RÁADÁS: HOBO BLUES BAND- A ZENE MARAD BÚCSÚKONCERT

YOUTUBE
Szerző: Hobo Blues Band
2011.02.12.

A Földes László által 33 éves korában, 1978-ban alapított Hobo Blues Band 33 év működés után, 2011. február 12-én tartotta búcsúkoncertjét a Papp László Budapest Sportarénában.

1. Rohadt Rock and Roll 0:40 2. Mindenki sztár 3:52 3. Moszkva tér blues 7:16 4. Operett 11:46 5. Középeurópai Hobo Blues I. 15:28 6. Dőlnek a szobrok 21:51 7. Ki vagyok én? 25:03 8. Országút blues 31:30 9. Hosszúlábú asszony 36:11 10. Tetovált lány 40:20 11. 3.20-as blues 46:24 12. Édes otthon 51:50 13. Enyém, tiéd, miénk 55:09 14. Mata Hari 58:43 15. Oly sokáig voltunk lenn 1:02:37 16. Mesél az erdő 1:06:35 17. Egy Madarász sompolyog a Tátrai erdőben 1:12:07 18. Zöld sárga, zöld sárga 1:14:31 19. A hitetlenek dala 1:16:05 20. Balladás barátaim 1:21:05 21. Nem hallod, üvöltök 1:26:14 22. A bolond levele a kisfiúnak 1:30:34 23. A fattyú reménytelen szerelme és halála 1:33:48 24. Hajtók dala 1:37:29 25. A vadászok bevonulása 1:41:07 26. Fut a nyúl a mezőn 1:46:00 27. Orgia 1:50:40 28. Szabadíts fel! 1:56:49 29. Kőbánya blues 2:01:04 30. A személyi kultusz mindent túlél 2:04:54 31. Torta 2:07:17 32. Kopaszkutya 2:10:26 33. Tiszta szívvel 2:13:20 34. A hetedik 2:14:04 35. 45-ös blues 2:20:13 36. Középeurópai Hobo Blues II 2:25:10 

ITT NÉZHETŐ MEG

SURÁNYI: A KORMÁNYZATI PÉNZSZÓRÁS MIATT ÚGY ÉRZIK A MAGYAROK, HOGY JOBBAN ÉLNEK, DE KESERŰEN FOGNAK ÉBREDNI

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDERMANN TAMÁS
2022.01.06.

Évente kapunk egy Marshall-segélynyi összeget az Európai Uniótól. Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint ezzel kivételes, példátlan mértékű külső támogatás érkezik Magyarországra. Úgy gondolja, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország hatékonyabban használta fel ezeket az összegeket, és gyorsabb a felzárkózásuk is. Surányi György év végén volt podcaststúdiónk vendége, ez a korábbi beszélgetés szerkesztett leirata.

Ön szerint 2010 óta a gazdaságpolitika mennyire élt az Európai Uniótól érkező, vissza nem térítendő támogatások lehetőségével? Nevezhetjük az uniós pénzeket egyfajta Marshall-segélynek is?

Ennél valamivel többről van szó, mert az Európai Uniótól olyan összegű támogatás érkezett Magyarországra, ami messze felülmúlja a Marshall-segély mértékét. A Marshall-segély összességében az adott ország GDP-jének két-három százaléka volt. Ehhez képest mi évente kapunk a magyar GDP három-négy százalékának megfelelő transzfert. Kivételes, példátlan mértékű külső támogatás érkezik Magyarországra. (A Marshall-terv nemzetközi segélyprogram volt a II. világháború után, azok a – jellemzően – nyugat-európai országok vehették igénybe, amelyek az újjáépítésben hajlandók voltak az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködni – a szerk.)

Ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye 2010 és 2020 között nem nevezhető kiemelkedőnek, a gazdasági növekedés éves átlaga ebben az évtizedben nem érte el a három százalékot sem. A magyar gazdaság termelékenységnövekedése évi átlagban egy százalékra tehető, messze elmarad a régiós országok teljesítményétől. Láthatóan bekövetkezett a felzárkózás a nyugat-európai országokhoz, de a mértéke elmarad Szlovákia, Románia, Lengyelország felzárkózásának mértékétől. Egy területen van jelentős javulás, amely közvetlenül az uniós transzfereknek köszönhető: csökkent az ország nemzetközi adóssága

Ha a belső pénzügyi folyamatot tekintjük, akkor már messze nem ennyire kedvező a kép. 2020 végére a magyar állam eladósodottsága formailag körülbelül ugyanannyi, mint tizenkét évvel ezelőtt volt. Tartalmilag azonban lényegesen magasabb, mert közben megszüntettük a magánnyugdíjpénztárakat. Ennek következtében egy olyan feltételes kötelezettségvállalás, a nyugdíjak kifizetése szállt vissza a magyar államra, amelynek hatására nem nyolcvanszázalékos a GDP arányában az adósságrátánk, hanem kilencven-kilencvenöt százalék. Ez magasabb, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VÁLTOZIK A MAGÁNCSŐD SZABÁLYOZÁSA - A JÁRVÁNYRA HIVATKOZVA ELVEHETŐK A KIÜRÜLT ESZKÖZKEZELŐS LAKÁSOK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.01.06.

Gyanítjuk, hogy a kormányzat arra számít, hogy a magánszemély egyéni vállalkozók közül a moratórium kifutása többeknek okozhat anyagi nehézséget. Több rendelkezéssel is életszerűbbé tették ugyanis a magáncsőd szabályait. Az eszközkezelős lakásokról sem feledkeztek meg.

