RÁADÁS: ZORÁN - NINCSEN KEDVEM

BUDAPESTI KONGRESSZUSI KÖZPONT
Szerző: ZORÁN
2016.03.20.

Nincsen kedvem

Nincsen kedvem nem szeretni (és)
Rosszkedvemet gyűjtögetni (és)
Minden botlást megjegyezni (és)
Nincsen kedvem nem szeretni (mert)

Nincsen kedvem nem szeretni (és)
Bánatokat dédelgetni (és)
Másoknak is kedvét szegni (mert)
Nincsen kedvem nem szeretni

Nincsen kedvem nem szeretni (és)
Hülyeségért ölre menni (és)
Gyűlöletnek ágyat vetni (és)
Gonoszságot ölelgetni (mert)

Nincsen kedvem harcba menni (és)
Ellenséget felfedezni (és)
És ha nincs is, megnevezni (és)
És a falnak fejjel menni

Nincsen kedvem nem remélni
Hogy fogunk itt még jobban élni
Jobban élni, jóban lenni
A sírdogálót ölbe venni

Nincsen kedvem zsörtölődni (és)
Minden kardba belédőlni (és)
Elmarni a vidámságot (és)
S utálni a nagyvilágot (mert)

Nincsen kedvem messze menni (és)
Jó világot keresgélni (és)
Idegenben otthon lenni (és)
Honvágyamat eltemetni

ITT NÉZHETŐ MEG 220242

2022: ÍGY VÁLTOZIK AZ ÉLET MÁTÓL MAGYARORSZÁGON

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANN
2022.01.01.

2022. január elsején egy rakás adózási, valamint egyéb szabályváltozás lép hatályba, amelyek alapjaiban is befolyásolhatják a mindennapokat. Választási év dacára nemcsak kedvező változásokat hoz az újév, a jogrendi veszélyhelyzet pedig még több bizonytalanságot is rejteget. Összeszedtük a legfontosabb változásokat és tudnivalókat, hogy Ön a fotelból készülhessen fel az évkezdésre.

Noha az idei választási év, a szemmel látható, az országgyűlési választások elé beiktatott pénzesőt megszorító intézkedések is kiegészítik 2022 elején. Ráadásul a jogrendi veszélyhelyzetet június 1-ig meghosszabbították, így hiába döntött ősszel egy rakás adóügyi és egyéb szabályról döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége, a következő hónapokban bármikor változhatnak a közteherviselést érintő és egyéb törvények és rendeletek, ami egyáltalán nem teszi könnyen tervezhetővé az új évet. A 2022. beköszöntével életbe lépő, az életet alapjaiban meghatározó változások ugyanakkor az alábbiakban foglalhatóak össze:...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MIÉRT SZERETÜNK HAZUDNI, ÉS MIÉRT VAGYUNK HISZÉKENYEK? - A HAZUDOZÁS KÖZNYELVÜNK ALAPTARTOZÉKA.

NÉPSZAVA

Szerző: ALMÁSI MIKLÓS

2022.01.01.

Azt hisszük, hogy ismerőseink, környezetünk tagjai, vagy úgy általában az emberek többnyire igazat mondanak, és ha néha lódítanak, vagy hazudnak, az csak kivétel és könnyen leleplezhető. A valóság viszont az, hogy mindenki, mindenhol, mindig hazudik, bennünket is átvernek társaink, jön a széltoló duma fentről is, a felsőbbség felől, mi meg többnyire el is hisszük ezeket a hantákat. Szóval mindenki linkeskedik, pedig benne van az otthoni erkölcsi kódexünkben, hogy hazudni nem szabad, de ezt a kézikönyvet már rég nem használjuk.

