UNGVÁRY RUDOLF: DERMEDT PILLANAT

NÉPSZAVA
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2022.02.20.

1945. február 15. Széll Kálmán tér az Olasz (ma Szilágyi) fasor felől. Valószínűleg egy teherautóról vagy egy dzsipről készítette egy szovjet haditudósító. Más, két nappal a terület elfoglalása és a kitörés után ott ennyire nyíltan aligha mert fényképezni.

Ahhoz képest, hogy mennyire kitüntetett helyen, a kép közepén szemben álló ötemeletes sarokház előre meredő vége feltűnően ép. Csak a mai, az évtizedes békétől beszűkült képzelőerejű nézőnek tűnhet romosnak, aki úgy hozzászokott az ép házakhoz, hogy azt hiszi, ez az állapot örökké fog tartani. U. Rudolfot azonban nem lehet megtéveszteni. 1959-ben tüzérkiképzést kapott katonai szolgálata idején. Ráadásul néhány évvel előtte még, 1956. november 4-én a miskolci egyetem egyik szélső diákszállójában lakva maga is megtapasztalta egy szovjet páncélos ék frontális tűztámadását. Később meg is tanították rá, hogy a jó toronylöveg-kezelő nem belelő az ablak közepébe, mert akkor az élesített lövedék csak átsüvít a szobán, nagyobb ellenállás nélkül átvágja a mögötte levő hatos válaszfal-lapokból álló vékony elválasztó falakat és csak a lakás másik oldalán robban, beleütközve az udvari tűzfalba. A tűzfal ugyanis erősebb ellenállást fejt ki az élesített lövedékkel szemben, amelynek gyújtószerkezete így a másodperc tizedrésze alatt berobbantja a lőszert. De semmi kárt nem tesz a szobák ablakából figyelő védőkre, akik az ilyen, számukra nem testközeli robbanások hangját már megszokták, és a hallószervi károsodásukat idővel kiheverik valahogy. Ezért mindig gondosan az ablakok szélére kell célozni. Ekkor a lövedék a szoba határán robban, mégpedig akkorát, hogy ha netán valakit nem öl meg maga a robbanás vagy a lövedék repesze, akkor a robbanás erejétől mindenki, aki abban a szobában tartózkodik és különben ép maradt, olyan mértékű tüdővérzést kap, hogy ebbe pillanatokon belül belefullad, mert dugig lesz a tüdeje vérrel. Menthetetlen. Érteni kell minden szakmához, így a páncélostorony-löveg kezeléséhez is. U. Rudolf tehát tapasztalatilag és elméletileg fel van készülve, és ráadásul még gépészmérnök is. A képet uraló épület fasorra néző homlokzatának korabeli titkát meg tudja fejteni, ha mást nem is.

Jól megfigyelhető, hogy a lövések túlnyomórészt az ablakok széleit érték. Így lehetett egy csapásra több legyet is ütni. Nemcsak a figyelőt, hanem mindenkit abban a szobában a túlvilágra küldeni. Meg kell mondani, hogy a helyes becsapódás okozta robbanás csak másodpercek töredékéig tart: annyira rövid ideig, hogy az idegrendszer központi részébe el se jut érdemben az esemény hatása. Az érintettekben nem is tudatosul igazán semmi Az eljárás tehát, akárcsak a villamosszék használata, szerfelett humánus. Akik csak megsebesültek az ostrom idején, sokkal-sokkal rosszabbul jártak. A Vár Sziklakórházába kerültek, összezsúfolva, érdemi ápolás nélkül. Hetekig tartó agónia végzett velük. Ahogy erről a szemtanúk – és a kevés túlélő beszámoltak később. (Mert azért túlélő mindig akad, és ez U. Rudolfot derűlátással tölti el, melyet nem győz ismételten leírni...)

