondolkodott. Ehhez képest tehát az MNB visszafogottabb, de még így is markáns prognózis rontást hajtott végre az azóta kitört orosz-ukrán háború miatt, hiszen most már csak 2,5-4,5%-os növekedési tartományt lát reálisnak. A tartomány szokatlanul széles, ez is érzékelteti a háborúból eredő hatalmas gazdaság(politika)i bizonytalanságokat. Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi évi nagyon gyors gazdasági növekedésnek 2,5%-os az áthúzódó hatása, tehát az, hogy az MNB a növekedési előrejelzése aljaként 2,5%-os idei bővülést is elképzelhetőnek tart, egyúttal azt is jelentené, hogy idén már egyáltalán nem nőne a gazdaság és így jönne ki a 2,5%-os bővülés.

Az inflációs előrejelzés kapcsán még markánsabb az előrejelzési tartomány módosítása és egyúttal tágítása is. Decemberben még az MNB-stáb 4,7-5,1%-os inflációs előrejelzési sávot adott meg, most ehhez képest a sáv alsó széle is 7,5%-ra ugrott, a felső széle pedig már csaknem a kétszámjegyű tartományt súrolja (9,8%). Sőt az alábbi legyezőábra szerint

LEHETNEK OLYAN HÓNAPOK-NEGYEDÉVEK, AMIKOR A 10% FELETTI TARTOMÁNYBA EMELKEDIK AZ INFLÁCIÓ...

ITT OLVASHATÓ

TRIANONRÓL BESZÉLNÜNK KELL, ÚGY LESZ BÉKÉNK! – VISZONVÁLASZ A NEMZETÉPÍTÉSI TERVEK BÍRÁLÓINAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HOMOKI PÁL
2022.03.22.

Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.

Érdeklődéssel fogadtam a mindenkori magyar külpolitika szükségszerű különutasságáról és behatároltságáról írt cikkemre érkezett választ a Németországban élő nagyhírű szenior újságíró, Georg Paul Hefty tollából. A neves publicista heves reakciója, amely átüt sorain, óhatatlanul is alátámasztja azt, amiről magam is értekeztem. Ugyanaz a heves, ám jóval konstruktívabb hangvétel érződik az időközben megszületett másik reagálásból, amelyet Majoros Péter és Szabó Zsolt urak jegyeznek. Említett szerzők felindultságából is látszik azonban, hogy a magyarság gondolatvilágában a trianoni trauma nem befejezett múlt és nem intézhető el az épp aktuális alkotmány néhány mondatával – ahogyan azt Hefty úr interpretálja. Kikerülhetetlenül él a magyar néplélekben, láthatóan reakciókat és indulatokat szül. Bizony újra meg újra foglalkoznunk kell vele, beszélnünk kell róla, amíg feldolgozására valamilyen módon megoldást nem találunk...

ITT OLVASHATÓ

FALUS FERENC: AZ ÚJABB JÁRVÁNYHULLÁM ELŐTT ÚJRA KELLENE OLTANI AZ IDŐSEKET, A KRÓNIKUS BETEGEKET

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.03.22.

Látszatra úgy tűnik, hogy a háborús konfliktus némileg háttérbe szorította a járványveszélyt. Falus Ferenc volt tiszti főorvos arról beszélt a KlikkFM Politikai Nagyító című adásában, hogy okkal lanyhul-e a figyelem.

Az Egészségügyi Világszervezet szóvivője a héten közölte, hogy messze van még a koronavírus világjárvány vége, egyúttal ismét felgyorsult a fertőzés terjedése és ismét Kínában, ahonnan az egész járványhelyzet elindult két éve. Sanghajban például tömeges tesztelésbe kezdtek, lakótömböket blokkolnak 48 órára, az oktatási intézmények felfüggesztették a jelenléti oktatást, karantén kötelezettség lépett életbe.

„Vannak aggasztó fejlemények” – értett egyet a nyitókérdéssel Falus Ferenc. „A jelenlegi helyzetben szinte békebeli problémává vált a járvány minden tragédiájával együtt. Holott például a szomszédos Ausztriában a jövő héttől újra maszkkötelezettség lesz zárt térben.” Keserűen jegyezte meg, hogy úgy tűnik, a közhelyek ellenére, nem csak Ausztriában, hanem Kínában is fontosabb az emberélet és az egymásra figyelés, mint Magyarországon, ha megelőző intézkedéseket vezetnek be, miközben nálunk nagyvonalúan eltörölték a maszkviselést is...

ITT OLVASHATÓ
 

ORBÁN NEM KEZELTE JÓL AZ UKRAJNAI HÁBORÚT!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.03.22.

Olvasom, hogy Kunhalmi Ágnes egy bécsi fórumon azt fejtegette, hogy Orbán jól kezelte az ukrajnai háborút.

