RÁADÁS: KISPÁL ÉS A BORZ | PARTIZÁN SESSIONS | A TELJES FELLÉPÉS

PARTIZÁN
Szerző: KISPÁL ÉS A BORZ
2022.03.20.

0:00 - Rózsaszín 3:25 - Hang és fény 8:41 - Forradalmár A Péntek Esti Partizán stúdiójában a Kispál és a borz! Ha lemaradtál volna a tagokkal készített interjúnkról, melyben a visszatérésük okairól kérdeztük őket, akkor itt pótolhatod a lemaradásod: https://www.youtube.com/watch?v=T-cm9...

ITT NÉZHETŐ MEG

UKRÁN TRAGÉDIA, OROSZ KATASZTRÓFA - SZINTE FELFOGHATATLAN, HOGY VLAGYIMIR PUTYIN ÉS KÖRNYEZETE HOGYAN ÉRTHETTE ENNYIRE FÉLRE AZ UKRAJNAI HELYZETET

NÉPSZAVA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.03.20.

Tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy nem lesz háború. Azok közé tartoztam, akik szinte az utolsó pillanatig kizárták ezt. Nem azért gondoltam így, mert ne tudtam volna Putyin önálló Ukrajna elleni gyűlöletéről és arról a vágyáról, hogy ennek a helyzetnek véget vessen, hanem mert azt feltételeztem, hogy képes reálisan felmérni Oroszország erejét és a háború lehetséges következményeit.

Mert ha így tett volna, akkor nem indított volna háborút. Akkor nem akarhatta volna országát agresszorrá tenni, és viselni annak minden nemzetközi politikai és jogi következményét. Akkor nem akarhatta volna, hogy egy olyan ukrán hadsereggel harcoljon, amely 2014-es állapotához képest sokkal jobban felszerelt, képzett és motivált. Akkor nem akarhatta volna ilyen relatíve korlátozott létszámú erővel felügyelete alá vonni és megszállva tartani Ukrajnát vagy annak egy részét, mert tudta volna, hogy ez lehetetlen. Ha józanul mérte volna fel országa képességeit, akkor nem akarhatta volna Európa egyik legnagyobb és egyben legszegényebb állama, Ukrajna politikai és gazdasági konszolidálásának terhét magára venni. És végül nem akarhatta volna, hogy újabb, a korábbiaknál sokkal pusztítóbb szankciók sújtsák...

ITT OLVASHATÓ

FILMEK, AMIK SEGÍTHETNEK MEGÉRTENI, HOGY MI TÖRTÉNIK UKRAJNÁBAN

444.HU
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2022.03.20.

Dokumentumfilmek és fikciós játékfilmek is segíthetnek megérteni, mi történik Ukrajnában. A Guardian tette közzé azt a húsz filmet tartalmazó listát, amelyet az ukrán Nemzeti Olekszandr Dovzsenko Filmközpont dolgozói állítottak össze. A listán szereplő filmek egyikéről, az Atlantisz című 2019-es ukrán sci-firől Horváth Bence nemrég hosszabban is írt...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

DEMOKRÁCIA ÉS ÉBREDŐ IRRACIONALIZMUS

NÉPSZAVA
Szerző: BOLDOGKŐI ZSOLT
2022.03.20.

Idealisztikus felfogás szerint a modern társadalom tagjai tudományos alapismeretekkel rendelkeznek, tényeken alapuló, racionális és autonóm véleményalkotásra képesek, nézeteiket és cselekvéseiket az igazságosság, a humanizmus és a közjó érvényesülése motiválja, és ezen elveket valló politikai elitet választanak maguknak.