Karácsonyi előtti napon a Magyar Közlönyben (sok más mellett) a magáncsődről is megjelent egy új kormányrendelet. Ez nem az amúgy erről szóló 230/2015. számú kormányrendeletet módosítja vagy váltja fel. Azzal párhuzamosan létezik. Az új szabály sok más mellett rögzíti például, hogy a 300 ezer forint aktuális forgalmi érték feletti vagyontárgyak értékesítését nyilvánosan – sajtótermékekben vagy a piaci forgalomban használatos elektronikus internetes értékesítési felületen – kell meghirdetni.

Meghatározzák azt is, hogy a vagyontárgyak eladásakor mi lehet a legalacsonyabb ár. Eszerint a második meghirdetéskor az aktuális forgalmi érték 90 százalékára, a harmadiknál 80 százalékára, míg a továbbiakban 70 százalékára lehet lemenni. A szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárat az adós adósságtörlesztési számlájára köteles átutalni...

ITT OLVASHATÓ

ÁTLAGOSAN 16 HÓNAPBA TELIK MUNKÁT TALÁLNI MAGYARORSZÁGON

444.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2022.01.06.

Bár az Orbán-kormány szerint a magyar gazdaság és különösen a foglalkoztatás rekordokat dönt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adataiból kihámozható 3 olyan tényező, amely jelentősen árnyalja a kormányzati sikerpropagandát. 

Ezek:

1. Az álláskeresők 40,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
2. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest.
   
3. Az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.

Ez így együtt már nem hangzik olyan jól: tehát emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma, a regisztrációs idő hossza növekszik, ráadásul az álláskeresők 40 százaléka nem kap egy fillér támogatást sem.

Az mfor.hu már tavaly augusztusban megírta: rekordnak számít, hogy 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. Pedig akkor még csak 445 nap volt az átlagos regisztrációs idő, decemberben pedig már 490 nap. A gazdasági portál cikke szerint "azok a személyek regisztrálnak, akik elveszítették állásukat, nem tanulnak nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap". (Az ellenzék egyik népszavazása épp ennek meghosszabbítását tűzte ki célul).

Az NFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2021 decemberében 238,7 ezer volt. Ez a szám 2019. decemberében 234,9 ezernél tartott. A 238,7 ezerből 73,3 ezren kapnak álláskeresési járadékot, 69,1 ezren szociális ellátást, míg 96,1 ezer az ellátás nélküli álláskereső. A 3 hónapos álláskeresési járadékra minden, korábban legalább egy év munkaviszonnyal rendelkező munkanélküli jogosult. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér. Míg ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást, ennek összege 2010 óta nem változott...

ITT OLVASHATÓ

SÍR A TELEFON

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HEGYI IVÁN
2021.12.22.

Ez immár a harmincötödik karácsony labdarúgó-vb vagy annak esélye nélkül. Szomorú összegzés egy futballbolondtól: az életem több mint felét annak hiányában éltem le, hogy a magyar válogatott világbajnokságon szerepelt volna. Igaz viszont, hogy ott lehettem a Mundialon, amikor legutóbb résztvevő volt az együttes. Nem úsztam a boldogságban a 0-6 után, de Irapuato csalóka emlék, ma már mintha örömforrás lenne. Ha mostanában nálam ifjabbaknak elmesélem, hogy ott jártam nyolcvanhatban Mexikóban, a tekintetekből azt olvasom ki: „Apukám, ez a pali látott még vb-n magyar csapatot, nem semmi...”

Harmincöt esztendeje persze senki nem követelte az egyetlen televíziótól, hogy az ünnepen vetítse le a szovjet hatost vagy a franciáktól elszenvedett 0-3-at. De ma már milyen szívesen megnéznénk az eddigi utolsó győztes magyar vb-meccset, a Magyarország–Kanada 2-0-t, szintén Irapuatóból. A legcsekélyebb irónia nélkül írom: hála néktek, ti nyertes magyar fiúk! Mintha imát mondanék, úgy rebegem magamban a neveteket: Szendrei – Sallai, Kardos, Garaba, Varga József – Burcsa (Róth), Bognár, Nagy Antal (Dajka), Détári – Kiprich, Esterházy. Külön áldás Esterházy Marcira és Détári „Dömére”, a két gólszerzőre.

Akkoriban persze elátkozták mindannyiukat. Az év sportolója-szavazáson még az ülőröplabda-válogatott is kapott voksot, a „mexikóiak” még véletlenül sem. Csak azért említem, mert nem olyan régen a labdarúgó-válogatottat választották az év csapatának az Izland elleni bravúros hazai 2-1 után, amelyet 0-1-ről az utolsó pillanatokban sikerült elérni egy honosított guadeloupe-i gazdasági bevándorló, Loïc Négo, valamint Szoboszlai Dominik góljával. Hajdanán honfitársaink úgy jutottak ki a világbajnokságra, hogy Rotterdamban a hollandokat verték 2-1-re, Varga „Kacsa” még tizenegyest is ronthatott, pedig az ellenfelet bizonyos Ruud Gullit, Marco van Basten, Frank Rijkaard is erősítette. Aztán a visszavágón, amikor már az eredménytől függetlenül csoportelső volt a magyar csapat, a telt házas Népstadionban óriási balhé kerekedett abból, hogy a válogatott merészelt kikapni 1-0-ra. Akkor még őrületes ötlet lett volna vereség után is énekelni a Himnuszt. Amúgy ma is az, ahogyan a tét nélküli varsói vb-selejtezőn tapasztaltam. A lengyel drukkerek vagy a lefújás előtt távoztak a helyszínről, vagy kifütyülték együttesüket a 2-1-es „zakó” nyomán. Megfelelő szint fölött „égésnél” nem szokás kísérletet tenni a nemzeti dal lejáratására...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MOST DŐL EL, VAN-E MÉG SZUSZ AZ ORBÁN-FÉLE „POPULISTA FORRADALOMBAN” [HETIVÁLASZ 105]

HETI VÁLASZ
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.01.06.

