2022. január 3., hétfő

WITTINGHOFF: NINCS MÉG EGY UNIÓS ORSZÁG, AHOL A JÁRVÁNY IDEJÉN ELVONTAK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL (1. RÉS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.01.03.


Budaörs polgármestere szerint a 2021-es esztendőt továbbra is két döntő tényező határozta meg: a Covid-járvány és az önkormányzatokat érintő brutális kormányzati megszorítások. Ennek ellenére, Budaörs sikeres, polgármesterén, Wittinghoff Tamáson pedig évtizedek óta nem találnak fogást – igény pedig lenne rá, kormányoldalról. Erről is beszélgettünk a tavaly az önkormányzatok tevékenységét illető legrangosabb elismeréssel kitüntetett városvezetővel.


A Polgármesteri Ezüstlánc-díj a Magyar Önkormányzatok Szövetségének legrangosabb kitüntetése, azoknak a polgármestereknek az elismerésére, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, életpályájukat az önkormányzatok ügyének szentelték – írták a kitüntetés átadásakor a budaörsi honlapon. Így talán az egyik legilletékesebb városvezetőtől kérdezzük: miként zárták az idei évet az önkormányzatok s miként kellene, hogy nyissák a következőt?

– Nyilván ahány önkormányzat, annyiféle. Azok az önkormányzatok, amelyek az év vége előtt ismét – ahogy mondani szokás – megkapták a „csokipénzt”, azaz pártpolitikai alapon hozzájutottak a fejlesztéseikhez szükséges kompenzációhoz és véletlenül mind kormánypárti vezetésűek. Ott valószínűleg nem adódtak komoly problémák az évzárásnál. Ettől függetlenül valószínű, hogy a járványhelyzet minden önkormányzatnál komoly gondokat okozott. Nemcsak azért, mert rengeteg többletfeladatot is jelentett akár az idegenforgalom, akár egyéb bevételek kiesése, vagy a helyi iparűzési adó felezése miatt. Mindezek sok helyen okoznak problémát. Budaörsöt ez annyiban érintette, hogy át kellett ütemeznünk a betervezett fejlesztéseket, ami nem örömteli...

„ITT NINCS OKOD LÁZADNI” – MINDEN GYEREKRE RÁFÉRNE EGY OLYAN ISKOLA, AHOVÁ MOST A KUDARCRA ÍTÉLT FIATALOK JÁRNAK

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.01.03.


A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.

Budapest belvárosának kellős közepén, az Irányi utcában székelő Belvárosi Tanodába olyan diákok járnak, akik korábban egy vagy több középiskolában valamilyen módon kudarcot vallottak. Ha elmúltak 16 évesek, személyesen jelentkezhetnek a tanodába, és ha felveszik őket, kapnak egy második esélyt arra, hogy leérettségizzenek. Nem véletlen, hogy a tanodát második esély iskolának hívják, hiszen ide kifejezetten azokat a gyerekeket veszik fel, akikről érzik, hogy máshol már nem kellenek. Egy másik iskolában, a miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban, amit épp a Belvárosi Tanoda egyik volt diákja alapított, az első esélyt sem kapó, szegregált iskolákban eleve kudarcra ítélt, mélyszegénységből jövő roma fiatalok kapnak lehetőséget arra, hogy megszerezzék az érettségit. A két iskolában az a közös, hogy elérik azt, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül, főleg az átlagostól eltérő tanulók esetében: ezekben az intézményekben a sokféle okból kudarcra ítélt diákok jellemzően megszerzik az érettségit, ráadásul úgy, hogy végig támogató, szeretetteljes hangulat veszi körül őket.

De hogy lehet az, hogy egy ingyenes, magánalapítású középiskola képes elvégezni azt a küldetést, amibe az állami intézményeknek gyakran beletörik a bicskájuk?
...

TÓTH ZOLTÁN: AZ ÉLENJÁRÓ PÁRTBAN ELŐVETTÉK A TELEFONKÖNYVET, ÉS KIMÁSOLTÁK A NEVEKET 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.03.


Tóth Zoltán: választási csalások voltak, vannak, lesznek, a mértékük a kérdés 1. rész

Míg a választási csalásokról szóló cikk első részében azok fajtáját és történetét ismerhették meg, most Tóth Zoltán választási szakértővel arról beszélgettünk, mi történt ezen a téren 1990 óta. Például miért változtatta meg a Fidesz a 2012-ben elfogadott választási törvényt már 300-szor, és, hogy az ellenzéknek győznie kell ahhoz, hogy a „lejt a pálya” választási törvényét meg tudja változtatni



A választási csalások területén milyen változást hozott 1990?

