Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.01.20.
Nikola Gruevszki közel tíz évig volt a Macedón Köztársaság miniszterelnöke.
Gruevszkit végül 2018 októberében ítélték két év börtönre a miniszterelnöksége alatt elkövetett...
2022. január 20., csütörtök
MAGYARORSZÁG BEFOGADTA A HAZÁJÁBAN ELÍTÉLT GRUEVSZKIT NER 100 #30
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.01.20.
Nikola Gruevszki közel tíz évig volt a Macedón Köztársaság miniszterelnöke.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.01.20.
Nikola Gruevszki közel tíz évig volt a Macedón Köztársaság miniszterelnöke.
„A LÉNYEG NEM AZ IGAZSÁG BIRTOKLÁSA, HANEM AZ IGAZSÁG KUTATÁSA.” (KARL JASPERS) - AKI AZ IGAZSÁG BIRTOKOSÁNAK TEKINTI ÖNMAGÁT (PÁRTJÁT, MOZGALMÁT), AZT FUNDAMENTALISTÁNAK SZOKÁS NEVEZNI
YOUTUBE
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.20.
Azt írja Varga Judit, hogy „a nemzet, a szuverenitás, a keresztény szabadság… az identitásunkat meghatározó legfőbb értékek…, amelyek az évszázadok alatt a magyarok megmaradását és gyarapodását is biztosították. Nemzeti önazonosságunk lényegét az a meggyőződés adja, hogy amit apáink, nagyapáink, ük- és szépapáink igazságnak tartottak, azt mi is annak fogadjuk el.”
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.20.
Én most nem a miniszter asszony kínosan bornírt történelemszemléletét tenném szóvá (habár ez a szint ma már egy általános iskola alsó tagozatos diákja számára is vállalhatatlan), nem is a fenti ostobaságnak, agymosásnak és ótvaros giccsnek az ötvözetéről beszélnék, hanem csupán azon morfondírozom, hogy habár fogalmam sincs, mit tartott igazságnak Varga Judit apja, nagyapja, déd-, ük- és szépapja (és ugyan elfelejtette őket említeni, de miként gondolkodott az igazságról Varga Judit családjának női ága, egészen a szépanyákig visszamenőleg), ám mi van akkor, ha nem teljesen ugyanazt, amit az én felmenőim, ugyancsak a szépapámig és a szépanyámig visszamenőleg gondoltak. Az, hogy Varga Judit ilyen bátran és eszement módon dobálózik az igazság történeti fogalmával, részben azt bizonyítja, hogy annak idején rendre ellógta, átaludta vagy átdekázta a történelem, az irodalom és ha volt, a filozófia óráit, részben pedig azt, hogy primitív hevületében, miközben déd-, ük- és szépszülőkről delirál, épp az európai (nyugati, zsidó-keresztény – nevezze, ahogy akarja) civilizáció esszenciáját nem érti ez a nagyszerű asszony: azt, amit Karl Jaspers ekként fogalmazott meg: „a lényeg nem az igazság birtoklása, hanem az igazság kutatása.” Aki az igazság birtokosának tekinti önmagát (pártját, mozgalmát), azt fundamentalistának szokás nevezni. A legkülönfélébb irányzatokhoz, vallási, ideológiai vagy politikai mozgalmakhoz kötődő fundamentalisták jelenlétét pedig mind a történelmi múltban, mind napjainkban egyaránt megtapasztalhatta és megtapasztalhatja e kontinens és az egész világ népessége.
De ha Varga Judit nem értené Karl Jaspers gondolatát, eszébe juthatna az evangélium, ám ha mégsem, segítek: Pilátus kérdésére gondolok, amit Júdea római prokurátora tett fel valakinek, azt talán még Varga Judit is sejti, hogy kinek: „Mi az igazság?” (János 18,38)
A PÁLYAKEZDŐ TANÁROK TÖBBSZÖRÖSE MEGY ÉVENTE NYUGDÍJBA
MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.01.20.
A 2020-21-es tanévben mindössze 2095 tanár kezdte el pályafutását, ami a 2017-19-es éveknek mindössze a harmada, és évek óta a legalacsonyabb száma, ami drasztikus tanárhiányt vetít elő – írja a G7. Az ellenzéki képviselő által kikért adatot a kormány azzal magyarázta, hogy a munkaerőpiaci trendek változásai miatt kevesebb a teljes állásban foglalkoztatott tanár.
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.01.20.
A munkaerőpiaci trendek változásainál azonban a lap kimutatásai szerint mélyebben
gyökerező problémák vannak a pedagógusok számának csökkenése mögött, amit szemléletesen mutat be a képzéseken részt vevők száma.
A cikkből kiderül, hogy a tanári képzésekre jelentkezők száma 2016. és 2021. között kétharmadára, 20 ezerről 13 ezerre esett vissza – bár még mindig magasabb, mint a 2020-as 11 ezres mélypont, és a jelentkezők nagyjából fele nyer felvételt. A végzettek száma azonban ennél is kevesebb, a hallgatók lemorzsolódása 23-28 százalékos. Beszédes, hogy míg 2018-19-ben 8026 fő szerzett pedagógus diplomát, 2020-21-ben mindössze 6400-an kezdték el a képzést, vagyis mikor végeznek, nagyjából 4800-an szerezhetnek diplomát a tendenciák alapján.
Noha a pályaelhagyásról nincsenek hivatalos statisztikák, egy kezdő pedagógus bére jelenleg 262 800 forint, ami 1 100 forinttal több, mint a 2022-es garantált bérminimum, 261 700 forint, bruttóban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint az elmúlt évek tendenciái alapján évi 5-6 ezer pályakezdőből 2-3 ezer már az első években elhagyja a szakmát, tehát a pályán maradók száma nagyon alacsony...
A cikkből kiderül, hogy a tanári képzésekre jelentkezők száma 2016. és 2021. között kétharmadára, 20 ezerről 13 ezerre esett vissza – bár még mindig magasabb, mint a 2020-as 11 ezres mélypont, és a jelentkezők nagyjából fele nyer felvételt. A végzettek száma azonban ennél is kevesebb, a hallgatók lemorzsolódása 23-28 százalékos. Beszédes, hogy míg 2018-19-ben 8026 fő szerzett pedagógus diplomát, 2020-21-ben mindössze 6400-an kezdték el a képzést, vagyis mikor végeznek, nagyjából 4800-an szerezhetnek diplomát a tendenciák alapján.
Noha a pályaelhagyásról nincsenek hivatalos statisztikák, egy kezdő pedagógus bére jelenleg 262 800 forint, ami 1 100 forinttal több, mint a 2022-es garantált bérminimum, 261 700 forint, bruttóban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint az elmúlt évek tendenciái alapján évi 5-6 ezer pályakezdőből 2-3 ezer már az első években elhagyja a szakmát, tehát a pályán maradók száma nagyon alacsony...
MIT AJÁNL A SZAVAZATOKÉRT CSERÉBE MÁRKI-ZAY PÉTER REFERENSE A ROMÁKNAK?
SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.01.20.
Minőségi oktatási rendszert, telepfelszámolási, illetve -fejlesztési programot, valamint romakvótarendszert ígér a hazai cigányságnak Márki-Zay Péter romaügyekért felelős referense. Lakatos Béla szerint nehéz a Fidesszel versenyezni a romák ikszeiért, de azért megpróbálja. Nemrég dolgozta ki az összellenzék romastratégiáját, amelyet el is fogadtak a pártok a Jobbiktól a DK-ig. A szakember még csak néhány hónapja kezdett el vidéki aktivistahálózatot építeni, de szerinte van még ideje, hiszen a választás csak áprilisban lesz. Interjú a Mindenki Magyarországa Mozgalom romaügyekért felelős referensével, aki azt ígérte: ha azt látja, hogy ellenzéki oldalról is csak humbug a romapolitika, otthagyja őket.
A 2018-as országgyűlési választásokon a Momentum színeiben indult, akkor már rég nem volt Ács polgármestere, de a négy évvel ezelőtti választásokon nem ért el komolyabb sikert. Egy hónappal később már Márki-Zay Péterrel kezdett el együtt dolgozni. Ki keresett meg kit, és mivel?
2018-ban, a választás után, ami nem sikerült igazán jól, mert én arra számítottam, hogy megegyeznek a pártok, és egyedüli induló leszek a Komárom 3-asban. Természetesen nem egyeztek meg, így nem is volt nagyon esélyem a Momentum színeiben, ami akkortájt új párt volt, aminek vidéken én voltam szinte a legismertebb arca. Ezt a momentumos kalandozást eléggé megsínylettem, keményen belém állt a Fidesz. Mindenesetre a választások után munkanélküli lettem.
Hat évig volt iskolaigazgató, majd utána nyolc évig Ács polgármestere. A ’18-as választási vereség után mégis azon gondolkodott, hogy elmegy gépkocsivezetőnek, mert nem kapott munkát. Tanárként milyen indokkal utasították el a tankerületek?
A választások után hiába jelentkeztem tanári állásra, nem vettek fel. Képzelje, iskolaigazgatóból lettem anno polgármester. Amikor vissza akartam menni 2018 őszén az iskolámba, azt mondta a tankerület, hogy ne haragudjak, de nem vesznek vissza.
Mire hivatkoztak?
Azt mondták, hogy egyszer kiabáltam egy kollégámmal, ezért. Néhány hónappal később még az Ácstól háromszáz kilométerre lévő Fábiánsebestyénre is beadtam a pályázatomat. Nagyon örült az igazgató, azt mondta, hogy szuper, mert már egy éve nincs az iskolájukban történelem szakos tanár. Másnap már mást mondott...
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.01.20.
A 2018-as országgyűlési választásokon a Momentum színeiben indult, akkor már rég nem volt Ács polgármestere, de a négy évvel ezelőtti választásokon nem ért el komolyabb sikert. Egy hónappal később már Márki-Zay Péterrel kezdett el együtt dolgozni. Ki keresett meg kit, és mivel?
2018-ban, a választás után, ami nem sikerült igazán jól, mert én arra számítottam, hogy megegyeznek a pártok, és egyedüli induló leszek a Komárom 3-asban. Természetesen nem egyeztek meg, így nem is volt nagyon esélyem a Momentum színeiben, ami akkortájt új párt volt, aminek vidéken én voltam szinte a legismertebb arca. Ezt a momentumos kalandozást eléggé megsínylettem, keményen belém állt a Fidesz. Mindenesetre a választások után munkanélküli lettem.
Hat évig volt iskolaigazgató, majd utána nyolc évig Ács polgármestere. A ’18-as választási vereség után mégis azon gondolkodott, hogy elmegy gépkocsivezetőnek, mert nem kapott munkát. Tanárként milyen indokkal utasították el a tankerületek?
A választások után hiába jelentkeztem tanári állásra, nem vettek fel. Képzelje, iskolaigazgatóból lettem anno polgármester. Amikor vissza akartam menni 2018 őszén az iskolámba, azt mondta a tankerület, hogy ne haragudjak, de nem vesznek vissza.
Mire hivatkoztak?
Azt mondták, hogy egyszer kiabáltam egy kollégámmal, ezért. Néhány hónappal később még az Ácstól háromszáz kilométerre lévő Fábiánsebestyénre is beadtam a pályázatomat. Nagyon örült az igazgató, azt mondta, hogy szuper, mert már egy éve nincs az iskolájukban történelem szakos tanár. Másnap már mást mondott...
EGYRE KÖZELEBB VAN, AMIKOR MÁR NEM EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETKÉNT TEKINTÜNK A JÁRVÁNYRA
G7.HU
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2022.01.18.
Tavaly három olyan kiemelt, egymással összefüggésben álló jelenséggel kellett szembenéznünk, amelyek meghatározóan negatív hatással voltak a gazdaságra.
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2022.01.18.
