2022. január 29., szombat

MUCSI: NINCS IDEGRENDSZEREM A POLITIKÁVAL FOGLALKOZNI | PÉNTEK ESTI PARTIZÁN

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.29.



Mucsi Zoltán már húsz éve a pályán volt, mikor Jancsó Miklós kései filmjeinek hála országosan is ismert színész lett. Később szerepelt többek között a Kontrollban, a Magyar Vándorban és az Argoban is, de az elmúlt években elsősorban a Munkaügyek és a Tóth János című sorozatokban találkozhatott vele a szélesebb közönség. A TV-képernyő és a mozivászon mellett viszont a színházat sem hanyagolja el, jelenleg is a Nézőművészeti Főiskola művésze.

A Péntek Esti Partizán mai adásában Mucsival többek között beszélgetünk a magyar társadalom dühkezelési problémáiról, a metoo hatásáról, az alkoholizmusról,és a pártpolitikai megosztottságról is, az adás végén pedig új rovatunkban, a Partizán Sessionsben HOLI adja elő egyik leghíresebb dalát.

MÉDINAPLÓ - A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIÁNAK VAN-E MÉG LÉTJOGOSULTSÁGA MAGYARORSZÁGON?

MÉDIANAPLÓ
Szerző: ZÖLDI LÁSZLÓ
2022.01.29.


Az Újnépszabadság vitákat is szervez. Elhangzanak pro és kontra érvek, néhány perc múlva pedig értelmes hozzászólók is bekapcsolódnak az eszmecserébe. Tegnap a főszerkesztő vitatkozott a Márki-Zay féle stáb médiapolitikai felelősével. Az utóbbi, Polyák Gábor kitűnő jogász, két évtizede, pécsi tanársegéd kora óta ismerem. Az ELTE médiatudományi tanszékét vezeti, és most azt fejtette ki, hogy a közszolgálati médiának nincs szüksége sportcsatornára.

Kereszty András kitűnő újságíró, tudósítóként évekig élt külföldön. Vitacikkében azt írja: ha az ellenzék nagydobra veri Polyák elképzelését, akkor megnézheti magát a közelgő választáson. Az első vitakört követte a második. A beszélgetőpartnerek árnyalták ugyan az álláspontjukat, de nem jutottak közelebb egymáshoz. És megszólalt egy harmadik fél is. Negyedikként nem akarok döntőbíró lenni, javasolnék viszont egy másik nézőpontot. Kereszty András szeme előtt a BBC és a német ZDF meg ARD gyakorlata lebeg Attól tartok azonban, hogy a magyar politikai kultúrában nem az a kérdés, vajon közvetítsen-e az újjászervezendő közszolgálati média sportot, hanem hogy egyáltalán szükség van-e közszolgálati médiumokra.

A plurális rádiózást és tévézést megteremtő 1996-os médiatörvény óta ugyanis a politikai elit foggal körömmel ragaszkodik a közszolgálati zsákmányához. Zsarolási eszköze a közpénz, amelyet tetszés szerint vonhat meg tőle, és adhat neki. Az államilag finanszírozott rádió és televízió évente 130 milliárd forintból fújja a parlamenti többség nótáját. A prímás vonójába húzott bankó Medgyessy Péter országlása idején még 70 milliárdos volt. A két szám vásárlóereje nagyjából azonos, érte pedig silány portékát kaptunk és kapunk. A különbség az, hogy 2010 óta propaganda üzenetek is olvashatóak a csomagoláson.

Híve volnék a brit és német közszolgálati gyakorlat honosításának. Szívem csücske az ARD, mert összegyűjti a tartományi tévék legértékesebb műsorait is. De a magyar politikai kultúra kétségessé teszi, hogy a választási győzelem után az ellenzéki pártok vezetői lemondanának a közszolgálati médiumok befolyásolásáról. Eddig mindenről beszéltek, amit tenni szeretnének, a nyilvánosság kínálkozó kérdéseit azonban kerülték. Polyák Gábor megszólalásában az a pozitívum, hogy most már tudjuk: a médiapolitikáért is felel valaki. Csakugyan Valaki, aki a vita után talán tovább árnyalja az általa vezetett munkacsoport álláspontját...

MÁRKI-ZAY ÉS ORBÁN VITÁJÁT AKARJUK

ÚJNÉPSZABADSÁG
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2022.01.29.


Egyszer talán még nemzetközi politológia-tudományi tananyag lesz az, ahogy az Orbán-rendszer kiépült. Az ő türelmes, lépésről-lépésre módszerét, a kétharmados törvények kulcsszerepét taníthatják majd okulásul minden ellenzéknek és elrettentésül minden nemzetnek. Sajnos, nekünk ez már eső után köpönyeg, a hazai ellenzék akkoriban csődöt mondott. Mivel azonban egy áprilisi ellenzéki győzelem esetén éppen a kétharmados törvények okozta káosz akár súlyos válságot is előidézhet, ezért nem érzem fölöslegesnek felidézni egy évtizedes interjú egy részletét. Orbán Viktor 2011 október 6-án Bécsben a Kronen Zeitung szerkesztőjével beszélgetett (fénykép).

A szerkesztő egyik kérdése „a jövő kormányainak kezét megkötő” kétharmados törvényekre vonatkozott. A kérdésből világosan kiderül, hogy a lap osztrák szerkesztője látta, amit a magyar ellenzék, az egyetemi világ, az értelmiség többsége és persze a magyar média 99 százaléka nem: azt, hogy ezek már a hazai demokrácia megfojtásának az előkészületei. Orbán rövid halandzsa után válaszolt a felvetésre. „A kétharmados törvények körét egyetlen ponton fogom kibővíteni: a gazdasági törvények területén. És nem titkolom, hogy ezen a területen szeretném megkötni a következő kormány kezét. De nem csak a következőét, hanem a következő tíz kormányét!”

Ez valóban egy bomlott diktátori agyban fogant terv volt, amely az elmúlt tíz évben persze már messze túljutott a gazdasági törvényeken. A Wikipédia 49 kétharmados törvényt sorol fel, és ebben még nincs benne Polt Péter tavaly októberi kétharmadba betonozása. Valójában még mindig nincs kimondva, milyen ritka elvetemültség kellett ahhoz, hogy egy demokratikus rendszert átvett miniszterelnök nemcsak felszámolja a jogállamot, de kétharmados törvényekkel azt is lehetetlenné tegye, hogy a jogállam tisztán jogi eszközökkel is helyreállítható legyen. Ahogy ő elképzelte, 40 évre. És most heves vita folyik arról, szabad-e egy nemzetet a rendelkezésére álló bármilyen eszközzel kiszabadítani ebből a már rárohadt bilincsből. Például egy nem kétharmados ellenzéki győzelemmel.

Ami most közelebb van az illúzióhoz, mint a realitáshoz. Az ismert erőviszonyok miatt az egyszerű többség is hatalmas fegyvertény lenne, de még ahhoz is hiányzik a kormányváltó hangulat. Azt viszont csak az ellenzéki pártok teremthetnék meg, de semmi nem utal arra, hogy bennük ismét fellobbanni készül az előválasztás lázas, pörgős izgalma. A választók lelkében az ugyan még ott él, lüktet, de mintha a pártokból kihunyt volna a parázs. A tét nagysága, talán a feladat lehetetlensége nyomja őket agyon?