Az 1990-es választásokon egyetlen óriási visszaélés történt. A Nemzeti Kerekasztalon az eredeti szakmai törvényjavaslatban az szerepelt, hogy az úgynevezett jelöltállító szelvényekre rá kell írni mindenkinek a személyi számát, hogy a leadott jelöltajánló szelvények hamisítatlanságát ellenőrizni lehessen. Főleg az SZDSZ közbenjárásával, azonban ezt kiszavazták a törvényből. Ebből az következett, hogy a jelölőszelvényre azt kellett ráírni: mi a jelöltnek a neve, mi a pártja, és egy saját kezű aláírás kellett. Ezért mindegyik élenjáró párt elővette a telefonkönyvet, és kimásolták belőle a neveket, ráírták amiket még kellett, és mivel nem volt mit ellenőrizni, természetesen mindenki villámgyorsan összegyűjtötte a szükséges 750 ajánlószelvényt. Nem jogilag csaltak, mert eleget tettek a törvénynek. Az pedig nem mondta ki, hogy nem szabad kimásolni az adatokat a telefonkönyvből.

A választási csalások is fejlődtek?

Utána egyre korszerűbb választási csalási módszerek jöttek. Ilyen volt például a láncszavazás feltalálása. Ezt először a Fidesz alkalmazta, Hódmezővásárhelyen. Egy azzal megbízott választópolgár bement a fülkébe szavazni, de a választólapját nem dobta be az urnába, hanem kitöltetlenül kivitte, és akkor kapott érte pénzt a Fidesznél. Ott az üres választólapot kitöltötték, és már úgy kellett bevinnie egy másik embernek a szavazókörbe. Ott a kitöltött lapot bedobta az urnába, de az üreset – amit ő kapott – megint elvitte magával. Ez egy politikai újítás volt, hogy íme, így is lehet választást csalni. Ezután következett a „ha közmunkás vagy, fényképezd le a szavazólapodat, mutasd be, és akkor meghosszabbítjuk a szerződésedet” korszak. Nagyon furmányos a választási csalások rendszere...

MEGGAZDAGODHAT AZ IDÉN? TESZTELJE! - EGYSZER NEM LESZ ELÉG A POLITIKAI KAPCSOLAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2022.01.03.


Több elemzés is született arról, hogy ma Magyarországon a gazdagodás szinte egyetlen módját a jó politikai kapcsolat jelenti. Kérdés, mi lesz, ha valóban megnyeri a választásokat az ellenzék. Tesztünkből is kiderül, hogy ha esetleg nem kényúri kegy lenne a magyarországi gazdagodás, akkor sem sokan szállhatnának ringbe a leggazdagabbak közé kerülésért.


A leggazdagabb magyarokról nemrég megjelent lista készítői szerint a nagyon tehetőseket soha nem mozgatta meg ennyire a politika, mint most. Mint leírták: az elmúlt három év egyértelműen Mészáros felemelkedésének története volt. Az ebben a körben az első számú szakértőnek számító Blochamps Capital legújabb elemzésében azt állapította meg, hogy 2021-ben kiemelkedően jó évet zártak a tehetősek Magyarországon, a harmadik negyedévre vonatkozó adatok szerint ugyanis összvagyonuk egy év leforgása alatt 17 százalékkal 7 ezer milliárd forint fölé nőtt.

A Forbes legújabb listáján rekordmennyiségű százmilliárdos szerepel. A Blochamps viszont úgy látja, hogy miközben a vagyonok markánsan gyarapodtak, a vagyonosok száma nem nőtt érdemben: az élő ügyfélszámlák száma mindössze 4 százalékkal, 44,8 ezerről 46,7 ezerre bővült 2021 őszére, ami nagyságrendileg a 2014-es év végi adatnak felel meg. Ráadásul ez a számlamennyiség a gyakorlatban mindössze 22-25 ezer ügyfelet takar. Megjegyezték, hogy a magyar piac nemzetközi összevetésben is kiemelkedő teljesítményt produkált. Extra gyarapodásnak azonban elsősorban a 300 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők örülhettek...

ELŐRE? HÁTRA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BAUER TAMÁS
2021.12.22.


Országszerte kikerültek a plakáthelyekre a Fidesz új kampányplakátjai. A szokásos kék háttér előtt, melyen azért észrevehető a Lánchíd sziluettje, három szóból álló tőmondatot olvashatunk: „Magyarország előre megy.” Igazán egyszerű, egyértelműen pozitív üzenet, annak érzékeltetésére, hogy az országban – ahogy a közvélemény-kutatók rendszeresen rákérdeznek – jó irányban mennek a dolgok. Hogy a dolog még nyilvánvalóbb legyen, a plakát bal alsó sarkában pirossal az üzenet másik fele: „Nem hátra.” Vagyis: nem szabad visszatérni az előremenetelt megelőző közelmúltba, a baloldali, ha tetszik, gyurcsányi kormányzásra. Előre csakis a Fidesz, az Orbán-kormány viheti az országot.

Igen? Előreviszi? Biztosan? Előrevisz Orbán kormányzása?