ALÁBECSÜLT IRRACIONALIZMUS Napjainkban a modern társadalmak egy fenyegető jelenséggel néznek szembe: miközben a tudomány jóvoltából egy jóléti, tudásalapú civilizáció épül, addig ezzel párhuzamosan erőszakos tudományellenes erők szerveződnek, melyhez elsősorban a közösségi platformok biztosítanak felvonulási terepet. A politika is lehetőséget lát ezen erő ébredésében, s már ki is vetette szavazatszerző hálóját befogása érdekében. Sőt, van, ahol a tudománytagadás már a hatalom ízét is megkóstolta. Az irracionalitás veszélyeit jelentősen alábecsüljük, pedig bizonyos típusai hatalmas gazdasági károkat okoznak, és sokkal több áldozatot követeltek már, mint pl. a terrorizmus. Véleményem szerint a téveszmés gondolkodás egyes fajtái komoly állambiztonsági kockázatot képviselnek, mégsem így kezeljük ezeket. Félő, hogy az arrogáns tudatlanság képviselete a mérleg nyelve szerepét játszhatja a politikai erőtérben, sőt, a hatalom megragadásával sötétségbe taszíthat ma még prosperáló államokat, vagy akár magát a modern nyugati civilizációt.

RACIONÁLIS GONDOLKODÁS A demokratikus rendszerekben élők maguk választják meg, milyen politikai alakulat kezébe adják a hatalmat. Egy ország vezetése komoly szakmai feladat, ezért a választópolgárok felelős döntése egy jól működő társadalom fontos záloga. Felelős viselkedést racionális gondolkodás eredményezhet, melynek ismertetőjegyei: a tudományos alappal rendelkező állítások előnyben részesítése, a tények tisztelete, az új felvetések iránti kételkedéssel kontrollált nyitottság, logikus, lényeglátó és koherens gondolkodás, autonóm véleményalkotás, valamint önkorrekcióra való képesség. A probléma az, hogy gondolkodásunk nem tisztán racionális, hanem különféle, elsősorban pszichológiai tényezők torzítják. A tudatlanság, az intelligenciadeficit és az ismerethiány pedig intellektuális lehetőségeinknek állítanak korlátokat. Sajnos, minél inkább érintettek vagyunk a felsoroltakban, annál kevésbé tudjuk felismerni magunkban e torzításokat és korlátokat...

ITT OLVASHATÓ

VÁLASZTÁS ELŐTT A KORMÁNY: NYUGDÍJKIEGÉSZÍTÉS JÖHET, MERT AZ ÁRAKKAL ELSZÁLLHATNAK A SZAVAZATOK IS

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.03.20.

Előre hozhatja a kormány a novemberben esedékes nyugdíjkorrekciót, a választások sikeréért ugyanis igyekszik az idősek kedvében járni. A pluszpénz indokolt lenne, mert az infláció már most 8,3 százalékos, a januári emelés viszont csak 5 százalék volt. Juhász László nyugdíjszakértő szerint minden pénznek örülni kell, de jó tudni, hogy ha a kormány visszaállította volna a svájci indexálást, az idősek jobban élnének. Havi 40 ezer forinttal lenne több az átlagnyugdíj összege.

Van esély arra, hogy a következő egy-két hónapban nyugdíj-kiegészítést kapnak az idősek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapítója szerint a kormány most mindent bevet a nyugdíjas szavazók megnyerésért, így ez az egyébként indokolt lépés most akár reális remény is lehet.

Juhász László elmondta: a januári nyugdíjemelés 5 százalékos volt, miközben az infláció már januárban elérte a 7,9-et, februárban pedig már 8,3-at. Úgy fogalmazott: évek óta kérik, hogy ne novemberben legyen nyugdíj-kiegészítés, ha már év elején is egyértelmű, hogy meglódul az infláció. Most is tudható, hogy az idén 10 százalék alatt aligha áll meg. Ha az elmúlt három évet nézzük – mondta –, három hónap kivételével mindig meghaladta az infláció a nyugdíjemelés év eleji mértékét, ami azt jelenti, hogy az idősek – a tavalyi évet kivéve – év végéig hiteleztek a kormánynak, miközben ők minden hónapban rosszabbul éltek...

ITT OLVASHATÓ

JÓL JÁRTAK, AKIK NEM ADTÁK NYUGDÍJPÉNZÜKET AZ ÁLLAMNAK - VÁLSÁGBAN IS MEGÉRTE TAGNAK MARADNI A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRBAN

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.03.18.

