Orbán nem fél Putyin képébe mondani a márványasztalon túlról: az orosz katonai agressziót határozottan el kell utasítani. Mert ő egy őszinte ember - csak nem papíron.
Magyarország érdeke az euró bevezetése, az önálló magyar monetáris politika mérlege ugyanis rendkívül szerény, válságok idején pedig a forint nem véd, hanem azonnal zuhanni kezd, így komoly sérülékenység forrása – írja Győrffy Dóra. A politológus-közgazdász MTA-doktor egyetemi tanár sorai aktuálisabbak nem is lehetnének: 380 forint fölött jár az euró. Győrffy a Bojár Gábor által a Válasz Online-on indított, Magyarország uniós szerepéről szóló vitában kér szót. Vélemény.
Az ukrajnai orosz invázió árnyékában a Bojár Gábor cikkével kezdődő vita a magyar EU-tagságról egészen új értelmet kapott. Ha esetleg a fehérorosz forradalom sorsa nem lett volna elég figyelmeztetés, most ismét láthatjuk, milyen az unión kívüli élet a közép-kelet-európai régióban. Az ukránok vérrel fizetnek azért a vágyukért, hogy beléphessenek az EU-ba és a NATO-ba. Ebben a tükörben látszik az, milyen elképesztő felelőtlenség volt kockára tenni Magyarország tagságát az egyre erősödő Nyugat-ellenes retorikával. Most talán senkinek nem jut eszébe komolyan, hogy ezt az irányvonalat folytatni kellene, és a háború árnyékában a magyar kormány is deklarálta, hogy „részese vagyunk a közös uniós álláspontnak”, ám a kisodródás veszélye, ahogy Kósa András írta, valóban fennáll. És sajnos nem is biztos, hogy csupán rajtunk múlik...
Kedden ért vissza Magyarországra Kijevből a HVG két újságírója, Bihari Ádám és Németh András, valamint fotósunk, Túry Gergely. A hvg.hu podcastjában arról meséltek: milyen az, amikor háborúra ébred az ember, hogyan élték meg a harcokat a kijevi civilek, és az is kiderül, hogyan segített hazajutásukban egy macska.
Bár a nyugati világ egy héttel ezelőtt még azt hitte, hogy egy Ukrajna és Oroszország közötti fegyveres konfliktus inkább a keleti régiókra korlátozódik majd. Csütörtök reggel azonban Kijevet vette célba az orosz haderő, éppen fél nappal azután, hogy a HVG két külpolitikai újságírója, Bihari Ádám és Németh András, valamint fotósunk, Túry Gergely megérkezett a fővárosba. Úgy tervezték, hogy kelet felé veszik az irányt, végül azonban „nem ők mentek a frontvonalra, hanem a frontvonal ment hozzájuk”.
Kollégáink kedden szerencsésen visszatértek. A hvg.hu podcastjában (amely ezúttal a megszokott belpolitikai témák helyett a háborúval foglalkozik) beszámoltak mindarról, ami a riportokból kimaradt. Elmesélték, milyen érzés belecsöppenni egy háborúba, mennyire nehezen felejthető egy légvédelmi sziréna hangja, hogyan találták többször is szembe magukat ukrán önkéntesek fegyvereivel, és azt is, ahogy egy diplomatacsalád macskája végül a hazajutás kulcsszereplőjévé vált...
Lengyelek érkeznek a Békemenetre, arról viszont még nem döntött a CÖF, hogy visznek-e ukrán zászlót, és milyen üzenet mögött vonulnak. Tudnánk röhögni, ha bírnánk…
A Magyar Nemzeti Bank kedd esti tájékoztatása alapján az Egységes Szanálási Testület (SRB), az Európai Unió szanálási szervezetének ma esti bejelentése szerint elrendelte az ausztriai Sberbank Europe AG., a hazai Sberbank Magyarország Zrt. anyavállalatának végelszámolását.
Mielőtt elkezdenénk sajnálni: csak annyi történt, hogy átmenetileg kevesebbet ér a részvényállománya, vagyis ha tőzsdei áron el akarná adni, akkor szenvedné el ténylegesen ezt a veszteséget.
A Media1.hu információi szerint az uniós bejelentés ellenére jelenleg is elérhető az adás az Astra brit és német műholdjain keresztül Európa teljes területén, így Magyarországon is.
Saját hitelességének növelése érdekében az RT bevett módszere, hogy gyakran hivatkozik olyan szakértőkre, akik az elvárt narratívának megfelelő véleményt adják elő, valójában viszont egyáltalán nem szakértők, csak az orosz propagandamédiában szólalnak meg. Tudnánk magyar neveket mondani…
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim Khan közleményben jelentette be, hogy a testület hivatalos vizsgálatot indít, mert alapos a gyanú, hogy Ukrajnában háborús és emberiesség elleni bűntettek követtek el.
Milorad Dodik boszniai szerb vezető február 28-án telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amelynek során megértéséről biztosította Moszkvát az Ukrajnával szembeni agresszió kapcsán.
Minden fontos információ a háborúról egy helyen. Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább
- Az ukránok megerősítették: szerdán folytatódik a béketárgyalás, mégpedig egy szimbolikus helyszínen, ott, ahol kimondták a Szovjetunió felbomlását. A tárgyalások kezdetét végül csütörtök reggelre tolták.
- Folyamatosan lövik Mariupolt az oroszok, a helyieknek még annyi idejük sincs, hogy összeszedjék a sebesülteket.
- Több mint kétezer civil halt meg a háborúban az ukrán hatóságok szerint.
- Elesett a Harkiv közeli harcokban egy ukrán biatlonos.
- Az ukrán védelmi tanács titkára szerint likvidálták az elnök megölésére küldött csecsen osztagot.
- Ukrán médiaértesülések szerint az oroszok a 2014-ben elkergetett Janukovicsot neveznék ki ukrán elnöknek.
- Ez a háború most lehetőséget ad mindenkinek felismerni, hogy mi az igazán fontos – Német Tamás és Ajpek Orsi riportja Beregszászról, a kárpátaljai városból, ahonnan a lakosság fele elmenekült.
- „Üzenem a maguk miniszterelnökének, hogy bassza meg!” – élőben kapcsoltuk kollégáinkat, akik napokon keresztül dolgoztak Kijevben.
- Se kütyü, se autó, se film, se sportruha – sorban lépnek fel Oroszország ellen az óriáscégek, íme a lista>>>
- Történelmi mélypont: 383 forintnál az euró, további zuhanás a pesti tőzsdén...
A Sberbank megszűnése után a legtöbb lakossági ügyfélnek nincsen különösebb dolga, némi várakozás és kellemetlenség után majd a pénzéhez jut. Akinek azonban eddig a Sberbank volt az egyes számú bankkapcsolata, lehetnek feladatai, és mindenképpen érdemes új számlavezetőt választania. Sajnos a nagyobb vállalati ügyfelek helyzete jóval bizonytalanabb.
Mindenekelőtt egy kötelező mondat: a Sberbank vége nem jelent rendszerszintű kockázatot a magyar bankrendszerben, emiatt nem érdemes megrohamozni a bankokat vagy készpénzt felhalmozni. Ez persze aligha vigasztalja azt, aki pórul járt ennél a banknál.
Prevenció
Olyan a bankválasztás is, mint az egészségügy, az adóvizsgálat vagy a betörés. Ha már baj van, leszűkülnek a lehetőségeink: nincs már egészségesebb életmód, önrevízió, vagy jobb hevederzár, akkor csak annyit mondhatunk, hogy
hát igen, talán a prevenció segített volna.
