Kedden este az Idetartozunk Egyesület, a RomNet és a Roma Sajtóközpont gyertyagyújtást, valamint néma főhajtást és közös imát szervezett a keddre virradó éjszaka 50 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Setét Jenő polgárjogi aktivista emlékére a Szent István Bazilika épülete előtt. A megemlékezésen beszédet mondott a RomNet felelős szerkesztője, Hidvégi-B. Attila, majd közösen mondtak imádságot az összegyűltek.
Az alábbiakban a Mérce szerkesztősége Tremmel Márk kollégánk a helyszínen készített fotóival, valamint hét Setét Jenő-idézettel emlékezik meg az aktivistáról...
A magyar pedagógusok nemzetközi összehasonlításban alulfizetettek és túlterheltek, a szakma elnőiesedett és elöregedett, a fiatalok aránya pedig alacsony. A portugál és a nagy-britanniai pedagógusok után a magyarok stressz-szintje a legmagasabb, és a globális tanárstátusz-index alapján a magyar oktatás minőségének és a pedagógusszakma presztízsének megítélése nemzetközi összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. Ez derül ki abból a friss tanulmányból, amely Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója vezetésével készült az emberi erőforrás szűkösségéről a magyar közoktatásban. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült dokumentum néhány fontosabb megállapítását mutatjuk be.
A tanulmány megerősíti, amit eddig is tudtunk, valójában a humán erőforrás-gazdálkodás minősége alacsony, ezért az oktatásban egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás.
A magyar köznevelés feladat alapon és nem álláshely alapon működik, ezért egyes feladatokat jelentős arányban óraadók látnak el. Ami a pedagógus ellátottságot illeti, a tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel erre nincs átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.
A pedagógusellátottság terén nagyon nagyok a területi egyenlőtlenségek. Észak-Magyarországon az órák több mint tíz százalékát nem szakos tanár látja el, de ennek az eloszlása is meglehetősen egyenetlen. A hátrányos helyzetű iskolákban az órák 13 százalékát, a nem hátrányos helyzetű iskolákban viszont csak két százalékát látja el nem szakos tanár. A legnagyobb fluktuációt (ahol a tantestület 40 százaléka cserélődik öt éven belül) szintén a hátrányos helyzetű térségekben találjuk.
Emellett nincs elég olyan szakember, aki biztosítaná a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét. Leginkább igaz ez bizonyos gyógypedagógusi területekre, de nincs elég konduktor, gyógypedagógiai asszisztens sem. Azért is van szükség több ilyen szakemberre, mert sokak szerint éppen az a gyógypedagógiai szemlélet hiányzik a pedagógusokból, aminek révén sokkal jobban tudnának reagálni a tanulási problémákkal rendelkező gyerekek szükségleteire. Ezen felül nincs elég iskolapszichológus, ifjúság- és családvédelmi felelős, illetve szociálpedagógus sem.
Ezeken a területeken azért is van hiány, mert a szabályozás érzéketlen a tanulói összetételére és a kis méretű iskolák igényeire, azaz csak bizonyos tanulólétszám után (250/500 tanuló) biztosítja ezeket a szakembereket.
A kis méretű iskolák esetében a szakembereket elvileg az utazó szolgálatok biztosítják, de ez nem mindig valósul meg. Ráadásul, ha ezek a szakemberek helyben vannak, akkor az iskolai klímára és a pedagógusokra is kedvező hatással lehetnek. Így viszont éppen azok a kis méretű iskolák esnek ki ebből a körből, ahol jellemzően a hátrányos helyzetű tanulók koncentrálódnak, és ahol az intézményvezetés és a pedagógusközösség is több mentális támogatást igényelne...
A klubdélelőtt 2022. január 22-i adásának vendége Dr. Pléh Csaba akadémikus, pszichológus tavaly előtt volt 75 éves, de a nagyobb ünnepség a járvány miatt elmaradt. Viszont megjelent egy tanulmánykötet, amely nagyrészt kognitív pszichológiai írásokat tartalmaz, Life in Cognition címmel. A kötet szerzőinek többsége Pléh Csaba mentoráltjának vallja magát, mások pedig vele együtt dolgozó kutatótársai.
Budapest az elmúlt években számos sporteseménynek adott otthont: futball Európa-bajnokság, kézilabda-EB, atlétikai világbajnokság. A versenyekhez pedig megfelelő pályákra van szükség, amikből szinte minden évből átadtak egyet. Csak a fővárosban a 2014-es választások óta 7 jelentős sportlétesítményt építettek vagy újítottak fel.
A közbeszerzéseket szinte kivétel nélkül Orbán Viktorhoz közel álló vállalkozók nyerték el, olyanok, akiknek a neveivel rendszeresen találkozhatunk a leggazdagabbakat felsoroló listákon: Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Paár Attila. A létesítmények sokszor a tervezett árnál drágábban, módosított szerződésekkel, az eredetileg kitűzött határidő után készülnek el, ráadásul a kihasználtságuk is felvet kérdéseket. Az Oligarchia legújabb adásában az elmúlt 8 év budapesti stadion-dömpingje!
Az energiaárak megugrása miatt már március végére újabb 10-15 százalékkal nő az építőanyagok ára – derül ki az ÉVOSZ legfrissebb elemzéséből. Ennyivel nőnek a bérek is, így jelentősen megugranak a költségek az építőiparban, azaz minden többe kerül majd.
Nincs vége az építőanyag drágulásának, sőt, már az első negyedév végére 10-15 százalékos áremelkedés jöhet – áll az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzésében. Ez a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5-9 százalék közötti árváltozásnak. Azoknak az építőipari anyagoknak bontakozhat ki számottevő áremelkedése, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra van szükség.
Ez azért is aggasztó, mert óriási drágulás sújtotta 2021-ben a hazai építőipart. A meglehetősen magas, 48 százalékos arányban import termékeket beépítő magyar piacon 15-160 százalékkal nőtt tavaly az építőanyagok és az alapanyagok ára...
ÉLET ÉS IRODALOM Szerző: BEREND T. IVÁN 2022.01.22.
Az Orbán-rezsim egyik legnagyobb ellentmondása, hogy szélsőséges nacionalizmusa, Nyugat- és Európai Unió-ellenessége, állandó Trianon-siralma és Nagy-Magyarország-nosztalgiája, a romániai, ukrajnai és szlovákiai magyar kisebbségek – egyelőre terület nélküli – visszacsatolása a nemzettestbe olyan magyar anyaországra épül, melynek nincs valódi önálló gazdasága. A magyar gazdaság ugyanis a Nyugat és az Európai Unió olcsóbb munkabért kihasználó fiókvállalkozása. Ennek tényeire és következményeire néhány kiváló közgazdasági tanulmány, melyeket alább idézni fogok, világosan rámutat. A közvetlen külföldi beruházások (FDI) Magyarországon az ország nemzeti jövedelmének 61 százalékát érik el, és a külföldi beruházással létrehozott multinacionális nyugati nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai állítják elő a „magyar” feldolgozóipar termelésének több mint 70 százalékát.
