BOD PÉTER ÁKOS: A BÉREMELÉS ÉS A TÁRSADALMI TÖREDEZETTSÉG PROBLÉMÁT OKOZ IDÉN

PORTFOLIO
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.01.17.

A munkaerőpiacok mindenhol gyors átalakulási szakaszban vannak. A koronavírus-járvány felgyorsított egy sor életmódbeli, társadalmi változást, mint amilyen a távmunka, otthonról dolgozás, az online vásárlás, a digitális ügyintézés, a távoktatás, az agglomerációból való kitelepülés, a munka és a nem-munka arányainak újragondolása; ezek pedig kihatnak a munkaerőpiacnak mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalára.

A járvány, mint a krízis általában, egy időre felnagyította az országok közötti eltéréseket, hiszen a járvány lefutása, a hatósági szabályozás, valamint a különleges viszonyokra adott gazdasági-szociális intézkedések esetenként jelentősen különböznek. Így volt ez az elmúlt két év során: Magyarország ezekben a vonatkozásokban is más, mint bármely szomszédja. Persze vannak hasonlóságok is, hiszen a gazdasági nyitottság elért szintjén a hazai üzleti élet, annak belső működési rendje, szorosan kapcsolódik más térségek normáihoz.

Különösen érdekesek a nemzetközi értékláncolatok központi helyeit betöltő vállalatcsoportoknál jelenleg zajló folyamatok. A multinacionális cégek bedolgozói és leginkább az itteni leányvállalatoknál foglalkoztatottak szinte azonnal átveszik a kinti munkarendet, kommunikációs gyakorlatot, szervezeti kultúrát. Noha tudható, hogy a fejlett gazdaságok jelen állapota nem mutatja meg a félperiféria pontos jövőjét, mégis gazdaságunk áru- és szolgáltatási kapcsolatai alapján igazodási térségnek számít Nyugat-Európa és az Egyesült Államok.

Szakadék

Ám ennek kimondásakor ne feledjük, hogy a közvetlen külső kitettség és hálózati kapcsolódás csak a gazdaságunk egyik szeletére igaz. A magyar gazdaságot duálisnak szokás nevezni termelési, tulajdoni és technológiai mutatók szerint („multik” meg a többi), de ami a munkaerőpiacot illeti, az ennél mindig tagoltabb, sőt, töredezettebb volt. A multik és a kkv-szektor szembeállításának is megvan persze a maga értelme minálunk, de a 4,5 milliós munkaerő-állományunk valójában sokféle halmazba rendezhető az emberek munkavégző képessége, iskolázottsága és szakképzettsége, a szakmai és területi megoszlása, életkora és egyéb fontos jellemzők szerint...

ITT OLVASHATÓ

AKI JOBBEGYENESEKKEL JÖTT

NÉPSZAVA
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2022.01.17.

...Magyarországon ma valóban nem klasszikus fasizmus vagy nemzetiszocializmus van, mert ez már eredeti formájába nem képes a visszatérésre. Az orbáni rendszer a klasszikus változat visszatérése a demokrácia álarcában.

De ki kell mondani, hogy fasizmusra hajazó diktatúráról van szó – ahogy minden visszatérése más államokban is az lesz. És ezért még „fertőzőbb”, mint az eredete,

mert láthatatlanítja magát azzal, hogy nem olyan nyíltan brutális, mint klasszikus elődje. Egy legyengült „politikai vírus”, mellyel talán sokáig együtt kell majd élni, és meg kell tudni akadályozni, hogy végzetesen lerombolja az euro-atlanti kultúrát. Robert Paxton amerikai történész már 2004-ben megírta a „The Anatomy of Fascism” című könyvében, hogy „a fasizmus lényege ... az 1990-es évekig felismerhetetlen maradt…”. És például „egy autentikus, populáris amerikai fasizmus egyáltalán nem elképzelhetetlen. [...] Nem utoljára hallottunk a fasizmusról – legfeljebb a kifejezést nem használják majd, de a dolgot magát nagyon is.” 

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira hallgat, és az összefogás pártjai inkább azt méricskélik alamuszi módon, hogy akár a vereség esetén is, de nekik maguknak külön-külön hány képviselőjük lesz az országgyűlésben. A visszavágás lesz ugyanis rettenetes, ha most az ellenzék nem nyer. A mai Vezér, az egykori Nemzetvezető ügyesebb, aljasabb és mérgezőbb reinkarnációja meg a lakájai még inkább vérszemet kapnak. Szinte visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, és egy időre jaj a demokratikus Magyarországnak. Ha pedig az ellenzék nyer, a közösen indult pártoknak még inkább össze kell majd fogniuk, ha nem akarják elveszíteni a nehezen kiharcolt győzelmüket, vele a demokrácia visszaállításának az esélyét.

ITT OLVASHATÓ

KOMÁROMI ZOLTÁN: EZZEL A VÍRUSSAL NEM LEHET EGYÜTT ÉLNI

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2022.01.17.

A Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, gyakorló háziorvos szerint a karanténszabályok szigorú betartásával, nagy számú teszteléssel és a harmadik, negyedik oltás beadásával jövő tavasszal megállítható lenne a járvány. Kormányváltás esetén bevezetnék ezeket az intézkedéseket.

magyarnarancs.hu: Alaposan beindult az omikron, sőt már összetalálkozhat az influenzavírussal.

Komáromi Zoltán: Ebben a két betegségben pontosan az a fura, hogy mindkettő nagyjából ugyanazokat a tüneteket okozza, tehát lázat, hurutos panaszokat, köhögést, torokfájást, orrdugulást, izomfájdalmakat, levertséget. A háziorvosnak nincs eszköze, még akkor sem, ha a beteggel fizikailag találkozna, ami által el tudná különíteni, hogy egyszerű vírusos nátháról, adenovírus-fertőzésről van-e szó, vagy influenzáról – ami nagyságrendileg komolyabban veendő betegség –, avagy a koronavírus egyik változatáról. Azt kell, illetve kellett volna elérni, hogy minél nagyobb legyen az átoltottság, mind a koronavírus, mind az influenzavírus tekintetében. Sajnos Magyarországon országos szinten egyik sem valósult meg. A praxison belül azért elég jól állok, így feltehetően nálam arányaiban kevesebben betegszenek meg majd influenzában, koronavírus-fertőzésben, vagy mindkettőben. A kettő együtt nem azért különösen veszélyes, mert az emberi szervezet sejtjeiben szaporodva létrejöhet esetleg egy új, „öszvér“ vírus, hanem

a két betegség egyidejű megjelenése fokozottabban megterheli a beteg szervezetét, miközben olyan irányban mutálódhat a koronavírus, és úgy fertőz, hogy az eredeti vírusnak valamilyen, esetleg rosszabb, veszélyesebb tulajdonságát viszi tovább.

Lehet az egyébként jó tulajdonság is, ahogy most például a deltából omikron lett, miáltal a halálos szövődmények és a fatális tüdőelváltozások aránya jelentősen csökkent, viszont tízszer olyan fertőzőképes, mint a korábbi változatok. Sokkal több embert fertőz meg – nem biztos, hogy meg is betegíti őket –, és ők második körben még sokkal több embert tudnak továbbfertőzni. Így a betegek száma exponenciálisan nőhet, számuk jóval nagyobb lesz, mint a delta vírusnál. És mivel nincs megfelelő átoltottság, és nagy tömegű tesztelés, rengetegen járkálnak közöttünk úgy, hogy nem is tudnak a fertőzöttségükről. Lehet, hogy holnapután vagy három nap múlva fognak belázasodni, de addig mennek boltba, munkahelyre, iskolába, óvodába, közlekednek villamoson, kezet fognak, puszit adnak, és továbbadják a vírust. Emiatt valószínűleg az egészségügy kapacitásai rendkívül keményen le lesznek foglalva...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ - TARTALOMJEGYZÉK

EGYENLŐBB TÁRSADALOM ÉS SZIGORÚ VERSENYPOLITIKA KELL EGYRE TÖBB KÖZGAZDÁSZ SZERINT

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2022.01.16.