A Sberbank ügyfeleinél is már korlátozottak a lehetőségek. Ugyanakkor senki ne ostorozza magát, aki bízott ebben a bankban: a Sberbank Magyarország nem volt rossz bank, nem voltak gyanúsak a bank kamatai vagy a tulajdonosa, de még a nemrégiben bejelentett tulajdonosváltás sem volt intő jel. Ezt a bankot Vlagyimir Putyin háborúja és az azt követő szankciók vitték csődbe. Vagyis nem pénzügyi edukációval, jobb kockázatelemzéssel, csakis erősebb geopolitikai, esetleg pszichológiai ismeretekkel lehetett volna megelőzni a bajt. Talán egy kicsit ez is segítség annak, aki most önmarcangolásba kezdene...
Míg a gazdagabb országok és a gazdagabb emberek felelősek legnagyobb részben a klímaválságért, annak hatásai nem őket érintik a legérzékenyebben. Részleteket közlünk Naomi Klein és Rebecca Stefoff Hogyan változtassunk meg mindent című könyvéből, amely március végén jelenik meg magyarul.
[…] Ahhoz, hogy fosszilis tüzelőanyagokkal fedezhessük energiaigényeinket, embereket és területeket kell feláldozni. A szénkitermelés során az emberek egészséges tüdeje és szervezete esik áldozatául a veszélyes bányászmunkának és a rossz levegőnek. A bányászat, a fúrások és az olajszennyezések károsítják a földterületeket és a vizeket.
Alig ötven évvel ezelőtt az Egyesült Államok kormányának tanácsot adó tudósok felvetették a „nemzeti áldozati területek” elképzelését. Volt, aki úgy vélte, az ország egészének érdekében elengedhetetlen, hogy bizonyos embercsoportok és régiók kárt szenvedjenek. Az egyik ilyen terület Appalachia, amely az Egyesült Államok keleti részén, New York állam déli részétől Alabama és Georgia északi részéig húzódik.
Appalachia jó ideje két dologról nevezetes: gyönyörű hegyvidékéről és a szénről. Ám a régió sok részén az előbbit feláldozták az utóbbiért. A bányavállalatok egész hegycsúcsokat robbantottak fel, esetenként egész városokat kitelepítve. A hulladékanyagokat völgyekbe és patakokba öntötték, mert a bányászat így olcsóbb, mint a felszín alatti fejtés.
Ahhoz, hogy egy kormányzat vagy egy társadalom hajlandó legyen egész régiókat és közösségeket így feláldozni, a többi állampolgárnál kevésbé értékesként kell tekintenie az ott lakókra. Sztereotípiákat kell a köztudatba sulykolnia, amelyek úgy mutatják be az e régiókban élő és keményen dolgozó embereket, mint akik nem érnek fel a többiekhez. Ezek a sztereotípiák aztán mentségként szolgálnak arra, hogy miért nem védik meg ezeket a közösségeket a károktól. Ez történt New Orleans fekete lakosaival, mielőtt és miután lecsapott a Katrina hurrikán. És Appalachiában is ez történt. Az ott élőket régóta „suttyó hegylakóknak” csúfolják, és műveletlen, iszákos, a törvényt nem tisztelő emberekként ábrázolják. Márpedig ez a sztereotip kép nagyon is nyereséges célt szolgált: ugyan ki állna ki megvédeni a „suttyó hegylakók” hegyeit?
Ugyanez történik a városokban is. Észak-Amerika zajos és szennyező erőművei és olajfinomítói túlnyomórészt fekete és latin ajkú közösségek lakta városrészek közelében találhatók. A vállalatok azért oda építették őket, mert úgy gondolták, a szegény embereknek nincs kellő politikai és gazdasági hatalma ahhoz, hogy kiálljanak az érdekeikért – szemben a gazdagabb negyedekkel, amelyekre odafigyelnek a politikusok, elvégre az ott lakóknak telik politikai adományokra, és arra is, hogy érdekeiket lobbistákkal képviseltessék állami vagy szövetségi szinten. A hatalom egyenlőtlen megoszlása az oka annak, hogy a színes bőrű emberek kénytelenek viselni a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaság mérgező terhét. Ezt hívjuk környezeti rasszizmusnak.
Az áldozati zónák régóta sok hasonló vonást mutatnak világszerte. Szegények lakják őket. Félreeső helyeken vannak. Az ott élő embereknek nincs politikai hatalma, általában származásuk, nyelvük vagy társadalmi osztályuk folytán. És jól tudják, hogy a többségi társadalom letett róluk.
De az áldozati zónák egyre nagyobbra nőnek. Lehet, hogy a szén kiszorulóban van, de csillapíthatatlan energiaéhségünk miatt a bányaipar újabb és újabb módszereket talál az olaj és a gáz kinyerésére a földből. Az egyik az úgynevezett hidraulikus repesztés. A talajba nagy nyomással befecskendezett folyadék szétrepeszti a kőzetet, így a kőzetbeli zárványokban található földgáz vagy kőolaj kiszivattyúzható. Bár a hidraulikus repesztés szivárgással, tűzzel, vízszennyezéssel jár, sőt még a talajt is instabillá teszi, a vállalatok számára ennyi áldozatot megér, ha kellő nyereséggel tudják eladni az energiahordozókat...
Az ipari termelői árak Magyarországon belül az idén januárban az egy évvel korábbinál átlagosan 35,7 százalékkal voltak magasabbak. Az adatokat alaposabban áttekintve még borzalmasabb megugrás is látszik. Hiába hangsúlyozza a kormány a rezsicsökkentést, az energiaárak emelkedését csak nem sikerül megállítani a határokon.
Az ipari termelői árak 2022 januárjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 22,3, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek – tette közzé a KSH. Az átlagok azonban ebben az esetben is inkább elleplezik, mint felfedik a valós folyamatokat. A részletesebb adatokból ugyanis meglehetősen sajátos kép rajzolódik ki.
Miközben az exportértékesítés árai az idei első hónapban a tavalyihoz képest „csak” 15,5 százalékkal emelkedtek, belföldön 35,7 százalékos volt a drágulás. Ez sem csekély eltérés, de a hazai értékesítés ágazatai között még ennél is nagyobb különbségek látszanak. A drágulás az értékesítésben 62 százalékos súlyú feldolgozóiparban 23,8 százalék, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) viszont 66,3 százalékos volt.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 49,7 százalékkal, a beruházási javakat gyártókban 8,3 százalékkal, a fogyasztási cikkeket gyártókban 13,2 százalékkal nőttek az árak. Az exportot is érdemes bontásban nézni: a maga 96 százalékos részarányával meghatározó feldolgozóiparban 10,2 százalék, a mindössze 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 185 százalék volt a drágulás. Utóbbit – jegyezte meg a KSH – a világpiaci árak növekedése indokolja...
A Mérce naponta két összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 2-i nap délelőtti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Hetedik napja zajlanak a harcok Ukrajnában. Kijevet és más ukrajnai városokat újabb bombázások érték szerdán kora reggel. Úgy tűnik, a hétfőn kezdődött, egyelőre sikertelen béketárgyalások dacára az oroszországi hadsereg fokozza a támadásait, és egyre közelebb vonul a fővároshoz.