Az év első HetiVálasz adásában a magyar mellett sorra vesszük a fontosabb európai választásokat. Miért lesújtó az ellenzék teljesítménye, és mit mutat az első mandátumbecslés? Miért lesz torz és szükségképpen durva a magyar választási verseny? Miért nem jött be az orbáni jóslat a néppárti politizálás végéről, és hol marad az európai populisták új szövetsége? Robbanhat-e a balkáni helyzet a boszniai szerbek fokozódó elszakadási fenyegetései miatt? Akik beszélgetnek: Ablonczy Bálint, Borbás Barna, Vörös Szabolcs...

ITT HALLGATHATÓ MEG

TÓTA W.: BAJNOKOK LÁZADÁSA

HVG360
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2022.01.06.

Lázadó élsportolóink, Cseh László vagy Szilágyi Liliána most válnak igazi példaképpé. Azzal, hogy szembefordulnak a teljesítményük mögé felsorakozott maffiával, és megüzenik az utánuk jövőknek, hogy az ő útjuk: zsákutca. Olyat mutatnak, ami a magyar társadalomban hiánycikk: autonómiát, szembeszegülést, lázadást. Vélemény.

Hangok hallatszanak a darálóból. Egymást követik a vallomások, a lázadások, aranyérmek és kupák csapódnak zsarnok szülők és edzők arcába.

"Az élsport hazugságból épített katedrálisa lángokban áll, és jólesik melegedni a tüzénél."

Már csak azért is, mert a hatalom, amelyet tizenkét éve nyögünk, szeretett ezekben a katedrálisokban misét mondatni magáért.

Az volt a terv, hogy a sportsikerek majd elfednek és igazolnak minden mulasztást és aljasságot. Ez nem jött be, a legkedvencebb sportágban annyira telt, hogy voltak évek, amikor csak egyfenekű dobként verték el a magyar válogatottat, de többnyire döngött az a vastag bőr mindkét irányból; hol Luxemburg, hol Andorra tanította kesztyűbe dudálni a magyart...

Erről szól még a cikk:

- Az élsportolók példaértékű lázadásáról.

- Felrúgott élethazugságról.

- Az élsport szerepéről, és arról, ami nem szerepe.

- Szuperképességekről - amiket a sportolók máshol is kamatoztathattak volna.
Idejét múlt elképzelésekről.

- Gladiátoriskolákról. Teljesítmények mögött álló maffiáról.

ITT OLVASHATÓ

ITT AZ ÚJABB ELLENZÉKI ERŐPRÓBA: JELÖLNI VALAKIT NOVÁK KATALIN ELLEN

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2022.01.06.

A Fidesz jelöltjét már decemberben megnevezte Orbán Viktor, azt azonban máig nem tudjuk, ki lesz Novák Katalin ellenfele az államfőválasztáson. Mivel a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, már most borítékolható az eredmény, a parlamenti választás kampányában azonban korántsem mindegy, hogy mit lép az ellenzék. Abban egyetért a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter, hogy közvetlen államfőválasztást szeretnének, az Alaptörvény módosításához viszont kétharmados parlamenti többségre lenne szükség. Három szimbolikus út maradt az ellenzék előtt, a következő hetekben a pártelnököknek dönteniük kell, melyiken indulnak el.

Áder János ötéves köztársasági elnöki mandátuma márciusban lejár, utódjáról alig pár héttel az országgyűlési választások előtt dönt az Országgyűlés. Az eredmény a kormánypártok kétharmados többségével valójában nem kérdés, nem véletlen, hogy a Metropol Orbán Viktor decemberi bejelentése után már egyenesen azt írta: „Novák Katalin lesz az államfő”.

Az viszont még január elején is bizonytalan, hogy miként kezeli az államfőválasztást az öt parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd). Az elmúlt hetek az ellenzéki térfélen leginkább szivárogtatásról, egymás kóstolgatásáról és a hetedik frakcióról szóltak, míg a háttérben a kampány arculatán és a választási programon dolgoztak. Úgy tudjuk, a köztársaságielnök-választásról komolyabban még nem is volt szó a pártok vezetői között, de a következő pár napban napirendre tűzik a kérdést, mert rövid időn belül dönteniük kell az irányról...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZÁMÍTANAK-E A POLITIKAI KAPCSOLATOK ABBAN, HOGY MENNYIT FIZET EGY CÉG A TULAJDONOSÁNAK?

G7.HU
Szerzők: Tóth István János, Hajdu Miklós
2022.01.06.

Vajon hogyan alakult a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, „NER-közeli” cégek piaci részesedése a közbeszerzések piacán? Vajon több, vagy kevesebb osztalékot fizettek-e ki a nyereségből nagy közbeszerzéseket nyerő és politikai kapcsolatokkal rendelkező NER-es cégek tulajdonosai 2011 előtt, mint a velük egyébként mindenben megegyező, de politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek tulajdonosai?* Hogyan függ össze az osztalékkal kapcsolatos döntés a cég jövedelmezőségével és politikai kapcsolataival?

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a CRCB legújabb kutatásában. Ebben nemcsak azt vizsgáljuk, hogy a profit létrejöttében van-e hatása a politikai kapcsolatoknak, hanem azt is, hogy a keletkezett profit felhasználásában kimutathatók-e a haveri rendszerrel összefüggő, elméletileg megjósolható hatások. Egy ilyen rendszerben az osztalék felvételét nemcsak a cégbe való befektetés várható hozama vagy a tulajdonos fogyasztási hajlandósága magyarázza, hanem létezik két különleges tényező is, amely a nyereség osztalékként való felvételére ösztönöz.