Azért van ez így mert a hazudozás köznyelvünk alaptartozéka. Ha csúnyának találod a hazudozás kifejezést, használhatom a simliskedés, füllentés, szépítés, félrevezetés, szemfényvesztés kifejezéseket. Lényeg, hogy mindig, mindenhol hazugsággal találkozunk. Indításképp hadd említsek egy mindnyájunk által ismert társasjátékot: állunk sorban a húsosnál szalámiért, vagyunk vagy tízen. Jön egy hölgy, és a sor elején kezdi nézegetni a pultot. Rászólunk, hogy tessen a sor végére állni, mi is vásárolni szeretnénk. Azt feleli, hogy ő csak nézegeti az árakat - persze, aztán ott ragad a sor elején. Belehazudik a pofánkba. Csak akkor tisztul a helyzet, ha a sorban állók közt van egy bátor fickó, aki rákiabál, hogy most már tudja az árakat, akkor tessék beállni a sor végére, nem mindenki elé tolakodni. Akkor nagy nehezen helyreáll a rend. Példabeszédnek vége, de az ilyen pofátlan hazudozás teljesen köznapi jelenség, megszoktuk. Mert benne élünk a hazugságok tengerében, sőt magunk is gyakoroljuk a fals dumát, nem vagyunk szentek. Mindenki hazudik.

Sokféle variánsa van, magánélettől az állami propagandáig, meg a jogászi madárnyelvig, apró csalástól milliós kárt okozó hazugságig. És vannak rafinált változatai is. Ilyen megfoghatatlan hazugság pl. az átlagbér, illetve akármilyen átlagolás, ami a legegyszerűbb átverés. Én hetven éves vagyok, unokám 2 éves, kettőnk átlagos életkora harminchat év – ami a legszebb férfikornak felel meg. De egyikünk se tud gyereket nemzeni. Az átlagolás statisztikai trükk, és persze politikai módszer, nem érhető tetten, mert a jónép nem tudja, hogy az átlagok mindig kétes eredményre mutatnak. Helyettük a mediánt kéne bedobni a köztudatba, ami közelebb áll a jövedelmek skálájához, illetve az idősek nyugdíjának átlagszámításához. De nem használják, mert az átlag, mint szám, könnyebben lenyomható az emberek torkán. És a disznóság el van rejtve. Itt van pl. a nyugdíjak átlaga. Van, aki 40 ezer forintot kap, van, aki 100 ezret, mások 200-at vagy 500 ezret kapnak, sőt olyan is akad akinek egymillió jár. Na most a svindli e számok átlagolásánál fedi el a valóságot. Ugyanis az átlagnyugdíj száma úgy jön ki, hogy a fenti számsor két végletét – a 40 ezret és a milliót – összeadjuk és elosztjuk kettővel: vagyis az átlagnyugdíj 520 ezer, ami jókora svindli. Ha követnénk a statisztikai törvényt és mediánban számolnánk, akkor kétszázezer lenne a mediánnyugdíj, a hivatalosan hirdetett átlagnál jóval kevesebb. A számok trükkje így szolgálja a rendszer csalását.

Nem sorolom, mert voltaképp mindegyik fedőnév – csalás, kóklerség, halandzsa, megtévesztés, simliskedés – a „hazudozás” változata. Nem véletlenül. Nádas Péter az Emlékiratok könyvében tesz egy ironikus kijelentést a hazugság univerzális forgalmazásáról: „túlságosan közelről volt módjában megismerni a hazugság belső természetét ahhoz, hogy ne tisztelje, és ne szeresse a hazugságot, szent dolognak tartja, hazudni jó, hazudni szükséges és élvezetes…” Ez a kijelentés Nádas regénybéli hősétől nem irónia, hanem maga a valóság: az életben a hazudozás épp emiatt az „élvezetes” jelző miatt uralkodik. Szeretjük...

ITT OLVASHATÓ

A TÓBA DOBOTT KŐ FODRAINAK ÉVE – 2021 IDÉN IS MEGHATÁROZÓ TRENDJEI A G7 SZERINT

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.01.01.

„Ha minden jól alakul, akkor reménykedhetünk abban, hogy ezek a fodrok, amiket tóba dobott kőként vetett a járvány, szépen elkezdenek elülni 2022-ben. De azért nagyon jelentős kockázatok vannak” – mondta Jandó Zoltán az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2022 első G7 Podcastjában a szerkesztőség tagjaival a 2021-es évet egy-egy szám alapján értékeltük. A statisztikák rövid magyarázata után munkatársaink arról beszéltek, hogy miért volt fontos az adott szám 2021-ben, és hogy mi várható az új évben abban a társadalmi vagy gazdasági szférában, amiről az adatuk valamit elárult. És most jöjjenek a számok, néhány rövid idézet a podcastból, és pár kapcsolódó tartalom!

