Szerző: hvg.hu
2022.02.21.
Iványi Gábor a kameránk előtt próbálta kideríteni, miért szállták meg egyesületük székhelyét az adóhatóság emberei. A hétfő délelőtti események összefoglalója.
2022. február 21., hétfő
IVÁNYI GÁBOR ÉS A NAV-OSOK: "MEGKÉRDEZHETEM, HOGY MI JÁRATBAN TETSZENEK LENNI?"
HVG VIDEÓ
Szerző: hvg.hu
2022.02.21.
Iványi Gábor a kameránk előtt próbálta kideríteni, miért szállták meg egyesületük székhelyét az adóhatóság emberei. A hétfő délelőtti események összefoglalója.
Szerző: hvg.hu
2022.02.21.
Iványi Gábor a kameránk előtt próbálta kideríteni, miért szállták meg egyesületük székhelyét az adóhatóság emberei. A hétfő délelőtti események összefoglalója.
A KÖZTÖRVÉNYES BŰNÖZŐKET TÁMOGATÓ ORBÁN-REZSIMNEK ÉS HOLDUDVARÁNAK EBBE BELE KELL BUKNIA! HA EZ NEM TÖRTÉNIK MEG, JOBB, HA HELYBEN SÜLLYED EL EZ AZ ORSZÁG!
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.21.
Félreértéseket elkerülendő, szeretném világossá tenni: nincs bennem indulat, egyszerűen a tényeket közlöm: a köztörvényes bűnözőket támogató Orbán-rezsimnek és holdudvarának ebbe bele kell buknia! Ha ez nem történik meg, jobb, ha helyben süllyed el ez az ország! Orbán, bűnöző kormányának, köztörvényes családtagjainak és haverjainak maffiafőnöke a legtipikusabb és a legförtelmesebb putyini módszerekkel élve rohanta le a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményeit. Orbán ezzel átlépte a Rubicont, a zsidó-keresztény civilizáció erkölcsi minimumát, végleg átpozícionálva önmagát és kiszolgálóit a civilizáción kívüli szemétdombra. Mert senki ne gondolja, hogy ez az attak Orbán utasítása nélkül megtörténhetett volna. Semmi sem történik meg az ő hozzájárulása nélkül, s nincs az a hatóság, amely önmagától ezt végrehajtotta volna.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.21.
Gazemberek!
Az ellenzéknek pedig – amely, ki tudja, milyen taktikai megfontolásból, de akármilyenből is, hatalmas hibát követett el, amikor nem Iványi Gábort nevezte meg saját köztársasági elnök-jelöltjének – most kutya kötelessége mindent megtenni Iványi Gáborért, az egyházáért és legfőképp azokért, akik Iványiék gondoskodásának köszönhetik azt, hogy léteznek, hogy élnek, s hogy kaptak még egy esélyt attól az embertől, akit az országos rablólovagok Budai Várban pöffeszkedő főnöke és keresztapja ezekben a pillanatokban leradírozni készül.
S csak halkan kérdem: Orbán gyermekei, akiket egykor Iványi Gábor keresztelt meg, mert apjuk akkori érdeke ezt így kívánta, most ugyebár felemelik hangjukat? Vagy ők is nyakig betojtak apjuk önkényétől?
Édes hazám, ezeknek bukniuk kell, aztán szépen felelni minden gaztettükért!
ORBÁN BOSSZÚJA MIATT SZÁLLTA MEG A NAV A DANKÓ UTCÁT, DE IVÁNYI GÁBOR SOHA NEM ADJA MEG MAGÁT - IVÁNYI GÁBOR A MAGYAROK MÓZESE, CSAK NEM ISMERIK FEL
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.02.21.
Ha az ellenzéki összefogás nem is, Orbán Viktor pontosan tudja, hogy ki az ő antitézise és legnagyobb ellenfele, akinek élete, munkája, létezése az álkeresztény fasiszta NER megkérdőjelezése. Iványi Gábor hiteles keresztény, hiteles demokrata, aki a valódi rendszerváltás szimbolikus alakja, aki az elesett, rászoruló magyar emberek védelmével, ápolásával a nemzeti értékek és a magyar nép igazi képviselője, szemben az ő embertelen, antihumánus, antikrisztusi, kiváltságokra épülő hazug rendszerével.
Iványi Gábor Orbán legfőbb ellenfele, akitől ő fél, mert Iványi Gábor képviseli mindazt, amit Orbán elárult, megtagadott és eltaposott. Iványi Gábor szembesíti őt egykori önmagával, az igazsággal. Iványi Gábor tart egyedül tükröt neki, amelyben világosan látszik Orbán minden hazugsága, rendszerének antikrisztusi és fasiszta jellege. Iványi Gábor az egyetlen ember, aki Orbán lelkiismeretét eléri, és ezért Iványi Gábor az egyetlen ember, akitől fél. Iványi Gábor az egyetlen ember, aki a legkisebb megalkuvást nem tette és nem hódolt be neki.
Egy diktátor nem képes ezt elviselni. Minden diktátor életében van egy ilyen ember, aki az ő ellentéte. Akinek létezése naponta emlékezteti őt az aljasságára, a gonoszságára, minden hazugságára. Orbánnak Iványi Gábor ez az ember, akit egykori önmaga annyira tisztelt, hogy két gyermekét is vele kereszteltette meg. Iványi Gábor testesíti meg mindazt, amit Orbán megtagadott, elárult, amit megtaposott. Iványi Gábor az a próféta, aki a gonosz királyt meginti, szembesíti. Az a próféta, akit a gonosz király meg akar öletni.
Orbán rendszerében (egyelőre) van túlélés, de csak azoknak, akik meghúzzák magukat. Akik elismerik ezzel Orbán hatalmát, erejét, és nem húznak ujjat vele. Iványi Gábor nem ez. Iványi Gábor az egyetlen ember, aki a legkisebb kompromisszumot nem kötötte meg Orbánnal, még hallgatólagosan sem, hanem fasisztának nevezte a rendszerét, őt magát diktátornak, aki nem szépített semmit a valóságon csak azért, hogy megússza. Semmi alkut nem kötött, hogy azzal Orbán bosszúját elkerülje, jogait visszakapja és a neki járó állami támogatásokat megszerezze.
Valamikor ilyen szeretett volna lenni Orbán, lehetett is volna, de nem lett. A hatalomvágya nagyobb volt, mint a tisztessége, és amikor az ördög felkínálta neki mindazt, amit Jézusnak a pusztában, akkor ő igent mondott. Iványi Gábor pedig egész életében nemet. Ezért áll szemben ez a két ember egymással, mert két ellenpólust képviselnek. Iványi Gábor Isten embere, Orbán a sátán szolgája. Iványi Gábor azt teszi, amit Jézus Krisztus és az evangélium mond, Orbán pedig ennek az ellenkezőjét, amit a Biblia által hazugnak és embergyilkosnak nevezett ördög mond.
Akit érdekel, hogy mi az igazi kereszténység, akkor azt nem Orbánnál, Semjénnél, a semmiféle társadalmi támogatottsággal nem rendelkező kereszténydemokratáknál, hanem Iványi Gábornál találja meg a Dankó utcában. Ez fáj legjobban Orbánnak, hogy létezik az ő ellentéte, annak a kereszténységnek, emberségnek, humánumnak az igazi képviselője, aminek ő csak hazudja magát. A magyar nép igazi barátja Iványi Gábor, aki a szegényeket, az elesetteket, az üldözötteket és a jogfosztottakat képviseli, értük dolgozik, őket ápolja és védelmezi Orbánnal szemben.
Iványi Gábor hiteles kereszténysége azt is élesen mutatja meg, hogy az igazi kereszténység nem elnyomó, nem jogtipró, nem ítélkező, hanem tiszteletben tartja mindenki jogait, emberi méltóságát, sem a vallás, sem az egyház, sem az erkölcs nevében nem üldöz senkit, nem bélyegez meg senkit, nem gyűlöl senkit, hanem mindenkit elfogad, befogad, tiszteletben tart, ahogy Jézus Krisztus tette, amikor mindenkiért kifizette az árat, és nem kérdezte senkitől, hogy te miben vagy vétkes, hanem ingyen ajándékozta mindenkinek a megbocsátást, a megigazulást és a kegyelmet.
Ezt képviseli Iványi Gábor, és ezt fordítja a mindenapok cselekvésének szintjére. Ez azt is mutatja, hogy a kereszténység autentikus államformája nem az elnyomó fasiszta állam, hanem a liberális demokrácia, és Iványi Gábor ezt a kettőt képviseli hitelesen a személyiségében. Emiatt üldözi őt Orbán Viktor. Mert Iványi Gábor létezése, munkája, a NER hazugságainak cáfolata, az illiberálisnak mondott fasiszta diktatúra leleplezése, Iványi Gábor létezése a szellemi és erkölcsi vádirat Orbán ellen...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.02.21.
Iványi Gábor Orbán legfőbb ellenfele, akitől ő fél, mert Iványi Gábor képviseli mindazt, amit Orbán elárult, megtagadott és eltaposott. Iványi Gábor szembesíti őt egykori önmagával, az igazsággal. Iványi Gábor tart egyedül tükröt neki, amelyben világosan látszik Orbán minden hazugsága, rendszerének antikrisztusi és fasiszta jellege. Iványi Gábor az egyetlen ember, aki Orbán lelkiismeretét eléri, és ezért Iványi Gábor az egyetlen ember, akitől fél. Iványi Gábor az egyetlen ember, aki a legkisebb megalkuvást nem tette és nem hódolt be neki.
Egy diktátor nem képes ezt elviselni. Minden diktátor életében van egy ilyen ember, aki az ő ellentéte. Akinek létezése naponta emlékezteti őt az aljasságára, a gonoszságára, minden hazugságára. Orbánnak Iványi Gábor ez az ember, akit egykori önmaga annyira tisztelt, hogy két gyermekét is vele kereszteltette meg. Iványi Gábor testesíti meg mindazt, amit Orbán megtagadott, elárult, amit megtaposott. Iványi Gábor az a próféta, aki a gonosz királyt meginti, szembesíti. Az a próféta, akit a gonosz király meg akar öletni.
Orbán rendszerében (egyelőre) van túlélés, de csak azoknak, akik meghúzzák magukat. Akik elismerik ezzel Orbán hatalmát, erejét, és nem húznak ujjat vele. Iványi Gábor nem ez. Iványi Gábor az egyetlen ember, aki a legkisebb kompromisszumot nem kötötte meg Orbánnal, még hallgatólagosan sem, hanem fasisztának nevezte a rendszerét, őt magát diktátornak, aki nem szépített semmit a valóságon csak azért, hogy megússza. Semmi alkut nem kötött, hogy azzal Orbán bosszúját elkerülje, jogait visszakapja és a neki járó állami támogatásokat megszerezze.
Valamikor ilyen szeretett volna lenni Orbán, lehetett is volna, de nem lett. A hatalomvágya nagyobb volt, mint a tisztessége, és amikor az ördög felkínálta neki mindazt, amit Jézusnak a pusztában, akkor ő igent mondott. Iványi Gábor pedig egész életében nemet. Ezért áll szemben ez a két ember egymással, mert két ellenpólust képviselnek. Iványi Gábor Isten embere, Orbán a sátán szolgája. Iványi Gábor azt teszi, amit Jézus Krisztus és az evangélium mond, Orbán pedig ennek az ellenkezőjét, amit a Biblia által hazugnak és embergyilkosnak nevezett ördög mond.
Akit érdekel, hogy mi az igazi kereszténység, akkor azt nem Orbánnál, Semjénnél, a semmiféle társadalmi támogatottsággal nem rendelkező kereszténydemokratáknál, hanem Iványi Gábornál találja meg a Dankó utcában. Ez fáj legjobban Orbánnak, hogy létezik az ő ellentéte, annak a kereszténységnek, emberségnek, humánumnak az igazi képviselője, aminek ő csak hazudja magát. A magyar nép igazi barátja Iványi Gábor, aki a szegényeket, az elesetteket, az üldözötteket és a jogfosztottakat képviseli, értük dolgozik, őket ápolja és védelmezi Orbánnal szemben.
Iványi Gábor hiteles kereszténysége azt is élesen mutatja meg, hogy az igazi kereszténység nem elnyomó, nem jogtipró, nem ítélkező, hanem tiszteletben tartja mindenki jogait, emberi méltóságát, sem a vallás, sem az egyház, sem az erkölcs nevében nem üldöz senkit, nem bélyegez meg senkit, nem gyűlöl senkit, hanem mindenkit elfogad, befogad, tiszteletben tart, ahogy Jézus Krisztus tette, amikor mindenkiért kifizette az árat, és nem kérdezte senkitől, hogy te miben vagy vétkes, hanem ingyen ajándékozta mindenkinek a megbocsátást, a megigazulást és a kegyelmet.
Ezt képviseli Iványi Gábor, és ezt fordítja a mindenapok cselekvésének szintjére. Ez azt is mutatja, hogy a kereszténység autentikus államformája nem az elnyomó fasiszta állam, hanem a liberális demokrácia, és Iványi Gábor ezt a kettőt képviseli hitelesen a személyiségében. Emiatt üldözi őt Orbán Viktor. Mert Iványi Gábor létezése, munkája, a NER hazugságainak cáfolata, az illiberálisnak mondott fasiszta diktatúra leleplezése, Iványi Gábor létezése a szellemi és erkölcsi vádirat Orbán ellen...
TÖBB SZÁZAN TÜNTETTEK IVÁNYI GÁBORÉK MELLETT
NÉPSZAVA
Szerzők: DOROS JUDIT, BATKA ZOLTÁN
2022.02.21.
Közel harminc egyenruhás, sárga mellényes, fekete arcmaszkot viselő NAV-os szállta meg hétfőn reggel a hajléktalanokat segítő Oltalom Karitatív Egyesület budapesti Dankó utcai székházát. Szolidaritási akcióval tiltakozik az ellenzék Iványi Gábor meghurcolása ellen.
Az egyesület vezetője, Iványi Gábor a Népszavának a helyszínen azt mondta, nyilvánvalóan politikai üzenetről van szó, miután a személye felvetődött államfő-jelöltként, s több kormánykritikus megjegyzést is tett. Szavai szerint az állam egy jogerős strasbourgi bírósági ítélet ellenére sem hajlandó rendezni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházának státuszát, így évekig nem juthattak hozzá a vallási tevékenységet végző szervezeteknek járó egyszázaléknyi adóhoz.