Tizenegy évvel a magánnyugdíjpénztárak államosítása után még mindig 500 ezer és 900 ezer forint közötti reálhozamot tehet zsebre a maradó tagok döntő többsége minden egymillió forint után – számolta ki az Azénpénzem.hu. Annak ellenére, hogy tavaly a pénzpiaci hozamok emelkedése rosszul érintette az állampapírokba fektetett vagyont. A megugró infláció ugyancsak a tagok zsebe ellen dolgozott.

A koronavírus-járvány második évében nem sikerült reálértéken növelni a magánnyugdíjpénztári tagok vagyonát. Mint megírtuk, trendfordulót hozott a 2021-es esztendő; elszállt az infláció, nagyot emelkedtek a pénzpiaci hozamok, gyengült a forint. Az állampapírokba fektető befektetési alapok masszívan veszteségesek lettek, így nem csoda, hogy a megmaradt négy pénztár összesen 12 portfoliójának fele negatív hozamot produkált. (A táblázatot a hozamokról lásd a cikkben lejjebb!)

Érdemi hozamot valójában csak a legkockázatosabb, növekedési portfoliókban hozott a befektetett vagyon, köszönhetően a börzék tavalyi, várakozáson felüli szárnyalásának. Ennek ellenére a megugró infláció miatt csak a Szövetség Növekedési portfoliója tudott a decemberi 7,4 százalékos inflációnál magasabb,7,57 százalékos hozamot kitermelni. Így csak ez az egy portfolió volt képest reálhozamot is hozni. (A reálhozamnál az MNB a december/december inflációval számol.) Ha mi megengedőbbek vagyunk, és a 2021-es 5,1 százalékos éves átlagos inflációt tekintjük, akkor azt a Budapest Növekedési portfoliója a 6,21 százalékos hozammal és a Horizont Növekedési portfoliója az 5,23 százalékos hozammal meghaladta...

ITT OLVASHATÓ

EZ TÖRTÉNT SZOMBAT ESTÉTŐL VASÁRNAP REGGELIG A HÁBORÚBAN

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2022.03.20.

Ez a bejegyzés egy közvetítés része.Tovább a közvetítéshez

- Ukrajna magyarországi nagykövete, Ljubov Nepop Budapesten a második világháborúhoz hasonlította Ukrajna megszállását. „Az, ami folyik, az ukrán nép elleni genocídium, és háborús bűn” – mondta. Márki-Zay Péter háborús bűnösnek nevezte Putyint.

- Szankciók: Ukrajna tizenegy oroszbarát pártot tiltott le vasárnap a háború miatt. Az ukrán rendőrség 1500 orosz narratívát terjesztő médiaorgánumot függesztett fel a háború kezdete óta. Ausztrália nem ad több timföldet az oroszoknak.

- Szumiban 71 árva két hét után megmenekült a föld alól. Kijevben viszont meg kellett műteni egy anyukát, aki saját testével védte egyhónapos gyermekét a robbanások elől.

- A Kyiv Independent a mariupoli városi tanács alapján arról számolt be, hogy az orosz erők helyi lakosok ezreit költöztetik a civilek akarata ellenére Oroszországba.

- A brit védelmi minisztérium a háború szombati napját összefoglalva arról írt, hogy Ukrajna továbbra is sikeresen védi légterét. Az orosz erők lelassultak.

- Az ukrán külügy szerint legalább 14 400 orosz katonával végeztek az ukrán erők a háború kitörése óta, több ezer orosz hadieszközt pedig harcképtelenné tettek.

- Az orosz állami közvélemény-kutatók azt matekozták ki, hogy a háború támogatottsága nő Oroszországban. Kína szerint „az idő majd őket igazolja”, miután Kína maradt az egyetlen nagy ország, amely nem ítélte el Ukrajna megszállását.

- A világ hétvégén is Ukrajnára gondolt: Manhattan kék-sárgába öltözött, Olaszország kék-sárga párosításban árult fagylaltot...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

“A FÖLDÖN AZ OROSZOKAT LECSAPJUK, MINT A SZÚNYOGOT“ | A HÁBORÚ ARCAI

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.