Ma a Fidesz újra sokat beszél a rezsicsökkentésről, arról a politikai üzenetről és politikai intézkedésről, amellyel a 2014-es választáson sikerült Orbánnak újabb kétharmados győzelmet elérnie. Ma azt is hozzáteszik, hogy míg Nyugat-Európa súlyos energiaválsággal küzd, a magyar fogyasztókat ez, hála a rezsicsökkentésnek, vagyis a központilag diktált közműdíjaknak, nem érinti. Vajon a rezsicsökkentés előrevitt? Aki vissza tud emlékezni az immár fél évszázaddal ezelőtti időkre, az pontosan tudja: az 1973. októberi arab–izraeli háborút követő világpiaci olajárrobbanást követően jelentette ki az akkori magyar vezetés: ez bennünket nem érint, megállítjuk az árak emelkedését a határon. Ugyanez volt a helyzet a többi akkori szocialista országban. A nyugati világban, ahol a piaci viszonyokhoz igazodva emelkedtek az árak, a gazdaság gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, csökkent az energiaigényes termelés részaránya, s vele a gazdaság fajlagos energiafelhasználása. Az egykori KGST- tagországokban nem ez történt, az energiafelhasználás és vele az energiaigényes ipari termelés tovább növekedett, egészen addig, amíg ez a növekedés beleütközött a Szovjetunió szállítóképességének korlátjába, s másfél évtized elteltével, a nyolcvanas évek végére az egész KGST-kapcsolatrendszer és vele maga a szocialista tervgazdaság összeomlott. A rugalmas piacgazdaságra épülő nyugati világgazdaság viszont, túljutva az olajválság sokkján, újra dinamikusan növekedett, s eldőlt az, amit a megelőző évtizedekben „a két rendszer versenyének” neveztek. A versenyt az a rendszer veszítette el, ahol azt gondolták a hatalmat gyakorlók, hogy az árak emelkedése megállítható a határon. Ebből a példából is látható, hogy Orbán kormányzása nem előrevisz, hanem fél évszázaddal hátra...

AZ INFLÁCIÓ 2/3-ÁÉRT A KORMÁNY ÉS A JEGYBANK FELEL - SURÁNYI GYÖRGY A KLUBRÁDIÓBAN (2022.01.03.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.01.03.


A 2022. január 3-i Reggeli személyben Surányi György egykori jegybankelnökkel beszélgetett Szénási Sándor a magyar gazdaság helyzetéről.

ÚJRA ITT A CSATATÉR A MÁRKI-ZAY–LÁZÁR RANGADÓVAL, SIMONKA HAGYATÉKÁVAL, FIDESZES NAGYÁGYÚKKAL ÉS „AZ ÖRDÖG ÜGYVÉDJE”–ÜGY VÁDLOTTJÁVAL

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2022.01.03.


Újraindul a 24.hu választási sorozata, áprilisig hat egyéni választókerületet térképezünk fel.


Sorsdöntő választás következik – hangzik el négyévente, és a politikusok maguk is hajlamosak az egekbe emelni tétet. Szűk négy évvel ezelőtt, frissen megválasztott hódmezővásárhelyi polgármesterként, Márki-Zay Péter például arról beszélt lapunknak, hogy Trianonhoz fogható következményei lennének a Fidesz újabb győzelmének. Az időközi választáson elért sikerével 2018 februárjában hirtelen országos ismertséget szerző Márki-Zay azóta még nagyobb meglepést okozott: az előválasztás megnyerésével pártháttér nélkül az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett. De nem adta fel városát sem: vásárhelyi polgármesterként vezeti az országos kampányt, helyben pedig a tavaszi parlamenti választás talán legkiélezettebb összecsapására készül a volt kancelláriaminiszter, Lázár János ellen. Aligha kell magyarázni, hogy a harmadszor elrajtoló Csatatér-sorozatunknak miért ez a választókerület lesz az egyik helyszíne.

A felfokozott várakozás persze érthető: a választás lényege, hogy a sorsunkról döntünk, az adott szisztéma szabályai szerint. Ezeket pedig a Fidesz úgy alakította, hogy a listás szavazatok 45, majd 49 százalékával szerzett kétharmados parlamenti többséget nyolc, illetve négy évvel ezelőtt. E két kudarc és a 2019. őszi önkormányzati választás viszonylagos sikere kellett ahhoz, hogy az ellenzék ezúttal teljes egységben vegye fel a harcot a mostanra az utolsó szögig kiépült NER-rel, ez pedig még akkor is nagyon kiélezett kampányt ígér, ha a közvélemény-kutatások igencsak széttartó eredményt jeleznek előre három hónappal a választás előtt.

Mi pedig áprilisig ismét egyéni választókerületek történéseit nyomon követve készülünk a voksolásra, így mutatva be a helyi és az országos problémákat, az ott élőket, a jelölteket és mondanivalójukat, a kampány főbb témáit és eseményeit. Ezúttal is olyan körzeteket kerestünk, amelyekben eldőlhet a választás, és amelyek együtt teljes képet adnak a választási kampányról, sőt egész Magyarországról.

