Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2022.03.14.
- Történészként a posztkommunista társadalmak, a kelet-európai térség és Oroszország elismert kutatója, Pulitzer-díjas amerikai író, a Washington Post állandó szerzője.
Vlagyimir Putyin, nem úgy mint a Krím-félsziget 2014-es megszállása idején, elveszítette realitásérzékét, csapataival ezért nem állt meg a luhanszki és donyecki népköztársaságok határán, hanem totális támadást intézett Ukrajna ellen. Egyetért ezzel a nyugati nyilvánosságban evidenciaként elfogadott képlettel vagy létezhet olyan moszkvai mesterterv, amit ma még nem ismerünk?
Putyinnak fogalma nincs a modern Ukrajnáról. Soha nem járt ott. Még az emberei sem. Nincs közeli kapcsolata az ukránokkal, nem is volt. Az elképzelése Ukrajnáról, az alapján amiről beszélni szokott, egészen bizarr, a valóságtól messze elrugaszkodott történeti mitológiára épül. Meggyőzte magát arról, hogy Ukrajna nem igazi ország, nincs államisága, önálló identitás nélkül vegetáló közigazgatási egység. Elhitte, hogy az ukránok megadják magukat, néhány nap alatt elfoglalja az országot, és mire a Nyugat eszmél, kitűzi a zászlót Kijevben. Az újságcikkek a Kijev felett aratott diadalról, amik véletlenül kiszivárogtak több orosz híroldalon, pontosan mutatják, mi járt Putyin fejében: az ukrán főváros elfoglalásával és Belarusz "visszacsatolásával" összekovácsolni régi-új Nagy-Oroszországot. Miután ráeszmélt, hogy elmérte magát, életbe lépett a B-terv: bombázni kezdte az ukrán városokat, annak reményében, hogy megfélemlítse és menekülésre kényszerítse a civileket. Az orosz gyalogság képtelen felőrölni az ukrán ellenállást, légierőben viszont óriási fölényben vannak...