Később a helyszínre érkező Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: tizenkét milliárd forinttal adósa a magyar állam a hajléktalanokat segítő, szegényeket támogató egyesületnek. Iványi Gábor arról beszélt a rögtönzött sajtótájékoztatón, hogy ma gyalázatos dolgok történnek Magyarországon, az adóhatóságnak pedig nem azokat kellene üldöznie, akik a szegényeket segítik, hanem azokat, akik magánrepülőgépeken röpködnek Dubaiba, elvettek házakat, földeket, és kisemmizték az országot. Azt is mondta: ő egy nagyobb úr előtt felel, a „kis istenek” nem érdeklik, nem szolgája ennek a rendszernek, és számára az állam nem a kormányt jelenti, hanem az állampolgárokat.
A helyszínen tartózkodó munkatársunk tudósítása szerint hosszú ideig nem derült ki, valójában milyen jogalappal érkeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyenruhásai a házkutatási paranccsal, ezt ugyanis a helyszínen nem árulták el a sajtó jelenlétében Iványi Gábornak.
Délután a NAV kiadott egy közleményt, amely szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendeltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen egy, az adóigazgatási szakterületéről érkező bűnügyi tájékoztatás alapján. A büntetőeljárás során okirati bizonyítási eszközök felkutatása és lefoglalása vált szükségessé ezért a NAV nyomozói 2022. február 21-én kutatást tartottak a nyomozás során beazonosított irattárolási helyeken. Hozzátették: mivel ez a nyomozást jelenleg is folyamatban van, nem hoznak nyilvánosságra egyéb részleteket...
Szerzők: DOROS JUDIT, BATKA ZOLTÁN
2022.02.21.
Az egyesület vezetője, Iványi Gábor a Népszavának a helyszínen azt mondta, nyilvánvalóan politikai üzenetről van szó, miután a személye felvetődött államfő-jelöltként, s több kormánykritikus megjegyzést is tett. Szavai szerint az állam egy jogerős strasbourgi bírósági ítélet ellenére sem hajlandó rendezni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházának státuszát, így évekig nem juthattak hozzá a vallási tevékenységet végző szervezeteknek járó egyszázaléknyi adóhoz.
Később a helyszínre érkező Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: tizenkét milliárd forinttal adósa a magyar állam a hajléktalanokat segítő, szegényeket támogató egyesületnek. Iványi Gábor arról beszélt a rögtönzött sajtótájékoztatón, hogy ma gyalázatos dolgok történnek Magyarországon, az adóhatóságnak pedig nem azokat kellene üldöznie, akik a szegényeket segítik, hanem azokat, akik magánrepülőgépeken röpködnek Dubaiba, elvettek házakat, földeket, és kisemmizték az országot. Azt is mondta: ő egy nagyobb úr előtt felel, a „kis istenek” nem érdeklik, nem szolgája ennek a rendszernek, és számára az állam nem a kormányt jelenti, hanem az állampolgárokat.
A helyszínen tartózkodó munkatársunk tudósítása szerint hosszú ideig nem derült ki, valójában milyen jogalappal érkeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyenruhásai a házkutatási paranccsal, ezt ugyanis a helyszínen nem árulták el a sajtó jelenlétében Iványi Gábornak.
Délután a NAV kiadott egy közleményt, amely szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendeltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen egy, az adóigazgatási szakterületéről érkező bűnügyi tájékoztatás alapján. A büntetőeljárás során okirati bizonyítási eszközök felkutatása és lefoglalása vált szükségessé ezért a NAV nyomozói 2022. február 21-én kutatást tartottak a nyomozás során beazonosított irattárolási helyeken. Hozzátették: mivel ez a nyomozást jelenleg is folyamatban van, nem hoznak nyilvánosságra egyéb részleteket...
BEENGEDTÉK IVÁNYI GÁBORT AZ OLTALOM IRODÁIBA, MIUTÁN NEKINYOMTÁK A NAV-OSOK SORFALÁNAK
TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR, MIZSUR ANDRÁS
2022.02.21.
"Én egy nagyobb Úr előtt felelek, engem ezek a kis istenek nem érdekelnek. Én nem vagyok szolgája ennek a rendszernek, számomra az állam nem a kormányt jelenti, hanem a választópolgárokat”
– erről beszélt hétfőn délután Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Oltalom hajléktalanmentő egyesület vezetője. Délután 15 órára hirdetett szolidaritási akciót a Párbeszéd az Oltalom Egyesület mellett, miután hétfőn legalább egy tucatnyi sárga mellénybe öltözött NAV-os vonult ki a Dankó utca 11–13. alatti székházukhoz.
A délután 15 órára meghirdetett sajtótájékoztatóra kb. 150 ember gyűlt össze, a szolidaritási akción megjelent az Oltalom Egyesület és a sajtó munkatársai mellett több ellenzéki politikus is, a tájékoztató után pedig kisebb közjáték alakult ki: Iványi előbb az épületbe próbált bejutni, majd az épületen belül az Oltalom emeleti irodái előtt állták útját a NAV munkatársai. Végül a lelkészt több országgyűlési képviselővel együtt felengedték a nyomozati területnek nyilvánított irodákba. Videónkat a hétfői eseményekről itt nézheti meg...
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR, MIZSUR ANDRÁS
2022.02.21.
– erről beszélt hétfőn délután Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Oltalom hajléktalanmentő egyesület vezetője. Délután 15 órára hirdetett szolidaritási akciót a Párbeszéd az Oltalom Egyesület mellett, miután hétfőn legalább egy tucatnyi sárga mellénybe öltözött NAV-os vonult ki a Dankó utca 11–13. alatti székházukhoz.
A délután 15 órára meghirdetett sajtótájékoztatóra kb. 150 ember gyűlt össze, a szolidaritási akción megjelent az Oltalom Egyesület és a sajtó munkatársai mellett több ellenzéki politikus is, a tájékoztató után pedig kisebb közjáték alakult ki: Iványi előbb az épületbe próbált bejutni, majd az épületen belül az Oltalom emeleti irodái előtt állták útját a NAV munkatársai. Végül a lelkészt több országgyűlési képviselővel együtt felengedték a nyomozati területnek nyilvánított irodákba. Videónkat a hétfői eseményekről itt nézheti meg...
NAV-OSOK SZÁLLTAK KI IVÁNYI GÁBORÉKHOZ, KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS MIATT NYOMOZNAK
HVG
Szerző: hvg.hu
2022.02.21.
„Ez egy demonstratív politikai akció” – mondta a hvg.hu-nak Iványi Gábor, megerősítve, hogy hétfő reggel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nagyjából harminc munkatársa jelent meg az Oltalom Karitatív Egyesület józsefvárosi, Dankó utcai központjában. Házkutatási paranccsal érkeztek. Iványi Gábor szerint ez a régi történet új felvonása lehet: valóban van elmaradásuk a NAV felé, de mint sokszor elmondta, ezt nagyon szívesen kifizetnék, ha végre a magyar állami is kifizetné azt a több milliárd forintot nekik, ami a jog szerint jár – szerinte ez mintegy 12 milliárd forint körüli összeg.
A nemrég az egyesült ellenzék köztársaságielnök-jelöltjeként is felmerült Iványi Gábor által említett „régi történet” egy tetemes adótartozás, amit a szintén Iványi által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) karitatív intézményei halmoztak fel. Ez az intézményekben foglalkoztatottak bérének járulékterheiből és késedelmi büntetésből összejött 200 millió forint körüli felhalmozott tartozás. A NAV nem először próbálja lefoglalásokkal, inkasszókkal behajtani a tartozást. Tavaly októberben fegyveres adóellenőrök jelentek meg náluk, azelőtt pár hónappal pedig egy szegedi iskolájukhoz szállt ki a NAV, de ott Iványi szerint nem tudtak lefoglalni semmit, mert a táblák, a padok, nem értékesíthetők.
Iványi a NAV-tartozással összefüggésben mindig felhívja a figyelmet arra, hogy a hátralékukat könnyedén ki tudnák fizetni, ha az állam is kifizetné feléjük a maga tartozását. A MET évről-évre egyre nehezebb helyzetbe kerül, miközben állami feladatokat is ellát, és intézményeiben főként szociálisan rászoruló családoknak nyújtanak segítséget, akár oktatásról, akár más ellátásról van szó...
„HAGYJÁK EL A BŰNÜGYI HELYSZÍNT!” – HAJTOGATTÁK A NAV MUNKATÁRSAI, MIKÖZBEN A SAJTÓ ÉS A TÜNTETŐK BEÖZÖNLÖTTEK IVÁNYIÉKHOZ
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2022.02.21.
Rögtönzött szolidaritási demonstrációt szerveztek ma délután 3 órára az egyesült ellenzék pártjai Iványi Gábor lelkész és az általa vezetett, többek közt hajléktalanoknak szállást, ételt és orvosi ellátást biztosító, családoknak átmeneti otthont nyújtó, időseket gondozó, valamint több általános iskolát és a Wesley János Lelkészképző Főiskolát fenntartó Oltalom Karitatív Egyesület mellett, melynek Dankó utcai székhelyét reggel 9-kor elfoglalta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A NAV házkutatási paranccsal, költségvetési csalás gyanújával végez eljárást, bővebb információt azonban nem adnak sem az egyesületet vezető Iványi Gábornak, sem a sajtónak. Miután a tömeg az ajtót tartó három NAV-os dolgozónak tolta Iványit, a sajtót és a jelen lévő országgyűlési képviselőket, ketten az ajtó mögé húzódtak, egyikőjük azonban kint maradt, majd a maszkját lerántva, a hangját felemelve kifakadt: ő egy négygyermekes családapa, több mint 20 éve végzi a munkáját, az alatt sok kormányt szolgált már, most pedig ilyen lehetetlen helyzetbe hozzák őt – mondta. A férfi végül elállt az ajtó elől, azt azonban belülről továbbra is többen tartották. A NAV munkatársai annyit elárultak, Iványi Gábor öccsét vonták eljárás alá, akihez egyedül Iványi Gábort engedik be.
Időközben előkerült az egyesület könyvtárának létrája, melynek segítségével a sajtó – többek közt munkatársunk is – bemászott az ablakon keresztül, hogy megtudják, pontosan mi történik, mivel a NAV sajtóosztálya reggel 9 óta nem válaszol a kérdéseikre. „Hagyják el a bűnügyi helyszínt” – hajtogatták a NAV munkatársai az újságíróknak, kérdésekre azonban továbbra sem válaszoltak. Eközben a másik irányból bejutott az épületbe Iványi Gábor a vele szolidaritást vállaló tömeggel és az ellenzéki képviselőkkel.
Iványit egy ideig sikeresen tolta előre a tömeg a nekik ellentartó NAV-osokkal szemben, majd kb. fél órán keresztül patthelyzet állt fent az épületben. Jelenleg úgy tűnik, az országgyűlési, illetve EP-képviselőket felengedik az emeletre Iványi Gáborral, ahol kiderülhet, pontosan milyen ügyben és ki ellen folyik eljárás, ő ugyanis sem házkutatási parancsot, sem más hivatalos iratot nem kapott még kézhez. A helyszínen van többek közt Szabó Tímea (Párbeszéd), Donáth Anna (Momentum), Gurmai Zita (MSZP) és Szél Bernadett (független) is.
„Veled vagyunk, Gábor!”, „Mocskos Fidesz!”, „Völner Pálhoz!”
– skandálja a tömeg eközben az udvaron...
Szerző: CSENGEL KARINA
2022.02.21.
A NAV házkutatási paranccsal, költségvetési csalás gyanújával végez eljárást, bővebb információt azonban nem adnak sem az egyesületet vezető Iványi Gábornak, sem a sajtónak. Miután a tömeg az ajtót tartó három NAV-os dolgozónak tolta Iványit, a sajtót és a jelen lévő országgyűlési képviselőket, ketten az ajtó mögé húzódtak, egyikőjük azonban kint maradt, majd a maszkját lerántva, a hangját felemelve kifakadt: ő egy négygyermekes családapa, több mint 20 éve végzi a munkáját, az alatt sok kormányt szolgált már, most pedig ilyen lehetetlen helyzetbe hozzák őt – mondta. A férfi végül elállt az ajtó elől, azt azonban belülről továbbra is többen tartották. A NAV munkatársai annyit elárultak, Iványi Gábor öccsét vonták eljárás alá, akihez egyedül Iványi Gábort engedik be.
Iványit egy ideig sikeresen tolta előre a tömeg a nekik ellentartó NAV-osokkal szemben, majd kb. fél órán keresztül patthelyzet állt fent az épületben. Jelenleg úgy tűnik, az országgyűlési, illetve EP-képviselőket felengedik az emeletre Iványi Gáborral, ahol kiderülhet, pontosan milyen ügyben és ki ellen folyik eljárás, ő ugyanis sem házkutatási parancsot, sem más hivatalos iratot nem kapott még kézhez. A helyszínen van többek közt Szabó Tímea (Párbeszéd), Donáth Anna (Momentum), Gurmai Zita (MSZP) és Szél Bernadett (független) is.
„Veled vagyunk, Gábor!”, „Mocskos Fidesz!”, „Völner Pálhoz!”
– skandálja a tömeg eközben az udvaron...
A JOGÁLLAMI MECHANIZMUS AZ EU KOMOLY ÜTŐKÁRTYA A MAGYAR VÁLASZTÁSOK ELŐTT
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.02.21.
Naivitás lenne azt hinni, hogy amennyiben a magyar ellenzék április 3-án megnyeri a parlamenti választást, belátható időn belül helyreáll az országban a jogállamiság, az uniós források pedig azonnal áramlani kezdenek Brüsszelből. Az Orbán-rendszer kiépítése évekig tartott, így a szabályok átszabása sem valósulhat meg néhány hét alatt. Az azonban már önmagában is egy komoly fejlemény, hogy sokan gondolkodnak el azon, miképpen lehet visszaadni a jogállami intézményeknek az eredeti funkcióit, illetve, mi történne akkor, ha Orbán Viktor kormánya kapna újabb négy évet arra, hogy ezeket az intézményeket még inkább magához láncolja.