- Az első probléma az volt, hogy a világjárvány velünk maradt és újabb és újabb covid-mutációkkal támadt – ez pedig különböző szigorúságú korlátozásokat eredményezett, ami miatt a szolgáltatások iránti kereslet nem volt képes regenerálódni.
- A második probléma az, hogy a globális beszállítói kapcsolatok súlyos és tartós széttöredezése miatt a feldolgozóipar számos területén akadozott a termelés.
- A harmadik probléma az évtizedes csúcsokra ugró infláció, ami nem csak az emberek pénztárcájából vesz ki többet, de a vállalatok profitját is csökkenti.
Ez a cikk igyekszik választ adni arra a kínzó kérdésre, hogy mennyire sújtják a világgazdaságot idén ezek a problémák...
Ez a cikk igyekszik választ adni arra a kínzó kérdésre, hogy mennyire sújtják a világgazdaságot idén ezek a problémák...
A LEGARCÁTLANABB LOPÁS, HA ORBÁN VEJÉNEK BANKJA KEZELI ÉS MEGSARCOLJA AZ ÁLLAMI PÉNZEKET
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.01.20.
Orbán, akiről tudjuk, hogy “üzleti ügyekkel nem foglalkozik”, eddig is gátlástalanul és arcátlanul fosztogatta a közvagyont, amikor a gázszerelő stróman barátja nevén százmilliárdokat lopott ki az állam (az adófizető magyar polgárok) pénzéből. De most átlépett egy határt. A közpénzekből és uniós támogatásokból korrupt módon meggazdagodott veje (a lányának a férje), egy olyan bankot vásárolt meg, amely már eddig is százmilliárdos nagyságrendben kezelt állami pénzeket, és mostantól még nagyobb tételben folyatják át és sarcolják meg a veje bankján keresztül a közpénzeket.
Nagyon egyszerűen ez azt jelenti, hogy az Orbán-család magánbankja kezeli majd az állami tulajdonú cégek, alapítványok számláit, előfordulhat, hogy a minisztériumok pénzét is, és így minden tranzakció és banki művelet után leveszik a sápot. Az Orbán-család megsarcolja a magyar állam pénzét. Ennél arcátlanabb korrupciót és lopást nehéz elképzelni, amikor a miniszterelnök vejének a kezére adnak egy bankot, amely már eddig is, ezután pedig még nagyobb tételben, állami pénzeket kezel, állami cégek számláit vezeti, és így a miniszterelnök családja minden közpénzt megsarcol.
Tiborcz István felesége Orbán Ráhel, gyermekeik Orbán Viktor unokái. Családjuk az Orbán-család része, a vagyonuk az Orbán-család vagyonának része. A 35 éves Tiborcz 2020-ban Magyarország 32. leggazdagabb és 15. legbefolyásosabb embere volt. Mindezt kizárólag annak köszönheti, hogy felesége a miniszterelnök lánya. Tiborcz úgy lett kőgazdag multimilliárdos, hogy nem örökölt nagy vagyont, nem talált fel semmit, nem alkotott rendkívülit, hanem a miniszterelnök apósa révén uniós pénzekből és magyar közpénzekből lett olyan gazdag, hogy már bankot vásárolt.
Orbán élőben játszik Monopolyt, de úgy, hogy a dobókocka mindig az ő kezében van, és minden az övé. Mások helyett is ő dob, mások helyett is ő lép, és mindenkinek ő osztja ki, amivel játszhat, de az is az övé.
Tiborcz a bankot is közpénzből vette, mert vagyonának eredete és forrása az állami közltségvetés és a Magyarország közfeladataira kapott uniós támogatások. Kiválasztottak neki egy olyan bankot, amely bevételének egy jelentős részét nem piaci jellegű tevékenységből, hanem állami cégek számlavezetéséből és hitelezéséből szerzi. Tiborcz a saját pénzéből, tehetségéből és a saját munkájából soha nem tudott volna bankot vásárolni magának. Ez kizárólag annak köszönhető, hogy a felesége a miniszterelnök lánya, a miniszterelnök az apósa. Ez a legtisztább korrupció.
De az, hogy Orbán a közvagyon és az Orbán-család közé beiktat egy magánbankot, ami a lánya férjének a tulajdonában van, és a bank által kezelt állami pénzeket az Orbán-család megsarcolja, ez olyan mértékű pofátlanság, aljasság és köztörvényes bűnözés, aminél kisebb dolgok miatt forradalmak törtek ki és a lábuknál fogva akasztottak fel embereket. Az elbizakodottságát mutatja, hogy Orbán ezt egy választás előtt, az adófizetők és a választópolgárok szemét kiszúrva, az orruk előtt meg meri csinálni. Ezt olyan ember teszi meg, aki tudja, hogy őt leváltani nem lehet.
A 444.hu cikke nemcsak azt sorolta fel, hogy eddig milyen állami cégek vezetnek számlát a Tiborcz által megszerzett bankban, a Gránit Bankban, hanem jelezte azt is, hogy máris megindultak más pénzek is a Gránit Bank felé. Mindenki biztos lehet abban, hogy rövid időn belül a Gránit Bank kezeli majd a legjelentősebb állami cégek számláit, talán még az állami szervek, vagy a költségvetési intézmények pénzét is a Gárint Bankon folyatják majd át. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-család minden olyan közpénzből levesz egy meghatározott százalékot, amit a Gránit Bankon folyatnak át...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.01.20.
Nagyon egyszerűen ez azt jelenti, hogy az Orbán-család magánbankja kezeli majd az állami tulajdonú cégek, alapítványok számláit, előfordulhat, hogy a minisztériumok pénzét is, és így minden tranzakció és banki művelet után leveszik a sápot. Az Orbán-család megsarcolja a magyar állam pénzét. Ennél arcátlanabb korrupciót és lopást nehéz elképzelni, amikor a miniszterelnök vejének a kezére adnak egy bankot, amely már eddig is, ezután pedig még nagyobb tételben, állami pénzeket kezel, állami cégek számláit vezeti, és így a miniszterelnök családja minden közpénzt megsarcol.
Tiborcz István felesége Orbán Ráhel, gyermekeik Orbán Viktor unokái. Családjuk az Orbán-család része, a vagyonuk az Orbán-család vagyonának része. A 35 éves Tiborcz 2020-ban Magyarország 32. leggazdagabb és 15. legbefolyásosabb embere volt. Mindezt kizárólag annak köszönheti, hogy felesége a miniszterelnök lánya. Tiborcz úgy lett kőgazdag multimilliárdos, hogy nem örökölt nagy vagyont, nem talált fel semmit, nem alkotott rendkívülit, hanem a miniszterelnök apósa révén uniós pénzekből és magyar közpénzekből lett olyan gazdag, hogy már bankot vásárolt.
Orbán élőben játszik Monopolyt, de úgy, hogy a dobókocka mindig az ő kezében van, és minden az övé. Mások helyett is ő dob, mások helyett is ő lép, és mindenkinek ő osztja ki, amivel játszhat, de az is az övé.
Tiborcz a bankot is közpénzből vette, mert vagyonának eredete és forrása az állami közltségvetés és a Magyarország közfeladataira kapott uniós támogatások. Kiválasztottak neki egy olyan bankot, amely bevételének egy jelentős részét nem piaci jellegű tevékenységből, hanem állami cégek számlavezetéséből és hitelezéséből szerzi. Tiborcz a saját pénzéből, tehetségéből és a saját munkájából soha nem tudott volna bankot vásárolni magának. Ez kizárólag annak köszönhető, hogy a felesége a miniszterelnök lánya, a miniszterelnök az apósa. Ez a legtisztább korrupció.
De az, hogy Orbán a közvagyon és az Orbán-család közé beiktat egy magánbankot, ami a lánya férjének a tulajdonában van, és a bank által kezelt állami pénzeket az Orbán-család megsarcolja, ez olyan mértékű pofátlanság, aljasság és köztörvényes bűnözés, aminél kisebb dolgok miatt forradalmak törtek ki és a lábuknál fogva akasztottak fel embereket. Az elbizakodottságát mutatja, hogy Orbán ezt egy választás előtt, az adófizetők és a választópolgárok szemét kiszúrva, az orruk előtt meg meri csinálni. Ezt olyan ember teszi meg, aki tudja, hogy őt leváltani nem lehet.
A 444.hu cikke nemcsak azt sorolta fel, hogy eddig milyen állami cégek vezetnek számlát a Tiborcz által megszerzett bankban, a Gránit Bankban, hanem jelezte azt is, hogy máris megindultak más pénzek is a Gránit Bank felé. Mindenki biztos lehet abban, hogy rövid időn belül a Gránit Bank kezeli majd a legjelentősebb állami cégek számláit, talán még az állami szervek, vagy a költségvetési intézmények pénzét is a Gárint Bankon folyatják majd át. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-család minden olyan közpénzből levesz egy meghatározott százalékot, amit a Gránit Bankon folyatnak át...
HOVA TŰNT A GIGANTIKUS MAGYAR DEVIZAKÖTVÉNYBŐL BEFOLYÓ PÉNZ? PILLANATOK ALATT ELKÖLTÖTTE A KORMÁNY
PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2022.01.20.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Pillanatok alatt elolvadt a hatalmas kormányzati tartalék
Egészen érdekesen alakult a 2021-es év a kormányzati tartalékok szempontjából: az első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnált 2800 milliárd forint körül az összeg, majd az augusztusi 2838 milliárd forintról egy hónap alatt közel 4500 milliárdra ugrott. Persze ennek volt logikus magyarázata:
SZEPTEMBERBEN MINTEGY 4,5 MILLIÁRD EURÓNYI DEVIZAKÖTVÉNYT BOCSÁTOTT KI MAGYARORSZÁG DOLLÁRBAN ÉS EURÓBAN.
Aztán az év végére 1700 milliárdra zuhant a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, vagyis az év utolsó három hónapjában korábban sosem látott költekezést hajtott végre a kormányzat...
Szerző: BEKE KÁROLY
2022.01.20.
Pillanatok alatt elolvadt a hatalmas kormányzati tartalék
Egészen érdekesen alakult a 2021-es év a kormányzati tartalékok szempontjából: az első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnált 2800 milliárd forint körül az összeg, majd az augusztusi 2838 milliárd forintról egy hónap alatt közel 4500 milliárdra ugrott. Persze ennek volt logikus magyarázata:
SZEPTEMBERBEN MINTEGY 4,5 MILLIÁRD EURÓNYI DEVIZAKÖTVÉNYT BOCSÁTOTT KI MAGYARORSZÁG DOLLÁRBAN ÉS EURÓBAN.
Aztán az év végére 1700 milliárdra zuhant a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, vagyis az év utolsó három hónapjában korábban sosem látott költekezést hajtott végre a kormányzat...
PRŐHLE GERGELY: SZŰKÜLT A MAGYAR ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG [HETIVÁLASZ 107]
VÁLASZ ONLINE
Riporter: BORBÁS BARNA, STUMPF ANDRÁS
2022.01.20.
Az evangélikusokhoz került Esterházy-könyvtárról, a mindenre csodás megoldást ígérő új német kormányról, a Fidesz néppárti kilépésének következményeiről és a politikai kereszténység buktatóiról is kérdeztük Prőhle Gergely volt nagykövetet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatóját. Műsorvezető: Borbás Barna, Stumpf András.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Riporter: BORBÁS BARNA, STUMPF ANDRÁS
2022.01.20.
GATTYÁN ORBÁNT KÜLFÖLDI HATALMAK BÁBUJÁNAK TEKINTI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.20.
Kaland ez, hazafiasság vagy csak egy gazdag ember hobbija? – teszi fel a kérdést az újság Gattyánnak, amikor arról kérdezi, hogy miért szállt be a nagypolitikába. Csernyánszky Judit lapszemléje.
