KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.03.16.
Donald Tusk lengyel politikus felszólította az Egységben Magyarországért pártszövetség ünnepi nagygyűlésén résztvevőket, váltsák le Orbán Viktort, aki keményen megdolgozott azért, hogy őt tekintsék a leginkább Putyin-párti tényezőnek Európában. Kárpáti János lapszemléje.
Most, amikor orosz agresszió zajlik Ukrajna ellen, a korábbi évekhez képest is világosabban látható, mennyire nagy szükség van a szabadságra és a szolidaritásra - ezt emeli ki a konzervatív varsói Rzeczpospolita Donald Tusk tegnapi budapesti beszédéből, amely az Egységben Magyarországért pártszövetség ünnepi nagygyűlésén hangzott el. Az Önök választása nagyon fontos számunkra és egész Európa számára – utalt az Európai Néppárt elnöke, a lengyel ellenzéki Polgári Platform vezetője az áprilisi harmadikai magyar parlamenti választásokra."A szabadság és a szolidaritás nem üres szavak, hanem az alapjainkat jelentik. Együtt voltunk ’56 októberében, valamint amikor a Szolidaritás megszületett. Együtt voltunk 1989-ben is, amikor nemzeteink felszabadították magukat. Bem József, Lengyelország és Magyarország közös hőse nem máshol, hanem ezen a gyűlésen venne részt” - idézi Tuskot a lap, és kitér arra, hogy a lengyel politikus felszólította a résztvevőket, váltsák le Orbán Viktort, aki keményen megdolgozott azért, hogy őt tekintsék a leginkább Putyin-párti tényezőnek Európában. ”Ne higgyenek azoknak a politikusoknak, akik azt hiszik, a Putyin előtti kapitulálás jelenti a biztonsághoz és a békéhez vezető utat” – olvasható a beszéd ismertetésében.
A liberális Gazeta Wyborcza már előzetesen is hírt adott arról, hogy Donald Tusk lesz a legfontosabb külföldi vendég a magyar ellenzék március 15-ikei megemlékezésén, és hogy támogatásáról kívánja biztosítani az – idézem – Putyin-párti Orbán elleni harcot.
Az AP amerikai hírügynökség a tegnapi Békemenet résztvevőinek számát több százezerre, az ellenzék hívására összegyűltekét több ezerre becsülte. Megjegyzem, hogy a másik nagy angolszász világhírügynökség, a Reuters szerint a Kossuth téri kormánypárti rendezvényen nem száz-, hanem csak tízezrek voltak jelen. Abban viszont összhangban volt egymással az AP és a Reuters beszámolója, hogy mindkét eseményen az Ukrajna elleni orosz háború, illetve Magyarországnak a változó geopolitikai környezetben elfoglalt helye volt a fő téma. Orbán Viktor – írta az AP – Magyarország biztonságának a garantálójaként igyekezett beállítani magát, miközben Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje szerint Kelet helyett Európát kell választani. Donald Tusk beszédéből az AP kiemelte, hogy becsületes embernek nincs kétsége afelől, kinek az oldalára kell állnia ebben a küzdelemben.
Ami az ukrajnai háborúval kapcsolatos friss nemzetközi állásfoglalásokat illeti, a Frankfurter Rundschau felhívja a figyelmet arra, hogy a lengyel vezetés immár fegyveres támogatást élvező NATO-békeküldetés szükségességéről beszél, legalábbis ilyen értelemben idézte a PAP lengyel hírügynökség Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettest, aki nem mellesleg a vezető kormánypárt irányítójaként az ország de facto első embere. Kaczynski, aki a lengyel, a cseh, illetve a szlovén kormányfő társaságában Kijevbe utazott, úgy véli, kísérletet kell tenni arra, hogy humanitárius és békés segítséget nyújtsanak Ukrajnának, akár NATO-, akár ennél szélesebb nemzetközi keretek között, és hogy ezt a segítségnyújtást fegyveres erők is oltalmazzák az ukrán kormány egyetértésével.
Végül néhány mondat arról, hogy Erhard Busek, a vasárnap váratlanul elhunyt volt osztrák alkancellár keleti politikájáról emlékezik meg a bécsi Der Standardban Hans Rauscher.
A szerző szerint Busek azon kevesek egyike volt a nyolcvanas években, aki felfogta Ausztria keleti szomszédainak a jelentőségét, és ellenpontozta az osztrák külpolitikának azt az addigi jellemzőjét, hogy jórészt csupán a német-szovjet viszony alakulásához próbált meg igazodni. Busek Közép-Európa-koncepciója azon nyugodott, hogy támogatni kell a térség kommunista államaiban a demokratikus mozgalmakat. Ezt ténylegesen gyakorolta is, diszkréten, de hatékonyan segítette ezekben az országokban a civil társadalmat. Közép-Európát nem szabad leírni, ez nem a monarchia iránti nosztalgia – válaszolt a vádakra annak idején. Úgy vélekedett, hogy a közép-európaiság jelenti Ausztria elkerülhetetlen sorsát, a kérdés csak az, hogy Bécs ezt csupán megállapítja, vagy maga is alkotója lesz ennek a sornak. Busek néhány nap múlva lett volna 81 éves.
ITT OLVASHATÓ