„Reméljük, hogy a Bizottság folyamatosan dolgozott, mostanra kész a lecke, és a testület készen áll a rendelet alkalmazására. Az ítélettel fordulóponthoz értünk, a döntés a közös értékeken alapuló európai projekt támogatását jelenti. Egyértelmű üzenet az autoriter kormányoknak: az Unióban be kell tartani a játékszabályokat. A döntéssel az Európai Bíróság jogi szempontból is megerősíti a jogállamisági mechanizmus mögött álló politikai üzenetet, és támogatja az unós intézmények komoly munkáját.” – kommentálta az Európai Bíróság február 16-án kihirdetett ítéletét a spanyol Eider Gardizabal Rubial, aki az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának tagja.
Talán nála is keményebben fogalmazott a finn Petri Sarvamaa, aki a parlament néppárti frakciójában ül, így nem is olyan még a Fidesszel közös elvek mentén politizált. „Elhárult a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet előtt álló utolsó akadály. A Parlament most közvetlenül a Bizottsághoz szól, és egyértelműen akarok fogalmazni: eljött a jogszabály alkalmazásának ideje. Nem lehet ismét haladékot kérni, hanem a Bizottságnak határozottan és késedelem nélkül lépnie kell. A tények vitathatatlanok. Mindnyájan tudjuk, hogy már régóta romlik a jogállamiság minősége, és nem csak Magyarországon és Lengyelországban, hanem más tagállamokban is.”
Az úgynevezett feltételességi mechanizmus beélesítése a döntési folyamatokba lehetővé teszi, hogy az olyan országoktól, melyek nyíltan megsértik a jogállami normákat, az uniós forrásokat részben vagy egészben meg lehet vonni. Ez egy olyan jelentős változás az EU működésében, amelyhez fogható nem volt az utóbbi évtizedekben. Innentől kezdve ugyanis hiába járna jóval több pénz egy uniós tagországnak, mint amennyit befizet a közös kasszába, előfordulhat, hogy az egyenlege mínuszba fordul, vagyis ráfizet arra, hogy a politikai és gazdasági közösség tagja. A mechanizmus persze arra lett kitalálva, hogy visszatartsák a közös normák megsértésétől a tagállamokat, ám Orbán Viktorról köztudott, hogy ő előre megy, ha törik, ha szakad...
Szerző: SZEKA
2022.02.21.
„Reméljük, hogy a Bizottság folyamatosan dolgozott, mostanra kész a lecke, és a testület készen áll a rendelet alkalmazására. Az ítélettel fordulóponthoz értünk, a döntés a közös értékeken alapuló európai projekt támogatását jelenti. Egyértelmű üzenet az autoriter kormányoknak: az Unióban be kell tartani a játékszabályokat. A döntéssel az Európai Bíróság jogi szempontból is megerősíti a jogállamisági mechanizmus mögött álló politikai üzenetet, és támogatja az unós intézmények komoly munkáját.” – kommentálta az Európai Bíróság február 16-án kihirdetett ítéletét a spanyol Eider Gardizabal Rubial, aki az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának tagja.
Talán nála is keményebben fogalmazott a finn Petri Sarvamaa, aki a parlament néppárti frakciójában ül, így nem is olyan még a Fidesszel közös elvek mentén politizált. „Elhárult a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet előtt álló utolsó akadály. A Parlament most közvetlenül a Bizottsághoz szól, és egyértelműen akarok fogalmazni: eljött a jogszabály alkalmazásának ideje. Nem lehet ismét haladékot kérni, hanem a Bizottságnak határozottan és késedelem nélkül lépnie kell. A tények vitathatatlanok. Mindnyájan tudjuk, hogy már régóta romlik a jogállamiság minősége, és nem csak Magyarországon és Lengyelországban, hanem más tagállamokban is.”
Az úgynevezett feltételességi mechanizmus beélesítése a döntési folyamatokba lehetővé teszi, hogy az olyan országoktól, melyek nyíltan megsértik a jogállami normákat, az uniós forrásokat részben vagy egészben meg lehet vonni. Ez egy olyan jelentős változás az EU működésében, amelyhez fogható nem volt az utóbbi évtizedekben. Innentől kezdve ugyanis hiába járna jóval több pénz egy uniós tagországnak, mint amennyit befizet a közös kasszába, előfordulhat, hogy az egyenlege mínuszba fordul, vagyis ráfizet arra, hogy a politikai és gazdasági közösség tagja. A mechanizmus persze arra lett kitalálva, hogy visszatartsák a közös normák megsértésétől a tagállamokat, ám Orbán Viktorról köztudott, hogy ő előre megy, ha törik, ha szakad...
PERCRŐL PERCRE: ORBÁN ÉS VARGA FELELŐSSÉGÉT FIRTATJA AZ ELLENZÉK A PARLAMENTBEN
HVG
Szerző: hvg.hu
2022.02.21.
Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Varga Judit igazságügyi miniszterhez szóló, a Völner-botrányról és a Schadl-ügyről szóló kérdéssel is készül az ellenzék a mai parlamenti ülésre, amelyen főleg interpellációk és kérdések hangzanak el, majd csak kedden kezdik a vitáját annak a salátatörvénynek, amely 19 olyan törvény módosítását tartalmazza, melyek nem függenek össze egymással, az atomtörvénytől az egyházi felsőoktatásig. Kövesse a hvg.hu-val a hétfői ülést percről percre...
Szerző: hvg.hu
2022.02.21.
A SIKERES MAGYAR NÖVEKEDÉS ÁRÁRÓL...
HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.02.18.
Úgy tűnik az előzetes adatok szerint, hogy 2021-ben kivételesen jól teljesített a magyar gazdaság. Hét százalék fölötti növekedése nemzetközi összevetésben is jelentős. Az előzetes és becsült dinamikák alapján, az unióban a hatodik helyet foglaltuk el Írország, Horvátország, Görögország, Franciaország és Észtország után.
A rendszerváltást követően, a GDP legmagasabb dinamikája – a tavalyit megelőzően – csak 5,4 százalékot tett ki (2018). A korábbi adatok alapján pedig a magyar gazdaság utoljára 1977-ben produkált hét százalékot meghaladó emelkedést – az eladósodás felpörgetésével. A 2021-es kiugró növekedésben persze benne volt a bázishatás – a 2020-ban elszenvedett visszaesésből adódóan. Ám két év átlagában is emelkedés mutatkozott, igaz, szerény, két százalékos, bár ez is elég volt ahhoz, hogy az unióban a hetedik helyet foglaljuk el. Egyébként a tagállamok több mint felének sikerült meghaladnia a 2019-es szintet, és a többiek is megközelítették azt.
Ha csak ezt az egyetlen mutatót, a GDP növekedését vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság önmagához képest és a nemzetközi mezőnyt tekintve is az elmúlt évben kétségkívül elismerésre méltó teljesítményt produkált. De – és itt jön a feketeleves – ennek olyan ára volt (és lesz a jövőre nézve is), amitől nem tekinthetünk el az év értékelésénél. Pótolandón azt, amiről Orbán Viktor Várkert Bazár-beli előadásában elfeledkezett említést tenni…
A továbbiakban szemügyre vesszük 2021 más fontos számait is, s így talán árnyaltabb lesz az összképünk.
A Covid-halottakkal és családjukkal fizettetett ár
Orbán Viktor az elmúlt évben (és azóta is) a gazdaság védelmét az emberélet védelme elé helyezte. A hozzávetőleg hétmillióra tehető orosz és kínai vakcina beszerzése után úgy gondolta, hogy Európában mindenkinél többet tett a járvány elleni védekezésben. A harmadik hullám során érvényesített korlátok feloldását három millió beoltott elérésétől tette függővé, és a szavát be is tartotta. Az áprilistól kiiktatott, termelést, szolgáltatásokat visszafogó intézkedések később sem tértek vissza. Ettől fogva, Magyarország a járványszabályok alapján, az unió legliberálisabb országa lett, ahol a negyedik hullámban is csak a maszkviselést tették kötelezővé bizonyos helyzetekben. A kontakt-kutatások teljesen leálltak, a tesztelés nem lett ingyenes és nem is szaporodott meg.
Mindennek – és a közben tovább rongált egészségügyi rendszernek – az lett az eredménye, hogy az elmúlt évben majdnem harmincezer honfitársunk halálozott el a járvány következtében. Emellett pedig sokan azért vesztették el az életüket, mert a Covid miatt nem jutottak hozzá a szükséges ellátásokhoz. A szűken számított harmincezres elhalálozás más, hasonló népességű országokhoz képest elképesztően magas. Négyszer nagyobb az osztrák sógorokénál, Portugáliához és Belgiumhoz képest nagyjából háromszoros, de még a görögországi elhalálozásoknak is több mint a duplája. (Zárójelben említve, mert ott merőben mások a viszonyok, a tízmilliós lélekszámú Egyesült Arab Emirátusokban a Covid-halottak száma a magyarénak csak fél százalékát tette ki.)
Ezt hozta a svéd modell magyarított változata; a választópolgárokra hárított minden felelősséget – így fókuszált a kormány politikája a 2022-es választások megnyerésére. Az elhunytak már úgysem fognak szavazni, az élőket pedig ne vegzáljuk holmi korlátozásokkal, mert azt nem szeretik az emberek. Tényleg nem szeretik, inkább vállalják az orosz rulettet. Orbán tudatosan tért le – mint megvallotta – az osztrák járványkezelés mintájának követéséről. Az eredmény: nálunk hét, a sógoréknál csak öt százalékos volt a növekedés, nálunk 29.649 halott, náluk 7.511.
Megérte? Orbánnak biztosan. (Biztosan?!)
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.02.18.
A rendszerváltást követően, a GDP legmagasabb dinamikája – a tavalyit megelőzően – csak 5,4 százalékot tett ki (2018). A korábbi adatok alapján pedig a magyar gazdaság utoljára 1977-ben produkált hét százalékot meghaladó emelkedést – az eladósodás felpörgetésével. A 2021-es kiugró növekedésben persze benne volt a bázishatás – a 2020-ban elszenvedett visszaesésből adódóan. Ám két év átlagában is emelkedés mutatkozott, igaz, szerény, két százalékos, bár ez is elég volt ahhoz, hogy az unióban a hetedik helyet foglaljuk el. Egyébként a tagállamok több mint felének sikerült meghaladnia a 2019-es szintet, és a többiek is megközelítették azt.
Ha csak ezt az egyetlen mutatót, a GDP növekedését vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság önmagához képest és a nemzetközi mezőnyt tekintve is az elmúlt évben kétségkívül elismerésre méltó teljesítményt produkált. De – és itt jön a feketeleves – ennek olyan ára volt (és lesz a jövőre nézve is), amitől nem tekinthetünk el az év értékelésénél. Pótolandón azt, amiről Orbán Viktor Várkert Bazár-beli előadásában elfeledkezett említést tenni…
A továbbiakban szemügyre vesszük 2021 más fontos számait is, s így talán árnyaltabb lesz az összképünk.
A Covid-halottakkal és családjukkal fizettetett ár
Orbán Viktor az elmúlt évben (és azóta is) a gazdaság védelmét az emberélet védelme elé helyezte. A hozzávetőleg hétmillióra tehető orosz és kínai vakcina beszerzése után úgy gondolta, hogy Európában mindenkinél többet tett a járvány elleni védekezésben. A harmadik hullám során érvényesített korlátok feloldását három millió beoltott elérésétől tette függővé, és a szavát be is tartotta. Az áprilistól kiiktatott, termelést, szolgáltatásokat visszafogó intézkedések később sem tértek vissza. Ettől fogva, Magyarország a járványszabályok alapján, az unió legliberálisabb országa lett, ahol a negyedik hullámban is csak a maszkviselést tették kötelezővé bizonyos helyzetekben. A kontakt-kutatások teljesen leálltak, a tesztelés nem lett ingyenes és nem is szaporodott meg.
Mindennek – és a közben tovább rongált egészségügyi rendszernek – az lett az eredménye, hogy az elmúlt évben majdnem harmincezer honfitársunk halálozott el a járvány következtében. Emellett pedig sokan azért vesztették el az életüket, mert a Covid miatt nem jutottak hozzá a szükséges ellátásokhoz. A szűken számított harmincezres elhalálozás más, hasonló népességű országokhoz képest elképesztően magas. Négyszer nagyobb az osztrák sógorokénál, Portugáliához és Belgiumhoz képest nagyjából háromszoros, de még a görögországi elhalálozásoknak is több mint a duplája. (Zárójelben említve, mert ott merőben mások a viszonyok, a tízmilliós lélekszámú Egyesült Arab Emirátusokban a Covid-halottak száma a magyarénak csak fél százalékát tette ki.)
Ezt hozta a svéd modell magyarított változata; a választópolgárokra hárított minden felelősséget – így fókuszált a kormány politikája a 2022-es választások megnyerésére. Az elhunytak már úgysem fognak szavazni, az élőket pedig ne vegzáljuk holmi korlátozásokkal, mert azt nem szeretik az emberek. Tényleg nem szeretik, inkább vállalják az orosz rulettet. Orbán tudatosan tért le – mint megvallotta – az osztrák járványkezelés mintájának követéséről. Az eredmény: nálunk hét, a sógoréknál csak öt százalékos volt a növekedés, nálunk 29.649 halott, náluk 7.511.
Megérte? Orbánnak biztosan. (Biztosan?!)
...
MATOLCSY GYÖRGY: SIKERÜLT-E A KANYARBAN ELŐZNÜNK?
MAGYAR NEMZET
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2022.02.21.
Röviden nem, mert az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaestünk a 21. helyre. Lengyelország visszaelőzött minket, ahogy mi korábban őket, de az előny nem jelentős, 1 százalékponton belüli. A változás a 2020-as kisebb lengyel visszaesés (a magyar -4,7 százakkal szembeni -2,5 százalékosos lengyel) eredménye, míg 2021-ben már a hazai gazdasági teljesített jobban (a lengyel növekedés 5,6 százaléka magyar 7,1 százalékkal szemben). A 2020-as magyar hátrány egy része a magasabb turizmus GDP részarány következménye, de az előzés a lengyel modell versenyképességi előnyeinek köszönhető.
Hosszabban is nem a válasz, de a kép már árnyaltabb. Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesítettünk jobban. Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal. Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme (0,5 százalékpont), sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb (átlagos évi 0,7 százalékpont közeledés), és összemérhető a 2013-19 közötti felzárkózási időszak átlagos 0,9 százalékpontos teljesítményével. A mostani válságban tehát jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra időszakok kihasználásában. Mondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat...
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2022.02.21.