Az egyik az, hogy a haveri cégeknél a profit volumene nemcsak az egyébként szokásos termelési tényezőktől (munka és tőke) és a teljes tényező termelékenységtől függ. Esetükben a profit leginkább a politikai vezetőhöz és köréhez fűződő kapcsolat függvénye. Egy haveri cég tulajdonosa számára nyilvánvaló, hogy a cégvezetés politikai kapcsolatai nélkül jóval kevesebb profithoz jutna. Egy piaci viszonyok között működő céghez képest ekkor sokkal kevésbé van értelme újra befektetni a cégbe, új szervezeti vagy technológiai megoldásokon, innováción gondolkodni, amelyek aztán növelni fogják a cég termelékenységét*. A jövedelmezőség adott szintjének megtartásához, illetve növeléséhez sokszor elegendő fenntartani, illetve növelni a politikai kapcsolatok hatását. Ehhez pedig szükség lehet az osztalék felvételére, hogy így lehetővé váljon a pénz „tisztára mosása” és a politikai vezető, illetve megbízottjai biztonságos kifizetése magánszámlán keresztüli átutalással, vagy készpénzben.

A haveri cégeknél a magas osztalékhányadra egy másik mechanizmus is ösztönöz. Egy haveri rendszert ugyanis immanens bizonytalanság jellemzi*. Egy haveri „vállalkozó” sikeressége és jövője nem üzleti erőfeszítéseitől, kreativitásától és a joguralom nyújtotta garanciától, hanem kizárólag a rendszert létrehozó és működtető politikai vezetőhöz fűződő viszonyától függ. A haveri rendszer „vállalkozójának” tulajdonjogát nem a joguralom, hanem a politikai vezetőhöz fűződő viszonya és a politikai vezető uralma garantálja.

Egy haveri cég tulajdonosának az osztalékfizetésre vonatkozó döntését ennek megfelelően nemcsak a befektetések megtérülési rátája és fogyasztási és megtakarítási hajlandósága, hanem

a politikai kapcsolatokhoz kapcsolódó ügyletekből származó jövedelem elvesztésének félelme és a rendszerből szerzett jövedelem (járadék) felhasználásának igénye is befolyásolja...

ITT OLVASHATÓ

ELRENDELT ÉS ELSZABOTÁLT NYOMOZÁSOK – JÓL DOKUMENTÁLT ESETEK KERÜLTEK SÜLLYESZTŐBE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.01.06.

Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amely kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik.

Sajtóközleményt adott ki január 5-én a Fővárosi Főügyészség, amely szerint nyomozást rendeltek el az igazságügyi miniszter feljelentése alapján.

A közleményben az áll, hogy Dr. Varga Judit nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyészségen, miután 2021. december 27-én valaki „Az ördög ügyvédje” elnevezésű közösségi oldalon valótlan állításokat tett a szexuális orientációjára vonatkozóan, valamint arról, hogy egy korrupciós ügyben közvetlenül érintett...

ITT OLVASHATÓ

AZ EU ÉS A NATO TÉTLENÜL NÉZI, AMINT ORBÁN SEGÉDKEZIK BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA SZÉTVERÉSÉBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.06.

Bosznia szétverésébe invesztál Orbán Viktor, aminek könnyen az lehet a következménye, hogy kiújul a régi konfliktus feltépve a sebeket: Bosznia és a Hercegovina szétesik. Csernyánszky Judit lapszemléje. 

Sokakban hagyott eleven emléket az a feketebőrű sárga kabátos törékeny fiatal lány, aki versét szavalta el Joe Biden elnöki beiktatásán egy évvel ezelőtt. Amanda Gorman azóta világhírű költő lett, és egyre több országban fordítják le verseit, de nem mindenhol sikerrel. A magyar kezdeményezés egyelőre sikeresnek tűnik – s erről számol be Budapesten felvett interjújában az amerikai közszolgálati rádió, az NPR (National Public Radio). Galambica Rozáliát és három fordítótársának munkáját mutatja be a tudósítás, amint készülnek a verseskötet anyagai. A siker titka pedig az, hogy ahhoz a kisebbséghez tartozol-e, ahol te magad is megéled a Gorman versekben megjelenő problémákat.

Galambica Rozália el is mondta, hogy a gyűlöletet szinte nap mint nap megéli, és Gormanhoz a hasonló érzéseket maga is tapasztalja. Az első fordító holland volt, akinek nem sikerült átültetnie Amanda Gorman gondolatait anyanyelvére. De így volt ezzel a katalán fordító, aki is feladta küzdést a sorokkal. Galambica mesél arról, hogy Bódis Kriszta romák oktatását támogató alapítványa a lehetőséget teremt számukra az előrejutáshoz. A fordítás is ilyen munka lett. Az NPR a 12 milliós európai roma illetve cigány közösséget is felvázolja, akik több mint 1000 éve vetették meg lábukat itt, a rasszizmust és diszkriminációt ennek ellenére mind a mai napig megtapasztalják. Nyárra készül el a kötet fordítása.