Gattyán Orbánt külföldi hatalmak bábujának tekinti, ő biztos nem lesz az, ígéri, s emellett azt is, hogy őt zsarolni és a megvesztegetni sem tudja senki. Járja az országot és azt tapasztalta, nyitottak az emberek a gondolataira. Hogy mibe kerül ez neki, titokzatos mosoly volt a válasz. 14 éve ingázik Magyarország, az Egyesült Államok és Franciaország között, a Docler Holding székhelye jelenleg Luxemburgban van, és hazánkhoz leginkább a jótékonykodás köti. Büszke európainak írja le magát, aki ezzel egyidőben a nemzeti szuverenitás elvét és a nemzeti öntudat fontosságát hirdeti. Az írás Márki-Zay véleményét is közli ennek kapcsán, hisz szerinte a Fidesz győzelmét segíti, aki az egyesült ellenzékkel szemben indul.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.20.
Az egyik vezető hír volt Magyarországról a nemzetközi médiában, hogy 24 óra alatt negatív rekordot döntött meg szerdára a Covid-19 fertőzöttek száma, majdnem elérte a 15 ezret. Ezzel 1400000-re ugrott az összes fertőzött száma – írja a legnagyobb kínai hírügynökség, a Xinhua, többek között. Beszámolnak arról is, hogy szakemberek tulajdonképpen számítottak a fertőzés hirtelen megugrására. 3.43 millióan kapták meg a harmadik oltásukat, és a kormány elkezdte a negyedik oltás adminisztrációját is.
Szintén hír lett abból – még a KTAR News oldalán is – hogy pozitív lett Márki-Zay Péter Covid tesztje. De erről ír a US News and World Reports, a Szabad Európa vagy éppen a SwissInfo. Beszámolnak arról, amit a politikus kiírt az Facebook-oldalára, miszerint lemondta minden programját és home office-ban folytatja a kampányt. Illetve, hogy háromszorosan is beoltott. A tudósítás megjegyzi, ő is beleesett abba a kritikus időszakba, amelynek során sikerült hazánkban rekordot dönteni. A fertőzöttek 90%-ánál az Omicron variánst mutatták ki.
A földgázszolgáltató FGSZ, mint a MOL csoport tagja, a német DNV céget választotta annak felderítésére, hogy miként oldható meg a hidrogénnek, mint a jövő energiájának szállítása a meglévő földgáz vezetékeken keresztül – írja a PowerEngineering International szaklap. Európában növekedés előtt áll a hidrogén üzemanyagú gazdaság, noha ennek van némi akadálya a jelen pillanatban, méghozzá az infrastruktúra hiánya. Erre kínál egy megoldást a DNV a legkülönfélébb felmérések elvégzése alapján. Amennyiben a gázvezetékeket át lehet állítani a hidrogénszállításra is, Magyarország felgyorsíthatja uniós zöld vállalásait, a zéró széndioxid-kibocsátáselérését. Jelen esetben a földgáz szállító mintegy 6000 km hosszú, 70 éves vezetékeiről van szó. A DNV ügyvezető igazgatója ennek kapcsán beszélt arról, hogy Európa számára a hidrogénipar kulcsszerepet fog játszani abban a folyamatban, amelynek során az Unió 2050-re megígérte a 0 szennyezőanyag, üvegházhatású gázkibocsátást.
A Nasdaq figyelmét felkeltette, amit Márki-Zay Péter az euró bevezetéséről mondott a minap egyik interjújában. Amennyiben április 3-án győz az ellenzéki összefogás, Magyarország rááll arra az ötéves átmeneti pályára, amelynek végterméke lesz az új fizetőeszköz. Hisz egyrészt hazánk szomszédainál, a szlovákoknál, szlovénoknál már átálltak, nem beszélve arról, hogy külkereskedelmünk 80%-a uniós tagállamok között zajlik, persze alapvetően Németországgal. Ezzel szemben a Fidesz semmilyen céldátumot nem jelölt ki, sőt azt hangoztatja, ebben egységes nemzeti véleményre lenne szükség, kétharmados nemzeti támogatásra, miután az alaptörvény kimondja, hogy Magyarországon a nemzeti valutát forintnak hívják
Az osztrák Puls24 az áprilisi megmérettetésbe kormányfő jelöltként az előválasztás után beugró Gattyán György portréját rajzolja meg, aki 280 milliárd forintos vagyonát a webkamerás pornó platform üzemeltetésével alapozta meg. Kaland ez, hazafiasság? Vagy csak egy gazdag ember hobbija? – teszi fel a kérdést az újság Gattyánnak, amikor arról kérdezi, hogy miért szállt be a nagypolitikába. A társadalmi felelősségvállalás volt az indíték, amellyel létrehozta – ahogy ő minősítette – mérsékelt liberális mozgalmát. Esélyét többek között azzal is magyarázza, hogy úgyis csak a választás előtt három héttel fognak dönteni a szavazók voksukról. S mivel programja a digitalizált Magyarországon alapul, a fiatal szavazókra kifejezetten számít. Szerinte optimizmusa nem a nagyképűségen alapul, amikor azt látja, hogy meg fog győzni 2 millió szavazót, akik mind a két oldalban, a Fideszben és a baloldalban is csalódtak. Nem ideákat kerget, hisz mozgalmának neve, a Megoldás is azt jelzi, konkrét válaszokat keres a problémákra. Elmondja az interjúban, hogy minden hazafinak írta nyílt levelét, mindazoknak, akik a kormányváltásban és a békés átmenetben együtt kívánnak vele működni.
TOROCZKAI LÁSZLÓ: BAROMIRA NEM ÖRÜL NEKÜNK A FIDESZ, SŐT, JÓ IDEJE MÁR ELLENSÉGNEK TART MINKET
TELEX
Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, JOÓB SÁNDOR
2020.01.20.
- A Mi Hazánk Mozgalmat a közvélemény-kutatók 3–5 százalékra mérik. Toroczkai László, a párt miniszterelnök-jelöltje arra számít, hogy bekerülnek az Országgyűlésbe, ahol a mérleg nyelve lehetnek a Fidesz és az ellenzék között, sőt, királycsináló szerepbe is kerülhetnek.
Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, JOÓB SÁNDOR
2020.01.20.
- Az ellenzék választási győzelme jobb lenne nekik a Fideszénél, így ugyanis szerinte körülbelül két hónap múlva már két számjegyű támogatottságuk lenne.
- Úgy számolják, alapvetően a Fidesztől vesznek el szavazatokat, de azt ígéri: egy választókerületben sem fognak visszalépni senki javára.
- Tudatosan használta ki, hogy a kormányközeli média szélesre tárta előtte a kapukat, miután kizárták a Jobbikból. A Fidesz most már tart tőle, ezért nem kap felületet.
- Szerinte egy nyíltan LMBTQ-tag valószínűleg nem érezné jól magát a Mi Hazánkban, és úgy érzi, a melegfelvonulás az ő jogait sérti.
- Felháborodott, amikor a Fidesz ellopta tőlük a melegellenes narratívát.
- Nem hisz a cigányok iránti pozitív diszkriminációban, de a lelkiismerete nem engedné, hogy egy becsületesen dolgozó embert csak azért bántsanak, mert cigány.
- Nincs beoltva. Döbbenetesnek tartja az oltásra kényszerítést. Állítása szerint ők a teljes szabadságban és a természetes védettség kialakulásában hisznek.
- A Elk*rtuk nem azért nem tetszett nekik, mert „néhány tucat faszként” emlegették őket.
Szerinte ma már nem a tévészékházat kellene megostromolni.
Minek örülne a Mi Hazánk Mozgalom? Ha április 3-án Orbán Viktor vagy Márki-Zay Péter nyerne?
Ha a Mi Hazánk Mozgalom győzne. Ha én meg lennék elégedve bármelyik oldallal, a Fidesszel vagy ezzel a balliberális-globalista oldallal, akkor nyilván nem alakítunk Mi Hazánk néven egy új politikai erőt.
De a realitás most az, hogy a két tömbnek nagyobb a támogatottsága, mint önöknek, így nehéz lesz győzni.
Nincs értelme realitásokról beszélni akkor, amikor olyan időket élünk, ami sok ember életében még sohasem fordult elő: járványhelyzet, kijárási tilalom, oltáskényszerítés. Ez teljesen felborítja a választásokkal kapcsolatos erőviszonyokat is. Én is látom, hogy míg a két oldal egymással verseng az oltásterrorban, olyan emberek állítanak meg az utcán és jönnek el a tüntetéseinkre, akik soha korábban egy Mi Hazánk-os tüntetésre nem jöttek volna el. Tehát nem lehet arról beszélni, hogy a választásokon mi lesz a végeredmény, ez teljesen értelmetlen. Én eddig két párt, a MIÉP és a Jobbik parlamentbe jutását segítettem elő, és mindkét esetben nagyon-nagyon messze, bőven a hibahatáron alul mérték a közvélemény-kutatók a parlamentbe jutás esélyét. Hadd ne gondoljam azt, hogy tökéletesen el tudták eddig találni a mi valós támogatottságunkat. Egészen mostanáig 1 százalékos pártnak neveztek minket, miközben sosem voltunk 1 százalékosak...
Minek örülne a Mi Hazánk Mozgalom? Ha április 3-án Orbán Viktor vagy Márki-Zay Péter nyerne?
Ha a Mi Hazánk Mozgalom győzne. Ha én meg lennék elégedve bármelyik oldallal, a Fidesszel vagy ezzel a balliberális-globalista oldallal, akkor nyilván nem alakítunk Mi Hazánk néven egy új politikai erőt.
De a realitás most az, hogy a két tömbnek nagyobb a támogatottsága, mint önöknek, így nehéz lesz győzni.
Nincs értelme realitásokról beszélni akkor, amikor olyan időket élünk, ami sok ember életében még sohasem fordult elő: járványhelyzet, kijárási tilalom, oltáskényszerítés. Ez teljesen felborítja a választásokkal kapcsolatos erőviszonyokat is. Én is látom, hogy míg a két oldal egymással verseng az oltásterrorban, olyan emberek állítanak meg az utcán és jönnek el a tüntetéseinkre, akik soha korábban egy Mi Hazánk-os tüntetésre nem jöttek volna el. Tehát nem lehet arról beszélni, hogy a választásokon mi lesz a végeredmény, ez teljesen értelmetlen. Én eddig két párt, a MIÉP és a Jobbik parlamentbe jutását segítettem elő, és mindkét esetben nagyon-nagyon messze, bőven a hibahatáron alul mérték a közvélemény-kutatók a parlamentbe jutás esélyét. Hadd ne gondoljam azt, hogy tökéletesen el tudták eddig találni a mi valós támogatottságunkat. Egészen mostanáig 1 százalékos pártnak neveztek minket, miközben sosem voltunk 1 százalékosak...
PÁRT A HOMÁLYZÓNA HATÁRÁN
FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.01.19.
Vannak témák, amik inkább volnának valók tűzszerészeknek, mint újságíróknak, de mégis foglalkozni kell velük, ahogyan a véletlenül felfedezett rozsdás aknagránáttal is, ami bármelyik pillanatban kárt tehet valakiben. Mondjuk ha ez a történet felrobban, legalább emberhalál nem lesz belőle, de hogy kényes, mint a korrodált gyújtószerkezet, az tény.
Érdemes a végén kezdeni: különös szerződés jutott el tegnap hozzám. Az áll benne, hogy az aláírója jelöltként indul a „Le az adók 75%-ával” párt színeiben a 2022-es választásokon, ennek feltételeit elfogadja, bár akad közöttük egész csinos is, például az, hogy:
„A Párt programjáról a Párt engedélye nélkül egyáltalán nem nyilatkozik, különösen a Párt hírnevét rossz fényben feltüntetni kívánó média szereplőknek.”
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.01.19.