Hosszabban is nem a válasz, de a kép már árnyaltabb. Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesítettünk jobban. Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal. Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme (0,5 százalékpont), sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb (átlagos évi 0,7 százalékpont közeledés), és összemérhető a 2013-19 közötti felzárkózási időszak átlagos 0,9 százalékpontos teljesítményével. A mostani válságban tehát jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra időszakok kihasználásában. Mondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat...
"VAN EGY CSALÁDFOGALOM, DE MIÉRT NE LEHETNÉNEK ELFOGADHATÓK MÁS EGYÜTTÉLÉSI LEHETŐSÉGEK IS?"
MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2022.02.20.
Rövidesen megjelenő könyvében Tanács Eszter olyan férfiakat szólaltat meg, akik kényszerűségből vagy átgondolt döntés alapján nem vállalnak gyereket, vagy éppen a gyermekáldásért küzdenek. Mindez folytatása a szerző előző kötetének, amely a gyermek nélküli nőkről szólt.
magyarnarancs.hu: „Józsefeimnek és Petinek“ ajánlotta a könyvet. Kik ők?
Tanács Eszter: A férjem, az apám, a nagyapám, a testvérem – a meghatározó férfiak az életemben.
magyarnarancs.hu: Hogyan ajánlaná másoknak?
TE: Fontosnak tartottam, hogy párbeszéd induljon a témáról, hiszen nemcsak a válások, az egyszülős háztartások, mozaikcsaládok aránya növekszik, hanem a gyermekteleneké is. Az egész fejlett világban, Magyarországon is. A Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint az 1990-ben itt született nők 36 százaléka – tehát több mint egyharmaduk – gyerektelenként éri el reproduktív életkora végét. Hál' Istennek erről az élethelyzetről, a pártalálás nehézségeiről, a nehezített gyerekvállalásról, az asszisztált reprodukciós eljárásokról is egyre több szó esik, igaz, sokszor leegyszerűsítő módon. És mintha megfeledkeznénk a férfiakról. Vagy úgy gondoljuk, nekik ez nem annyira fontos. Esetleg nem úgy fejezik ki az érzelmeiket, vagy nem úgy küzdenek meg a nehézségekkel, ahogy a nők, mondjuk nem lépnek be „lombikos“ Facebook-csoportokba, és lehet, hogy a párjukkal sem osztják meg ilyen gondjaikat. De attól még sokukat ugyanolyan mélyen érintik a gyerekvállalás terén megélt kudarcok és veszteségek.
Rengetegen közülük csökkent értékűeknek érzik magukat, miként a gyerektelen nők egy része sem érzi magát igazi nőnek.
A gyerektelen férfiak egy része úgy éli ezt meg, hogy csorbul a férfiassága, pláne, akinél a nemzőképesség valamilyen zavara áll fenn. Ugyanakkor összességében az volt a tapasztalatom, hogy a férfiak jobban le tudják rázni magukról a kedvezőtlen reakciókat. Azt azonban többen is említették, hogy nehezen viselik a haverok poénkodását – mint például „átugrok, besegítek“ –, de zömük hozzátette, még így is könnyebb a helyzetük, kevésbé kérik rajtuk számon a gyerektelenséget, mint a nőkön. Főként a nőket célozza a politika is, és nyomában a társadalom, elég „sikeresen“. Ha a gyermekeket tartják az egyetlen értéknek, az egymásra fújás helyett nehezebb megtalálni a közös pontokat és elfogadni egymást...
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2022.02.20.
magyarnarancs.hu: „Józsefeimnek és Petinek“ ajánlotta a könyvet. Kik ők?
Tanács Eszter: A férjem, az apám, a nagyapám, a testvérem – a meghatározó férfiak az életemben.
magyarnarancs.hu: Hogyan ajánlaná másoknak?
TE: Fontosnak tartottam, hogy párbeszéd induljon a témáról, hiszen nemcsak a válások, az egyszülős háztartások, mozaikcsaládok aránya növekszik, hanem a gyermekteleneké is. Az egész fejlett világban, Magyarországon is. A Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint az 1990-ben itt született nők 36 százaléka – tehát több mint egyharmaduk – gyerektelenként éri el reproduktív életkora végét. Hál' Istennek erről az élethelyzetről, a pártalálás nehézségeiről, a nehezített gyerekvállalásról, az asszisztált reprodukciós eljárásokról is egyre több szó esik, igaz, sokszor leegyszerűsítő módon. És mintha megfeledkeznénk a férfiakról. Vagy úgy gondoljuk, nekik ez nem annyira fontos. Esetleg nem úgy fejezik ki az érzelmeiket, vagy nem úgy küzdenek meg a nehézségekkel, ahogy a nők, mondjuk nem lépnek be „lombikos“ Facebook-csoportokba, és lehet, hogy a párjukkal sem osztják meg ilyen gondjaikat. De attól még sokukat ugyanolyan mélyen érintik a gyerekvállalás terén megélt kudarcok és veszteségek.
Rengetegen közülük csökkent értékűeknek érzik magukat, miként a gyerektelen nők egy része sem érzi magát igazi nőnek.
A gyerektelen férfiak egy része úgy éli ezt meg, hogy csorbul a férfiassága, pláne, akinél a nemzőképesség valamilyen zavara áll fenn. Ugyanakkor összességében az volt a tapasztalatom, hogy a férfiak jobban le tudják rázni magukról a kedvezőtlen reakciókat. Azt azonban többen is említették, hogy nehezen viselik a haverok poénkodását – mint például „átugrok, besegítek“ –, de zömük hozzátette, még így is könnyebb a helyzetük, kevésbé kérik rajtuk számon a gyerektelenséget, mint a nőkön. Főként a nőket célozza a politika is, és nyomában a társadalom, elég „sikeresen“. Ha a gyermekeket tartják az egyetlen értéknek, az egymásra fújás helyett nehezebb megtalálni a közös pontokat és elfogadni egymást...
10 MAGYAR KÖNYVÚJDONSÁG, AMIT IDÉN TAVASSZAL ÉRDEMES BESZEREZNI
KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: fk
2022.02.21.
A papírhiány és a járvány, valamint a Könyvhét és a Könyvfesztivál dátumának tologatása sem könnyíti meg idén a kiadók dolgát. Mostanra viszont már látszódik, hogy 2022-ben sem maradunk jó könyvek nélkül (a non-fiction ajánlóinkat ITT és ITT, a világirodalmi ajánlónkat pedig ITT találod). Most tíz olyan magyar újdonságot gyűjtöttünk össze, amit érdemes idén tavasszal elolvasni.
Szerző: fk
2022.02.21.
A papírhiány és a járvány, valamint a Könyvhét és a Könyvfesztivál dátumának tologatása sem könnyíti meg idén a kiadók dolgát. Mostanra viszont már látszódik, hogy 2022-ben sem maradunk jó könyvek nélkül (a non-fiction ajánlóinkat ITT és ITT, a világirodalmi ajánlónkat pedig ITT találod). Most tíz olyan magyar újdonságot gyűjtöttünk össze, amit érdemes idén tavasszal elolvasni.LEMARAD AZ ÁLLAMI MILLIÓKRÓL, AKI NEM LÉP IDŐBEN - HOZZA KI A LEGTÖBBET AZ INGYENPÉNZBŐL, MUTATJUK HOGYAN
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.02.21.
Nagyot ugrott tavaly a lakáskorszerűsítés és -bővítés piaca, és a lakásépítés mellett ezek hajtják majd idén is az építőipart. Bár 2020-ban is némi növekedés mutatkozott, a 2021-ben bevezetett otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően valóságos robbanást láthattunk. A KSH adataiból megfigyelhető, 2021 első felében a támogatás hatására 62 százalékkal nőtt a lakáskorszerűsítésre és -bővítésre felvett hitelek darabszáma, ezek összesített értéke pedig közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva; az átlagos hitel összege 3 millió forintról 5,3 millió forintra emelkedett.
Igyekeznie kell annak, aki ki szeretné használni a gyermeket nevelő családok számára év végéig elérhető otthonfelújítási támogatást. Az építőipart sújtó anyag- és szakemberhiány ugyanis meghiúsíthatja terveinket. A felújítási munkálatok közül a szigetelés éri meg leginkább. Ha szigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően. Az építőiparban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, így különösen fontos, hogy a befektetést a lehető leghatékonyabban használjuk fel.
Sokan megteszik, még többen tervezik
Szerző: Azénpénzem
2022.02.21.
Igyekeznie kell annak, aki ki szeretné használni a gyermeket nevelő családok számára év végéig elérhető otthonfelújítási támogatást. Az építőipart sújtó anyag- és szakemberhiány ugyanis meghiúsíthatja terveinket. A felújítási munkálatok közül a szigetelés éri meg leginkább. Ha szigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően. Az építőiparban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, így különösen fontos, hogy a befektetést a lehető leghatékonyabban használjuk fel.
Sokan megteszik, még többen tervezik
Már eddig is több mint százezer család igényelt összesen csaknem 190 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, ami átlagosan fejenként 1,9 millió forintot jelent. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzéséből kiderült, idén a lakásépítés mellett a -felújítás lesz az építőipar egyik húzóágazata. Várakozásaik alapján idén körülbelül 25 ezer családi házat újíthatnak fel.
Nagyot dob a felújítási kedven a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés is. A felújítási támogatás 2022. év végi lejárata és a falusi CSOK június végi kifutása is arra ösztönöz, hogy aki teheti, még a hajrában igénybe vegye az állami támogatásokat...
Nagyot dob a felújítási kedven a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés is. A felújítási támogatás 2022. év végi lejárata és a falusi CSOK június végi kifutása is arra ösztönöz, hogy aki teheti, még a hajrában igénybe vegye az állami támogatásokat...
NYUGATRÓL A TÜRK TANÁCSBA – 12 ÉV MAGYAR KÜLPOLITIKA NYOMÁBAN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.02.21.
Tizenkettedik évét zárja Orbán Viktor előbb illiberális, majd kereszténydemokrata kormányzása. A Válasz Online úgy határozott, néhány fontosabb területen számvetést végez: honnan hová jutottunk 2010 óta? Néhány hete az egészségügy volt terítéken, most pedig a külpolitika, több vargabetűt ugyanis kevés területen csináltunk. A történtek kritikus elemzése helyett inkább azok megértése volt a célunk. Már csak azért is, mert sikerült a folyamatokat belülről megélő szereplőkkel múltat idézni. Lapunknak egykori és jelenlegi döntéshozók magyarázzák el, miért kellett Keletre nyitni, miért lebegtette lemondását Martonyi János, mit csinál másképp Szijjártó Péter, mint elődei, és miért baj – már ha baj egyáltalán –, hogy a nemzetközi arénában úgy kommunikál, mint a hazai ellenzékkel. A mélyfúrás közben pedig olyasmi is felszínre bukott, amire nem számítottunk: egy jelenlegi döntéshozó szabotázzsal vádolja egykori kollégáit...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.02.21.
MEGSZÁLLTA A NAV IVÁNYI GÁBOR HAJLÉKTALANMENTŐ EGYESÜLETÉT
NÉPSZAVA
Szerzők: ÁGOSTON ZOLTÁN, BATKA ZOLTÁN
2022.02.21.
Költségvetési csalás a gyanú. A helyszínen körülbelül harminc sárgamellényes, fekete maszkot viselő NAV-os jelent meg.
Hétfő reggel nagy erőkkel szállt meg a Nemzeti Adó és Vámhivatal a hajléktalanokat segítő Oltalom Karitatív Egyesület irodáit – értesült a Népszava.
A helyszínen, a Dankó utca 11-13. alatt körülbelül harminc egyenruhás, sárgamellényes, fekete arcmaszkot viselő NAV-os jelent meg, akiket a kötelező iratmegőrzésre használt helyiségekbe engedtek be. Nyolc óra után nem sokkal érkeztek a házkutatási paranccsal, az ott dolgozókkal nem közölték, hogy milyen gyanúval vizsgálódnak, és azt sem, hogy mit keresnek. Helyszíni tudósítónk csak kint az utcán tíz NAV-ost látott. A dolgozók – mesélte – elég kedélyesen fogják fel a dolgot, a razziának szerintük is a közelgő parlamenti választáshoz van köze.
Az egyesület vezetője, Iványi Gábor lapunknak azt mondta,
„nyilvánvalóan politikai üzenetről van szó”
Szerzők: ÁGOSTON ZOLTÁN, BATKA ZOLTÁN
2022.02.21.
Hétfő reggel nagy erőkkel szállt meg a Nemzeti Adó és Vámhivatal a hajléktalanokat segítő Oltalom Karitatív Egyesület irodáit – értesült a Népszava.
A helyszínen, a Dankó utca 11-13. alatt körülbelül harminc egyenruhás, sárgamellényes, fekete arcmaszkot viselő NAV-os jelent meg, akiket a kötelező iratmegőrzésre használt helyiségekbe engedtek be. Nyolc óra után nem sokkal érkeztek a házkutatási paranccsal, az ott dolgozókkal nem közölték, hogy milyen gyanúval vizsgálódnak, és azt sem, hogy mit keresnek. Helyszíni tudósítónk csak kint az utcán tíz NAV-ost látott. A dolgozók – mesélte – elég kedélyesen fogják fel a dolgot, a razziának szerintük is a közelgő parlamenti választáshoz van köze.
Az egyesület vezetője, Iványi Gábor lapunknak azt mondta,
„nyilvánvalóan politikai üzenetről van szó”
azután, hogy a személye felvetődött esetleges államfőjelöltként, ő pedig több kormánykritikus megjegyzést is tett.
"Gyötörnek, sanyargatnak minket"
– mondta az egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyházának a státuszát 2017 óta nem hajlandóak rendezni. (A MET 2011-es egyházügyi törvénnyel veszítette el az egyházi státuszát, vallási tevékenységet végző szervezetté minősítették. Bár az Alkotmánybíróság után a MET 2017-ben az az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megnyerte az ügyben indított pert – a strasbourgi testület az egyházi törvény sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát –, így járna számára a vallási tevékenységet végző szervezeteknek járó egyszázaléknyi adó, a magyar állam csak visszamenőleg fizetett. 2017 és 2020 között arra hivatkozva tagadták meg a kártalanítást, hogy a bírósági döntés csak a visszamenőleges hatályú kártalanításról ítélt.) Iványi Gábor szerint világraszóló botrány, hogy amíg ők segítik a hajléktalanokat, Magyarországon az üldözésüket az alkotmányban rögzítették.