Van köztük budapesti, két dunántúli és három kelet-magyarországi, olyan, amelynek megyeszékhely a központja, és olyan, amelyiknek megyei jogú város, de olyan is, amelyiknek a legnépesebb településén is 20 ezernél kevesebben laknak. Akadnak olyanok, ahol nagyágyúkat vet be a Fidesz, és olyan is, ahol alig három hónappal a voksolás előtt még a jelöltjét sem nevezte meg a kormányoldal, míg az ellenzéki térfélen lesz dolgunk jobbikos, szocialista, DK-s és momentumos kihívóval is.

Törekedtünk arra, hogy olyan körzeteket válasszunk, ahol a jelöltek személye is érdekes...

MINDEN ELVESZETT? - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS A BONYOLULT DOLGOKBAN (2021.12.30.)

KLUBRÁDIÓ / BONYOLULT DOLGOK
Riporterek: BÁLINT JUDIT, KORPÁS KRISZTA
2022.01.03.


"Már több mint húsz év eltelt ebből az évszázadból, és nem alkottunk semmit" - írja TGM a Mércén megjelent decemberi cikkében..
A Bonyolult dolgok 2021-es záróadásában Bálint Judit és Korpás Krisztina vendége Tamás Gáspár Miklós filozófus volt,
"Ez egy sötét korszak és nagyon sajnálom magunkat, hogy belekeveredtünk."
Az idézett cikk itt olvasható: https://merce.hu/2021/12/25/tgm-ket-e...

ÖT FONTOS POLITIKAI KÉRDÉS, AMELY MEGHATÁROZZA 2022-T

TELEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2022.


Meddig és milyen marad a Covid-helyzet? És a gazdasági helyzet mekkora osztogatást tesz lehetővé, milyen hatása lesz a felpörgő inflációnak? Mennyire lesz hatékony az ellenzéki egység? Orbán Viktor marad a miniszterelnök? Összeszedtük a szokásos öt pontban azokat a kérdéseket, amelyek várhatóan meghatározzák a belpolitikát 2022-ben.


Érdemes politikai szempontból úgy visszatekinteni 2021-re, hogy melyek azok a történések, események, politikai változások, amelyeknek hosszabb távra is kihatásuk van. Például alapvetően befolyásolják a 2022-es parlamenti választások végkimenetelét.

A következőkben olyan történéseket idézünk fel, amelyekről már most látható, hogy változást hoztak a belpolitikai életbe, és az ezekre adott válaszok alapvetően befolyásolják a 2022-es belpolitikát...


A MAGYAR JOGÁLLAMISÁG SZEREPEL A SOROS FRANCIA UNIÓS ELNÖKSÉG NAPIRENDJÉN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.03.


Január 1-től Franciaország vette át az EU soros elnökségét, ami kapóra jön Emmanuel Macronnak, hiszen tavasszal Franciaországban választások lesznek. Orbán még segítheti is a francia elnök kampányát. Orbán pedig Moszkvába készül.


A tervek szerint március 10-11-én EU-csúcs lesz, ahol a főbb témák: migráció, munkahelyteremtés, gazdasági újra indítása, a banki és tőkepiaci koncentráció, és a jogállamiság megsértésnek szankcionálása is, azaz az Orbán-kormányon csattanhat az ostor. Emmanuel Macron ezen kívül létre akar hozni egy Európai Egyetemet, történelmi kutatóközponttal, az Erasmus programot is bővíteni akarja, és felkarolja a minimumbér bevezetését – írja a Sparkchronicles.

A France 24 külön is megemlíti Orbán Viktort, akiről azt feltételezi, hogy Emmanule Macront akár segítheti is az újraválasztási kampányában, úgy is, hogy a nemrég Budapesten járt elnök politikai ellenfelének nevezte Orbánt.

Egy magyar üzleti delegáció 28 tagja érkezik Sri Lankába január 12-én, hogy feltérképezze a befektetési és üzleti lehetőségeket – írta a helyi Daily Mirror. A két ország külügyminiszterei lesznek az esemény főelőadói, és a lap szerint mezőgazdasági és környezetvédelmi illetve az egészségügyi szektorban várhatóak megállapodások. Akit érdekel, csak jeleznénk, még mindig lehet jelentkezni az üzleti fórumra, legalábbis a Srí Lanka-i kereskedelmi kamara mindenki számára meghirdette nyilvánosan is a rendezvényt.

Hogy mi Magyarország véleménye a Joe Biden és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetéséről? – erről több orosz újság is beszámolt: a Lenta, a Russia Today és a Ria Novosztyi orosz hírügynökség Szijjártó Péter nyilatkozatát idézte, aki szerint Magyarország érdekelt a két elnök közti párbeszéd folytatásában, mert ez nemcsak azzal biztat, hogy rendeződik vagy javul a két ország kapcsolata, de Európa biztonságára nézve és alapvető fontosságú. A magyar külügyminiszter szerint hazánk érdekelt abban, hogy a két ország közt kialakult feszültség mérséklődjön, amennyire csak lehet.