A háború arcai sorozatban a Partizán csapata menekültekkel és Ukrajnát el nem hagyó emberekkel beszélget, akiknek fontos, hogy elmondhassák a velük történteket a nyilvánosságban, és napról napra hírt adjanak arról, hogy mi történik az ukrajnai háborúban. Olgával beszélgettünk, aki Kijevben maradt, hogy segíthessen szüleinek és tovább dolgozhasson önkéntesként. A fővárost kezdik bekeríteni az orosz erők, de Olga továbbra is kitart és folytatja munkáját, stábjával dokumentálja a háborút.

ITT NÉZHETŐ MEG

KIJEVI GYORS | OLIGARCHIA ANIMÁCIÓS-SOROZAT 15. RÉSZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.19.

Ha nincs kedved elmenni Kijevbe az évszázad V4-es bulijába, érdemes legalább betonszilárd kifogásokkal készülni. Animáció: Turai Balázs Hang: Kerekes József & Rajkai Zoltán / Az Igenember

ITT OLVASHATÓ

A MEGALÁZÓ TANÁRBÉREK ELLEN, A MODERN OKTATÁSÉRT TÜNTETTEK SZOMBATON BUDAPESTEN

24.HU
Szerzők: PÁL ZSOMBOR, KERNER ZSOLT
2022.03.19.

A tanárszervezetek a diákokat és a szülőket is a Kossuth térre hívták a szombat délutáni „nagy kockásinges találkozóra”, amelyet itt közvetítünk...

ITT OLVASHATÓ

MINT EGY ILYEN HÜLYEGYEREKET, ÚGY KEZEL BENNÜNKET A KORMÁNYZAT, HOGY MAJD Ő TUDJA, MI A JÓ NEKÜNK

444.HU
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2022.03.20.

- Szerdán kezdődött a tanárok határozatlan idejű sztrájkja, miután a szakszervezetek követeléseire több hónapnyi tárgyalás után sem adott érdemi választ a minisztérium.

- Mivel a február 11-i kormányrendelet kiüresítette a sztrájkot, sok pedagógus inkább polgári engedetlenséggel tiltakozott.

- Voltak köztük, akik nem csak egy, hanem három teljes napig vállalták a munkamegtagadást.

- Számukra is fájdalmas, hogy nem tanítanak, de úgy érzik, semmilyen más eszköz nem maradt a kezükben.

Három iskolában beszélgettünk tiltakozó tanárokkal.

„Egyik részről nagyon felemelő az összefogás, és hogy kapunk pozitív visszajelzéseket. Bár néha elkezdek kommenteket olvasni, az akkor nem annyira felemelő, azt nem szabadna. Ugyanakkor közben minden pillanatát utálom, mert én szeretnék tanítani. De úgy szeretnék tanítani, hogy nem kell hónap végén centiznem a pénzt, hogy nem kell folyton megnéznem azt, hogy most mi van a központilag elfogadott tankönyvben, nem kell azt látnom, hogy a kollégák, gyerekek irgalmatlanul kimerültek, és nem kell azt nézni, hogy mi az, amit szabad, mi az amit nem szabad. De én még akár ilyen körülmények közt is tanítani szeretnék, nem véletlen, hogy itthagytam a pályát, de visszajöttem. És ezért nem szeretem azt, hogy most nem tanítok.”...

ITT OLVASHATÓ

VISSZAMENTÜNK 1979-BE MEGNÉZNI PÁR ISKOLAPÉLDÁT A KÖZPONTI ÁRMEGHATÁROZÁSRÓL ÉS AZ ÁRUHIÁNYRÓL

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.03.19.