A nagyjából 23 ezer fős tagsággal rendelkező Amerikai Közgazdaságtani Társaság 1436 tagja töltötte ki azt a tízévente körbeküldött kérdőívet, melyben gazdaságpolitikai javaslatok szerepelnek. A kérdőív kitöltőinek jelezniük kell, hogy egyetértenek-e a javaslatokkal vagy nem. Az eredmények szerint több gazdaságpolitikai kérdésben értenek egyet most a közgazdászok, mint 1990-ben, 2000-ben vagy 2011-ben.

A konszenzusosnak számító gazdaságpolitikai ajánlások száma az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt: az összes ajánlás 15 százalékáról több mint 30 százalékra. Konszenzusosnak számítanak azok az ajánlások, melyekkel nagyon sokan egyetértenek vagy sokan elutasítják azt. Például a válaszadók 95 százaléka gondolja úgy, hogy a vámok csökkentik egy ország lakosainak általános jólétét, ez tehát konszenzusos.

Mivel 22 kérdést 1990 óta minden kérdőívben feltesznek, a konszenzus erősödése azt jelentheti, hogy a közgazdaság-tudomány fejlődésével sok vitás kérdés eldőlt. Emellett az is megfigyelhető, hogy felszínre kerültek olyan problémák, amik 10 éve még nem látszottak tisztán.

Növekvő egyenlőtlenség

Ilyen probléma például a társadalmi mobilitás és az egyenlőség kérdése. 2000-ben a kérdőívet kitöltő közgazdászok 68 százaléka értett azzal egyet, hogy egyenlőbb jövedelmű társadalomra van szükség, tavaly már 86 százaléka. Nem véletlenül, hiszen a két időpont között sok minden változott, és megjelent például Thomas Pikkety nagyhatású könyve, A tőke a 21. században címmel 2013-ban, ami meggyőzően mutatott rá az addig is körvonalazódó egyenlőtlenség növekedésére...

ITT OLVASHATÓ

„A DILETTANTIZMUS TOBZÓDÁSA” – MTA-S NYILATKOZAT A KIRÁLYOK ÉS SZENTEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS KÖRÜLI HELYZETRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2022.01.17.

A Válasz Online múlt héten tett közzé tényfeltáró cikket arról, hogy december végén indoklás nélkül és azonnali hatállyal menesztették az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló kiállítás kurátorait, a szakmai vezetés és a tárlat katalógusának szerkesztése pedig a Magyarságkutató Intézet kezébe került, melynek következtében a katalóguson dolgozó legtöbb tudós kivonult a projektből. Ennek jelentőségéről itt közöltünk publicisztikát. Pénteken hoztuk nyilvánosságra az érintett szakértők által közösen kiadott levelet, hétfő délelőtt pedig eljutott szerkesztőségünkbe a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által elfogadott friss nyilatkozat. A közlésnek természetesen ismét helyt adunk.
×××
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya osztályülésének tagjai — áttekintve a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás körül kialakult helyzetet — a 2022. január 14. és 17. között lefolytatott elektronikus konzultáció eredményeként az alábbi nyilatkozatot teszik.

Az Árpád-kor történetének kutatásában érintett tudományok képviselői évek óta dolgoznak azon, hogy a kormányzat által meghirdetett Árpád-ház Program egyik fő rendezvényeként színvonalas kiállítás mutassa be a korszakot, s tudományos igényű katalógus tegye maradandóvá munkájuk eredményeit. A kiállítás megvalósításának körülményeit alapjaiban megváltoztató döntés — a maga brutális nyíltságával — félreérthetetlenül jelzi, milyen szerep jut a tudománynak a dilettantizmus tobzódása idején. Támogatásunkról biztosítjuk valamennyi, az indokolhatatlan lépéssel méltatlan helyzetbe hozott kollégánkat.

Budapest, 2022. január 17.

Ablonczy Balázs közgyűlési képviselő
Balogh Margit állandó meghívott
Bács Tamás közgyűlési képviselő
Bálint Csanád akadémikus
Benkő Elek akadémikus
Borhy László akadémikus
Demetrovics Zsolt közgyűlési képviselő
Frank Tibor akadémikus
Galavics Géza akadémikus
Gesztelyi Tamás bizottsági elnök
Gyáni Gábor akadémikus
Hunyady György akadémikus
Kárpáti Andrea közgyűlési képviselő
Kelemen János akadémikus
Klaniczay Gábor közgyűlési képviselő
Kovács Ilona akadémikus
Kövér György akadémikus
Láng Benedek bizottsági elnök
Margitay Tihamér közgyűlési képviselő
Mikó Árpád közgyűlési képviselő
Molnár Antal közgyűlési képviselő
Nyíri Kristóf akadémikus
Oborni Teréz közgyűlési képviselő
Olay Csaba bizottsági elnök
Pléh Csaba akadémikus
Radnóti Sándor akadémikus
Rainer M. János akadémikus
Romsics Ignác akadémikus
Róka Enikő közgyűlési képviselő
Schmal Dániel közgyűlési képviselő
Sisa József bizottsági elnök
Solymosi László akadémikus
Tringli István közgyűlési képviselő
Vajda Mihály akadémikus
Vida Tivadar közgyűlési képviselő
Zsoldos Attila akadémikus

A Nyilatkozat aláíróihoz csatlakozott még:

Ács Pál közgyűlési képviselő (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya)
Szilágyi Márton bizottsági elnök (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya)
Vargyas Gábor közgyűlési képviselő (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

ITT OLVASHATÓ

MÁSFÉL MILLIÁRDOS ADÓSSÁGOT TAKARÍTOTTAK EL A FELSZÁMOLÓK MÉSZÁROS ÉS TIBORCZ ÚTJÁBÓL

24.HU
Szerzők: SPIRK JÓZSEF, VITÉZ F. IBOLYA
2022.01.17.

Egy mátrai hotel példáján keresztül mutatjuk be, milyen módszerrel lehet milliárdokat spórolva megszerezni akár olyan ingatlant is, mely elvileg a rendőrség és a bíróság kiemelt figyelmét élvezi.

- A Quaestor-cégek felszámolói igen kedvező helyzetet teremtettek Mészáros Lőrinc és Tiborcz István birodalma számára egy quaestoros hotel megszerzéséhez. Jórészt nekik köszönhető, hogy a felcsúti milliárdos érdekeltsége kétmilliárdos árverési áron kebelezhette be az egykori brókercég 3,6 milliárdos értéket képviselő mátraházi hoteljét.

- A vevőknek azonban a kétmilliárdos árverési árat sem kellett kifizetniük, hiszen korábban ennek az összegnek a töredékéért vettek meg egy kétmilliárdos banki követelést, és ezt számolták el az árverésen.

- A szálloda két Quaestor-cégnek is tartozott körülbelül másfél milliárd forinttal. Ezt az adósságot – amelynek visszafizetése esetén akár a Quaestor-csőd károsultjainak részbeni kártalanítása is megtörténhetett volna – azonban a felszámolók kevesebb mint 6 százalékos áron, körülbelül 80 millió forintért értékesítették.

