2022. február 2., szerda

RÁADÁS: FEKETE KÖNYVEK: KORRUPCIÓ MAGYARORSZÁGON 2010-2018 - KORRUPCIÓ ÉS AZ ÁLLAM FOGLYUL EJTÉSE MAGYARORSZÁGON

TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG
Szerző: CIVITAS INTÉZET és TI MAGYARORSZÁG
2021.


TARTALOMJEGYZÉK



ELŐSZÓ


DARON ACEMOĞLU: A KORRUPCIÓ ÁRA 


I. A KORRUPCIÓ TERMÉSZETE, MECHANIZMUSAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

1. Jogállami rombolás és közhatalmi visszaélések.
2. A korrupció hatása a gazdasági fejlődésre .
3. A közbeszerzési rendszer és az uniós források elosztásának korrupciós fertőzöttsége 
4. A média gyarmatosítása 


II. KORRUPCIÓ A GYAKORLATBAN

II.1. Az erőforrások átcsoportosítása, avagy „amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz  
       legfőbb politikája” 

1. A választások közeledtével alapítványokba játsszák át a közvagyont
2. A Külügyminisztérium különös lélegeztetőgép-biznisze
3. A kormányzatig nyúlnak a kínai vakcinabeszerzés csápjai 
4. Különleges jogrendben, különleges gazdasági övezetek által fosztják ki az ellenzéki 
    városokat 
5. Közpénzmilliárdok a kamupártoknak

II.2. A „pártállam” vezetői és rokonságuk 

 6. Lázár János batidai kastélya
 7. Pénzeső Matolcsy Ádámnak
 8. Több mint 15 milliárdot keresett az Orbán család 2014 óta 
 9. Orbán Viktor repülései 
10. Az Orbán-hacienda Hatvanpusztán 
11. Rogán Antal új felesége családjának bizniszei 
12. Rogán-Gaál Cecília páratlan üzleti sikerei
13. Szijjártó Péter Szíjj László luxusjachtján
14. Kósa Lajos, a fideszes politikus, aki Európa egyik leggazdagabb embere akart lenni 
15. Hetvenhét milliárd a vadászati világkiállításra, amely nem is világkiállítás

II.3. Ügyeskedők, üzletelők, nagy megúszók

16. Nyom nélkül felszívódott az állammal üzletelő, milliárdos károkat okozó Balogh Sándor  17. Borkai Zsolt ügyleteiből nem lett vádemelés, csupán lemondásra kényszerült
18. Tízlakásos házára a CSOK-ot is felvette a polgármester
19. L. Simon László panziójának trükkös dupla támogatása
20. Milliókat hozó polgármesteri kiváltság
21. Varga Judit ingatlanügyei 
22. Kispesti szocialista üzelmek
23. Évek óta elkerüli a börtönbe vonulást az elítélt expolgármester

II.4. Az új magyar burzsoázia indiszkrét bája

24. Mészáros Lőrinc 500 milliárdja
25. Százmilliárdok a vidéki turizmusra, haveri alapon 
26. Kínai gigahitelből korszerűsítik a Budapest–Belgrád vasútvonalat
27. Mátrai Erőmű – Mészáros Lőrincnek rekordnyereség, az államnak rekordveszteség
28. Cseh repülőgépgyárat vesz a Habony Árpád köréhez sorolt befektető
29. Semmi sem tudta útját állni a Fertő-tó letarolásának
30. A választások előtt gyorsan koncesszióba adják az autópályákat
31. Harmincöt évre vihetik az összes szemetet
32. Évtizedekre előre leosztották a lapokat a fővárosi kaszinókban
33. Fudan: kínai elitegyetem magyar pénzből

II.5. Bűn és bűnhődés

34. Belebukhatnak a visszás turisztikai fejlesztésekbe a badacsonytomaji vezetők
35. Keszthelyi iskolapélda az uniós pénzek elherdálására
36. Strand uniós pénzből, ahol tilos fürdeni
37. Minden támogatást visszaköveteltek Sümegtől
38. Milliárdos csalással vádolják Simonka György fideszes parlamenti képviselőt
39. A vád szerint európai uniós pályázati forrásokkal élt vissza Boldog István
40. Mengyi Voldemort a VIP-börtönben
41. Súlyos ítéletek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egykori vezetőinek perében
42. Lebukott az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Nagy János
43. Hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják Ódor Ferencet
44. Töröcskei István becsődölt Széchenyi Bankja 
45. A Matolcsy-rokon bankjának bedőlése
46. Antall Péter csúcsfizetése, nepotizmus és pazarlás az Antall József Tudásközpontban
47. Milliárdokat szervált el a Magyar Tenisz Szövetség
48. Kuna Tibor reklámcégeinek tündöklése és bukása
49. Bige László „műtrágyakirály” vesszőfutása
50. Joób Márton, az áfacsalási ügybe keveredett önkormányzati képviselő

SAJÓ ANDRÁS: A JOGÁLLAMISÁG HELYREÁLLÍTÁSA

ZÁRSZÓ




PÉNZÉRT ÉLETET – ÍGY NÖVESZTI NAGYRA A KORMÁNY A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.02.02.


Az elviselhetetlen hosszúságúra nőtt várólisták miatt tömegek vándorolnak a magánegészségügybe, hogy pénzért vegyék meg azt, amit a járulékukért egyszer már megvásároltak. Hova jutott a magyar egészségügy 12 év alatt azzal, hogy alapjaiban fordították ki a sarkaiból? Százmilliárdokból újultak meg a kórházak, eltűnt a hálapénz, történelmi béremelés történt, mégis a magánrendelőkbe áramolnak a betegek. Közben még a visegrádi négyek mögött is leszakadtunk a közegészségügy finanszírozásában, és a magyarok költik a legtöbbet zsebből a gyógyulásukra. De miért támogat az állam fizetős magánegészségügyi szereplőket százmilliókkal, ahelyett, hogy az általa fenntartott egészségügyet rakná rendbe?


A várólisták hossza

A várólisták jelzik, milyen a közfinanszírozott egészségügy ellátásokhoz való hozzáférés. Ha a várakozási idő hosszú, az egészséget veszélyeztető, azzal az állam a magánszolgáltatókhoz tereli a biztosítottakat. Az elmúlt években pontosan ez történt.

Nem azért, mert az emberek inkább fizetnek, csak ne kelljen súlyos betegként reggel héttől délután kettőig várni, hogy sorra kerüljenek. Nem is a kényelemért, mert bőr fotelben szeretnének pihenni egy magánklinikán a beavatkozás után. Az ok egyszerűbb: nem akarnak hónapokig, évekig fájdalomban, mozgáskorlátozással vagy súlyos szívbetegséggel élni. Magánorvoshoz fordulnak, mert egyébként hosszú ideig ellátatlanok maradnának.

A Fidesz hatalomra kerülése előtt, még a Heti Válaszban összesítettük a leghosszabb kórházi várakozási időket, sokkoló volt már akkor is. A hat legkirívóbb adat közül most vasárnap még úgy találtuk a NEAK honlapján, hogy öt esetében hosszabb a várakozási idő, mint 2010-ben volt. Kedden este azután meglepve vettük észre, hogy megszüntették az országos várólistát: egyetlen adatot sem találtunk a vasárnap még elérhetőkből. Már csak azt közli az egészségbiztosító, mennyi volt a várakozási idő az elmúlt hat hónapban egy-egy térségben vagy intézményben. Vagyis nem egy jövőbeni adatot hoz nyilvánosságra (ami a várólista lényege), hanem egy múltbelit.

A sor így sem rövid: gerincstabilizálóra a leghosszabb várólistájú intézményben az elmúlt hat hónapban műtöttek 623 nap alatt kerültek sorra. Csípőprotézisre 1181 napot vártak. Hasi műtéteknél 108 napot kellett várakozniuk, szürkehályognál 836 napot, nyitott szívműtétnél 374 napot...

MEGTÖRNI A KÖRT

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.02.


Néha úgy érzem, teljesen szerencsefüggő, hogy kivel sikerül elmozdulni, és ki az, aki marad a nyomorúság átörökített körében. Mondhatnám, mert bizonyára jól hangzana, hogy képesség- vagy tehetségfüggő, és a tehetség mindig utat tör magának; vagy, hogy a családi háttér a meghatározó. Vagy azt is, hogy személyiségfüggő a dolog, hogy milyen erős az akarata, a motivációja valakinek. De jól leírható, megcáfolhatatlan tényező-együttállást a sikerhez nem tudok felállítani. Mindenre van ugyanis példa. Van, aki a jövője szempontjából teljesen értelmezhetetlen közegből végigcsinálja, másnak minden adott, mégis félrecsúszik. Nem lehet tudni, kiből mi lesz. Épp ezért nem hagyhatunk el senkit. Minden gyereknek meg kell adni az esélyt, hogy azzá válhasson, ami lehetne.