Hát nem, kedves Kunhalmi Ágnes, Orbán nem kezelte jól az ukrajnai háborút. Orbán tizenkét éve, kifejezetten a saját, személyes érdekeiből fakadóan rettenetes pályára állította az országot: Putyinnal összefeküdve Magyarországot szembeállította saját megbízható szövetségeseivel, nyugati partnereivel, s Putyin hűbéreseként és csatlósaként szolgálta ki az orosz érdekeket. Magyarország nyugati szövetségesei és a NATO számára megbízhatatlan partner lett, minthogy Orbán szakmányban telepítette be az országba az orosz titkosszolgálatot, miközben a magyar energiaszükségletet totálisan kiszolgáltatta az orosz geopolitikai érdekeknek. Előnytelen és saját népe előtt titkosnak minősített szerződéseket kötött az oroszokkal, ocsmány bérsajtójával és a goebbelsi propaganda undorító agymosásával elérve, hogy a korábbiakban túlnyomórészt domináns, a nyugati világhoz tartozni szándékozó mentalitást és habitust felváltsa az elhülyített, délibábos keleti orientáció imádata, továbbá az életveszélyes orosz geopolitikai szándékokat és a szakrális ideológiai nyomulást fel nem ismerő őszinte Putyin-rajongás, amelyet még Kárpátalja visszaadásának reménye is fűt.

Nem, kedves Kunhalmi Ágnes, Ön nagyon rosszul látja a valóságos helyzetet, s anélkül, hogy híres geostratégiai és geopolitikai felkészültségét megkérdőjelezném, jelzem, hogy jóllehet e pillanatban még nem tudható, mi lesz az orosz – ukrán háború kifutása, de ha valaki Magyarországot igazán veszélybe sodorhatja, s végtelenül kiszolgáltatottá teheti, az legkevésbé a nyugati világ és a NATO, amelyek kizárólagosan biztosíthatnák Magyarország védelmét, rendjét és nyugalmát (a biztonságpolitikától az energetikai és gazdasági biztonságon át a financiális-valutáris biztonságig), sokkal inkább az a totálisan hiteltelenné vált, s immár saját legszorosabb szövetségesei által (gondolok itt elsősorban a lengyelekre és a többi V4 államra) is megvetett és jó esetben csak bizalmatlanságot, rosszabb esetben egyenesen undort kiváltó politikája.

Kedves Kunhalmi Ágnes! Ön súlyosan téved, s gyermekeim apjaként csak szorítani tudok annak, hogy ne adódjék olyan történelmi helyzet, amikor a jelenleginél is sokkal látványosabban derülne fény hibás gondolkodására.

ITT OLVASHATÓ

DURVA: AKÁR 11 SZÁZALÉKIG IS FELMEHET AZ INFLÁCIÓ

PRIVÁTBANKÁR
Szerző: CSABAI KÁROLY
2022.03.22.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

Mint arról beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ennél nagyobb mértékű szigorításra utoljára csak 2008 októberében, a pénzügyi válság kirobbanását követően került sor, akkor 300 bázispont erejéig. Ami visszaigazolja, milyen rendkívüli helyzetbe taszította a világot a február 24-én kitört orosz-ukrán háború...

ITT OLVASHATÓ

„A MIGRÁNSOZÁS, HA NEM IS TÖRETLEN, DE MEGMARADT”

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2022.03.22.

Mi a különbség a 2015-ös és a jelenlegi menekülthullám között? Változott valami a segítségnyújtásban és abban, hogy állnak a társadalom tagjai a menekültekhez? Az Ukrajnából érkezők problémáit minden bizonnyal hosszú távon kell kezelni, de fel van erre készülve a magyar menekültügyi infrastruktúra? Kováts Andrással, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Magyarországot az elmúlt tíz évben két menekülthullám érintette, az egyik 2014-2016 környékén, a másik most, ahogy kitört az orosz-ukrán háború. Milyen jelentős különbségeket látni a két menekülthullám között?

Kováts András: Több különbség is van, és mind nagyon markáns. Először is a mostani menekülthullám lényegesen homogénebb, mint a 2014-2016-os. Akkoriban azt láttuk, hogy Magyarországra és Európa más országaiba is vegyes csoportok érkeztek: nem egy országból és nem egy konfliktusból jöttek az emberek, és sokszor nem ugyanazon az útvonalon keresztül. Most viszont van egy európai viszonylatban nagyméretűnek nevezhető ország, ahonnan egy brutális konfliktus hatására indultak útnak az emberek, többnyire az ország lakosai, vagy olyanok, akik hosszú ideje ott élnek.

Másodszor, most közvetlenül egy háború sújtotta területről érkeznek hozzánk és a környező országokba az emberek, akik gyorsan, akár csak néhány óra alatt érnek olyan helyre, ahol már menekültként tekintünk rájuk. Ezzel szemben 2014-től olyanok jöttek, akik akár már több éve éltek valahol menekültként, például a Szíriával határos Törökországban, Libanonban, Jordániában, vagy az Afganisztánnal szomszédos országokban, Iránban vagy Pakisztánban. Persze akkor is volt, aki közvetlenül a háború elől menekült, de ők is nagyon hosszú utat tettek meg, több ezer kilométert, ezért akár hetekbe, hónapokba telt, mire elérték Magyarországot. Ez a különbség egy elhúzódó konfliktusnál lehet, hogy el fog mosódni, hiszen amit az ukrajnai menekültek esetén látunk, az egy klasszikus jelenség egy beinduló menekülthullámnál: elsőként azok hagyják el az országot, akiknek jó kapcsolataik és megfelelő erőforrásaik vannak.