- Az árverésnek nevezett aktus valójában egy olyan zártkörű találkozó volt, amelyen a felszámoló-végelszámoló elfogadta az adásvétel Mészárosék szabta feltételeit.

"Álláspontunk szerint az árveréssel a zár alá vétel megszűnt, és ennek következményeit a büntetőbíróságnak is le kell vonnia"

– így próbálkozott egy neves ügyvéd Mészáros Lőrinc érdekében meggyőzni a hatóságokat, hogy miután a milliárdos Wellnesshotel Kft. nevű érdekeltsége megszerezte a mátraházi négycsillagos Lifestyle Hotelt, mentesítsék az ingatlant a bűnügyi zár alól.

A 24.hu decemberben írt arról, hogy a Mészáros-birodalom úgy kebelezte be, majd adta tovább a jól menő szállodát, hogy az akkor már hosszú évek óta hatósági korlátozó intézkedés alatt állt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon-visszaszerzési hivatala 2015 tavaszán a Quaestor-csoport csődje után vette zár alá a hotelt, amit a Budai Központi Kerületi Bíróság is megerősített, sőt egymilliárd forintos vagyonelkobzás-biztosítási terhet is bejegyzett rá...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: HOFI - SZÍVESLÁTÁS

YOUTUBE
Szerző: Hofi

Hofi: Szíveslátás

ITT HALLGATHATÓ MEG 

ORBÁNNAL, PUTYIN BEOSZTOTTJÁVAL TÉNYLEG NEM ÉRDEMES VITATKOZNI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.17.

Nem tudom, nem lesz-e baja Orbán beosztottjának, Hollik Istvánnak, amikor megüzente Márki-Zay Péternek, hogy egy beosztottal nincs értelme vitatkozni. Mert amúgy igaza van: Orbánnal, Putyin beosztottjával tényleg nem érdemes vitatkozni.

ITT OLVASHATÓ

SZAVAKON TÚL - FALUSI MARIANN (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2022.01.16.

A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen.

Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját.

ITT NÉZHETŐ MEG

A FORMAADÁSTÓL A KULTÚRA ELPUSZTÍTÁSÁIG | SZABÓ DEZSŐ–LUKÁCS GYÖRGY | OLVASÓKÖR #3.

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.16.

A Partizán Olvasókör harmadik adásában a magyarországi kapitalizmus és kultúripar kiépülésének, illetve az első világháborúnak a kezdetén íródott szövegeket olvasunk; akár erőszakosnak is nevezhető, erőteljes kritikákat megfogalmazó szövegeket. Hírhedt szerzőik, Szabó Dezső és Lukács György, később szélsőséges áramlatok szószólóivá váltak; Szabó ma is a konzervatív jobboldal, Lukács a (radikális) baloldal hivatkozási pontja. Ekkor azonban még mindketten pályakezdő irodalmárok, pártoktól és mozgalmaktól független értelmiségiek, akik a kapitalizálódó modern világ ellentmondásait elemzik, és ezen az éppen létrejövő (és vérbe boruló) világon belül – vagy azzal szemben – próbálják megfogalmazni az irodalom mirevalóságát. A kritikájukról, az általuk javasolt felfogásról, illetve ezek mai relevanciájáról beszélget állandó szakértőnk, Lengyel Imre Zsolt Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal. Az évadban olvasott összes szöveg ingyen elérhető itt: https://drive.google.com/drive/folder...

ITT NÉZHETŐ MEG

IPPON A MALACNAK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.17.

Azon a hétvégén, amely előtt hatósági árassá tettük a csirkefarhátat az alattvalók számára, megkoronázva mintegy tizenkét éves kormányzásunkat, disznóölésről posztolgatni nem komilfó. Például Gyurcsány ráérzett erre, ő azon kesergett, a farhát önmagában milyen semmi étel, legalább annyira semmi, mint „ezek”, utalt Ferenc politikai ellenfeleire. Az üzenet szép volt, a kivitelezésbe hiba csúszott, mert és ugyanis Orbán nemezise csillivilli konyhában, élire vasalt ingben borongott a farhát (és egyben Orbán) mihasznasága fölött, és akkora fazoka volt, amit, ha telefőz, egy falut jóllakathat belőle.

Értjük mi az üzenetet, és még ez is jobb mint az éhségmenetelés, mert ennek azért van kontextusa, és közelebb áll a valósághoz. Hogy Orbán meg disznót vág, az is. Viszont miként Gyurcsánynak nem áll jól az éhezés, hasonképp Orbánnak meg a zabálás, illetve visszatetsző az üzenet, amit közvetít. Főleg, amikor azt írja a képre, amelyen egy halott malac lábai merednek az ég felé, hogy „ippon”. Hősünk a jól ismert zöld munkamellény, kockás ing kombóban áll a legyőzött állat teteme fölött, és bambán vigyorog, mint a nép egyszerű gyermeke.

A szó, amely megédesíti a bukolikus képet „ippon”, előtte való küzdelemre, és totális győzelemre utal. Mielőtt ennek vesézésébe belefognánk, azon merengünk el, ha hősünk a kisonokával csapd le csacsit játszik (netán), mi a rosseb történik, ha a kis trónörökös esetleg nyer. Kap-é búcsúpuszit, vagy visszavágót kér a nagypapi mindaddig egészen, míg győztesen nem kerül ki a kártyacsatából, és lenéz a is szarosra, miszerint: na, ki a király? Orbánnak ugyanis – többek között – olyan agyi defektje is van, hogy veszíteni nem tud. Ez látszik kormányzásán és titkos vágyain is.

Így néz ki kies hazánk is, égnek meredő lábakkal fekszik kiterítve. De nem ezen kesergünk most, hanem azon, hogy hazának lakosai – illetve egy halmazuk – miként viszonyulnak ahhoz a parasztromantikához, amit bálványuk eléjük tár. Szarrá lájkolják, úgy viszonyulnak, s ha az baj, hogy a kedves vezető ily faék egyszerűen érzi elemében magát, ott van ő honn, ott az ő világa, mit is lehetne kezdeni azzal az el nem hanyagolható tömeggel, amely a homokos, füves, vizes síkra bő gatyában őt vakon követi. Akárha hűséges pincsikutya.

Semmit se lehet kezdeni vele, mert miként idoljuk, királyuk és egyben istenük öregedvén egyre-, és leginkább a nép egyszerű gyermeke álcát ölti magára, tábora pediglen arc nélkül oldódik fel őbenne. Egy test és egy lélek ők. Legalábbis az egyatábor szerint azzal a defekttel, hogy ugyanis Orbán csak játszódik velük a homokozójában, s aki távolságot tőle tartani nem tud – függetlenül a megvetéstől –, a színjátékot észre nem veszi. Ez a populisták sikerének örök titka, Orbán pedig ismeri a receptet, és nem fél használni. Holott mindez egészen átlátszó...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR VÁLASZTÓK NEM BUTÁK. HAGYJUK, HOGY MAGUK DÖNTSENEK ÁPRILIS 3-ÁN! - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.17.

"Orbán Viktort újra fogják választani, mert teljesítményét elismerik a szavazói, bár az egységes ellenzék most valóban kihívást jelent Orbánnak a korábbi választásokhoz képest." Csernyánszky Judit lapszemléje.