A térségünkről roppant igényes írásokat prezentáló Balkan Insight merész címmel jellemezte kormányfőnk balkán-politikáját: Bosznia szétverésébe invesztál Orbán Viktor. Méghozzá a boszniai szerb nacionalista Milorad Dodik támogatásával, aminek könnyen az lehet a következménye, hogy kiújul a régi konfliktus feltépve a sebeket: Bosznia és a Hercegovina – szétesik. (Épp a lapszemle összeállítása közben olvasom a hírt, hogy az Egyesült Államok szankciókat szabott ki Milorad Dodikra a közpénzek illetéktelen felhasználása, a hivatalával való visszaélés és az elharapózó korrupció miatt, amely Bosznia-Hercegovina széteséséhez vezethet). Orbánról a cikk az elején leszögezi, hogy amit tesz most Bosznia-Hercegovinával, tette azt az elmúlt években az Európai Unióval is. S ennek is meg lett a következménye, a kormányfőt kiközösítette a brüsszeli vezetés, vagy legalábbis ez a hivatalos narratíva. Az írás Orbán szemére veti az észak-macedóniai volt kormányfő, Nicola Gruevski rejtegetését is, amire Brüsszel szintén nem reagált adekvátan. Orbán a szerb elnökkel, Aleksandar Vuciccsal is cimborál, migrációs ügyekben nagy az egyetértés. Ennek tetejébe Orbán már rég bejelentette, amennyiben szankcionálná az EU Dodikot és köztársaság tervét, meg fogja azt vétózni Brüsszelben, sőt ugyebár azt is bejelentette, hogy pénzügyi támogatást is nyújt a számára (100 millió Eurót), ami egyet jelent Bosznia-Hercegovina szétszakadásának a támogatásával. Jasmin Mujanovic politikatudós által írt cikk arra is figyelmeztet, hogy miközben Orbán pártfogoltja méreginjekciót szúr Európa demokratikus vérkeringésébe, addig cinkostársnak tekinthetők az uniós és a NATO-vezetők is, akik mindezt tétlenül nézik.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy mekkora veszély fenyegeti demokráciánkat, mint az, hogy Trump támogatásáról biztosította a szélsőjobbos Orbán Viktort – olvashatjuk a magát szocialista demokratának büszkén nevező Bernie Sanders szenátor közösségi oldalán, miután értesült a hírről a politikus. Erről többek között az Alaska Native News oldalon olvashatunk. Trump ugyanazt akarja megvalósítani Amerikában, amit Orbán Magyarországon megcsinált: meggyengítette a demokratikus intézményeket, korlátozta a sajtószabadságot, újraírta saját pártjának kedvezve a választási törvényt. A cikk megnézte, ennek kapcsán hasonló bejegyzést tett közzé az Amnesty International, a New York Times. Az írás szerint Trump azért hívta meg Orbánt 2019-ben a Fehér Házba, mert ezzel akarta meghálálni, hogy 2016-ban mellszélességgel kiállt mellette a kampányban. Orbánt egyébként a brazil elnök, Jair Bolsonaro beelőzte. Utóbbi támogató levele órákkal azután jutott el Trumphoz, hogy a brazil szenátus bűnvádi eljárást kezdeményezett Bolsonaro ellen a Covid-járvány hanyag kezelése miatt.

Az Associated Press of Pakistan adta hírül a magyar nagykövet bejelentését, hogy Orbán Viktor februárban Pakisztánba látogat, hogy a két ország sportkapcsolatait egyengesse.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ENGEDÉLYEZETTNÉL IS NAGYOBB ÉPÜLETEKET AKARNAK FELHÚZNI A FERTŐ TÓNÁL – A HUPPA.HU HAZAI LAPSZEMLÉJE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.06.

A civilek újfent megtámadták a közbeszerzési pályázatot

Nem stimmelnek a számok a szenteste „sutyiban újra meghirdetett” fertői közbeszerzési kiírásban – állítja a Greenpeace.

Lehet, hogy mégsem bontott szerződést a magyar kormánnyal a Pegasus kémszoftver gyártója

Az ügyben csupán két szereplő van, aki meg tudná erősíteni vagy cáfolni a hírt: Magyarország kormánya és az NSO Group… Lehet tippelni.

Szabó Tímea: Megfigyelnek

“…És ha valaki már járt Afganisztánban, ahogy én dolgoztam is ott, akkor a fideszes fiúk fejében ő nyilván CIA-ügynök, ami ugyanolyan képtelenség, mintha azt állítanám, hogy Balog Zoltán meg Stasi-ügynök volt, csak mert az első felesége német.”

Végelszámolás alá került az Index.hu közeli NP Nanga Parbat 17 Zrt.

A hamarosan megszűnő cég hozta létre annak idején a Magyar Fejlődésért Alapítványt, amelyről sokáig azt állította az Index.hu és az alapítvány akkori vezetése, hogy ez szavatolhatja, hogy a lap megőrizze a függetlenségét…

Kelet-Európa egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a magyar állam

Startup körökben Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányához, Orbán Ráhelhez kötik az alap ötletét, és ezt a tippet erősíti az is, hogy hozzá kapcsolódik a kísértetiesen hasonló nevű Divat & Design Ügynökség is.

Balog Zoltán Trócsányi Lászlót javasolja a református egyház a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának

Áder Jánosnak kell ráBÓLINTANIA.

Volvo-gate: kihallgatták Páva Zsoltot, Pécs korábbi polgármesterét

A sajtó valahogy nem tudott a tegnapi, rendkívüli kihallgatásról…

Bűzlik valami a szagtalan trágyára költött uniós pénz körül

A pénznek pedig nincs szaga…

Borkaiék milliárdos földbiznisze nem bűncselekmény a rendőrség szerint

Amikor meg lenne, akkor az illetékesek befogják az orrukat.

Elismerték a rezsitrükköt

A kormány az energiaellátás fenntartása érdekében utalt további 209 milliárdot az állami közműbe – közölte az illetékes államtitkár, akaratlanul is lerántva a leplet a Fidesz közműdíj-szemfényvesztéséről.