Pár napja azonban felbukkantak olyanok, akik már közvetlenül a harcok elől menekültek el, és akik már nem tudják, hogy hová mennek tovább, akiket már nem biztos, hogy várnak máshol...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

ALKATRÉSZHIÁNY MIATT LEÁLLT EGY OROSZ TANKGYÁR, „ITT EGY ÁRULÓ LAKIK”-MATRICÁK, VÁKUUMBOMBA A DONYECKIEK KEZÉBEN, AZ ÚT SZÉLÉN SÍROKAT ÁSÓ FÉRFIAK

TELEX
Szerző: Telex
2022.03.22.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

A frontvonalak megmerevedtek, tart Mariupol ostroma, a háború kezdete óta közel ezer épület semmisült meg Harkivban, Kijev bekerítése sem halad.

Odesszából tudósító kollégáink szemtanúi voltak annak, ahogy az ukrán légvédelem elfog egy orosz rakétát.

Rendkívül nagy pusztításra képes vákuumbombát vetettek be az úgynevezett Donyecki Népköztársaság katonái.

15 300 katonát, 99 repülőt, 509 tankot és 123 helikoptert vesztettek az oroszok az ukránok szerint.

Már 3,5 millió ember menekült külföldre a háború pusztította Ukrajnából, a háború civilhalottjainak száma az ENSZ szerint ezer körül van, de ennél sokkal több is lehet.

Alkatrészhiány miatt állítólag leállt az UralVagonZavod, a világ legnagyobb harckocsigyára, közben az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Amerikának le kell állítania az ukrán fegyverszállítmányokat.

Szerdán is az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése. A téma az Ukrajna elleni orosz háború humanitárius következményeiről szóló jelentés megvitatása lesz, az sem zárható ki, hogy szavaznak is róla.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint ez a háború megnyerhetetlen, de globális éhínséget is okozhat. Éppen ezért mielőbbi béketárgyalásokat sürgetett.

750 millió forintot gyűjtöttek a magyarok az ukrajnai menekülteket, Orbán Viktor felkereste a hétfőn átadott központi tranzitvárót, az exportra is dolgozó ipari vállalatok tartanak főleg a háború hatásától.

Több érdekes videó és fotó is kijött kedd délelőtt: megpróbálták megakadályozni 

Törökországban, hogy kikössön Roman Abramovics egyik szuperjachtja, a Solaris, ukrán benzinkúthoz hajtottak zabrálni egy páncélozott csapatszállítóval orosz katonák, esküvőt tartottak a rommá lőtt Mariupol egyik óvóhelyén...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KORRUPCIÓFIGYELŐ - HATODIK JELENTÉS

TASZ & K-MONITOR
Szerzők: TASZ ÉS K-MONITOR MUNKATÁRSAI
2022.

Miközben a koronavírusjárvány negyedik, illetve ötödik felfutási hulláma határozta meg az állampolgárok mindennapjait, a Kormány – olykor trükkös módszereket használva – bebiztosította, hogy az elvileg független, ellenőrző szervek élén még hosszú évekig a jelenlegi kormányzatot kiszolgáló szereplők foglalhassanak helyet – nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól. Leplezetlenül támogatták a fideszes érdekekhez köthető beruházásokat és a gazdasági klientúrát – a közhatalom egyre inkább a kormányzathoz közeli szereplők magánérdekeltségeit szolgálta, miközben a minőségi közszolgáltatások leépítése volt megfigyelhető. Az elszabaduló infláció mellett a költségvetés óriási hiánnyal zárt. Az áttekintett időszakra esik az elmúlt évek kétségkívül legjelentősebb korrupciós botránya is, a Schadl-Völner-ügy, amely messze túlmutat a végrehajtói pályázatok törvényellenes elbírálásán: a szövevényes esetben az Országos Bírói Hivatal, a Fővárosi Törvényszék, valamint számos neves egyetem is érintetté vált, és ez az alapjaiban rendítheti meg a közintézményekbe vetett bizalmat. 

Hatodik jelentésünk a 2021. októbere és 2021. decembere/januárja közötti időszakot tekinti át. Bemutatjuk, hogy 

- Átszervezések és törvénymódosítások segítségével bebetonozták pozíciójába az ÁSZ alelnökét, megerősítették a Legfőbb Ügyész és az alapvető jogok biztosa elmozdíthatatlanságát. A jövőben – legalább kilenc éven keresztül 

– a koncessziókról és számos engedélyköteles tevékenységről a Kormány volt államtitkára dönthet. - Mindeközben továbbra is titokban tartották a járványügyi szempontból lényeges (oltási, fertőzöttségi) adatokat. 

- Átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné vált a kormányzati munka és a költségvetés, nem valósulhatott meg az intézkedések társadalmi és szakmai kontrollja, megszűnt a társadalmi párbeszéd. 

- A kormány szelektíven – olykor leplezetlenül pártállásra tekintettel – támogatja a kormányközeli elit beruházásait, többször lényegesen befolyásolva a piaci viszonyokat. 

- A különböző önkormányzatokat pártérdekek mentén támogatják vagy büntetik.