Egy évtizedbe tellett, de az ellenzék most minden bizonnyal megfelelő jelöltet választott Orbán Viktor ellenfelének – írja Daniel Nolan az Open Democracy honlap Márki-Zay Péterről szóló alapos elemzésében, amelyben a konzervatív politikus vezette ellenzéki összefogást szivárvány szövetségnek nevezi. Az amerikai Külpolitikai Újságíró Szövetség kitüntetettje az előválasztást pedig egy olyan, a lakosságot mozgósító eseménynek, amelynek során kikerült Orbán Viktor a figyelem középpontjából egy olyan országban, ahol a média 80-90%-át a kormányfő tartja kontrol alatt. Egypár kulcsmondat az írásból: Minden, amit a Fidesz a hatalma megtartása érdekében tett, alkotmányellenes. Amennyiben Novák Katalint államfőnek választják, ellenzéki kormányzás esetén megvétózhat minden törvényt, ami komoly akadályokat görget a kormányozhatóság elé. A szakmája szerint marketinges MZP azt vallja, nem véletlenül használ időnként sokkoló, de őszinte szavakat, mert csak ezzel lehet felkelteni a figyelmet és átvinni az üzenetet – vallja a politikus. Másrészről így sikerül leleplezni a Fidesz képmutatását. Lásd a migrációs üzeneteit. Márki-Zay azt is állítja, idézi a cikk, hogy 2010 után nem csak Európa-ellenes, Putyin-párti és radikális jobboldali, illetve nacionalista, de rasszista párt is lett a kormánypárt. Az írás észrevette azt is, hogy a kormányzati koronavírus oldalon reklámozzák az adócsökkentést, viszont nem említik meg ugyanitt, hogy 40 ezren vesztették életüket és ezzel a sikerült a szégyenteljes 4. legmagasabb halálozási mutatóval felkerülni a világ fekete listájára.

Cinikus és abszurd is az az állítás, hogy elcsalnánk a választást – írja Kovács Zoltán, a külföldi kommunikációrt felelős államtitkár az Euronewsnak megküldött véleménycikkében. Becsmérlők csoportja pedig azzal kelt hisztériát, hogy a magyar kormányfő nem fogja elfogadni tavasszal a választási eredményt. Ne hagyják magukat becsapni! – szól ki az olvasónak Kovács, aki arra a korábbi euronewsos cikkre reagált, amely Európa figyelmét hívta fel a várható választási manipulációkra. Egyrészt Orbán Viktort újra fogják választani, mert teljesítményét elismerik a szavazói, például a gazdaság felépülését a pandémia ellenére, a munkahelyteremtést, az adócsökkentést, és a visszafogott energiaárakat, azonban elismeri, hogy az egységes ellenzék most valóban kihívást jelent Orbánnak a korábbi választásokhoz képest. De meg is nyugtatja magát és olvasóit, hogy az ellenzéknek választási programja sincs. (A Fidesz a Folytatjuk! szlogent programnak meri nevezni?) Teljesen alaptalan vádaskodásnak nevezi Kovács azt is, hogy a választási körzetek átrajzolása a Fidesznek kedvezne. Azzal érvel, hogy a keleti országrészek szavazatai nem érhetnek többet, mint a budapestiek. Szóval választási csalásról beszélni – csupán újságírói húzás. Ezek az újságírók ködösítik az igazságot és elhallgatják a tényeket a saját érdekükben. A magyar választók nem buták. Hagyjuk, hogy maguk döntsenek április 3-án – írja véleménycikkben Kovács Zoltán államtitkár.

Jó sok híradást olvashatunk (GhanaWeb) Áder János ghánai és kenyai látogatásáról is, többek között arról, hogy az Eximbank 70 millió euro – 25 milliárd forint - értékben hitelez Ghánában szennyvíztisztító beruházást, amelyben egy helyi illetve egy magyar magáncég, a Pureco Kft. is érdekelt. A korábbi kettő mellé újabb 13 szennyvíztisztító állomást létesítenek az ország 13 régiójában.

A konzervatív brit The Spectator folyóiratban William Nattrass írása szerint az ellenzék próbálkozása, hogy elűzze Orbánt, kezd darabjaira szétesni. A véleményét alapvetően a Magyar Nemzet angol nyelvű cikkeire alapozza a beszúrt linkek szerint, illetve egy régebbi nemzetközi felmérést tett be a Politico oldaláról a 49%-45%-os Fidesz és 45% ellenzéki támogatottságról. Nattrass szerint nincs programja az ellenzéknek, és a Fidesz intézkedéseit olyan alkotmányos illetve politikai eszközökkel akarja eltörölni, amelyek miatt Orbánt 10 éve bírálják hazájában és külföldön is. A szerző szerint ellenzéki vízió híján az emberek valószínűleg az Orbán-féle status quo-ra fognak szavazni.

Az Eurasia Times ezzel ellentétesen arról ír, hogy nagy kihívást jelent az ellenzéki összefogás Orbán számára illetve figyelmeztet a lehetséges választási csalásra is, amire ezek után különös figyelmet fordít majd az EBESZ választási megfigyelői csapata.

Az alapvető élelmiszerek árának befagyasztására épp a választások előtt kerül sor – hívja fel a figyelmet a nem véletlenszerű összefüggésre a Tagesschau. Ugyanerről ír a Der Standard, beindult a propaganda gépezet a választások felé közeledve – s az első között említi az írás az árak befagyasztását, merthogy Orbán minden lehetőséget megragad, hogy újraválasszák, s ezúttal a legszegényebbeket célozta meg ezzel a kampánnyal, pedig az elmúlt 10 évben alapvetően középosztálynak adott kedvezményeket.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KINYÍLT PANDORA SZELENCÉJE: SZAPORODNAK A KIEMELT BERUHÁZÁSOK, DE ERŐSÖDNEK A TILTAKOZÁSOK IS

MÉRCE
Szerző: LUKÁCS ANDRÁS
2022.01.17.

A kormány több mint 3000 beruházást minősített nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, ami azt jelenti, hogy ezek esetében gyakorlatilag nem érvényesül a nyilvánosság részvétele, és sérül a független szakértők ellenőrző szerepe. Bár a kiemelt beruházásokká nyilvánítás 2004-ben kezdődött, az már a joggal való döbbenetes visszaélések sorozata, ami 2010 óta történt ezen a téren. 

Miként jutottunk idáig, és milyen óriási károkat okozott ez a gyakorlat?

Magyarországon a környezetvédelem és a nyilvánosság részvételi jogainak szabályozási és intézményi alapjai nagyrészt az 1990 körüli rendszerváltást követő években alakultak ki. A folyamat szerencsésen alakult, mert ötvözte a politikai elkötelezettséget és a szakértelmet. A kedvező hatásokat tovább erősítette az Európai Közösséghez való csatlakozás határozott szándéka, hiszen a csatlakozás feltétele volt egy erőteljes környezetvédelmi normarendszer elfogadása is. A kilencvenes évek közepére nemzetközi összehasonlításban is magas szintű környezetvédelmi szabályozás és jól karbantartott intézményrendszer alakult ki. Ez a keretrendszer viszonylag hatékony szabályokat tartalmazott és a nyilvánosság részvételét is biztosította.

A 2000-es évek elején azonban fordulat következett be. Számos új beruházás gyakran anélkül indult, hogy figyelembe vették volna a környezeti hatásokat és az érintett lakosok érdekeit. Ez a folyamat különösen Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után gyorsult fel...

ITT OLVASHATÓ

TÚL A CSIRKEFARHÁTON – VILÁGSZERTE TARTÓS INFLÁCIÓT HOZHAT AZ ELSZABADULT FOGYASZTÁS ÉS A ZÖLD ÁTÁLLÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.01.17.