A saroképület mellett, a Várfok utca másik végében a Beszkárt világos burkolatú, egyemeletes Bauhaus, kocka alakú üzemi épületecskéje teljesen ép. Túlélését az alacsony fekvésének köszönhette: nem esett a tűzvonalba, mert nem volt messzebbről látható. Ezért megfigyelők se használhatták. Még csak lövésnyomok se voltak rajta láthatóak, ahogy ezt 1945. április első napjaiban U. Rudolf tapasztalta. Amikor családja Pesten megtudta, hogy az oroszok megépítették az első cölöphidat a Margit híd fölötti Dunán (ezt a következő télen elsodorta a jég, utána épült a pontonhíd), azonnal elindultak, hogy megtudják, pasaréti rokonaik élnek-e még vagy meghaltak. Végiggyalogolták a Margit körutat a laza tömeggel. Mindenki Pestről Budára tartott. A Margit körúton nagyon nagy csend volt, csak a lépések súrlódó hangjai visszhangoztak a romos házak között a poros, piszkos kövezeten. U. Rudolf akkor még megcsodálhatta az iszonyú robbanás következményeit a Mechwart tér sarki Regent-háznál. A törmelékhalmok között éppen hogy egy jármű-szélességnyi út volt. A környező házak vakolatát legyezőszerűen, központjában a házzal, sűrű, hosszú csíkokban végigspriccelte a ház udvarán tárolt lőszer robbanásakor szétrepülő repesztömeg. Az egyik pinceablak fekete nyílása közvetlenül a kövezet szintjén meredt kifelé, akár egy kövekbe merevült hulla dermedt tekintete. A Széna és Széll Kálmán téren már nyoma sem volt tetemeknek. A tér végében tűnt föl neki a teljesen épen maradt, szépen fehérlő szabályos épület. Annyira szokatlan volt. A nagynénje házát a kerteken áthaladva, rövidebb úton érték el. Akkor még semmit se lehetett lezárni, minden kert tárva-nyitva volt. Ragyogott a nap, és a ház mögötti gyep közepén egy nyúlánk, fehér bőrű nő fürdőruhában napozott egy nyugágyban. U. Rudolfra mondén testtartása és elengedettsége a romos világ közepén nagyon mély benyomást keltett. – Kisztihand, – mondták a nőnek. Ragyogott a rezervált derű.

A nagynénje nemrég szülte az első fiát; mikor az oroszok bejöttek, a mellén tartotta a szopós gyereket, teljesen biztonságban volt. A lövésre kész géppisztolyaikkal a pincébe behatoló, vastag pufajkájukban dagadtaknak látszó oroszok rámosolyogtak. Ettől mindenki megkönnyebbülten szintén mosolyra derült. Nagynénje elmesélte, milyen volt, amikor a kitörés éjjelén a németek megrohanták a János-kórházat. – Akkora, idáig hallatszó tömeges halálordítás volt, hogy reszketni kezdtünk a pincében. – Alig volt másfél hónapja. Amikor hatvan évvel később U. Rudolf újra megkérte, meséljen róla, semmire se emlékezett. Mintha valaki részleges lobotómiát hajtott volna végre az agyvelején. Pedig a nagynéni nagyon szelíd nő volt. És az öregkori butulás meg se legyintette. A szoptatásról, meg hogy mennyi teje volt akkor, sokat tudott mesélni...

ITT OLVASHATÓ

VESZÉLYBEN A PAGODA: BONTÁS FENYEGETI A 20. SZÁZAD EGYIK FONTOS MAGYAR ÉPÜLETÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.02.17.

Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsabáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.