Összességében elmondható, hogy a legutóbbi jelentésekben tárgyalt, a korrupciós kockázat szempontjából káros tendenciák – az ellensúlyok gyengítése, a NER-közeli klientúra helyzetbe hozása, az állami és magánérdekek összefonódása – a tárgyalt időszakban is jellemzőek voltak...

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN)

A THE GUARDIAN SZERINT HÁROM NAPI ÉLELMÜK ÉS LŐSZERÜK VAN AZ OROSZOKNAK – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.03.22.

Biden szerint Putyin kémiai és biológiai fegyvere

Az ukránok szerint visszafoglalták a Kijev melletti Makarivot. percről percre.

Ukrajna és Oroszország hétfőn ismét tárgyal

Az ukrán fél szerint Oroszország nem gondolja komolyan a béketárgyalásokat. Szerintük a tárgyalásokkal át akarják verni a Nyugatot, hogy azt gondolják, nincs szükség további szankciókra. Szerintünk sem gondolják komolyan. őszintén reméljük, hogy tévedünk.

Moszkva otthagyta a második világháborút lezárni igyekvő béketárgyalásokat

Japán és Oroszország hivatalosan a mai napig nem zárta le hivatalos megállapodással a második világháborút a Kuril-szigetek miatt.

Még itt: Szele Tamás: Ha elkezdik lecsutakolni az Aurórát, az nagyon nem jó jel…

A Debreceni Egyetem hatályon kívül helyezte Vlagyimir Putyin díszpolgári címéről szóló döntését

Vagy azért, mert a testület szerint méltatlanná vált rá, vagy azért, mert a 2017-es odaítélése óta nem vette át a címet. A háború után majd kiderül…

Putyin-közeli milliárdosok nemzetközi vagyonát lehet követni egy interaktív oldalon

A korrupcióellenes nemzetközi nonprofit újságírószervezet, az OCCRP indította el azt az interkatív oldalt.

Anonymus kreatív módon támadja Putyin rezsimjét

A hackerek ezúttal az oroszországi, vezeték nélküli kapcsolattal működő nyomtatókra jutottak be.

Marad nekünk Szerbia?

Vučić és Orbán viszonyára nyugodtan kimondhatjuk: a zsák megtalálta foltját.

Pegasusszal célozták meg a volt pekingi nagykövetet

Szilas Cecília személyesen is részt vett a sanghaji Fudan Egyetem vezetésével folytatott tárgyaláson.

A vakcinaregisztrációs címekre kiküldött levélben ekézi a kormány Brüsszelt és magyar közéleti szereplőket

Konkrétan sz@rnak a Kúria döntésére.

Beigazolódott az Indexre gyakorolt politikai nyomásgyakorlás

A Direkt36 cikkében és az ennek kapcsán rögzített közel 45 perces beszélgetésben szó esett Rogán Antalról, Várkonyi Andreáról, Orbán Viktorról, Gerényi Gáborról, Vaszily Miklósról, Spéder Zoltánról és sok más érdekes személyről is.

Feljelentést tesz az ellenzék Erzsébetvárosban és Terézvárosban

Az egyik leadott íven aláírásgyűjtőként ugyanaz a név szerepel a Munkáspárt-ISZOMM papírján, mint a Fideszén. Vannak teljesen ugyanolyan kézírású ívek, de azokon nem azonos a gyűjtő neve. És még egy furcsaság: ugyanaz a halott ember jelölte mindkét párt politikusát.

Nyomoz a rendőrség a Megoldás Mozgalom és a Gődény-párt VI-VII. kerületi jelöltjeinek gyanús ajánlásai miatt

Ugyan számos visszajelzés bizonyítja, hogy országszerte hamis ajánlásokat adott le Gődény György pártja, de a 106 egyéni választókerületből 104 helyen így is lehet majd a jelöltjeikre szavazni.

Teljes a zavar a Fideszben

Ajkai kampányabszurd: egy kórház, két kormányzati állítás.

Pető, az építettő

„Semmilyen gazdasági tevékenységet nem végző” cégben tűnt fel a zűrös váci fociügy fideszes főszereplője.

Márki-Zay Péter pert nyert a közmédia és a 888 ellen

A Jobbik pedig pert nyert a Mediaworks egy már bezárt lapjával szemben.

Nem ismeri el az MTVA, hogy nem mondott igazat Márki-Zay Péterről

Az M1 Híradó nem tudta igazolni, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje hol és mikor mondott olyat, hogy „igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban vagy akár falvakban élők közelében”, ennek ellenére fellebbeznek. vagyis: húzzák az időt.

ITT OLVASHATÓ

A LENGYELEK SZERINT ORBÁN KÖZÉP-EURÓPA ÁRULÓJA

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.03.22.

Nemrég még úgy nyilatkozott a magyar miniszterelnök, hogy a lengyel kormányfővel együtt az egész Európai Uniót térdre kényszerítette, ahogy az egy utcai harcoshoz illik. Ehhez képest villámgyorsan „megszűnt a kémia” a két ország vezetője között és már Orbán sem zeng ódákat a két kormány közti egyetértésről. Szent-Iványi Istvánt kérdeztük az okokról.