Váczi István – 31 százalék: a harmadik oltást felvettek aránya a magyar népességben (december 21-én, a felvétel napján). „Az év elején nem is gondoltuk volna, hogy kell majd harmadik oltás, és hogy ennek ennyire fontos szerepe lesz. De ahogy haladtunk előre az időben, főleg a második félévben egy inkább kiderült, hogy négy-hat hónap után elkezd kopni az első és második oltások által nyújtott védelem. Ezért egyre fontosabb lesz a harmadik oltások szerepe is.”

Bucsky Péter – 9512 euró: ennyibe került egy konténert Sanghajból Rotterdamba küldeni a podcast felvételének napján. „5000 dollárról emelkedett ilyen szintre az év elejéhez képest, 2020 elején még 1000 euró környékén volt ez a szolgáltatás. És nemcsak Kínából Európába drága most árut hozni, hanem az egész világon. Az inflációban ez nagyon komoly szerepet játszik: az UNCTAD, az ENSZ egyik szervezetének becslése szerint ez 2-3 százalékos árnövekedést is okozhatott, bár ez erősen függ attól, hogy egy adott országnak milyen a gazdasága.”...

ITT OLVASHATÓ

DECEMBERBEN KICSIBEN MINDEN, AMI EGÉSZ ÉVBEN NAGYBAN…

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.01.01.

Az év utolsó hónapjában úgyszólván minden előfordult apróban, ami az egész idei évre nagyban is meghatározó és jellemző volt. Kampány, osztogatás, megszorítás, lebukás, infláció, lebecsült járvány, előre bespájzolt százmilliárdok, napvilágra került korrupció, hiábavaló hadakozás Brüsszellel, előre bebetonozott vezető pozíciók, helyét és mondanivalóját kereső ellenzék, megállás nélküli sikerekről hencegő vezetők, letagadott botrányok stb. Ha mindezekről egy-egy bekezdésben írnánk, akkor is kitelhetne a havi krónikánkra szabott terjedelmi keret. Próbáljunk meg hát – valamiféle fontossági sorrendet keresve – a fontosabb mozaikdarabokból összképet alkotni.

Osztogatások kampányidőkben

Még a kevésbé tájékozottaknak is feltűnhetett, hogy az ősz kezdete óta leginkább a jövőnek – ezen belül is különösen a jövendő tavaszra szóló – kedvezmények, ígéretek, jutalmak, fizetésemelések, nagyszabású ajándékok sorozatáról hallhatunk egyre erőteljesebben. Decemberben a kormány adakozási kedve minden korábbit felülmúlóan erősödött fel; a kormányfő a hónap második felében úgyszólván már naponta állt elő újabb és újabb ötletekkel. S leginkább a maga Facrbook-oldalán, mintha ez lett volna a legfontosabb kormányzati döntési és tájékoztatási fórum. Ez is egyfajta modernizáció.

Az osztogatásoknak korábban is megfigyelhető volt egy másik olyan szála, amelynek a nyilvánossága az előbbi, nagyobb tömegeket érintőkhöz képest összehasonlíthatatlanul kisebb körökre vonatkozott. Mondhatnánk, hogy az évtized során jól megszokott, tucatnyi „nemzeti nagyvállalkozói” csoportosulás világára. Nos, ők az év egészében sem, s még a legutolsó hetekben sem panaszkodhattak amiatt, hogy a kormányzati figyelem megfeledkezett volna róluk. Az alapítványokba átmentett és egyéb trükkökkel megtámogatott eljárások keretei között zajló pénzmozgások, átcsoportosítások kedvezményezettjei között végső soron mindig ugyanazt a tucatnyi nevet lehetett hallani. Az év utolsó napjaiban napvilágot látott „Magyar gazdagok” – listája és pillanatnyi helyzete viszonylag pontosan mutatja azt is, hogy az elmúlt két válságos év során az ő soraikban egyértelmű javulást hozott még a gazdasági visszaesés is. Sovány öröm, de mindenképpen rögzíteni érdemes, hogy az ő jövőjük miatt nincsen komoly ok az aggodalomra. (Feltéve, ha a közéleti tevékenységükben is tudják, hogy hol is van a helyük.)