Óriási építkezésre készül a Piliscsabáról a józsefvárosi Palotanegyedbe beköltöző Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely 2020-ban megkapta a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét a Nemzeti Múzeum háta mögött. Ez alapvetően nagyon jó dolog: a Pázmánynak szüksége van egy belvárosi campusra ahhoz, hogy vonzó legyen a jelentkezők számára, Budapestnek pedig kifejezetten előnyös, hogy a Mikszáth tér körül spontán városfejlődéssel létrejött egy eleven, jó hangulatú egyetemi negyed. A pesti Quartier Latin-ben, amit nem a tudatos várospolitika álmodott meg, hanem esetleges döntések eredményeként csak úgy létrejött, öt jelentősebb felsőoktatási intézmény épületei sűrűsödnek össze: itt van egymástól kőhajításnyira az ELTE Trefort-kerti campusa, a Pázmány bölcsész- és jogi kara, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Semmelweis Egyetem több épülete és a Színművészeti Egyetem, közöttük pedig a szűk, történelmi hangulatú utcákban egyre több kocsma és vendéglátóhely, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete és zöld oázisként a Múzeumkert.

A Rádió helyére álmodott új Pázmány campus tervezőjét pályázaton választották ki tavaly novemberben, a nyertes a KÖZTI és a Hamburg C Kft. társulása lett. A Pollack Mihály tér, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca és a Múzeum utca által határolt tömb a város egyik legizgalmasabb múltú, változatos beépítésű, számtalan ismert és kevésbé ismert értékkel rendelkező darabja (egyes épületeiről részletesen a 24.hu cikkében lehet olvasni). A két háború közötti időszakban ideköltözött Magyar Rádió fokozatosan foglalta el szinte az egész tömböt, részben átalakítva a régebbi épületeket, köztük két egykori arisztokrata palotát és több bérházat, részben pedig újakat emelve, miközben fokozatosan eltűntek a palotákat valaha övező kertek, és az egész terület sűrűn beépült változatos minőségű épületekkel. Ennek az összetett, izgalmas szövetnek most mindössze az egyik eleméről, a Bródy Sándor utca 5-7. szám alatti régi főépületről és az ennek udvarán álló Pagodáról lesz szó...

ITT OLVASHATÓ

EZ VOLT AZ ORBÁN-TERV: ELŐRE PROVOKÁLTAK A HOMOFÓB-TÖRVÉNNYEL

HÍRKLIKK
Szerző: ÚJHELYI ISTVÁN
2022.02.20.

...a Fidesz szerint az Európai Unió – és úgy általában a nyugati világ – megtámadta Magyarországot, amiért a kormány nem hagyja, hogy erőszakos meleglobbisták a nemük megváltoztatására vegyék rá az óvodásokat és kisiskolásokat. A Fidesz állítása szerint emiatt fagytak be az újjáépítési források és ezért fenyeget minket a jogállamisági mechanizmus hasonló eredményű eljárása. Egészen elképesztő és ugyancsak önleleplező, hogy amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a homofób törvényi rendelkezés miatt, akkor azzal szinte ugyancsak egyidőben jelenti be Orbán Viktor, hogy népszavazással fogja megerősíteni a kormány a „gyermekvédelmi” intézkedéseket. Az a tudatos hazugsággyártás része, hogy a Fidesz miniszterelnöki és miniszteri szinten is félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt állítja: a vitatott törvény miatt történik minden jogállamisági vita. Azt már ide se hozom, hogy a hivatkozott kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság egyetlen gyermekvédelmi intézkedést sem kifogásol, annál inkább a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt; vagyis az egyetlen tényleges kapcsolódó eljárás sem arról szól, amit mondanak. Az pedig már az időbeli eltérések miatt is nettó hazugság, hogy a jogállamisági eljárásnak is a „gyermekvédelmi” törvény miatti vita lenne az alapja, ezt még maga a kormány is tudja. Abban a jogállamisági kifogásokról szóló hivatalos bizottsági átiratban ugyanis, amelyet a brüsszeli testület küldött tavaly év végén a Fidesz-kormánynak, egyetlen szóval sem említik ezt a homofób törvényt. Annál többet olvashatunk benne az állami szintű korrupcióról és az igazságszolgáltatás függetlenségének sérüléséről. A Fidesz saját hazugságát leplezte le akkor, amikor idén januárban – határidőn túl, dafke magyar nyelven – megküldött válaszlevelében ugyancsak nem kerül szóba a „gyermekvédelmi” törvény vagy a kiskorúak szexuális nevelésének kizárólagos szülői joga, pedig a Fidesz állítása szerint ez minden jogállamisági eljárás alapja. Azért nem szerepelt a saját válaszlevelükben sem, mert nincs ilyen. Mert hazudtak róla.