Az amerikai elnök eheti európai útján Kijevet ugyan kihagyja, de egynapos látogatást tesz Lengyelországban. Kamala Harris alelnök pedig Varsó után Bukarestbe is elment a múlt héten, Magyarországot azonban nagy ívben elkerülte. De még ennél is figyelmeztetőbb, ami a magyar-lengyel kapcsolatok terén történik.

„Az idén elmarad a szokásos Lengyel-Magyar Barátság Napja, mert kormányunknak sikerült ezt a barátságot is megmérgeznie. A hivatalos indoklás szerint az ukrajnai háború miatt marad el a közös ünneplés és Áder Jánost sem fogadja lengyel kollégája. Valójában azonban Orbán Viktor kétkulacsos, erkölcstelen, Putyin-párti politikája miatt vált a magyar kormány nemkívánatossá Lengyelországban” – írta közösségi oldalán Szent-Iványi István. Az Egységben Magyarországért külpolitikai kabinetvezetőjétől arról is érdeklődtünk, hogy vajon az orosz-ukrán háború miatt vált-e végleg feszültté a magyar-lengyel viszony?

...

ITT OLVASHATÓ

PEGASUSSZAL CÉLOZTÁK MEG A VOLT PEKINGI NAGYKÖVETET, AKI NEM SOKKAL KÉSŐBB BEKERÜLT ORBÁN TANÁCSADÓI KÖRÉBE

DIREKT36
Szerzők: PANYI SZABOLCS, MATYASOVSZKI PANNI
2022.03.22.

Az Orbán-kormány egyik bizalmi embere, Szilas Cecília volt pekingi nagykövet telefonszámát is a Pegasus kémszoftver célpontjául választották ki, derítette ki a Direkt36. Szilast akkor célozták meg az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémszoftverrel, amikor rövid ideig épp a konfliktusokkal teli Dunaferrnél dolgozott, illetve nem sokkal azelőtt, hogy Orbán Viktor maga mellé vette Kína-ügyi miniszterelnöki főtanácsadónak. Ebben a rendkívül bizalmi állásban 2019 és 2021 között nemcsak Orbán felkészítését segítette, hanem például személyesen is részt vett a sanghaji Fudan Egyetem vezetésével folytatott tárgyaláson.

Nem ő az első kormányzati tisztviselő, aki a kémszoftver célpontjává vált. A Direkt36 korábban megírta, hogy független újságírók, kormánykritikus médiatulajdonosok és ellenzéki politikusok mellett célponttá váltak olyan emberek is, akik közel állnak a hatalomhoz. Így például Weingartner Balázs és Aszódi Attila volt államtitkárok, Bodnár Zsolt TEK-főigazgató-helyettes, vagy éppen Áder János köztársasági elnök testőrségének vezetői.

„Nem tudok semmit mondani ezzel kapcsolatban. Az életem egy nyitott könyv” – válaszolta a Direkt36 telefonos megkeresésekor Szilas, amikor arról kérdeztük, szerinte miért válhatott célponttá. Arra a felvetésünkre, hogy esetleg valamiféle rendkívül átható megbízhatósági vizsgálat miatt figyelhették meg a kémszoftverrel, úgy reagált: azt lehetségesnek tartja. Későbbi kérdéseinkre Szilas viszont már nem reagált, így arra sem, mikor esett át legutóbb átvilágításon, vagy hogy mikor kapta meg a felkérést a főtanácsadói munkára.

Szilas Cecília telefonszámát is abban a világszerte 50 ezer, Magyarországról több mint 300 telefonszámot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban találtuk meg, amelyben a megfigyelési célpontnak kiválasztott számok szerepelnek. Azt nem tudjuk, hogy tényleg feltörték-e Szilas mobilját a Pegasusszal, és hogy valóban megfigyelés alá vették-e. Ezt csak a készülékének utólagos vizsgálatával lehetne megállapítani, amire azonban nem volt módunk.

A volt főtanácsadó 2019 nyarán vált először Pegasus-célponttá, de a kiszivárgott adatbázis alapján azt sem lehet megállapítani, hogy ha ténylegesen megfigyelték is, akkor az milyen hosszú időn keresztül tarthatott. Ennek oka, hogy a lista nagyjából addig a nyárig tartalmaz csak telefonszámokat.

Szilast éppen akkor célozták meg, amikor két kormányzati állás között 2019 derekán átmenetileg az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. biztonsági igazgatójaként dolgozott. Előtte 2019 március végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) keleti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt, majd később 2019. szeptember 1-jétől két éven keresztül már Orbánnak adott tanácsokat. Nem világos ugyanakkor, hogy célponttá válása vajon ezekhez a tevékenységeihez kapcsolódik-e, és ha igen, melyikhez...

ITT OLVASHATÓ

KÖSSÜK MEG SZÉPEN A SAJÁT KEZÜNKET! | PARTIZÁN 60’

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.21.