Iványi Gábor időközben a helyszínre érkezett, és ragaszkodik ahhoz, hogy a sajtó jelenlétében tárgyaljon a NAV-osok bűnügyi parancsnokával, amit a bűnügyi parancsnok nem akar. Azt Iványi Gábor elismerte, hogy az egyesületnek valóban vannak problémái 2017 óta, és ő árulta el később azt is, hogy a NAV-osok jelenlétének az oka költségvetési csalás gyanú a Wesley János Lelkészképző Főiskolával és az Oltalom Karitatív Egyesülettel szemben...
"Gyötörnek, sanyargatnak minket"
– mondta az egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyházának a státuszát 2017 óta nem hajlandóak rendezni. (A MET 2011-es egyházügyi törvénnyel veszítette el az egyházi státuszát, vallási tevékenységet végző szervezetté minősítették. Bár az Alkotmánybíróság után a MET 2017-ben az az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megnyerte az ügyben indított pert – a strasbourgi testület az egyházi törvény sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát –, így járna számára a vallási tevékenységet végző szervezeteknek járó egyszázaléknyi adó, a magyar állam csak visszamenőleg fizetett. 2017 és 2020 között arra hivatkozva tagadták meg a kártalanítást, hogy a bírósági döntés csak a visszamenőleges hatályú kártalanításról ítélt.) Iványi Gábor szerint világraszóló botrány, hogy amíg ők segítik a hajléktalanokat, Magyarországon az üldözésüket az alkotmányban rögzítették.
Iványi Gábor időközben a helyszínre érkezett, és ragaszkodik ahhoz, hogy a sajtó jelenlétében tárgyaljon a NAV-osok bűnügyi parancsnokával, amit a bűnügyi parancsnok nem akar. Azt Iványi Gábor elismerte, hogy az egyesületnek valóban vannak problémái 2017 óta, és ő árulta el később azt is, hogy a NAV-osok jelenlétének az oka költségvetési csalás gyanú a Wesley János Lelkészképző Főiskolával és az Oltalom Karitatív Egyesülettel szemben...
ÖT-HAT MAGYAR ÖSSZEHAJOL
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.02.18.
Róna Péter közgazdászt jelölik köztársasági elnöknek az Egységben Magyarországért pártjai, ezt a hét elején jelentették be. Voltak további személyi elképzelések is. Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és Elek István közíró, politikus. Mindkét utóbbi jelölt esélyesebbnek látszott Rónánál, a múlt héten még Iványit emlegették befutóként, aztán hétfőn mégis a közgazdászt jelentették be.
Hogy jó vagy rossz jelölt, arról később, de előbb szeretném vázolni az ellenzéki oldalon a jelek szerint ismét divatba jött politikai kupeckedést, amiről pedig ősszel az előválasztások idején azt hihettük, hogy legalább a hat párt szerencsésen maga mögött hagyta. De nem, a jelek szerint megint ez a szörnyűséges pártpolitikai kamarillázás megy, ami nagyon úgy néz ki, Magyarországon olyan, mint a pikkelysömör. Nem múlik el szinte soha. Akut szakaszban a tünetek fellángolnak, nyugvó szakaszban akár teljesen vissza is húzódnak, de tény: örökre megmaradnak. Most megint belobbant. Lássuk csak az előzményeket, a jelölésig vezető utat: Jakab Péter a hivatalos bejelentés után rögtön jelezte, hogy Róna Péter a Jobbik javaslata volt. Ő már egy hónappal ezelőtt felkérte a közgazdászt (milyen felhatalmazás alapján, miért épp őt, ki tudja, talán ha Jakab). A Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel kiegészült hatpárti ellenzéki testületnek, mint föntebb szó esett erről, több potenciális jelöltje is volt. Köztük Iványi Gábor, jelölését a hatból öt párt támogatta, de a Jobbik megvétózta. Róna Péterrel szemben viszont a Párbeszéd és a Momentum emelt kifogást – írja az atv.hu. A döntő pillanatban azonban a két párt visszavonta a tiltakozását, miközben a Jobbik kitartott Iványi Gábor elutasítása mellett, így lett végül az Oxfordban élő közgazdász a jelölt, akit a hétvégi pártelnöki ülés után Márki-Zay Péter rögtön felhívott.
Nem tartozom azok közé, akik másról sem beszélnek, mint hogy az ellenzék mennyire béna, meg hogy nem csinál semmit, most sem ezt mondom, de azt igen, hogy ez a döntés már megint valahol pártirodák mélyén, pártalkudozás eredményeként született. Nem hallottam arról, hogy a három jelölt-jelölt, Iványi, Róna és Elek közül bárkit is meghallgatott volna bármilyen ellenzéki grémium, inkább valószínűnek tartom, hogy megint valami folyosószegleti találkozón eshetett szó arról, hogy az épp arra járó lehetne akár köztársasági elnök is. Iványi és Elek egy hete még nyilatkozott esetleges jelöléséről a televízióban, Rónát ott sem láttam, ő feltehetően Oxfordban várta a telefonhívást. Ebben a jelölésben az a legbántóbb, és politikailag mindenképp hiba, hogy az ellenzék a saját maga által meghirdetett és eddig többé-kevésbé következetesen képviselt nyitottságot vette semmibe...
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.02.18.
Hogy jó vagy rossz jelölt, arról később, de előbb szeretném vázolni az ellenzéki oldalon a jelek szerint ismét divatba jött politikai kupeckedést, amiről pedig ősszel az előválasztások idején azt hihettük, hogy legalább a hat párt szerencsésen maga mögött hagyta. De nem, a jelek szerint megint ez a szörnyűséges pártpolitikai kamarillázás megy, ami nagyon úgy néz ki, Magyarországon olyan, mint a pikkelysömör. Nem múlik el szinte soha. Akut szakaszban a tünetek fellángolnak, nyugvó szakaszban akár teljesen vissza is húzódnak, de tény: örökre megmaradnak. Most megint belobbant. Lássuk csak az előzményeket, a jelölésig vezető utat: Jakab Péter a hivatalos bejelentés után rögtön jelezte, hogy Róna Péter a Jobbik javaslata volt. Ő már egy hónappal ezelőtt felkérte a közgazdászt (milyen felhatalmazás alapján, miért épp őt, ki tudja, talán ha Jakab). A Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel kiegészült hatpárti ellenzéki testületnek, mint föntebb szó esett erről, több potenciális jelöltje is volt. Köztük Iványi Gábor, jelölését a hatból öt párt támogatta, de a Jobbik megvétózta. Róna Péterrel szemben viszont a Párbeszéd és a Momentum emelt kifogást – írja az atv.hu. A döntő pillanatban azonban a két párt visszavonta a tiltakozását, miközben a Jobbik kitartott Iványi Gábor elutasítása mellett, így lett végül az Oxfordban élő közgazdász a jelölt, akit a hétvégi pártelnöki ülés után Márki-Zay Péter rögtön felhívott.
Nem tartozom azok közé, akik másról sem beszélnek, mint hogy az ellenzék mennyire béna, meg hogy nem csinál semmit, most sem ezt mondom, de azt igen, hogy ez a döntés már megint valahol pártirodák mélyén, pártalkudozás eredményeként született. Nem hallottam arról, hogy a három jelölt-jelölt, Iványi, Róna és Elek közül bárkit is meghallgatott volna bármilyen ellenzéki grémium, inkább valószínűnek tartom, hogy megint valami folyosószegleti találkozón eshetett szó arról, hogy az épp arra járó lehetne akár köztársasági elnök is. Iványi és Elek egy hete még nyilatkozott esetleges jelöléséről a televízióban, Rónát ott sem láttam, ő feltehetően Oxfordban várta a telefonhívást. Ebben a jelölésben az a legbántóbb, és politikailag mindenképp hiba, hogy az ellenzék a saját maga által meghirdetett és eddig többé-kevésbé következetesen képviselt nyitottságot vette semmibe...
KARIKÓ KATALINNAK ÉS A GÖMBÖCNEK KÖSZÖNHETŐ A FORRADALMI AMERIKAI TALÁLMÁNY, A LENYELHETŐ VAKCINA
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.02.21.
Az új koronavírus elleni egyik első vakcinával 2020-ban állt elő az amerikai Pfizer és a németországi Biontech konzorciuma. Az oltóanyag a Nobel-díjra is esélyesnek tartott Karikó Katalin és Drew Weissman által 2005-ben szabadalmaztatott mRNS-technológiának köszönhető. A hírvivő RNS terápiás alkalmazásához szükséges kutatásokat a magyar biokémikus 1990-ben kezdte meg az Egyesült Államokban.
Karikótól teljesen eltérő területen tevékenykedik Domokos Gábor, aki 1995-ben kezdett dolgozni a legendás orosz matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold sejtésén, amely a négynél kevesebb egyensúlyi pontú testek létezését jósolta meg. Az elméleti lehetőséget végül 13 évvel később 2008-ban bizonyította az alkalmazott matematikus a Várkonyi Péterrel közösen megalkotott, Gömböcként ismert két egyensúlyi pontú mono-monostatikus új geometriai formával. A Gömböc eleinte csupán egy érdekes tudományos eredmény volt, és a feltalálóknak sokáig elképzelésük sem volt arról, hogy a játékos forma használható lesz-e egyáltalán valamire.
Az mRNS-technológiában és a Gömböc felfedezésében látszólag nem sok közös pont van. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a világhírű amerikai műszaki egyetem, a Massachussets Institute of Technology (MIT) tudósai a két egymástól igencsak távol eső tudományterületen folytatott alapkutatásokat felhasználva fejlesztették ki a kapszulaként lenyelhető mRNS-vakcinájukat...
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.02.21.
Karikótól teljesen eltérő területen tevékenykedik Domokos Gábor, aki 1995-ben kezdett dolgozni a legendás orosz matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold sejtésén, amely a négynél kevesebb egyensúlyi pontú testek létezését jósolta meg. Az elméleti lehetőséget végül 13 évvel később 2008-ban bizonyította az alkalmazott matematikus a Várkonyi Péterrel közösen megalkotott, Gömböcként ismert két egyensúlyi pontú mono-monostatikus új geometriai formával. A Gömböc eleinte csupán egy érdekes tudományos eredmény volt, és a feltalálóknak sokáig elképzelésük sem volt arról, hogy a játékos forma használható lesz-e egyáltalán valamire.
Az mRNS-technológiában és a Gömböc felfedezésében látszólag nem sok közös pont van. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a világhírű amerikai műszaki egyetem, a Massachussets Institute of Technology (MIT) tudósai a két egymástól igencsak távol eső tudományterületen folytatott alapkutatásokat felhasználva fejlesztették ki a kapszulaként lenyelhető mRNS-vakcinájukat...
„ANYA, MINKET MIÉRT NEM AKAR SENKI SEM TANÍTANI?” – A PEDAGÓGUSSZTRÁJK ÉS A SZÜLŐK
MÉRCE
Szerzők: CZÉKMÁN BENDEGÚZ, KŐSZEGHY FERENC
2022.02.21.
Nagyon nehéz helyzetben voltak a pedagógusok a január 31-ei figyelmeztető sztrájk megszervezésekor, kiállásukat a hatalom hivatalos (jogszabályi háttér, tankerületi vezetés) és politikai kommunikációs úton egyaránt igyekezett ellehetetleníteni. Ebben a helyzetben a siker kulcsa a szülők szolidaritása volt, január 31-én a szülő-társadalom is megmozdult, minden kormányzati szabotázs ellenére sokan otthon tartották gyermeküket, támogatásukról biztosították a pedagógusokat. Hogyan aktivizálodtak a szülők a sztrájk mellett, mekkora a társadalmi támogatottsága a pedagógussztrájknak, és vajon a továbbiakban is vállvetve fognak-e küzdeni a pedagógusok és a szülők a közoktatásért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ...
Szerzők: CZÉKMÁN BENDEGÚZ, KŐSZEGHY FERENC
2022.02.21.
A FIÚK NEM SÍRNAK, EGY FÉRFI MEGOLDJA EGYEDÜL
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.21.
Akár készen áll rá a magyar társadalom, akár nem, szükség van arra, hogy a fiúk szexuális bántalmazása és kizsákmányolása nagyobb figyelmet kapjon a szakmai körökben és a társadalom egészében is. Erre mutatott rá az a kutatás, amelyet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány végzett a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő világszervezet tagszervezeteként, annak felkérésére. Sok korábbi kutatáshoz hasonlóan, ebből ugyancsak az derült ki, hogy a fiúkat is – akár a lányokat – leggyakrabban olyan személyek bántják és használják ki, akikben megbíznak, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megvédjék őket. A fiúk azonban a társadalmi tabuk és elvárások miatt még nehezebben tudnak segítséget kérni.
Világszerte az az uralkodó szemlélet, hogy a szexuális kizsákmányolás elsősorban a lányokat érinti. Ennek következtében, a korábbi kutatásokban és vizsgálatokban szinte egyáltalán nem jelentek meg azok a fiúk, akik szexuális bűncselekmények sértettjeivé váltak. Mivel az ECPAT, a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő világszervezet ezt világszintű problémának látja, több országban kifejezetten a fiúk érintettségére fókuszálva kezdeményezett kutatást. Ennek volt részese a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, mint az ECPAT magyarországi tagszervezete. Az alapítvány a magyarországi fiúgyermekek szexuális bántalmazásáról és kizsákmányolásáról végzett kutatást az elmúlt évben.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen okai lehetnek annak, hogy a fiúk bántalmazási esetei még a lányokénál is ritkábban kerülnek napvilágra? Kíváncsiak voltak arra is, melyek azok az társadalmi, pszichológiai és intézményes tényezők, amelyek befolyásolják a fiúk segítségkérését, a bántalmazási esetek kiderülését? Felmérték, hogy az érintett fiúk számára milyen segítő szolgáltatások érhetőek el, és hogy a bántalmazott fiúknak milyen speciális szükségleteik lehetnek az áldozatsegítés területén...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.21.
Világszerte az az uralkodó szemlélet, hogy a szexuális kizsákmányolás elsősorban a lányokat érinti. Ennek következtében, a korábbi kutatásokban és vizsgálatokban szinte egyáltalán nem jelentek meg azok a fiúk, akik szexuális bűncselekmények sértettjeivé váltak. Mivel az ECPAT, a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő világszervezet ezt világszintű problémának látja, több országban kifejezetten a fiúk érintettségére fókuszálva kezdeményezett kutatást. Ennek volt részese a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, mint az ECPAT magyarországi tagszervezete. Az alapítvány a magyarországi fiúgyermekek szexuális bántalmazásáról és kizsákmányolásáról végzett kutatást az elmúlt évben.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen okai lehetnek annak, hogy a fiúk bántalmazási esetei még a lányokénál is ritkábban kerülnek napvilágra? Kíváncsiak voltak arra is, melyek azok az társadalmi, pszichológiai és intézményes tényezők, amelyek befolyásolják a fiúk segítségkérését, a bántalmazási esetek kiderülését? Felmérték, hogy az érintett fiúk számára milyen segítő szolgáltatások érhetőek el, és hogy a bántalmazott fiúknak milyen speciális szükségleteik lehetnek az áldozatsegítés területén...