A nagy Orbán-terv némileg megbicsaklott az Európai Unió Bíróságának ítélete kapcsán: bár pontosan tudták, hogy mi lesz benne, láthatóan mégis okozott némi zavart. Ennek nagyon egyszerű az oka: mert bugyuta baromsággal akarják magyarázni a megmagyarázhatatlan. És az nagyon nevetséges tud lenni. Amikor egy tolvajra rákiabálnak, hogy „állj, mi van a kezedben?!”, bizony rettentő szánalmas, ha azt válaszolja: „nem hagyom, hogy átoperálják az óvodásainkat!” A helyzet világos és egyértelmű: ahol állami szinten lopják el az uniós pénzeket, ott azok nincsenek biztonságban. Erről van szó és nem másról. A homofób provokáció arról szól, hogy terelni tudjanak a valóságról a választásokig. Hogy ne arról beszéljünk: közel 15 ezer-milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa függ attól, hogy ki kormányozza Magyarországot. Ha egy tisztességes, átláthatóan és becsületesen működő kormányunk lesz áprilistól, akkor ezek a források lehívhatóak lesznek. Ha folytatódik az állami korrupció, a közpénz-habzsolás és az európai értékek semmibevétele, akkor ezek a pénzek befagynak. Erről szól a választás áprilisban, ennek a 15 ezer-milliárd forintnak a sorsáról. A Fidesz válasza erre a nemváltoztató műtét. A miénk a NER-változtató műtét.

ITT OLVASHATÓ

EZEKBEN AZ INTÉZMÉNYEKBEN AZ IS LEHET REKTOR, AKI NEM EGYETEMI TANÁR, AKI NEM RENDELKEZIK SEMMILYEN TUDOMÁNYOS FOKOZATTAL, HABILITÁCIÓVAL VAGY NYELVTUDÁSSAL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.19.

Közlemény
Miután István Kenesei barátom, az érintett téma és a vonatkozó jogszabályok legnagyobb ismerője felhívta a figyelmemet egy igencsak elrejtett és minden bizonnyal a Fidesz időszakában világra segített passzusra a Felsőoktatási törvényben, a Rátóti Zoltánról szóló posztomat töröltem. A vonatkozó 101.§ (4)-ben ugyanis ez áll: "A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem vagy főiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult alap- vagy mesterképzésre, illetve egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az intézmény - alapító okirata szerint - eltérhet a 13. § (5) bekezdésben meghatározott feltételtől."
Vagyis ezekben az intézményekben az is lehet rektor, aki nem egyetemi tanár, aki nem rendelkezik semmilyen tudományos fokozattal, habilitációval vagy nyelvtudással. (Csak – teszem hozzá én – legyen Fidesz-tagkönyve és a Karmelita kolostorból érkező támogatottsága.)
Mindazonáltal jelzem, hogy ez a feltételezhetően utólag megbuherált bekezdés nonszensz, abszurd, s ellentmond a tisztességnek és a józan észnek. Egy olyan egyetemen, mint amilyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, ahol Drámaelméleti Intézet működik, dramaturgképzéssel és drámainstruktor szakkal, vagy ahol Doktori Iskola működik (PhD és DLA képzés), elméleti szakembereket, színház- és filmtörténészeket, dramaturgokat, színház- és filmesztétákat stb., stb. képezve, ott alapelvárásnak tekinteném, hogy a rektor rendelkezzen tudományos fokozattal igazolható elméleti tudással, továbbá habilitációval, amely a kimagasló szakmai teljesítmény mellett tanúsítja a felavatott magasszíntű előadói és oktatói képességét.
Ennek hiányában, még ha megbuherált törvény ad lehetőséget az ellenkezőjére, szélhámosságnak és a pártos káderutánpótlás helyzete megkönnyítésének tartom az egészet. Majdnem olyannak, mint anno a „Szocialista Hazáért” vagy a Munkás-paraszt Hatalomért plecsniket, amelyek szabad belépést biztosítottak a kitüntetett személy gyermekének az egyetemekre.
Egyszer talán Magyarországon is eljön az a világ, ahol nem lesznek személyre szabott törvények, mindenre felhatalmazó állami kitüntetések és büszkén lobogtatott párttagkönyvek. És még az ötös számú párttagkönyvre és annak gazdájára is nagy ívben lehet tenni.