Az elmúlt napokban folyamatos támadás alatt álló Harkivot már kedd este újra rakétákkal lőtték. Jelentések szerint szerdán hajnalban légiernyős csapatok szálltak le Ukrajna második legnagyobb városában. Eközben a rakétatámadások is folytatódtak: röviddel nyolc óra után találat érte a regionális rendőrkapitányság épületét és lángra kapott a Karazin Egyetem épülete is. A város polgármestere szerint legalább 21 ember halt meg és további 112 megsérült...
A bátor százharminchármak 2018 decemberében elfogadták a rabszolgatörvényt, amely a magyar munkavállalót kiszolgáltatta a Fidesz által álszent módon annyit szidott multiknak. Számtalan hátrányt szenvedett a magyar proletár emiatt, s éppen ezért morgások, tüntetésecskék voltak az országban, holott meg kellett volna állítani az életet, de szeretett népünk ilyenhez szokva nincsen, és talán alkalmatlan is rá. Mindemellett az apró fölhorgadások miatt is elkezdte a hatalom a szemeit forgatni a kereszténységre mutogatva nem először és nem utoljára.
Hogy a szent ádvent csendjét ne zavarják háborgásukkal se a dolgozók, se a nemzetére törő baloldal, hovatovább keresztényüldözésnek állítva be az életükért való morgolódást. Ekkor jelentek meg a tereken a szent szánkók, mint amiket szintén nem tiszteltek áhítattal a megalázottak és megszomorítottak, és ekkor mutatkozott meg, ha nem is először, de teljes mocskosságában, mire használják ezek a hazudott hitet, és mire használnak mindent, ami a nemzetnek fontosabb, mint a dolgozó saját nyüves élete, elsősorban is Orbán hatalma.
Nem erre mutogattak, de erre gondoltak, amikor barbároknak állították be a tüntetőket. Itt látszott kristálytisztán először, hogy miként a kedves vezető a függöny mögé, úgy bújik a Fidesz aljassága is valami kreált magasabb rendű idea mögé, ami ráadásul hazug is. Nem véletlenül ötlött az eszünkbe ez a lehangoló történet, mert most – mint hajdan az ádvent – újra maszatolás és kioktatás van, hogy az egyén adja fel az életét, mert a háború és a kampány mindent felülír. A Médiatanács és a Magyar Püspöki Konferencia húzta elő ezt az alávaló kártyát, amit majd alkalmasint nem feledünk.
Sztrájkolni nem engedik a tanárokat, viszont ők polgári engedetlenséget folytatnak szerte az országban, egyre több iskolatípusban és mind számosabban. Nem jókedvükben elégedetlenkednek a tanárok, hanem legvégső elkeseredésükben amire a magyar katolikus felsőbbség az alábbi közleményt bírta kiadni: „A katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején.” – Nem engedünk a kísértésnek, amely arra buzdítana, hogy minősítsük, ahogyan a katolikus papság a Fidesz szekerét tolja...
Orbán Viktor éveken át Vlagyimir Putyinnal cimborált, most aztán érzi annak kellemetlen következményeit. A több mint egy évtizede fenntartott szoros politikai-gazdasági kapcsolatok folytán a jobboldali-nacionalista miniszterelnök a Kreml legfőbb európai szövetségesének hírében áll. Még akkor sem ítélte el az orosz haderő-összevonást, sőt szenvedélyesen kikelt a megtorló lépések ellen, amikor már tízezrével álltak orosz katonák fegyverben az ukrán határon.
A válság elmélyülése ellenére a magyar miniszterelnök elment Moszkvába és több földgázt kért. Ám amikor a múlt héten megindult az invázió, akkor tette felelőssé először a Kremlt a feszültségért és az erőszakért, ami fordulópont lehet eddigi oroszbarát politikájában.
Orbán akkor sem említette meg Putyint, és nem nevezte agressziónak a „különleges katonai műveleteket”. Bírálói ezzel együtt régóta várták, mind odahaza, mind külföldön, hogy térjen jobb belátásra. Hegedűs Dániel szerint a kiállás egyben jelezheti, hogy felismerte: csak másodhegedűs a Moszkvához fűződő kapcsolatban, az pedig nem erős alap az együttműködéshez.
Azaz – mondja a Német Marshall Alapítván elemzője - a szemünk láttára omlik össze az eddigi magyar politika. Orbán ráébredt, hogy a Kreml biztonsági fenyegetést jelent a térségben. Így most minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy válasszon Oroszország, illetve a nyugati partnerei között, ám mind inkább azt látszik, hogy folytatja a pávatáncot.
Orbán Viktor nem tud kibújni a bőréből, noha az utóbbi napokban mást sem lehet hallani hivatalos budapesti forrásokból, hogy az ország osztja Ukrajna ügyében az európai álláspontot, mi több, a magyar kormány már azt is elfogadta, hogy az EU fegyvereket küldjön az ukránoknak. Vagyis a miniszterelnök nagyon visszafogja magát, igyekszik megszabadulni attól a képtől, hogy olyan bajkeverő, aki próbál a Kreml kedvében járni, sőt Putyin trójai falova mind az EU-ban, mint a NATO-ban – írja Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány szakértője.
Ám kár 180 fokos fordulatban reménykedni. Mert ha jobban szemügyre vesszük a dolgokat, az derül ki, hogy a Fidesz hosszú ideje szeretne egyensúlyozni, azaz nem vizsgálta felül álláspontját. Az állami kézben lévő média, illetve az online trollok az oroszbarát propagandát és dezinformációt szajkózzák. A V4 országai özül csak Magyarország nem hajlandó katonai felszerelést adni Kijevnek. Orbán nem kíván egyetlen szerződést sem visszamondani az oroszoknál. Ideértve Paks II.-t és a vitatott Nemzetközi Beruházási Bankot.
Tőle bűnbánatot várni teljesen reménytelen. Először is nem ismerheti be a kampányban, hogy stratégiai hiba volt az elmúlt 12 év Oroszország-politikája. Hívei körében tévedhetetlennek számít. Ha leomlik ez a mítosz, az zavart keltene a szavazótáborban és további kényelmetlen kérdésekhez vezetne. Mert ha hirtelen hibának minősül, hogy autokratákhoz dörgölődzött, akkor felvetődhet az is, hogy nem volt bölcs szembemenni az EU-val és a nyugati partnerekkel.
A Fidesz egész világnézete forog kockán. Korábban Orbán képes volt tényleg nyaktörő ideológiai és politikai fordulatokra, de most nagyon rövid az idő, nincs lehetőség megfelelő előkészületekre, és a sarkon már ott leselkedik a választás. Viszont nem léphet vissza a külpolitikában, ha nem módosítja alapvetően a belpolitikai irányvonalat. Demokratizálnia kellene a rendszert ám ez elképzelhetetlen egy tekintélyelvű erősember és kleptokrata esetében. Márpedig így nem juthat hozzá a kilátásba helyezett brüsszeli milliárdokhoz és nem áll le a jogállami mechanizmus sem.
Előreláthatólag kitart a Moszkvához és Pekinghez fűződő szívélyes viszony mellett, mert ez fontos ütőkártya volt idáig a kezében a Nyugattal szemben. Tehát hogy van stratégiai választási lehetősége, így akkor is hatalmon tud maradni, ha Magyarország egy nap kilépne az unióból. A sokat megélt magyar politika és az autokratizálódás Orbánnál egymást feltételezi. Ezért kár alapvető irányváltásra számítani a diplomáciában, amíg Orbán van a kormányrúdnál.