Pedig nem volna lehetetlen a feladat. A becstelenségben megvénült, a Btk. valamennyi paragrafusát kimerített Fidesznek lényegében csak gyengeségei vannak, legnagyobb ereje a megingathatatlan szavazótábora. Ők ezért nem is érdekesek, amúgy is kétharmados törvényeken keresztül előállított információs vákuumban élnek és az ellenzék számára elérhetetlenek. A választást majd eldöntő bizonytalanok százezreihez viszont el lehetne jutni. De nem a Völner üggyel vagy a lélegeztető gépekkel, vagy az egyvégtében termelődő új ügyek valamelyikével, hanem azzal, amitől a Fidesz a legjobban tart, a miniszterelnöki vita kikényszerítésével. Erős, elszánt kommunikációs offenzívával el lehetne érni, hogy Orbán ne térhessen ki előle. Egyszer már nemet mondott rá, üzent, de ugyan hányszor mondhatna még nemet anélkül, hogy a demokratikus vita ismételt visszautasítása – elvégre szerinte itt demokrácia van – ne forduljon ellene, ne lássák őt gyávának, megfutamodónak...

SZOVJET BÖRTÖNBE HURCOLTÁK BETHLEN ISTVÁNT

24.HU / BBC HISTORY
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2022.01.29.


Bethlen István szelleme, európai látóköre és demagógiától mentes nemzeti elkötelezettsége, amelyek pályájának második és különösen harmadik szakaszában jellemezték, és amelyek szimpla politikusból államférfivá avatták, ma is példaként szolgálhatnak. A BBC History a januári száma öt meghatározó, 20. századi miniszterelnök portréját vázolja fel Tisza Istvántól Antall Józsefig. Az összeállítás egyik cikkében Romsics Ignác állítja elénk Bethlen István alakját és hosszú politikai pályáját, írását itt rövidítve közöljük...




BÖDŐCS TIBOR A NYELVÉT PÖRGETŐ ORBÁNKÉNT TISZTELEG ÉS CSÓKOL KEZET A KÓRHÁZI ÁGYON FEKVŐ KRÚBINAK

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.01.28.



Megjelent Krúbi Szív című, az énekes szívproblémáját feldolgozó számának a klipje, amiben feltűnik a Bagi Iván utáni legviccesebb Orbán-parodizátor, Bödőcs Tibor is.

A Börbán Tiktor/Ordőcs Vibor előbb a nyelvét pörgetve eltüntet egy tévét a nyugdíjasok nagy örömére, aztán pedig a vécéről kilépve tiszteleg a kórházi ágyon fekvő Krúbinak, és kezet csókol neki.

A többször stílust váltó szám többször stílust váltó klipjében feltűnik Lovasi András is, a vége felé pedig az időjárásjelentés alatt olyan kifejezések szerepelnek, hogy „baszó kedd” meg „szopó szerda”.

WITTINGHOFF TAMÁS OLYAN RENDSZERT SZERETNE, AHOL NEM LOPHATJA EL AZ ÁLLAM AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEIT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2022.01.29.


Vissza kell adni az önkormányzatok szabadaságát és gazdasági önállóságát – állítja Wittinghoff Tamás. Márki-Zay Péter Budaörs polgármesterét kérte fel, hogy a hat párttal együttműködve dolgozza ki az ellenzék választási programjának önkormányzati fejezetét. Wittinghoff több mint harminc éve vezeti az ország egyik legjómódúbb települését, négy éve Karácsony Gergely árnyékkormányában is szerepet vállalt már a választás előtt. A nagypolitikába továbbra sem vágyik, agglomerációs együttműködéssel küzdene a zöldterületek beépítése ellen. Wittinghoff Tamást kérdeztük arról, mit kezdene Márki-Zay kormánya az önkormányzatokkal, és mire számít a közelgő választási kampányban.


„Nincs szociális ügy, egészségügy vagy bármilyen szakpolitikai terület az önkormányzatiság hangsúlyos jelenléte nélkül” – ez az alapvetése Wittinghoff Tamásnak. Önmagában az önkormányzatisággal nem igazán foglalkoznak a választók a budaörsi polgármester szerint, de ha bármi történik az iskolában, az orvosi rendelőben, vagy bármely közszolgáltatással gond van, azonnal az önkormányzathoz fordulnak. „Mi sem természetesebb ennél! Közben pedig fogalmuk sincs arról, hogy az önkormányzatoktól ezeket a hatásköröket milyen szinten vonták el az elmúlt években.”

Gazdálkodási önállóságot és béremelést ígérnek

Az elmúlt tizenkét évben jó pár feladatot elvett az állam az önkormányzatoktól, így például az iskolák fenntartási jogát és az építéshatósági jogköröket. Ezzel együtt a feladatokhoz kötött forrásokat is elvonták, „a járványügyi intézkedés címén pedig úgy adott bizonyos szektoroknak kedvezményeket a kormány – mondja Wittinghoff –, hogy az az önkormányzatok rovására ment.” Erre példa a gépjárműadó elvonása és a helyi iparűzési adó felezése, a gazdagabb önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának emelése, melyek komoly fejtörést okoztak már a tavalyi költségvetés összeállításakor is a polgármestereknek. Főleg az ellenzéki vezetésű településeken, amelyeket politikai alapon nem kompenzált az állam...


AZ OROSZ TÁMADÁSHOZ MÁR A SEBESÜLTEKET ELLÁTÓ ALAKULATOK SEM HIÁNYOZNAK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.01.28.


A 8. gárdahadsereg a Szovjetunió egyik legendás seregteste volt, amely a kitüntető gárda jelzőjét a sztálingrádi csatában érdemelte ki, majd a második világháborút Berlinnél fejezte be, miután keresztülverekedte magát az orosz sztyeppén, Ukrajnán és Lengyelországon. A hidegháború során végig Kelet-Németországban állomásozott, azt követően viszont feloszlatták.

Története mégsem ért véget, 2017-ben ugyanis az orosz elnök elrendelte az újbóli felállítását, Novocserkasszk központtal. Ez a város Oroszország délnyugati részén található, a rosztovi régióban, egyórányi autóútra az ukrán határtól. Bár 18,5 ezres létszáma elmarad második világháborús elődjétől, így is jelentős erőt képvisel, és az ukrán felderítés szerint fontos szerepet játszik a kelet-ukrajnai orosz(barát) szeparatisták támogatásában. A hadsereg parancsnoka tavaly nyáron állítólag személyesen járt a szakadár térségben, hogy felügyelje az ottani kiképzést, és műveleteket irányítson. Az pedig egészen bizonyos, hogy ha nagyszabású háború tör ki Oroszország és Ukrajna között, abban fontos szerepe lesz a 8. gárdahadseregnek.

Ahogy a Washington Post írja, a hadsereg elnevezésének fontos szimbolikus üzenete volt. Nemcsak a dicsőséges múltat elevenítette fel, hanem kifejezetten a nemzeti szocialista Németország elleni harcra is utalt, miközben az orosz kormánypropaganda felerősítve mutatta be az ukrán szélsőjobboldal megnyilvánulásait, azt sugallva, hogy most is ugyanúgy a nácik ellen kell küzdeni, mint a nagy honvédő háborúban.

Nem ez az egyetlen újjáélesztett neves magasabbegység. Az egyebek mellett 1943-ban Kurszknál harcoló 1. gárda harckocsihadsereget szintén a 90-es években szüntették meg, majd újbóli felállítása után az utóbbi hónapokban azért keltette fel a nyugati hírszerzés figyelmét, mert egyes részeit a Moszkva környéki körleteiből átvezényelték Ukrajna közelébe, Voronyezs környékére. Ez része volt a még az ősz végén elkezdett orosz felvonulásnak, amelynek nyomán mostanra már 120-130 ezer katona állomásozik az ukrán határok közelében.