Noha a hazai infláció a választás előtti osztogatás miatt a magasabbak közé tartozik nemzetközi összevetésben, nagyobb részben nem belső okok, hanem globális folyamatok eredménye. Ezek a folyamatok pedig tovább velünk maradhatnak, mint reméljük. Míg tavaly úgy tűnt, a járvány miatti átmeneti jelenség lesz az infláció, egyre többen figyelmeztetnek, hogy tartósabb hiánygazdaságra rendezkedhet be a világ. Noha a világgazdaság már többet termel, mint a COVID előtt, az emberiség még többet akar fogyasztani, ráadásul kisebb karbonlábnyommal – ez pedig nem megy.

Az elszabadult infláció uralta a magyar politikát az elmúlt héten: a benzin és a gázolaj árának őszi maximalizálása után a kormány néhány alapvető élelmiszerre – köztük a csirkefarhátra – is hatósági árat vezetett be. Az ellenzék úgy értékelte a fejleményt, hogy azzal a kormány elismerte gazdaságpolitikájának csődjét, hiszen az az Európai Unió egyik legmagasabb inflációs rátájához vezetett. Eközben Orbán Viktor miniszterelnök rádióbeszédében arról beszélt, hogy ha tehetné, megállítaná az inflációt az országhatáron, vagyis arra tett kísérletet, hogy alapvetően külső okokkal magyarázza a fogyasztói árak elszabadulását.

Novemberben 7,5 százalékra rúgott Magyarországon az infláció, ami 14 éves csúcsot jelent, ráadásul az elemzői várakozásokkal ellentétben decemberben sem csökkent, hanem lényegileg változatlan maradt. Ugyanakkor alapvetően elmondható, hogy minden fejlett gazdaság komoly inflációval küzd: az Európai Unióban átlagosan 5,2 (és azon belül az eurózónában is 4,9), az OECD országokban pedig 5,8 százalékkal emelkedett novemberben a fogyasztói árindex...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE VÉDHETŐ KI A DRÁGULÁS? - AZ EGYES TERMÉKEK ÁRA KÖZÖTT BOLTONKÉNT KÉT ÉS FÉLSZERES IS LEHET A KÜLÖNBSÉG

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.01.17.

Úgy tűnik, a megugrott infláció tartósabban is velünk maradhat (még a néhány cikkre bevezetendő stoppolt ár mellett is). Az Azénpénzem.hu a KSH hivatalos áraival számolva modellezett két vásárlói kosarat, amiből kiderült, a drágulás ugyan teljesen nem úszható meg, de alkalmazkodással a mértéke csökkenthető.

Minden várakozással szembemenve a decemberi infláció elérte a novemberi csúcsot, vagyis 7,4 százalék volt. A áremelkedés várt lassulásának elmaradását az elemzők az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek meglepően jelentős drágulásával magyarázzák. Közben az úgynevezett maginfláció a novemberi 5,3 százalékról decemberre 6,4 százalékra emelkedett.

Az elemzők többsége látja úgy, hogy az inflációra kockázatot jelentenek a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is. A kormány tehát – tesszük már mi hozzá – miközben „vészintézkedik” (igen meglepő módon árstoppol), ezerrel fűti a drágulást.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, hogy az erőteljes inflációs nyomást alátámasztja az is, hogy a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció ilyen jelentősen gyorsult. A mostani kilátások alapján Németh 5,5 százalékos éves átlagos inflációra számít 2022-ben. Az ING jelenlegi előrejelzésében 5,6-5,7 százalékos idei drágulás szerepel. A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására a Takarékbank az idei inflációs várakozását 5 százalékról 5,5 százalékra emelte...

ITT OLVASHATÓ

CIVILIZÁCIÓ ÉS NEMZETÁLLAM

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RÓNA PÉTER
2022.01.14.

Az immár fél évszázadon át zajló küzdelem az európai civilizációra, illetve a nemzetállamra építő és hivatkozó politikai berendezkedés között fordulóponthoz érkezett 2021-ben. A nemzet mint az ember identitásának meghatározója, mint a politika szerkezetének és gyakorlásának legfőbb, szinte kizárólagos forrása elhalványul, és helyébe kerül a civilizáció mint az az új alap, amely kijelöli a politika, a gazdaság, a társadalmi szerkezet és a kultúra körvonalait és tartalmát.

2011-ben a nemzetállam mint a társadalom kihívásait megbízhatóan kezelő szerkezet elvesztette hitelét. Az átmeneti fájdalmas és veszélyes zavart felváltja a lassan, rögös úton érkező, de egyre inkább kitapintható civilizációs közös nevező, a felismerés, hogy Európa nem földrajzi, hanem civilizációs fogalom, aminek nem minden európai ország részese, amihez nem minden földrajzilag európai ország képes csatlakozni. A felismeréssel összhangban az elmúlt harminc év földrajzalapú látszólagos egységét, a „felzárkózás” álmát felváltja a két- vagy többsebességű Európa gondolata, ahol az egyik tömörülés számos nép közös civilizációját, a másik pedig egy többé-kevésbé homogén nemzet szuverenitását tartja a politikai legitimitás alapjának.

Mi ütött csorbát a nemzetállam életképességén? Mivel magyarázható a nemzetállamok kormányainak elhúzódó vergődése, az egymást követő, csalódást okozó politikusok őrlődése és tehetetlensége, a hagyományosan bevált demokratikus folyamatok bedugulása? Miért a legfejlettebb nyugat-európai országok hajlamosak a nemzeti identitás helyettesítésére a civilizációs közösséggel? Egyszerűen fogalmazva: megváltozott a kihívások és lehetőségek léptéke és dinamikája, alaposan átalakult a világgazdaság szerkezete és tartalma, és ezzel párhuzamosan megváltozott, beszűkült az etnikainemzet-alapú társadalmi konszenzus demokratikus kialakításához szükséges tér és idő, mert nagyon kevés kérdés maradt, amelyet nemzeti alapon lehetne rendezni. A nemzeti érdek egyre inkább farkasszemet néz az emberiség érdekével, és egyre inkább kérdésessé válik a szuverenitás értelme egy olyan világban, ahol harminchárom város mindegyikében többen laknak, mint Magyarország egészében, ahol a nemzetközi termelési és kereskedelmi lánc legkisebb csorbulása is komoly gazdasági következményekkel járhat. A tudomány és a technológia rohamos fejlődése – együtt a tőkével – változtatásra kényszeríti a demokratikus intézményeket, amelyek nem vagy csak nagyon nehézkesen tudják átlépni a nemzetállam határait, azokat a határokat, amelyeket a tudomány és a technológia természeténél fogva nemcsak nem tisztel, de még figyelembe se vesz. Nemzeti piacokból ma már egyetlen ország sem képes méltányosan megélni; az autarkista gazdaságpolitika a biztos bukás receptje...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ) 

AZ ÉS 2022/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A CSIRKEFARHÁT NÉPE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.01.16.

Nem bírok napirendre térni e fölött. A hat élelmiszer (cukor, liszt, olaj, tej, sertéscomb és csirkemellfilé) közé utólag beemelt csirkefarhát üzenete mögött. És azt hiszem, benne van minden, az is, amit tud, és az is, ahogy vélekedik a szegénységről a döntéshozás.

Talán úgy választották ki, hogy ebből veszik a leszakadó társadalmi csoportok a legtöbbet? Mert biztosan azt szeretik a legjobban? Vagy a csirkemell mellé kellett valami, ami mutatja a szociális érzékenységet? Vajon kitől jött az ötlet, és milyen információk alapján? Mert a többiről is nyilván valamilyen indok alapján döntöttek…

De ez sem sült el jól, mint ahogy az sem, mikor 2013-ban a Hiltonba vacsorázni hívta a rászoruló gyerekeket a miniszter, és munkatársai. És azt hiszem, ők akkor sem értették, mi a baj ezzel az egésszel. Ha értették volna, akkor most nem kerül be utólag, pótlólag (nyilván ez sem véletlen, hogy ezt ki jelentette be) a csirkefarhát a listába.