ITT OLVASHATÓ

NINCS ÉRTELME ANNAK A KÉRDÉSNEK, HOGY MIKOR ÉRJÜK UTOL AUSZTRIÁT

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.02.20.

Hogyan értelmezzük Magyarország fejlődését a világtörténelmi folyamatok részeként? Milyen globális válságjelenség farvizén jött létre a NER, és meddig maradhatnak fenn az alapjai? Mi a baj a felzárkózásparadigmával, ami a teljes magyar politikai közbeszédet áthatja? Mikor kezdődött igazából a rendszerváltás? Milyen kényszerek között jött létre az összeszerelő üzemekre alapuló magyar gazdasági modell, és mi a mai kor párhuzama a dualizmus végnapjaira jellemző polgárosodással? Gerőcs Tamást, a Helyzet Műhely és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatóját kérdeztük most megjelent könyve apropóján.

A könyve címe Magyarország függő fejlődése, mit értünk ezen a kifejezésen?

Magyarország globális pozíciójából egy függő pálya következik, ennek mentén alakult az egész térség helyzete legalább az elmúlt száz évben. Ezen belül részletesebben az 1970-es évektől máig vizsgálódtam, és egy meglepően változatlan állapotot találtam. A történeti hipotézis szerint rendszerek, politikusok jöttek-mentek, tervgazdaságból piacgazdaság lett, de az ország világgazdaságbeli elhelyezkedése ettől annyira nem változott meg. Az elméleti hipotézis szerint pedig egy ország fejlődési pályája nem önmagában áll, hanem integrálódik egy nagyobb rendszerbe, az ezen belüli kapcsolódások jelentik a függőségeket...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ELBUKTA A JOGÁLLAMISÁGI PERT MAGYARORSZÁG, 48 MILLIÁRD FORINT A DEMETER SZILÁRD VEZETTE ALAPÍTVÁNYNAK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.02.18.

Hvg.hu: Demeter Szilárd alapítványát 48 milliárd forintnyi közpénzből erősítik meg

Négy év alatt több mint 48 milliárd forint közpénzt bocsátott a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójához, Demeter Szilárdhoz köthető Magyar Kultúráért Alapítvány rendelkezésére egy, a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat. Az indoklás szerint ugyanis erősíteni kell az alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”.

Magyar Hang: Félmilliárdba került a karanténszoftver, és ezzel is Rogán körei járhattak jól

Az Asura Technologies Zrt. által fejlesztett, Apple- és androidos telefonokra telepíthető Házi Karantén Rendszer (HKR) alkalmazás az arcfelismerés és a helymeghatározás technikáira épült: az applikációval segítségével igazolhattuk a rendőrségnek, hogy nem szegjük meg a karanténszabályokat. Az applikációt ingyen adta át a fejlesztőcég az államnak, ám egy állami vállalat 2020. június 11. és 2021. december 31. között nettó 570,7 millió forintot fizetett az Asura Technologiesnak a HKR alkalmazás üzemeltetésért.
24.hu: Budai villája mellett Rogán volt jegyzőjétől vett plusz telket Rogán kabinetfőnökének családja

A lap a múlt héten írta meg, hogy Nagy András, aki Rogán Antal szállásadója is, egy milliárdos értékű, háromszintes lakóházat építtetett a XII. kerületi Mártonhegyen cégével, a Brassolis Kft.-vel; az 1000 négyzetméteres telken egy úszómedence is található. Most a lap megtudta azt is, hogy Nagy András cége megvásárolta a szomszédos telket is. Az eladó Sélley Zoltán, a Belváros jegyzője volt.