AZ ISKOLÁTÓL A MUNKAVÁLLALÁSIG
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.20.
Nagyon érdekes így is ránézni erre az egészre. Hogy az ember látja a gyerekeket az iskolában, és jó ideje foglalkoztatja a szüleiket, a társadalmi vállalkozás keretében. Kicsit érintettem most ezt a témát az ofoe oldalán (https://osztalyfonok.hu/7102/), de szeretném itt bővebben kifejteni ezt a szegmensét.
Azt hiszem, így teljesen egyedi módon tudjuk értelmezni azt is, mire kellene az iskolának fókuszálnia ahhoz, hogy a gyerekek felnőve, munkavállalóként képesek legyenek megfelelően működni, munkaerőpiaci szempontból értékelhető módon, a társadalmi leszakadásban érintettek körében.
Mert meg kellene törni végre a kört, de valami miatt nem megy. Nem elégedhetünk meg eredményként azokkal, akik “kitörtek”, mert közben százakkal, ezrekkel nem történik semmi. Nem véletlenül mondom, hogy nem biztos, hogy jó, ha egy gyerekkel százat lépünk (bár biztosan van ennek is hatása), inkább száz gyerekkel kellene egyet. És, mivel álltunk már be mi is egyetlen gyerek mögé, van fogalmam a ráfordításról is. Ami nem különbözik egymástól túl sokban.
A rendszeren kell változtatni, ami tömegekre hat pozitívan, ez nyilván lassabb változást hoz, de nagyobb társadalmi hasznosulásút, abban biztos vagyok.
Talán az a baj, hogy minden gyerekre ugyanúgy nézünk. Mintha a család mind mögött ugyanolyan lenne. Miközben a generációs szegénységben élőknél nincs, ami az iskola hatását támogatná. Az meg megint más kérdés, hogy milyen ma ezeknek az iskoláknak hatása.
Nem másféle iskoláról beszélek…ami a leszakadók iskolája. A gyerek szükségletei felől szeretném értelmezni ezt, időben is, és egyediségében is. És én azt gondolom, hogy a mai iskolarendszer nem alkalmas arra, hogy a leszakadókon segítsen. Képtelen hozzájuk szólni, motivációt építeni, és azokat a készségeket fejleszteni, olyan tudást adni, ami elégséges lenne ahhoz az egy, első lépcsőfokhoz. Amiről lehet, csak a következő generáció lép majd tovább. De nekik már nem a nulláról kell indulni. Vagy a mínuszról.
Pedig volt már próbálkozás, pl. a Híd-program. Én akkor sem értettem, és most is ugyanazt kérdezem: miért nem az alapozó szakaszban tanítjuk meg írni-olvasni megfelelően a gyerekeket, hogy arra épülhessen majd a felső tagozat tantárgyi anyaga? Miért nem itt csinálunk kislétszámú csoportokat, miért nem ide összpontosítjuk a fejlesztő pedagógusokat? Hogy akkor, abban az életkorban jussanak el az alapkészségek birtoklásáig, mikor erre a legtöbb esély van? Mert később már ciki lesz… és nem is fogják csinálni. Tudom, miről beszélek… foglalkoztunk az Igazgyöngyben a felnőttkori analfabetizmus felszámolásával.
A csodás példák, melyekből azért nincs túl sok, akik felnőttként tanultak meg írni-olvasni, és utána futottak be nagy karriert valamilyen területen, számomra nem igazolja ennek az egésznek a hatékonyságát. A gyerekek, akik a felső tagozatban bagadozva olvasnak, a szövegértésük minimális, az írásképük olvashatatlan, nem fognak megfelelni a modern kor munkaerőpiaci igényeinek.
Arra is van próbálkozás, hogy e nélkül tanuljanak meg “rész-szakmákat”. Mondjuk én ezt sem tudom összhangba hozni a 21.századdal. Ráadásul ez nemcsak a munkáról szól…hanem az életről, az aláírt papírok értelmezéséről, és egészen elmehetünk ezen a vonalon a pénzügyi tudatosságtól a részvételi demokráciáig. Még a mostanában sokat emlegetett nemzeti öntudatig is. Mert az alapkészségek világlátást, világértelmezést is magukkal hoznak. E nélkül pedig ma már nagyon nehéz életstratégiát építeni. E nélkül újabb olyan generáció kerül ki, aki sem a családjától, sem az iskolától nem tanult más utat. Viszi hát az életét az átörökített szocializáció mentén tovább, ugyanúgy.
Na, de nézzük, mire nem fókuszál az iskola eléggé…mi az, ami fontosabb lenne, mint a lexikális tudás. Ami úgysem marad meg. Pl. nagyon fontos lenne a rövid távú memória fejlesztése. Hogy meg tudjanak majd jegyezni munkafázisokat, lépéseket, anyagokat, az előírás szerint. Aztán ott a szabálykövetés képessége. Ami azon túl, hogy támogatja az eszközhasználatot, vagy a sorrend tartását, a munkavédelmi szabályokra is vonatkozna.
Finommotorika, mert vannak munkák, amihez ez kell. De ha nincs megalapozva, nem megy. Remeg a kéz, durvák a mozdulatok, tönkremennek a darabok. Vagy, ott van a figyelemkoncentráció. Mértük is, mert nem értettük, miért nem megy a munka. Rémesen alacsony eredményt kaptunk. Csak rövid ideig tudnak koncentrálni, és a monotóniatűrés is nagyon gyenge.
Kudarctűrés, önértékelés. Itt már átmegyünk a szociális készségek területére. Ezzel is óriási bajok vannak. Bár most már jó ideje egy stabil csapattal dolgozunk, előtte nagyon sokan ezért mondtak fel nálunk, mert szembesültek/szembesítettük őket az elrontott munkadarabbal, a tönkrement szerszámmal, és inkább megsértődtek, felmondtak, mintsem azon dolgoztak volna, hogy máskor ne történjen ilyesmi. Mindezt úgy, hogy sosem kellett megtéríteniük a munkadarab árát, anyagi hátrány nem érte őket. Ha ezt így próbálnánk, még hamarabb felmondanak.
Felelősségérzet. Hogy vigyázzanak az eszközökre, a munkaterületre, és a minőségbiztosított folyamatban pontos munkára törekedjenek. Vagy, ne lopják el az eszközöket, egyáltalán, nem lopjanak semmit a munkahelyről. Hiszen mindent megkapnak tőlünk, ha kérnek.
Aztán ott van a munkaidő kérdése. Ami kezdődik, és végződik. Pontosan. A cigiszünetek. Amelyek nem haladhatják meg a munkával töltött időt. És legutóbb a telefon. Amit csak a cigiszünetekben lehetne elővenni, nem félrehúzódni, hogy ne lássa senki, és munkaidőben órákon át nyomogatni a gombokat.
Aztán más szociális készségek hiánya is itt van: az együttműködési készségeké. Hogy támogatni kell egymást a sikeres csapatmunka érdekében, nem pedig hibáztatni, csúfolni. Nem “viccelni” egymással, míg nem ugranak egymás torkának.
Ezer módon próbáltuk már, sok-sok kudarccal. A műhely fala emlékeztető feliratokkal teli. Évek óta írom a tapasztalatokat, egy listában, hogy milyen hiányokkal találkozunk. És még mindig bővül a lista.
Szóval, ezek hiányoznak nagyon, és ezek bepótlása felnőtt korban nagyon nehéz. Bár nyilván nem lett volna rossz, ha a közmunkaprogramokban ezeket fejlesztették volna… mert az “elméleti” kompetenciafejlesztő tanfolyamok ezt akkor sem tudnák, ha nem az indikátorkényszer és a korrupció vinné ezt a vonalat. Mert ezeknek a készségeknek a fejlesztésére csak foglalkoztatás közben van esély.
Nem beszélve a szakmaszerző tanfolyamokról…olyan embereknek, akiknek az alapkészségei nagyon gyengék, és a szövegértésük is. Vajon mit épült be hasznosíthatóan ezeken a képzéseken? Mérte ezeket valaha valaki?
Összefoglalva: a legfontosabb a készségfejlesztés lenne. Az általános iskola alsó tagozatában. A gondolkodási és a szociális készségeké. Az alapkompetenciáké. Ehhez kellenének szakemberek, módszertan, idő, kis létszám. Mert ezek nélkül csak újratermelünk egy réteget. Azt, akik fényévekre vannak a 21.század munkaerőpiaci elvárásaitól.
Mikor vesszük észre, hogy így nem megy?
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.20.
Azt hiszem, így teljesen egyedi módon tudjuk értelmezni azt is, mire kellene az iskolának fókuszálnia ahhoz, hogy a gyerekek felnőve, munkavállalóként képesek legyenek megfelelően működni, munkaerőpiaci szempontból értékelhető módon, a társadalmi leszakadásban érintettek körében.
Mert meg kellene törni végre a kört, de valami miatt nem megy. Nem elégedhetünk meg eredményként azokkal, akik “kitörtek”, mert közben százakkal, ezrekkel nem történik semmi. Nem véletlenül mondom, hogy nem biztos, hogy jó, ha egy gyerekkel százat lépünk (bár biztosan van ennek is hatása), inkább száz gyerekkel kellene egyet. És, mivel álltunk már be mi is egyetlen gyerek mögé, van fogalmam a ráfordításról is. Ami nem különbözik egymástól túl sokban.
A rendszeren kell változtatni, ami tömegekre hat pozitívan, ez nyilván lassabb változást hoz, de nagyobb társadalmi hasznosulásút, abban biztos vagyok.
Talán az a baj, hogy minden gyerekre ugyanúgy nézünk. Mintha a család mind mögött ugyanolyan lenne. Miközben a generációs szegénységben élőknél nincs, ami az iskola hatását támogatná. Az meg megint más kérdés, hogy milyen ma ezeknek az iskoláknak hatása.
Nem másféle iskoláról beszélek…ami a leszakadók iskolája. A gyerek szükségletei felől szeretném értelmezni ezt, időben is, és egyediségében is. És én azt gondolom, hogy a mai iskolarendszer nem alkalmas arra, hogy a leszakadókon segítsen. Képtelen hozzájuk szólni, motivációt építeni, és azokat a készségeket fejleszteni, olyan tudást adni, ami elégséges lenne ahhoz az egy, első lépcsőfokhoz. Amiről lehet, csak a következő generáció lép majd tovább. De nekik már nem a nulláról kell indulni. Vagy a mínuszról.
Pedig volt már próbálkozás, pl. a Híd-program. Én akkor sem értettem, és most is ugyanazt kérdezem: miért nem az alapozó szakaszban tanítjuk meg írni-olvasni megfelelően a gyerekeket, hogy arra épülhessen majd a felső tagozat tantárgyi anyaga? Miért nem itt csinálunk kislétszámú csoportokat, miért nem ide összpontosítjuk a fejlesztő pedagógusokat? Hogy akkor, abban az életkorban jussanak el az alapkészségek birtoklásáig, mikor erre a legtöbb esély van? Mert később már ciki lesz… és nem is fogják csinálni. Tudom, miről beszélek… foglalkoztunk az Igazgyöngyben a felnőttkori analfabetizmus felszámolásával.
A csodás példák, melyekből azért nincs túl sok, akik felnőttként tanultak meg írni-olvasni, és utána futottak be nagy karriert valamilyen területen, számomra nem igazolja ennek az egésznek a hatékonyságát. A gyerekek, akik a felső tagozatban bagadozva olvasnak, a szövegértésük minimális, az írásképük olvashatatlan, nem fognak megfelelni a modern kor munkaerőpiaci igényeinek.
Arra is van próbálkozás, hogy e nélkül tanuljanak meg “rész-szakmákat”. Mondjuk én ezt sem tudom összhangba hozni a 21.századdal. Ráadásul ez nemcsak a munkáról szól…hanem az életről, az aláírt papírok értelmezéséről, és egészen elmehetünk ezen a vonalon a pénzügyi tudatosságtól a részvételi demokráciáig. Még a mostanában sokat emlegetett nemzeti öntudatig is. Mert az alapkészségek világlátást, világértelmezést is magukkal hoznak. E nélkül pedig ma már nagyon nehéz életstratégiát építeni. E nélkül újabb olyan generáció kerül ki, aki sem a családjától, sem az iskolától nem tanult más utat. Viszi hát az életét az átörökített szocializáció mentén tovább, ugyanúgy.
Na, de nézzük, mire nem fókuszál az iskola eléggé…mi az, ami fontosabb lenne, mint a lexikális tudás. Ami úgysem marad meg. Pl. nagyon fontos lenne a rövid távú memória fejlesztése. Hogy meg tudjanak majd jegyezni munkafázisokat, lépéseket, anyagokat, az előírás szerint. Aztán ott a szabálykövetés képessége. Ami azon túl, hogy támogatja az eszközhasználatot, vagy a sorrend tartását, a munkavédelmi szabályokra is vonatkozna.
Finommotorika, mert vannak munkák, amihez ez kell. De ha nincs megalapozva, nem megy. Remeg a kéz, durvák a mozdulatok, tönkremennek a darabok. Vagy, ott van a figyelemkoncentráció. Mértük is, mert nem értettük, miért nem megy a munka. Rémesen alacsony eredményt kaptunk. Csak rövid ideig tudnak koncentrálni, és a monotóniatűrés is nagyon gyenge.
Kudarctűrés, önértékelés. Itt már átmegyünk a szociális készségek területére. Ezzel is óriási bajok vannak. Bár most már jó ideje egy stabil csapattal dolgozunk, előtte nagyon sokan ezért mondtak fel nálunk, mert szembesültek/szembesítettük őket az elrontott munkadarabbal, a tönkrement szerszámmal, és inkább megsértődtek, felmondtak, mintsem azon dolgoztak volna, hogy máskor ne történjen ilyesmi. Mindezt úgy, hogy sosem kellett megtéríteniük a munkadarab árát, anyagi hátrány nem érte őket. Ha ezt így próbálnánk, még hamarabb felmondanak.