Erről bővebben itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatnak...

ITT OLVASHATÓ

GULYÁS GERGELYHEZ KERÜL A CSALÁDPOLITIKA – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.12.31.

Novák Katalin az államfőjelöltségre fókuszál

Egyebek mellett a gyermek- és ifjúságügyekért, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért fog felelni ezután.

Még itt:
Rezeda: Novák dögszagú szóvirágai™

Az M1 szerint a kormánynak köszönhetjük, hogy áldott karácsonyunk lehetett

Ebben pedig sok köszönet nincs…

Ismét hírmanipuláció történt az MTI-nél

Az MTI-től az elmúlt időszakban távozó munkatársak arról beszéltek, Járai Judit kifejezetten szélsőjobboldali irányba próbálta tolni a külpolitikai szerkesztőség tartalmait.

Orbán és a sajtószabadság: az idei (is) a lapunk elleni bojkott éve volt

A magyar hang 2020 novembere, vagyis a második hullám idején meghozott óvintézkedések bevezetése óta több száz kérdést tett fel írásban a kormánynak és különböző szerveinek, ám érdemi válaszokat nem kaptak. és még a sajtótájékoztatókról is kitiltották őket.

Februárban újra találkozik Orbán és Putyin

“Minden idők legeredményesebb éve volt az idei a magyar-orosz együttműködés szempontjából.” (SZP)

Két éve a politikai elnyomás csak eszköz volt a lopáshoz

Az orosz rezsim viszont három éve még teljesen más arcát mutatta, mint most, ami Volkov szerint már nemcsak korrupt, de definíciószerűen fasiszta is.

Barátságért kitüntetést vett át Szijjártó Péter az orosz külügyminisztertől

Szijjártó a második magyar, aki az 1994-ben alapított kitüntetést megkapja, az első Törőcsik Mari volt.

Hörcsik Richárdnak majdnem két tucat díszpolgári címe van

Barátok közt.

Mol-INA-ügy: Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul

A horvát kormány abban bízik, hogy Hernádi Zsolt jogerős horvát elmarasztaló ítélete után hatályon kívül helyeztetheti a számára kedvezőtlen korábbi nemzetközi választottbírósági ítéletet.

Alkotmánybíróságon támadta meg a fiktív lakcím legalizálását lehetővé tevő törvényt az ellenzék

Szerintük ugyanis ez választási csalásra ad lehetőséget.

„Olyan hangos, mintha alacsonyan szállnának a repülőgépek” – és a Samsung kamionjai még meg se érkeztek Gödre

Mivel a különleges gazdasági övezet kialakításával a kormány tavaly tavasszal gyakorlatilag kiszakított egy darabot Gödből, és a Pest Megyei Önkormányzat kezébe adta azt, a gödi önkormányzatnak – aminek az élére épp a Samsung elleni harc ígéretével került az ellenzék – alig van beleszólása az iparterület ügyeibe.

Raskó György: a Fidesz fog a beszolgáltatott élelmiszerekkel jótékonykodni

Az agrárközgazdász szerint a kötelező beszolgáltatás szavazatvásárlási célokat is szolgálhat.

Az ingyenes vetítésekkel megtolt Elk*rtuk lett 2021 legnézettebb magyar filmje

“óriási siker”.

Parti Nagy Lajos: Szeretném megérni, hogy Magyarország erős, stabil demokrácia lesz egy erős Európai Unióban 

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG JÓ PÉLDA ARRA, HOGY AZ UNIÓS PÉNZEK KÖNNYEN KÖTNEK KI BIZONYOS POLITIKUSOK ROKONSÁGÁNAK ZSEBÉBEN

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.01.

Az Európai Parlament Államháztartási Ellenőrzési Bizottságának elnöke szerint észnél kell lenni, hiszen az idén indulnak a milliárdos kifizetések a gazdaságok helyreállítására felállított alapból. Lapszemle.