Érdemes a végén kezdeni: különös szerződés jutott el tegnap hozzám. Az áll benne, hogy az aláírója jelöltként indul a „Le az adók 75%-ával” párt színeiben a 2022-es választásokon, ennek feltételeit elfogadja, bár akad közöttük egész csinos is, például az, hogy:
„A Párt programjáról a Párt engedélye nélkül egyáltalán nem nyilatkozik, különösen a Párt hírnevét rossz fényben feltüntetni kívánó média szereplőknek.”
vagy az hogy az esetleges kritikát, észrevételt kizárólag a pártvezetéssel közli, de mondjuk értem, ilyen a pártfegyelem. Az külön kérdés, hogy ezek után miféle nyilvánosságra számíthatnak, hiszen a jelek szerint a sajtónak előbb kéne szeretni a pártot és csak utána ismerhetnék meg vagy beszélhetnének a jelölttel, de ez politika, ne keressünk benne logikát. A szerződésnek nem is ez a lényege.
Hanem az, hogy a jelölt, amennyiben elfogadja a feltételeket és egyáltalán jelölteti magát – a párt dönti el, hova állítja, hol indítja, a 106 körzetből csak találnak neki egy megfelelőt – nem ingyen vagy a nemes eszmék iránti elkötelezettségből indul...
Hanem az, hogy a jelölt, amennyiben elfogadja a feltételeket és egyáltalán jelölteti magát – a párt dönti el, hova állítja, hol indítja, a 106 körzetből csak találnak neki egy megfelelőt – nem ingyen vagy a nemes eszmék iránti elkötelezettségből indul...
NA, MÉGIS LESZ ÉVÉRTÉKELŐ - HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.20.
Lesz min rugózni napokig
Szerző: huppa.hu
2022.01.20.
Lesz min rugózni napokig
Ugyanitt kampányindító eladó.
Szép csendben nő a Fidesz támogatottsága
Az Idea Intézet szerint összességében az állapítható meg a számokból, hogy a Fidesz az előválasztást követően erőre kapott és folyamatosan, hónapról hónapra egyre több szavazót gyűjtött.
Az Idea Intézet szerint összességében az állapítható meg a számokból, hogy a Fidesz az előválasztást követően erőre kapott és folyamatosan, hónapról hónapra egyre több szavazót gyűjtött.
Szabó Tímea: Mi a közpénzt nem arra költjük, hogy jól nézzünk ki, hanem arra, hogy az embereket szolgáljuk
Az én felfogásom szerint ha valaki egy minisztérium munkáját irányítja, főként, ha az igazságügyi tárcát, nem az a feladata, hogy a haja megfelelően lobogjon fotózáskor a szélgép előtt, hanem leginkább az igazság kiderítése. Főként, ha a helyetteséről kiderül, hogy bűnöző.
Kár, hogy mindez Magyarországon nem működik, és a szélgépre szavaznak…
Az én felfogásom szerint ha valaki egy minisztérium munkáját irányítja, főként, ha az igazságügyi tárcát, nem az a feladata, hogy a haja megfelelően lobogjon fotózáskor a szélgép előtt, hanem leginkább az igazság kiderítése. Főként, ha a helyetteséről kiderül, hogy bűnöző.
Kár, hogy mindez Magyarországon nem működik, és a szélgépre szavaznak…
A szolnoki Fidesz szerint az igazi férfi a Fidesz-szavazó férfi
A posztot azóta törölték, a cikkben azért megvan a lényeg.
A posztot azóta törölték, a cikkben azért megvan a lényeg.
Megverték a Nyomtass te is! újság egyik idős lapterjesztőjét
A szervezet szerint az efféle erőszakos cselekményekkel sérül a sajtószabadság is. Ez utóbbi látleletét már ismerjük…
A szervezet szerint az efféle erőszakos cselekményekkel sérül a sajtószabadság is. Ez utóbbi látleletét már ismerjük…
Az EBESZ képviselőivel találkoztak a kiegyensúlyozott és pártatlan közmédia vezetői
“A találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.”
Nem röhög!
“A találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.”
Nem röhög!
Völner ügyvédje: A politikus megfigyelése, követése és lehallgatása törvénytelen volt
Van ebben valami végtelenül cinikus és aljas – meg vicces is.
Van ebben valami végtelenül cinikus és aljas – meg vicces is.
Misztik: képtelen bukni egy budapesti végrehajtó cége
Hogyan mehet csődbe egy több milliárdos szerződésállománnyal rendelkező cég? S hogyan kaphat megbízást egy büntetőperben érintett vállalkozás?
Hogyan mehet csődbe egy több milliárdos szerződésállománnyal rendelkező cég? S hogyan kaphat megbízást egy büntetőperben érintett vállalkozás?
Tucker Carlson „Magyarország kontra Soros: harc a civilizációért” címmel forgatott dokumentumfilmet
Szijjártó megköszönte neki, hogy bemutatja a valóságot.
Szijjártó megköszönte neki, hogy bemutatja a valóságot.
Tucker Carlson jövő héten újra Magyarországra érkezik
Egyelőre ennyit tudunk a látogatásáról. Mennyi pénzünkbe fog ez kerülni?
Egyelőre ennyit tudunk a látogatásáról. Mennyi pénzünkbe fog ez kerülni?
És a másik valóság: a magyar lakosság a második legszegényebb az EU-ban
Minden uniós tagállamban visszaesett a háztartások (a lakosság) fogyasztása, de ez nem változtatott azon az évek óta fennálló tényen, hogy csak a bolgár háztartások fogyasztanak kevesebbet a magyaroknál.
Minden uniós tagállamban visszaesett a háztartások (a lakosság) fogyasztása, de ez nem változtatott azon az évek óta fennálló tényen, hogy csak a bolgár háztartások fogyasztanak kevesebbet a magyaroknál.
Hússzor többet ér a katona a rendőrnél
Egy nyolcórás éjszakai műszakért a rendőrök, tűzoltók, bv-dolgozók úgy 1500 forint pluszt kapnak. Egyes katonáknak viszont egy új utasítás szerint akár 30 ezer is járhat.
Egy nyolcórás éjszakai műszakért a rendőrök, tűzoltók, bv-dolgozók úgy 1500 forint pluszt kapnak. Egyes katonáknak viszont egy új utasítás szerint akár 30 ezer is járhat.
Nem tervezte, mégis eladta a hotelét Mészáros Lőrincnek Harmati László
Ez egy beharangozó. Részletek a HVG ma megjelenő számában.
Ez egy beharangozó. Részletek a HVG ma megjelenő számában.
Mészáros Lőrincék családi cége 22 milliárd forintért építhet stadiont és sportcentrumot
A Szőnyi úti stadiont 2014-ben kezdték felújítani, 2015-ben pedig átadták a megújított, 105×68 méteres futballpályát. Most ezt elbontják, és egy teljesen új stadiont építenek 1999 fős (az az egy már nem fért be?), fedett lelátóval, drénezéssel, öntözéssel és pályafűtéssel ellátott élőfüves futballpályával, valamint kiegészítő műfüves zónával.
A Szőnyi úti stadiont 2014-ben kezdték felújítani, 2015-ben pedig átadták a megújított, 105×68 méteres futballpályát. Most ezt elbontják, és egy teljesen új stadiont építenek 1999 fős (az az egy már nem fért be?), fedett lelátóval, drénezéssel, öntözéssel és pályafűtéssel ellátott élőfüves futballpályával, valamint kiegészítő műfüves zónával.
Kínában őrizetbe vettek egy keresztényeket és demokráciapárti aktivistákat védő ügyvédet
Keresztényüldözési…? Hm?
Keresztényüldözési…? Hm?
Óriási bűnt követ el a kormány, hogy nem egyeztet az ellenzékkel az orosz-ukrán háborús helyzetről
„Lehet vitatkozni mindenről, lehet különbség bel- és külpolitikai kérdésekben ellenzék és kormánypárt között, de ilyen háborús feszültség kapcsán SOHA!!!”
„Lehet vitatkozni mindenről, lehet különbség bel- és külpolitikai kérdésekben ellenzék és kormánypárt között, de ilyen háborús feszültség kapcsán SOHA!!!”
ÉVENTE TÖBB SZÁZEZERET BUKHATNAK AZOK AZ EGYETEMI OKTATÓK, AKIK ALACSONYABB MUNKAKÖRBEN DOLGOZNAK A MEGÉRDEMELTÉL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.01.20.
Az egyetemi oktatók helyzete nemcsak a nemzetközi viszonylatban is alacsonynak számító fizetés miatt érdemel figyelmet. További probléma, hogy szép számmal akadnak oktatók, akiket annak ellenére sem léptetnek elő, hogy megfelelnének a felsőoktatási törvényben lefektetett kritériumoknak, így számításaink szerint több százezer forinttól esnek el évente. Adataink szerint az egyetemek közel fele érintett, de a nagyobb felsőoktatási intézményekben jobban megfigyelhető a probléma.
Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogyan alakulnak a magyar fizetések más országokkal való összevetésben. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt.
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a megérdemeltnél (azaz képzettségénél, szakmai tapasztalatánál) alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Pályájuk kezdetén tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.
A 2018-as felsőoktatási bértábla alapján azonban egyik munkakörben sem vihetnek haza túl sok pénzt: az 1 500 forintos órabér csak az egyetemi docenseknek és az egyetemi tanároknak jár, míg a KSH által mért átlagkeresetet csak a habilitált (a PhD-fokozatot követő címet megszerző) egyetemi docensek érik el...
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.01.20.
Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogyan alakulnak a magyar fizetések más országokkal való összevetésben. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt.
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a megérdemeltnél (azaz képzettségénél, szakmai tapasztalatánál) alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Pályájuk kezdetén tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.
A 2018-as felsőoktatási bértábla alapján azonban egyik munkakörben sem vihetnek haza túl sok pénzt: az 1 500 forintos órabér csak az egyetemi docenseknek és az egyetemi tanároknak jár, míg a KSH által mért átlagkeresetet csak a habilitált (a PhD-fokozatot követő címet megszerző) egyetemi docensek érik el...
MÁTÓL TÖBBET FIZET AZ ÁLLAM A PÉNZÜNKRE - EMELKEDIK A PRÉMIUM MAGYAR ÁLLAMPAPÍR KAMATA
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.01.20.
Mától új sorozatú, az eddiginél magasabb kamatprémiumot fizető ötéves Prémium Magyar Állampapírba fektethetik pénzüket a megtakarítók. Az inflációkövető papír kezdő kamata 6,6 százalék. Kérdés, hogy ezzel sikerül-e a lakosság megcsappant érdeklődését újból felkelteni.
Az elszálló infláció miatt sokat veszítettek vonzerejükből a lakosság állampapírok. Míg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-ben 1085 milliárd forinttal tervezte növelni a lakossági állampapír-állományt, szeptember végén csak 61 százalékban teljesült a nettó kibocsátási terv. Októberben annyira megcsappant a lakosság érdeklődése, hogy az új vásárlások és a visszaváltások már egyensúlyban voltak. November végére pedig mindössze 690 milliárd forinttal, 9861 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapír-állomány.
Az ÁKK decemberi adatait böngészve arra jutottunk, hogy az év utolsó hónapjában 100-120 milliárd forint körül lehetet az állomány bővülése, így 200 milliárd forint lehet a tervezettől az elmaradás. A legfrissebb tervek szerint 2022-ben újabb 1000 milliárd forinttal több lakossági pénzt kellene állampapírba terelni, mint amennyi távozik onnan, és 2023-ra el kellene érni a 11 milliárd forintos lakossági állampapír-állományt. Csakhogy a korábban sztárpapírnak számító ötéves futamidejű Magyar Állampapír plusz a 4,95 százalékos éves átlagos kamatával már kevésbé vonzó a jelenlegi inflációs környezetben.
Amíg a fogyasztói árak csak 3 százalék körül nőttek, valóban kimagasló volt a MÁP Plusz kamata. Tavaly azonban már egész évben növekvő inflációval találkozhattunk, a novemberi és a decemberi áremelkedés már 7,4 százalék lett, a 2021-es éves átlagos infláció pedig 5,1 százalék. Gyors csökkenéssel aligha számolhatunk, maga az MNB is 5 százalék körüli, mások 5,5 százalékos átlagos inflációt várnak 2022-re...