Felelősségérzet. Hogy vigyázzanak az eszközökre, a munkaterületre, és a minőségbiztosított folyamatban pontos munkára törekedjenek. Vagy, ne lopják el az eszközöket, egyáltalán, nem lopjanak semmit a munkahelyről. Hiszen mindent megkapnak tőlünk, ha kérnek.
Aztán ott van a munkaidő kérdése. Ami kezdődik, és végződik. Pontosan. A cigiszünetek. Amelyek nem haladhatják meg a munkával töltött időt. És legutóbb a telefon. Amit csak a cigiszünetekben lehetne elővenni, nem félrehúzódni, hogy ne lássa senki, és munkaidőben órákon át nyomogatni a gombokat.
Aztán más szociális készségek hiánya is itt van: az együttműködési készségeké. Hogy támogatni kell egymást a sikeres csapatmunka érdekében, nem pedig hibáztatni, csúfolni. Nem “viccelni” egymással, míg nem ugranak egymás torkának.
Ezer módon próbáltuk már, sok-sok kudarccal. A műhely fala emlékeztető feliratokkal teli. Évek óta írom a tapasztalatokat, egy listában, hogy milyen hiányokkal találkozunk. És még mindig bővül a lista.
Szóval, ezek hiányoznak nagyon, és ezek bepótlása felnőtt korban nagyon nehéz. Bár nyilván nem lett volna rossz, ha a közmunkaprogramokban ezeket fejlesztették volna… mert az “elméleti” kompetenciafejlesztő tanfolyamok ezt akkor sem tudnák, ha nem az indikátorkényszer és a korrupció vinné ezt a vonalat. Mert ezeknek a készségeknek a fejlesztésére csak foglalkoztatás közben van esély.
Nem beszélve a szakmaszerző tanfolyamokról…olyan embereknek, akiknek az alapkészségei nagyon gyengék, és a szövegértésük is. Vajon mit épült be hasznosíthatóan ezeken a képzéseken? Mérte ezeket valaha valaki?
Összefoglalva: a legfontosabb a készségfejlesztés lenne. Az általános iskola alsó tagozatában. A gondolkodási és a szociális készségeké. Az alapkompetenciáké. Ehhez kellenének szakemberek, módszertan, idő, kis létszám. Mert ezek nélkül csak újratermelünk egy réteget. Azt, akik fényévekre vannak a 21.század munkaerőpiaci elvárásaitól.
Mikor vesszük észre, hogy így nem megy?
ÍGY DISZKRIMINÁL HATÉVES KISGYEREKEKET AZ OKTATÁSI HIVATAL
SZÜLŐI HANG
Szerző: Szülői Hang
2022.
- Az Oktatási Hivatal (OH) megyénként másként jár el a szülők iskolaérettségi kérvényezésével kapcsolatban: a 2022-es szülői visszajelzések összegzéséből kiderül, hogy az OH-nál jobban számít az, hogy honnan küldték be a kérvényt, mint az, hogy mi a kérvény tartalma.
Szerző: Szülői Hang
2022.
- Bár a szülői kérelmek nagy többségét végül elfogadták, a megyénként eltérő szigorúságú ügymenet a szülők számára rendkívül stresszes és megalázó, ezáltal sok szülőt elriaszt a kérelmezéstől, ami diszkriminálja a hatéves kisgyermekeket.
- A diszkriminációt és a hátrányos helyzetű családok esélyeinek rombolását tovább erősíti az információk szelektív visszatartása, a támogató dokumentumok kiadása körüli mesterségesen teremtett káosz, a szakszolgálatok eltérő szigorúságú döntései, a nyilvános kritériumok hiánya és a fellebbezés nélküli hatósági eljárásrend, valamint a túl korai kérvényezési határidő is, melyek miatt a rendszer gyermek-, család- és tudásellenes.
[Rövid összefoglaló]
A 2019-es köznevelési törvény módosítása az Oktatási Hivatalt ruházta fel a jogkörrel, hogy döntsenek a plusz egy év óvoda igénybevételéről. A Szülői Hang Közösség – több szakmai szervezettel együtt – tiltakozott, hiszen egy hatósági eljárás alkalmatlan egy alapvetően pedagógiai döntés meghozatalára, melyben elsősorban a gyermeket legjobban ismerő szülők és óvodapedagógusok a kompetensek. A széles körű tiltakozások ellenére a törvényt mégis bevezették. Szülői közösségünk amellett, hogy megpróbálja csökkenteni a károkat és segíti a kérvényező szülőket, részletesen dokumentálja a tapasztalatokat is, hogy a nyilvánosság erejével is képviseljük a gyermekek érdekeit. A 2022-es kérvényezési időszak lezárultával a korábbiaknál is részletesebben mutatjuk be az eredményeket a szülői tapasztalatok alapján, és adataink segítségével rávilágítunk az Oktatási Hivatal eljárásának működésére.
A szülői visszajelzéseket anonim kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze az Oktatási Hivatal (OH) iskolaérettségi kérvényezésében érintett szülőktől. Az ország valamennyi megyéjéből összesen 1346 kitöltés érkezett azoktól a szülőktől, akik megkapták az OH válaszát, ezen túl pedig a szakszolgálati vizsgálatban érintett szülőktől további 665 visszajelzést kaptunk a vizsgálattal kapcsolatban. A kitöltők elsősorban a közösségünk által indított Kötelező beiskolázás közösségi csoport tagjaitól érkeztek; a csoport lehetőséget teremt a kérvényezésben érintettek számára, hogy egymást segítsék, hiszen a támogatás és az információ hiánya okozza a szülők számára a legnagyobb nehézséget. A csoportnak jelenleg több mint 19 ezer tagja van.
A statisztikai összegzések elkészítése mellett a kérvényezéssel kapcsolatos adatokból nyilvánosan hozzáférhető és sok szempont szerint lekérdezhető anonim adatbázist is létrehoztunk, amelyben a 2020-as indulás óta már 3363 adat van; ez az adatbázis is segíti a kérvényező szülőket. Az OH döntéseivel kapcsolatos statisztikák az adatbázis alapján bárki számára szabadon vizsgálhatóak: épp az volt a célunk, hogy az adatok összegyűjtésével közös erővel védekezzünk a hatalmi önkény ellen, miután a szülőket és az óvodákat megfosztották a helyi szintű döntés lehetőségétől. Az adatfelvételre 2021. december 28-tól (ekkor nyílt meg az OH kérelmezési felülete) 2022. február 15-ig került sor.
Az alábbiakban a statisztikai adatok alapján részletesen bemutatjuk, hogyan terelgeti és akadályozza a szülőket az állami apparátus, és ezzel hogyan befolyásolja a plusz egy évig óvodában maradók számát. Ez a terelgetés jobbára nem nyílt hivatali elutasítással történik, hiszen a kérelmek nagy részét (több mint 90%-át) végül elfogadják, hanem az említett akadályozó lépésekkel. Nagy különbségek vannak abban, hogy az országban hol, mennyire könnyítik vagy nehezítik meg a folyamatot, kihasználva azt, hogy az eljárás részletei, kritériumai nincsenek szabályozva. Ezáltal az oktatásirányítás regionális, települési vagy intézményi szintű vezetői számára megnyílik a lehetőség az önkényes döntésekre, hiszen a kormányzat olyan rendszert teremtett, amiben ezeknek a vezetőknek nem kell elszámolniuk a döntéseikkel. A szülők ki vannak szolgáltatva, panaszukkal nem tudnak hova fordulni, érdemi jogorvoslati lehetőség nincs. Kihasználva a jogi szürke zónát, az intézményi, illetve középszintű vezetők maguk dönthetnek arról, hogy a szülők kérelmezését megnehezítik-e vagy éppen megkönnyítik; kiadják-e az információkat, vagy nem; adnak-e támogató papírokat, vagy nem; elrendelik-e a részletes vizsgálatot, vagy nem; és így tovább.
Ezekkel az eszközökkel élve befolyásolni tudják, hogy a szülők közül hányan kérvényeznek a szükségtelenül korai (január 18.) határidőt tartva, hiszen nem minden család jut hozzá a szükséges információkhoz, és nem minden szülő vállalja az eljárással járó pluszfeladatokat és stresszt. Igaz, hogy a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülők nagyrészt sikerrel végig tudják vinni a kérelmezési folyamatot, de a pedagógiai kérdésekben nem annyira jártas családok, illetve azok, akiknek nincs elegendő önérvényesítési tapasztala egy online kérvényezés sikeres végigviteléhez, könnyen lemaradnak, ha nem kapnak megfelelő támogatást. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr; például egy hátrányos helyzetű régióban a szülők számára elrettentő azt hallani, hogy a szülőnek a gyermek vizsgálatát magába foglaló hatósági kérelmet kell benyújtani. Az kormányzat által támasztott mesterséges adminisztratív akadályok következtében sok ezer (kb. évi tízezer) gyermek lemarad a plusz egy év óvoda lehetőségéről, pedig szükségük lenne rá, és emiatt az iskolában sorozatos kudarcok érik őket, ami későbbi boldogulásukra is negatívan hat.
Az alábbiakban a diszkriminatív folyamatokat részletezzük a 2022-es kérvényezési adatok alapján:...
[Rövid összefoglaló]
A 2019-es köznevelési törvény módosítása az Oktatási Hivatalt ruházta fel a jogkörrel, hogy döntsenek a plusz egy év óvoda igénybevételéről. A Szülői Hang Közösség – több szakmai szervezettel együtt – tiltakozott, hiszen egy hatósági eljárás alkalmatlan egy alapvetően pedagógiai döntés meghozatalára, melyben elsősorban a gyermeket legjobban ismerő szülők és óvodapedagógusok a kompetensek. A széles körű tiltakozások ellenére a törvényt mégis bevezették. Szülői közösségünk amellett, hogy megpróbálja csökkenteni a károkat és segíti a kérvényező szülőket, részletesen dokumentálja a tapasztalatokat is, hogy a nyilvánosság erejével is képviseljük a gyermekek érdekeit. A 2022-es kérvényezési időszak lezárultával a korábbiaknál is részletesebben mutatjuk be az eredményeket a szülői tapasztalatok alapján, és adataink segítségével rávilágítunk az Oktatási Hivatal eljárásának működésére.
A szülői visszajelzéseket anonim kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze az Oktatási Hivatal (OH) iskolaérettségi kérvényezésében érintett szülőktől. Az ország valamennyi megyéjéből összesen 1346 kitöltés érkezett azoktól a szülőktől, akik megkapták az OH válaszát, ezen túl pedig a szakszolgálati vizsgálatban érintett szülőktől további 665 visszajelzést kaptunk a vizsgálattal kapcsolatban. A kitöltők elsősorban a közösségünk által indított Kötelező beiskolázás közösségi csoport tagjaitól érkeztek; a csoport lehetőséget teremt a kérvényezésben érintettek számára, hogy egymást segítsék, hiszen a támogatás és az információ hiánya okozza a szülők számára a legnagyobb nehézséget. A csoportnak jelenleg több mint 19 ezer tagja van.
A statisztikai összegzések elkészítése mellett a kérvényezéssel kapcsolatos adatokból nyilvánosan hozzáférhető és sok szempont szerint lekérdezhető anonim adatbázist is létrehoztunk, amelyben a 2020-as indulás óta már 3363 adat van; ez az adatbázis is segíti a kérvényező szülőket. Az OH döntéseivel kapcsolatos statisztikák az adatbázis alapján bárki számára szabadon vizsgálhatóak: épp az volt a célunk, hogy az adatok összegyűjtésével közös erővel védekezzünk a hatalmi önkény ellen, miután a szülőket és az óvodákat megfosztották a helyi szintű döntés lehetőségétől. Az adatfelvételre 2021. december 28-tól (ekkor nyílt meg az OH kérelmezési felülete) 2022. február 15-ig került sor.
Az alábbiakban a statisztikai adatok alapján részletesen bemutatjuk, hogyan terelgeti és akadályozza a szülőket az állami apparátus, és ezzel hogyan befolyásolja a plusz egy évig óvodában maradók számát. Ez a terelgetés jobbára nem nyílt hivatali elutasítással történik, hiszen a kérelmek nagy részét (több mint 90%-át) végül elfogadják, hanem az említett akadályozó lépésekkel. Nagy különbségek vannak abban, hogy az országban hol, mennyire könnyítik vagy nehezítik meg a folyamatot, kihasználva azt, hogy az eljárás részletei, kritériumai nincsenek szabályozva. Ezáltal az oktatásirányítás regionális, települési vagy intézményi szintű vezetői számára megnyílik a lehetőség az önkényes döntésekre, hiszen a kormányzat olyan rendszert teremtett, amiben ezeknek a vezetőknek nem kell elszámolniuk a döntéseikkel. A szülők ki vannak szolgáltatva, panaszukkal nem tudnak hova fordulni, érdemi jogorvoslati lehetőség nincs. Kihasználva a jogi szürke zónát, az intézményi, illetve középszintű vezetők maguk dönthetnek arról, hogy a szülők kérelmezését megnehezítik-e vagy éppen megkönnyítik; kiadják-e az információkat, vagy nem; adnak-e támogató papírokat, vagy nem; elrendelik-e a részletes vizsgálatot, vagy nem; és így tovább.
Ezekkel az eszközökkel élve befolyásolni tudják, hogy a szülők közül hányan kérvényeznek a szükségtelenül korai (január 18.) határidőt tartva, hiszen nem minden család jut hozzá a szükséges információkhoz, és nem minden szülő vállalja az eljárással járó pluszfeladatokat és stresszt. Igaz, hogy a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülők nagyrészt sikerrel végig tudják vinni a kérelmezési folyamatot, de a pedagógiai kérdésekben nem annyira jártas családok, illetve azok, akiknek nincs elegendő önérvényesítési tapasztala egy online kérvényezés sikeres végigviteléhez, könnyen lemaradnak, ha nem kapnak megfelelő támogatást. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr; például egy hátrányos helyzetű régióban a szülők számára elrettentő azt hallani, hogy a szülőnek a gyermek vizsgálatát magába foglaló hatósági kérelmet kell benyújtani. Az kormányzat által támasztott mesterséges adminisztratív akadályok következtében sok ezer (kb. évi tízezer) gyermek lemarad a plusz egy év óvoda lehetőségéről, pedig szükségük lenne rá, és emiatt az iskolában sorozatos kudarcok érik őket, ami későbbi boldogulásukra is negatívan hat.