Die Welt

Magyarország nyomatékos példa arra, hogy az uniós pénzek könnyen kötnek ki a szervezett bűnözés, oligarchák vagy bizonyos politikusok rokonságának zsebében. Erre figyelmeztet az Európai Parlament Államháztartási Ellenőrzési Bizottságának elnöke. A CSU-s Monika Hohlmeier éppen a kedvezőtlen tapasztalatok miatt mondja azt, hogy nagyon is észnél kell lenni, hiszen az idén indulnak a milliárdos kifizetések a gazdaságok helyreállítására felállított alapból.

Márpedig 3 éve a magyaroknál és a görögöknél a pályázatok 40 %-ánál csupán egyetlen jelentkező volt, a lengyeleknél és a cseheknél pedig még rosszabb az arány: 50 %. Ily módon a szakértő szerint igen jelentős a kockázat, hogy a támogatások egy részét eltérítik, és egyes kormányok nem a célnak megfelelően használják fel azokat. Ideértve, hogy bűnözők és a hatalom csókosai nyúlnak le közösségi pénzeket.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a Bizottságnak nem áll rendelkezésére megfelelő ellenőrzési mechanizmus, mert általában csak 3-5 év után végezhet szúrópróba-szerű vizsgálatokat, az meg túl késő. Így nagyon nehéz képet kapni, hogy kik is a végső kedvezményezettek és mennyit kaptak pontosan. Következésképpen a számvevők gyakorta kénytelenek az érintett tagállamok adataira hagyatkozni. A politikus szerint digitalizálni kellene a nyilvántartást, és akkor csökkenne a rendszerszintű csalások lehetősége.

FAZ

„Ha egy tagállam úgy dönt, mint a lengyelek, hogy ti. nem fogadja el az európai jogrendet, akkor ott már nincs mit tenni”. Ezt az Európai Bíróságnak az a főtanácsnoka mondta, aki nemrégiben a jogállami mechanizmus ellen benyújtott magyar és lengyel panasz elutasítását javasolta az EU legfelsőbb bíróságának.

A 62 éves francia Jean Richard de la Tour szerint a válságot politikai eszközökkel kellene rendezni Budapesttel és Varsóval, ám a Bizottság éppen azért fordult a luxemburgi testülethez, mert elakadt az ügyben. A 7-es paragrafus alapján folyó eljárás tapodtat sem haladt előre. Az eljárás annyiban rendben van, hogy az EUB hivatalból felügyel a jogi normák betartására, csakhogy a lengyelek már az egész rendszert kérdőjelezik meg. Így a közösségi jog őre is tehetetlen velük szemben.

A bíróság tagjai elismerik, hogy a magyar és lengyel konfliktus új szintet képvisel. Marek Safjan, az ítélőszék lengyel tagja, aki odahaza volt az Alkotmánybíróság elnöke, még korábban pedig a Szolidaritás nevében segített kidolgozni a jogrendszer megreformálásának tervét, nagy szomorúsággal figyeli, ami országában folyik. Hiszen ássák alá az igazságszolgáltatás függetlenségét, de mint mondja, azt a társadalomnak kell eldöntenie, milyen államban kíván élni.

A szakember azt mondta, hogy ha Magyarország és Lengyelország kétségbe vonja a közösségi jogot, illetve alapértékeket, akkor az az egész szövetséget érinti. Ha ugyanis nem sikerül szavatolni a jogállamiság elvét, akkor az EU végét jelenti. Ám ő is felveti, hogy kinek kellene rendet teremtenie: a jognak vagy a politikának?

Azt örvendetesnek tartja, hogy az Európai Bíróság egyértelmű üzeneteket küldött, de nem biztos, hogy ezek a megfelelő hatást fejtik ki. Az EUB ugyanakkor nem tudja kikényszeríteni, hogy eleget tegyenek az ítéleteinek. Azaz nem tudja ellátni jogvédő funkcióját.

Libération

Novák Katalin kulcsszerepet tölt be Orbán Viktor Fideszében, de most feladja eddigi funkcióit, hogy köztársasági elnök legyen. És a miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy meg fogják választani. De hát közel áll a vezérhez, hívő a hívők között.