Rezsiharc: amikor a taktikából stratégia válik

A hatósági árakra történő áttérés így a propagandában sikeresen összekapcsolódott a rezsiköltségek – átmeneti – csökkenésével, noha a nemzetközi energiahordozó-árak meginduló csökkenése nyilván kis időn belül akkor is mérséklően hatott volna a végső fogyasztói tarifára, ha marad az addigi árazási gyakorlat.

Vitára hívta Orbánt Márki-Zay Péter

A miniszterelnök-jelölt az M1 újságírójának kérdésére reagált úgy, hogy bármiben a rendelkezésükre áll „egy Orbán Viktorral közös vitán.”

Még egy fontos Covid-rangsor, ahol az utolsó Magyarország

Az egyik leglazább ország vagyunk a járványügyi korlátozásokat illetően a negyedik és ötödik hullám metszéspontjában, miközben körülöttünk sorra hozta/hozza meg az újabbnál újabb szigorításokat a többi állam.

A Péterfy-kórház és több állami szerv hallgat

2021-ben miként lehetséges, hogy, olykor még az emberi méltósághoz való legalapvetőbb jogokat sem sikerül biztosítani a betegek, haldoklók és hozzátartozóik számára?

Félrevezető külügyminiszteri hergelés

Van annak némi pikantériája, hogy a máskor a nemzeti hatáskörök sérthetetlenségéért kardoskodó Orbán-kormány egyik tagja ezek átlépésére szólítja fel az uniós biztosokat.

Még itt:

Rezeda: Látogatás Szijjártó Facebook-oldalán

Cseh miniszter: Magyarország elszigetelődhet a V4-eken belül

Magyarországon és Lengyelországban megsértették a jogállamiságot – jelentette ki Mikuláš Bek, Csehország új Európa-ügyi minisztere a Hospodářské noviny című lapnak adott interjújában.

Az USA szankciókkal sújtja a boszniai szerbek vezetőjét

Az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló Milorad Dodikot büntetik.

Lemondják-e Orbán január végi szarajevói látogatását?

„Az biztos, hogy Oroszország mindenütt ott van, ahol bajt lehet kavarni.”

Hamarosan érkeznek az oroszok (is) Kazahsztánba

Tucatnyi tüntetőt lőttek le Almatiban. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ), egy amolyan posztszovjet Varsói Szerződés, melynek az egykori közép-ázsiai tagállamok a tagjai, biztosították a kazah vezetést, hogy készek „békefenntartókat küldeni”.

Most, hogy Nazarbajev kazahsztáni rezsimje összerogyni látszik, vajon ő is jön majd ide menekültnek? 

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A POLITIKAI MODELL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.06.

Nem világos, hogy Donald Trump miért éppen Orbán Viktort biztosította teljes támogatásáról, illetve hogy a gesztus milyen hatást gyakorol a magyar választásokra.

Huffington Post

Lassan éppen egy éve, hogy Trump megpróbálta megdönteni az amerikai demokráciát, ám a korábbi elnök éppen a közelgő évfordulót találta alkalmasnak arra, hogy áldását adja Orbán Viktorra, akit pedig Európa nagy része fenyegetésnek tekint a jogállammal szemben. Emberi jogi aktivisták és a demokrácia hívei széles körben elítélték, hogy a kormányfő megpróbálja kiterjeszteni uralmát az igazságszolgáltatásra, igyekszik elfojtani a szabad sajtót, olyan intézményeket támad, mint az egyetemek, megbélyegzi a migránsokat és a nemi kisebbségek tagjait.

A Human Rights Watch emlékeztet arra, hogy a magyar vezetés jóformán lehetetlenné tette a menedék elnyerését, beleüti az orrát a független média dolgába, szűkíti a tudomány és a kutatás szabadságát, aláássa a nők és az LMBT-közösség jogait. A Freedom House szerint az ország már csupán részben szabad, ami példátlan az unió soraiban. Olyan országokkal került ily módon egy kategóriába, mint Pakisztán és Albánia. Az EU jelenleg milliárdokat tart vissza, hogy rávegye Orbánt politikája mérséklésére.

Az viszont nem meglepetés, hogy Trump beállt mögé, mert már a majdnem 3 évvel ezelőtti találkozó során is kettejük hasonlatosságát méltatta. Ruth Ben-Ghiat, a New Yorki Egyetem történelem professzora, aki nemrégiben könyvet írt az erős emberekről, hozzáteszi, hogy a volt elnök ily módon egyúttal eléri, hogy továbbra is szerepeljen a hírekben és örömöt szerez a diktátor Putyinnak, akinek Orbán az üzletfele.

Továbbá újabb bizonyságát adja, hogy a Republikánus Párt a magyar választási autokráciát karolta fel modellként. Ez azonban nem jó hír az amerikai demokrácia számára – jegyezte meg.

Az azonban nem világos, hogy Trump miért éppen Orbánt biztosította teljes támogatásáról, illetve hogy a gesztus milyen hatást gyakorol a magyar választásokra, hiszen a politikus elvesztette a többséget a Kongresszus mindkét házában. De azt sem tudni, mi lesz a következménye a magyar politikában, ha két év múlva netán újra hatalomra kerül. Az előző elnök irodája egyébként nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump ki akar-e állni más, szintén választásokra készülő autokraták mellett is.

Daily Beast

Orbán Viktor az amerikai Köztársasági Párt kedvence, amikor a demokrácia meggyilkolásáról van szó, de nem az, akinek sokan gondolják. Az mindenesetre látszik, hogy a párt egy évvel a meghiúsult puccskísérlet után is lelkesen kitart a kisebbségi uralom mellett, ebben a tekintélyuralmi magyar miniszterelnök forgatókönyvét követi.