A magyar gazdaság külföldi, nyugati függése szempontjából még két további tényezőt kell említeni. Az első az Európai Unió támogatásainak hatalmas összege, melyeket a gazdaságilag gyengébb tagországoknak nyújt – s ami 2010 és 2016 között évente a magyar GDP 3–5 százalékának felelt meg, amivel meghaladta a magyar gazdasági növekedés mértékét. A legutóbbi négy évben pedig megközelítette azt, vagyis a Magyar Statisztikai Hivatal és más hivatalos források szerint ez a tényező volt a növekedés legfőbb forrása. A másik tényező a külföldre vándorolt, legnagyobbrészt az EU más tagországaiban munkát vállaló magyarok családjuknak hazautalt pénzküldeménye. Az Eurostat – az Európai Statisztikai Hivatal – adatai szerint ennek összege csak az elmúlt két évben is 4,4, illetve 3,4 milliárd eurót tett ki. A nemzeti jövedelemhez viszonyítva ezzel Magyarország az EU 27 tagállama között „elegáns” helyen áll a külföldről érkező átutalásokra való rászorultságot illetően. Igaz, ennél magasabb arány jellemzi Horvátországot, Lettországot és Romániát.
A Magyarországon működő, kereken 15 ezer külföldi tulajdonú cég állítja elő a „magyar” nemzeti jövedelem több mint felét. Ezzel szemben a legnagyobb jövedelmű tíz magyarországi óriásvállalatban a magyar tulajdon mindössze 16 százalékot tesz ki...
- Valódi, értelmiségi hivatássá tennék a tanári pályát az ellenzéki pártok, ha kormányra kerülnének. Ehhez diplomásokat megillető fizetést és módszertani szabadságot ígérnek.
- Csökkentenék a tananyagot, és új tantervet alkotnának a szakértők bevonásával.
- Az önkormányzatok visszakapnák az iskoláikat, de nem hagynák őket magukra, mint 2010 előtt.
- Megpróbálnák felhúzni a legrosszabbul teljesítő iskolákat, és azon lennének, hogy a különböző hátterű gyerekek minél tovább együtt tanuljanak.
- Ezért fokozatosan megszüntetnék a nyolcosztályos gimnáziumokat.
- Újra lenne önálló oktatási minisztérium, és a szakapparátust is visszaépítenék.
Tóth Endrével, az ellenzék oktatási felelősével beszélgettünk.
Az utolsó simításokat végzik az ellenzék oktatási programján. „A lényeget tekintve egységesek vagyunk, hajszálnyi különbségek vannak” - mondta a momentumos Tóth Endre, akit Márki-Zay Péter nevezett ki témafelelőssé.
Az ő dolga, hogy oktatási kérdésekben nyilatkozzon, de elmondása szerint Arató Gergely (DK) fogja össze a programalkotást. Kettejükön kívül Hiller István (MSZP), Ander Balázs (Jobbik), Erőss Gábor (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) vettek részt leggyakrabban az üléseken.
A pártok vétójoggal rendelkeztek a tárgyalások során, de Tóth szerint nem voltak súlyos összeütközések, és nem kellett nagy áldozatokat hozniuk, inkább részletkérdésekben engedtek.
„Nyilvánvaló, hogy a Jobbik távolabbról indult” - mondta Tóth, aki felidézte, hogy a Jobbik vezetői 2018-ban nem írták alá az akkor még külön induló pártok megállapodását, az Oktatási Minimumot. Mostanra úgy látja, beérett a néppártosodás, azt sem vitatták például, hogy a „megfelelő szakmai felkészültséggel párosuló integrált oktatás” jobb az elkülönítésnél. Ehhez képest négy éve még szerepelt a Jobbik programjában, hogy nem szabad minden áron erőltetni az integrációt.
A közös programhoz hozzájárult a civilekből és szakértőkből álló ELEGY munkája, ők már az előválasztás előtt elkezdték a háttéranyagok kidolgozását Nahalka István és Radó Péter vezetésével. Ezt fejlesztették tovább a pártok újabb szakértők bevonásával. „Annyira kiszolgáltatott ez a terület, annyira kivéreztették, hogy a szakma egységesen változást szeretne, ezért a legjobb oktatáskutatók segítik a munkánkat.” ...
2019-ben még 9,8 millióan éltek az országban, de az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken. A magyarok egészségtelenebbül és rövidebb ideig élnek, mint átlagos uniós társaik. Az utóbbi pár évben egyre többen vándorolnak az országon belül, és sokan kötnek ki külföldön – derül ki a frissen megjelent Demográfiai Portréból.
Ha a magyarok összeházasodnak, akkor leginkább amiatt teszik, mert jön a gyerek, de a magasabb iskolai végzettség és vallásosság is növeli a házasodási kedvet. A fiatalok jóval később kezdenek párkapcsolatban élni és később is esküsznek, mint például 2000-ben, amikor a nők 25, a férfiak 27 évesen kötötték az első házasságukat. Ehhez képest 2019-ben a nők 30, a férfiak 33 éves korukban házasodtak. Míg a 90-es évek elején még csak a fiatalok negyedének volt az első kapcsolata házasságon kívüli, ma már alig van olyan fiatal (mindössze 6 százalék), aki rögtön az első együttéléshez beleugrik egy házasságba – derül ki a 2009 óta ötödik alkalommal kiadott Demográfiai Portré 2021 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről című kötetből, amit Monostori Judit, Őri Péter és Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai szerkesztettek. A jelentés az adott kérdéskörben elérhető legfrissebb adatok alapján mutatja be a párkapcsolat, a házasságkötés, a válás, a szülés, a családpolitika, a népesség egészségi állapota, a halál, a nemzetközi és belföldi vándorlás, a népességszerkezet, az öregedés és a jövőbeli népesedési kilátások magyarországi helyzetét az Európai Unió vagy más külföldi országokkal összevetve...
Miközben mindenki Ukrajnára figyel, az oroszok más térségekben is igyekeznek erőt mutatni. Az orosz haditengerészet valamennyi flottája gyakorlatot tart januárban és februárban nemcsak olyan, az országhoz közel eső tengereken, mint a Jeges-tenger és a távol-keleti Ohotszki-tenger, hanem olyan távolabbiakon is, mint a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán. Utóbbi esetében Írországtól délnyugatra lesz a gyakorlat, aminek a semleges (nem NATO-tag) írek nem igazán örülnek.
Az orosz védelmi minisztérium múlt heti bejelentése szerint a gyakorlatokon 140 hajó, 60 repülőgép, ezer harcjármű és nagyjából 10 ezer haditengerész vesz részt. Emellett az előző hétvégén az iráni, a kínai és az orosz haditengerészet közös hadgyakorlatot tartott az Indiai-óceánon.