A másik téma, amivel bekerült hazánk az orosz sajtóba: Orbán Viktor találkozni akar Vlagyimir Putyinnal – adta hírül többek között a TASZSZ orosz hírügynökség, szintén Szijjártó Péterre való hivatkozással. Három témára koncentrálnak majd: Paks 2, az orosz vakcina magyarországi gyártásának állása illetve az űrkutatás terén való együttműködés.

A US News and World Report szerint amikor az új holland kormány január 10-én hivatalba lép, Mark Rutte épp olyan hosszú ideje lesz kormánya élén, mint Orbán Viktor, így ők ketten lesznek a toplista csúcsán, már ami az Európai Unió országainak regnáló vezetőire vonatkozik.

A Solaris Bus & Coach és Skoda Electric konzorcium 48 elektromos trolibuszra kapott megrendelést Budapesttől. Ugyan még 2014-ben kezdődött a rendelések sorozata, az azóta eltelt időszakban a mostanival együtt 108-ra nőtt a megrendelések száma. A légkondicionált Urbino modelleket az Electrive információi szerint ősszel fogják leszállítani. Ennek kapcsán a Solaris igazgatótanácsa dicsérte Budapestet, miszerint fővárosunk kiváló példája annak, hogyan kell a nagyvárosoknak védeniük a környezetet és a lakosság egészségét.

680 EZER EMBERT VÁRNAK A MÁRCIUSI BÉKEMENETRE – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.03.


Október 23. (340 ezer) szor kettő


Az egy húzós nap lesz. Főleg a buszsofőrök számára.


A Hit Gyülekezetének lapjában hozták le a kínai elnök újévi köszöntőjét

A Magyar Hang már márciusban megírta, hogy az egyébként hangosan kommunistázó Hetek lett a kínai propaganda egyik hazai szócsöve.

2022: így változik az élet mától Magyarországon

A szakmai szervezetek akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek majd az iskolai ebédárak, amit a szülőknek kell kifizetniük, ha az önkormányzat a teljes áremelkedés költségét átterheli rájuk. (Evett valaki mostanában menzán? Minden nap tudta azonosítani, mit is eszik?)

A pénzügyminiszter tendenciózusan elhallgatja kampányüzenetében a kormánynak kellemetlen tényeket

A kampányba december végén beszállt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki a Facebook-oldalán „Beszéljenek a számok” címmel enyhén szólva is félrevezető és erősen kozmetikázott táblázatban igyekszik bizonyítani, hogy 2010 után tejjel-mézzel folyó Kánaánba érkezett az ország, ami Orbán Viktornak és csapatának köszönhető.

Demeter Szilárd a kulturális színtéren

Építkezés helyett területfoglalás.

Elpazarolt pénzek, mini tömeghadsereg

A Fidesz-kormány 10 év alatt 3500 milliárd forintot szán a honvédségre és a hadiiparra.

Rádiókat vásárolt fel Milkovics Pál és Schabi Michaeli cége

Két budapesti rádió felvásárlásával folytatja a médiapiaci terjeszkedést a 168 Órát, a Pesti Hírlapot, az ELLE és az Elle Decoration című magazinokat és a Neokohn zsidó hírportált tulajdonló, valamint a Klubrádióban is kisebbségi részesedéssel bíró, Milkovics Pál és Shabi Michaeli izraeli grúz üzletember tulajdonában lévő Michaeli, Schwartz & Brit Media.

Ipari parkos ingatlanbizniszbe kezdtek Mészárosék

A Nemzet Gázszerelőjének cégei ismét jókor lehetnek jó helyen.

Mészáros Lőrinc vejének is lett egy focicsapata

A Szombathelyi Haladás többségi tulajdona Homlok Zsolthoz került.

Elkészült a vádirat, bírósági tárgyalás nem lesz

Az elmúlt 500 év történelmét interpretálhatjuk úgy, hogy az országok egy maroknyi csoportja előbb nyíltan, majd burkoltan fosztogatta a Föld bolygó többi országát, és a klímaváltozás újabb módja annak, hogy ezt folytassák – véli George Monbiot, a Guardian publicistája.

Bagi és Nacsa feltalálták a humormentes kabarét

A politikai humor – lassan mondjuk, hátha Bagi-Nacsa is megérti –, mindig ellenzéki. Arról szól, hogy kigúnyolja a hatalmasokat, butaságaikat, kisszerűségeket, adott esetben az aljasságot, a gazemberséget.


SZABAD SZEMMEL: MACRONNAK ÁPRILISIG VAN IDEJE MEGÜTKÖZNI ORBÁNNAL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.03.