Ahogy a Wall Street Journal nyugati védelmi tisztségviselőkre hivatkozva írja, az orosz vezetés már egészségügyi alakulatokat is a térségbe irányított. Ez természetesen továbbra sem jelenti azt, hogy biztosan sor kerülne támadásra, az viszont bizonyos, hogy ha harcok kezdődnek, akkor ezek nélkülözhetetlenek. Emellett az is figyelemre méltó, hogy az orosz vezetés néhányszor keltett már feszültséget az utóbbi években az ukrán határok közelében végrehajtott csapatösszevonásokkal és hadgyakorlatokkal, de nagyobb létszámú egészségügyi személyzetet korábban nem vezényelt oda. Vagyis

a mostani készültségi szint páratlan 2014 óta, amikor Oroszország megszállta a Krímet, és támogatást nyújtott a kelet-ukrajnai szakadároknak...

ORBÁN ÚGY DUPLÁZTA MEG AZ ÁLLAMADÓSSÁGOT, HOGY NE LEGYEN BAJ BELŐLE

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2022.01.28.


Elvesztette vagy sem az Orbán-kormány az államadósság elleni harcot? Sikerült-e csökkenteni az adósságot, biztonságosabb-e jelenleg az állam tartozásait kezelni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor megvizsgáltuk az elmúlt tizenöt év folyamatait: hogy alakult a magyar állam adóssága.


Miután 2010-ben az Orbán-kormány került hatalomra, komoly vitái voltak az Európai Bizottsággal a túlzottdeficit-eljárás miatt. Brüsszelben úgy látták, hogy túl sokat költ a kabinet, növekszik az adósság.

Ekkor hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök az államadósság elleni harcot. „A magyar kormány naponta folytat szabadságharcot, hogy ötven százalék alá csökkentse az államadósságot” – mondta Orbán Viktor 2012-ben Vilniusban az MTI tudósítása szerint. Emlékeztetett: a kormányváltáskor Magyarországon nyolcvan százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami „már közel van az adósrabszolgasághoz”.

A 2010-es kormányváltáskor az államadósság 19 ezer milliárd forint volt, ami 2020-ra majdnem megduplázódott, 36 ezer milliárd forint fölé emelkedett. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított adósságráta 80,2 százalék volt 2010-ben, fokozatos csökkenés után, 2020 év végére 80,1 százalékra emelkedett vissza a mutató. Vagyis Orbán szavaival élve ismét közel kerültünk az adósrabszolgasághoz...

LAPOS HORIZONTOK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.01.28.


...Az a tény, hogy Magyarország egyszerre az egyik legkorruptabb ország, másfelől Európa olyan országa, ahol lakosságarányosan túl nagy a szegénység, nyilvánvalóan összefügg: nem véletlen, hogy a pandémia idején nőtt ez a különbség katasztrofálisra, és ez a különbség ma is nő. A magyar kormány arra használta a járványhelyzetet, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát és korlátozza a szabadságjogokat. A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, ami hozzájárul az elszámoltathatóság csökkenéséhez és a helyzet további romlásához. Naponta tesz hitet a szegények és az elesettek mellett, de egyre érezhetőbb, hogy azok a rétegek, ahonnét kevés szavazó kerül ki, látókörén kívül esnek, csak azok számítanak, akik elmennek szavazni.

Tíz éve, amikor Magyarország kormányfője volt az unió soros elnöke, Orbán meghirdette nagyívű elképzelését a cigányság helyzetének lehetőség szerinti gyors javítására (a másik elképzelése a Duna hajózási struktúrájának és lehetőségeinek jelentős bővítése volt – ha még valaki emlékszik erre). De a cigányság helyzetének javító szándékú felvetéséből nem lett semmi érdemi fejlemény. Ha szó esik mégis róla, ezen a ponton mint nyomós érv lép be, hogy Borsodban varrótanfolyamot indítottak cigány asszonyoknak, sőt, főzőtanfolyamot. Tényleg csak erre futotta tíz év alatt? Nem szeretném ideráncigálni az egészségügyet meg az oktatást, de vajon nem ezek jelentenék egy ambiciózus miniszterelnök igazi kihívásait? Bizonyosan ezek, de nem Orbán Viktornak, akinek ugyan beszédei hangzatos részeit adják, aztán nem történik semmi. Miért nem akar korszakos miniszterelnök lenni, akinek a nevéhez nem huszonöt stadion megépítése kapcsolódik, hanem az ország elmaradott részein élők munkához juttatása? A magyar kormányfő ilyenre nem vágyik, ambíciói kimerülnek abban, hogy Lukasenka után lassan ő lesz a térségben a leghosszabban kormányzó politikus. Neki ez a sorskérdés. A nagyobb politikusi tettekhez valószínűleg belső indíttatásból fakadó morális többletigény kellene, de a mi miniszterelnökünkből ez alighanem hiányzik. A politikusi tehetség nála mára arra apadt, hogy választásokat képes nyerni. Megnyeri, majd utána nem történik semmi. A kormányalakítás ceremóniája utáni napon ismét kampányolni kezd, mintha félne, hogy nem nyeri meg a négy évvel későbbit. Egy nagy, véget nem érő politikusi loholás, ami azonban nem lehet sikeres, ha annak korrupciós és szociális mutatói minden összegzési időszakban romlanak.

Sok térségben sok olyan település van, ahol munka nincsen, vagy alig, a téesz megszűnt. Az emberek a házak előtt ülnek és nézik a falun átfutó autókat. Ami munka akadt, azt elvégezték, valamit hozott a betakarítás, a szilva- és almaszüret, aztán vége. Iskola a szomszéd faluban van, egyelőre úgy indult minden, mint korábban. Aztán hogy mi lesz, ha jön a járvány újabb hulláma, ki tudja. Ki emlékszik már, mi akart lenni gyerekkorában, meg miért is jelentene ez bármit is. Amúgy meg ilyen kérdésekre az itt születettek milyen választ adhatnak. És hogy mi juthat nekik abból a világból, amit az informatika korának nevezünk. Ezek a gyerekek ebből a világból saját erejükből nem fognak tudni kiszabadulni, örökre foglyai maradnak annak, ami a jelek szerint most szakad majd le igazán, amikor különféle, ma még nem is látható járványok és pusztítások tovább fokozzák a különbségeket.

A kérdés egyre világosabban és egyértelműbben fogalmazódik meg: miért hiányzik az ország kormányfőjéből az igazi politikusi ambíció? Tíz évig mindene megvolt hozzá, hogy kiemelje az ország elmaradott részeit, enyhítse a szegénységet, korszerű országot építsen. Helyette elhanyagolt oktatást, egészségügyet, egymásnak uszított boldog-boldogtalant, mindezt alárendelve valaminek, amiről valószínűleg ő maga sem tudja a mai napig, hogy mit jelent. Miért maradt ez a horizont ennyire lapos?


AZ ÉS 2022/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ANNYIRA JÓ LENNE VALAHOGY MEGÁLLNI EBBEN…ÉS A JÓZAN ÉSZRE HAGYATKOZVA ÚJRATERVEZNI, AMI FÉLRECSÚSZOTT. MIELŐTT A HARCBÓL HÁBORÚ LESZ

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.01.28.


Versengés-ellenfelek-ellenségek

Valahogy így élem meg a rendszerváltás óta a választásokat, ha folyamatában nézem. Eleinte szerintem csak versengés volt a szavazatokért. Bár lehet, csak nosztalgiával emlékszem ezekre az első időkre…

Aztán jött az egyre erősebb egymásnak feszülés… ellenfelekké váltak a szavazatokért, amibe még sok minden belefért, pl. a vita is. A viták nem vádaskodások voltak, hanem megoldások ütköztetése, azokban még volt szakmaiság is.