Ennél is szokatlanabb annak meglebegtetése orosz részről, hogy esetleg csapatokat és felszerelést telepítenek Kubába és Venezuelába. Emögött az a logika, hogy orosz értelmezés szerint az Egyesült Államok a NATO keleti bővítésével behatolt az orosz érdekszférába, és most az orosz követelések egyike, hogy a szövetség katonai infrastruktúráját (csapatait, bázisait, rakétavédelmi rendszereit) vonják vissza a keleti bővítés előtti, azaz lényegében a hidegháborús vonalra. Ezt az amerikaiak tárgyalást alapnak sem tekintik.
Erre elvileg lehet válasz orosz katonák megjelenése Latin-Amerikában, amelyet az Egyesült Államok hagyományosan saját érdekszférájának tekintett. Ráadásul ez felidézné az 1962-es kubai rakétaválságot is, amikor a közepes hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel felszerelt szovjet rakéták Kubába telepítése kis híján kirobbantotta a harmadik világháborút. A válság végül kompromisszummal zárult, a szovjetek kivonták rakétáikat Kubából, ahogy az amerikaiak is így tettek hasonló eszközeikkel Törökország esetében.
Valami hasonló kompromisszummal valószínűleg most is megelégedne az orosz elnök, de egyelőre nem látszik, ez miben testesülhetne meg a Nyugat részéről. Ukrajnába senki nem akart rakétákat telepíteni, és bár a romániai és lengyelországi bázisokra támaszkodó rakétavédelmi rendszer kiépítése már korábban elkezdődött, amerikai katonák érdemben csak a Krím 2014-es orosz elfoglalása után jelentek meg a közép-kelet-európai NATO-tagállamokban...
Lemondott posztjáról Kay-Achim Schönbach altengernagy, a német haditengerészet parancsnoka. Van a rovásán rendesen, hiszen az aktuális NATO (USA) kánonnal szemben fogalmazta meg véleményét indiai látogatása során, és ez bizony nem bocsánatos bűn arrafelé, ahol világpolitikát csinálnak. Úgy is mondhatjuk, a vice-admirális lotyaszájú volt, ezt maga is elismerte, elmondta, hogy nyilvánvalóan hibázott, mikor meggondolatlanul beszélt, és levonva a szükséges következtetéseket lemondott a karrierje csúcsát jelentő posztról. Így jár, aki őszinte - arrafelé is... Errefelé manapság minden következmény nélkül lehet baromságokat beszélni akkordban, kit érdekel? Egy sületlenséggel több vagy kevesebb, el sem éri az ingerküszöböt... A tetejébe a tengerész még igaz és értelmes dolgokat is mondott, ez súlyosító körülmény, melyet ki is fejtettek az ügyben nyilatkozó nyugati politikusok, akik felettébb nagy szívességet tettek Putyinnak. Az orosz elnök tulajdonképpen nemzetközi tányérpörgető bajnokságon vesz részt, hiszen tudja pontosan, hogy országának Kínával való barátsága igen sérülékeny, Kína ugyanis már meglehetősen régen feni a fogát Oroszország szibériai területeire, és a régen fogalma a kínaiaknál nem két hetet jelent. Egy közeledés az Európai Unióhoz felébresztené a kínai sárkány gyanakvását, ami nem lenne egészséges Oroszország számára, hiszen Kína nem Ukrajna, gazdasági és katonai ereje számottevő már ma is, és a holnapba Kína ellenfeleként belegondolni nem egy kéjhömpöly. Viszont Oroszország számára Európa is fontos, bár nem annyira, mint fordítva. Azért a kereskedelmi kapcsolatok az energia-függőség alapján állva stabilizálólag hatnak, az érdekek több esetben esnek egybe, mint ellentétesek lennének, csakhát a politika, meg a történelmi előzmények, meg a russzofóbia, ugye... Az altengernagy elképesztő dolgokat állított...
A megugró infláció és az emelkedő kamatok miatt több száz milliárdos deficit keletkezhet a jegybanknál a következő években.
A sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják a jegybank korábbi nyereségét, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint véget ért az a kényelmes helyzet, hogy az MNB által végrehajtott alapkamat-csökkentések révén a költségvetés évente sok százmilliárd forint kamatkiadást takarított meg. A költségvetés arra sem számíthat, hogy az elmúlt két évben összesen több mint 11 ezer milliárd forintos jegybanki „pénzpumpa” megismétlődik, amiből több ezermilliárd adó- és állampapír-piaci többletbevételre tett szert. A visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt az államnak új bevételi forrást kell találnia a 2019-hez képest akár 1000 milliárdos nagyságrendben keletkező új „lyuk” betömésére – írta az MNB elnöke.
Az elmúlt években a gyengülő forint és az alacsony kamatok révén mintegy ezer milliárd forintnyi nyeresége keletkezett a Magyar Nemzeti Banknak, amit jelentős részben befizettet a költségvetésnek, ám több száz milliárd forintot kiszervezett a saját alapítványaiban és a mögötte álló céghálóba. Az államháztartásnak nem része a MNB, ám egyfajta szimbiózisban, sok szálon összekötve működnek, és mivel mind a két entitás a magyar állam része, így végső soron pénzügyileg is függenek egymástól. Egy jegybanknak (elvileg) nincsenek és nem is lehetnek profitcéljai, a feladata ugyanis az infláció elleni fellépés, függetlenül ennek költségeitől. Ha emiatt a MNB mérlege veszteségbe fordul, akkor a költségvetés feltőkésíti a bankot. A kölcsönös függés jegyében viszont, ha nyeresége keletkezik a jegybanknak, akkor azt vagy tartalékba helyezi a jövőbeni veszteségek fedésére, vagy befizeti a költségvetésbe, számítva arra, hogy ha fordul a kocka, akkor a költségvetés jót áll az MNB veszteségeiért...
SZABAD EURÓPA / PODCAST Riporter: FAZEKAS PÁLMA 2022.01.25.
Kikre vadásznak a bántalmazók? Kik válnak áldozattá? Milyen logika mentén működik az áldozathibáztatás? A családon belüli és a párkapcsolati erőszakkal foglalkozó podcastunk második részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Wirth Judit jogásszal, a téma szakértőjével.
Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot. Közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, ami Semjén Zsolt vadászatról szóló, filozofálós könyvét is kiadta. 200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket. Milliárdos összeg ment el a kísérőrendezvényekre, és a vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költöttek. Egy vadászni szerető vállalkozó „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos vidéki helyszíne. Ő 400 millió forint közpénzt kapott arra, hogy a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben kiállítsa a trófeáit.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti kiállítás honlapján találtunk egy Támogatások című dokumentumot, ami több olyan elemet is tartalmaz, aminek az ára eddig nem volt ismert. Korábban egy másik, szintén a honlapjukon található dokumentumot, az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazó listát boncolgatta a sajtó. A most felfedezett fájl többek között a vidéki helyszínek költségeit tartalmazza...
Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.