Amikor a kislánnyal találkoztam, harmadikos volt. Már többször osztályt ismételt, betöltötte a tizenegyet is. Nem túl jó dolog idősebbnek lenni az osztálytársaknál, és meg is volt a skatulyája az osztályban; talán épp ezért nagy motivációval vetette bele magát a rajzolásba. A jó feladatok adta gyors sikerélmény pedig csak húzta tovább.

A családjából semmilyen támogató hatást nem kapott. Hatgyerekes család, zűrös ügyek, elhanyagolás, minden volt, és a minták nála is erősen rögzültek. Szociális készségekben mindenképp: a konfliktuskezelése, önmaga pozicionálása a többiek között nem erősítette, hogy bárki pozitívan forduljon felé. Se gyerek, se pedagógus. Tanulási nehézségei is voltak, halmozódó problémákkal. Az ilyen gyereket nem szereti az iskolarendszer. Legtöbbször továbbgörgetik, főleg, ha már sokszor bukott, hogy végül alapkészség-hiányosan fejezze be a sulit.

Nem is tudom, mitől kerültünk közelebb egymáshoz. Talán úgy érezte, nálunk „tiszta lappal” indulhat, vagy csak a bátorításom hatott rá. Tény, hogy az első pillanattól szárnyalt az órákon...

MIT ÜZEN AZ ELLENZÉK SZAKPOLITIKAI KABINETVEZETŐINEK NÉVSORA?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.02.02.


Papíron persze nem árnyékkormányt, hanem csak annak a huszonhat szakpolitikai kabinetvezetőnek a nevét hozta nyilvánosságra az ellenzéki összefogás, akik egy esetleges ellenzéki győzelem esetén az új kormány programját hivatottak előkészíteni. Ahogyan az összefogásban résztvevő politikai erők világnézete is sokféle, úgy a megnevezett szakértőket is nagyon nehéz volna egységesen akár bal- akár jobboldali jelzőkkel minősíteni. Mikecz Dániel politológust, a Republikon Intézet vezető kutatóját faggattuk: mit üzen az ellenzéki választóknak ez a névsor? Milyen „színezetű” kormány kaphatna egy sikeres tavaszi választás után felhatalmazást a NER leváltására?


„Nem kellett ahhoz kiadni a közös miniszterelnök-jelölt felkészülését segítő vezető tanácsadók névsorát, hogy tudni lehessen, Márky-Zay Péter gazdasági elképzelései sok szempontból eltérnek a mögötte álló pártok ízlésétől” – fogalmazott a politológus. Annál liberálisabb gazdaságpolitikát képzel el, mint amilyen akár az LMP, a Párbeszéd, vagy az MSZP baloldali világnézetéhez illene. A gazdasági területért felelős szakértői, mint például Bod Péter Ákos, vagy Király Júlia, inkább a klasszikus értelemben vett liberális gazdasági iskolát képviselik. Ezzel szemben a szociális terület „felelőse” Kanász- Nagy Máté, az LMP társelnöke, vagy Komjáthi Imre, akire a szakszervezeti és munkaügyi kérdéseket testálták, markánsan baloldali gondolkodásúak. Ez a szakértői csapat is nagyjából tükrözi azt a véleménypluralizmust, ami az ellenzéki összefogásban megjelenik. Mikecz Dániel ezt nyomatékosította is, mint mondta, ezek az emberek „pártok politikusai”, ami persze nem zárja ki, hogy a tanácsadók körében ne volna helyük az egyik párthoz sem köthető szakembereknek. Amit ő személy szerint is jó jelnek tekint, hiszen azt jelzi, a korábbi ellentétek feloldódóban vannak, a közös munka került előtérbe...

FÉLELEM ÉS RETTEGÉS BUDAPESTEN I MONOSZKÓP TEREPMUNKA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.02.



A Monoszkóp Terepmunka első adásában eltöltöttünk egy teljes napot a Magyarország Megmentelek Egyesület (MAME) tagjaival: vezetőjük, Rékasi Zsigmond ligetvédőként és ellenzéki aktivistaként vált ismertté még 16 éves korában, azóta megalapította a rendvédelemmel foglalkozó MAME-t. Az országos politikát teljesen maga mögött hagyta, helyette társaival a budapesti éjszakában járőrözik és figyeli az általuk “gettósoknak” nevezett embereket. Rékasi szerint céljuk a közrend védelme, törvényes és tiszta eszközökkel.De mekkora is a baj a budapesti éjszakában?Mit is jelent és milyen elveket képvisel az őrszolgálat? Milyen viszonyt ápolnak a hivatalos szervekkel?Milyen elvek és ideológia van a Kossuth-címerrel felvarrt fekete egyenruha mögött?Budapest hősei, karitatív polgárőrök vagy megfélemlítő rendpárti egyenruhások?Tóth Jakab legújabb adásában ezeket a kérdéseket járja körbe.

ELŐRE KELL NÉZNEM, AHOVA ÉN KÉSZÜLÖK

VISZONT.HU
Szerző: POPPER GÁBOR
2022.01.31.


2013 novemberében Endre barátomról kiderült, hogy gyomorrákja van. Endre számomra olyan volt, mint egy testvér. 1966-ban kerültünk egy osztályba az általánosban. Barátságunk 1972-ben kezdődött és tartott Endre haláláig. Napi kapcsolatban voltunk, állítólag egy burok alakult ki körülöttünk, ahova nagyon nehéz volt betörni. Mi ezt nem éreztük, de nem tudtuk elképzelni a napokat egymás nélkül. Azóta sem hiszem el, hogy már nincs közöttünk, hiányát minden nap érzem.


Amikor kiderült betegsége, közösen úgy döntöttünk, hogy beszélgetünk, amíg lehet, és én rögzítem ezeket a beszélgetéseket. Azt reméltük és most is azt remélem, segít azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, segít a hozzátartozóknak megérteni a beteg helyzetét, gondolkodását. Tisztelegve egyben Örkény: Rózsakiállítás című kötete előtt...

„EZ VEGYTISZTA TUDOMÁNYELLENESSÉG” – BÁLINT CSANÁD RÉGÉSZ, AKADÉMIKUS AZ ÁRPÁD-HÁZI KIÁLLÍTÁS ÁTÍRÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.02.01.


Tudományosan érthetetlen változtatásokat hajtanak végre a Királyok és szentek című kiállításon – mondja a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, akadémikus. Az ELKH (azelőtt MTA) Régészeti Intézet korábbi igazgatója is aláírta a minap megjelent nyilatkozatot, mellyel a tudomány legmagasabb szintjéről ítélték el az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített Árpád-koros kiállítás kurátorainak indoklás nélküli leváltását és a koncepció módosítását.


Január közepén a Válasz Online elsőként írta meg, hogy Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette a márciusban megnyitó nagyszabású nemzetközi Árpád-kori kiállítás kurátorait, és ezt követően a teljes szakmai irányítás a Magyarságkutató Intézet kezébe került. A történtek miatt a kiállítási katalógus eredeti szerzőgárdája szinte egy emberként vonult ki a projektből. Cikkünk megjelenésének hetében közöltük az ügyben érintett 25 történész, régész, levéltáros, muzeológus és más kutató közös közleményét, majd a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által elfogadott szolidaritási nyilatkozatot is. Utóbbi aláírói közt volt Bálint Csanád régész, professor emeritus, a kora középkori Kárpát-medence elismert kutatója. Mivel kompetenciájába esik a botrány közepette felvetődött több tudományos kérdés, és mert a múzeumi világban von Haus aus otthon van, a kialakult helyzet értékelésére kértük...

TOVÁBBRA IS MILLIÓKAT KERES NAPONTA SCHADL GYÖRGY ÉS KÖRNYEZETE

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.02.02.


A hazai végrehajtó szakma irányítását nem könnyű egyik napról, a másikra gyökeresen megváltoztatni, de a korábbi korrupt rendszert kritizáló végrehajtók azért azon nagyon ki vannak akadva, hogy az eddigi vezetők továbbra is hatalommal bírnak, ellenőrzéseket folytatnak, pályázatokat írnak ki.