Nem sok jele van annak, hogy az év első felében - a francia uniós elnökség idején - enyhülne a jogállami vita Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ugyanakkor Emmanuel Macron eredménykényszerben van, az elnökválasztás ugyanis bezavarhat a konfliktusba.

Guardian

A kulcsfontosságú magyar választásokon egy jobboldali kívülálló a baloldal segítségével igyekszik megverni Orbán Viktort. Az összefogás megzavarta a Fideszt, mert eredetileg annak eszébe sem jutott, hogy Márki-Zay Péter lehet a kihívó. László Róbert, a Political Capitaltól úgy gondolja, hogy az ellenzéknek most először komoly esélye van nyerni. Az illiberális demokrácia 11 éve azt eredményezte, hogy a Freedom House szerint Magyarország már csupán részben szabad, ami egyedülálló az unión belül.

A szakértő szerint a közös miniszterelnök egyik nagy-nagy előnye, hogy nem lehet a baloldal, vagy Gyurcsány bábjának beállítani. Úgy hogy meg is zavarodott a fideszes propaganda gépezet. Hiszen MZP nem a liberális értelmiség sarja, sokkal inkább látszik a kormánypárt szavazójának. El is ismeri, hogy annak idején valóban Orbánra voksolt, ám kiábrándította a populizmus, a nyugati értékek elárulása, a korrupció. Vagyis a miniszterelnök változott meg, nem ő. De a másik oldal most már amerikai kémnek, CIA-ügynöknek, Gyurcsány marionettjének nevezi.

Egyik tanácsadója, Kész Zoltán korábbi képviselő tipikusnak nevezi a lejárató kampányt. Hegedűs Dániel a Német Marschall Alapítványtól ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Márki-Zay felbukkanása még nem dobta meg az ellenzék népszerűségét. A küzdelem szorosnak ígérkezik, ami a hat párt szemszögéből azért gond, mert nem egyenlőek a feltételek és legalább 3-5 %-kal kellene nyerniük ahhoz, hogy többségük legyen. Ráadásul a verseny már most is mocskos.

Az elemző azt is problémásnak látja, hogy az ellenzéki rivális sokszor hasonló hangot üt meg, mint a Fidesz, így azonban nehéz lesz megnyernie a párt kiábrándult szavazóit. Kész Zoltán viszont azt mondja, hogy a szövetség megőrzi egységét, mert nincs is más választása. Minden párt pontosan érti, hogy ha szétválnak, azzal egész Magyarország veszít.

Süddeutsche Zeitung

Nem sok jele van annak, hogy az év első felében - a francia uniós elnökség idején - enyhülne a jogállami vita Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Sőt, Orbán Viktor belevághat egy újabb EU-ellenes hadjáratba, hiszen jönnek a választások. Varsóban pedig nemzeti-konzervatív miniszterek már azzal fenyegetőztek, hogy megbénítják a szervezet működését, ha Varsó nem kapja meg a koronaalapból előirányzott támogatást. Macron a múlt hónapban azt közölte, hogy semmiféle engedmény nem jöhet szóba az olyan értékek kapcsán, mint a sajtószabadság és a jogállamiság. Nagyon úgy néz ki, hogy bizonyítania kell, mennyire gondolta komolyan a kijelentést.

Mindenesetre iparkodnia kell, mert áprilisban esedékes a francia államfőválasztás első fordulója, és így már egy hónappal korábban leáll a soros elnöki gépezet. Tehát addig kell valamilyen eredményt felmutatnia. Ugyanakkor Brüsszelben sokan fellélegeztek, hogy Szlovénia mandátuma az év végén lejárt az uniós ügyek intézésében, mert hat hónapon át rettegni kellett, hogy Jansa mikor tesz közzé valamilyen felháborodást kiváltó bejegyzést a twitteren.

Handelsblatt

Macron Európa-politikáját stratégaként az EU-ügyek államtitkára találja ki, márpedig ő keményen kiáll az olyan kormányok ellen, amelyek megkérdőjelezik a közös alapértékeket. Így főként Magyarországgal és Lengyelországgal van baja. Baune személyes okokból különleges figyelmet szentel azután a nemi kisebbségek jogainak, merthogy ő maga is meleg. Amikor csaknem egy éve ellátogatott Varsóba, fel akart keresni egy várost, amely önmagát LMBT-mentes övezetnek nyilvánította. A különprogram a végén elmaradt, mert a politikus szerint a vendéglátók nyomást gyakoroltak rá.

Alapvető számára a német-francia-tengely, de meggyőzte az elnököt arról, hogy oda kell figyelni a kisebb tagállamokra, illetve Közép- és Kelet-Európára. Ő készíti elő az államfő javaslatait Brüsszelben és egész hálózatot épített ki a fővárosokban.