Aligha lesz nyílt NATO-intervenció
Több mint 100 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ térségébe, a Nyugat szerint Ukrajna elleni támadás készül. A fenyegetés annyira komoly, hogy egyes nyugati országuk már elkezdték hazahívni a követségi személyzetüket Kijevből.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden és külügyminisztere, Antony Blinken rendre bénító válaszlépésekkel fenyegetőzik egy orosz támadás retorziójaként, de korábban a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is „súlyos következményekről” beszélt, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „fájdalmas” lesz Oroszország számára egy Ukrajna elleni támadás.
Joe Biden elnök nemrég 8500 amerikai katonát is készenlétbe helyezett, akiket „Kelet-Európában” terveznek „bevetni.”...
Magyarországon a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) létrejötte kivételesen szerencsés egymásra találása volt a ’70-es, ’80-as évek fordulóján megéledő demokratikus ellenzéknek, az értelmiségi és művészeti ellenkultúráknak és a szociális gondokkal együtt növekvő társadalmi segítőkészségnek.
A független segélymozgalmat 1979 őszén Solt Ottilia indította útjára hét társával: Havas Gáborral, Iványi Gáborral, Lengyel Gabriellával, Matolay Magdával, Nagy Andrással, Nagy Bálinttal és Pik Katalinnal, akiknek többsége ekkor már jó egy évtizede intenzív terepkutatásokat végzett a magyar munkások, szegények és cigányok körében. Mint visszaemlékezésében az egykori SZETA-aktivista, Kardos László jogász írja:
„Közösségünknek karizmatikus vezetői voltak: Kemény István és Solt Ottilia. A SZETÁt Solt Ottilia találta ki, de a történet Kemény Istvánnal kezdődik. A Szeta-alapítók többsége a szociológus Kemény tanítványa volt, akik 1969-től részt vettek az általa irányított szegény- és cigányvizsgálatokban.”
A SZETA indulásakor azonban az iskolateremtő, kiváló terepkutató már nem vehetett részt, mert a sok éven át őt sújtó kutatási és közlési tilalom elől 1977-ben nyugati emigrációba kényszerült, ahol 1990-ig a párizsi École des Hautes Études en Sciences Socials munkatársa lett, s csak a rendszerváltás után tért haza.
Célja és önmeghatározása szerint a SZETA olyan önkéntes civil szerveződés volt, amely azoknak a rászoruló családoknak nyújtott közvetlen segítséget, melyek valamiért a szociális védőhálóból kiestek. Mivel a kommunista érában a szegénység, otthontalanság és a származási diszkrimináció eleve tabutéma volt, az alapítók úgy döntöttek, meg sem kísérlik a legális egyesületté alakulást, s a várható hatósági tilalmak és retorziók ellenében a minél szélesebb nyilvánossághoz fellebbeznek, amelybe a nyílt felhívások, jótékony célú lakásrendezvények és köztéri akciók éppúgy beletartoztak, mint a szamizdat és tamizdat (a magyar emigráns sajtó) cenzúramentes fórumai. Bár a mozgalom szándéka és működésmódja eleve rendszerkritikus volt, önkénteseinek főként értelmiségi körökből verbuvált, heterogén tábora csak részben vállalta a nyílt ellenzékiséget, s a konspiráció vagy a nyilvánosság, a hivatalos keretek vagy a független önszerveződés dilemmái – mint mindenfajta civil kezdeményezés a korszak egésze alatt – a SZETA tagságát is megosztotta...
Pár nap alatt több mint 20 ezren írták alá a pedagógussztrájkot támogató petíciót, közben a kormány megpróbálná a kétórás sztrájkot ellehetetleníteni. Továbbá: Gyurcsány.
Figyelmeztető sztrájkot hirdetett még decemberben január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután közös sztrájkbizottságuk tárgyalt a kormány képviselőjével. A két szakszervezet azt ígérte, hogy ha az akció nem vezet eredményre, akkor március 16-án megismétlik azt.
A sztrájktárgyalások folytatódtak, nem sok eredménnyel, közben indult egy sztrájkot támogató petíció is, amit alig pár nap leforgása alatt több mint 20 ezren írtak alá.
A tárgyalások, a PDSZ szerint, viszont „abszurd, már-már a komikumot súroló kijelentésekkel folytatódtak január 24-én”. A szakszervezetek abban voltak érdekeltek, hogy mielőbb szülessen megállapodás a még elégséges szolgáltatásokról, a kormányzati fél pedig jogi eszközökkel is igyekszik megakadályozni azt, hogy bármilyen hatékony nyomásgyakorlásra sor kerülhessen.
„Tárgyalóink megrökönyödve hallgatták Kisfaludy László helyettes államtitkár szavait, miszerint a kormány új – nyilván számukra is teljesen nevetséges, komolytalan – álláspontja szerint a sztrájkolóknak (akik természetesen a sztrájk alatt pénzt sem kapnak) nem hogy csak gyermekfelügyeletet kellene biztosítaniuk, hanem meg kellene tartaniuk az órák egy részét is. Amikor rákérdeztünk arra, hogy hogyan kell ezt érteni, esetleg úgy, ahogy az eredeti ajánlatukban leírták, hogy a tanórák 75 százalékát, az jelen esetben 67 és fél percet jelentene, az volt a válasz, hogy például az egyik tanórát kellene megtartani. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan álláspont, hiszen ez azt jelentené, hogy nem csak hogy észrevehetetlen a sztrájk, de még ingyen is dolgoznánk alatta” – írja a PDSZ.
A kérést elutasították, és úgy látják, az első pillanattól kezdve arra játszott a kormány, hogy megakadályozza a szakszervezeteket a sztrájkban...
Egyre aggasztóbb a helyzet az orosz-ukrán határon, a csapatösszevonások után bármelyik pillanatban invázióba kezdhet Oroszország, úgy tűnik, hogy egyre kisebb az esély a helyzet tárgyalásos rendezésére. Ha kirobban a háború, akkor pedig a gazdaság is megérezheti annak hatásait. Ebből a szempontból kevesebb a veszítenivalója az Egyesült Államoknak, Európa sokkal nehezebb helyzetben lehet.
Nő az esély egy orosz-ukrán konfliktusra
Az elmúlt napokban egyre aggasztóbb hírek érkeznek az orosz-ukrán határról, és ezen a múlt heti külügyminiszteri találkozó sem segített sokat. Persze eleinte a hivatalos diplomáciai nyelvben inkább optimista nyilatkozatok hangzottak el az egyeztetések után, azonban a helyzet romlását jelzi, hogy vasárnap az USA már Ukrajna elhagyását javasolta állampolgárainak, illetve megkezdte a külképviseleteken dolgozó diplomaták családjainak hazautaztatását.