Persze tudom, messziről nagyon nehéz megérteni, mit jelent az, hogy az emberi méltóság ott van a szegénységben is. Sokat küzdünk ezzel pl. az adományozás terén, hogy megértessük, mi a jó adomány, hol van a határ a szemét és az adomány között, és ne engedjük ebbe a “jó az azoknak”, meg az “örüljön neki, hogy kap valamit” viszonyulást.

Karácsony előtt két posztot is írtam a facebookra, arra gondolva, talán meg tudom értetni, ha megmutatom, hogy egy telefirkált 2020-as határidőnapló, vagy egy hátizsáknyi családi eseményeket ábrázoló filmszalag (még a digitális fotózás előtti időből) nem igazán megfelelő ajándék karácsonyra, egy hátrányos helyzetű gyereknek. Ha valaki azt gondolja, mindenki belátta, hogy nem, téved. Voltak, ha nem is sokan, akik e helyett engem támadtak, érzéketlennek tartottak, és mentegették az ismeretlen adományozókat, sőt, többen ötleteket adtak, hogyan lehetne felhasználni ezeket az adományokat kreatívan, ha képes lennék (én) máshogy nézni erre az egészre. És hiába próbáltam más kommentelőkkel együtt megértetni, hogy egy segítő-fejlesztő szervezetnek nem az a dolga, hogy befogadja mások szemetét, és agyaljon az újrahasznosításon. Nem igazán sikerült a meggyőzés.

De ebből az ember nem csinál nagyobb ügyet, mint ami, tudomásul veszi, hogy vannak, akik a komfortzónájukon belül, sosem találkozva azokkal az érzésekkel, amit a szegénységben érezhetnek gyerekek, ötletelnek és ítélkeznek. Persze úgy, hogy tevőlegesen nem dolgoznak a probléma megoldásáért, tapasztalat nélkül, a saját viszonyulásuk alapján mondják meg, hogy mit és hogyan kellene tennie annak, aki a terepen küzd ebben.

Az ember tudomásul veszi, hogy ez most az online térben egy ilyen dolog, így működik. Aki tükröt tart mások elé, bármiről, annak vállalnia kell, hogy olyanokkal is konfrontálódik, akik nem szeretnének ebbe a tükörbe belenézni. Csak a sajátjukba.

Ám nem megy ez a türelmes elfogadás nekem, sosem ment, ha döntéshozói szintről jön olyan üzenet, ami sértő, bántó a szegényekre nézve. Mert innen, erről a szintről felelősségteljes és tisztességes viszonyulást várok el. Ezt még mindig nem bírom elengedni. Még mindig nem bírom elhinni, hogy ezen a szinten helye van a cinikus, kirekesztő, lenéző kommunikációnak, intézkedésnek. Ha pedig ők nem érzik, hogy mi ebben a bántó, akkor valami végletes félreértésben élnek.

Kicsit érdeklődtem azoknál is, akik érintettek, akiknél a csirkefarhát gyakori alapanyag a főzésben, hogy mit szólnak ehhez. Nem hallottak róla, nem is értik, mi az az ár-maximalizálás. A combot viszont szívesebben megennék, mint a farhátat.

Tulajdonképpen nem őket zavarja ez az egész, hanem engem, és még azt a sok-sok embert, aki követi az eseményeket, és próbálja elhelyezni ebben a világban magát, az emberi méltóságot, és az igazságérzetet is.

Hogy akkor mi a bajom ezzel az egésszel? Nos, ugyanaz, mint a választások előtt osztogatott krumplival, a szavazataiért megcélzott -és a korábbi gyakorlatok szerint sikerrel megcélzott- leszakadó társadalmi csoport kihasználásával. Azzal, hogy ebben az egészben van valami “ál-szociális” magatartás, amit sokan el is hisznek a “gondoskodó államnak”. Mert az csak jó lehet, ha, még azokra is gondol, akik a csirkefarhátat szeretik a legjobban.

Szóval, ez nekünk fáj, nekünk szégyenletes, őket meg manipulálja, kihasználja. Őket, akiknek nincs tudása arról, mi zajlik a világban. Nem tudnak felsorolni pártokat, csak azokat a neveket ismerik, amelyeket a gyűlöletkampány beléjük sulykol. Amikor a Soros óriásplakátokkal teleszórták az országot, köztük is sokan “sorosoztak”. És nem értették, mikor mondtam, hogy mi is kapunk onnan támogatást, pl. akkor épp ahhoz, hogy a szegregált iskolarendszerben nem megszerezhető tudást a gyerekeiknél bepótoljuk.

De hogyan érthették volna, mikor nem tudják, mi az az államháztartás, mi az, hogy az intézményrendszeren kívül, vagy belül segít valaki, mit jelent a civil szervezet, mi az állami támogatás, vagy épp annak elvétele? Hogy tudnának ők alapkészséghiányosan eligazodni a valós és ál-információk között, mikor ma még azoknak sem sikerül, akik jól tudnak szöveget értelmezni? Sokan közülük még mindig abban a szerepben élnek, hogy a “tanácsházán” majd megmondják. Azt kell csinálni, amit mondanak. Változás az évek során csak annyi, hogy a fiatalabbak már nem tanácsházának hívják.

Mindig annak kell engedelmeskedni, aki ott, helyben befolyással bír. Az meg ugye világos ma már mindenhol, mindenkinek, hogy azokkal jóban kell lenni, azoknak kell engedelmeskedni, akik befolyásosak. Vagy, ha nem is, de el tudják hitetni, hogy azok… És ennek bizonyítékaként adnak is valamit… Egy csomag krumplit, kenyeret, tejet, tojást…minden volt már a rendszerváltás óta, emlékezzünk csak. No meg, akik befolyásosak, azok képesek bulikat is szervezni. Aki tud egy jó kis bulit szervezni, pörkölttel, piával, tánccal, az tudja, mi a jó élet…és kire kell szavazni. És arra kell a többinek is, ha akar még bulizni. Egyszerű üzenetek, tűpontos célzással, megfelelő körítéssel.

Azt, hogy a családbarát intézkedések a szegregátumokba miért nem érnek le, hogy a szegregált iskola, a közmunka, a hiányos egészségügyi ellátás és még annyi minden más, ami az életüket és a gyerekeik jövőjét alapjaiban meghatározza, mit jelent, miért így van, közöttük nem kerül elő. Ahhoz, hogy ezt értsék, ahhoz valamiféle tudás kellene, olyan, amivel el tudnak igazodni a világban. Akikről én beszélek, őket nem zavarják a titkosítások, mert számukra ez az egész titkos, elérhetetlen és érthetetlen.

A legutóbbi választás alkalmával, sőt már korábban is, többen megfogalmazták nekem: semmit sem ér a munkánk, mert ahol dolgozunk, ott azokra szavaznak, arra a rendszerre, ami szegénységben tartja őket. Akkor is próbáltam megértetni, hogyha beszállunk ebbe, ugyan olyanná válunk, mint az a rendszer, ami kihasználja őket. Mert ahogy élnek, amit tudnak, abban csak tisztességtelen módon lehet befolyásolni őket. Ahogy ezt megteszik velük, minden választás idején.