Magyarország, az EU mumusa, már nem számít normális jogállamnak. Hibrid rendszernek minősül a Fidesz egyévtizedes uralkodása után, merthogy ez idő alatt Orbán és az övéi módszeresen leszalámizták a demokratikus intézményeket, valamint a polgárjogokat. És ez a visszacsúszó demokrácia szolgál mintaként az amerikai jobboldalnak, amely a fehér keresztény kisebbség kezében akarja tartani a hatalmat. Egy európai kutató intézet a jogállam helyzete alapján ugyanolyan minősítést adott az USÁ-nak, mint Magyarországnak.

Trumphoz hasonlóan Orbán „csodálatos teljesítménye” is abban áll, hogy féktelen idegengyűlölettel, megszállott muzulmánellenességgel és antiszemita összeesküvés elméletekkel szerez politikai támogatást, miközben azt magyarázza be keresztény szavazóbázisának, hogy a barna bőrű bevándorlók ki akarják szorítani őket az országból. Átíratta a 8. osztályosok történelem könyvét, így a gyereket most azt tanulják, hogy bajok származhatnak, ha különféle kultúrák élnek együtt, és hogy a menekültek veszélyt jelentenek.

A miniszterelnök is előszeretettel támaszkodik a zsidóellenességre. Sorost azzal vádolja, hogy globalista puccsot irányít az ország ellen. A vicc az egészben csak az, hogy Orbán – akárcsak Trump – elitista, aki részben a magyar származású üzletember pénzéből Oxfordban tanult. Viszont neki sikerült megtartania a hatalmat, immár 2010 óta.

Politikai nézetei fontosabbak a Carlson-féle konzervatívok számára, minthogy meglássák, miként szűri össze a levet Kínával. A magyar etnonacionalista utópia azonban azzal jár, hogy repedezik a demokrácia. Az eltelt évtizedben tisztogatás ment végre az igazságszolgáltatásban, a távozók helyét a Fidesz hívei töltötték be. Sorozatosan támadások érték a liberális oktatási intézményeket, átírták a tankönyveket, megfojtották a sajtószabadságot, egyoldalúan módosították a választási törvényt, bőven áldoznak ugyanakkor a művészi és kulturális propagandára, civil szervezeteket számolnak fel, mivel azok veszélyt jelenthetnek a xenofób ideológiára, valamint uralomra.

De mintha mindez nagyon is ismerős volna a republikánusok háza tájáról. A párt számára Orbán az Északi vezérlő csillag. Az unió viszont a fejét fogja, hogy nem figyelt oda, amikor felemelkedett az idegengyűlölő és tekintélyelvű magyar vezető. Így a rezsim most már vírus módjára az egész földrészen veszélyezteti a liberális demokráciát.

Az amerikai intézmények tanulhatnak a kudarcból. Még van idejük. De a köztársaságiakat úgy kell venni, hogy azok egy félelmetes, autoriter kultuszt jelentenek és nem normális politikai pártot alkotnak. És addig nem nyugszanak, amíg nem juttatják hatalomra a maguk Orbán Viktorját, de az nem megy egyik pillanatról a másikra. A demokratáknak és a lakosság többségének kevesebb, mint egy éve maradt, hogy felismerje a bajt és reagáljon rá. Mert ha nem, akkor megtanulhatják szeretni a gulyáslevest.

Spiegel

Szuperpopulisták paktuma – így minősíti a kommentár, hogy a korábbi amerikai elnök igen meleg szavakkal méltatja a jobboldali-populista Orbán Viktort, aki egy világszerte elterjedt politikai típus modelljének számít, és előnyben van Trumppal szemben. Persze nem minden nap fordul elő, hogy a Fehér Ház korábbi gazdája jó kívánságaival küldi választási csatába egy 10 milliós ország vezetőjét. Sőt, valósággal áradozik róla.

El kell ismerni, hogy Trumpnak ez eseten igaza van, mert a maga fajtáját emeli pajzsra, akinek jó esélye van arra, hogy megtartsa hatalmát tavasszal. A jobboldali populizmus éllovasáról van szó, akit Lengyelországban ugyanúgy utánoznak, mint a Fülöp-szigeteken. Progagandája éppúgy sztárolja Le Pent, mint Salvinit. A demokráciát teljesen magára szabta, de úgy, hogy Trump azután csak vágyakozhat.

Továbbá, hiába tesz hitet az illiberális demokrácia mellett, 12 évig az európai elit része maradt. Sikerének négy oszlopa van: 1. a nacionalizmus, amit a magyarság vélt ellenségeivel szemben vet be 2. kőkemény hatalomgyakorlás, ami kiüresítette a demokráciát 3. szociáldemokrata elosztási politika 4. az EU milliárdos támogatásai

Első sikerét, jó 10 éve a nacionalizmusnak köszönhette. Később egyre inkább úgy tüntette fel magát, mint aki a külső veszély ellen védi az országot. Fő választási hazugsága az állítólagos Soros-terv. Védelmet ígér a szavazóknak a bevándorlók, az EU-bürokrácia, az LMBT-hatás ellen. De javára válik az osztogató szociálpolitika is. A cégeket állami megbízásokkal nyeri meg.

Mindenfajta lázadás ab ovo meghiúsítására átrajzolta a választási körzeteket. A kulcsposztokat haverokra bízta. A Fideszben nincs belső vita, csak a vezér parancsa számít. Emellett ellenőrzése alatt tartja a sajtó javát.