Ha valaki fellapozza a HVG hetilap 1979. november 17-i számát, könnyen olyan érzése lehet, hogy fura időugrásban van része. Valamivel több mint 42 évvel ezelőtt az akkori Délker Vállalat főosztályvezetője ugyanis épp azt nyilatkozta a lapnak nagy sajnálattal, hogy az általuk forgalmazott élelmiszerek egy részénél rá vannak kényszerítve a beszerzési ár alatti értékesítésre. Nem a farhátról, a csirkemellről és társairól volt szó, hanem a citromról és a narancsról, amely a szocializmus évtizedeiben fontos szerepet töltött be abban, hogy a hazai alma mellett télen is legyen vitaminban gazdag gyümölcs a boltok polcain. Persze többnyire nem volt, inkább csak néha.

Amint a cikkből kiderül, akkor éppen az volt a probléma, hogy az exportőrök (nem részletezett okok miatt) árat emeltek, ráadásul a „hűtőhajó fuvarköltsége” is felment 15 százalékkal. A Délker főosztályvezetője ezért nyíltan kimondta, hogy

a citrom államilag támogatott 25 forintos és a narancs 30 forintos ára még most sem fedezi az importköltséget.

Azaz tulajdonképpen tollba mondta az újságírónak, hogy az állam ezeknél a termékeknél veszteséges működésre kényszeríti őket, ám ezen akkoriban nyilvánvalóan nem lepődött meg senki.

A narancs árának mesterségesen alacsonyan tartása a maihoz hasonló politikai közérzetjavító intézkedés volt, de az akkori helyzetet persze nem hasonlítjuk a maihoz, hiszen 1979-ben gyakorlatilag minden termék árát központilag szabályozták. Ráadásul még az emiatt veszteséget lenyelni kénytelen Délker is állami tulajdonú vállalat volt, vagyis a központ lényegében a saját tulajdonában lévő cégekkel nyelette le a veszteséget – nem mással...

ITT OLVASHATÓ

EGY ZUGLÓI NYILAS PARANCSNOK ÉLETÚTJA

MÉRCE
Szerző: LÉNÁRT ANDRÁS
2022.03.20.

Amikor a magyar rendőri szervek a hatvanas évek közepén megbízást kaptak nyilas ügyek „kreálását” szolgáló fokozott adatgyűjtésre, a hazai igazságszolgáltatási szervek összefoglalóikban némi büszkeséggel jelezték, hogy a népbíróságok már a háborút követő években közel 21.000 ember ügyét tárgyalták meg. A háborút követően a zuglói nyilasokat is „elővették” már egyszer, 22 főt ki is végeztek közülük.

A végül 1967-ben megtartott perben – mellyel az ország bizonyos értelemben le kívánta róni nemzetközi kötelezettségét – újabb 19 vádlottat állítottak elő, olyan egyéneket, akiknek többsége korábban megúszta az elszámoltatást. Hármójukat ítélték halálra. A legfontosabb szereplő, a kerületvezető Szelepcsényi László azonban nem volt jelen, mivel 1944 karácsonyán sikerült elmenekülnie a fővárosból és az országból.

A 23 évvel későbbi budapesti tárgyalásról így is értesülhetett, hiszen Magyarországon valóságos médiaesemény lett, melynek híre gyakorlatilag bejárta az egész világsajtót – sok más lap mellett a Washington Post és a New York Times is közölt beszámolót a három halálraítélt nevével 1967 áprilisában.

Mit tudhatunk e nyilas főbűnös életútjáról és 1944-45-ös elkövetői szerepéről? Írásunk e kérdést járja körül a fellelhető források tükrében...

ITT OLVASHATÓ

SOLTÉSZ: TÖBB MINT HÁROMEZER TEMPLOM ÚJULT MEG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.03.20.

Több mint háromezer templomot újítottak fel az egyházakkal közösen, és több mint kétszázat építettek a Kárpát-medencében az elmúlt években – számolt be Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Szolnokon, a megújult Belvárosi Szentháromság templom ünnepélyes avatásán.

Soltész Miklós arról beszélt, hogy ez a válaszuk a világ mostani törekvésére, amely Észak- és Nyugat-Európa, illetve Észak-Amerika felől érkezik. Beszélt arról, hogy számos dologgal kellett, kell küzdeni: a járvány, a délről érkező migráció ellen. Továbbá a zsidó-keresztény tanítás és a „teremtett világ" értékeit romboló, a fiatalok lelkét elragadni akaró ideológiák ellen, és most „itt van ez a háború" – sorolta.