Telex: Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra

Az Európai Parlament megszavazta a Cseh-jelentést, így a városok közvetlenül, az állam közbenjárása nélkül is tudnak majd uniós forrásokra pályázni – áll Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselőjének (és a jelentés névadójának) és Karácsony Gergely főpolgármesternek a közös közleményében.

444: Elvesztette a magyar kormány az EU elleni legfontosabb perét

Az Európai Unió Bírósága szerint jogszerűen fogadták el a feltételességi mechanizmust, ami alapján jogállamisági gondok esetén el lehet vonni támogatási pénzeket a kormányoktól. A lengyel és a magyar kormány tavaly indított pert a mechanizmusról szóló rendelet ellen. Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - LE MONDE: BÁR VON DER LEYEN MEGKAPTA A TELJES FELHATALMAZÁST A JOGÁLLAMI MECHANIZMUS BEVETÉSÉRE, MOST MÉGIS KERÜLGETI A KÁSÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.20.

Le Monde

A vezércikk érthetetlennek tartja, hogy bár a Bizottság elnöke megkapta az Európai Bíróságtól a teljes felhatalmazást a jogállami mechanizmus bevetésére, von der Leyen most mégis kerülgeti a kását, így Orbán Viktor anélkül vívhatja meg a választási küzdelmet, hogy meg kellene ütköznie Brüsszellel. De hát nagyon úgy néz ki, hogy az EU fél: nehogy azzal vádolják meg, hogy befolyásolja az eredményt, noha immár joga van beleszólni a kampányba.

Vagyis a végrehajtó testület elnök asszonya azt tartja a legégetőbbnek, hogy egyelőre ne csináljon semmit. Illetve most előbb tanulmányozza a bírósági állásfoglalást, majd utána kiadja az irányelveket, hogy miként is kell a gyakorlatban eljárni az ellenszegülő államokkal szemben. Miközben egyértelmű, hogy nyugodtan vissza lehet tartani a milliárdokat, ha bizonyos kormányok átlépnek a jogállami elveken, leginkább a bíróságok önállóságán.

Erre a fegyverre már jó ideje nagy szükség volt, hogy ne keljen lába kézen-közön a támogatásoknak egyes célországokban. Tehát ha baj van az alapok korrekt elköltése, a közbeszerzési pályázatok tisztességes elbírálása körül. Jogosnak tűnik ezek után, hogy jó pár EP-törvényhozó füstölög, hiszen a kulcsfontosságú küzdelemről van szó, amelynek tétje a földrész identitása és jövője.

Von der Leyen azonban remélhetőleg állja a szavát, és ha letelik az idő az önként vállalat házi feladat elvégzésére, akkor kellő elszántságot tanúsít, mert nem szabad elgyengülni. Hiszen az új szankciós rendszer jogilag megfelelő alapokra támaszkodik, be kell élesíteni. Nem lehet ilyen-olyan okokra hivatkozva halogatni az eljárást és az azzal járó összecsapást, mert ez annak a jogállamiságnak a megsértésével egyenértékű, amit jelen helyzetben meg kell védelmezni.

FT

A vezércikk erősen hajlik arra, hogy Oroszország csupán ürügyet keres Ukrajna lerohanásához. Ennélfogva Európa nagy veszélyben van. Gyorsan szertefoszlottak a remények, hogy Putyin visszakozik. A műholdas felvételek azt tanúsítják, hogy új egységek érkeztek az ukrán határra. A Donyeck-medencében fellángoltak a harcok és a szakadár vezetők bejelentették a civilek tömeges evakuálását. Azaz minden arra utal, hogy igyekeznek megtalálni a kellő hivatkozást a háború megindítására.