Később az ellenfelek lassan ellenséggé váltak, és harccá vált ez az egész. Harccá, amiben már nincsen megkérdőjelezve egyetlen eszköz sem. Leleplezések, lehallgatások, lejáratások, eltávolítások, ellehetetlenítések, rágalmazások, átejtések, megfélemlítések, elhallgatások…mindennapos negatív történések, melyek fokozzák sokakban az elidegenedést, a társadalomban a kettészakadást, és a mentális mélységet.

Próbálom keresni ebben az egészben, hol van az a fajta felelősség, amit valaha gondoltam erről. Felelősség az ország élhetőségéért, a gyerekek jövőjéért. Félelmetes azt látni, ahogy az ellenségképet építi mindkét oldal. Egymás eszközeit használják, mert ebben már nem lehet mást. Már túl vagyunk azon a ponton, amikor az eltúlzott, gyűlöletkeltő vonallal szemben hatott volna valamiféle tiszta, tisztességes eszköz.

Most harc van. Hogy az előttünk álló hónapokban ez meddig fejlődik fel, nem tudom. Annyira jó lenne valahogy megállni ebben…és a józan észre hagyatkozva újratervezni, ami félrecsúszott. Mielőtt a harcból háború lesz.

SZABAD SZEMMEL: AMERIKA-ELLENES PROPAGANDÁVAL VÁDOLJÁK TUCKER CARLSONT, ORBÁN VIKTOR NAGY RAJONGÓJÁT - a népszava nemzetközi lapszemléje

NÉPSZAVA
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2022.01.29.


Deutsche Welle


A TASZ közreműködésével hat magyar újságíró pert indít a kormány ellen, miután a bizonyítékok szerint lehallgatták őket az izraeli kémprogrammal. Ilyen megfigyelésről az EU-tagországok közül Magyarországon kívül csak a lengyeleknél tudni. Azért kerültek a hatalom célkeresztjébe, mert kutatásaik, illetve politikai tevékenységük folytán kényelmetlennek, illetve veszélyesnek bizonyultak, jóllehet a Pegasust elvileg csak terroristák és nehézsúlyú bűnözők ellen lehetett volna bevetni.

Ehhez képest összesen 300 emberről, így civil aktivistákról, vállalkozókról, sőt egy korábbi miniszterről is bebizonyosodott, hogy meghackelték a telefonját. A TASZ nevében Remport Ádám azt mondja, ki akarják deríteni, milyen információkat szereztek az érintettekről a titkosszolgálatok. Továbbá szeretnék elérni, hogy ne lehessen visszaélni a joggal és hatékonyabb legyen a nemzetbiztonsági szolgálat felügyelete.

A történetnek van egy izraeli szála is, mert egy ottani jogász a szoftver gyártóját, illetve program eladását felügyelő védelmi tárcát kívánja beperelni, mert a magyar állam a demokratikus normákat sértő intézkedései ellenére megvehette a kémprogramot. Nemigen kétséges, hogy az adásvételt Orbán Viktor m agyar és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2017-ben Budapesten ütötte nyélbe.

Merthogy van egy közös ellenségük Soros György, aki a civil társadalmat támogatja vagyonából. A már említett izraeli jogász úgy látja, hogy országa súlyos árat fizetett a magyar politikustól kapott támogatásért cserében, mert Tel-Aviv fedezte a hivatalos magyar antiszemitizmust. A Pegasust az izraeli diplomácia eszközként használja.

Az persze nem vitás, hogy az eljárás évekig eltarthat, Remport Ádám azonban rámutat, hogy készek akár a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmenni, annak ítélete egész Európa számára irányadó volna.

The Guardian

Példaként szolgálhat az összes érintett számára, hogy magyar újságírók bírósághoz akarnak fordulni az állam, illetve a gyártó NSO ellen a Pegasus-ügy miatt. A lap idézi Remport Ádámot, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat az elnyomás eszközéül használják, és ne a polgárok védelmére. Azt szeretnék, ha feketén-fehéren bebizonyosodna, hogy ügyfeleiket valóban megfigyelték, illetve tudni akarják, hogy milyen információkat gyűjtöttek róluk.

A szakértő elismerte, hogy a korábbi hasonló esetek tanúsága szerint a bíróságok az ilyen ügyekben általában a hatalom oldalára állnak, de jó volna, ha a perből segítene mindazoknak, akik más országokban lettek törvénytelen lehallgatás áldozatai. Izraelben pedig azt is el kívánják érni, hogy vonják felelősségre azokat, akik engedélyezték a magyar üzletet. Eitay Mack izraeli ügyvéd szerint az illetékeseknek illett volna tudniuk, hogy a magyar vezetés előszeretettel hadakozik a sajtó ellen, és hogy a helyzet egyre csak romlik.

Süddeutsche Zeitung

A TASZ rá kívánja kényszeríteni a magyar kormányt, hogy az adjon felvilágosítást a Pegasus-ügyben, ha másként nem megy a bíróság bevonásával. Magyarország az Európai Unió tagja, a lehallgatottak hosszú listáján mégis nem csupán bűnözők, hanem újságírók mellett politikusok, jogászok, üzletemberek is vannak, sőt, Áder egyik testőre is érintett.

Kapronczay Stefánia, a TASZ vezetője azt közölte, hogy vizsgálatot akarnak a hatóságok részéről, annál is inkább, mert a hatalom évek óta külföldi ügynököknek, sőt, nemzetbiztonsági veszélynek titulálja a bírálókat. Közben az izraeli gyártó hírek szerint felmondta a megállapodást a magyar féllel.

Washington Post

A Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) úgy reagált Tucker Carlson legújabb dokumentum összeállítására, amely Magyarország kontra Soros: harc a civilizációért címen fut, hogy a film agyondicséri az autokrata Orbán Viktort, ami valójában Amerika-ellenes propagandát jelent. A nyilatkozat felhívja a figyelmet, hogy Carlsonnak ez már a sokadik provokatív húzása, a Fox News pedig a nevét adja ahhoz, hogy csatornáján dicsőítsék naiv módon a magyar politikust.

A tévétársaság a kormányfő oldalára áll az évek óta tartó ellenségeskedésben, miután jobboldali, bevándorlás-ellenes Orbán azt állítja, hogy Soros beleavatkozik a magyar politikába. A politikus megdöbbentette az európai partnereket, mivel 2010 óta korlátozza a sajtószabadságot, újraírta a választási törvényt és saját céljainak megfelelően alakítja át az igazságszolgáltatást. Ennek ellenére a republikánus exelnöktől, Donald Trumptól mégis méltatást kapott.

Carlson azt állítja, hogy Soros egyfajta háborút vív a Nyugat ellen és szövetkezik az EU-val a magyar demokrácia megdöntésére, meg hogy a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül igyekszik felszámolni a nemzeti határokat, elűzni demokratikusan megválasztott vezetőket, és helyükre a saját ideológiáját képviselő bábokat próbál ültetni.

A szervezet második számú számú vezetője most azt közölte, hogy az OSF több mint 30 éve segíti az eleven és befogadó demokráciákat. Olyan rendszereket karol fel, amelyekben a kormányok elszámoltathatóak a nép által. A jelek szerint azonban Carlsonnak inkább a tekintélyuralom, a média és a bíróságok foglyul ejtése, az urambátyám korrupció és az elcsalt választás felel meg. Laura Silber hozzáteszi: az külön aggasztó, hogy a Fox News Kína és Oroszország szoros szövetségese mellé áll Közép-Európában.