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.01.20.
Az elszálló infláció miatt sokat veszítettek vonzerejükből a lakosság állampapírok. Míg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-ben 1085 milliárd forinttal tervezte növelni a lakossági állampapír-állományt, szeptember végén csak 61 százalékban teljesült a nettó kibocsátási terv. Októberben annyira megcsappant a lakosság érdeklődése, hogy az új vásárlások és a visszaváltások már egyensúlyban voltak. November végére pedig mindössze 690 milliárd forinttal, 9861 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapír-állomány.
Az ÁKK decemberi adatait böngészve arra jutottunk, hogy az év utolsó hónapjában 100-120 milliárd forint körül lehetet az állomány bővülése, így 200 milliárd forint lehet a tervezettől az elmaradás. A legfrissebb tervek szerint 2022-ben újabb 1000 milliárd forinttal több lakossági pénzt kellene állampapírba terelni, mint amennyi távozik onnan, és 2023-ra el kellene érni a 11 milliárd forintos lakossági állampapír-állományt. Csakhogy a korábban sztárpapírnak számító ötéves futamidejű Magyar Állampapír plusz a 4,95 százalékos éves átlagos kamatával már kevésbé vonzó a jelenlegi inflációs környezetben.
Amíg a fogyasztói árak csak 3 százalék körül nőttek, valóban kimagasló volt a MÁP Plusz kamata. Tavaly azonban már egész évben növekvő inflációval találkozhattunk, a novemberi és a decemberi áremelkedés már 7,4 százalék lett, a 2021-es éves átlagos infláció pedig 5,1 százalék. Gyors csökkenéssel aligha számolhatunk, maga az MNB is 5 százalék körüli, mások 5,5 százalékos átlagos inflációt várnak 2022-re...
AMIKOR VISSZANYAL A PEGASUS
SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.01.19.
Amikor az ember az úgynevezett Völner-ügy dokumentumait böngészi, egyre inkább úgy érzi magát, mintha beült volna egy időgépbe. Az egyre több szálon futó botrány ugyanis a 2010-es választás előtti időszakot idézi, amikor egymás után estek ki a csontvázak az akkor kormányzó szocialisták szekrényéből. A nyomozó hatóságok akkor olyan nagy buzgalommal végezték a munkájukat, amihez hasonlót azóta se láttunk. Egészen idáig.
Nem is az a legfontosabb kérdés, hogy igazak-e azok az állítások, melyek Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő kormányzati szereplők esetében fogalmazódtak meg a nyomozó hatóságok részéről, hanem az, hogy miként juthatott idáig az ügy? A Fidesz utóbbi 12 éves kormányzása alatt ugyanis egészen másként kezelték az úgynevezett kínos ügyeket. Az erős politikai nyomás alatt álló ügyészség, rendőrség, valamint az adóhatóság általában igyekezett rövidre zárni azokat a vizsgálatokat, amelyben kormányzati szereplők tűntek fel.
Ehhez képest a Völner-ügy részleteit úgy olvashatjuk a napi sajtóban, mint egy kalandregényt, ugyanakkor egyre terebélyesedik azoknak a kormányzati szereplőknek a köre, akik közvetve vagy közvetlenül érintettek a botrányban. A Fidesz köreiben jól tudják, hogy egy ilyen nagy horderejű korrupciós ügy rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a választási kampányra, több kormányzati kulcsszereplőt pedig bujkálásra kényszerít ez a helyzet, ami a korteskedés idején nem egy jó üzenet a politikusok részéről.
Mielőtt összeesküvés-elméletekbe bocsátkoznánk, le kell szögeznünk, hogy a botrány kirobbanása, és annak tálalása nem feltétlenül tükröz valamiféle központi szándékot, elképzelhető ugyanis, hogy csak a vak véletlen állította fókuszba ezt a korrupciós ügyet. A nyomozás szereplőinek megfigyelése ugyanis már jó pár hónapja tartott, és mostanra egy 1743 oldalas nyomozati anyag állt össze, amelyből lényegében egy olyan bűnszervezet működése olvasható ki, amelynek szereplői szinte kivétel nélkül erős szállal kötődnek a kormányhoz...
Szerző: SZEKA
2022.01.19.
Nem is az a legfontosabb kérdés, hogy igazak-e azok az állítások, melyek Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő kormányzati szereplők esetében fogalmazódtak meg a nyomozó hatóságok részéről, hanem az, hogy miként juthatott idáig az ügy? A Fidesz utóbbi 12 éves kormányzása alatt ugyanis egészen másként kezelték az úgynevezett kínos ügyeket. Az erős politikai nyomás alatt álló ügyészség, rendőrség, valamint az adóhatóság általában igyekezett rövidre zárni azokat a vizsgálatokat, amelyben kormányzati szereplők tűntek fel.
Ehhez képest a Völner-ügy részleteit úgy olvashatjuk a napi sajtóban, mint egy kalandregényt, ugyanakkor egyre terebélyesedik azoknak a kormányzati szereplőknek a köre, akik közvetve vagy közvetlenül érintettek a botrányban. A Fidesz köreiben jól tudják, hogy egy ilyen nagy horderejű korrupciós ügy rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a választási kampányra, több kormányzati kulcsszereplőt pedig bujkálásra kényszerít ez a helyzet, ami a korteskedés idején nem egy jó üzenet a politikusok részéről.
Mielőtt összeesküvés-elméletekbe bocsátkoznánk, le kell szögeznünk, hogy a botrány kirobbanása, és annak tálalása nem feltétlenül tükröz valamiféle központi szándékot, elképzelhető ugyanis, hogy csak a vak véletlen állította fókuszba ezt a korrupciós ügyet. A nyomozás szereplőinek megfigyelése ugyanis már jó pár hónapja tartott, és mostanra egy 1743 oldalas nyomozati anyag állt össze, amelyből lényegében egy olyan bűnszervezet működése olvasható ki, amelynek szereplői szinte kivétel nélkül erős szállal kötődnek a kormányhoz...
BUTA KÉRDÉSRE NINCS VÁLASZ
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: DEÁK DÁNIEL
2022.01.14.
Az EU Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet átkísérni a határon, hanem menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni. A kormány az EU Bíróságának döntésére felszámolta a tranzitzónákat, viszont – az ítélettel ellentétben – továbbra sem engedi be automatikusan a menedéket kérőket. Ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, annak lehetőségét tudakolva, hogy miként találna az alkotmányértelmezésben védelmet az uniós jogi megfelelési követelménnyel szemben. A következőkben az Alkotmánybíróság 2021. december 10-én meghozott határozatának (X/00477/2021. AB) magyarázatát adjuk.
Konkrét menekültjogi kérdésben nem foglalunk állást. Megtette ezt a Magyar Helsinki Bizottság 2021. november 8-i amicus curiae beadványában, amelyben rendkívüli alapossággal mutatta ki a kormány indítványában rejlő alapvető jogi tévedéseket. Az alábbi kifejtés az uniós és a tagállami jog viszonyára szorítkozik. Mivel a kormány kérdésével és az alkotmánybírósági határozattal az olvasó már találkozhatott az ÉS hasábjain (2021/50., december 17.), adottnak vesszük, hogy ismeri a kérdés-felelet lényegét, nem kapott viszont még betekintést az ügy uniós jogi összefüggéseibe...
Szerző: DEÁK DÁNIEL
2022.01.14.
Konkrét menekültjogi kérdésben nem foglalunk állást. Megtette ezt a Magyar Helsinki Bizottság 2021. november 8-i amicus curiae beadványában, amelyben rendkívüli alapossággal mutatta ki a kormány indítványában rejlő alapvető jogi tévedéseket. Az alábbi kifejtés az uniós és a tagállami jog viszonyára szorítkozik. Mivel a kormány kérdésével és az alkotmánybírósági határozattal az olvasó már találkozhatott az ÉS hasábjain (2021/50., december 17.), adottnak vesszük, hogy ismeri a kérdés-felelet lényegét, nem kapott viszont még betekintést az ügy uniós jogi összefüggéseibe...
HADHÁZY: ROGÁN KABINETFŐNÖKÉNEK A NEVÉRE KERÜLT A VÉGREHAJTÓI KAR TÖBB SZÁZMILLIÓS BUDAPESTI IRODAHÁZA
444.HU
Szerző: GAZDA ALBERT
2022.01.20.
Nagy Ádámról eddig „csak” annyit tudtunk, hogy „a Völnert lefizető végrehajtó intézte a vizsgáit a pécsi egyetemen – írja közösségi oldalán Hadházy Ákos. – Kiderült azonban, hogy tavaly október elején az általa alapított, 2020-ban 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolta a korrupt Végrehajtói Kartól (pontosabban az annak tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től) a Szegedi út 35-37. alatti 1800 nm-es (!), alsó hangon félmilliárdot érő ingatlant.”
Mint azt a 444 korábban megírta, a Schadl–Völner-ügy egyik kiemelt mellékszereplője Nagy Ádám, aki nem más, mint Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnöke.
Hadházy szerint Nagy Ádám „köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen fél milliónál többet. De hopp, néhány hónapja megvesz egy minimum félmilliárdos ingatlant, és pont attól a Végrehajtói Kartól, amelynek a vezetője vesztegetés miatt előzetesben ül tavaly november óta. Az pedig szintén totális véletlen csak, hogy Rogán a válása után az ő apjától bérelt luxuslakást.”
Az ellenzéki politikus azt írja „Rogánnak válaszolnia kell arra, tudott-e arról, hogy kabinetfőnökének a korrupt Schadl intézte a vizsgáit, de még inkább arról, hogy a kis kabinetfőnökénél landolt a korrupt végrehajtók sok százmilliós ingatlana!”
Szerző: GAZDA ALBERT
2022.01.20.
Mint azt a 444 korábban megírta, a Schadl–Völner-ügy egyik kiemelt mellékszereplője Nagy Ádám, aki nem más, mint Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnöke.
Hadházy szerint Nagy Ádám „köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen fél milliónál többet. De hopp, néhány hónapja megvesz egy minimum félmilliárdos ingatlant, és pont attól a Végrehajtói Kartól, amelynek a vezetője vesztegetés miatt előzetesben ül tavaly november óta. Az pedig szintén totális véletlen csak, hogy Rogán a válása után az ő apjától bérelt luxuslakást.”
Az ellenzéki politikus azt írja „Rogánnak válaszolnia kell arra, tudott-e arról, hogy kabinetfőnökének a korrupt Schadl intézte a vizsgáit, de még inkább arról, hogy a kis kabinetfőnökénél landolt a korrupt végrehajtók sok százmilliós ingatlana!”
LESZ-E PARLAMENTI KÉPVISELETE A CIGÁNYSÁGNAK 2022-BEN?
MÉRCE
Szerző: HORVÁTH ALADÁR
2022.01.20.
Múlt év október 20-án Lesz-e politikai képviseletünk 2022-től? címmel kiskonferenciát tartottunk. A kerekasztal-beszélgetésre a Roma Parlament Bura Galériájába hívtuk a roma politikai közélet aktív szereplőit: Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület, Rácz Béla, az 1Magyarország Kezdeményezés vezetője mellett jelen voltak a pártok potentátjai is: Lakatos Béla, Berki Sándor, Lőcsei Lajos.
Szerző: HORVÁTH ALADÁR
2022.01.20.
Alapvetően jó színvonal, felelősségtudat és őszinteség jellemezte a találkozót. Megbeszéltük, hogy az 1Magyarország Kezdeményezés által proponált dokumentum a listahelyekre jelölő pártok számára ad útmutatást a civilek által kívánt szakmai, erkölcsi, hitelességi követelményeket illetően. Az Idetartozunk a társadalom- és roma politikai program paradigmáit és minimumkövetelményeit, a Roma Parlament az új köztársaság roma politikájának alkotmányos alapelveit mutatta be a roma kerekasztalon, majd tette a parlamenti pártok elé. Mind a három szervezet megírta a saját vállalását, nyilvánosságra is hozta, de az 1Magyarország elzárkózott a további egyeztetéstől: nem szólnak bele, hogy a pártok kit jelölnek, csak a minőségi követelményeket kérik rajtuk számon.