Jámbor András politizáló civilből vált hivatalosan is politikussá, jó esélye van arra, hogy országgyűlési képviselőként folytathassa. Márki-Zay Péterhez hasonlóan egy mozgalomból érkezve kerülhet a Párbeszéd frakciójába, pedig nem nagyon indulhattak volna távolabbról. Kormányon a TB-törvényt visszavonná, az energiatakarékos beruházásokat, a lakhatási válság rendezését, a hajléktalan ellátórendszer megreformálását verné végig a parlamenten, az egészségügy vagy az oktatás magánosítását pedig semmiképp nem támogatná. A részben általa is kezdeményezett népszavazást kormányváltás esetén is megtartaná.

ITT NÉZHETŐ MEG

A LÉTRÁT CIPELŐ PLAKÁTRONGÁLÓ MAGÁNYOSSÁGA - A 444 NÉGY KÜLÖN IS AJÁNLOTT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.03.22.

Jó reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb, érdekesebb anyagaival. Az Ukrajna ellen indított orosz háború aktuális történéseiről ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet tájékozódni, míg a hírlevelekre itt lehet feliratkozni.

4 külön is ajánlott cikkünk ma reggel:

- Hann Endre: Kétesélyes a választás, óriási mozgósítási csata jön

- A fizetés kiesése miatt egyre nehezebben, de kitartanak a tanárok

- A Kárpátaljáról menekülő romákat sok helyen nem látják szívesen

- Egész Európában nálunk emelték a legtöbb akadályt a megújulók elé 

ITT OLVASHATÓ

HÁBORÚ ÉS ̶B̶É̶K̶E̶ BUKÁS?

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS:
2022.03.21.

Az átlagos újságíró Európában – épp úgy, mint az átlagos újságolvasó – tavaly karácsony este kezdte magát különösen érezni, ha épp nem ünnepelt. Ha ünnepelt, akkor csak másnap szerzett tudomást Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin ultimátumáról, melyet az euroatlanti világhoz intézett, egyáltalán nem véletlenül pont ebben az időpontban.

A bejelentés maga is egyfajta ügyesen kifundált diplomáciai sértés volt, ugyanis az ortodox egyház máskor ünnepli Krisztus születését, így a minden korábbinál nagyobb horderejű bejelentésben ott volt kimondatlanul az is, hogy „és teszünk mi a karácsonyokra, rossz ünnepet kívánunk!” Az első kérdés, ami a meglepett világ eszébe jutott az volt, hogy ezt meg mi lelte?

Nos, máig nem tudjuk pontosan, de leli még most is.

Kegyetlenül leli, mint a harmadnapos láz. Csakhogy akármi is legyen ez a nyavalya, már minket is lel itt Európában, persze, Ukrajna szenved tőle a legjobban.

A bejelentés lényege annyi volt különben, hogy az Oroszországi Föderáció nem tűr meg a határai mentén fekvő országokban sem NATO-alakulatokat, sem támaszpontokat, sem fegyverzetet. Először megvonta a vállát az ember, hogy hiszen nincs is túl sok közös határa a NATO-val, legfeljebb a Baltikumban, míg eszünkbe nem jutott Kalinyingrád meg az, hogy tengeri határ is van a világon, így aztán, ha a NATO elfogadná az ultimátumot, Európában ki kéne üríteni Németországig, Csehországig mindent, de ha a tengeri határokat is nézzük, bizony Japánt, sőt, Alaszkát is. Ugyanebből az elvből fakad, hogy ha Ukrajnát most sikerülne meghódítania az Orosz Föderációnak (úgy néz ki, nem fog menni), Magyarország, Románia és Lengyelország lenne az elsőként kiürítendő, védtelenül maradó három európai állam. Aztán így tovább, az Atlanti-óceánig.

Ezek közismert dolgok, csak azért mondtam el, mert sokan kezdik elfelejteni, hogyan is kezdődött az egész, eltévednek az orosz propaganda tengerén és őszinte hittel bizonygatják, hogy „a maci csak azt veszi el, ami az övé”. Az a maci egy vérengző vadállat, nem egy aranyos plüssfigura, szelíd soha nem is volt, és elég a térképre nézni, hogy rájöjjünk, miért pont Ukrajnában indult el a világ ellen. Mert ott volt neki a legalkalmasabb.

De pont most jött rá a világhódítási?

Először is: nem pont most, a csapatösszevonások már tavaly tavasz óta tartottak. De a Meduza.io interjúja szerint, melyet Kirill Samijev politikai elemzővel készítettek, már sok-sok éve ért ez a terv, lehetett tudni, hogy valami nagy disznóság készül, csak éppen azt nem, hogy mi. Utólag visszapillantva sok orosz különlegesség nyer értelmet.

Akkor lássuk, mit mond Samiev.

Azt, hogy Putyin elnök már 2008-ban utalt nyugati tárgyalópartnereinek az Ukrajna elleni esetleges támadásra, amikor megkezdődtek a tárgyalások az ország (és Grúzia) esetleges NATO-csatlakozásáról. Amint az ma már világos, a Kreml a következő években szisztematikusan előkészítette a katonai akciót. De a világ nem hitt egy nagyobb háború lehetőségében, még a Krím annektálása és a 2014-es donbásszi fegyveres konfliktus után sem.

