HVG360Szerző: FARKAS ZOLTÁN2022.03.05.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági kabinetjének társvezetője korábban az Antall-kormány ipari minisztere volt, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke, sőt 2006-ban két választási forduló között a szavazatmaximálás jegyében Orbán Viktor őt jelölte meg egy esetleges Fidesz-MDF-kormány vezetőjének. Ma az ellenzék gazdasági programjához adja a tudását és az arcát. Az alábbi cikk az e heti HVG-ben megjelent interjú hosszabb változata.
HVG: Még be sem mutatták a gazdasági programot, máris át kell írni? Hiszen békeidőben készült, azóta viszont Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Bod Péter Ákos: A gazdasági pályát, amelyet néhány hónappal ezelőtt vagy akár csak a múlt heti véglegesítéskor megvalósíthatónak gondoltunk, a háború nyomán újra kell számolnunk, és kiderülhet, hogy fontos programelemeket csak hosszabb idő alatt lehet megvalósítani a körülmények romlása miatt. Nem az irányokat, a szándékokat kell feladni, de a növekedést, inflációt érintő következmények kihatnak a programba foglalt intézkedések ütemezésére, a mértékekre.
A helyzetet nehezíti, hogy a magyar gazdaság állapotát, főként a költségvetési ügyeket és a kormány vállalásait kívülről nem lehet pontosan megítélni. Ezek miatt magam nem is szorgalmaztam volna, hogy a kormányprogramot a részletekig menően mutassuk be.
HVG: Volt már példa rá, legelőször 2010-ben, majd 2014-ben és 2018-ban is, hogy egy párt érdemi program nélkül nyert választást. Csak nem irigyelték el?
B. P. Á.: Semmiképpen, és nem is ez a helyzet. A hat párt immár fél éve egyezteti a programjait.
Tanultak abból, hogy a korábbi választásokon hiába vitték el a szavazatok felét, akár többségét, a külön indulás miatt a voksokat nem tudták kellő számú mandátumra váltani. A jogi kényszer és a választói nyomás egyaránt közrejátszott abban, hogy most összeálljanak, viszont a közös listás indulás és siker esetén a koalíciós kormányzás kikényszeríti a párttörekvések előzetes összeillesztését.
A pártközi vitákban nem vettem részt, a V21 csoportban viszont, amely a rendszerváltozás utáni különféle politikai irányultságú kormányzatok tisztségviselőiből alakult, előbb magunk között tisztáztuk Magyarország európai fejlődésének, a jogállamiságnak, a modern piacgazdaság értékeinek közös platformját, majd megkerestük az ellenzéki pártokat, mozgalmakat az értékrendi kérdések tisztázása végett. Az együttműködési kényszer rászorította a pártok vezetőit, hogy gondolják át, melyek azok a stratégiai céljaik, amelyekhez egy jövőbeli koalícióban mindenképpen ragaszkodnak, és hol képesek engedni.
Hosszú folyamat volt, de végül is eredményes. Ekkor jött a miniszterelnök-jelölti vita, és annak lezárulásával az immár közös jelölt kérte fel a kormányprogram összeállítására a szakértői csoportokat. Így kerültem be a gazdaságpolitikai csapatba, amely arra is vállalkozott, hogy a pártok által összeállított szakprogramokat beárazza, megnézze, mi mennyibe kerülhet. Alapelv a választási programnál, majd kormányra jutva a kormányprogram beterjesztésénél is, hogy minden egyes intézkedést költség–haszon elemzésnek kell alávetni...