További kockázatot jelez, hogy a New York Times információi szerint Joe Biden amerikai elnök már több ezer katona telepítését mérlegeli Kelet-Európába. Állítólag az amerikai kormányzat a héten dönthet a kérdésben, mindenesetre lehetséges forgatókönyvként ezt is felvázolta a Pentagon az elnök számára. Egy ilyen lépés pedig szinte biztosan tovább súlyosbítaná a helyzetet, hiszen az oroszok a múlt héten éppen azt követelték, hogy az USA tartsa tiszteletben kelet-európai hatalmi ambícióikat.
VAGYIS EGY ILYEN AMERIKAI LÉPÉST NEHÉZ ELKÉPZELNI, HOGY VLAGYIMIR PUTYIN BÉKÜLÉKENY GESZTUSKÉNT ÉRTÉKELNE...
„Nincs kapcsolódási pontunk a NER-hez” – hangoztatja különböző interjúkban a Megoldás Mozgalommal ellenzéki szavazókra hajtó Gattyán György. Csakhogy a Válasz Online-nak legalább hét oka van arra, hogy ezt ne higgye el neki. Például: Fidesz-műhelyből jön a párt programtanácsának vezetője; a Miniszterelnökség államtitkára irányítja az üzletember „házi” sportszövetségét; a régóta államközeli – immár Tiborcz-érdekű – Gránit Bank a Gattyán-klub egyik legfontosabb pénzintézeti partnere. Ráadásul nemcsak a csúcsmilliárdos, hanem a nyitóképünkön mellette szereplő pártalelnök, Huszár Viktor is belelóg az úgynevezett legfelsőbb körökbe.
Ha egy pénzes szereplő beszáll a magyar politikába, rendre azzal magyarázza tettét, hogy eleget kapott a hazától, most már vissza is adna valamit, szolgálni szeretne. Illetve arra használná az üzleti életben szerzett tekintélyét, tapasztalatait, hogy betemesse az árkokat, egyesítse a szétszakított nemzetet, illetve felemelje a kitaszítottakat. Satöbbi. Ezt a kötelező kört Gattyán György nemrég a Telexen futotta meg, kinyilvánítván: „Mindenkinek a maga szintjén kell akár anyagilag, akár az elvégzett munkával társadalmi felelősséget vállalnia. Én személyesen is eljutottam abba a korba és mostanra egy olyan pozícióba, hogy ez a felelősségem egyre erőteljesebbé vált. Mi azért az elmúlt nyolc évben az alapítványainkon keresztül nagyon komoly munkát végeztünk Magyarországon, csak nem vertük nagy dobra. Megvásároltuk és társadalmi vállalásként üzemeltetjük a Kodolányi János Egyetemet, a Covid alatt a kórházakban segítettünk eszközökkel, pénzzel (…). A választási felkészülés során pedig láttuk, hogy olyan űr alakult ki, amiben van legalább kétmillió ember, akik teljesen magukra maradtak, elvesztették a hitüket a magyar államban, a kormányban, az ellenzékben, és őket nem képviseli senki.”
A szerteágazó üzleti tevékenységet folytató Docler-csoporttól a „pingpongfocit” menedzselő Teqball-érdekeltségeken át a Kodolányiig és a Megoldás Mozgalom nevű politikai formációig bővülő Gattyán-művek valójában nem egyszemélyes vállalkozás – hanem Gattyán György és a kevésbé ismert Borsányi Gábor, illetve Huszár Viktor hármassága. Utóbbinak van önállónak tűnő üzleti énje is; igazolható bizniszkapcsolatban áll például a Magyarországon állomásozó orosz Rahimkulov családdal, akik a Városháza-ügy és különböző kormánytámogatott projektek miatt mára szintén bekerültek a politikai közbeszédbe – de erről később.
Egyelőre maradjunk annál, hogy Gattyán György fennen hangoztatta a Telexnek és minden egyéb médiumnak, hogy „zéró kapcsolatunk van a NER-rel”. Ezt azért kénytelen újra és újra leszögezni, mert a közvélemény egy része azonnal „Rogán Antal-i mesterkedésként” dekódolta az üzletember ellenzékmegosztó pártalapítását. A Válasz Online találgatások helyett a tények pártján áll – két hónapja már igazoltuk, hogy létezik közös üzlete Gattyánéknak és a kabinetminiszter köreinek. Aztán mára találtunk további hat vaskos tényt, amely azt a határozott állítást mindenképp cáfolja, hogy „nincs kapcsolatunk a NER-rel”. Az alábbi hét pont közül tehát az első a korábbi feltárásunk ismétlése, a többi viszont új észlelés:
Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben.
Viszonylag sokáig sikerült titkolni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét a feleségével együtt a ferihegyi repülőtéren elfogták, és aztán le is tartóztatták. Csak az akció után egy héttel, tavaly november közepén szellőztette meg a Blikk név nélkül, hogy mi történhetett, majd december elején a 24.hu írt arról, immár névvel, hogy teljes a hírzárlat Schadl György ügyében.
A DK feljelentette az ügyészeket
Aztán felgyorsultak az események. Pár napra rá egy ügyészi mentelmijog-kikérésből kiderült, hogy az ügyben Völner Pál államtitkár is érintett. Ő pillanatok alatt eltűnt a közéletből, a sajtó pedig az egész ügy iratanyagát elkezdte feldolgozni.
Schadl azóta is letartóztatásban van, egészen friss hír, hogy márciusig biztosan marad is,
Völner Pállal szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.
A Demokratikus Koalíció szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben, az ellenzéki párt fel is jelentette az ügyészeket, akik Völner letartóztatását indítványozhatnák, de nem tették. (Az ügyészi indítványokról aztán a bíróság dönt, ha nincs indítvány, nincs miről dönteni.) A DK politikai befolyásolásról, „Orbán politikai akarata alapján működő igazságszolgáltatásról” beszélt.
Keddre virradó éjjel 50 éves korában elhunyt Setét Jenő – írja a Klubrádió. A polgárjogi aktivista halálhíréről beszámolt a Roma Sajtóközpont is.
Setét 1972-ben született, Sárospatakon nőtt fel egy kereskedő családban. Már egészen fiatal korában az akkoriban ébredő roma mozgalomhoz csatlakozott, tinédzserként már a Phralipe roma szervezet aktivistája volt. Fiatal felnőttként került a fővárosba, majd 1995-től, a kezdetektől dolgozott a Roma Polgárjogi Alapítványnál. A Polgárjogi Alapítvány halványulása után más nagyhírű jogvédő szervezetek veszik igénybe szaktudását, mind a TASZ-nál, mind a NEKI-nél jelentős munkát végzett – írja a Roma Sajtóközpont.
2011-ben a legutóbbi népszámlálás idején sokezer aktivista megmozgatásával szervezett kampányt, hogy minél többen valljanak roma identitásukról is. Megteremtette a Roma Büszkeség Napja rendezvényt, hatalmas tömeget sikerült megszerveznie 2020 februárjában a gyöngyöspatai romák és a bírói kar védelmére a parlament elé. Számtalan közéleti vitában is aktívan szerepet vállalat, rendszeresen fellépett minden elnyomott társadalmi csoport érdekében. "Nehéz örökséget hagy maga után, csupa befejezésre váró feladatot, melyeket teljesíteni nem lesz könnyű, de nem tehetünk le róla"
– ezt Pikó András, Józsefváros polgármestere írta ki nemrég Facebook oldalára...