Nekem hiszel, vagy a szemednek? A viccbeli hűtlen férj kérdése juthat eszünkbe, amikor a hazai végrehajtó szakma vezetéséről feltesszük a kérdést: az ártatlanság vélelme a fontosabb, vagy joggal feltételezzük, hogy nem mentek tisztán a dolgok a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (MBVK)? Hiszen Schadl György elnök ügyeiről a 444.hu cikksorozata révén naponta új részleteket ismerhetünk meg.

Az MBVK-nál minden változatlan

Álnaiv a kérdés, hiszen tényleg izgalmasabbnál izgalmasabb, egyben sötétebbnél sötétebb részleteket közöl a sajtó a lehallgatási jegyzőkönyvekből.

Ugyanakkor az MBVK-t továbbra is ugyanaz a vezetés irányítja, mint korábban és a végrehajtói kör zöme is vagy közvetlenül, vagy helyetteseken keresztül, de működteti az irodáját, és mindenki vígan termeli a bevételeket.

A vezető hazai végrehajtókra rálátó kollégáik szerint eltérőek a státuszok, vannak, akik teljesen ártatlanok, tisztességesen végezték eddig is a dolgukat, van, aki lábpereccel, de szabadon lehet, van, akinek három kisgyermeke van, ezért lehet otthon, de akad olyan is, aki „együttműködött a hatóságokkal”.

Mindenesetre maga Schadl továbbra is előzetes letartóztatásban van (az ügy másik kulcsfigurája, Völner Pál államtitkár szabadlábon védekezhet), zajlik a nyomozás, és a Schadllal kapcsolatba lépő különböző emberek tettei miatt is belső vizsgálatok indultak (lásd cikkünk végét)...


ENNEK SEMMI KÖZE A SZERETETHEZ, CSAK A BIRTOKLÁSHOZ ÉS A KONTROLLHOZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2022.02.02.


Meggyilkolta 19 éves feleségét egy 22 éves jászladányi férfi. Veszekedés után késsel támadt a nőre december 30-án. Másnap, szilveszter éjjel, egy szabolcsi településen egy férfi megfojtotta feleségét, majd megpróbált öngyilkos lenni. Öt nappal később a saját fia végzett egy idős asszonnyal. Hetente kerül be a híradásokba hasonló tragédia, mégis alig esik szó arról, hogy százezreket, főként nőket és gyermekeket érint a családon belüli és a párkapcsolati erőszak Magyarországon. Kikből lesznek a bántalmazók? Mi motiválja őket? Milyen eszközöket vetnek be, hogy megtörjék a partnerüket? Dr. Wirth Judit jogász több mint húsz éve foglalkozik a témával, és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Nane) önkénteseként évtizedek óta igyekszik segíteni az áldozatokon. A Szabad Európa párkapcsolati erőszakkal foglalkozó kétrészes podcastjának első részében a bántalmazókról beszéltünk. Ennek szerkesztett változatát olvashatják...

A MAGYAR KORMÁNY NEM TÁMOGATJA A HIBRID OKTATÁST, DE A TANÁROK KÉNYTELENEK ÍGY TANÍTANI

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2022.02.02.


Az ellen, hogy a közoktatási intézmények legyenek a következő covidhullámok melegágyai, a szakértők szerint a hibrid oktatás bevezetése lenne a legjobb megoldás. Csakhogy a hazai iskolákban sem a módszertani tudás, sem a legalapvetőbb eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. A kormányzati oldalról a legkevésbé sem támogatott újításoktól pedig a pedagógusok, a szülők és a diákok is idegenkednek.


Táblára irányított laptopkamera, amin keresztül a diák otthonról követheti, amit a tanár felír – ez lenne az oktatás jövője? A hazai oktatás nemcsak szemléletében elavult, amennyiben gyors és átfogó reformokra lenne szükség, hogy valóban 21. századinak lehessen nevezni, hanem az iskolák technológiai felszereltsége is komoly fejlesztést igényelne. Bár a tanárok a covidjárvány első hulláma óta sok esetben kényszerültek az online térbe átvinni a hagyományos osztálytermi rutinjaikat, azért minden nehézség ellenére itt-ott történt valódi innováció is. A magyar kormány azonban nem nyújtott valódi iránymutatást az iskoláknak abban, hogyan lehetséges úgy tanítani egy osztályt, hogy annak tanulói közül néhányan az iskolában, míg mások otthon próbálják tartani a lépést a tananyaggal.

Az oktatásban élenjáró országok mindez idő alatt pénzt és energiát nem kímélve igyekeztek kidolgozni a vegyes (hibrid) oktatás módszertanát. Az erre irányuló fejlesztésre Magyarországon sem infrastruktúra, sem kormányzati elköteleződés nincs, pedig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint kifejezetten előnyös lenne: csökkenthetné a megbetegedések számát, biztonságosabbá tehetné a tanítást a diákok és a tanárok számára is. Az már csak hab a tortán, hogy akár a mozgáskorlátozott diákok integrációját is elősegítené, így jobb esetben még járvány sem kellett volna ahhoz, hogy a technológiai fejlődés a 21. századi oktatás szolgálatába álljon. Kamerákkal, térmikrofonokkal, okostáblákkal mindenesetre nemcsak a tantermekben ülők számára lenne élvezetesebb a tanítás, hanem az online csatlakozók is látnák és hallanák a teremben zajló folyamatokat, zökkenőmentesen és teljes értékűen tudnának kapcsolódni az órákhoz, miközben a covidjávány egymást követő hullámai miatt tartósan magas maradhat azoknak a száma, akik a tantermeken kívül kénytelenek maradni.

Mi fán terem a hibrid oktatás?
...

PUTYIN NEM ADOTT SEMMIT, DE ALAPOSAN HASZNÁLTA A HOZZÁ LÁTOGATÓ ORBÁNT

HVG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2022.02.02.


Orbán Viktor olyan eredményeket ért el Moszkvában, amelyek már el voltak érve, be kellett érnie néhány homályos ígérettel. Cserébe végig kellett hallgatnia, ahogy Putyin elmondja: Magyarország nem is lehetne a NATO tagja.

Az előrebocsátott tematika szerint elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalni utazott Moszkvába, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz Orbán Viktor. A gazdasági fókuszt maga a miniszterelnök hangsúlyozta, nem véletlenül: a látogatás rendkívül kényes geopolitikai pillanatban történt, amikor nem zárható ki, hogy Oroszország nyílt katonai intervenciót hajtson végre a Magyarországgal is szomszédos Ukrajna ellen. Egy ilyen helyzetben (is) érdemes a súlyos, ám az utóbbinál mégis nagyobb sikerrel kecsegtető kérdéseket említeni a hazai közvélemény előtt.

Kinek mit intézett a kormánya

A szürreálisan hosszú asztalnál folytatott – Orbán szerint annál mélyebb – tárgyalást követő sajtótájékoztatón a felek szerint valóban elsősorban gazdasági kérdésekről esett szó:

- a hosszú távú gázszerződés újratárgyalásáról,
- a paksi bővítésről,
- a légi kapcsolatok sűrítéséről,
- egy orosz–magyar vasúti áruszállító vegyesvállalat létrehozásáról,
- az orosz koronavírus-vakcinák magyarországi gyártásáról,
- mezőgazdasági fejlesztésekről.

Egy mondatban összefoglalva, hogy mire jutottak a felek: konkrétan semmire, egyik ügyben sem hangzott el konkrét új ígéret, nem lettek kitűzve céldátumok, nem írtak alá szerződéseket. Persze bármilyen ügyben van súlya annak, ha országok vezetői a legfelsőbb szinten tárgyalnak róla, és akár szóban megállapodnak. De ha már a paksi bővítésnél tartunk, arról nem egyszer tárgyalt már Orbán és Putyin – az arról és a hosszú távú gázszerződésről szóló megállapodás is egy ilyen moszkvai viziten köttetett a 2014-es választások előtt nem sokkal –, az új erőmű építése mégsem kezdődött még el...

2,8 MILLIÁRD FORINT EU-S TÁMOGATÁS ÚSZOTT EL A BUDA-CASH CSŐDJE MIATT, A MINISZTÉRIUM HALLGAT AZ ÜGYRŐL

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.02.02.


Csaknem tíz évvel ezelőtt több milliárd forint európai uniós támogatást nyert el az EU-Fire cégcsoport, hogy geotermikus erőművet fejlesszen Békés megyében. A 24.hu kiderítette, a támogatásból 2,8 milliárd forint úszott el a Buda-Cash csődjével. A Battonyára tervezett létesítmény nem is fog megépülni, mint ahogy a Kiskunhalasra tervezett erőmű sem, ahol 1,3 milliárdot szántak kútfúrásra, de kiderült, hogy a térség nem alkalmas a beruházás fogadására. A cégcsoport Mosonmagyaróváron 2,6 milliárdos vissza nem térítendő támogatásból hozna létre erőművet, aminek átadását 2018 végére ígérték, ám azóta sem épült meg. A Pénzügyminisztérium 7,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás megítéléséről döntött az elmúlt két évben az EU-Fire Kft. számára. Közben a cég luxusautó-flottája is gyarapszik.