Teltek-múltak az évek, Ukrajna évről évre egyre inkább függetlenedett Oroszországtól politikailag, gazdaságilag és kulturálisan, és ez alkalmat adott Putyinnak, hogy Ukrajnát a Nyugat „oroszellenes” projektjének, valamiféle „ellen-Oroszországnak” nevezze, ahol csak lehetett. És közben átszervezte a hadsereget...

ITT OLVASHATÓ

A fegyveres erők modernizálása és a hadiipari komplexum reformja mellett (emlékszünk az évente feltűnő orosz csodafegyverekre?) a Kreml megbízást adott az országszerte található óvóhelyek hálózatának éves ellenőrzésére és korszerűsítésére. Az elavult és ellopott szovjet polgári védelmi infrastruktúra felülvizsgálatra és megújításra szorult. Kísérleteztek egy tartalékos hadsereg-utánpótlási rendszer kialakításával is, de ez túl későn állt fel. A csodafegyverekkel is baj van, ami elkészült, abból kevés van, vagy nem azt tudja, amit hisznek róla, de a legtöbb csak terv maradt.

ORBÁN KETTŐS JÁTÉKA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.03.22.

Miközben Európában a legtöbb jobboldali politikus elhatárolódik Putyintól, Orbán veszélyes balanszírozásba kezdett. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

A magyar nép segít, Orbán nem - ezzel a címmel jelent meg riport a Nederland Dagblad című holland lapban, az ukrán menekültválság néhány nappal ezelőtti magyarországi helyzetéről. A szerző, Ruurd Ubels megtekintette a Keleti pályaudvaron akkor még uralkodó áldatlan állapotokat, és megállapította: a kormány csak rendőrökkel képviseltette magát, a menekülteknek jobbára önkéntesek, magánszervezetek nyújtottak segítséget. Eközben Orbán Viktor miniszterelnök előadta műsorát az országos médiában, elutazott az ukrán határhoz, gyerekekkel fotózkodott, személyesen adott át bevándorlási okmányokat. A riporter megszólaltatta Hardy Mihályt, a Klubrádió főszerkesztőjét, aki családjával együtt maga is befogadott ukrajnai menekülteket. Elmondta a lapnak, hogy a magyar kormány az elmúlt hét évben tudatosan felszámolta a menekültek fogadására szolgáló létesítményeket, és ennek következményei most jól láthatók.

A bécsi Der Standardban arról írt vendégkommentárt Marius Dragomir, a Közép-európai Egyetem, a CEU médiaügyi központjának az igazgatója, hogy a magyar kormányfő hivatalosan elítéli ugyan az Ukrajna elleni orosz támadást, ám a pártjához közel álló média ezzel ellentétes képet rajzol. A szerző szerint Orbán Viktor veszélyes egyensúlyozó műveletbe fogott, hogy újraválasztassa magát. A cikk kitér arra: a Pesti TV-ben az orosz bevonulás után egy fotósként és hadmérnökként bemutatkozó ember olyasmiket mondott, hogy ukrán nép, ukrán kultúra nem is létezik, és hogy Ukrajnát fel lehetne osztani Oroszország és bizonyos NATO-országok között. Ez a tévécsatorna azonban nem számít kivételnek: a kormányközeli médiában gyakoriak azok a beszámolók, amelyek támogatják az orosz agressziót, és kétségbe vonják az ukrán népnek a saját hazájához fűződő jogait. Dragomir az Átlátszó elemzésére hivatkozva megírja például, hogy az MTVA a háború kezdetétől fogva Ukrajna ellen folytatott hecckampányt, és hogy Németh Balázs műsorvezető azt írta a Facebookon, helyesen tenné Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ha lemondana. Az a propaganda-kloáka, amit ont magából a magyar kormányközeli média, összeegyeztethetetlen azzal, hogy a kormány támogatásáról biztosította az Oroszország elleni szankciókat - fogalmaz az osztrák lap vendégkommentátora. Orbán Viktornak ez a kettős játéka szerinte két okra vezethető vissza: a választási megfontolásokra és Orbán Putyin-csodálatára.

Orbánnak - írja Marius Dragomir - az a stratégiája, hogy amikor szót emel az orosz támadás ellen, azzal nyugtatja a konfliktus továbbterjedésétől tartó választókat, valamint azokat az EU-n belüli hivatali partnereit, akiket aggaszt az ő keleti irányú politikája. Ezzel párhuzamosan a Fidesz médiája azt állítja, hogy az ellenzéki politikusok csapatokat és fegyvereket akarnak küldeni Ukrajnába, amit a lakosság többsége ellenezne. Ezt valójában ők sosem mondták, az állítás pusztán a lejáratásukat célozza - állapítja meg a szerző. Annak alátámasztása végett, hogy a Fidesz által ellenőrzött médiának a Kreml kedvében járó kampánya elsősorban választási szavazatszerzésre irányul, Dragomir utal a Pulzus nemrégiben közzétett felmérésére, miszerint az Orbán-hívek egynegyede igazságos háborúnak tartja az Ukrajna elleni orosz inváziót. Orbán és pártja nem engedheti meg magának, hogy ezeket a választókat magára haragítsa.