Soltész Miklós szerint a templomok újításának üzenete: a magyarság megmaradása, a kereszténység továbbadása, mert mindkettő érték. „Mi nem templomot rombolunk és alakítunk át sportcsarnokokká, kocsmákká, mulatókká, muszlim mecsetekké" – hangoztatta. Magyarországon az elmúlt tíz-tizenkét évben a gyakorlat ehelyett az építés és a felújítás. Szolnokon négy templom és egy zsinagóga újult meg, továbbá parókiák, közösségi házak épültek több mint 2,1 milliárd forintból az elmúlt évek során – mondta el...

ITT OLVASHATÓ

HOGY JUTHATOTT EL KÖZEL 12 ÉV TELJHATALOMTÓL EGY RENDŐRSÉGI CELLÁIG A VOLT BOLGÁR MINISZTERELNÖK?

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2022.03.18.

Sok országban vádolják a hatalmon lévő politikusokat korrupcióval, de ritkán jutnak el oda, mint most Bulgáriában: őrizetbe vették a volt miniszterelnököt, és az egykori pénzügyminisztert is. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükség volt az Európai Ügyészségre is, valamint egy olyan kormányra, amelynek a rendkívül sok más probléma közepette elemi érdeke volt, hogy bizonyítsa: legalább az elődei korrupciós ügyeivel tud mit kezdeni.

Korrupciógyanú miatt 24 órára őrizetbe vették csütörtökön Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnököt, de vele egy időben letartóztatták az egykori pénzügyminiszterét, a parlament költségvetési bizottságának volt elnökét, valamint Boriszov sajtófőnökét is. A kelet-európai politikában persze nem szokatlan, hogy a politikusok korrupcióval vádolják meg egymást, de odáig mégis ritkán jutnak el, hogy egy volt miniszterelnököt letartóztassanak. Boriszov ráadásul 2009 és 2021 között szinte olyan hatalommal irányította Bulgáriát, hogy hosszú távon elmozdíthatatlannak tűnt (két rövid időszakban nem ő volt a miniszterelnök ekkor, de az első alkalommal viszonylag gyorsan szétesett az ellene összehozott koalíció, másodszor maga mondott le, hogy a gyorsan kiírt választást óriási fölénnyel nyerje meg), már az is nagy meglepetés volt, hogy tavaly elbukta a miniszterelnökséget...

ITT OLVASHATÓ

AZ UKRAJNAI MENEKÜLTEKET NEMCSAK A HÁBORÚ, HANEM A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK IS VESZÉLYEZTETIK

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2022.03.20.

A harcok elől menekülők megpróbáltatásai akkor sem érnek véget, ha biztonságos országba érnek: fokozottan ki vannak téve különféle fertőző betegségeknek, amelyek megelőzése és kezelése a fogadó országokra is nagy terhet ró a rég nem látott méretű menekülthullám közepette. A menekültek között sok a gyerek, Ukrajna pedig a gyerekkori oltások terén békeidőben sem állt jól, ezért fontos minél többek érkezőt minél előbb beoltani, hogy ne kaphasson szárnyra a kanyaró és a járványos gyermekbénulás. 

Az érintetteket Magyarországon is oltják, és az EU is segítene.

Az Ukrajna orosz megtámadása és a háború kitörése óta eltelt három hétben már több mint 500 ezer menekült érkezett Magyarországra, de a hatóságok számítása szerint összesen akár 900 ezer is jöhet. A más országokba menekülőkkel együtt már 3,2 millióan hagyták el Ukrajnát, és ki tudja, hol van még a vége.

Ha a menekülthullám közegészségügyi vonatkozásai kerülnek szóba, a koronavírus-járvány harmadik évében természetesen mindenki a covidos esetszám megugrásától tart elsősorban. Ez sem irreális veszély, de egyelőre úgy tűnik, a nagyszámú érkező nem robbantja be újra a járványt, részben talán annak köszönhetően, hogy mire az orosz–ukrán konfliktus háborúba torkollt, már épp az ötödik hullám leszálló ágába értünk.