A baloldal ugyan nem egy virágzó országot adott át 2010-ben a Fidesznek, külső és belső okok miatt a magyar gazdaság nem volt jó helyzetben, de szó sem volt arról, hogy csődben lett volna – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, a Fidesz-kormány ahelyett, hogy egy határozott szerkezeti reformprogramot készített volna, és azt elfogadtatta volna Berlinben és Brüsszelben, az volt az álláspontjuk, hogy „ezekkel” inkább szembe kell állni, mert a Brüsszellel szemben megvédett függetlenség lesz majd itthon népszerű. Ebbe a történetbe illett volna bele, ha sikerült volna bizonyítani, hogy a baloldal csődbe vitte az országot, és Orbán „fehér lovon” bevonulhatott volna, de ez nem jött össze. Az okokról is beszélgettünk.
– Valóban csődbe vitte a baloldal az országot 2010 előtt – ahogy azt a Fidesz állítja?
– Azt nem lehet mondani, hogy különösen 2002 és 2009 között hibátlan gazdaságpolitikát vittek volna, mert abban nagyon sok minden volt, amit ad-hoc módon meghatározott az akkori közhangulatnak való megfelelés, de azért azt nem lehet mondani, hogy csődbe vitték volna. Ott volt az a bizonyos, Varga Mihály vezette „tiszta kezek bizottsága”, amit azért hoztak létre, hogy megnézzék, lehet-e találni valamit. Olyanokat lehetett csak, amiket egyébként minden évben lehet: egyes dolgokat „idekönyveltek”, „odakönyveltek”, de nem volt olyan, hogy jelentős összegeket találtak volna, amiket nem vallottak be, vagy nem arra költötték volna, amire mondták. Ilyet nem találtak. A másik ilyen a Budai Gyula-féle tevékenység volt. Budai Gyula – mi csak feljelentési kormánybiztosnak hívtuk akkor is –, 2010 novemberében Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos lemondása után vette át az elszámoltatási és korrupcióellenes feladatokat. A legkülönbözőbb dolgokban indítottak vizsgálatokat, és a vádemelésig sem jutottak el, nemhogy az ítéletig. Ez a „csődbe vitték” nagyon hamar megdőlt.
Én annak idején próbáltam lebeszélni a Fideszt – volt rá lehetőségem –, hogy talán nem ezzel kellene most foglalkozni, hanem a sok feladat közül a legfontosabbal. Egy olyan program létrehozásán kellett volna dolgozni, amely a szerkezeti reform megígérésével egy laza külső finanszírozást biztosított volna. Tehát egyrészt kellett volna egy határozott szerkezeti reformprogram, másrészt sokat kellett volna kijárni Berlinbe meg Brüsszelbe, hogy azt elfogadtassák. Meg kellett volna mondani, hogy ezt meg ezt akarják csinálni, és annak érdekében, hogy később jobb legyen, előbb rosszabbnak kell lenni. Ez egy elfogadott dolog lehetett volna. Egyrészt eleve nem ezen dolgoztak, másrészt az volt az álláspont, hogy „ezekkel” inkább szembe kell állni, mert a Brüsszellel szemben megvédett függetlenség lesz majd itthon népszerű. Ebbe a történetbe illett volna bele, ha sikerült volna bizonyítani, hogy a baloldal csődbe vitte az országot. Miközben ez egyáltalán nem volt igaz, bár a baloldal nem jól képviselhető, vagy utólag sem igazolható politikát folytatott,. Már annak idején se hitte el senki, és az idő múlásával egyre kevésbé indokolt ezekkel a dolgokkal előjönni. Már csak azért sem, mert azokat az ügyeket, amiket annak idején több-kevesebb joggal nehezményeztek, a mellékönyveléstől kezdve egészen addig, hogy nem vallanak be költéseket, vagy vitatható célokra költenek közpénzeket, a Fidesz-kormányok megismételték. Mindenki számolatlanul tudná sorolni ezeket a példákat.
Azt gondolom, hogy a „ki vitte csődbe az országot” már annak idején sem volt jó szöveg. Igazából Orbán Viktornak épp az volta a baja Simor Andrással – aki közgazdász volt, és a 2007. március 3. és 2013. március 3. között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke –, hogy a 2008-as készenléti megállapodással elkerültek egy államcsődöt, és így meg lett akadályozva, amit kitaláltak. Az, hogy Orbán „fehér lovon bevonul” és azt mondja, ezek itt csődhalmazt hagytak maguk után, de mi majd rendbe tesszük. Ő ezt úgy fordította le magának, hogy Simor Andrásék annak idején nem az országot mentették meg, hanem a kormányt, ami ebben az esetben nem volt szétválasztható, merthogy nem lehetett az egyiket a másik nélkül megcsinálni. Egyébként én azt gondolom, hogy Simor András, aki nekem csoporttársam volt az egyetemen, elsősorban az ország érdekeit nézte. Az pedig, hogyha valaki nem jut csődbe, pedig mindenki azt várja, hogy csődbe jusson, azért már eredmény! Pont ez volt Orbánék baja annak idején, hogy 2008-ban és 2009-ben nem következett be az az összeomlás, amire felkészültek, számítottak, és amiről úgy gondolták, hogy ez őket majd rendkívül népszerűvé teszi. Röviden összefoglalva: lehetett volna összeomlás, de nem volt...
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az áprilisi választáshoz közeledve buzgón alkalmazza a migránshullámmal riogatást – írja az AP amerikai hírügynökség. A cikk szerint szerb és uniós adatok arról tanúskodnak, hogy ma sokkal kevesebben akarnak bejutni Magyarországra, mint ahogy azt a jobboldali kormányfő állítja. Kárpáti János lapszemléjében idézi Robert Hunter volt amerikai NATO-nagykövet véleményét is, aki szerint van diplomáciai kiút az ukrajnai válságból.
Lehet még diplomáciai kiút
Van diplomáciai kiút az ukrajnai válságból – írja a londoni Financial Timesban megjelent véleménycikkébenRobert Hunter, aki 1993 és ’98 között az Egyesült Államok NATO-nagykövete volt. A veterán diplomata felhívja a figyelmet arra, hogy sikerült újraéleszteni a NATO-Oroszország Tanács intézményét, és folynak a megbeszélések bizalomépítő intézkedésekről. Szerinte azt már régen egyértelművé tették, hogy Ukrajna soha nem lesz NATO-tag. Azt pedig, hogy elkerülhető-e a háború Oroszország és a Nyugat között, az dönti majd el, hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden követi-e a nemzetközi diplomácia kipróbált és jól bevált módszereit.