FT

Fő a lengyel kormány feje, mert az infláció már a 8 %-hoz közelít, amire két évtizede nem volt példa, a szint Európán belül csak három államban magasabb, márpedig ez a párt újjáválasztási terveit fenyegeti. Ráadásul ez évtől drágul az áram, több mint 20 %-kal, a gázért pedig jó 50 %-kal kell többet fizetni. Ily módon az áremelkedés komoly politikai probléma, miközben a hatalmat odahaza és külföldön is éles bírálatok érik a demokrácia visszaszorítása miatt.

A PiS idáig nagyrészt azzal tudta megőrizni népszerűségét, hogy képes volt enyhíteni sok nehézsorsú lengyel anyagi helyzetén. Ám most már a vállalatok is aggódnak, főleg, ha az infláció a 10 % fölé emelkedik. A PiS arra hivatkozik, hogy a gond kívülről szivárog be, mert megugrott az energiahordozók ára, illetve a járvány miatt megszakadt egy sor szállítási lánc. Ám elemzők szerint az érvelés csupán részben állja meg a helyét.

Hiszen az áramtermelés javát egyre öregebb szénerőművek adják, így az ország különösen megérzi, hogy mind drágábbak a széndioxid kibocsátási kvóták. Továbbá a vezetés akkor is lazán hagyta a gyeplőt, amikor már meg kellett volna húznia. A munkaerőhiány pedig nyomja fel a béreket, ami szintén gerjeszti az árnövekedést.

A Polityka Insight egyik közgazdásza úgy látja: most kell megfizetni a hatalom hibáiért és környezetbarát energiát szolgáló beruházások elmaradásáért. A pénzügyminiszter ezzel szemben azt állítja, hogy oda kell figyelni az inflációra, de pánikra semmi ok. Ám a járvány miatt szakértők kétlik, hogy az áremelkedés szintje egyhamar visszatér a jegybank által megcélzott 2,5 %-os plafon alá. Jövőre pl. 7 %-kal számolnak.

New York Times

Bosznia jelenleg olyan, mint egy lőporraktár, ahová a szerb kisebbség vezetője az elszakadás belengetésével éppen most készül égő gyufát bedobni. A soknemzetiségű országban a balkáni háborúk óta nem volt ekkora válság és a lakosság jelentős része attól tart, hogy felbomlik a közös állam. Az elnöki triumvirátus bosnyák tagja úgy fogalmaz, hogy az esetleges szétválás minden lesz, csak nem békés.

Az USA és az EU kétségbeesetten igyekszik megakadályozni, hogy elszabaduljon a viszály, illetve olyan állapotok keletkezzenek, amelyeket Oroszország a maga javára aknázhat ki. A Daytoni Egyezmény alapján megalkotott politikai rendszer azonban nemigen működik, a központi kormányzat gyenge. Dodik provokációja láttán a németek és a britek szankciókat fontolgatnak, az autoriter Orbán Viktor viszont éppen most ajánlott fel támogatást a szerb politikusnak. Továbbá vétót helyezett kilátásba büntető intézkedések esetére.

Szerbiának ugyanakkor a jelek szerint ezúttal nincs kedve Dodik mellé állni. Hogy az oroszok mennyire segítik, az egyelőre nem világos. De az biztos, hogy örülnek a zűrzavarnak. A kérdés ezek után az, hogy a szerb vezető komolyan gondolja-e a fenyegetést, vagy csupán további híveket igyekszik szerezni az októberi választások előtt. Az ENSZ helyi megbízottja szerint a politikus maga sincs tisztában van azzal, hogy mindez hová vezet, de az út veszélyes.

Úgy tudni, hogy négyszemközt elárulta: leginkább azt próbálja megakadályozni, hogy az ügyészek beleüthessék az orrukat a személyéhez kapcsolódó korrupciós ügyekbe. Azt viszont elérte, hogy leálljon az államgépezet. Egy szerb ellenzéki vezető szerint a viszály azért jó Dodiknak, mert eltereli a figyelmet a sanyarú életkörülményekről. És egy hárommilliós országban mindig találni egy-két idiótát, akik hajlandó játszani a gyufával.

The Times

A litván külügyminiszter azt mondja, országa ilyet még nem pipált, miután Kína zokon vette, hogy a balti ország szoros kapcsolatokat alakított ki Tajvannal és még az is megengedte, hogy az a saját nevén, tehát nem Tajpeji Összekötő Iroda elnevezéssel nyisson képviseletet Vilniuszban. Megtorlásul Peking összehangolt gazdasági támadást indított, szorítja ki piacáról a litván cégeket, és más országok vállalatait is arra igyekszik rávenni, hogy mondják fel az együttműködést litván partnereikkel.

A litván üzleti érdekeltségek egyre kevésbé tudnak Kínában eladni, illetve onnan vásárolni. Az említett tárcavezető, Landsbergis azt mondja, ami történik, annak figyelmeztetésül kell szolgálnia az EU számára, hiszen a másik fél itt példátlan kényszerítő eszközöket vet be. Ideértve, hogy európai vállalkozások már legalább 60 litván partnerrel érvénytelenítették a szerződéseket, mert Kína így látta jónak.