A menekültek azonban más fertőző betegségeknek is ki vannak téve, különösen, ha a nélkülözéstől és az akár többnapos utazástól legyengült a szervezetük. Pláne, hogy egy jelentős részük gyerek, márpedig Ukrajnában a gyerekkori oltásokkal elért átoltottság elmarad a megnyugtató szinttől...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ ORBÁN-RENDSZER A TELJES AUTOKRÁCIA FELÉ TART, NEM KIZÁRT, HOGY KIVEZETI MAGYARORSZÁGOT AZ EURÓPAI UNIÓBÓL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.03.20.

Az ukrajnai orosz agresszió egyértelművé tette, hogy a békés egymás mellett élés távolról sem garantált a polgári demokratikus berendezkedésű országok és az autoriter irányba fejlődő rendszerek között. A nyugati világ kihívás előtt áll. Jelzésértékű, hogy a háború kitörésének napján kezdte meg tevékenységét egy nemzetközi civil szervezet, amely az „autokraták és diktátorok szövetségével” szemben kíván fellépni. Elsőként Magyarországra mint csatatérállamra és az április 3-i választásokra összpontosítanak. Az Action for Democracy tanácsadó testületében olyan jeles személyek találhatók, mint Francis Fukuyama, Timothy Garton Ash, Anne Applebaum, Timothy Snyder, Kati Marton. Korányi Dávid ügyvezető több évtizedes küzdelemre számít – erről is kérdeztük.

– Az Action for Democracy honlapján kiemelt hangsúlyt kap a magyar parlamenti választás. Az embernek az a benyomása, mintha ez ihlette volna létrejöttét.

– A magyarországi választás ugyan valóban inspirálta a szervezet megalakítását, de céljai, feladatai jóval tágabbak. Míg az autokrata vezetők, mint Orbán, Trump vagy Bolsonaro egyre szorosabbra fűzik a viszonyukat, a demokrácia védelmére felesküdött ellenfeleik sokszor elszigetelten dolgoznak, pedig együttműködésre lenne szükség köztük. Olyan nemzetközi szövetséget próbálunk kialakítani, amely a demokratikus mechanizmusok erősítésével ellen tud állni az autoriter politikai törekvéseknek. Jelenleg ez a legfontosabb törésvonal a nemzetközi színtéren. A század meghatározó konfliktusa lesz a polgári demokráciák és autok­ráciák vetélkedése. Meggyőződésünk szerint illúzió, amit a magyar kormányzati elit is táplál, hogy egy központilag vezérelt kínai vagy orosz modell eredményesebben tudja kezelni a kor kihívásait. A valóság azt látszik igazolni, hogy bár a demokratikus rendszer olykor bukdácsol, közép- és hosszú távon hatékonyabb. Ezt bizonyította a Covid-válság is. Nyugaton tudták kifejleszteni a legmegbízhatóbb vakcinákat, itt oldották meg legsikeresebben gyártásukat és terjesztésüket, és a védekezés egyéb formái, a helyzetet folyamatosan követő korlátozások és lazítások rendszerével fennmaradt egy elfogadható élettér is a járvány idején. A tét nem kisebb, mint hogy ez a demokratikus világ ne szűnjön meg.

– Hol kezdődik az autoriter modell?

– A dolog nehézsége és egyben veszélyessége pont abban rejlik, hogy ezt nagyon nehéz meghatározni. Hiszen a jogi háttér még Oroszországban is biztosítja – elviekben – a bíróságok függetlenségét, a szabad választásokat, a média szabadságát. A gyakorlatban mégis ki tud alakulni olyan hatalmi kör, amely – akár a törvény betűjének betartásával – fokozatosan rátelepszik a társadalomra, és centralizált, tekintélyelvű kormányzást alakít ki. Ebben az értelemben az Orbán-rendszer a teljes autoritarizmus felé tart...