A Nyílt Társadalom Alapítványok amerikai szervezetének igazgatója, a korábbi virginiai törvényhozó, Tom Perriello azt mondta, régi antiszemita közhelyekre és összeesküvés elméletekre épülnek a vádak az OSF ellen. Ám ők folytatják a küzdelmet azokért, akik nem tudják hallatni a hangjukat – szemben az olyanokkal, akik dezinformációja minden este milliókhoz jut el.

Frankfurter Rundschau


A Tucker Carlson-féle politikai showműsor olyan a Fox Newson, mintha a Kreml propagandistái készítenék. Hétköznap esténként 8-kor kezdődő egy órás programot nyugodtan összeállíthatták volna a Russia Today stúdióiban is. Ám 3,2 millió nézővel nem akad párja az USA-ban. A műsorvezető alighanem a Kreml legjobb agitátora a tengerentúlon, ha valaki odakapcsol, rázúdulnak a kisebbségellenes előítéletek, a nacionalista kitételek, a demagóg torzítások és az őrült összeesküvés elméletek. Viszont mindez nagyon is bejön Trump követőinél.

Carlson nem titkolja, hogy az ukrán válságban Putyinnal rokonszenvezik. És ez így megy minden áldott este, noha a lakosság 54 százaléka kemény fellépést sürget az orosz elnök ellen. A Fox News politikai show-ja mégis népszerű.

Washington Post

Vlagyimir Putyin rengeteg akadályba ütközik, miközben próbálja rákényszeríteni akaratát Ukrajnára és a Nyugatra, bár hogy lesz-e a háború, azt csakis ő tudhatja – írja elemzésében Fareed Zakaria, a neves külpolitikai szakértő. Úgy véli, hogy a Biden-kormányzat idáig jól reagált a fenyegetésre, mert keménységet mutatott, ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia megoldás csatornáját.

Fontos azonban látni, hogy amikor Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet, elvesztette Ukrajnát, és ezt csak fokozta a Donyeck-medencében kirobbantott nyílt válság. Felgerjesztette ugyanis az ukrán nacionalizmust, illetve a Moszkva-ellenes érzelmeket, zaz nem sikerült destabilizálnia és meggyengítenie a szomszéd országot. De felsült akkor is, amikor igyekezett megosztani a Nyugatot és a NATO-t. Éppen az ellenkezője következett be.

Németországban viszont nagy sikert ért el, mert az új koalíció nem hajlandó fegyvereket adni Kijevnek, ellenzi a kemény szankciókat és meg akarja menteni az Északi Áramlat 2 gázvezetéket. Mindez abból fakad, hogy Berlin az Ostpolitik folyományaként különleges kapcsolatokra törekszik a Kremllel.

Ám Putyin nem nyer a háborúval, ha életbe léptetik ellene a súlyos megtorló intézkedéseket, mert az olaj- és földgázvásárlások korlátozása feldúlja az orosz gazdaságot. Ebből persze nem következik, hogy elmarad az offenzíva. Ugyanakkor Ukrajna aligha lesz egyhamar a NATO tagja, miután a német és a magyar vezetés élesen ellenzi a felvételt, az USA azonban nem zárhatja ki egyszer és mindenkorra a csatlakozást. A két pont között vagy egy szűk ösvény, amely teret nyit a diplomáciának, éspedig annak a háborúnak az elhárítására, amely sok évre elszívná mindkét fél energiáit.

Euractiv

A cseh Európa-ügyi miniszter bejelentette, hogy országa az EU következő soros elnökeként a jogállam mellett a sajtószabadságra kívánja helyezni a hangsúlyt, így főként arra, hogy mi van ez ügyben Magyarországon és Lengyelországban. Mikuláš Bek szerint a két országban egyre aggasztóbb a média függetlenségének és sokszínűségének a helyzete. Mint mondta, nincs szó azonban arról, hogy a prágai vezetés a 2022 második félévében ki akarná oktatni a két kormányt demokráciából.

A Euractiv hozzáteszi, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) tavaly az uniós politikusok közül elsőként a sajtószabadság ellenségévé nyilvánította Orbán Viktort. Azzal vádolják a kormányfőt, hogy az a koronavírus-járványra hivatkozva még jobban szűkíti az újságírók számára az információszerzés lehetőségeit és akadályozza a szerkesztőségek munkáját. A szervezet egyik munkatársa szerint a magyar példa követésre ösztönzi Lengyelországot és Szlovéniát is.

Pavol Szalai szerint itt az idő, hogy cselekedjen az Európai Bizottság, miután az azt ígéri, hogy az idén elfogadja a médiaszabadság-törvényt, amely egységesíti a sajtóra vonatkozó szabályokat az Európai Unión belül, beleértve, hogy elrendeli a tényleges tulajdonviszonyok feltárását. Továbbra meg kívánja akadályozni, hogy egyes hatalmak perek sokaságával fojtsák bele a szót újságírókba és civilekbe.

Yahoo

A Nyugat diplomáciai bojkottja miatt alighanem az orosz elnök lesz a díszvendég a jövő pénteken a pekingi olimpia megnyitóján, de rajta kívül más autokráciák is szép számmal képviseltetik magukat. A kínai Külügyminisztérium most tette közzé a listát, de az korántsem teljes, így nem tudni, hogy Magyarország küld-e bárkit is a ceremóniára. Európából Lengyelország, Szerbia, továbbá Luxemburg és Monaco igazolta vissza a meghívást.

Mellesleg ha Vkagyimir Putyin a kínai elnök, Xi Jinping személyes vendégeként ott lesz az ünnepségen, az azért pikáns, mert az államilag szervezett orosz doppingprogram miatt Oroszország saját néven nem vesz részt a játékokon. Mint emlékezetes, Joe Biden az ujgur népirtás Hongkong, Tajvan és más jogsértések miatt hirdetett politikai bojkottot az olimpia nyitóeseménye ellen.

Viszont ott lesz vagy 12 olyan ország, köztük közép-ázsiai országok, a Magyarországot is a soraiban tudó Türk Államok Szövetségének a tagjai, amelyek a Freedom House szerint egyáltalán nem szabadok, népük a politikai elnyomása alatt él.

LEDÖBBENNEK, HOGY LÉTEZIK A FIDESZÉTŐL ELTÉRŐ VALÓSÁG IS

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2022.01.29.


- Évek óta létezik egy független lap Magyarországon, ami minden héten megjelenik, és csúcsszezonban akár sok százezer példányban is terjesztik.

- A bárki által ingyenesen letölthető, kinyomtatható és terjeszthető Nyomtass te is!-t annak felismerése hívta életre, hogy a vidéki kistelepüléseken gyakorlatilag megszűnt a kormánytól független nyilvánosság.

- A cél: eljutni legalább 1000 kisebb lélekszámú településre. 2 millió emberhez.

Interjúnk az alapító-főszerkesztő L. László Jánossal.

Hányadik kiadását éli az újság?


Ez a 236. szám. Négy és fél éve alapítottuk, és azóta minden héten megjelent. Egy sem maradt ki. Már az is egy politikai fricska, hogy újságnak nevezzük, valójában Újságnak talán nem nevezném: ez egy félbehajtott A4-es lap az elmúlt hét legfontosabb belpolitikai vonatkozású híreivel.


2017-ben, amikor a megyei lapok felvásárlásával nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány bekeríti a vidéki nyilvánosságot, és kizárja az ott élőket a szabad információáramlásból, azt éreztük néhányan, hogy ezt nem hagyhatjuk szó nélkül. Ezzel párhuzamosan zajlott a teljes rádiós piac elfoglalása is, ami aztán a Klubrádió frekvenciától való megfosztásával tetőzött nemrég. A kormány ma már közpénzek tízmilliárdjait sem sajnálja arra, hogy alternatív valóságot teremtsen az információkhoz eleve nehezebben hozzájutó vidéki lakosság számára.