Csaknem 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás veszett oda a Buda-Cash Brókerház, illetve az annak érdekszférájához kapcsolódó DRB-bankcsoport csődjével – erősítette meg a 24.hu információját az összeg kedvezményezettje, az EU-Fire EGS Hungary Kft.

A társaság még 2012-ben nyert el majdnem 40 millió eurót geotermikus erőmű fejlesztésére, amiből állításuk szerint 23,6 millió eurót (jelenlegi árfolyamon számolva több mint nyolcmilliárd forintot) kaptak meg. Ebből a pénzből veszett oda 2,8 milliárd forint, amikor 2015-ben a Buda-Cash és a vele összefüggésbe hozható bankok becsődöltek. Az Opten cégadatbázisában az látszik, hogy az EU-Fire EGS Hungary Kft.-nek 2013 októberétől volt számlája a DRB-csoporthoz tartozó Dél-Dunántúli Takarék Zrt.-nél, ami 2015 márciusában felszámolás alá került...

„UGYANAZ A SZEREPE A NER-BEN A KORRUPCIÓNAK, MINT AZ AKVÁRIUMBAN A VÍZNEK: MEGDÖGLENEK A HALAK, HA NINCS”

TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG
Szerző: TI
2022.01.27.


Egy online rendezvény keretében mutatta be a Transparency International (TI) Magyarország a Korrupció Érzékelési Index 2021-es eredményeit, valamint az ezzel egy időben megjelentetett Fekete Könyv második kötetét. Ez alkalomból a hazai közállapotokat egy kerekasztal beszélgetés keretében értékeltük, amelyen meghívott vendégeink egyúttal a rendszerszintűvé vált korrupcióból való lehetséges kitörési módozatokat is megvitatták.

Szociológiai szempontból részben eredményesnek tekinthető Magyarország elmúlt bő egy évtizedes fejlődése, azonban az már nehezebben eldönthető, hogy az a magyar politikai rendszer autokrata jellegéből, vagy az elmúlt évek gazdasági növekedésből következik, vélekedett Szabó Andrea. A szociológus ezzel arra a moderátori felvetésre reagált, miszerint egy autokrácia, vagy orbáni szóhasználattal élve egy illiberális demokrácia jobb teljesítményt ér-e el, mint a szabad versenyt, és egyenlő feltételeket teremtő politikai berendezkedés. A TK PTI igazgatóhelyettese elmondta: elsősorban a társadalom közép- és felsőbb rétegei érezhették azt, hogy az anyagi helyzetük javult a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, ez pedig részben a kormányzati intézkedéseknek, a családtámogatási és egyéb döntéseknek köszönhető.

Szabó szerint minimálisan az alsóbb rétegek helyzete is javult, ők azonban többségében csak alacsony hatásfokú és termelőképességű szakmákba tudnak belépni, de mégis azt érezhetik, hogy a semmihez képest ez valamivel mégiscsak több. A társadalom legalján helyet foglaló legszegényebb rétegek esetében ezzel szemben egy teljes konzerválódás látszik, ők az elmúlt évtizedben egyáltalán nem tudtak kitörni a sanyarú helyzetükből.

A Civitas Intézet tanácsadója az elhangzottakra reagálva felvetette: ha Szabó az egyes társadalmi rétegek helyzetének javulásáról szóló megállapítása helyes, miként lehetséges az, hogy több mint másfél évtizedes uniós tagságot követően Magyarország napjainkban is az európai közösség legszegényebb tagállamai közé tartozik? Teplán István szerint ez azzal magyarázható, hogy az Orbán Viktor kormányfő a Kádár-korból átvett politikai üzenetet felhasználva elhiteti a társadalom nagy részével, hogy egyre jobban élnek, miközben az ország leszakadóban van a régiós társaihoz képest, miközben rengetegen, mintegy 6-800 ezren élnek jelenleg is az uniós szegénységi küszöb alatt.

Bod Péter Ákos hozzászólásában kiemelte: nem meglepő az autokratikus rendszerek kiépülése a gazdasági peremvidékeken, ezekben a térségben a magországokhoz képest a kapitalizmus a csúnyábbik arcát mutatja. A közgazdászprofesszor szerint ellentmondásos a kérdés megítélése, hiszen a gazdaságban mára már általánosan jelen lévő, és jelentősen túlárazott beruházásokra költött összegekből több projektet lehetne megvalósítani. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kiemelte: maga a túlárazás jelen formájában beépül a GDP-adatokba, emellett pedig konkrét jövedelemként jelenik meg a túlárazások haszonélvezőinél, ez a jövedelem ezt követően pedig legálisan kezd mozogni a gazdaságban, és abból újabb beruházásokat hajtanak végre a korrupcióval terhelt beruházások kedvezményezettjei. Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet az általa leírt folyamat negatív hatásaira is, hiszen a kiterjedt korrupció romboló hatással van a társadalmi normákra és az üzleti erkölcsökre egyaránt...

KOMOLYAN IS LEHETNE VENNI A KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.02.02.


Tegnap nulla órától nyilvánosak az országgyűlési képviselők vagyonbevallásai. A Transparency International (TI) azonban már tegnap közzétett egy nyilatkozatot, amelyben erős kétségeit fejezte ki e bevallások gyakorlati hasznával kapcsolatban. A szervezet emlékeztetett például arra: a jelenleg súlyos korrupciós vádakkal illetett Völner Pál, volt igazságügyi államtitkár korábbi vagyonnyilatkozataiból még csak következtetni sem lehetett arra, hogy valami nincs rendben az anyagi gyarapodása körül. De a kormány néhány tagjának luxusutazásai sem indokolhatók a jövedelmi helyzetük alapján. A korrupcióellenes civil szervezet magyarországi jogi igazgatójával, Ligeti Miklóssal, a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenérzéseikről beszélgettünk.


Önök szerint mi a baj a vagyonnyilatkozat intézményével?

Hadd kezdjem azzal, hogy gratulálok Rogán Antalnak, akinek újabb 400 milliót hozott tavaly a találmánya.

Némi malíciát érzek ebben. Mi a probléma a miniszter úr találmányával?

Olyan ez, mint amilyen a régi világban a kártyanyereség volt. Ha valaki nem tudott elszámolni a hirtelen gazdagodásával, akkor azt mondta: kártyán nyertem. Ez akkoriban elfogadott dolog volt, hiszen mindenki tudta, hogy az urak kártyáznak és bizony néha nagyon komoly tétekben játszanak. Ma már nehezen lenne hihető egy ilyen magyarázat, viszont a találmány az tökéletes erre. Még csak az sem kell, hogy bejelentsék a találmányi hivatalban. Annyit ér, amennyit a felhasználó fizet érte. De visszatérve a képviselői vagyonnyilatkozatokra, azokból csak egy dolog derül ki biztosan: az, hogy a bevallottnál nincs kevesebb vagyona a politikusnak. Úgy is mondhatnánk: ez egy anyagi minimum szintet jelöl. Azt azonban nem tudhatjuk meg, hogy valójában mekkora vagyonnal rendelkeznek...

PUTYIN OKOSABB A HÁBORÚNÁL?

G7.HU
Szerző: FELEDY BOTOND
2022.02.01.


Mostanra a médiazaj, a látható eseményekről való túltudósítás és a zárt ajtók mögötti döntések miatti információs szegénység nyomán az Ukrajna körüli konfliktus komplex térképe egyre bonyolultabb. Épp ezért először a feszültség forrásait három oldalról vizsgálja meg e cikk, mivel az orosz-ukrán, az orosz-amerikai és a globális viszonyok hatásai is tükröződnek az ukrán helyzetben.

A konfliktus három rétege

1. Az orosz-ukrán viszony

Oroszország 2014 óta számos politikai cselt és műveletet bevetett azért, hogy Kijevben visszaszerezzen valamit befolyásából. Ezek a kísérletek rendre elbuktak, miközben persze oroszbarát oligarchák – Putyin személyes ismerőseivel együtt – a mai napig jelen vannak az országban. Mégis, a Kreml szempontjából Ukrajna veszélyesen kezdett eltávolodni. Zelenszkij elnök első éve alatt a retorikában és a gyakorlatban egyaránt közeledés volt látható, ez a trend viszont 2021 nyarán homlokegyenest megfordult, és a kapcsolat végérvényesen bedőlt a két szomszéd közt, ezzel az utolsó politikai szalmaszál is eltört.