Mélyebb oka is van azonban ennek a médiakampánynak, nevezetesen Orbán Putyinhoz való kötődése - írja a Der Standard szerzője. A viszonyt a 2010-es választások után fűzték szorosra, és a magyar kormány 2014-ben 12 és fél milliárd euró értékben megrendelte a Roszatomtól a paksi atomerőmű megújítását, amihez Oroszország 10 milliárd euró hitelt ígért. A projektet az unió időközben leblokkolta - teszi hozzá Marius Dragomir.

Kitér arra is, hogy Orbán visszatérően dícsérte Oroszországot az illiberális társadalom állítólagos sikereiért. Az Ukrajna elleni háború azonban most kemény terhelési próbát jelent számára. Mindent megtesz az újraválasztása érdekében. Nem akarja megrémiszteni saját szavazói táborán belül a háború ellenzőit, ugyanakkor a Kreml felbőszítésétől is tartózkodni kíván. Miközben Európában a legtöbb jobboldali politikus elhatárolódik Putyintól, Orbán veszélyes balanszírozásba kezdett - állapítja meg a CEU médiaügyi központjának az igazgatója.

Röviden jelzem még, hogy az erősen konzervatív szemléletű Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja arról ír: növekszik az Európai Unión belül annak a támogatottsága, hogy az ukrajnai háború miatt tiltsák meg a szénhidrogén-importot Oroszországból. Gyors döntés azonban egyelőre nem várható e tekintetben - teszi hozzá az erről szóló, nevük mellőzését kérő diplomaták állításaira hivatkozó cikk, amely a vonakodó országok közül Németországot, a olaj- és gázembargót szorgalmazók közül pedig a lengyeleket és a baltiakat emeli ki.

ITT OLVASHATÓ

EZ TÖRTÉNT AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚBAN HÉTFŐRŐL KEDDRE VIRRADÓ ÉJJEL

TELEX
Szerző: MUNK VERONIKA
2022.03.22.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

Hétfői percről percre tudósításunkat a háborúról itt pörgetheti vissza, a keddit pedig ide kattintva találja, és ezek a fontos dolgok zajlottak kedd este 20 és szerda reggel 6 óra között:

Hírek az ukrán harctérről

-Újabb orosz előre nyomulás Mariupolban: egy ipari létesítményt ért rakétatámadás, az egység hatalmas füsttel égett – ez látható a fenti fotón.

- Az ukrán elnök tárgyalásokat sürget Putyinnal. Ismét jelezte Vlodomir Zelenszkij, hogy közvetlenül tárgyalna az orosz elnökkel, mert szerinte egy ilyen találkozó nélkül lehetetlen teljesen megérteni, hogy az oroszok mire hajlandóak a háború megállítása érdekében.

- Zelenszkij elnök a Telegramon beszélt arról, hogy orosz csapatok kedden rakétákkal lőtték a zsitomiri régiót Kijevtől nyugatra. Megemlítette, hogy az ukrán erők ismét lelőttek egy orosz repülőgépet, most épp Harkivtól nem messze, Csuhujiv közelében. Ezekről a támadásokból a nagy nemzetközi hírforrások viszont nem számoltak be.

- A BBC azt írta, hogy majdnem egy magyarországnyi terület, mintegy 82 ezer négyzetkilométernyi terület lehet elaknásítva Ukrajnában. Ez egy becslés, amit térinformatikai szolgáltató segítéségével számolták ki. Ukrajna közel 600 ezer négyzetkilométer kiterjedésű.

- Román aknászhajó járőrözött a Fekete-tengeren, miután a Tengeri Vízrajzi Intézet aknaveszélyre figyelmeztetett. Egyelőre sem az aknászhajó, sem a kereskedelmi járművek nem észleltek aknákat a konstancai kikötő környékén. Az utóbbi időben megnőtt a konstancai kikötő forgalma, miután átvették az oroszok által célba vett odesszai kikötő áruforgalmának jelentős részét. Mindeközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat azt mondta, hogy az ukrán haditengerészet elaknásított több kikötőt is Odesszában, Ocsakivben, 

Csornomorszkban és Pivdennyiben. Az oroszok szerint a vihar miatt több tengeri akna is elszabadult, és veszélyt jelent a tengeren közlekedő hajókra. Az ukránok viszont az oroszokat vádolják az aknák elhelyezésével...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

PETSCHNIG – KÉRI: MAGYARORSZÁG NEM ALKALMAS DIKTATÚRÁRA, AHHOZ TÚL TREHÁNY EZ A NÉP

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Riporter: NÉMETH PÉTER
2022.03.22.

Pozitív az, hogy plusz 2 – ennél többet nehéz lenne mondani a háború közepén, a Covid-válságból botladozva. Júniusra még szédítőbb infláció jön, megugrik az energiaszámla, miközben lassul a világgazdaság. Egyedül azok az uniós pénzek segíthetnének, amikről viszont Orbán Viktor lemondott. A kormányfő mégsem tud leszokni a mellébeszélésről és a hencegésről, pedig ideje lenne megújulnia: a magyar társadalom szép csöndben megváltozott.

A kilátásokat pergőhangú vitában elemezte Petschnig Mária Zita közgazdász és Kéri László politológus Németh Péter műsorában, a Mélyvízben.

ITT NÉZHETŐ MEG