Azt láttuk, hogy a szabad sajtó egy része funkcionálisan működik, jó dolgokat csinál, csak ezek az információk nem jutnak el a megfelelő helyekre a megfelelő formában - azokról csak egy jól behatárolható, felvilágosultabb, városiasabb réteg értesül. A politikai nyilvánosság viszont ennél sokkal szélesebb.

A második kérdés úgy merült fel, hogy miként lehetne ezeket a már feltárt híreket és ügyeket legolcsóbban és legpraktikusabban célba juttatni. Ennél olcsóbban és egyszerűbben nem lehet: egy fekete-fehér, bárki által kinyomtatható, egyoldalas sajtószemle a hét a legfontosabb híreivel és eseményeivel. Ez nem kinyomtatott internet, ahogy valamelyik kormányhecclap hívta: az ereje abban rejlik, hogy bárki és bárhol kinyomtathatja és terjesztheti...

A CÉLUNK, HOGY AZT ÉREZZÉK A PEDAGÓGUSOK, NINCSENEK EGYEDÜL!

MÉRCE
Szerző: BOGDÁN ERIK
2022.01.29.


Hétfőn reggel két órás országos figyelmeztető sztrájkot tartanak a pedagógusok, a szakszervezetek közel 50 százalékos részvételi arányra számítanak.

A sztrájkot hónapokon át tartó sikertelen egyeztetések előzték meg a kormánnyal, és az ahhoz szükséges, „még elégségesnek minősülő szolgáltatásról” szóló javaslatot végül a bíróság hagyta jóvá, szinte az utolsó pillanatban, pénteken.

Hogyan folytak a sztrájktárgyalások, milyen nehézségekkel találkoztak, és mi értelme lehet egy kétórás munkabeszüntetésnek, erről kérdeztük Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját.

Időhúzás és zsarolás a kormány részéről

A pedagógus szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2020-ban kezdeményeztek sztrájktárgyalásokat a kormánnyal, amit akkor a koronavírus miatt felfüggesztettek. Tavaly októberben indultak újra a tárgyalások, amit hónapokon át sikertelen ülések jellemeztek.

Ahogy arról többször is írtunk, a legfőbb kérdés a még elégséges szolgáltatás meghatározása volt, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy törvényes keretek között sztrájkolhassanak a pedagógusok. Ezt azonban három és fél hónap alatt sem sikerült tető alá hozni, ezzel már a hétfőre tervezett sztrájkot fenyegetve.

Ezért fordultak már hétfőn bírósághoz a szakszervezetek, tudván azt, hogy január 31-ig csupán elsőfokú végzés születhet, mondta a Mércének Nagy Erzsébet: „Lassan őrölnek a kormány és a bíróság malmai egyaránt. Mi már hónapokkal ezelőtt felvetettük, meg kell állapodnunk a még elégséges szolgáltatásról.”

A PDSZ választmányi tagja azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kormány mindig hetekkel későbbi időpontot adott meg a következő sztrájktárgyalás időpontjának. Normális esetben, ha megalakul egy sztrájkbizottság, akkor a felek folyamatosan, akár naponta is összeülnek tárgyalni egymással. Ezzel szemben a pedagógusok és a kormány egy-két hetente ültek össze, de ahogy Nagy Erzsébet is elmondta, „ezt a ritmust a kormány diktálta, nem pedig mi”.

A legutóbbi tárgyalásra a pedagógusok egy részletes, szinte minden kérdéskörre kiterjedő dokumentumot hoztak a hétfői figyelmeztető sztrájkról, amit más intézményvezetők pár órás egyeztetés után elfogadtak. Ezzel szemben Kisfaludy László helyettes államtitkárnak még szüksége volt pár napra, egyeztetésre, további személyekkel való konzultálásra a dokumentum elfogadásához.

„Igazából neki magának kellene felhatalmazással rendelkeznie, nem pedig postásszerepet kellene betöltenie. Ezzel szemben a mi felvetésünkre az volt a válasza, hogy majd írásban küld egy viszontválaszt, és amennyiben számunkra elfogadható lesz, amit felvet, akkor lehet szó arról, hogy a napokban bemenjünk ezt aláírni” – foglalta össze a kormány ráérős taktikáját Nagy Erzsébet.

Arról azonban nem esett szó, hogy a figyelmeztető sztrájk előtt újra leülnének tárgyalni egymással a felek a megállapodásról. Nagy elmondása szerint Kisfaludy „ultimátumszerűen” mutatta be a kormány verzióját a „még elégségesről”, amit vagy elfogadnak a pedagógusok, vagy nem lesz megállapodás. Az érdekképviseletek „ezt az időhúzást már nem tudták elfogadni”. A kormány ajánlata végül az volt, hogy a hétfőn sztrájkkal töltött két órát a jövőben le kell majd dolgoznia a résztvevőknek, azaz voltaképpen ingyenes munkát várt volna el a sztrájkolóktól...

A KORMÁNYPÁRTOKNAK HÁLA VÉGRE MINŐSÉGI FORDULATOT VETT A KAMPÁNY, CSAK ÚGY SÜVÍTENEK JOBBRA-BALRA A SZAKRÁLIS ARGUMENTUMOK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.28.


A kormánypártoknak hála végre minőségi fordulatot vett a kampány, csak úgy süvítenek jobbra-balra a szakrális argumentumok.
A transzcendensre felettébb érzékeny, s a metafizikai kérdésekben oly tájékozott kormánypárti faliújságok, Soltész Miklós és Rétvári Bence hathatós támogatásával tegnap még Karácsony Gergelyről állították, hogy vallási jelképeket szentségtelenített meg, amiről megírtam ugyan a véleményemet, ám a parányi logikai érzéket feltételező írás nyilvánvalóan befogadhatatlannak és értelmezhetetlennek bizonyult a fent említett hatalmasságok és a félelmetes kormánypárti fórumok számára.
Én kérek elnézést!
Ma meg már azt olvasom, hogy egy Rákay Philip nevű azt írja, hogy Márki-Zaynak messiási tudata van, Messiásnak képzeli magát. Nem az én tisztem eldönteni, hogy vajon miként aránylik ennek a Rákaynak a szövegértelmező képessége a zsírosan dotált hazudozás izzadságos, hónaljszagú praxisához, inkább azt javaslom, mondjunk köszönetet neki a grandiózus felismerésért, amellyel igen nagy szolgálatot tett e honnak. Ugyanis fontos források a Messiás eljövetelét arra az órára helyezik, amikor az ország „a legmélyebbre süllyedt”, amikor az arcátlanság elszaporodik és eltűnik a tisztelet, s amikor az igazak jajveszékelésétől és panaszkodásától lesz hangos a világ (Midrás Tehillim 45,3; Brákhot 5a).
És stimmel!
Egyébként, mint hírlik, ugyanez a Rákay készül filmet forgatni Petőfiről. Rendkívüli érzékenységével hatalmi eltartóinak politikai rezdüléseire, az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette orosz hadsereg Segesvárnál nyilvánvalóan testvéri és baráti felszabadítóként vonul majd fel, Petőfi oroszországi politikai menedékjoghoz folyamodik, s a film végén talán még az is kiderül, hogy Vlagyimir Putyin titokban verseket szokott fabrikálni, ami magától értetődik, hiszen köztudott, hogy Putyin kései leszármazottja egy bizonyos Alekszander Petrovicsnak.
Ahogy azt Kásler Miklós és a Magyarságkutató Intézet már jó előre jelezte.