Az alábbi írás a kerekasztalon elmondott vitaindítóm kibővített változata...
A BOLTOKKAL AKARJÁK MEGFIZETTETNI AZ ÁRSTOPOT, VALÓJÁBAN AZ ÖSSZES VÁSÁRLÓ FOGJA ÖSSZEDOBNI
G7.HU
Szerzők: TORONTÁLI ZOLTÁN, STZBNYA BENCE
2022.01.20.
Múlt heti cikkünkben, még az élelmiszer árstop részleteit tartalmazó rendelet megjelenése előtt azt írtuk, hogy feszültséget kelthet a boltláncok és az ellátási lánc különböző szintjein álló beszállítók között a maximált árakhoz való alkalmazkodás. A részletek ismerete nélkül akkor azt vetettük fel, hogy a veszteségek benyelése a gyengébb alkupozícióval rendelkező beszállítókra hárulhat. Azt feltételeztük ugyanis, hogy a boltok megpróbálják majd a beszállítókra, azok pedig a termelőkre nyomni a terhet, és az ellátási láncon végigfutva a szereplők a piaci erők megoszlása szerint nyelik le a kieső bevételeket.
A hétvégén megjelenő rendelet, több szereplő nyilvános nyilatkozatai és háttérbeszélgetéseink alapján azonban cikkünk írásakor most már úgy tűnik, hogy a fenti láncreakció nem következik be. Az árstop a beszállítói árakra nem vonatkozik, nem véletlenül harsogja a kormány azt, hogy a veszteség a kiskereskedelmi szereplőknél realizálódik majd.
A hét érintett árucikket általában hosszabb távú szerződések alapján szállítják a beszállítók, amit vis maior körülményre hivatkozva normál esetben fel lehet mondani vagy annak módosítását lehet kérni. Az árstop azonban (jelenlegi ismereteink szerint) nem minősíthető majd vis maiornak. Ez gátolhatja meg, hogy a bolt a nyakába rakott terhet a beszálító felé érvényesítse. Végső soron így védi meg a kormány a jellemzően magyar termelőket az általa kitalált árcsökkentés negatív hatásaitól.
Érdekes helyzetet teremthetne az, hogy a kereskedelmi törvény szerint a jelentős piaci erővel rendelkező (értsd: nagy, meghatározó) üzletláncok nem értékesíthetnek árut a beszerzési ár alatt, a jogalkotó ezzel is a termelőket próbálja megvédeni. Az árstop azonban elvileg akár a jelenlegi beszerzési ár alá is vihetné egy-egy termék fogyasztói árát, vagyis a rendelkezés törvénytelenségre kötelezné a boltokat. Úgy tudjuk azonban, hogy ezt azzal az elég furcsa kitétellel védik ki, hogy az árstopban érintett hét terméknél az októberi beszerzési árat kell alapnak tekinteni (miközben a valóságban a bolt konkrétan nem azon az áron veszi át a terméket).
Nagy Márton, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója már a rendelet megjelenése előtt, múlt hét pénteken azt nyilatkozta a Portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szerb árstopot tanulmányozva döntött úgy, hogy csak a kiskereskedelmi árakat szabályozzák, ami miatt „nem reális”, hogy a kiskereskedelmi szereplők áthárítsák az árstop költségeit a beszállítóikra. Nagy szerint az sem reális, hogy a boltok a hazai beszállítóikat olcsóbb külföldiekre cseréljék. „Az átmeneti helyzetben ez nem is lenne indokolt, vélhetően a kereskedők is többre értékelik a helyi, stabil beszállítóikat” – mondta erről. Valójában azonban az lehet a fő gát, hogy a boltok egyszerűen nem tudnak kilépni a jelenlegi szerződéseikből...
Szerzők: TORONTÁLI ZOLTÁN, STZBNYA BENCE
2022.01.20.
A hétvégén megjelenő rendelet, több szereplő nyilvános nyilatkozatai és háttérbeszélgetéseink alapján azonban cikkünk írásakor most már úgy tűnik, hogy a fenti láncreakció nem következik be. Az árstop a beszállítói árakra nem vonatkozik, nem véletlenül harsogja a kormány azt, hogy a veszteség a kiskereskedelmi szereplőknél realizálódik majd.
A hét érintett árucikket általában hosszabb távú szerződések alapján szállítják a beszállítók, amit vis maior körülményre hivatkozva normál esetben fel lehet mondani vagy annak módosítását lehet kérni. Az árstop azonban (jelenlegi ismereteink szerint) nem minősíthető majd vis maiornak. Ez gátolhatja meg, hogy a bolt a nyakába rakott terhet a beszálító felé érvényesítse. Végső soron így védi meg a kormány a jellemzően magyar termelőket az általa kitalált árcsökkentés negatív hatásaitól.
Érdekes helyzetet teremthetne az, hogy a kereskedelmi törvény szerint a jelentős piaci erővel rendelkező (értsd: nagy, meghatározó) üzletláncok nem értékesíthetnek árut a beszerzési ár alatt, a jogalkotó ezzel is a termelőket próbálja megvédeni. Az árstop azonban elvileg akár a jelenlegi beszerzési ár alá is vihetné egy-egy termék fogyasztói árát, vagyis a rendelkezés törvénytelenségre kötelezné a boltokat. Úgy tudjuk azonban, hogy ezt azzal az elég furcsa kitétellel védik ki, hogy az árstopban érintett hét terméknél az októberi beszerzési árat kell alapnak tekinteni (miközben a valóságban a bolt konkrétan nem azon az áron veszi át a terméket).
Nagy Márton, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója már a rendelet megjelenése előtt, múlt hét pénteken azt nyilatkozta a Portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szerb árstopot tanulmányozva döntött úgy, hogy csak a kiskereskedelmi árakat szabályozzák, ami miatt „nem reális”, hogy a kiskereskedelmi szereplők áthárítsák az árstop költségeit a beszállítóikra. Nagy szerint az sem reális, hogy a boltok a hazai beszállítóikat olcsóbb külföldiekre cseréljék. „Az átmeneti helyzetben ez nem is lenne indokolt, vélhetően a kereskedők is többre értékelik a helyi, stabil beszállítóikat” – mondta erről. Valójában azonban az lehet a fő gát, hogy a boltok egyszerűen nem tudnak kilépni a jelenlegi szerződéseikből...
VÁLASZOLNIA KELL A KORMÁNYNAK A KÖZOKTATÁS ELHANYAGOLT ÁLLAPOTÁRA
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.20.
Furcsa intézkedéseket hoz a koronavírus-járvány kezelése az oktatásban. Egy szülő olyan értesítést kapott, miszerint „a megnövekedett esetszámok miatti káosz okán az ÁNTSZ újabb feladatot osztott le az iskoláknak. Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni.” Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ugyan nem látta azt a jogszabályt, amelyik ezt a kérdést szabályozza, de ettől függetlenül aggályosnak tartja, hogy nyilvánosság előtt nem beszéltek az EESZT-hez való hozzáférésről. A TASZ jogásza, Takács Ádám szerint súlyosan jogellenes, hogy az igazgatók hozzáférhessenek egyes diákok vagy munkavállalók EESZT-jéhez.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egyes intézményekben megerősítették, másokban tagadták: a „megnövekedett esetszámok miatti káoszra” hivatkozva, az intézményvezetők értesítést kaptak a területi kormányhivataltól, amelyben arra utasították őket, hogy folyamatosan figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a diákok pozitív koronavírus-teszteredményeit. Az egyik szülő a következő elektronikus levelet kapta az intézmény vezetésétől: „A megnövekedett esetszámok miatti káosz okán az ÁNTSZ újabb feladatot osztott le az iskoláknak. Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni. Még akkor is, ha csak háziorvos általi GYORSTESZT (eddig csak PCR alapján indítottak karantént és kontakt-kutatást – és az sem az iskola feladata volt).”
A Pedagógusok Szakszervezetének az a gyanúja, hogy ez a kormányhivataloktól függő dolog lehet. S, hogy mi értelme van? Az alelnök szerint feltehetően az, hogy a covidos szülő a gyereket – függetlenül attól, hogy tesztelték-e vagy sem – beküldi az iskolába. Hozzátette, ez nem általános. Egy-két ilyen esetről a szakszervezet is hallott, de úgy látszik, egyes helyeken most ebből nagyobb ügyet akarnak csinálni, és így próbálják megakadályozni a járvány terjedését...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.20.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egyes intézményekben megerősítették, másokban tagadták: a „megnövekedett esetszámok miatti káoszra” hivatkozva, az intézményvezetők értesítést kaptak a területi kormányhivataltól, amelyben arra utasították őket, hogy folyamatosan figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a diákok pozitív koronavírus-teszteredményeit. Az egyik szülő a következő elektronikus levelet kapta az intézmény vezetésétől: „A megnövekedett esetszámok miatti káosz okán az ÁNTSZ újabb feladatot osztott le az iskoláknak. Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni. Még akkor is, ha csak háziorvos általi GYORSTESZT (eddig csak PCR alapján indítottak karantént és kontakt-kutatást – és az sem az iskola feladata volt).”
A Pedagógusok Szakszervezetének az a gyanúja, hogy ez a kormányhivataloktól függő dolog lehet. S, hogy mi értelme van? Az alelnök szerint feltehetően az, hogy a covidos szülő a gyereket – függetlenül attól, hogy tesztelték-e vagy sem – beküldi az iskolába. Hozzátette, ez nem általános. Egy-két ilyen esetről a szakszervezet is hallott, de úgy látszik, egyes helyeken most ebből nagyobb ügyet akarnak csinálni, és így próbálják megakadályozni a járvány terjedését...
KIAKADT A BECSÜLETESNEPPER: MAGYARORSZÁG SZÉGYENE, AHOGY AZ AUTÓHONOSÍTÁS INTÉZIK
PÉNZCENTRUM
Szerző: SZÁNTHÓ PÉTER
2022.01.20.
Szuper, hogy a Magyar Autóklubhoz is lehet menni autót honosíttatni, de ettől még nem oldódtak meg a problémák - mondta a Pénzcentrumnak Kroneraff István. A Becsületesnepper néven ismert autókereskedő szerint manapság nagyjából két hónapot kell várnia annak, aki külföldről behozott kocsit szeretne forgalomba helyeztetni, de nincs lehetősége elmenni az Autóklub valamelyik telephelyére. Kifejtette, hogy szerinte a közlekedési hatóság mellett elhaladt az idő, a szervezetet kommunista szellemben irányítják. A nepper arról is beszélt, miért szálltak el itthon az autóárak, és az is kiderült, hogy a német kereskedőknél is alig van használt autó a piacon. Interjú.
Szerző: SZÁNTHÓ PÉTER
2022.01.20.
SZABAD SZEMMEL: EMMANUEL MACRON GYAKORLATILAG HADÜZENETET KÜLDÖTT A MAGYAR KORMÁNYNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerzők: ÁGOSTON ZOLTÁN, GY.D., SZELESTEY LAJOS
2022.01.20.
Die Presse
Macron a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor az Európai Parlamentben ismertette a francia EU-elnökség programját. Egyben hatékonyabb eszközöket sürgetett az alapelveket ért támadások elhárítására. Várhatóan különösen az a bejelentése jár jelentős következményekkel, hogy a korábbi tervekkel eltérően nem júniusban, hanem márciusban lesz a vita a jogállami eljárásról, amely a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján folyik Budapest, illetve Varsó ellen.
A magyar kormányfő számára különösen kényelmetlen, hogy az EU már a választások előtt miniszteri szinten foglalkozik az üggyel, ráadásul úgy, hogy az előreláthatóan igen csak nagy visszhangot kelt a közvéleményben. A kérdés ugyanis az, hogy az általa vezetett Magyarország tiszteletben tartja-e a demokratikus normákat.