Eddigi posztján vesszőparipája a születések számának növelése volt, de ezen nem lehet csodálkozni, mert Magyarországon 80 évek óta csökken a lélekszám. Csakhogy Novák nagyon is jobbos felfogással közelíti meg a kérdést, amit úgy szokott megfogalmazni: ’Magyar gyerekeket akarunk, nem migránsokat’. A családtámogatások amúgy valamit javítottak a helyzeten, de a demográfiai hanyatlást nem tudták megfordítani.

Novák a fideszes populizmus kettős arcát testesíti meg: egyrészt osztogat a szavazópolgároknak, másrészt folyamatosan talál bűnbakokat. Így mindig is támogatta az LMBT-ellenes intézkedéseket.

Konzervatív körökben neve van. Európában az a feladata, hogy új szövetséget hozzon létre a PiS-szel, a Ligával, az Olaszország Fivéreivel, a Vox-xal és Le Pen Pártjával. Ezek a próbálkozások, amelyek igencsak gyakorivá váltak, miután a Fidesz otthagyta az EPP-t, nemzetközileg is láthatóvá tették.

Egyszerre anya, feleség, keresztény és hamarosan államfő, így tökéletes jelkép a jobboldal számára. Leplezi, hogy milyen kevés nő van a magyar politikában. Az ellenzék számára ugyanakkor nem jó hír, hogy nemsokára ő költik be a Sándor palotába. Novák ugyanis már megüzente, hogy ha a Fidesz netán veszít az urnáknál ő akkor az ellenállást választja.

Süddeutsche Zeitung

Európában egész új lehetőségeket nyithat a közös politikára, ha idén Macron nyer, Orbán pedig veszít a hazai választásokon. Úgy, ahogyan azt a francia elnök szorgalmazza az EU szuverenitásának jegyében. Paradox, hogy ehhez csak a végén tudta megnyerni Merkelt, amikor az újjáépítési alapot létrehozták, az új német vezetés viszont az Európai Egyesült Államok megteremtését tűzte ki távlati célul a kormányprogramban.

Ha az megvalósulna, az unió bizonyosan sokkal hatékonyabban tudná kezelni a válságokat, legyűrné a nacionalizmust, csakhogy az ötletre sok tagállamban úgy tekintenek, hogy az elitista német kényszerképzet. Márpedig sok esélye nincs, amióta a franciák és a hollandok 22 éve népszavazáson utasították el az „európai föderáció” gondolatát.

Az egyre szorosabb unió jelszava pedig nem okvetlenül jelenti azt, hogy újabb és újabb jogköröket kell átadni Brüsszelnek. Viszont hat évvel ezelőtti német határnyitást sok ország úgy értelmezte: Berlin erkölcsi tanítómesterként a saját politikáját igyekszik rákényszeríteni másokra. A PiS akkoriban nem utolsósorban a német ellenségkép jóvoltából kerülhetett hatalomra. A nemzetállam azonban még sokáig alappont lesz sokak számára a földrészen.

A magyar és a francia választás a kontinens sorsáról dönt. Orbán már jelezte, hogy szembefordul az új német koalícióval, saját magát pedig a nemzeti identitás védelmezőjének tünteti fel a kampányban. A francia jobboldal ugyanilyen módon kelti a hangulatot Macron ellen. De ha minden jól végződik is a szavazóurnáknál, akkor sem lehet arra számítani, hogy kontinensen egyhamar kitör az általános lelkesedés az Európai Szövetségi Köztársaságért.

FAZ

Tavaly sok jel utalt arra, hogy szorulnak vissza a demokráciák, ám pont ezért megsokszorozott erővel kell szembeszállni a jogállam ellenfeleivel – hangsúlyozza a konzervatív lap kommentárja. Az amerikai Kongresszus ostroma, valamint a hanyatt-homlok végrehajtott afganisztáni kivonulás sokak szemében intő jel, mármint hogy meggyengült az USA szerepe a világban. Így a Nyugat már nem annyira magabiztos, mint korábban. Ha valaki úgy gondolja, hogy afganisztáni távozás nem a fejlett világ vereségét jelentette, az nézze meg a kabuli reptéren készült képeket, amelyek a kétségbeesésről tanúskodnak.