Ez az egész, ami van, az, hogy emberek ma ilyen világlátással élnek, az állam felelőssége. Mert nem tud megfelelő oktatást adni, sem olyan rendszert működtetni, amiben kezelhetők a tudás-és képességhiányok. Amelyek generációk óta halmozódnak a leszakadó társadalmi csoportokban. Ezt a felelősséget akarják ránk tolni azok, akik szerint nekünk befolyásolni kellene őket. A részvételi demokrácia érvényesülése a társadalmi leszakadásban ma csak egy látszat…ez sokkal inkább a manipuláció színtere.

Mi csak egyet tudunk tenni, helyben, amennyire lehet, távol tartani a választási adományozókat. És dolgozni a családokkal, a gyerekeikkel, hogy egyszer majd legyen elég tudásuk a felelős döntésre. Ebben is. Nem helyettük kell dönteni, kihasználva a gyengeségeiket, hanem segíteni abban, hogy ők tudjanak dönteni, saját belátásuk szerint.

De az állami rendszert nem tudjuk távol tartani. A jól kiépített rendszerben az üzenetek pontosan célzottak. A szereplők láncot alkotnak a legkisebb településig. A generációk óta szegénységben és tudatlanságban tartott tömegek szavazatai ma is ugyanúgy megvásárolhatók, mint korábban.

A csirkefarhát népe maradni fog. Mindaddig, amíg tudatlanságban marad, függőségben tartja a rendszer, és kihasználja. És mindaddig, amíg azok, akik meg tudják venni a csirkemellet úgy vélik, hogy a csirkefarhát ár-stopja egy szociálisan érzékeny állami intézkedés volt.

ITT OLVASHATÓ

HOSSZABB TÁVON IS VELÜNK MARADHAT AZ ÉV VÉGÉN REKORDOKAT DÖNTÖGETŐ DRÁGULÁS

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.01.17.

Nagy meglepetést okozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal pénteki adatközlése alapján november után decemberben is 7,4 százalékos volt 2020 decemberéhez képest az infláció Magyarországon, az elemzői várakozás ugyanis az volt, hogy az év végére enyhülni fog a 14 éves rekordot döntő drágulás.

A fogyasztói árindexet alkotó összes alkategóriában jelentős volt a drágulás a ruházkodási cikkek és a – rezsicsökkentés miatt stabil – háztartási energia kategóriáján kívül. Az előzetes várakozásokhoz képest viszont leginkább az élelmiszerek 8 százalékos drágulása járult hozzá a vártnál nagyobb mértékben a magasabb év végi inflációhoz.

Emögött részben még mindig az energia- és alapanyagárak növekedése miatt emelkedő termelői költségek állhattak. De a cégek bátrabban is emelhettek árakat arra számítva, hogy a 2021 végén és 2022 elején a kormány felől a lakossághoz érkező jelentős transzferek miatt a drágább termékeikre is lesz kereslet. Ez egyébként azt is jobban megvilágítja, hogy a választások előtt három hónappal miért döntött a kormány néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztása mellett.

A hosszabb távú gazdasági folyamatok drágulásra gyakorolt hatását jobban megragadó maginfláció 5,3-ról 6,4 százalékra, 20 éves csúcsra emelkedett decemberre. Ez a normál fogyasztói árindexet meghatározó fogyasztói kosár nagyjából kétharmada alapján áll össze, amiben nincsenek benne például a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagárak. Tehát kifejezetten olyan tételek, amiknek az ára erősen kitett a világpiaci áringadozásoknak...

ITT OLVASHATÓ

MERRE TART A FORINT AZ ÁRFOLYAM HULLÁMVASÚTJÁN?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.01.17.

Rossz idők járnak a magyar fizetőeszközre. A múlt év utolsó napjaiban megesett, hogy egyetlen euróért több mint 370 forintot kellett fizetni, aztán némi hullámzás után a héten már 354 forint környékén járt az árfolyam. Ami persze csak egyik kísérő jelensége a hazai gazdaság betegeskedésének, együtt jár vele a magas infláció is, ami a tavaly novemberi 7,4 százalékos pénzromlás után decemberben ugyanezen a szinten zárta az évet. „2008-hoz képest a forint mára elveszítette az értéke felét, és messze jár még attól, hogy ismét elérje az egészséges sávot” – mondta a kérdésünkre Bodnár Zoltán, az MNB korábbi alelnöke.

A forint tavaly különösen gyenge évet zárt. Ezt a megkérdezett pénzügyi szakember is megerősíti, de hozzáteszi: a Nemzeti Bank meglehetősen késve elkezdett intervenciós lépései is hoztak némi eredményt. Kissé ügyetlennek és bizonytalankodónak tartja a nyáron elhatározott első lépésben 30 bázispontos kamatemelést, amiből később 20 bázispontra visszaléptek, ami persze újabb gyengülést eredményezett. Aztán szétválasztották az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, így az utóbbi lett az irányadó eszköz, amit hetente, tehát rugalmasan lehet módosítani, de ezzel nem sikerült meggyőzni az üzleti világot a valódi szándékokról. „Nem így a lengyelek és a csehek, akik mindjárt jelentős emeléssel kezdtek, s ez az utóbbiaknál meg is hozta az eredményt, míg a forint változatlanul szédelgett a 360-370 közötti sávban” – emlékeztet Bodnár Zoltán.

Úgy telt el egy fél év, hogy a Nemzeti Bank kamatemeléseinek valójában nem volt érdemi hatásuk az árfolyamra. Ezzel időt veszítettünk, a hatások pedig azonnal jelentkeztek az inflációs számokban, ami valójában a magyar gazdaság alapproblémájává nőtte ki magát. A legfrissebb adatok is arra utalnak, hogy nem átmeneti problémával kerültünk szembe, kialakult egy várakozás-vezérelt inflációs folyamat, amitől nem lesz könnyű megszabadulni a következő időszakban sem...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY SÚLYOSAN MEGKÉRDŐJELEZHETŐ PROJEKTEKBE SZÁLLT BE – MAGYAR KÜLPOLITIKA 2022 UTÁN

NÉPSZAVA
Szerző: Külpolitikai szakértők Andrássy Köre
2022.01.16.

A külpolitika a rendszerváltás időszakának egyik jelentős sikereket felmutatni képes szakpolitikai területe volt, amely a nemzetközi környezetet helyesen elemezve, a mozgásterét pedig reálisan értékelve sikeresen talált támogatást és külső forrásokat a rendszerváltás gigantikus feladatának elvégzéséhez. Képes volt a magyar érdekeket az európai keretekbe ágyazottan megfogalmazni és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy a magyarországi rendszerváltás sikerré, és bizonyos értelemben példaértékűvé váljon a kelet-közép-európai régióban.

A külpolitika a következő bő másfél évtizedben is – bár csökkenő ütemben – lendületben maradt. Sikerült széles belpolitikai támogatást szereznie hármas célrendszeréhez: az integrációs, a regionális és a kisebbségi politikához. Magyarország csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, hozzájárult a regionális és a szomszédsági kapcsolatok új alapokra helyezéséhez és új tartalommal történő megtöltéséhez, illetve két- és többoldalú kapcsolatain keresztül elősegítette a határon túli magyar kisebbség helyzetének javítását.

Az egypólusúnak gondolt világrendben azonban a 2000-es évek elejére új konfliktusok és erővonalak keletkeztek. Az Európai Unió a bővítéséből adódó feladatokkal volt elfoglalva, az USA a világ különböző pontjain a nemzetközi terrorizmussal vette fel a harcot – és két háborút (Irak, Afganisztán) is indított ellene –, figyelme egyre többször fordult el Európától. Oroszország energiapolitikai nagyhatalommá vált, átmenetileg jelentős pénzügyi tartalékokra tett szert és ennek megfelelően igyekezett pozicionálni magát. A változások folyamatát felerősítette a 2008 utáni világméretű recesszió, amely véget vetett a neoliberális washingtoni konszenzusnak, az USA tartós gazdasági fölényének, euróválsághoz és Kína gazdasági szuperhatalmi státusának erősödéséhez vezetett.