Orbán Viktor arra hivatkozva tiltja meg a fegyverek átszállítását Magyarországon keresztül, hogy a harci eszközök állítólag fenyegetik a magyarokat Kárpátalján. A politikus egy fenékkel igyekszik két lovat megülni: egyrészt egyfajta semleges álláspontot szeretne elfoglalni, másrészt viszont szövetségi hűségét bizonygatja. Azaz mindenkit biztosít, hogy végrehajtja a NATO és az EU határozatait, egyúttal a leghatározottabban cáfolja, hogy Budapest hátráltatta Brüsszelben a szankciók meghozatalát.
Ugyanakkor kijelenti, hogy az országot semmiképpen sem szabad belerángatni a viszályba, nem engedi, hogy a harci eszközök magyar területen át jussanak célba, noha előzőleg megszavazta, hogy az unió fegyvereket küldjön Kijevnek.
A magyar kormányfő sok helyütt a magyar kisebbség szószólójának tekinti magát, de amikor az ukrán vezetés nemzetiségi politikáját bírálta, az feltűnően egybeesett Moszkva álláspontjával. Ám most felvetődik, hogy hová állnak a kárpátaljai magyarok. Ebben a helyzetben jött Orbán, aki különválasztotta a magyar etnikum és az ukrán állam, illetve nép érdekeit.
Vlagyimir Putyinnak hála Európa még soha ilyen sebesen nem vágott sutba politikai alapvetéseket és ideológiai hagyományokat, mint a múlt héten, és nagyon úgy néz ki, hogy az EU megdöbbentő újjászületés előtt áll. A háborúval egybeforrasztotta a földrészt, egyes országok részéről véget ért a nagy gazdasági és politikai barátkozás Moszkvával. Persze lehet, hogy az egység csak átmeneti, mert a szankciók fájdalmasak lesznek az európai államok számára is. Mégis az invázió elixírnek számít a kontinensen, jobb- és baloldalon szent teheneket vágnak el, új szelek fújnak.
Ennek jele, hogy Orbán Viktor visszakozik, pedig ő aztán igazi átok lett az EU számára. Egyre inkább tekintélyelvű, korrupt és bevallottan demokrácia-ellenes. Viszályt keltett és megtorpedózta a közös határozatokat. A jogállam leépítése miatt összeütközésbe került Brüsszellel. Az pedig a közös migrációs politikát akadályozta, hogy hallani sem kívánt menekültekről.
Úgy hogy most lavírozik a jó ideje tartó Putyin-barátság és a háború kiváltotta európai felháborodás között. Pár hete a Kremlben még jogosnak nevezte az oroszok igényét a biztonsági garanciákra, és tévesnek minősítette a szankciókat. Majd a hét végén hirtelen beállt azok mögé. Mozgásterét befolyásolja, hogy a közvélemény Ukrajna oldalán áll.
Vlagyimir Putyin nem tudja megnyerni téves és kockázatos háborúját Ukrajnában, így lehet, hogy az a végzetét okozza – írja a konzervatív lap kommentárja. A szerző, Edward Lucas rámutat, hogy az elnök elfuserálta az inváziót, de már a tervezés félrement, mert a kiindulópont az volt, hogy egy villámháború után következnek a tárgyalások az ukrán megadásról. Ám a valóság beleköpött a levesbe.
Nagyszerűnek bizonyult az ellenállás, az orosz hadsereg viszont már nem szerepelt olyan fényesen. Az eredmény: hatalmas, sőt lehet, hogy végzetes melléfogás. Nagyon úgy néz ki, hogy az elszigetelt és paranoid vezető bedőlt a saját propagandájának. Nem jött be, hogy a félelem majd megosztja a Nyugatot. A kiváltó ok nélkül elrendelt hadművelet láttán a demokratikus közösséget egybeforrasztotta a felháborodás. Folyamatosan áramlik Ukrajnába a segítség, a fegyvereket is beleértve, nem utolsósorban Németországból.
Az orosz erők fölényben vannak, harci morálban viszont elmaradnak a másik oldaltól. Megszállóként és nem felszabadítóként érkeznek. A Kreml harci gépezetének kudarca egyértelmű, ez látszik azon, hogy nincs elég üzemanyag és lőszer, rosszul bánnak a katonákkal és nehézkes a felszerelések karbantartása.
Az orosz katonáknak azt mondták, hogy gyakorlatra mennek, ehhez képest idős nőket lőnek le, óvodákat bombáznak és városokat támadnak, amelyek tömve vannak pont olyan emberekkel, mint ők maguk. Amikor fegyvertelen civilek állnak a harckocsik útjába, utóbbiak vagy megállnak, vagy elkanyarodnak.
Nem kizárt, hogy Putyin elfoglal vagy megsemmisít egy-két várost, de nem kényszeríti térdre az országot. Egyre kevesebb a választási lehetősége, meghátrálni nem tud, a tűzszüneti tárgyalások is a gyengeséget sugallják. Azaz vagy belenyugszik a költséges patthelyzetbe, vagy növeli a nyomást a háborúval, tehát nyíltan is parancsot adhat a polgári lakosság elleni támadásra. Mindkettő azzal jár, hogy elszigetelődik külföldön, odahaza pedig megcsappan a tekintélye.
A törésvonalak már látszanak, Örményország, Kazahsztán nem állt oda mellé, a Nyugat viszont végre célba veszi a kimenekített orosz vagyonokat. A súlyos gazdasági gondok az elnök hatalmának egyik pillérét: a stabilitást fenyegetik. Most már csak a félelemre építhet. Az pedig törékeny alap egy ekkora, jól képzett országban. Az engedetlenség ragályos lehet. Egyre több a tüntetés. Be lehet zárni sok ezer tiltakozót, de százezreket már nem. A fokozódó elnyomásnak nagy ára van.
A mind nagyobb elnyomással közeleg a vég. Palotaforradalom, vagy népfelkelés formájában. Az pedig veszélyes, mert a sarokba szorított Putyin hajlandó veszedelmes kockázatokat vállalni, amint arról a minapi kirohanása árulkodik a nukleáris fegyverek bevetése ügyében. De még ennél is szörnyűbb alternatíva volna, ha legyőzné Ukrajnát. Az ukránok áldozata időt adott a világnak, nem szabad elherdálni ezt a lehetőséget.
Ukrajnában élet-halál kérdése lett a harc a szabadságért, az európai értékekért. Az európai államoknak, illetve intézményeknek eszerint kell kalibrálniuk tetteiket. De az még nem stratégia, hogy újabb és újabb szankciók születnek, továbbá szélsebesen fegyverek mennek az ukránoknak. Ez inkább arról árulkodik, hogy az EU sokáig vonakodott cselekedni. A mostani bátorság veszélyeket is rejt magában, mert nagyon szűk a mezsgye Kijev támogatása, illetve aközött, hogy Brüsszel ne keveredjen bele egy olyan háborúba, amelyet aligha lehet megnyerni.
A földrészre felelősség hárul, hiszen atomcsapás fenyeget, ha a Kreml ura elborul. De Európát leginkább akkor veszik komolyan Moszkvában, Pekingben és Washingtonban, ha legerősebb állama, Németország gyorsan kiszabadul Putyin és az orosz gáz fogságából és ismét ütőképes hadsereget alakít ki.
Az ukrán uniós felvétel ügy jelkép, hiszen az országban nemigen érvényesül a jogállamiság, viszont nagy a korrupció. Előbb inkább a nyugat-balkáni jelentkezőket kellene befogadni. De hogy taggá nyilvánítsák a keleti országokat, nehogy azok orosz vagy kínai befolyás alá kerüljenek, nos, ahhoz radikálisan át kellene alakítani az EU-t. Ideértve, hogy fel kell adni az egyhangú döntéshozatal elvét. Arról viszont a magyar és a lengyel kormány nem szívesen mondana le.