Hunter emlékeztet arra, hogy a NATO-Ukrajna Tanács alapító okmánya az atlanti szövetséggel való konzultáció és széles körű együttműködés lehetőségét biztosítja Ukrajna számára, és szerepel benne az az ígéret, hogy idővel majd fontolóra vehetik az ország NATO-csatlakozását. A nyugalmazott nagykövet hibásnak tartja az úgynevezett „nyitott ajtók” politikáját, illetve amellett érvel, hogy e fogalomnak csak azt kellene jelentenie, hogy adott a NATO-hoz való csatlakozás kérelmezésének a joga – azt már nem, hogy garantálható a befogadás egyhangú megszavazása a szövetségbe. Szerinte valószínűtlen, hogy Ukrajna valaha is meg tudná szerezni ezt az egyöntetű támogatást. Ugyanez érvényes Grúziára – vélekedik.
Ami a diplomáciai alkudozások esélyeit illeti, a szerző megjegyzi: az amerikai elnöknek van nehezebb dolga, mert Putyinnak nem kell egyeztetnie 29 NATO-szövetségessel, Ukrajnával, Grúziával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet további tagállamaival, illetve a hazai bírálóival. Amire Hunter számít, az a szavak – diplomatákra jellemző – csűrése-csavarása: azt írja, a végeredmény az lesz, hogy elismerik, Ukrajna nem lép be a NATO-ba, de mindemellett továbbra is fennmarad a csatlakozási kérelem benyújtásának az elvi lehetősége az esetleges potenciális tagjelöltek számára, bár ilyen jelenleg nincs. A bizalomerősítő intézkedések sorában a NATO-Oroszország Tanács reaktiválásán túl Washington elvárja Moszkvától, hogy hagyjon fel a kibernetikus támadásokkal és az amerikai, illetve európai demokráciák ügyeibe történő beavatkozással. Robert Hunter nyugtázza, hogy az oroszok már tettek lépést a REvil nevű, jelentős hackerhálózat bezárásának irányába. Úgy értékeli a múlt heti genfi találkozót Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, hogy a válság az alkuképzés szakaszába lépett.
A migráció ügye újra a választási kampányba kerül
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki parlamenti választásnak néz elébe áprilisban, és ez a felmérések szerint több mint egy évtizede nem látott módon szorosnak ígérkezik, buzgón alkalmazza a migránshullámmal riogatást konzervatív szavazói bázisának mozgósítása érdekében – írja az AP amerikai hírügynökség, amelynek tudósítását átvette a Los Angeles Times is. A cikk szerint szerb és uniós adatok arról tanúskodnak, hogy ma sokkal kevesebben akarnak bejutni Magyarországra, mint ahogy azt a jobboldali kormányfő állítja.
Decemberben Orbán azt mondta, hogy az év során több mint 100 ezer embert fogtak el. A magyar rendőrség szerint 122 ezer főről van szó. A Frontex uniós határvédelmi ügynökség adatai szerint azonban az elmúlt évben csak 60 540 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, és mivel sokan többször – akár több tucatszor – próbálkoznak, az érintett személyek száma ennél is jóval alacsonyabb. „Egy kicsit megnőtt a számuk, mondjuk a két évvel ezelőttihez képest, de nem nagyon” - mondja az AP tudósítójának Nemanja Matejic, az észak-szerbiai Szabadka migránsfogadó központjának egyik vezetője. A szerb menekültügyi hivatal szerint az ilyen szerbiai központokban jelenleg 4276 ember tartózkodik, további mintegy ezren pedig a szabadban húzzák meg magukat.
Az AP helyszíni riportja megszólaltat bevándorlókat, akik saját állításuk szerint már több tucat alkalommal próbáltak átjutni a határon, de a magyarok újra és újra elfogták, majd visszatoloncolták őket Szerbiába. Ezt a gyakorlatot, vagyis azt, hogy nem teszik lehetővé számukra a menedékkérelem benyújtását, az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma jogellenesnek nyilvánította – emlékeztet a hírügynökség.
Sok menekülő, aki akár Magyarország, akár Horvátország vagy Románia felé próbálkozott, hogy bejusson az Európai Unióba, rendőri bántalmazásról számol be. Független forrásból nem ellenőrizhető állítások szerint a célországban időnként verik őket, elveszik a pénzüket, összetörik a mobiljukat vagy órákon át kell ülniük, térdelniük a földön. A román rendőrség nem válaszolt az AP érdeklődésére, a magyar viszont megalapozatlannak minősítette ezeket az állításokat. Matejic szerint mindenesetre 2019-ben 150 végtagtörést jegyeztek fel csak a szabadkai migránsközpont illetékesei.
Egy régi és Magyarországon is népszerű nézet, hogy a szegényeknek nem érdemes pénzt vagy tőkét adni, mert a pénzbeli juttatásoktól leszoknak a munkáról, a segélyt pedig elherdálják alkoholra, cigarettára, drogokra.
Ezzel szemben gyakran elhangzik, hogy bármiféle szociális juttatást feltételekhez kell kötni, a segélyezés helyett rendre és munkára kell nevelni a szegényeket – a magyar kormány is hasonló filozófiát követ a közmunkaprogrammal, a szociális rendszer erőteljes ritkításával és a „munkaalapú társadalom” szlogenjével –, vagy az eggyel liberálisabb megközelítés szerint a pénz helyett infrastruktúrát, például oktatást, egészségügyi ellátást és munkalehetőségeket kell teremteni a szegénység felszámolásához. Azaz nem halat kell adni az éhes embernek, hanem megtanítani halászni.
Egy jelentős probléma ezekkel a beidegződésekkel, hogy a szegénységgel és szegénységfelszámolással kapcsolatos kutatások nem igazolják azokat.
Egy közelmúltbeli, harminc kutatás eredményeit összegző tanulmány szerint a pénzbeli segélyekhez jutó emberek csökkentik alkohol-, cigaretta- és egyéb szenvedélytermék-fogyasztásukat. Egy másik, prominens szegénységkutatók által írt tanulmány hat fejlődő ország hét kísérletének eredményeit vizsgálva arra jutott, hogy a pénzbeli segély nem csökkenti a munkára való hajlandóságot. Más kutatások pedig azt hozták ki, hogy egyes esetekben kifejezetten növelte a foglalkoztatást a pénzbeli segélyezés.
A segély nemcsak hogy lustává nem tesz, a téma kutatóinak nagy része szerint a legtöbb esetben nagyobb egyéni és társadalmi haszonnal jár feltétel nélkül pénzt adni a szegényeknek, mint megpróbálni bonyolult kormányzati programokkal „munkára nevelni” őket. Egyes újabb kísérletek azt állítják, hogy a nagyobb tőkeinjekciók – amikor egy jelentős egyszeri összeget vagy valamilyen vagyontárgyat adományoznak a rászorulóknak – évtizedes távlatban is javítják a segélyezettek életkörülményeit, azaz alkalmasak a szegénység tartós felszámolására...