Az alábbiakban a diszkriminatív folyamatokat részletezzük a 2022-es kérvényezési adatok alapján:...
DISZKRIMINATÍV, KAOTIKUS ÉS ALAPTÖRVÉNY-ELLENES: ÍGY LÁTJÁK AZ ÚJ ISKOLAÉRETTSÉGI RENDSZERT
SZABAD EURÓPA
Szerzők: JAKAB-APONYI NOÉMI, NÉMETH DÓRA
2022.02.21.
Nincs egységes mérce az elbíráláskor, diszkriminatív és méltatlan eljárás elé veti a két éve bevezetett iskolaérettségi rendszer azokat a szülőket, akik a hatodik életévüket betöltő gyermekük számára még egy óvodai nevelési évet kérelmeznek az Oktatási Hivataltól. Ez derül ki a Szülői Hang legújabb kutatásából.
Mint ismert, a 2019-es köznevelési törvény módosításával már nem a szülők és az óvodapedagógusok jogosultak eldönteni, hogy a hatodik életévét betöltő gyermek alkalmas-e az iskolakezdésre, hanem az Oktatási Hivatal. Azaz alapból mindenkit be kell íratni az iskolába, aki augusztus 31-ig betölti a hat évet. Ha a szülő szeretne felmentést kérni ez alól, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia. A változtatást annak idején az egységesítéssel és az állítólagosan előforduló csalásokra hivatkozva indokolták. Ezzel szemben továbbra sincs egységes és nyilvános kritériumrendszer, amely alapján döntenének az Oktatási Hivatal munkatársai a beadott kérelmekről. Sőt a Szülői Hang Közösség idei kutatásában rendkívül nagy eltérés látszik abban, hogy a különböző megyékből érkező kérelmek elbírálásakor mi számít elegendőnek ahhoz, hogy egyből megadják a plusz egy évet, vagy további vizsgálatra küldjék a gyereket a helyi pedagógiai szakszolgálathoz, akik viszont továbbra is az esetek körülbelül kilencven százalékában helyt adnak a szülői kérelmeknek...
Szerzők: JAKAB-APONYI NOÉMI, NÉMETH DÓRA
2022.02.21.
Mint ismert, a 2019-es köznevelési törvény módosításával már nem a szülők és az óvodapedagógusok jogosultak eldönteni, hogy a hatodik életévét betöltő gyermek alkalmas-e az iskolakezdésre, hanem az Oktatási Hivatal. Azaz alapból mindenkit be kell íratni az iskolába, aki augusztus 31-ig betölti a hat évet. Ha a szülő szeretne felmentést kérni ez alól, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia. A változtatást annak idején az egységesítéssel és az állítólagosan előforduló csalásokra hivatkozva indokolták. Ezzel szemben továbbra sincs egységes és nyilvános kritériumrendszer, amely alapján döntenének az Oktatási Hivatal munkatársai a beadott kérelmekről. Sőt a Szülői Hang Közösség idei kutatásában rendkívül nagy eltérés látszik abban, hogy a különböző megyékből érkező kérelmek elbírálásakor mi számít elegendőnek ahhoz, hogy egyből megadják a plusz egy évet, vagy további vizsgálatra küldjék a gyereket a helyi pedagógiai szakszolgálathoz, akik viszont továbbra is az esetek körülbelül kilencven százalékában helyt adnak a szülői kérelmeknek...
EZER ÉVE AZ ELSŐ VÁLASZTOTT KÖZÖSSÉGÜNK, NEM ÁRULHATJUK EL! – BOJÁR GÁBOR VITAINDÍTÓJA KORMÁNY ÉS EU HARCÁRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BOJÁR GÁBOR
2022.02.17.
Azzal, hogy az Európai Bíróság az Orbán-kormány kifogásait elutasítva szerdán zöld utat adott az unió jogállami mechanizmusának, az eddigieknél is aktuálisabb és fontosabb a kérdés: van-e helye Magyarországnak az EU-ban a jelenlegi kormánnyal? Bojár Gábor már hat éve megkongatta a vészharangot, de jóslata nem jött be: ma is tagok vagyunk. A Márki-Zay Péter tanácsadói köréhez tartozó vállalkozó szerint azonban még annál is rosszabb történt, mint amit előrevetített. Bojár tényekre alapozó véleménycikkét a Válasz Online vitaindítóként közli, egyúttal válaszfelkérést küldtünk Demkó Attilának, az MCC Geopolitikai Műhely vezetőjének...
Szerző: BOJÁR GÁBOR
2022.02.17.
HÁTRA, NEM ELŐRE - TÖBB MINT EGY ÉVTIZED SEM VOLT ELÉG A FIDESZNEK A MAGYAR MINIMÁLBÉR FELZÁRKÓZTATÁSÁHOZ
NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2022.02.21.
Sőt, az euróban számolt listán egy hellyel még hátrébb is csúszott a hazai legkisebb fizetés.
Szerző: VARGA DÓRA
2022.02.21.
Hiába nőtt a magyar minimálbér a Fidesz kormányzásának elmúlt 12 évében euróban számolva a duplájára, forintban pedig majdnem a háromszorosára, a hazai legkisebb fizetés – nominálértéken – nem zárkózott fel a többi uniós tagállam béreihez.
A magyar minimálbér 2010-ben bruttó 73 500 forint volt, most 200 ezer forint. A magyar legkisebb fizetés így 12 évvel ezelőtt 272 eurót ért, most 542 eurót. Akkor ugyanis 270 forint körül volt egy euró, mostanában 355-370 forint között mozog. Euróban számolva így csupán 99 százalékos volt a növekedés az elmúlt 12 évben. A már 12 éve is magasabb cseh, szlovák és lengyel minimálbérek viszont több, mint duplájára nőttek. A 2010-ben még magunk mögé utasított Litvániában pedig ez idő alatt 214 százalékkal - 232 euróról 730 euróra - növelték a legkisebb bért. Így az Eurostat frissített adatai szerint jelenleg már csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi le a magyar legkisebb fizetés. Tavaly volt olyan időszak, amikor ennél is rosszabb volt a helyzet, ugyanis a forintárfolyam romlása miatt még a román minimálbér is többet ért euróban, mint a magyar...
A magyar minimálbér 2010-ben bruttó 73 500 forint volt, most 200 ezer forint. A magyar legkisebb fizetés így 12 évvel ezelőtt 272 eurót ért, most 542 eurót. Akkor ugyanis 270 forint körül volt egy euró, mostanában 355-370 forint között mozog. Euróban számolva így csupán 99 százalékos volt a növekedés az elmúlt 12 évben. A már 12 éve is magasabb cseh, szlovák és lengyel minimálbérek viszont több, mint duplájára nőttek. A 2010-ben még magunk mögé utasított Litvániában pedig ez idő alatt 214 százalékkal - 232 euróról 730 euróra - növelték a legkisebb bért. Így az Eurostat frissített adatai szerint jelenleg már csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi le a magyar legkisebb fizetés. Tavaly volt olyan időszak, amikor ennél is rosszabb volt a helyzet, ugyanis a forintárfolyam romlása miatt még a román minimálbér is többet ért euróban, mint a magyar...
LESZ-E 10 SZÁZALÉK FELETT A VÁLASZTÁSOK UTÁN AZ INFLÁCIÓ?
G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.02.21.
Januárban felrobbant az infláció – ezzel a mondattal kezdődött az ING elemzése, miután február 11-én a KSH közzétette, hogy tavaly januárhoz képest 7,9 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Ilyen magas számra egyetlen elemzőház sem számított, még az ING sem, amely pedig a többséggel szemben úgy kalkulált, hogy a novemberi és decemberi 7,4 százalékos szintről gyorsulni fog a pénzromlás.
Ez az inflációs szint láthatóan már a kormánynak is kellemetlen, ami nem is csoda, hiszen ahogy nemzetközi tanulmányok alapján nemrég írtuk, 5-7 százalékosnál gyorsabb pénzromlás már kikezdheti a kormányzó pártok népszerűségét. A magyar kormány ebben a helyzetben azt a kommunikációs stratégiát választotta, hogy egyrészt az infláció külföldi eredetű összetevőit hangsúlyozza, másrészt pedig azokat az intézkedéseket, amelyekkel igyekszik megfékezni a pénzromlást.
Ez a kormányzati kommunikációs tálalásban négy infláció elleni intézkedést jelent (Orbán Viktor szavaival ez a „a négy stop politikája”):
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.02.21.
Ez az inflációs szint láthatóan már a kormánynak is kellemetlen, ami nem is csoda, hiszen ahogy nemzetközi tanulmányok alapján nemrég írtuk, 5-7 százalékosnál gyorsabb pénzromlás már kikezdheti a kormányzó pártok népszerűségét. A magyar kormány ebben a helyzetben azt a kommunikációs stratégiát választotta, hogy egyrészt az infláció külföldi eredetű összetevőit hangsúlyozza, másrészt pedig azokat az intézkedéseket, amelyekkel igyekszik megfékezni a pénzromlást.
Ez a kormányzati kommunikációs tálalásban négy infláció elleni intézkedést jelent (Orbán Viktor szavaival ez a „a négy stop politikája”):
- a régóta érvényben lévő „rezsicsökkentést” (vagyis az áram, a gáz, a kéményseprés, a szemétszállítás, a távhő és a víz díjának 2014-es szinten történő befagyasztását);
- a benzin és a gázolaj literjének 480 forinton történő rögzítését november 15-től;
- a jelzáloghitelek kamatának rögzítését a tavaly október 27-i szinten januártól;
- és végül hét élelmiszer (búzaliszt, kristálycukor, csirkemell, csirke far-hát, étolaj, sertéscomb, tej) árának visszaállítását az október közepi szintre február 1-jétől.
Érdekes módon ezek közül a változó kamatozású hitelek kamatstopja valójában nem inflációcsökkentő, hanem egyenesen növelő hatású. Enélkül ugyanis jelentősebben nőnének a törlesztő részletek – amelyek nem részei az inflációs számításnak –, így kevesebb elkölthető pénz maradna ezeknél az adósoknál. Ha viszont több marad, akkor könnyebben meg tudják vásárolni a dráguló árukat, így pedig bátrabban emelhetnek árat a kiskereskedők és szolgáltatók, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy a magasabb áron már nem kell majd az árujuk, szolgáltatásuk. Ezzel az összefüggéssel nyilván a kormányban is tisztában vannak, csak a kommunikációs szempontok fontosabbak, mint a közgazdaságtan: a népjóléti intézkedéseket akkor is összecsomagolva kell tálalni a választóknak, ha ezek közül az egyik történetesen nem csökkenti, hanem – áttételes módon – növeli az inflációt...
Érdekes módon ezek közül a változó kamatozású hitelek kamatstopja valójában nem inflációcsökkentő, hanem egyenesen növelő hatású. Enélkül ugyanis jelentősebben nőnének a törlesztő részletek – amelyek nem részei az inflációs számításnak –, így kevesebb elkölthető pénz maradna ezeknél az adósoknál. Ha viszont több marad, akkor könnyebben meg tudják vásárolni a dráguló árukat, így pedig bátrabban emelhetnek árat a kiskereskedők és szolgáltatók, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy a magasabb áron már nem kell majd az árujuk, szolgáltatásuk. Ezzel az összefüggéssel nyilván a kormányban is tisztában vannak, csak a kommunikációs szempontok fontosabbak, mint a közgazdaságtan: a népjóléti intézkedéseket akkor is összecsomagolva kell tálalni a választóknak, ha ezek közül az egyik történetesen nem csökkenti, hanem – áttételes módon – növeli az inflációt...
HÉTVÉGI ADATOK: 233-AN MEGHALTAK, 13 261 ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK
TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2022.02.21.
Mivel a harmadik hullám vége óta egyben közli a pénteki, szombati és vasárnapi adatokat a koronavírusról tájékoztató honlap, így az alábbi felsorolásban szereplő számok a hétfőn publikált adatok napi átlagát tartalmazzák, amelyek így nem pontos, hanem átlagolt értékek.
A hivatalos tájékoztató oldal adatai szerint 6 389 336-an kapták meg az oltását, közülük 6 156 649-en a második, 3 791 546-an fő már harmadik oltását is beadatták. 13 261 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 759 685 nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 233 beteg, így az elhunytak száma 43 299-re emelkedett. A gyógyultak száma jelenleg 1 526 826, az aktív fertőzöttek száma pedig 189 560 főre csökkent. 4741 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen.
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2022.02.21.
A hivatalos tájékoztató oldal adatai szerint 6 389 336-an kapták meg az oltását, közülük 6 156 649-en a második, 3 791 546-an fő már harmadik oltását is beadatták. 13 261 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 759 685 nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 233 beteg, így az elhunytak száma 43 299-re emelkedett. A gyógyultak száma jelenleg 1 526 826, az aktív fertőzöttek száma pedig 189 560 főre csökkent. 4741 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen.
- Új fertőzöttek számának napi átlaga: kb. 4420 (a múlt pénteken közölt napi adatokhoz képest -3020)
- Új tesztek számának napi átlaga: 21 924 (a múlt pénteken közölt adatokhoz képest -5099)
- Új halálos áldozatok számának napi átlaga: 77 (a múlt pénteken közölt napi adatokhoz képest -23)
- Kórházi ellátást igénylők száma: 4741 (a múlt pénteken közölt adatokhoz képest napi -178)
- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 176 (a múlt pénteken közölt adatokhoz képest -25)
- Az első dózissal oltottak száma: 6 389 336 (a múlt pénteken közölt adatokhoz képest átlagosan napi kb. +973)
- A második dózissal is beoltottak száma: 6 156 649 (a múlt pénteken közölt adatokhoz képest átlagosan napi kb. +2453)
- A harmadik dózissal is beoltottak száma: 3 791 546 (a múlt pénteken közölt adatokhoz képest átlagosan napi kb. +3268)
Egy héttel ezelőtt, a megelőző hétvégén átlagosan napi 7027 új fertőzöttet regisztráltak, akkor 90-en haltak meg naponta. Kórházban 5186-an voltak, invazív lélegeztetésre 199-en szorultak...
Egy héttel ezelőtt, a megelőző hétvégén átlagosan napi 7027 új fertőzöttet regisztráltak, akkor 90-en haltak meg naponta. Kórházban 5186-an voltak, invazív lélegeztetésre 199-en szorultak...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)