HOGYAN LESZ ITT TISZTESSÉGES MÉDIARENDSZER?

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.01.29.


Bolgár György 
Megbeszéljük című műsorában Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője volt a vendég. Ezúttal új minőségében, ugyanis ő az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás egyik szakpolitikai kabinetvezetője, ő irányítja azt a munkacsoportot, amelyik a kormányváltás utáni sajtó- és médiaprogram kidolgozásáért felel. A feladat egy nagy részét már novemberben-decemberben elvégezte a csapat, a terv gerince készen van, de rengeteg munkára van még szükség, ki kell dolgozni a részleteket. Csak előtte még meg kell nyerni a választást, most erre koncentrál mindenki.

Ellenzéki győzelem esetén mit tehet az új kormány a médiában hatalomrakerülés után? – tette fel a kérdést Bolgár György.

Más feladat vár az új hatalomra, ha kétharmaddal győz és más, ha csak feles többséget szerez. Előbbi egyszerű helyzet, akkora felhatalmazással nem kell kreatívnak lenni, és meg lehet csinálni a világ legjobb törvényeit és közmédiáját – de Polyák ebben óvatos, ő nem a kétharmados győzelemre készül.

Feles győzelem esetén jóval korlátozottabb a mozgástér, de nem nulla. Szó nincs arról, hogy akkor széttárják majd a kezüket és minden menne tovább. A legfontosabb változás nem is jogalkotási kérdés, hanem a politikai kultúráé: az újságírók a kérdéseikre választ fognak kapni, nem kell évekig pereskedniük közérdekű adatokért, vagy elfogadni azt, hogy a nyilatkozók menekülnek a sajtó elől. Ez önmagában egy óriási pozitív változás lenne a magyar nyilvánosság állapotában – ehhez nincs szükség kétharmadra.

Ez szép és jó, illetve igazából csak a minimum egy normális országban – reagált erre Bolgár . De ez azt jelentené, hogy az akkor még mindig Fidesz-kézben maradt médiának adna több lehetőséget, azaz rögtön a Fidesz többségi médiája az új kormányon kérne számon olyan ügyeket, melyeket a mostanin nem. A közmédia pedig azt mutatná be, hogy az új kormány rossz – bezzeg a réginél sokkal kevesebb botrány volt.

Ne áltassuk magunkat, ez fog történni – felelte Polyák. A Fidesz-média erőforrásai nagyon hosszú ideig kitartanak még. Akkor is, ha egyetlen fillért sem költ az új kormány médiakampányokra; nemcsak a Fideszhez tartozó, hanem más médiában sem. Ha nincs közpénz a rendszerben, akkor a reklámozók visszatérnek ahhoz a normális működési módhoz, amikor ott helyezik el a hirdetéseiket, ahol elérik a közönségüket, ezzel pedig a mostani torz médiarendszer nagyon hamar átalakulhatna.

Mindez ugyancsak nem kétharmados többség kérdése. Az azonban, hogy mit lehet kezdeni a Médiahatósággal vagy az NMHH-val, azzal már sokkal óvatosabb Polyák. Ezeken a helyeken a Fidesz megbízható pártemberei ülnek, a Médiahatóság élére nemrég helyeztek el kilenc évre új vezetőt. Fel kell készülni arra, hogy ezek az intézmények az új kormány ellen fognak dolgozni ,és a Fidesz számára kellemetlen ügyekkel a Médiatanács nem fog foglalkozni – például a közmédia pártosságával, a baráti társaságok frekvenciához juttatásával –, de ezt lehet azért fékezni. Az összes jogsértést be kell jelenteni, a régebbieknek utánamenni, a pályázatoknál szükség van arra, hogy induljanak versenytársak, akik ha kell, bíróságra mennek a hatóság ítéletei esetén.

„Pillanatok alatt ki fog derülni, hogy rengeteg trehányság volt az elmúlt tizenkét évben.” Ha van egy intézmény, amelyik foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és ezt a munkát ellátja, akkor már megint jobb országban fogunk élni. Egyelőre ezt az intézményt munkanéven média ombudsmannak nevezi a koncepciót kidolgozó csoport. Ez nem veszi el – kétharmad nélkül nem tudja elvenni – a médiatanács hatásköreit, hanem a médiapiac működésének normalizálásán dolgozik majd. 

A Médiatanács által közvetlenül irányított Magyar Távirati Iroda működésével mi lesz? – érdeklődött a műsorvezető. Mert most, amikor a szerkesztőségek nagy része az MTI által részükre ingyen rendelkezésre bocsátott hírszolgáltatását nyújta, továbbra is a Fidesznek kedvező híreket közvetítené.

Ez meg is fog történni, ugyanis egy párt tartja teljes kontroll alatt nemcsak a médiát, de például a bankszektort, az energetikát és a gazdaság teljes spektrumát, egy ideje pedig a kultúra és az oktatás minden szegletét is – mondta el Polyák Gábor. Történelmileg is különleges helyzetről van szó, mert ami ebben az országban van most, az egyedülálló. Ne várjuk el, hogy ezekre azonnal kiváló megoldásaink legyenek. Nem egy klasszikus diktatúrában élünk most, és nem lehet elűzni a diktátort, aki erőszakos, véres cselekményeket tud maga mögött – ami bizonyos értelemben sokkal egyszerűbb helyzetet jelentene. Itt ilyet nem lehet felmutatni, ezért sokkal fifikásabban és  türelmesebben kellene viszonyulnunk, ami viszont politikailag szinte lehetetlen. Emiatt a közmédiát is csak gerilla módszerekkel lehetne megreformálni.

Az MTVA gazdálkodását és működését megkapargatva, akkor a vezetők jogi felelősségét fel lehetne vetni, de ilyenkor is az Állami Számvevőszék, az ügyészség segítségére lenne szükség, ahol szintén a Fidesz emberei ülnek, és akik kétharmaddal lettek kinevezve. A legrosszabb forgarókönyv az lehet, hogy a közmédia ugyanígy marad, csak olcsóbb rendszerben folytatja a Fidesz iránti rajongást, de el lehet kezdeni kiépíteni új csatornákat mellette alulról építkezve, újraélesztve például a korábbi színvonalas regionális stúdióhálózatot. Ez mindig is kereste a helyét és mindig is többre volt hivatott, ez pedig életre keltve állam pénzből, színvonalasan működtetve versenytársa lehetne az elfogult közmédiának. Egy ilyen alternatív médiahálózat belefér a törvényes keretekbe, kérdés, lenne-e rá elég pénz. Ugyanis a mai közmédia 130 milliárdos költségvetése valamelyest rögzített a médiatörvényben. 

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

RÁKAY PHILIP PETŐFI-FILMJÉRE 4,5 MILLIÁRDOT AD A KORMÁNY, PAKSON MOCOROG A HUNATOM - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.01.28.



444: 4,5 milliárdból forgathatják Rákay Philip Petőfi-filmjét


4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága a Rákay Philip-féle Petőfi-film gyártására – derült ki az NFI közleményéből. A Most vagy soha! című filmre megszavazott 4,5 milliárd forintból 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezik. A film Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül, a közpénzből támogatott influenszer, Rákay Philip producerként is jegyzi az alkotást.

Telex: Hunatom: nem sokat tudni róla, pedig méretes projektekre készül az orosz mintára elnevezett új paksi cég


Honlapja sincs még, de már nagy beruházásokat készít elő a Hunatom Zrt., amely állítólag magyar–francia–orosz nukleáris tengely építésén dolgozik, de az is hírlik, hogy egy új paksi vagy dunaújvárosi oktató-kutató reaktor építése is elképzelhető. A cég ritkán ad hírt magáról, honlapja nincsen, ám a magyar, és néha még a francia sajtóba is belekerülnek olykor a cég együttműködési megállapodásai.