Három orosz televíziós csatorna betiltása, egyes orosz online újságok elérhetetlenné tétele, Medvedcsuk – Putyin-közeli ukrán képviselő, „üzletember” – házi őrizete, a nyugati fegyvertranszportok fogadása mind azt mutatták a Kreml számára, hogy a politikai kísérletei kifulladtak. Hiába nem került soha hivatalosan tagjelölti státusba Ukrajna a NATO-nál (csak politikai ígéret hangzott el a 2008-as bukaresti NATO-csúcson), hiába nem telepítettek fejlett technológiájú rakétákat az ország területére a NATO-tagállamok gyáraiból (legfeljebb hazai gyártású, kis hatótávolságú rakéták vannak az ukrán seregben), mégis azt érzékelhették, hogy az ukránok lassan, de biztosan a nyugati tábor felé húznak.

Ez hosszútávon egy olyan ukrán sereghez vezethet, amellyel szemben már nem lenne egyszerű az orosz győzelem. Az ukrán-orosz határ pedig aggasztóan közel fekszik Moszkvához. A klasszikus fegyverkezési dilemma ütötte fel a fejét: ha Ukrajna tovább fegyverkezik, egyre nehezebb lesz vele szemben orosz fenyegetést érvényesíteni a katonai szinten. Tehát ma kisebb a katonai áldozat, mint pár év múlva lenne – persze szigorúan csak katonai nézőpontból mérve ezt. Hasonló dilemma rúgta be az első világháborút: amikor a másik fegyverkezéséhez képest direkt korábbra időzítik a saját támadásukat.

Végül, Putyin híres mondása, miszerint a 20. század legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió összeomlása volt, jól mutatja, hogy regionális hatalomként akar viselkedni az ország, befolyását nemzetközileg akarja elfogadtatni az egykori szovjet tagállamokban...

KSH: LÁSSUNK TISZTÁN A BÉRSTATISZTIKA KÉRDÉSÉBEN!

PORTFOLIO
Szerzők: JANÁK KATALIN, SZŐKÉNÉ BOROS ZSUZSANNA
2022.02.02.


Az utóbbi időben több cikk is foglalkozott a különböző bérstatisztikai mutatókkal, módszertanokkal. Fontos mutató, érdemes tehát tisztán látni!


2010 és 2020 között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 99%-kal, a medián keresete pedig ennél nagyobb mértékben, több mint a kétszeresére (153 ezerről 321 ezer forintra) nőtt. Ha pedig a bruttó keresetek reálértéknek növekedését, azaz az infláció mértékét meghaladó keresetemelkedést vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a 2010. évihez képest a keresetstatisztikai számítások szerint hazánkban a bruttó átlagkereset reálértéke, 59%-os, a bruttó mediánkereseté pedig 67%-os növekedést mutat. (Ezen mutatók számítása 2019-től teljes mértékben adminisztratív forrásokból történik: MÁK nyilvántartásai, valamint a NAV-hoz beérkező 08-as jelű járulékbevallások felhasználásával). A KSH által közölt kereseti adatok a módszertani/számbavételi eltéréseket figyelembe véve hosszabb távon is konzisztensek az adóbevallások adataival.

A bérvitáról

A keresetek alakulása azért került a figyelem középpontjába, mert az elmúlt években több közgazdász rámutatott, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. A múlt héten Dedák István a legfrissebb adatok alapján értékelte a jelenséget a Portfolion, és arra jutott, hogy a korábbi megállapításával összhangban az ellentmondás továbbra is fennáll. A jelenségről más közgazdászok is írtak, például Oblath Gábor itt, Eppich Győző pedig itt. A KSH szakértőinek írása erre a vitára reflektál
.


A keresetstatisztika fő mutatószáma évtizedek óta a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete. A munkáltatók körének szűkítését korábban a közvetlen adatgyűjtés adatszolgáltatói terheinek ésszerű szinten tartása, később az idősorok hosszú távú összehasonlíthatósága, illetve a kapcsolódó jogszabályi hivatkozások indokolják. Ugyanakkor ez a számítás a 2019-től használt adatforrásokból már a teljes nemzetgazdaságra is elvégezhető, az adatok kiegészítő információként a KSH honlapján (KSH STADAT táblák) elérhetők. A különbség jellemzően kevesebb mint 3% a két sokaságra számított mutató között...

NINCS SEMMI ÚJ

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2022.02.02.


Ez itt egy három és fél éves jegyzet, 2018-ban tettem föl. Változtatás nélkül közlöm ismét. Tudom, újságíró, különösen szerkesztő már régen nem olvas el semmit. Csak azért rakom ide megint, mert folyamatosan aktuális, és hogy legalább az én olvasóim tudják, hogyan kellene működnie még ennek a nagyon szegényes, ócska kis magyar sajtónak is. Íme:

Az alattvalóságról

Elmondom újra, ki tudja, hányadszor: köztisztviselőnek (miniszter, képviselő, rádió- és tévéelnök és egyéb közhivatalnok) nincs magánvéleménye. Amíg a hivatalát képviseli, annak a hivatalos álláspontját mondja ki a száján, midőn megnyilvánul, bármit mond. Nem magánvélemény még egy indulatszó sem, valamint annak dalban való elbeszélése sem, miszerint megjöttek a fehérvári huszárok. Akik sok kislányt meghágtak. Ezenkívül magánélete is otthon lehet a vécében. Abban a pillanatban, amint a legintimebb családi cselekedetének bármely részlete bármilyen módon a köz elé kerül, már nem magánélet - ha például valaki elég ostoba ahhoz, hogy a gyerekei fotóját közszemlére tegye, ne hivatkozzék magánügyre, mert már nem az. Mint ahogyan a gyerekének a beiskolázása a fotók közzététele nélkül sem magánügy, ha az ellentétben áll a hivatalosan általa terjesztett hazugságokkal. Különben (mint már sokszor elmondtam ezt is) szánalmas alak az, akinek kétféle véleménye van, akinek a magántettei és a közerkölcse látványosan különböznek egymástól.

Még egyszer (attól tartok, nem utoljára): nincs magánvélemény és nincs magánügy. Magánélet is otthon és otthon is csak bizonyos határig (lásd például a vagyoni helyzet és az otthon viszonyát).

Ezt csak a rend kedvéért jegyeztem meg, mert úgy látom, a magyar sajtó semmi kivetnivalót nem lát a magánügyekre való hivatkozásban. A nagyobb baj az, hogy a magyar újságíró következmények nélkül lepattintható, levegőnek nézhető, sőt gyalázható. Amit különben az adott körülmények között meg is érdemel. Viszont mi, a fogyasztók akkor sem lehetünk levegőnek nézhetők és gyalázhatók, ha a hazai gyakorlat szerint ezzel mind kevesebben vagyunk tisztában. Az újságíró ugyanis nem alanyi jogon élvez kiváltságos helyzetet, az újságíró ugyanis önmagában hajítófát sem ér, az újságíró méltóságát és különleges tevékenységekre való felhatalmazását mi adjuk, az újságíró által megtermelt javak fogyasztói. Ezeket a közhelyeket most már naponta kellene emlegetni, mert már nemcsak az újságírók nem ismerik őket, a fogyasztók is majdnem összlétszámukban visszasüppednek az alattvalóság, a jobbágylét áporodott mocsarába...

7,8 MILLIÓ EURÓT KELLETT VISSZAFIZETNIE MAGYARORSZÁGNAK AZ ÖVEGES-PROGRAM ÉS MÁS PROJEKTEK SZÉTLOPÁSA MIATT AZ EU-NAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.02.02.


Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.


Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás...

ITT A BUDAPEST FEJLESZTÉSI KÖZPONT KÉTÉVES MÉRLEGE: RENGETEG TERV, KEVÉS KIVITELEZÉS

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2022.02.01.


Két éve, 2020 február 1-jén kezdte meg a működését hivatalosan a Budapest Fejlesztési Központ. Első két évében számos fővárosi fejlesztésbe fogott bele a BFK, és ezek mellé még jó párat át is vettek a nem túl rózsás anyagi helyzetben levő fővárosi önkormányzattól. A BFK nem szűkölködött állami forrásban, cikkünkben megpróbáljuk áttekinteni, mire mentek vele.