A menekültek befogadásánál éppen e két államra hárul a fő teher, de ezek után mindkettő öntudatosabban fog fellépni a jogállami vitában. Egyáltalán meg lehet oldani ezeket az ellentéteket? Nos, hogy merre dől el a dolog, az sokat elárul majd az új európai egységről.
Ukrajnában a lehető legrosszabbtól kell tartani, mert Vlagyimir Putyin számára elengedhetetlen a győzelem és nem érdekli annak ára, vagyis hogy mekkora áldozatot követel. Az egész harci gépezet brutalitása tárul fel ily módon, miután az előrenyomulást feltartóztatta az ukránok ellenállása. De minden erővel le kell törni a „testvéri nép” erejét. A kudarc roppant veszélyes volna az elnök és uralma számára.
A rubel már így is szabadesésben van, és egy nap az oroszok legendás türelmének is vége szakad. Kell a siker, mint egy falat kenyér. Az meg nem foglalkoztatja a Kremlt, hogy ez mennyibe kerül, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Hogy milyen erőszakorgiára képes, azt már láttuk Csesenföldön és Szíriában.
Hogy megfékezzék, annak érdekében már az EU is fegyvereket vesz Ukrajnának. Azokat azonban nem szabad Magyarországon keresztül célba juttatni, ennyiben egyáltalán nem rendkívüliek a körülmények: business as usual.
Más közép-európai államok viszont meghallgatták Volodimir Zelenszkij rimánkodását és kinyitják az EU kapuját Kijev előtt. Az EU- tagság a szolidaritás legerősebb jele volna, leszámítva a NATO-csatlakozást, amire azonban a Nyugat még csak gondolni sem mer, amióta Putyin atomháborút helyezett kilátásba.
Az elnök és rezsimje számára az unió és annak értékei nagyobb fenyegetést jelentenek, mint a NATO összes hadosztálya. Ha valaha is kivonulna ukrán területről, felperzselt földet hagy maga után, hacsak valaki addig nem beszél a lelkére.
Der Standard
Nem sok annyira korrupt társadalom van, mint az orosz, hiszen ott a bürokraták illegális jövedelme a költségvetés bevételének egynegyedével egyenlő – írja Paul Lendvai. Mint rámutat, a háború árnyékában nem sok szó esik azonban arról milyen gazdasági és szociális hanyatlást élt át az ország Putyin alatt. Az elnök rengeteget költött a hadsereg fejlesztésére, beleértve az atomütőerőt, mégis joggal tekinti Ukrajnát veszélyforrásnak rezsimje szemszögéből.
A sok családi és baráti kapcsolat miatt fél a liberális és demokratikus szomszédtól. És nem csupán az emberi jogok, hanem amiatt is, hogy az orosz gazdaság mérlege lesújtó. Az egy főre jutó kereset kisebb, mint Bulgáriában, az EU legszegényebb országában: 650 euró. Stagnál a GDP, a 2014-es szinten áll. De a 600 milliárd dolláros deviza- és aranytartalék segíthet enyhíteni a szankciók hatását.
Viszont az oroszok külföldön lévő vagyona több mint a bruttó hazai termék. A legtehetősebbek kezében van az orosz összvagyon 57 %-a. Az USÁ-ban ez az arány 30 %. Az ezredforduló óta 5 millióan hagyták el az országot, további 30 millió szívesen kivándorolna. Egy orosz közgazdász fogalmazta meg, hogy Putyin nem politikus, pláne nem katona, hanem hírszerző, aki az iránta tanúsított hűségre és az általa létrehozott hálózatra épít.
A szerző idézi Paul Krugmant, aki a minap azt fejtegette, hogy a külföldre menekített oligarcha tulajdon jelenti az elnök Achilles-sarkát: úgy lehetne megcsípni, hogy befagyasztják ezeket a milliárdokat, mert akkor a hazai pénzvilág ellene fordul. Csak éppen cselekedniük kellene az érintett kormányoknak.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Riporter: DÉSI JÁNOS 2022.03.02.
A 2022. március 1-jei Reggeli személybenDési János vendége Bod Péter Ákos közgazdász volt, a jegybank egykori elnöke. A beszélgetés témája a háború világgazdasági hatásai, illetve hogy miképp rendeződhet át a világ gazdasági térképe.
"A Partizán élő reggeli műsorában a friss hírek és az aktuális ukrán helyzet mellett beszélgetünk a pedagógusok polgári engedetlenségi akcióiról. Átbeszéljük a makói Continental dolgozóinak küzdelmét, elemezzük az ellenzék nőpolitikáját és bemutatjuk az egyesült ellenzék egyik helyi jelöltjét is. A mai műsorban beszélgetünk még a kamupártokról, a közelgő választásról, és kiderül az is, hogy vannak-e hódok Hódmezővásárhelyen.
A műsor vendégei:
- Léderer András, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa
- Vezsenyi László, a makói József Attila Gimnázium testnevelő tanára, közismert nevén a "vasalódeszkás tanár"
- Papp Bence, a SZTE-n alakult Veritas Virtus Libertas csoport tagja
- Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezetek Szövetsége elnöke
- Márki-Zayné Vincze Felícia, Mindenki Magyarországa Mozgalom
- Mihálik Edvin, országgyűlési képviselőjelölt, Csongrád-Csanád megyer 2. OEVK, Egységben Magyarországért
- Szabó Andrea, politológus, a Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa
Az adás menete:
0:00-4:11 Visszaszámláló
4:11-11:54 Beköszönés, sajtószemle
11:55-20:37 Ukrajnai háború
20:38-26:23 Osváth Zsolt a városházán járt
26:24-43:35 Oktatás 2022-ben
43:36-55:25 Continental
55:26-1:11:37 Márki-Zayné Vincze Felícia
1:11:37-1:28:21 Mihálik Edvin
1:28:22-1:41:15 Vannak-e hódok Hódmezővásárhelyen?
1:41:16-2:21:10 Mi lesz a választásokon?
A Kremlt meglepte az ukránok ellenállása, és emiatt most teljes brutalitással fogják bevetni hadigépezetüket, hogy legyűrjék a "testvéri népet”. Kárpáti János lapszemléje.
A legrosszabbtól kell tartanunk a Kijev felé kígyózó katonai menetoszlop láttán, mert Putyinnak győzelemre van szüksége Ukrajnában, és hogy ennek kik lesznek az áldozatai, nem érdekli őt. Ezt a véleményét fejti ki Berthold Kohler, Németország vezető konzervatív orgánumának, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak az egyik társkiadója, a lap internetes oldalán közzétett kommentárjában. Szerinte a Kremlt meglepte az ukránok ellenállása, és emiatt most teljes brutalitással fogják bevetni hadigépezetüket, hogy legyűrjék a "testvéri népet”. Az ukrajnai hadjárat kudarca veszélyekkel járna magára Putyinra is, nem csupán a hatalmára nézve.
A rubel szabadesésben, az orosz gazdaság súlyos válságban. Egyszer az oroszok legendás tűrőképessége is kimerül. Putyinnak győznie kell, és hogy milyen erőszakorgiákra képes, azt már bebizonyította Csecsenföldön és Szíriában.