ITT OLVASHATÓ

A SÁRVÁRI IPSZILON TÖRTÉNETE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.20.

A NER-ben a magyarkodását szeretjük legjobban minden nagyszerűsége mellett, és azt is kiváltképp, amikor mindez keresztény. Ez a két lényegi tulajdonsága egyesülve a március 15-re mint ünnepre telepedő műpátosszal elképesztő dolgokat szül nekünk, például huszárnak öltöztetett Rogán-gyerekekkel vagy Orbán beszéddel a téren. De van aztán, amit a véletlen hoz, a dolgok szerencsétlen együtt állása, de amiből mégis olyan habverés kerekedik, hogy megörökíteni muszáj gyermekeink és unokáink számára tanulságul és mulatságul, ha netán olyan korban élnek majd, aminek nincsen tömjén szaga és átlőtt magyar szíve kardcsörtetéssel elegyest.

Nos tehát, csak azért és csupán, hogy el ne feledjük, itt van nekünk egy sárvári ipszilon, ami az idei ünnep fényét emeli, úgyannyira hogy már szinte glória. Pedig a történet voltaképp egy mondatban leírható, ami ez: elcseszték a faragást, rosszul írták a Sárváron az ünnep alkalmával nagy cirkusszal avatott Batthyány szobor talapzatára az első magyar alkotmányos miniszterelnök nevét. Hiányzik egy ipszilon a vésetből, így az díszeleg a márványon (vagy műmárvány), hogy „Batthány”. Ezt nevezik úgy az iparosszakmában, hogy elszabták, és emlékeztetnék e ponton a Hofi nótára, miszerint „ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk”.

És néztek Sárváron is, hogy jujj jön a Kásler, és a gyerek megette a magyar narancsot. Valahogy így, de ennél azért mégis jobban. Mert és ugyanis nem akarnék túlságosan nagy szavakat használni, de a sárvári ipszilonban ami nincs, egyesül mintegy esszenciálisan a Fidesz-éra. Minden benne van ebben az elfaragott, illetve el nem faragott betűben. A tizenhat milliós (közpénz) műalkotást Kásler Miklós avatta, mert régóta szívügye volt a sárvári Batthyány szobor. Megkapta. Más miniszteriális emberek a szívüknek kedves településekre stadiont és futball csapatot álmodnak, és azt is megkapják. Kásler óhaja kicsi óhaj, de teljesítendő.

És most képzeljük el, midőn a NER-ből fakadóan ott állnak a potentátok a műalkotás mellett, miközben az égből apró szirmokként kis kokárdák szállnak alá, hogy mutatjuk az egész nyüves világnak kiválasztott hősiességünket, amiből a mai ifjak is merítkezhetnek öblögetve harciasságot, és mindent olyannyira betölt a magyarkodás, hogy az már egyenesen mimagyarok, és akkor nem tudjuk leírni az első miniszterelnökünk nevét helyesen. Most pedig képzeljük el a nagymagyar lufit, ami ebben a pillanatban sziszegve szelelni kezd, és készül teljesen leereszteni, vagy ilyen cikcakkos mozgással eliramlani a nagybüdös levegőégbe.

Kínos és lehangoló, de a lelemény megoldja, hogy akkor a lepel maradjon a feliraton, takarva a tényt, hogy elszabták. De még csak azt sem mondjuk, hogy ilyen nem esik meg, mert megtörténhetne akármely Gyurcsánnyal is. Hanem a reakciók és a takarítási hadműveletek a megszentségtelenítésről. Emlékszünk még – kis kitérővel de ide tartozva mégis szorosan – az időre, amikor a rabszolgatörvény miatt háborgó népeket azzal csitították, és kenték keservüket bűnükül rájuk, hogy ádvent szent időszakában ne óbégassanak, mert eladták őket, hát milyen keresztények, ha azok egyáltalán. Ekkor keletkeztek a térre rakott szent szánkók, akiket az óbégatók megszentségtelenítettek...

ITT OLVASHATÓ