Indulásakor sokan budapesti árnyékvárosházának tartották a Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid volt BKK-igazgató irányítása alatt működő intézményt. Tény, hogy több, a fővárosi önkormányzat által elindított vagy tervezett beruházás átvándorolt hozzájuk időközben, és Fürjes vagy Vitézy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán keresztül számos fővárosi infrastrukturális fejlesztésbe bele tudott szólni. Tavaly év végén Karácsony Gergely első két évét értékeltük, most megnéztük, hogy kerékpározott hasonló terepen a Fürjes-Vitézy tandem.

Természetesen most nem indulhatunk ki a választási ígéretekből, de mivel a két vezető gyakran szerepel a médiában, ígéretek, jóslatok, tervek és projektbejelentések bőven elhangoztak, ezekből van, amit érdemes két év után számon kérni. A kérdés ugyanaz, mint a főpolgármesternél: a korábban nyilvánosan bejelentett projektek jelenleg hogy állnak? Ha még nincsenek kipipálva, van-e esély rájuk a közeljövőben, ha nincs, melyiknél nincs? (Az egyes projektek státuszjelentését a BFK-tól kértük ki.)...


ÁRNYÉK PODCAST – MINEK KELLENE MEGVÁLTOZNI AHHOZ, HOGY HAZAMENJÜNK?

ÁRNYÉK PODCAST
Szerző: ÁRNYÉK PODCAST
2022.02.02.


Az Árnyék podcastban külföldön élő magyarok vitatják meg a hazai belpolitikai élet és a külpolitika érdekes híreit.


Minek kellene történnie, minek kellene megváltozni ahhoz, hogy hazamenjünk? Nem szavazni, hanem lakni, élni, dolgozni, adózni. Feszegetjük, milyen feltételekkel, mikor, miért igen, és miért nem pakolunk, szedelődzködünk azonnal. Szakmai elhivatottságban hinni, politikai beágyazódástól tartani, NER-be menni, élethosszig állami hivatalt vállalni, kilépni a piacra, elhúzni. Lassan megszülethetnének a releváns népdalok, addig szavakba öntve tálaljuk amit gondolunk. 45, 56, 68, 89, 98, 2012, 2022: számok, életek, tervek, kilátások. Egy csepp Ukrajna, seregek, a rend őrei. Vesztesége, veszteségünk, az űr, ami marad...

TITKOLNI PRÓBÁLJÁK A TANULMÁNYT, AMI A JÁRVÁNYKEZELÉS HIBÁIRA VILÁGÍT RÁ

MAGYAR HANG
Szerző: MOLNÁR CSABA
2022.02.01.


Lapunk birtokába jutott egy tudományos kézirat, amelyben magyar kutatók számos, Magyarországon szekvenált koronavírus-genomot elemeztek. Megállapították, hogy a pandémia első és második hulláma az eltérő epidemiológiai környezet miatt volt gyökeresen különböző egymástól, nem pedig azért, mert a második hullámban a vírus fertőzőképesebb volt. Magyarul – ez már következtetés az előbbiekből – a második hullám azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány elkésve döntött és rossz döntéseket hozott. Határozott intézkedésekkel potenciálisan több ezer emberi életet lehetett volna megmenteni. A kéziratot információink szerint azzal próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől, hogy visszavonták egy bárki számára elérhető tanulmány-gyűjteményből.


A covidpandémia az első olyan világjárvány, amikor a döntéshozóknak lehetőségük lenne az elképesztő ütemben fejlődő molekuláris genetika kínálta információkra támaszkodni a járványellenes intézkedések tervezésekor. Ma már rutinművelet a vírusmintákból meghatározni a fertőzést okozó vírustörzs pontos genomját, és ha sok génszekvencia áll a rendelkezésünkre, abból molekuláris törzsfákat lehet rajzolni. Vagyis vissza lehet követni a vírus evolúcióját, leszármazási viszonyait, és soha nem látott pontossággal lehet következtetni a járvány terjedésére, a fertőzés eredetére, lefutására.

Egy felelős kormány, illetve függetlenül működő közegészségügyi hatóság ezen információk alapján értékeli az ellenlépések hatását, és ha szükséges (a propagandaszempontokat figyelmen kívül hagyva) elismeri a hibát, és változtat a stratégián. De ehhez teljes transzparencia és fogadókészség szükséges, ami Magyarországon nem feltétlenül adott. Sőt, információink szerint a kormány által irányított hatóságok nemcsak hogy nem érdeklődnek az irányvonalukba nem illeszkedő tudományos eredmények iránt, de a kutatáshoz szükséges adatokat sem szívesen adják át...


"PÉLDÁT MUTAT"

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.01.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorává kinevezett Rátóti Zoltán elmondta, hogy „Szarvas József és én a nemzeti-keresztény értékrendet képviseljük. Nem lesz nemzeti érzés tanóra, ezt nem így kell elképzelni. Azt gondolom, hogy a tetteinkkel, világlátásunkkal, gondolkodásunkkal példát lehet és kell mutatnunk, ez a legjobb módszer.”
Tettekkel, világlátással, gondolkodással mutatják tehát a példát. Azzal, hogy miként lehet valaki a rendszer kegyeltje, s kerülhet olyan hivatalba, amelyhez semmilyen képesítése sincs. Amint azt Sándor Erzsi írta „Nem végzett doktori iskolát, nincsen nyelvvizsgája, nem lehetne rektor a világ egyetlen valamirevaló egyetemén sem”, továbbá, s az előzőekből következően nem került sor esetében habilitációs eljárásra, ahol tanúságot tehetett volna oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről, igazolhatta volna tudományos feddhetetlenségét, tudományos alkotómunkájának eredményeit, oktatói és előadókészségét.
Példát mutat mostantól Rátóti, hogy egyetlen tudományosan értékelhető publikáció hiányában (mert minden egyetem, tetszik, nem tetszik, részben oktatási, részben tudományos intézmény) miként lehet szédítő karriert befutni, kísértetiesen azonosulva az ötvenes évek egypárti diktatúrájának gyakorlatával, amikor a párt régi, megbízható harcosából, civilben villamoskalauzból, lehetett miniszter, mert jó kádernek bizonyult, s a szerető hatalom kedvére dédelgette őt. És tetteivel, világlátásával, valamint gondolkodásával példát mutathat Rátóti abból, hogy egy efféle törvénytelen és gusztustalan hatalmi-politikai döntéssel miként lehet a magyarországi egyetemeken dolgozó „kollégáit”, mindazokat az egyetemi oktatókat, a tanársegédektől az egyetemi tanárokig semmibe venni, megalázni, s „nemzeti-keresztény értékrendbe” hazudott lópikulát mutatni nekik, akik a fenti nagy példamutatókkal ellentétben komolyan, egy életen át dolgoztak azért, hogy meglegyen a szükséges és kiérdemelt fokozatuk, nyelvtudásuk, s végül, hogy habilitációjukkal alátámasztott értékelhető tudományos és oktatói tevékenységet legyenek képesek felmutatni. Vacak fizetés ellenében, ám idehaza maradva, s anélkül, hogy nemzeti értékrendről papolnának napestig.

ORBÁN POLITIKÁJÁNAK LÉNYEGE, HOGY ÁLLANDÓAN KÉTFELÉ PRÓBÁL „JÁTSZANI”

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.02.


Balázs Péter, korábbi külügyminiszter úgy gondolja, a tegnapi Orbán-Putyin találkozót, amelyen szóba került a magyar országgyűlési választás is, Orbán kezdeményezte. Azt soha nem fogjuk megtudni, ez ügyben számíthat-e Putyin segítségére, de az biztos, hogy a találkozó időzítése kifejezetten provokatív az orosz-ukrán viszony miatt, és ennyire közel a magyar országgyűlési választáshoz is. A CEU egyetemi tanára szerint Orbán politikájának lényege az, hogy állandóan kétfelé próbál „játszani”. Csakhogy a nemzetközi kapcsolatokban azokat értékelik, akik kiszámíthatóak, egy világos értékrend alapján állnak, és nem ide-oda járják a Kállai-kettőst.


A magyar-orosz csúcstalálkozónak volt egy Magyarországról szóló része is, amin – az MTI tudósítása szerint – a közelgő magyar választásra kitérve, egyetértettek abban, hogy utána még sokáig szeretnének együttműködni. Orbán kijelentette, hogy „Szeretnék nyerni, jó reményeim vannak arra, hogy hosszú évekig működhetünk együtt", Putyin pedig úgy fogalmazott, hogy sok mindent tettek együtt, ami a nép javát szolgálja, és nagyon reméli, hogy ezt a munkát folytatni tudják. Számíthat ezügyben bármiféle segítségre Putyintól?