A Német-Balti Kereskedelmi Tanács szerint német beruházók kénytelenek lehetnek bezárni litvániai üzemeiket, ha nem sikerül konstruktív megoldást, kompromisszumot találni a viszályban, és amit Kína csinál, az gyakorlatilag az árucsere bojkottját jelenti. Ez pedig még akkor is érzékenyen érinti a balti köztársaságot, ha annak GDP-jéből az ázsiai ország csupán 1 %-kal részesedik. De Litvánai bevételeinek háromnegyede a kivitelből származik, ezért súlyos következményei lehetnek, ha megszakadnak egyéb üzleti kapcsolatai.

A berlini kínai nagykövetség képviselője teljesen alaptalannak nevezte, hogy a litván termékeket kiszorítanák országából.

AZ ÚJ CSEREBOGÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.03.


Elmúltak az ünnepek. Fába szorultak a férgek. Nézünk a kietlen pusztaságba bele. És most, hogy elmeséltem az életemet, örvendezzünk az új esztendőnek, amelyik tavasz tájékán sorsunkban döntő változásokat hozhat, hogy nyáron már Magyarország előre megy és nem hátra, hogy kedves vezetőnk idióta jelszavát idézzük fel. És nem azért, mert annyira frappáns, lényeget megragadó vagy másképp csudálatos volna és nem dedóshülye. Hanem, mert Szentkirályi Alexandra is ezzel fejezte be újévi köszöntőjét, mint valami csatakiáltással, és még csak nem is ez a szolgalélek, hanem, hogy Szentkirályi Alexandra nem úgy viselkedik ebben az esetben, mint valami csinovnyik, ami valójában a lényege, hanem, akárha valami felettünk lebegő méltóság volna ő is, akinek igényeljük az áldását, és inni óhajtjuk az összes szavát.

Hát, nem igazán. Szentkirályi Alexandra ez ideig nem szólott a néphez vagy nem sűrűn, kormányinfókon is biodíszlet volt csupán Gulyás miniszter mellett arra ügyelve, hogy fényes legyen a haja. Valami azonban megváltozott, zavar került az erőbe, mióta Novák Katalin olybá veszi, hogy máris köztársasági elnök ő, szidolozza a frissen vett töltőtollát, és nem utolsó sorban már nem pelenkaügyi miniszter, hanem Gulyás lett helyette az. Várjuk, mikor kezd el ablakot pucolni. Itt a képletből tehát hiányzik egy erős tüdő, egy ordító száj, hogy Novák nacsasszony új álcát öltve nem teljesítheti eredeti hivatását, amire Orbán szerződtette, hogy teli pofával szidja az Uniót és a liberálisokat. S hogy ne maradjunk kellő mennyiségű uszító szó nélkül, megszólalt ez a Szentkirályi, aki pedig eddig hallgatott. Akár Áder hala a fűben.

Látjuk, hogy minden mindennel összefügg, és azt is, hogy semmi sincs egészen úgy. Mégpedig azért sem, mert ez a Szentkirályi sem viszi a szót már kormányilag, hanem, mert immár más beosztást kapott, aki arra ügyel majd, hogy a Fidesz és a kormány (amely egylényegű minta az atya és a fiú, a Szentlélek viszont elveszett), kit ne hívjon meg a sajtótájékoztatóira, mely sok orgánum nem méltó erre. Ez is egy feladat, megszervezni, kit ne engedjenek be az ajtón, kivel ne álljanak szóba, kibe rúgjanak bele. Igaz, hogy egy kis irkában elfér a névsor, aki nem KESMA az mind nem kívánatos, akiben valami kérdés mocorog, az be nem mehet. Ilyképp Szentkirályi újévi köszöntője egyben a hattyúdala is volt, bele kellett gyömni tehát mindent, piros almát, mogyorót, Brüsszelt és LMBTQ-t.

És ez a Szentkirályi gyömte, ha nem is böcsülettel, s miután elmesélte Orbán Viktor jótéteményeit mind, elővette az örökzöldet, miszerint „Brüsszel újabban már nem csak a migránsok betelepítését akarja az országra kényszeríteni, hanem azt is, hogy engedjék be az LMBTQ propagandát az óvodákba és az iskolákba”. Ezután jött az előremenős csatakiáltás, mintha Novák Katalin szólt volna maga, akit azonban helyettesíteni kell, mert immár tobzódik a képzelt méltóságban. Szentkirályi megtette ezt, megszületett tehát a cserebogár, vagy inkább Kafka módján az átváltozás, hogy Szentkirályi Alexandra egy reggel nyugtalan álmából felébredve szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Folytathatnánk tovább Szentkirályi sorsát Gregor Samsáéba ágyazva, de minek, úgysem lesz olyan, mert nincs igazság a földön...