A globális változások közepette a hazai belpolitika jelentősen polarizálódott, stílusa és tartalma megváltozott, a parlamenti pártok konszenzust kereső magatartása szinte teljesen megszűnt, és mindezeknek köszönhetően a külpolitikai célok mögötti belpolitikai konszenzus elolvadt. A régi célok látszólagos érintetlensége mellett 2010-től a külpolitika feladatként kapta: (a) a kétharmados intézményrendszer belpolitikai előnyeinek bemutatását, és ennek torzító hatásaival kapcsolatos külföldi aggodalmak eloszlatását; (b) a hatalom megosztásának egyre szűkülő kereteit számonkérő külföldi vélemények semlegesítését; (c) a versenyhelyzetet egyre inkább mellőző gazdaság működtetéséhez és a hatalom klienseinek szükséges külső finanszírozás új, „kötetlen” forrásainak felkutatását és mozgósítását.

E feladatok végrehajtása nem volt zökkenő- és konfliktusmentes. A korábbi időszak konszenzusos külpolitikai intézkedéseit egyre inkább felváltották a nemzetközi térben a szövetségesek többségi véleményével szembehelyezkedő, az Európai Unión belüli „blokkoló kisebbségi” véleményt kezdeményező lépések – „nulla végösszegű” képletekre redukálva döntési helyzeteket. Konfliktusait a kormány a szövetséges országokkal és az európai partnerekkel más relációkban próbálta ellensúlyozni; „keleti nyitást” hajtott végre, nagyrészt propagandacéllal és érdemleges gazdasági haszon nélkül. Hasznosságát tekintve súlyosan megkérdőjelezhető projektekbe szállt be, amely projektek részleteit tartalmazó szerződéseket titkosította és így elzárta a közvélemény elől.

A magyar külpolitika mindezt sokáig büntetlenül tehette. A populizmus globális méretekben terjedt, egyre másra születtek az új típusú („illiberálisnak” is nevezett) kormányzást hirdető kormányok. A gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek felerősödtek, megjelent a menekültválság, illetve a nemzetállami szuverenitást hangoztató populista-nacionalista kísérletek. Egyre több konfliktust okozott az autokrata nagyhatalmakkal – Kína, Oroszország – folytatott verseny. Ezen kihívások kezelése közben azonban nem alakultak ki objektív, széles körben elfogadott „mérési eszközök” a demokrácia működésének vizsgálatára. Az Európai Unió intézményrendszere nem volt felkészülve (és ma is csak korlátozottan képes) arra, hogy számonkérje a tagállamokon a csatlakozáskor vállalt demokratikus normákat, különösen, hogy szankcionálja azokat...

ITT OLVASHATÓ

A VÖLNER-ÜGY KULCSFIGURÁJA EGYETEMI VIZSGÁKAT INTÉZETT ROGÁN KABINETFŐNÖKÉNEK

444.HU
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR
2022.01.17.

- Nemrég a 444 birtokába jutott a "Schadl-Völner ügy" nyomozati irata.

- Schadl Györgyöt sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében.

- Schadl pedig segített. Végrehajtóknak. A végrehajtók hozzátartozóinak. És a Fontos 

- Embereknek. Például Völner Pálnak vagy Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak.

- Ez az 1734 oldalas nyomozati irat alapján készülő cikksorozatunk első része.

2021. június 10-én, este fél 8 után pár perccel megcsörrent Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének mobilja. Az igazságügyi miniszter helyettese hívta. A háromperces beszélgetés végén Völner Pál váratlan megjegyzést tett. Egy rokonára célzott, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen joghallgató.

Schadl György szoros munkakapcsolatban állt a tárcánál a végrehajtási területért felelős Völnerrel. Decemberben derült ki, hogy a nyomozók szerint összesen több mint 80 milliónyi kenőpénzt kapott Schadltól, hogy a minisztériumban lepapírozza a végrehajtókkal kapcsolatos kéréseket. A fenti beszélgetés első felében is aláírásokról egyeztettek...

ITT OLVASHATÓ

MÁSFÉL MILLIÁRDOS ADÓSSÁGOT TAKARÍTOTTAK EL A FELSZÁMOLÓK MÉSZÁROS ÉS TIBORCZ ÚTJÁBÓL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.17.

Hotel Lifestyle

A 24.hu egy mátrai hotel példáján keresztül mutatja be, milyen módszerrel lehet milliárdokat spórolva megszerezni akár olyan ingatlant is, mely elvileg a rendőrség és a bíróság kiemelt figyelmét élvezi.

Szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője

Például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának.

Mélyen hallgat a Szijjártó-féle külügy a szokatlan cargo konstrukcióról

Egy hónapja jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy hetente háromszor rendszeres légi teherjárat (cargo) fordul Budapest és a kínai Csengtu között. Az utat a magyar állami tulajdonú Airbus 330-200F teszi meg, üzemeltetője pedig az eddig csak a személyszállításban tevékenykedő Wizz Air. (Már megint ez a név és Szijjártó egy szövegben…)

A kormány magával konzultálhat a brüsszeli pénzek elköltéséről

Létrejött az uniós pénzeket felügyelő bizottság, a küldöttek fel a kormányt képviseli.

Kinyílt Pandora szelencéje: szaporodnak a kiemelt beruházások

De erősödnek a tiltakozások is.

Vádalkura hajt a korrupcióval vádolt Benjamin Netanjahu

Netanjahu az eljárás során igyekezett kétségbe vonni az izraeli igazságszolgáltatás hitelét, mondván, hogy az elfogult, és boszorkányüldözést folytat ellene.

A Nazarbajev családtagjai és közeli munkatársai kilátástalan jövő elé néznek…

A zavargások közepette az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányon belül hatalmi harc folyik a jelenlegi elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev és még mindig nagy hatalmú elődje, Nurszultan Nazarbajev hívei között.

Újfent heves ellenzékgyalázásban törtek ki a vasárnap esti Sajtóklub résztvevői

A megmondóember első, Márki-Zay Pétert sértegető megjegyzése az alábbi videóban 10:09-nél, utolsó, szó szerint idézett fejtegetése 40:16-nál hallható.

„Nem ér 2 milliót Fidesz Betti becsülete”.

Megrágta és kiköpte a bíróság a makói videóügyet.

Újabb pert vesztett a kormánypárti médiaholding

Most Rig Lajos nyert pert a Mediaworks ellen.

Beperelte Magyarországot Strasbourgban az Átlátszó

Az Átlátszó szerint nem normális, hogy az AB lassan kilenc év után sem bírálta el a panaszt, ezért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A Hírklikk cikkének megjelenése után ismét lehet önrendelkezni az EESZT eProfiljában

Előtte törölték azt a lehetőséget, amellyel valaki korlátozhatta, hogy mások hozzáférjenek bizonyos személyes egészségügyi adataihoz

Hiába lesz olcsóbb a csirkefarhát, ha térdig járunk a nyomorban

Az ellenzék szerint nem megoldás a kormányzati árbefagyasztás a növekvő inflációra.

Még itt:

Szele Tamás: Áfa-csendélet, olajban

Rezeda: Előre, farhátra 

ITT OLVASHATÓ