24.hu: A Simonka-per kezdete óta 165 millió forint állami és EU-s támogatást kapott az elsőrendű vádlott

Miközben Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az ügy elsőrendű vádlottja többször is vissza nem térítendő állami és európai uniós támogatást kapott a büntetőper kezdete óta. Kékessy Mihály György elsőrendű vádlott a Magyar Államkincstár (MÁK) nyilvántartása alapján 2020-ban 82.965.818 forint, 2021-ben pedig 82.286.628 forint agrártámogatást fizetett ki az állami szervezet.

Hvg: Megkötötte a stratégiai megállapodást a 4iG és a Rheinmetall

Végleges megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG. A német világcég részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,1 százalékos tulajdont szerez a 4iG-ben, amellyel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz – írták közleményükben a cégek. Az üzlet részeként a részvényvásárlás mellett a német nagyvállalat 125 milliárd forint értékű, több lépésben megvalósuló zártkörű tőkeemelésben is részt vesz.

G7: Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége

Magyarországon 14,9 százalékos profitrátával dolgozott 2020-ban a Duna Aszfalt, külföldi leányai (összesen nyolc külföldi leányvállalat hat országban) ezzel szemben 0,1 százalékos mínuszt értek el árbevétel-arányosan. Bár rengeteg a különbség a csoport hazai és külföldi tevékenysége között, ez arra is utal, hogy miben különbözik a hazai építőipari közbeszerzési piac a szomszédos országokétól.

FELELŐTLEN VAKCINAKÍSÉRLET: RÉSZLETES TANULMÁNY BIZONYÍTJA, HOGY HIBA VOLT AZ IDŐSEKET KÍNAIVAL OLTANI

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.01.29.


A Sinopharm-vakcina hatásosságáról szóló tanulmány utólag igazolja: tévedés volt még akkor is ezt adni az idősebb korosztálynak, amikor már rendelkezésre álltak jobban védő oltások.


Ferenczi Tamás és szerzőtársainak most megjelent tanulmánya a Sinopharm-vakcina hatásosságáról azt igazolja, amit többé-kevésbé régóta tudunk, csak a kormány nem hajlandó beismerni. A BMC Infectious Diseases nevű folyóiratban közölt eredmények szerint a kínai vakcinával oltott 60 évesek 25 százalékánál egyáltalán nem termelődött koronavírust semlegesítő antitest, a 80 év felettieknél pedig ez az arány már az 50 százalékot is elérte. Ez az eredmény ismét felveti azt a kérdést: hogyan fordulhatott elő Magyarországon, hogy elsősorban 60 év felettieket kezdték el oltani ezzel a vakcinával?

Azt régóta tudjuk, hogy a döntésért a gyártó nem tehető felelőssé, hiszen a vakcina bevizsgálása alatt ebben a korosztályban lényegében nem is ellenőrizték az oltóanyag hatásosságát. Ennek azonban legalább figyelmeztető jelnek kellett volna lennie a magyar járványvédekezés irányítói számára. 

A történtek felidézése rámutat, hogy a vakcinahasználat nálunk sokkal inkább politikai, mint szakmai kérdéssé lett. E két szempont már a SzputnyikV vakcina engedélyezésekor összeütközött. Mint annak idején a lapunk is beszámolt róla, azt a szakértők aggályai ellenére hagyta jóvá a gyógyszerhatóság. A kormány a kínai vakcinával már ekkora kockázatot sem vállalt, annak engedélyezését eleve kivette az egészségügyi szakemberek kezéből, és rábízta a külügyminiszterre. Ám még ebből sem következett volna, hogy az idős embereken rendesen nem tesztelt vakcinát épp a hatvanon felülieknek kellett volna beadni. 

Ez a gondolat Orbán Viktor miniszterelnök egyik péntek reggeli nyilatkozatában tűnt fel január közepén, amikor arról beszélt: az oltási sorban a 60 év feletti krónikus betegek következnek, akiknek elég is lenne a kínai vakcina, ha végre végeznének az engedélyezésével a szakemberek. És így is lett: február végén, amikor elkezdtek a Sinopharm-vakcinával oltani, akkor a háziorvosok a 60 feletti pácienseik nevét kapták az operatív törzstől, mint oltandókét...

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 28. – BÁDOGEMBER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.29.


Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na gyerekek, ki jön a holnap mihozzánk, na ki, és nézett a szemével meg vigyorgott, mint a Pityu szok, amikor rosszat csinál titokba, és a Pityu monta is nekihogy bisztos a Mikulás vagy a Télapó. Mire az Ibojéni ingatta a fejéthogy nem is, nem is, na ki vajon, és már a füléig ért a szája neki, mire a Kisböske, hogy a papbácsi bisztos, de nem de nem, hogy akkor a képviselő bácsi, de az se, és az Ibojnéni már nevetett meg göcögött, hogy sohase láttuk még ilyennek. De asztán nem is monta meg, hogy ki lesz az, hogy legyen meglepetés, de monta, hogy öltözzünk szép ruhába, meg mosakodjunk meg nagyon, hogy illatosak legyünk a máma reggel.

Montam az apunak, hogy szép ruhába kell illatozni máma az oviba reggel, mire csak legyintett, az anyumeg mérges lett, hogy mit képzel az Ibojnéni, hogy csak akkor mosakszunk mi itthol, ha ő azt kéri, vagy micsoda. És kérdezte is, hogy miért kell a szép ruha, hiszen ünnep az nincsen semmilyen, de azér fölvettük, és indultunk is, hogy el ne késsünk. Hát, az oviba meg nem lehetett bemenni, mer teli volt a környék ilyen páncélos autókkal meg bácsikkal, oldalukon puska, jártak az oviból ki-be, és az anyu csak nézett, hogy mi van itt, mert a tetőkön is puskás emberek voltak, az utca vége lekerítve, amikor jött egy kutyás ember, és ők is mentek az oviba be, csak nekünk nem szabadott.

Kijött a kutya asztán és ki az ember is, az autók elmentek mind, mintha ott se lettek volna soha, csak az utca maradt lezárva a végén, keresztbe ilyen piros-sárga szallaggal, és a tetőkön se látszottak már a puskás emberek, úgyhogy lehetett menni be. Az anyu adott egy puszit, és montahogy vigyázzak magamra nagyon, de hát nagy vagyok én, már tudok vigyázni nagyon. Bementem az oviba, a folyosó végén ült egy kopasz ember, a dadust is kisérte egy a konyhába be, az Ibojnéni meg úgy ragyogott, hogy csakna, és a gyerekek zsibongtak. A Kisböske a reggelit várta, a Pityu meg bohóckodott, ahogyan szok mindig, de az Ibojnéni most nem szidta meg.

De nemcsak visittottak, hanem rohantak kopogni mind a bádogembert, ütni a hátát neki, és akkor az Ibojnéni nekiát sikittani, hogy jajj, miniszteresúr, elnökúr, jótevőnk, mi eggyetlen örömünk, mire rohantak be a kopasz emberek, tele lett a szoba kopasz emberekkel, akik szedték le a kövér bácsiról a gyerekeket, hajigálták őket a sarokba, hogy csak úgy huppantak, az Ibojnéni elájult, a hangzavarra bejött a dadus és most már a puskás emberek is, és kiszabadítva a kövér bácsit a gyerekekből, egy pokrócot dobtak a fejire, hogy menekittik innen kifele, autó csikorgott az udvaron a homokozónál, hogy már mindenki sírt, én meg gondoltam, na, vára dömperemmegyek.