Az Európai Néppárt jó 10 éven át tétlenül nézte az üzelmeit, ideértve, hogy Brüsszelben a dicséreteivel áltatta az uniót, odahaza viszont olyan szörnyetegként szapulta, amely túlkapást túlkapás után követ el. De a Bizottság most már visszatartja a milliárdokat a koronaalapból.

A magyar ellenzék rég felfogta az orbáni uralom lényegét és összeállt. Az alaptétel: Magyarország immár nem demokrácia.

EUobserver

Ez az év is mozgalmas lesz a demokrácia szempontjából, mert azt mindenhonnan támadások érik: mind jogállamokban, mind tekintélyuralmi rendszerekben – írja Michael Meyer-Resende, a Berlinben működő nemzetközi civil szervezet, a Democracy Reporting International ügyvezető igazgatója. Úgy látja, hogy sok helyen a választás valójában népszavazás lesz a demokráciáról, de jó esély van például Magyarországon, hogy hívei előretörjenek az elterpeszkedő autoriter erőkkel szemben.

Hogy meglepetésre Márki-Zay lett az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, az felborította a Fidesz kampánytaktikáját. Merthogy ily módon nehezebb az ellenzéket a kulturkampf logikájával bekeríteni, olyan kérdésekre összpontosítva, mint a gender, a vallás, illetve nem egyszerű elterelni a figyelmet a párt leginkább sebezhető pontjáról, az önkényuralom által védelmezett korrupcióról.

De fel van adva a lecke az ellenzéknek is. A kormánypárt fél a vereségtől, ezért körbebástyázta magát törvények és foglyul ejtett intézmények sűrű hálójával, így nem lehetséges a tisztességes választás. Ha azonban nem lehet biztosra venni a voksolás eredményét, óriási válság robbanhat ki az EU kellős közepén. De ha nyer is az egyesült hat párt, akkor is nagyon nehezen tudja csak megváltoztatni az irányvonalat, mivel a kulcspozíciók tele vannak a jelenlegi hatalom által kinevezett emberekkel, akiknek az a feladatuk, hogy meggátolják a többségi akarat végrehajtását.

Guardian

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy bár már egy évvel vagyunk túl a Trump által felheccelt csőcselék támadásán, a veszély egyáltalán nem múlt el, sőt, mind nagyobb fenyegetés éri a demokráciát. A republikánusok egyre fokozzák a nyomást a szavazati jogok és alapvető intézmények ellen. Ezért a válasz igencsak sürgető.

A lázadók egy részét már leültették, de idáig még senkit sem fogtak perbe azok közül, akik bátorították, illetve uszították őket. Trump újra itt van, valóságos kultuszt alakított ki a pártban maga körül. Szövetségeseivel együtt nagy terveket forral, azaz január 6. nem a vég, hanem a kezdet volt.

Egyes szakértők már arról beszélnek, hogy Amerika magyar módra versengő tekintélyelvűségbe csúszik, tehát megmaradnak a választás díszletei, de a feltételeket úgy megfirkálják, hogy a demokraták nem tudnak nyerni.

A lakosság nagy részének megszakadt a kapcsolata a politikai valósággal és eszményekkel. Azt hiszi, hogy két éve elcsalták a választást, és hogy az erőszak elfogadható reakció. „Alternatív tények” uralták el a közvéleményt. Már rég beálltak a sorba azok a köztársaságpártiak, akik január 6. után még igyekeztek megfékezni Trumpot. Azon vannak, hogy elhallgattassák az igazságot, közben sok-sok államban halad előre a választói jog korlátozása. A republikánusok átveszik a voksok összeszámlálásának jogát független aktivistáktól.

A jövőben több politikai erőszakra kell felkészülni, mert a republikánus elit segít azt legalizálni. Vértelenül is végbemehet az amerikai demokrácia lebontása: csendesebb, kifinomultabb, cinikusabb formában, de ettől még pusztító lesz a folyamat.

AP

Az Egyesült Államok újabb szankciókat hozott a boszniai szerbek vezetője ellen, mert úgy ítéli meg, hogy Dodik korrupt, nagy vagyont halmozott fel sikkasztásból és kenőpénzekből, saját üzletfeleinek juttat zsíros kormányzati megrendeléseket, továbbá szakadár törekvéseivel az egész térséget, illetve a Daytoni békemegállapodást is veszélyezteti. A washingtoni Pénzügyminisztérium döntése értelmében most befagyasztják a tengerentúlon lévő számláit, elidegenítési tilalmat rendelnek el ottani ingatlanaira.

A politikus azonban azt állítja, hogy az intézkedés célt tévesztett, mert neki semmiféle üzleti érdekeltsége sincs Amerikában. Ezen felül, hogy a tengerentúli döntés csak még közelebb viszi a szerbeket igazi barátaikhoz, az oroszokhoz és a kínaiakhoz. Tagadta, hogy amit csinál, az háborúval fenyeget. Szerinte a Biden-kormányzat hatalmas hazugságokat terjeszt róla. A jelentés megjegyzi, hogy Dodik a Republika Srpska leválását szorgalmazza, Oroszország és Szerbia csendes támogatásával.

Ugyanakkor az ENSZ boszniai főmegbízottja azt közölte, hogy az amerikai bejelentés logikus válasz, miután a szerb kisebbség vezére egyáltalán nem felelős vezető módjára cselekszik, amit csinál az közveszélyes és csak rombol. Továbbá hogy egy sor kényelmetlen kérdésre még válaszolnia kell. Idekapcsolódik, hogy az USA szintén korrupció gyanújával kitiltott a területéről két másik boszniai politikust.

ITT OLVASHATÓ