Ezt soha nem fogjuk megtudni.

Ukrajnával kapcsolatban Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy a látogatása „békemisszió” is, az Európai Unió részéről „készen állunk egy észszerű megállapodásra”, az EU egyetlen vezetője sem akar háborút. Tényleg játszhat Orbán Viktor közvetítő szerepet ebben az ügyben?

A találkozó előtt most először jelentette be Orbán, hogy konzultált Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, Macron francia elnökkel, aki most az EU elnökségét viszi. Ilyen korábban nem volt, most azért adott a formára. Ugyanakkor tartalmilag ő nincs abban a helyzetben, hogy közvetítsen, mert ahhoz egy olyan bizalmi pozíció kell, amit ő réges-rég eljátszott mind a NATO-ban, mind az EU-ban. Amikor itthon a honvédelmi miniszter kibeszél a NATO pozíciójából, és azt mondja: Magyarország olyan erős, hogy még jelképes katonai jelenlét sem kell ide, akkor nagyon érdekes, hogy mitől lettünk hirtelen ilyen erősek. Macronnak azt nyilván mondta, hogy megyek Moszkvába, de Orbán nem bírja az EU meghatározó erőinek a bizalmát. Különösen azután, hogy a Néppártból kirakták. Amíg volt egy magyar-német bizalmi kapcsolat, amíg a Fidesz benne volt a legnagyobb politikai családban, az Európai Néppártban, addig még volt háttere. De most a szélsőjobbal kalandor találkozókba bonyolódik, nem tartozik sehova, folyik ellene több jogállamisági eljárás. Ilyen pozícióból nem lehet közvetíteni...

SZABAD SZEMMEL: JÉGHIDEG SZÁMÍTÁS REJLIK ORBÁN MOSZKVAI ÚTJA MÖGÖTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.02.


A magyar miniszterelnök azt akarta demonstrálni, hogy nincs ráutalva az EU-ra, ugyanakkor ott tud ártani Brüsszelnek, ahol csak akar. Lapszemle.
Feltűnően visszafogott volt Orbán Moszkvában. Az azonban így is helyből felvetett két alapvető kérdést: vajon a látogatással szembement-e az EU-val, megoszt-e és még inkább aláássa-e az amúgy is ingatag nyugati egységet? Illetve hogy Putyin szóba hozza-e hosszú idő óta először nyilvánosan az orosz csapaterősítéseket? Nos, a magyar vezető igen óvatosnak mutatkozott, a megegyezés lehetőségét hangoztatta. Annál bőbeszédűbbnek bizonyult az elnök, aki szerint a Nyugat figyelmen kívül hagyja a Kreml biztonsági érdekeit. Ugyanakkor fennáll a veszély, fűzte hozzá, hogy Ukrajna belép a NATO-ba és megtámadja a Krímet, holott az „szuverén orosz terület”.

Orbán korábban sokat tett azért, hogy a látogatás kapcsán felszítsa a nyugati aggályokat, de azután mérsékelni igyekezett a kedélyeket. Krekó Péter szerint azonban a politikus így is Putyin meghosszabbított külpolitikai karja az EU-ban. Tény, hogy sorra fúrta meg Brüsszelben a határozati javaslatokat, ha azok szóvá tették volna az orosz civil társadalom elleni elnyomó intézkedéseket. Ugyanakkor bírálta a szankciókat és igyekezett elvenni az oroszellenes kiállás élét V4-es körben is.

Daniel Freund, a német zöld EP-képviselő úgy értékeli, hogy jéghideg számítás rejlik az út mögött: azt hivatott demonstrálni, hogy Orbán nincs ráutalva az EU-ra, ugyanakkor ott tud ártani Brüsszelnek, ahol csak akar.

FAZ

Orbán Putyin oldalán áll – állapítja meg a vezető német konzervatív lap kommentárja, kiemelve: lehet, hogy az úttal Putyin éppen megvásárolta a vétót az esetleges újabb uniós szankció meghiúsítására? Mindenesetre a miniszterelnök ügyködése nyomán Magyarország immár kedvelt partner tekintélyuralmi rendszerek számára. Ami számára a beruházások miatt fizetődik ki. Az oroszoknak és a kínaiaknak pedig azért jó, mert a magyar vezető a két ország ügyében rendre megtöri az EU egységét.

Nagyon sok kérdésben kitolta a fájdalomküszöböt, mármint hogy meddig mehet el az unióban és a NATO-ban, a nyílt törést azonban elkerülte. Így hangoztatja ugyan, mennyire jó barátja Putyinnak, ám az egymást követő megtorló intézkedéseket egytől egyig megszavazta. Azonban egyre inkább Putyin kottájából játszik, aki Európa békéjét veszélyezteti. Külügyminisztere magas kitüntetést vett át Moszkvában, a védelmi tárca vezetője szükségtelennek nevezi a nyugati csapaterősítést Kelet-Európában.

Orbán Putyin barátjaként lépett fel tegnap, ezért több gázhoz jut, továbbá előnyösebb áron, mint a földrész többi része. Úgy, hogy jogos a kérdés: vajon nem arról van szó, hogy cserében keresztbe fekszik, ha az EU meg akarná torolni az esetleges támadást Ukrajna ellen.

Reuters

Orbán Viktor arról beszélt a moszkvai sajtótájékoztatón, hogy a NATO és Oroszország meg tud állapodni, viszont a szankciók nem váltak be, sőt ellentétesek a céllal. Úgy értékelte, hogy bármennyire is jelentősek az ellentétek Ukrajna ügyében, azokat át lehet hidalni. Azaz létrejöhet olyan megállapodás, amely szavatolja a békét, az orosz biztonságot és elfogadható a katonai szövetség tagjai számára is. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban sikerül tető alá hozni a szerződést.

Arra is kitért ugyanakkor Oroszország átvészelte a retorziókat, ám azok annál nagyobb károkat okoztak a magyar gazdaságnak, hiszen piacot vesztett. Ezért szerinte a hasonló lépések kudarcra vannak ítélve. Szólt arról is, hogy megmondta Putyinnak: az EU egységes és nincs olyan európai vezető, aki viszályt akarna a Kremllel. Különösen igaz ez a kontinens középső részére.

FAZ

Orbán, aki már jó ideje a keleti fordulattal kokettál, azt közölte, hogy „békemissziót” teljesített Moszkvában, de a NATO és Oroszország viszályában idáig megbízhatóan a Nyugat oldalán állt. Az ötórás megbeszélés után Putyin először nevezte meg nyilvánosan, mely három követeléshez ragaszkodik: a katonai szervezet ne vegyen fel új tagokat, ne állomásoztasson rakétarendszereket az orosz határ közelében és a katonai infrastruktúrát állítsa vissza úgy, ahogyan az 1997-ben volt. Tehát még a keleti bővítés előtt.

Számára Közép- és Kelet-Európa „semlegesítése” a lényeg. Nem először vádolja meg a Nyugatot azzal, hogy az el akarja szigetelni országát, és hogy ehhez Ukrajna eszközül szolgál. Nyilatkozata nem arra utalt, hogy enyhülne a feszültség, inkább azt az orosz szándékot tükrözte, hogy lehetőleg minél több fórumon szóba hozza az orosz igényeket. Jelezte, hogy tárgyalni kíván Marconnal, ami ugyanakkor csökkentette az Orbán-út fontosságát.

A házigazda viszont készségesen megtámogatta a vendéget a választások előtt, amikor kijelentette, hogy a magyarok számára a gázár ötször jobb, mint a piaci árszint Európában. És hogy ez Orbánnak köszönhető. Továbbá pótlólagos szállításokat ígért. A látogatás ugyanakkor kétélű a magyar belpolitika szempontjából, mert ez a nagy Moszkva-barátság a magyarok körében nem túl népszerű. Ugyanakkor a világpolitikai színpad úgy kell a kormányfőnek, mint egy falat kenyér, hogy leszakítsa Márki-Zay Pétert.

FT

Az EU hírhedt bajkeverője, Orbán Viktor azután ül le tárgyalni Putyinnal, hogy egyeztetett egy sor uniós és NATO-szövetségessel, akik megpróbálták meggyőzni, hogy ne térjen el a közös állásponttól. A katonai szövetség főtitkára ennek megfelelően az egység meglétét hangoztatta, de azért az így is kalandos, ahogyan Budapest az elmúlt évek során igyekezett baráti viszonyban maradni Moszkvával, de úgy, hogy közben ne idegenítse el magától teljesen Brüsszelt.