És a bizonytalanság átcsap az új évre is. Vonatkozik ez főleg a rendszerszintű vitára Kínával, valamint az Oroszországgal kialakult viszályra. Hamarosan kiderül, sikerül-e Moszkvával modus vivendit találni, és nem lesz-e új rend Európában annak a Kremlnek az igényei szerint, amely odahaza egyre fokozza az elnyomást. Végzetes volna azonban megkérdőjelezni a kelet-európai államok szuverenitását.

De azt is meg kell akadályozni, hogy katonai konfliktus alakuljon ki Kínával. A nyugati társadalmak szinte mindenütt nyomás alatt vannak. Hogy az inga mennyire csap vissza a szélsőjobb felé, azt meglátjuk a francia elnökválasztáson. Lehet azonban, hogy a demokrácia ellenállóbb, mint ahogy azt sokan vélik. Az ugyanakkor aggasztó, hogy ennyien kérdőjelezik meg rendszerszinten, miközben a szabadság, a demokrácia és a jogállam olyan vívmány, amiről a diktatúrákban csak álmodni lehet.

FAZ

Kelet-Európában politikai pártállástól függetlenül igen népszerű az atomenergia, a mozgatórugó szerepét e pillanatban Magyarország tölti be, a V4-ek soros elnökeként. Orbán el tudta érni, hogy a francia elnök a múlt hónap közepén elmenjen a visegrádiak budapesti csúcstalálkozójára, ahol a házigazda azután azt hangoztatta, hogy az atomerőművek csökkentik a függést az orosz olaj- és gázszállításoktól.

Itt csak az a bökkenő, hogy pár nappal később ugyanő az orosz állami Roszatom főnökével Paks bővítéséről tárgyalt. Az is világos, hogy Macron látogatását eszközként használta. Nemrégiben a hatalom közeli Mathias Corvinus Collegium egyik képviselője azt írta az egyik német lapban, hogy Párizs jól tenné, ha odafigyelne a stratégiai fontosságú Közép-Európára, amelytől Németország egyre jobban távolodik.

Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítványtól azt mondja, hogy Németország és Franciaország ugyan eltérően vélekedik az atomenergiáról, de sok kérdésben, így a jogállam megítélésében sokkal inkább azonos hullámhosszon van, mint Budapesttel és Varsóval, amely ez ügyben tengelyt akasztott az EU többi tagjával.

The Times

A vezércikk szerint a Nyugatnak egyértelművé kell tennie Putyin számára, hogy súlyos árat fizet, ha lerohanja Ukrajnát. Hiszen Moszkva imperialista agresszióval fenyegeti a szomszédos országot, noha az senkivel szemben sem jelent katonai veszélyt. Hogy a Kreml mégis 100 ezer katonát vezényelt a közös határra, az arról tanúskodik, hogy semmire sem tartja a szabályokra épülő nemzetközi rendet.

A Krím megszállásával egyoldalúan átírta az európai határokat. Közvetítők bevonásával azóta támadja az ukrán egységeket a Don-medencében. A viszály eddig hozzávetőleg 14 ezer emberéletet követelt, ám az orosz fél Kijevet népirtással vádolja az ukrán területen élő oroszok kapcsán. A helyzet azonban egészen más. A NATO csapatokat vont vissza a térségből, azaz semmiképpen sem lehet terjeszkedési szándékkal vádolni. Putyin viszont szeretné saját érdekövezetébe visszaszipkázni Ukrajnát, ezt azonban nem szabad megengedni neki.

Ha az oroszok elfoglalnák Ukrajnát, akkor egészen a lengyel, szlovák, magyar és román határig nyomulnak előre. A Nyugatnak nem lenne más választása, minthogy jelentős egységeket irányítson Közép-Európába, válaszul az új hidegháborúra. Ám el kell téríteni az orosz államfőt az új terjeszkedési politikától. Nem szabad megvárni, amíg újabb lépéssel rukkol ki.

Ha Putyin nem visszakozik, Bidennek szélsebesen le kell szállítania a megígért fegyvereket az ukránoknak. Nem szabad hagyni továbbá, hogy a Kremlnek bármi illúziója legyen: kemény gazdasági megtorló intézkedések következnek válaszul. Amerikának - a szövetségesekkel az oldalán – meg kell mutatnia, hogy hasonlóan elszánt, mint a kommunizmus ellen volt a hidegháború idején.

ITT OLVASHATÓ