Az említett eljárás tavaly gyakorlatilag megrekedt, az OrbánViktorral világnézetileg egy húron pendülő szlovén vezetés az unió soros elnökeként végképp nem forszírozta a dolgot 2021 második félévében. Macron viszont azokhoz csatlakozott, akik szerint a folyamat túl lassú és nehézkes, nem lehet megvédeni vele a magyar és a lengyel demokráciát. A politikus párbeszéd útján szeretne előbbre lépni, ám mint, mondta, ha ez megfeneklik, akkor tudomásul kell venni, hogy vannak tagországok, amelyek feladják a közös európai tervet, hiszen nem osztják a közös értékeket.
A jogállam vége azt jelenti – tette hozzá –, hogy újból felbukkannak a tekintélyuralmi rezsimek. Nem szabad azonban megengedni, hogy gyökeret verjen a gondolat, miszerint a jogállam csupán Brüsszel agyszüleménye, és azt csakis az EU védelmezi. Nem, a demokrácia a közös történelem, az eltelt évszázadok forradalmi harcának gyümölcse, közös kincsünk.
Nem véletlenül szentelt ekkora figyelmet a témának, a bővítéssel szemben szkeptikus francia közvéleményben ugyanis eleve nagy rémületet kelt, hogy közösségi pénzek autokráciára hajlamos országnak jutnak, jóllehet ott nincs független igazságszolgáltatás. Azon kívül főként a francia jobboldalon egyre hangosabb a vélemény, hogy jó, amit a magyar és a lengyel kormány csinál, és hogy a nemzeti önmeghatározás nevében járnak el, amikor kétségbe vonják az Európai Bíróság határozatait. Ily módon amikor Macron kiállt a jogállam mellett, egyben ráerősített saját, hetek óta zajló francia elnökválasztási kampányára.
Frankfurter Rundschau
Daniel Freund, a német környezetvédők EP-képviselője úgy értékelte, hogy Emmanuel Macron jól beszélt Strasbourgban, de az elsikkadt nála, hogy mi volna a kiút a jogállamisági válságból. Mint mondta, az elnök szenvedélyesen kiállt a demokrácia mellett, de ez nem újdonság az Európai Parlamentben, ott egyébként is gyakran hangzanak el kemény szavak az állam- és kormányfők részéről. A jogállam érdekében azonban kevés a határozott szó, azonnali szankciók szükségesek.
A lap emlékeztet arra, hogy a francia elnök kifejtette, az önkényuralom tér vissza, ha odalesz a jogállamiság, a részletekbe azonban nem ment bele. Ám Magyarország és Lengyelország már évek óta csörtézik a Bizottsággal az alapértékek ügyében. A két kormánynak azt vetik a szemére, hogy megrendszabályozza a bírákat, a sajtót és a civil szervezeteket.
Libération
Deutsch Tamás úgy reagált a francia államfő kiállására, hogy az valójában politikai zsarolással ér fel, amivel a fideszes EP-képviselő Orbán Viktor véleményét visszhangozta. Szerinte nem lehet mindenkit beengedni egy országba, mint ahogy az sem járja, hogy más kormányokra nyomást gyakoroljanak, éspedig azért, hogy azok is elkövessék a többiek hibáját.
Beata Szydło EP-képviselő, volt lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński bizalmasa pedig azt fejtegette, hogy nagyon fontos az egységben a sokszínűség, vagyis úgy igyekezett megvédeni az autoriter varsói politikát, hogy szerinte itt csupán egy másik irányvonalról van szó. Azaz mind Lengyelország, mind Magyarország jogállam, a két kormány szava ugyanannyit nyom a latban, mint Berliné vagy Párizsé.
Süddeutsche Zeitung
Az antiszemitizmus nem csupán a totaliáriánus rezsimekben virágzik, hanem demokráciákban is, elég csupán az orbáni Magyarországra gondolni. Hiszen amikor a politikus kijelenti, hogy Soros György rátette a kezét a gazdaságra és társadalomra, akkor ugyanazt az eszközt veszi igénybe, mint a szélsőjobb, amikor az Izraelről beszél. Ezt a nagy tekintélyű amerikai történész Deborah Lipstadt hangsúlyozta a lapnak adott nyilatkozatban.
A 74 éves szakértő, a washingtoni Holokauszt Múzeum tanácsadója, aki tudományos pályafutását a vészkorszak tanulmányozásának szentelte, kiemelte, hogy a zsidóellenesség formája változhat az idők során, de a lényeg ugyanaz az összeesküvés-elmélet, vagyis hogy a zsidók a háttérben szervezkednek és ártani akarnak a társadalomnak.
És mindig előkerül, amikor egy ország bajba kerül, és teljesen mindegy, hogy a Covid–19 vagy gazdasági okok miatt. Felmerül ugyanis, hogy ki tehet mindenről, és a zsidók ilyenkor mindig kéznél vannak. Az antiszemitizmus egyébként nagyon hasonlít a más kisebbségekkel szembeni előítéletekre, legyen szó a feketékről, mohamedánokról vagy melegekről. Viszont abban különleges, hogy a politikai spektrum minden szegmensében megjelenik, tehát a baloldalon és középen is.
Az elemző, akit Joe Biden az ősszel az antiszemitizmus elleni megbízottnak jelölt, ugyanakkor riasztónak tartja, hogy Európában zsidó intézmények kénytelenek a legrosszabbra felkészülni és különleges biztonsági intézkedésekre szorulnak. Lipstadt szólt arról, hogy a holokausztot sokféleképpen lehet értelmezni, ám egy dolog ki van zárva: az, hogy bárki megváltoztassa a történelmi igazságot, hogy külön bejáratú tények álljanak a rendelkezésére.
Hogy az antiszemitizmus ellen mit lehet tenni, arra azt válaszolta, hogy fel kell hívni rá a figyelmet, nem szabad félni a megtárgyalásától. Merthogy még jóakaratú emberek is a fogságába kerülhetnek, de úgy, hogy maguk észre sem veszik. Sokan gondolják, hogy a zsidóknak jól megy a soruk, túlélték a soát. De továbbra is itt van az aggasztó antiszemitizmus, amihez a texasi túszejtő akció a legújabb adalék.
Yahoo/AP
Lejárt a Lengyelországnak szabott határidő a turówi lignitbánya bezárására, ám a varsói kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, az Európai Bizottság elindította a folyamatot, hogy eldöntse, melyik támogatási alapból vonja le a kiszabott, napi félmillió eurós büntetést. Újvári Balázs szóvivő szerint az első szakaszban 15 millió eurót, plusz 30 ezer kamatot kívánnak behajtani. Ha megvan a forrás, akkor megy az értesítés a PiS-nek, amely legalább 10 munkanapot kap, hogy reagáljon. Utána viszont már ugrik a pénz, noha Mateusz Morawiecki kormánya jelen állás szerint úgy véli, az EUB nem sújthatja büntetéssel az országot.
Reuters
A lengyel alkotmánybíróság a jövő hétfőre halasztotta az ülést arról, van-e joga az Európai Emberi Jogi Bíróságnak beleszólnia a lengyel bírák kinevezésébe. A vita azzal fenyeget, hogy még tovább rontja az Európai Unió és a Morawiecki-kormány viszonyát. Bírálók szerint a PiS lábbal tapod a demokratikus jogokon és a politika ellenőrzése alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást.
Az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi testület előtt több tucat olyan ügy van, amely lengyel bírák kinevezésével kapcsolatos. Az EJEB azt már kimondta, hogy törvénysértő a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamara működése, és hogy ellentétes a joggal, ha úgy bocsátanak el bírákat, hogy azok nem fellebbezhetnek. Lengyelország azonban ezt a döntést is figyelmen kívül hagyta, ahogyan sok másikat is, mondván, hogy az EU politikai okokból próbál belügyekbe beleavatkozni.
Az alkotmánybíróság amúgy a következő hónapban tárgyalja, hogy az Európai Bíróság jogosult-e átmeneti intézkedéseket tenni vagy pénzbírságot kivetni Lengyelországra.
Washington Post
A vezércikk szerint Joe Biden első évét egyaránt jellemzik sikerek és szertefoszlott remények, a politikus azonban még mentheti elnökségét az egyre jobban nyomuló Donald Trumppal szemben, csak ehhez újra neki kell futnia a feladatnak. Az persze egyértelmű, hogy az amerikaiaknak hálásaknak kell lenniük minden percért, amíg ő irányítja az országot és nem elődje, valamint annak „pancser” csapata. Csak elképzelni lehet, milyen állapotban lenne az Egyesült Államok, ha továbbra is az előző elnök osztaná az észt járvány-ügyben teljesen bizarr javaslataival, és oroszbarát külpolitikát folytatna, miközben Putyin Ukrajna lerohanására készül. Azon kívül a Fehér Ház változatlanul tagadná a klímaváltozást.
Joe Biden helyreállította az elnöki hivatal tekintélyét, mert soha nem hazudott és nem élt vissza hatalmával. És fel tud mutatni fontos eredményeket: a lakosság jelentős része be van oltva, a mentőcsomagja sokan enyhített a gyerekszegénységen. Már látszanak az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott egymilliárd eredményei.
Ám közben rekordszámban fertőz az omikron, a foglalkoztatottság számai ingadoznak, nő az infláció és zátonyra futott a szenátusban az újabb, kétmilliárdos segélyalap terve. Azon kívül az elnök mérlegét terheli több hiba is, az afgán kivonulással az élen. Továbbá túlfokozta a várakozásokat, hogy mit tud majd elérni a törvényhozásban még a csekély demokrata többség birtokában is. Csalódást okozott a választójog reformja kapcsán is. És jobban felkészülhetett volna a ragály újabb hullámára.
Bidennek az elnöksége második évében inkább gyakorlati kérdésekre kell helyeznie a hangsúlyt. A demokráciával szemben a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy legközelebb tisztségviselők kétségbe vonják a választás eredményét, miután egy sor konzervatív jelölt elfogadta Trump mantráját arról, hogy Biden csalással lett elnök. Itt szorgalmaznia kell a tisztázó vitákat. Továbbá meg kell nehezítenie, hogy a kisebbség a szenátusban használhassa az obstrukció intézményét, mert az már mindennapos. Van esélye a sikerre, ha olyan pragmatikus lesz, mint egykor szenátorként volt.
Kurier
Miközben Ausztriában éppen felszámolnak egy jachtkikötőt a Fertő-tó ottan részén, addig Magyarország egy vadonatújat létesít a saját partszakaszán folyó hatalmas idegenforgalmi beruházás keretében. Az új pályázati határidő holnap jár le és az Greenpeace arra szólított fel 15 osztrák építőipari céget, hogy ne jelentkezzenek. Úgy tudni, hogy egyedül a Strabag nem hallgat a kérésre.
Ugyanakkor a másik oldalon, Breitenbrunnban három éves jogi csatározás után lebontják a helyi jachtegyesület építményeit, mert 50 év után lejárt a bérleti szerződés és a terület gazdája, a tartomány legnagyobb földbirtokosának számító Esterházy-alapítvány azt szeretné, ha helyreállítanák a természetes állapotokat és kibővítenék a strandot.
Végül egyébként a pénz döntött, mert a bontás elhalasztására a tulajdonosoknak rövid időn belül 725 ezer euró pénzügyi biztosítékot kellett volna letenniük, ennek a harmadát azonnal, így feladták a küzdelmet.
Szerzők: ÁGOSTON ZOLTÁN, GY.D., SZELESTEY LAJOS
2022.01.20.
Die Presse
Macron a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor az Európai Parlamentben ismertette a francia EU-elnökség programját. Egyben hatékonyabb eszközöket sürgetett az alapelveket ért támadások elhárítására. Várhatóan különösen az a bejelentése jár jelentős következményekkel, hogy a korábbi tervekkel eltérően nem júniusban, hanem márciusban lesz a vita a jogállami eljárásról, amely a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján folyik Budapest, illetve Varsó ellen.