- A nyomozati iratok alapján Schadl Györgynek van egy nagypályás profilja, államtitkárnak ad kenőpénzt a minisztérium bejáratánál, egyetemi vizsgákat intéz el könnyedén politikusokhoz közel álló embereknek, és pofátlan sápot húz le végrehajtókról.
- De van egy kispályás énje is, ami például ragaszkodik ahhoz, hogy neki legyen kék villogója, amivel a buszsávban is közlekedhet, amikor pedig ezt elveszik tőle, minden követ megmozgat, hogy visszaszerezze
- Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez az ötödik nagy anyagunk. Az az ügyről szóló összes anyagot itt lehet követni.
- Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket Schadl helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhasson.
Nem volt jó napja Schadl Györgynek 2021. május 12-én. Reggel 9 óra körül ugyanis a Villányi úton megállította egy rendőr, hogy ellenőrizze, miért van az autóján egy kék villogó. Ekkor a hívásait már lehallgatták, így rögzítették azt a beszélgetést is, amiben Schadl elpanaszolja a magán-mentőszolgálatot irányító ismerősének, hogy „egy jó képességű rendőr megállította, és baszakodik”.
Schadl - akinél egyébként semmilyen irat nem volt - nem értette, hogy mi a rendőr baja, ezért át is adta a telefont neki, hogy tisztázzák a problémát a magán-mentőszolgálat ügyvezetőjével...
Nem lennénk meglepve, ha a fentieket olvasva kedved támadna elköltözni az Atacama-sivatag egyik barlangjába, és megfogadnád, hogy soha többé nem nézel rá egy mobiltelefon kijelzőjére. De nem kell ennyire radikális lépéseket tenned, hogy megőrizd a digitális értékeidet és a kiber-higiéniádat. Mondunk pár tippet, amiknek hasznát veheted.
1. Óvd az eszközeidet! Használj tűzfalat és antivírus szoftvereket, amik ellenőrzik a weboldalakat, a letöltéseidet, a csatolmányaidat és a külső merevlemezeket.
2. Használj biztonságos hálózatokat! Ne csatlakoztasd az eszközeidet olyan wifi-hálózatokhoz, amiket nem ismersz, vagy nem tudod megállapítani, hogy mennyire biztonságosak. Ezekben az esetekben nem árt az óvatosság: a kiberbűnözők például előszeretettel célozzák meg a luxushotelek wifijét, hogy hozzáférhessenek a tehetős vendégek adataihoz. Azt talán mondanunk sem kell, hogy bizalmas tevékenységekhez, például a netbankodhoz való hozzáféréshez sose használj nyilvános hálózatot.
3. Válassz erős jelszavakat! A jelszavad legyen olyan hosszú, amilyen hosszút csak meg bírsz jegyezni. A jelszófeltörő szoftvereket nem a választott jelszó bonyolultsága, hanem a hosszúsága akasztja meg. Sokat segíthet a kétlépcsős azonosítás is, ami csökkentheti a visszaélésekkel járó kockázatot.
4. Frissítsd rendszeresen a szoftvereidet! A biztonsági szoftverekből mindig a legfrissebb verzió nyújtja a legnagyobb biztonságot.
5. Mindig készíts biztonsági másolatokat! Ha ellopják vagy megsemmisítik a kritikus fontosságú adataidat, életmentő lehet, ha van kéznél egy másolat. A legjobb, ha az adataidról offline és online (például felhőalapú) másolatot is készítesz.
6. Óvatosan kattints! Az ellenőrizetlen kommunikációs csatornák is komoly kockázatokat rejtenek. Sose kattints olyan email-csatolmányra, közösségimédia-üzenetre vagy sms-re, aminek nem ismered a forrását – lehet, hogy potenciális veszélyeket hordoz.
7. Ne ossz meg személyes adatokat a közösségi médiában! Ha nyakló nélkül osztasz meg mindent, ami veled történik, az kiváló alapanyag lehet a csalóknak, akik adathalászatra vagy személyazonosság-hamisításra használhatják ezeket.
8. Mindig töröld az adataidat a használaton kívüli eszközeidről! Ha eladnád a laptopodat vagy a tabletedet, győződj meg róla, hogy minden személyes adatodat letakarítottad róla; nem is hinnéd, hogy hányan járnak pórul, amiért elmulasztják ezt az apróságot.
9. Gondoskodj a routered biztonságáról! Ha teheted, állítsd át a vezeték nélküli hálózat alapértelmezett nevét és jelszavát, mert a támadók általában jól ismerik ezeket, így könnyen rátelepülhetnek az eszközeidre, ha ismerik a belépési kódot.
10. Tedd a napi rutinod részévé a kiber-higiéniát! Nem kell állandóan a vállad fölött lesned, hogy nem másznak-e át a tűzfaladon az észak-koreai hackerek, de mindig légy résen: ha betartod a fentieket, jó eséllyel sosem fogsz a kiberbűnözők célpontjává válni.
Ennyi az egész – ugye, nem ez is nagy áldozat azért, hogy biztonságban tudd a személyes adataidat, a bankbetéteidet és a digitális életedet? Nem nagyobb erőfeszítés ez, mint minden este bezárni az ajtót, és elkerülni a nagyvárosok bűnözőktől hemzsegő területeit. A kibertérben sem árt megtenni a szükséges óvintézkedéseket; de ezek nem azért vannak, hogy korlátozzanak, hanem azért, hogy megvédjenek.
Ásotthalmon Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László a polgármester. A politikus korábban videót tett közzé, hogy a mezőőrök éjszaka, felfegyverkezve keresik az erdőben az illegális határátlépők nyomait. De jutott pénz Öttömösnek is, ahol korábban Orbán Viktor miniszterelnök disznóvágáson vett részt…
A Manevi hosszú ideig a műemlékvédelem álcája mögött lapult. Úgy tűnt, fő célja megmenteni a tudatosan vagy véletlenül rohadni hagyott magyar épített örökséget.
Az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái.
Zubreczki Dávid, az Urbanista blog alapítója egy eddig figyelmen kívül hagyott, drámaian gyakorlatias problémát „szúrt ki” a látványosnak szánt óriási üvegportálok kapcsán
Hiába kapott négy éve a Nemzeti Választási Bizottságtól pontosan ezért 345 ezer forintos bírságot Orbán Viktor, a miniszterelnök ennek ellenére újra gyerekekkel kampányol hétfői videójának tanúsága szerint. Most azzal érvelhet, hogy még nincs kampányidőszak…
Kósa a lelepleződése után lett az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának, majd a honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Debrecen város polgármestere, tárca nélküli miniszter és számos vezetői tisztség betöltője a Fideszben, illetve elnöke több szervezetnek.
Az Mfor megjegyzi, hogy mindez azért különösen visszás, mert hosszú ideje többször is a közbeszéd része lett az ingyenes tesztelési lehetőség biztosítása, melyre sok más országban van példa.