Hogy megállítsák Putyint a véres úton, most az Európai Unió is Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat finanszíroz, ezeket azonban nem lehet Magyarországon keresztül szállítani - írja a német kommentátor, és így folytatja: a közép-európai országok viszont Zelenszkij ukrán elnök azon könyörgését is hajlandóak meghallgatni, hogy nyissák meg előtte az Unió kapuját. Ez lehetne Kohler szerint ezzel a megtámadott országgal a szolidaritás és összekapcsolódás legerősebb jele, eltekintve a NATO-tagságtól, amire azonban Nyugaton már gondolni sem mernek, mióta Putyin atomháborúval fenyegetőzött.
Ám valóban lehet-e hinni azt, hogy a Kreml elfogadná Ukrajna EU-csatlakozását, amennyiben a szétbombázott Kijev biztosítaná afelől, hogy örök időkre lemond a NATO-tagságról? Putyin nem azért rohanta le Ukrajnát, hogy a vasfüggönyt már az orosz határnál leengedje - válaszolja meg saját kérdését a Frankfurter Allgemeine véleménycikkének szerzője. Szerinte az EU által vallott értékek Putyin és rezsimje számára nagyobb fenyegetést jelentenek, mint a NATO összes hadosztálya. Ha teljesen ki kellene vonulnia Ukrajnából, akkor felperzselt földet hagyna hátra maga után.
A bécsi Der StandardbanLendvai Páleheti kommentárja lényegében ugyanezzel foglalkozik: szerinte Putyin saját országának gazdasági nyomora elől menekül.
Kevés az annyira korrupt társadalom, mint az orosz, a bürokraták illegális bevétele egyes becslések szerint elérheti az állami költségvetés egynegyedét is - írja Lendvai. Felhívja a figyelmet arra, hogy a KGB-alezredesből lett örökös elnök alaposan felfegyverezte ugyan Oroszországot, ám okkal tart egy liberális és demokratikus Ukrajna szomszédságától - nem csupán az emberi jogok kapcsán, hanem amiatt is, hogy az elmúlt két évtizedben rettenetesen alakult Oroszországban a gazdasági mérleg. Az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint Bulgáriában. Oroszországban a leggazdagabb egy százalék kezében van a vagyon 57 százaléka - az Egyesült Államokban csak 30 százaléka. Ötmillió orosz hagyta el hazáját 2000 óta, és tovább 30 millió távozna szívesen. A rezsim legérzékenyebb pontja ugyanakkor, hogy az oroszok külföldön levő összvagyona immár meghaladja az éves bruttó hazai termék értékét. A külfoldre menekített, tisztára mosott pénz Putyin Achilles-sarkának bizonyulhat, ha befagyasztják ezeket az oligarchavagyonokat - vélekedik Lendvai Pál a Der Standardban.
Ugyanez a lap terjedelmes riportban számol be arról, hogy Bécsben is készülnek az ukrajnai menekültek fogadására. A Happel stadion melletti sport- és szabadidőközpontban rendeznek be számukra fogadóállomást, teremtenek ideiglenes szálláslehetőséget. A várható menekültútvonal mentén csak Budapest van az osztrák főváros előtt - jegyzi meg Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere.
Csak jelzésszerűen utalok még arra, hogy a hamburgi Die Weltnagy riportot közöl arról, hogy az EU keleti országaiban nagy fogadókészség mutatkozik az ukrajnai menekültek felé. Lengyelországba a lap tudomása szerint eddig mintegy 300 ezren érkeztek, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök is azt közölte, hogy mindenkit beengednek. Lutz Stordel, a konzervatív német lap újságírója megjegyzi: a német média nagy része ezen csodálkozik - mi történt a lengyelekkel, milyen jóságos szellem szállta meg Orbánt, kérdezik -, de csak azért, mert félreértik a gondolkodásmódot, azt, hogy ezekben az országokban eltérően viszonyulnak a szomszédos országokból menekülőkhöz, mint a más kontinensekről érkezőkhöz.
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
„Ha az én életművem csak annyiból fog állni a következő években, hogy ne úgy hívják ezt a választói csoportot, hogy »bizonytalanok«, és képesek lennénk elfelejteni, hogy ez a csoport csak bizonytalan szavazókból áll, már célt ért a munkásságom ” – kezdte keddi előadását Szabó Andrea ifjúságkutató, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) igazgató-helyettese, aki azt mutatta be, hogy az általa „ismeretlen preferenciájú" választói csoportnak nevezett réteg valójában három különálló, „világos kontúrokkal” rendelkező csoportra osztható: a ténylegesen bizonytalanokra, a titkolózókra és a passzívokra.
Szabó adatai annak a kérdőíves vizsgálatnak az első eredményeiből származnak, amit a TK Mobilitás Kutatási Centrum 2015-ben, 2018-ban és 2021-ben a társadalmi mobilitás és egyenlőtlenség témájában készített. A kutatás központi elemeként kidolgozott társadalmi integrációs modellhez az első két hullámban 2000 fős, majd 2021-ben – ahogy a kutatás vezetője, Kovách Imre szociológus, a TK kutatóprofesszora fogalmazott, „rendhagyó nagyságú" –, 5000 fős mintát használtak fel. A tavaly ősszel felvett adatok elemzésének első eredményeit kedden mutatták be A magyar társadalom a választások előtt című konferencián. Kovách elmondta, hogy bár a konferencia nem alkalmas választási előrejelzésre, az adatokon keresztül jobban érthetővé válik, hogy mi jellemzi a fideszes, az ellenzéki és az ismeretlen preferenciájú választókat ma Magyarországon...
Amikor ezt a cikket írom, az orosz hadsereg már hatodik napja támadja Ukrajnát, amelynek erői – néhány nagyobb kudarc és a fájdalmas veszteségek ellenére – eddig sokkal jobban tartották magukat, mint amire nagyon sokan számítottak, beleértve az orosz invázió tervezőit is. Ha nem fokozzák jelentősen a háború intenzitását – például az eddiginél sokkal masszívabb tüzérségi és légitámadásokkal – az oroszok, akár hetekig-hónapokig is elhúzódhatnak a harcok.
Persze a hadszíntéri helyzet akár nagyon gyorsan megváltozhat, így minden kapcsolódó gondolatmenetet fokozottan fenyeget az elavulás, mégis érdemes átgondolni, hogy mit tartogathat a jövő Ukrajna számára. Ehhez óhatatlanul előfeltevésekre van szükség, ezért kezdjük ezekkel. Ha nem feltételezzük, hogy az orosz hadsereg felbomlik, és/vagy összeomlik az ország vezetése, Oroszországnak fontos szava lesz Ukrajna jövőjének meghatározásában. Vagy azért, mert a hadserege elfoglalja Ukrajnát (esetleg a nyugati megyék kivételével), vagy azért, mert olyan békefeltételek mellett állítja le a hadműveleteket, amelyek legalábbis részben tükrözik az orosz igényeket. Ennek megfelelően három olyan jövőkép adódik az ország számára, amelyből a címben jelzett a két szélsőséges...
Kijevben viszonylag csendesen telj az éjszaka, nem úgy Harkovban és Herszonban. Ukrajna második legnagyobb városában megjelentek az orosz ejtőernyősök, a Krím-félszigettől északra fekvő, stratégiailag fontosságú Herszont pedig a hírek szerint elfoglalták az agresszorok. Egyre több a halálos áldozat, köztük civilek és gyerekek, az anyagi kárról nem is beszélve. A háború, a szankciók gazdasági hatásai lassan az egész világon érezhetőkké válnak. Joe Biden amerikai elnök első évértékelő beszédében keményen üzent Oroszországnak.