A magyar kormányfő számára különösen kényelmetlen, hogy az EU már a választások előtt miniszteri szinten foglalkozik az üggyel, ráadásul úgy, hogy az előreláthatóan igen csak nagy visszhangot kelt a közvéleményben. A kérdés ugyanis az, hogy az általa vezetett Magyarország tiszteletben tartja-e a demokratikus normákat.
Az említett eljárás tavaly gyakorlatilag megrekedt, az OrbánViktorral világnézetileg egy húron pendülő szlovén vezetés az unió soros elnökeként végképp nem forszírozta a dolgot 2021 második félévében. Macron viszont azokhoz csatlakozott, akik szerint a folyamat túl lassú és nehézkes, nem lehet megvédeni vele a magyar és a lengyel demokráciát. A politikus párbeszéd útján szeretne előbbre lépni, ám mint, mondta, ha ez megfeneklik, akkor tudomásul kell venni, hogy vannak tagországok, amelyek feladják a közös európai tervet, hiszen nem osztják a közös értékeket.
A jogállam vége azt jelenti – tette hozzá –, hogy újból felbukkannak a tekintélyuralmi rezsimek. Nem szabad azonban megengedni, hogy gyökeret verjen a gondolat, miszerint a jogállam csupán Brüsszel agyszüleménye, és azt csakis az EU védelmezi. Nem, a demokrácia a közös történelem, az eltelt évszázadok forradalmi harcának gyümölcse, közös kincsünk.
Nem véletlenül szentelt ekkora figyelmet a témának, a bővítéssel szemben szkeptikus francia közvéleményben ugyanis eleve nagy rémületet kelt, hogy közösségi pénzek autokráciára hajlamos országnak jutnak, jóllehet ott nincs független igazságszolgáltatás. Azon kívül főként a francia jobboldalon egyre hangosabb a vélemény, hogy jó, amit a magyar és a lengyel kormány csinál, és hogy a nemzeti önmeghatározás nevében járnak el, amikor kétségbe vonják az Európai Bíróság határozatait. Ily módon amikor Macron kiállt a jogállam mellett, egyben ráerősített saját, hetek óta zajló francia elnökválasztási kampányára.
Frankfurter Rundschau
Daniel Freund, a német környezetvédők EP-képviselője úgy értékelte, hogy Emmanuel Macron jól beszélt Strasbourgban, de az elsikkadt nála, hogy mi volna a kiút a jogállamisági válságból. Mint mondta, az elnök szenvedélyesen kiállt a demokrácia mellett, de ez nem újdonság az Európai Parlamentben, ott egyébként is gyakran hangzanak el kemény szavak az állam- és kormányfők részéről. A jogállam érdekében azonban kevés a határozott szó, azonnali szankciók szükségesek.
A lap emlékeztet arra, hogy a francia elnök kifejtette, az önkényuralom tér vissza, ha odalesz a jogállamiság, a részletekbe azonban nem ment bele. Ám Magyarország és Lengyelország már évek óta csörtézik a Bizottsággal az alapértékek ügyében. A két kormánynak azt vetik a szemére, hogy megrendszabályozza a bírákat, a sajtót és a civil szervezeteket.
Libération
Deutsch Tamás úgy reagált a francia államfő kiállására, hogy az valójában politikai zsarolással ér fel, amivel a fideszes EP-képviselő Orbán Viktor véleményét visszhangozta. Szerinte nem lehet mindenkit beengedni egy országba, mint ahogy az sem járja, hogy más kormányokra nyomást gyakoroljanak, éspedig azért, hogy azok is elkövessék a többiek hibáját.
Beata Szydło EP-képviselő, volt lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński bizalmasa pedig azt fejtegette, hogy nagyon fontos az egységben a sokszínűség, vagyis úgy igyekezett megvédeni az autoriter varsói politikát, hogy szerinte itt csupán egy másik irányvonalról van szó. Azaz mind Lengyelország, mind Magyarország jogállam, a két kormány szava ugyanannyit nyom a latban, mint Berliné vagy Párizsé.
Süddeutsche Zeitung
Az antiszemitizmus nem csupán a totaliáriánus rezsimekben virágzik, hanem demokráciákban is, elég csupán az orbáni Magyarországra gondolni. Hiszen amikor a politikus kijelenti, hogy Soros György rátette a kezét a gazdaságra és társadalomra, akkor ugyanazt az eszközt veszi igénybe, mint a szélsőjobb, amikor az Izraelről beszél. Ezt a nagy tekintélyű amerikai történész Deborah Lipstadt hangsúlyozta a lapnak adott nyilatkozatban.
A 74 éves szakértő, a washingtoni Holokauszt Múzeum tanácsadója, aki tudományos pályafutását a vészkorszak tanulmányozásának szentelte, kiemelte, hogy a zsidóellenesség formája változhat az idők során, de a lényeg ugyanaz az összeesküvés-elmélet, vagyis hogy a zsidók a háttérben szervezkednek és ártani akarnak a társadalomnak.
És mindig előkerül, amikor egy ország bajba kerül, és teljesen mindegy, hogy a Covid–19 vagy gazdasági okok miatt. Felmerül ugyanis, hogy ki tehet mindenről, és a zsidók ilyenkor mindig kéznél vannak. Az antiszemitizmus egyébként nagyon hasonlít a más kisebbségekkel szembeni előítéletekre, legyen szó a feketékről, mohamedánokról vagy melegekről. Viszont abban különleges, hogy a politikai spektrum minden szegmensében megjelenik, tehát a baloldalon és középen is.
Az elemző, akit Joe Biden az ősszel az antiszemitizmus elleni megbízottnak jelölt, ugyanakkor riasztónak tartja, hogy Európában zsidó intézmények kénytelenek a legrosszabbra felkészülni és különleges biztonsági intézkedésekre szorulnak. Lipstadt szólt arról, hogy a holokausztot sokféleképpen lehet értelmezni, ám egy dolog ki van zárva: az, hogy bárki megváltoztassa a történelmi igazságot, hogy külön bejáratú tények álljanak a rendelkezésére.
Hogy az antiszemitizmus ellen mit lehet tenni, arra azt válaszolta, hogy fel kell hívni rá a figyelmet, nem szabad félni a megtárgyalásától. Merthogy még jóakaratú emberek is a fogságába kerülhetnek, de úgy, hogy maguk észre sem veszik. Sokan gondolják, hogy a zsidóknak jól megy a soruk, túlélték a soát. De továbbra is itt van az aggasztó antiszemitizmus, amihez a texasi túszejtő akció a legújabb adalék.
Yahoo/AP
Lejárt a Lengyelországnak szabott határidő a turówi lignitbánya bezárására, ám a varsói kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, az Európai Bizottság elindította a folyamatot, hogy eldöntse, melyik támogatási alapból vonja le a kiszabott, napi félmillió eurós büntetést. Újvári Balázs szóvivő szerint az első szakaszban 15 millió eurót, plusz 30 ezer kamatot kívánnak behajtani. Ha megvan a forrás, akkor megy az értesítés a PiS-nek, amely legalább 10 munkanapot kap, hogy reagáljon. Utána viszont már ugrik a pénz, noha Mateusz Morawiecki kormánya jelen állás szerint úgy véli, az EUB nem sújthatja büntetéssel az országot.
Reuters
A lengyel alkotmánybíróság a jövő hétfőre halasztotta az ülést arról, van-e joga az Európai Emberi Jogi Bíróságnak beleszólnia a lengyel bírák kinevezésébe. A vita azzal fenyeget, hogy még tovább rontja az Európai Unió és a Morawiecki-kormány viszonyát. Bírálók szerint a PiS lábbal tapod a demokratikus jogokon és a politika ellenőrzése alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást.
Az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi testület előtt több tucat olyan ügy van, amely lengyel bírák kinevezésével kapcsolatos. Az EJEB azt már kimondta, hogy törvénysértő a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamara működése, és hogy ellentétes a joggal, ha úgy bocsátanak el bírákat, hogy azok nem fellebbezhetnek. Lengyelország azonban ezt a döntést is figyelmen kívül hagyta, ahogyan sok másikat is, mondván, hogy az EU politikai okokból próbál belügyekbe beleavatkozni.
Az alkotmánybíróság amúgy a következő hónapban tárgyalja, hogy az Európai Bíróság jogosult-e átmeneti intézkedéseket tenni vagy pénzbírságot kivetni Lengyelországra.
Washington Post
A vezércikk szerint Joe Biden első évét egyaránt jellemzik sikerek és szertefoszlott remények, a politikus azonban még mentheti elnökségét az egyre jobban nyomuló Donald Trumppal szemben, csak ehhez újra neki kell futnia a feladatnak. Az persze egyértelmű, hogy az amerikaiaknak hálásaknak kell lenniük minden percért, amíg ő irányítja az országot és nem elődje, valamint annak „pancser” csapata. Csak elképzelni lehet, milyen állapotban lenne az Egyesült Államok, ha továbbra is az előző elnök osztaná az észt járvány-ügyben teljesen bizarr javaslataival, és oroszbarát külpolitikát folytatna, miközben Putyin Ukrajna lerohanására készül. Azon kívül a Fehér Ház változatlanul tagadná a klímaváltozást.
Joe Biden helyreállította az elnöki hivatal tekintélyét, mert soha nem hazudott és nem élt vissza hatalmával. És fel tud mutatni fontos eredményeket: a lakosság jelentős része be van oltva, a mentőcsomagja sokan enyhített a gyerekszegénységen. Már látszanak az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott egymilliárd eredményei.
Ám közben rekordszámban fertőz az omikron, a foglalkoztatottság számai ingadoznak, nő az infláció és zátonyra futott a szenátusban az újabb, kétmilliárdos segélyalap terve. Azon kívül az elnök mérlegét terheli több hiba is, az afgán kivonulással az élen. Továbbá túlfokozta a várakozásokat, hogy mit tud majd elérni a törvényhozásban még a csekély demokrata többség birtokában is. Csalódást okozott a választójog reformja kapcsán is. És jobban felkészülhetett volna a ragály újabb hullámára.
Bidennek az elnöksége második évében inkább gyakorlati kérdésekre kell helyeznie a hangsúlyt. A demokráciával szemben a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy legközelebb tisztségviselők kétségbe vonják a választás eredményét, miután egy sor konzervatív jelölt elfogadta Trump mantráját arról, hogy Biden csalással lett elnök. Itt szorgalmaznia kell a tisztázó vitákat. Továbbá meg kell nehezítenie, hogy a kisebbség a szenátusban használhassa az obstrukció intézményét, mert az már mindennapos. Van esélye a sikerre, ha olyan pragmatikus lesz, mint egykor szenátorként volt.
Kurier
Miközben Ausztriában éppen felszámolnak egy jachtkikötőt a Fertő-tó ottan részén, addig Magyarország egy vadonatújat létesít a saját partszakaszán folyó hatalmas idegenforgalmi beruházás keretében. Az új pályázati határidő holnap jár le és az Greenpeace arra szólított fel 15 osztrák építőipari céget, hogy ne jelentkezzenek. Úgy tudni, hogy egyedül a Strabag nem hallgat a kérésre.
Ugyanakkor a másik oldalon, Breitenbrunnban három éves jogi csatározás után lebontják a helyi jachtegyesület építményeit, mert 50 év után lejárt a bérleti szerződés és a terület gazdája, a tartomány legnagyobb földbirtokosának számító Esterházy-alapítvány azt szeretné, ha helyreállítanák a természetes állapotokat és kibővítenék a strandot.
Végül egyébként a pénz döntött, mert a bontás elhalasztására a tulajdonosoknak rövid időn belül 725 ezer euró pénzügyi biztosítékot kellett volna letenniük, ennek a harmadát azonnal, így feladták a küzdelmet.