Lehet, hogy a végén hiábavaló lesz minden nyugati diplomáciai erőfeszítés, illetve a kilátásba helyezett súlyos gazdasági szankció. Viszont az erőteljes kampány után immár senkit sem érhet meglepetésként az orosz akció, sem annak tényleges mozgatórugója. Ha megindul a támadás, egy-két szélsőséges kormányt leszámítva a fejlett demokráciák egyértelműen úgy értékelik, hogy itt egy Moszkva által mesterségesen előidézett válságról van szó.

A Krím elfoglalására, illetve Kelet-Ukrajna megszállására még nem volt felkészülve a világ. Ám most már tudja, mi várható. Az USA november óta reflektorfénybe állította az orosz katonai készülődést, megosztotta szövetségeseivel a hírszerzési adatokat. Ez nagyot lendített a szolidaritáson, ugyanakkor az egység alighanem megdöbbentette Moszkvát. Abban bízott, hogy az afgán kivonulás után Amerika meggyengült, és nem törődik a többiekkel. A franciák és a németek figyelmét pedig elvonják a hazai teendők.

Csakhogy két napja a Müncheni Biztonsági Konferencián a német külügyminiszter közölte: hajlandóak beáldozni akár az Északi Áramlat 2-t is, ha jobb belátásra kell téríteni az oroszokat. Viszont a Nyugat, bár megmondta, hogy nem tud abszolút biztosítékokat adni Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának kizárására, mégis kiutat kínált Putyinnak, amikor felajánlotta, hogy folytassák az egyeztetést az európai biztonságról.

Ha a Kreml a fegyveres utat választja, annak olyan viszály lesz a következménye, amely sokáig elképzelhetetlennek tűnt. A potenciális emberi és gazdasági veszteségeket nehéz felbecsülni. Ám az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt az ár, amit Oroszországnak meg kellene fizetnie. Pária lenne és olyan megtorló intézkedések jönnének, amelyek Putyinra is visszaütnének – politikailag. Az elnököt korábban ravasz taktikusnak tartották. Ha kirobbantja a háborút, az a legnagyobb tévedésének bizonyulhat.

Washington Post

Peking a botrányok olimpiájaként vonul be az emlékezetbe – mutat rá a vezércikk. Jelképe a 15 éves orosz műkorcsolyázónő, Valjeva lesz, aki könnyekben tört ki katasztrofális kűrje után, mert bár tiltott anyagot találtak a szervezetében, mégis indulhatott az egyéniben. Amit nyújtott, az kínosan mutatta, miként omlik össze lelkileg egy tizenéves. Az egész leginkább gyerekbántalmazásnak tűnt, amit csak tetézett, hogy az edzője nekiesett a szipogó tanítványnak.

A játékok történetében eddigi is rengeteg botrány fordult elő, de ez a mostani mégis mélypontot jelent. Kezdve azzal, hogy a házigazdák visszavonatták a vádat a volt teniszező nővel, Peng Shuaijal, miszerint egy korábbi magas rangú politikus szexuálisan bántalmazta. Amit a NOB utána csinált, az leginkább szerecsenmosdatással volt egyenértékű.

A szövetség nem törődött sem a tibeti, sem a Hszin-csiangi jogsértésekkel, miközben a versenyek egy olyan országban zajlottak, amelynek vezetése nem mondja el a teljes igazságot a járvány eredetéről és példátlan módon megfigyeli saját népét. Thomas Bach a végén ugyan tett némi bátortalan kijelentést, de az általa vezetett testület 8 éve nem lépett fel az orosz állami dopping ellen, aminek egyenes következménye lett a Valjeva-ügy.

Akadtak persze felemelő pillanatok is, ám az egész eseményt beárnyékolta a rengeteg negatívum. Ha az olimpiai mozgalom túl akarja élni a nehézségeket, akkor a lelke mélyére kell néznie. Meg kell újítani a doppingvizsgálatokat, több sportágban is meg kell határozni az indulók minimális életkorát, és vagy el kell érni, hogy a rendező országban szavatolják az emberi jogokat, vagy kell találni állandó helyszínként egy olyan nemzetet, amely demokráciában él. Az olimpia a versenyzők teljesítményét hivatott ünnepelni, és nem az a tét, hogy melyik ország tudja jobban kizsákmányolni a fiatal sportolókat, illetve becsapni a NOB-ot.