Orbán véleménye nem egyértelmű Ukrajnát illetően, miközben azt hangoztatja, mennyire fontos a gazdasági együttműködés Oroszországgal. Ugyanakkor egyáltalán nem háborgatja Moszkvát az emberi jogok miatt. Ám ezzel együtt egyre többet kap a fejére a nyugati partnerektől. A politikus nyilatkozatai nem tudják leplezni, hogy jelentős nézetkülönbség van közte és a szövetségesek közt az ügyben, miként reagáljanak az agresszív orosz magatartásra.

8 éve, a Krím lerohanása után a magyar vezető azt fejtegette, hogy a szankciókkal a Nyugat saját magát lövi lábon. Ám mégis megszavazta az ellenintézkedéseket.

Le Monde


Orbán meghívásával Putyin igazolni akarta, hogy nem maradt magára. Ebben a vonatkozásban a Kreml számára az út tiszta haszonnak bizonyult, hiszen a válság kirobbanása óta még egyetlen más NATO-, illetve EU-állam vezetője sem zarándokolt el Moszkvába. A magyar vezető ugyanakkor igyekezett úgy beállítani, hogy közvetít a két oldal között. Óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ukrán kérdésben, csak arra szorítkozott, hogy megállapítsa: nagyon távol áll egymástól a felek véleménye.

De miért is erősítene rá a félelmekre, mármint hogy a vendégjárás csak mélyíti az utóbbi hetekben feltárult törésvonalakat. Ugyanakkor Putyin lehetőséghez jutott, hogy a saját modelljét követésre ajánlja a Nyugatnak. Azt sulykolta, hogy Magyarország ötször olcsóbban jut földgázhoz, mintha azt az európai piacon venné meg. Sőt a szállítások további növelésével kecsegtetett.

Politico

Erős emberek parádéztak Moszkvában. Oroszország és a Nyugat között ennél nem is lehetne rosszabb a viszony, amióta csak összeomlott a Szovjetunió, Putyin és Orbán azonban nem győzött mosolyogni, régi bajtársak találkoztak. A távolságtartás miatt ugyan ezúttal elmaradt az ölelés, a hátba veregetés, mi több egy hihetetlenül hosszú tárgyalóasztal két legtávolabbi pontján ültek.

De a találkozó mindkettejük számára előnyökkel szolgált. Putyin bizonyíthatta, hogy nem szigetelődött el teljesen, Orbánnak pedig a választások miatt. A politikus, aki ellen az a vád, hogy lerombolja a demokratikus elveket, lábbal tapod a sajtószabadságon, nem zavartatta magát, amikor úgy lépett fel, mint az államfő régi cimborája és szövetségese, noha az még drákóibb lépésekhez folyamodott. Politikai ellenfeleket börtönzött be, terroristának és szélsőségesnek minősített újságírókat, emberi jogi aktivistákat.

A vendég egy ponton kijelentette, hogy nehéz időket élnek, de jó társaságban van, ami nevetést váltott ki Putyin részéről. Utóbbi cserében több gázt helyezett kilátásba, noha a Bizottság arra igyekszik rávenni a tagokat, hogy ne írjanak alá ilyen hosszú távú megállapodásokat, mert félő, hogy azok gátolják a szénhidrogének kiszorítását az energiatermelésből, ami a klímaváltozás elleni harc miatt lenne fontos.

New York Times

Mostanság a legtöbb európai vezető jelenleg Kijevbe utazik, hogy próbálja csillapítani a feszültséget a térségben, kivéve Orbánt, aki Putyinnal találkozott. Ennek megfelelően azzal vádolják, hogy kelti az ellenérzéseket az EU-val szemben. A hazai ellenzék egyenesen árulást vet a szemére. De hát az unióban már régóta felmerült vele szemben, hogy aláássa a 27-ek külpolitikai egységét, amikor Oroszországról, Ukrajnáról és Kínáról van szó.

Krekó Péter azt mondja, hogy Orbán gyakorlatilag az orosz diplomácia eszközeként ténykedik. A moszkvai tárgyalással pedig győzelemhez juttatja a házigazdát, hiszen az bizonyítani tudja, hogy az unió és a NATO megosztott az ukrán válság kérdésében.

Spiegel

Normális körülmények között nem sokakat érdekelne, hogy Orbán Putyinhoz törleszkedik és Moszkvába megy, ám most éppen rendkívüli időket élünk, így felmerül, hogy milyen üzenetet kíván küldeni, amikor a válság fő előidézőjével egyezkedik. Hiszen idáig egyetlen NATO-ország vezetője sem járt az orosz fővárosban azóta, hogy a Kreml elkezdte fenyegetni Ukrajnát. Nyugodtan ki lehet indulni abból, hogy nem halmozza el bírálattal az orosz elnököt annak eljárásmódja miatt.

Jó ideje azon van, hogy zavartalanok legyenek a kapcsolatok Moszkvával, miközben egy sor nyugati országban immár nem szívesen látott vendég. A jogállam sanyarú magyarországi helyzete miatt az EU milliárdokat tart vissza a koronaalapból. Pedig a pénz jól jönne Orbánnak. Az infláció megugrott, az energiaárak úgyszintén. De Putyin pont itt jön be a képbe. Ha sikerül rávenni az orosz vezetőt olcsóbb szállításokra, az kifizetődhet az áprilisi választáson, hiszen az emberek zsebét érinti.

A kormányfő az orosz kártyát játssza ki és azt üzeni Brüsszelnek, hogy az vegye észre, a magyar vezető nincs ráutalva az EU-ra. Viszont a látogatás legfőbb tanulsága, hogy milyen nehéz egységre jutni Európában. Putyin ezzel szemben apró sikert könyvelhet el, mert az unió nem tudott közösen fellépni. Az orosz állami média nem győzi dicsérni Orbánt, ez azonban nyugaton nem annyira jellemző.

Die Presse

Orbán egykor Oroszország éles bírálójának számított, ma a Kreml barátságát keresi, sőt, egyesek Putyin 5. hadoszlopának nevezik. A kapcsolat a pénzről, a gázról, sőt, annál sokkal többről szól. Mindenesetre a találkozó az időzítés miatt nagy figyelmet váltott ki. Alapvetően azonban a házigazda profitál belőle politikailag. Hiszen megmutathatja a világnak, hogy nem mindenki ért egyet az EU által belengetett szankciókkal.

A vendég számára ugyanakkor már kényesebb a túra. Már így is támadják odahaza a szoros orosz kapcsolat miatt. Nem véletlen, hogy idáig sok érdemit nem mondott az orosz-ukrán feszültség kiéleződése ügyében. Ugyanakkor Oroszország aligha lesz túl fontos téma a választási kampányban. Orbán persze megpróbálja úgy beállítani, hogy az út nagy siker volt a gáz miatt. Mármint hogy az együttműködés jól jön a háztartásoknak.

Hiszen évek óta azt hirdeti, hogy külpolitikája érdek- és nem értékalapú. Egy 180 fokos fordulatot azonban nehezen tudna beadni a lakosságnak. Viszont ami sokkal lényegesebb az egész kirándulás mögött: a miniszterelnök évekkel ezelőtt el kezdte alkalmazni a putyini módszereket. Törvényekkel és hadjáratokkal ment neki civil szervezeteknek és nemi kisebbségeknek. Az orosz oligarchia mintájára finanszírozza az új elitet. Rátette a kezét a független médiára, és igénybe vette az orosz dezinformációs kapacitást.

Azaz látnivaló, hogy Budapest számára az orosz partner már nem csupán gazdasági partner, hanem sokkal inkább politikai példakép.

The Times 

Gordon Brown azt mondta, hogy a világban nem igen van annyira nacionalista és bevándorlásellenes kormány, mint a magyar és a lengyel, de napjainkban ezzel együtt a nacionalizmus uralja a politikát. Az korunk meghatározó ideológiája. A volt brit miniszterelnök a populista nacionalizmus élő példájaként említette Steve Bannont és Le Pent.

Figyelmeztetett, hogy az emberek nehezen ébrednek rá a veszélyre, holott jelenleg a legfőbb politikai erőről van szó. Mint kifejtette, a nacionalizmus mindig felbukkan, amikor kulturális diszkriminációról, gazdasági kizsákmányolásról vagy politikai kirekesztésről szólnak az állítások. Ezzel azonban szembe kell állítani az együttműködést, a szolidaritást, az empátiát.

A politikus, aki skót születésű közölte: bármennyire is sajnálatos, de nagyon úgy néz ki, hogy Skócia a nacionalisták miatt ki fog válni az államszövetségből, így felbomlik a jelenlegi Nagy-Britannia.