(Cikkünk folyamatosan frissül)
Katonai helyzet
Kijevet kedden rakétatűz alá helyezték, a célpont egyebek között a televíziós torony volt, ám a rakéta nem azt, hanem a közelében lévő Babij-Jar holokauszt-emlékművet, valamint egy szülészeti klinikát találtak ki néhány órával azután, hogy az orosz hadsereg „nagy pontosságú csapásokra” figyelmeztetett, és a közeli civileket menekülésre szólította fel. A műsorszóró hardver megrongálódott, ami arra utal, hogy Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a város kommunikációs infrastruktúráját.
Az éjszaka csendesen telt a fővárosban, de ez vihar előtti csendnek tűnik. Az emberek feszülten várják, mi fog történni. Volodimir Zelenszkij továbbra is Kijevben van – naponta többször bejelentkezik, ami sokak szerint segít fenntartani az ukránok harci kedvét. Tegnap este például egy bunkerből adott exkluzív interjút a CNN-nek és a Reutersnek. Arra a kérdésre, nem gondolja-e idővesztegetésnek az oroszokkal kezdett tárgyalást azt mondta: „Majd meglátjuk”. A két ország illetékesei hétfőn találkoztak először az invázió kezdete óta. Az orosz állami média arról számolt be, hogy szerdán lesz a tárgyalások második fordulója, de az ukrán tisztviselők ezt még nem erősítették meg.
Közben nem mozdult érdemlegesen az éjszaka az a 64 km-es konvoj, amely Kijev felé tart. Az ukránok sem támadják a a konvojt, amely több száz páncélozott járművet, harckocsit, vontatott tüzérséget és logisztikai támogató járművet tartalmazott.
Közben fokozódott Harkov bombázása, s a legfrissebb hírek szerint ejtőernyősöket dobtak le Ukrajna második legnagyobb városába. Közben az orosz hadsereg elfoglalta Herszont, a Krím-félszigettől északra fekvő, stratégiailag fontosságú várost. A Kijevtől 120 km-re nyugatra fekvő Zsitomirt is bombatámadás érte.
Az ENSZ szerint legalább 136 embert, köztük 13 gyereket öltek meg Ukrajnában az invázió kezdete óta, bár a valós áldozatok száma valószínűleg sokkal magasabb. Az ukrán belügyminisztérium magasabb számokról számolt be vasárnap, mondván, 352 civil halt meg és 1684-en megsérültek az orosz invázió óta. Az orosz áldozatokat több ezerre teszik...
Orosz bombatalálat érte a Kijev közelében lévő Babij Jar-i (Babi Yar) Holokauszt Emlékhelyet, ahol 1941. szeptember 28-29-én a náci halálbrigádok egyike mintegy 34.000 zsidót mészárolt le, majd ezt követően még hónapokon át folytak itt a gyilkosságok, zsidókat, cigányokat, politikai foglyokat megsemmisítve, összesen mintegy 100.000 embert. Az agresszor Putyin megszálló seregei tehát a náci tömeggyilkosság emlékhelyét bombázzák éppen, s ahogy Andriy Yermak, Zelenszkij irodájának vezetője fogalmazott: „ezek most másodszor ölik meg a holokauszt áldozatait.” Zelenszkij elnök pedig az alábbiakat mondta: „A világnak: mi értelme van 80 éven át azt mondani, hogy ’soha többé’, ha a világ hallgat, amikor egy bomba Babij Jar helyén becsapódik, s legalább öten meghalnak. A történelem ismétlődik…”
És csak emlékeztetőül: Putyin nácizta le a jelenlegi ukrán vezetést, s tett ígéretet arra, hogy hadseregével elindul Ukrajnába „nácitlanítani”.
Hát most ott van és nácitlanít!
És persze Zelenszkijnek igaza van: a világ nem csak most, hanem Putyin egész regnálása alatt hallgatott: a két moszkvai és a volgodonszki lakótelepi robbantások, több száz halottal, sebesülttel, belefért, a csecsenek ellen indított gyilkos háború belefért, a mindennapos merényletek, ellenzéki politikusok vagy újságírók elleni gyilkos támadások is belefértek, a színházi túszejtés és a bevetett altatógáz is belefért, az Angliában alkalmazott, s a civil lakosságot veszélyeztető novicsok nevű idegméreg is belefért, a megannyi választási csalás is belefért, Navalnij és más ellenzéki politikusok bebörtönzése és megkínzása is belefért, a lengyel határon szándékosan előidézett migránsválság is belefért, Lukasenka iránt táplált érzelmi hevülete is belefért, és hosszan sorolhatnám, mi minden fért még bele, ám a világ jószerivel csöndben volt. Kivéve persze a magyar miniszterelnököt és annak külügyminiszterét, Orbán Viktort és Szijjártó Pétert, akik egyenesen beleszerelmesedtek ebbe a tömeggyilkos gazemberbe, s ki tudja, milyen személyes érdekektől fűtve odavetették az országot Putyinnak, előnytelen vagy kifejezetten káros szerződéseket kötve vele, amelyeket saját népük elől is igyekeztek eltitkolni. Belefért az is, hogy Orbán saját szövetségeseit árulta el, s járult hozzá igen aktívan a mostani háborúhoz. S belefért, hogy Orbán egész apparátusával és „közmédiájának” hazug frátereivel aljas módon hülyítse az ország lakosságát, mondván: a nyugati világ halott, nekünk Kelet felé kell orientálódnunk.
És most a nagy nácitlanító, Magyarország hatalmas barátja a kijevi holokauszt emlékhelyet löveti.
Az eladott állami földek nagy része licitálás nélkül, kikiáltási áron került a nyertesekhez a Zala megyei földosztások során is – írja Ángyán József a legújabb jelentésében. Orbán Viktor egykori vidékfejlesztési államtitkára megyénként dolgozta fel a 2015 -2016-os földeladások részleteit. Ezekből az Átlátszó által is közölt írásokból kiderül, hogy többnyire nem a mezőgazdaságból élő kisebb gazdaságok, hanem a politikai elittel jó kapcsolatot ápoló, gazdálkodási tapasztalat nélküli cégek és magánszemélyek jártak jól a földosztásoknál. Ángyán professzor februárban közzétett jelentésével az ország teljes területének a földértékesítéseit feldolgozta, és hamarosan összefoglaló jelentésben zárja majd le hatéves kutatómunkáját.
Ángyán József az első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tette közzé, majd részletesen feldolgozta az összes megye árverési adatait és mindegyikről “zárójelentést” készített. Ezek közül az utolsó, sorban a 19., Zala megye árveréses állami földprivatizációs képét mutatja be. Ebben a megyében összesen 4.148 hektárnyi földet hirdettek meg, és ebből 3.420 ha kelt el. Ángyán szerint az, ahogyan ebben a megyében folyt a földértékesítés, jól illusztrálja, mennyire nem az történt, mint amit a „Földet a gazdáknak!” állami földprivatizációs program kormányzati értékelései állítanak.
A jelentés szerint a területek több mint kétharmadát ebben a megyében is túl nagy (50 ha feletti), és a valódi gazdák, fiatalok számára elérhetetlenül drága (több százmilliós kikiáltási árral) birtoktestek formájában hirdették meg. A földet elnyerő pályázók között Ángyán talált ingatlanos nagyvállalkozókat, jogászt, ügyvédi irodatulajdonost, -vezetőt, gépjármű kereskedőt, közúti árufuvarozót, bányatulajdonost, futballklub létesítmény- és technikai vezetőt, polgármestert és önkormányzati képviselőt is.