ITT OLVASHATÓ

SÜLT VÉR ÉS TÜCSÖKCOMB, NÉMETH ÉS KÖVÉR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.02.20.

A Fidesz a NER élcsapata. Miként elődje, az MSZMP volt a munkásosztályé, ha élnek még olyanok, akik emlékeznek az Orbán előtti időkre, amellyel csak az volt a baj a kedves vezető kijelentése szerint, hogy nem ő terpeszkedett a trónon. Most azonban már teljesült az ifjúkori vágy, ott ül az erkély mélyén, él és uralkodik örökkön örökké, ámen. Mindeközben azonban a Fideszben is vannak az élnél is élebbek, a krém a pártban, a különösen szépek és okosak, mint amilyen például Németh Szilárd vagy épp Kövér László. (Hogy a többit ne is említsük, csak szőr mentén Kósát.)

Iránymutató bóják ők, útjelző cövekek a vérzivatarban, akikre figyelünk, isszuk szavukat, akik megszabják, mit véljünk a világról és mit együnk benne, velős pacalt például vagy férgeket. Pár héttel ezelőtt a kedves vezető ipponnal diadalmaskodott egy malac fölött, mint maga is beszámolt róla kockás ingben, munkásmellényben és gumicsizmában, de nem tudtuk még akkor (akkor még nem tudtam, by: Pelikán), hogy a röfi leipponozása a magyari nép ünnepe, nemzetkarakterológiai aktus. Ahogyan a futball művészet és a disznósajt készítése hasonlatos egy vakcináéhoz.

Mert az éjszaka sosem ér véget. Ugyanis mélységes mély nem a múltnak kútja, hanem a setétség, ami például Kövér pedellus fejében bugyog, mint az olvasztott szurok. Tőle tudjuk, hogy a disznóvágás ünnep volna, mert az akasztós ember ilyen ünnepen volt, mint ahogyan Németh Szilárd is onnan jelentkezett be. Képen mutatta, hogy vért zabál hagymával, ami már ünnep a köbön, és Németh eledeleit ismerve még a jobbak közül való. Ennek van hagyománya, irodalma mintegy, nem úgy, mint azoknak, amelyekkel rendre megjelenik, de mind egyformának mutatkoznak.

Németh a Fidesz gourmet-je, szakácsművészete viszont abból áll, hogy zsírt és paprikát olvaszt össze akármivel, a lényeg pedig, hogy legyen benne chili. Ehhöz képest a sült, hagymás vér egy letisztult eledel, de most nem recepteket cserélünk a hajdani rezsikirállyal – manapság honvédő –, hanem, hogy elcsodálkozzunk a szervilizmusán. Orbán olyat nem bír tenni, amit kis fáziskéséssel Németh ne másolna-utánozna. Ha doktorminiszterelnök et. röfikkel küzdősportol, akkor Németh is disznóölésre megy, ez olyan törvényszerűség, mint hogy lapos a föld, és a peremén tudjuk lógázni a lábunkat.

Németh Szilárd a disznóölés mint magyari DNS formája, külső, pufók burka mintegy, ezzel szemben Kövér László a tartalom, aki megadja a filozófiai mélységét a röfidzsúdónak (vö: ippon). Kövérnek azonban mindenről, mindig ugyanaz jut eszébe. Mint a kanos kamasznak a leányok illatosos kertje, pedellus et. hasonképp bírja a kolbászban meglátni a kommunistát, a csülökben a liberálist, és ezeket egységben szemlélve nemzethalált vizionálni, hogyha nem ölünk többet disznót, buzik lesznek a fiaink. Úgy nagyjából ez volt az esszenciája a tegnapi delíriumnak...

ITT OLVASHATÓ