Ebben a megyében gyakran előfordult, hogy a mezőgazdaságtól távoli végzettségű, illetve foglalkozású személyek az árverések idejére mezőgazdasági főtevékenységű egyéni vállalkozói cégbesorolást szereztek, és/vagy vállalkozásaik mezőgazdasági profilokat is felvettek tevékenységi listájukra, így “szerzőképes földművessé” válva vehettek részt az árveréseken...
Felgyorsult a háború a kibertérben is. A hackerek egyre több látványos sikert érnek el, a saját fegyverüket fordították az oroszok ellen.
Újabb látványos sikert ért el az Anonymus hackercsoport Vlagyimir Putyin rezsimjével szemben. Az Anonymus részeként működő NB65 nevű csoportnak sikerült behatolnia az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz irányítóközpontjának rendszerébe. Egyúttal elérte azt, hogy Oroszország már tudja ellenőrzése alatt tartani saját kémműholdjait.
Az Anonymus az Ukrajna elleni orosz agresszió után jelentette be, hogy hadat üzen a Putyin-rezsimnek. Ezután egy sor orosz honlapot támadott meg. Jelenleg a hackercsoport közlése szerint már mintegy 1500 orosz honlapot tett elérhetetlenné. Múlt szombaton még azt is sikerült elérnie, hogy több orosz csatornán az ukrán himnuszt sugározták, illetve a valós képeket az ukrajnai hadszíntérről, amelyeket a kormánypropagandát látó orosz nézők még sosem láthattak...
Magyarország érdeke az euró bevezetése, az önálló magyar monetáris politika mérlege ugyanis rendkívül szerény, válságok idején pedig a forint nem véd, hanem azonnal zuhanni kezd, így komoly sérülékenység forrása – írja Győrffy Dóra. A politológus-közgazdász MTA-doktor egyetemi tanár sorai aktuálisabbak nem is lehetnének: 380 forint fölött jár az euró. Győrffy a Bojár Gábor által a Válasz Online-on indított, Magyarország uniós szerepéről szóló vitában kér szót. Vélemény.
Kedden ért vissza Magyarországra Kijevből a HVG két újságírója, Bihari Ádám és Németh András, valamint fotósunk, Túry Gergely. A hvg.hu podcastjában arról meséltek: milyen az, amikor háborúra ébred az ember, hogyan élték meg a harcokat a kijevi civilek, és az is kiderül, hogyan segített hazajutásukban egy macska.
Cikkünk folyamatosan frissül!
A Sberbank megszűnése után a legtöbb lakossági ügyfélnek nincsen különösebb dolga, némi várakozás és kellemetlenség után majd a pénzéhez jut. Akinek azonban eddig a Sberbank volt az egyes számú bankkapcsolata, lehetnek feladatai, és mindenképpen érdemes új számlavezetőt választania. Sajnos a nagyobb vállalati ügyfelek helyzete jóval bizonytalanabb.
Míg a gazdagabb országok és a gazdagabb emberek felelősek legnagyobb részben a klímaválságért, annak hatásai nem őket érintik a legérzékenyebben. Részleteket közlünk Naomi Klein és Rebecca Stefoff Hogyan változtassunk meg mindent című könyvéből, amely március végén jelenik meg magyarul.
Az ipari termelői árak Magyarországon belül az idén januárban az egy évvel korábbinál átlagosan 35,7 százalékkal voltak magasabbak. Az adatokat alaposabban áttekintve még borzalmasabb megugrás is látszik. Hiába hangsúlyozza a kormány a rezsicsökkentést, az energiaárak emelkedését csak nem sikerül megállítani a határokon.
A Mérce naponta két összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 2-i nap délelőtti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
A bátor százharminchármak 2018 decemberében elfogadták a rabszolgatörvényt, amely a magyar munkavállalót kiszolgáltatta a Fidesz által álszent módon annyit szidott multiknak. Számtalan hátrányt szenvedett a magyar proletár emiatt, s éppen ezért morgások, tüntetésecskék voltak az országban, holott meg kellett volna állítani az életet, de szeretett népünk ilyenhez szokva nincsen, és talán alkalmatlan is rá. Mindemellett az apró fölhorgadások miatt is elkezdte a hatalom a szemeit forgatni a kereszténységre mutogatva nem először és nem utoljára.
A Kremlt meglepte az ukránok ellenállása, és emiatt most teljes brutalitással fogják bevetni hadigépezetüket, hogy legyűrjék a "testvéri népet”. Kárpáti János lapszemléje.
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Amikor ezt a cikket írom, az orosz hadsereg már hatodik napja támadja Ukrajnát, amelynek erői – néhány nagyobb kudarc és a fájdalmas veszteségek ellenére – eddig sokkal jobban tartották magukat, mint amire nagyon sokan számítottak, beleértve az orosz invázió tervezőit is. Ha nem fokozzák jelentősen a háború intenzitását – például az eddiginél sokkal masszívabb tüzérségi és légitámadásokkal – az oroszok, akár hetekig-hónapokig is elhúzódhatnak a harcok.
Kijevben viszonylag csendesen telj az éjszaka, nem úgy Harkovban és Herszonban. Ukrajna második legnagyobb városában megjelentek az orosz ejtőernyősök, a Krím-félszigettől északra fekvő, stratégiailag fontosságú Herszont pedig a hírek szerint elfoglalták az agresszorok. Egyre több a halálos áldozat, köztük civilek és gyerekek, az anyagi kárról nem is beszélve. A háború, a szankciók gazdasági hatásai lassan az egész világon érezhetőkké válnak. Joe Biden amerikai elnök első évértékelő beszédében keményen üzent Oroszországnak.
Orosz bombatalálat érte a Kijev közelében lévő Babij Jar-i (Babi Yar) Holokauszt Emlékhelyet, ahol 1941. szeptember 28-29-én a náci halálbrigádok egyike mintegy 34.000 zsidót mészárolt le, majd ezt követően még hónapokon át folytak itt a gyilkosságok, zsidókat, cigányokat, politikai foglyokat megsemmisítve, összesen mintegy 100.000 embert. Az agresszor Putyin megszálló seregei tehát a náci tömeggyilkosság emlékhelyét bombázzák éppen, s ahogy Andriy Yermak, Zelenszkij irodájának vezetője fogalmazott: „ezek most másodszor ölik meg a holokauszt áldozatait.” Zelenszkij elnök pedig az alábbiakat mondta: „A világnak: mi értelme van 80 éven át azt mondani, hogy ’soha többé’, ha a világ hallgat, amikor egy bomba Babij Jar helyén becsapódik, s legalább öten meghalnak. A történelem ismétlődik…”
Az eladott állami földek nagy része licitálás nélkül, kikiáltási áron került a nyertesekhez a Zala megyei földosztások során is – írja Ángyán József a legújabb jelentésében. Orbán Viktor egykori vidékfejlesztési államtitkára megyénként dolgozta fel a 2015 -2016-os földeladások részleteit. Ezekből az Átlátszó által is közölt írásokból kiderül, hogy többnyire nem a mezőgazdaságból élő kisebb gazdaságok, hanem a politikai elittel jó kapcsolatot ápoló, gazdálkodási tapasztalat nélküli cégek és magánszemélyek jártak jól a földosztásoknál. Ángyán professzor februárban közzétett jelentésével az ország teljes területének a földértékesítéseit feldolgozta, és hamarosan összefoglaló jelentésben zárja majd le hatéves kutatómunkáját.
Felgyorsult a háború a kibertérben is. A hackerek egyre több látványos sikert érnek el, a saját fegyverüket fordították az oroszok ellen.