Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.06.
Magyarország egy sor napirenden levő politikai kérdést kapcsol össze egymással, a kompromisszum létrejöttének az esélye homályos, írta az uniós országok pénzügy- és gazdasági minisztereinek mai tanácskozása előtt Zalán Eszter az EUObserveren.
Az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt EU-pénzek visszatartását javasolja a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsnak, miközben a magyar kormány azt akadályozza, hogy az Unió testületileg csatlakozzék a nagyvállalatokra minimálisan kivetendő 15 százalékos nyereségadókulcsról szóló globális megállapodáshoz.
A portál szerint a zord tél közeledtével az EU-országoknak szükségük van minden lehetséges adóbevételre, hogy segítséget nyújthassanak a lakosságnak az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következményeivel való megbirkózáshoz. A multinacionális nagyvállalatok 15 százalékos minimumadója évente 64 milliárd euró plusz adóbevételt jelentene az EU-nak, a magyar kormány azonban hónapok óta blokkolja ennek az elfogadását. Az EUObserver felelőtlennek és felfoghatatlannak tartja azt, hogy az Unió képtelen megállapodást elérni ebben a kérdésben.
A kommentár emlékeztet arra, hogy több mint egy évvel ezelőtt, 2021. október 21-én a világ 137 országa történelmi jelentőségű megállapodásra jutott, célul kitűzve a globális adócsökkentési verseny megfékezését. Ez áttörést jelentett, figyelemmel arra, hogy a 2000-es 32 százalékról mára 21,2 százalékra esett vissza a vállalati nyereségadó átlagos szintje a világban. A minimumként előírandó 15 százalékhoz képest ma Magyarországon rekordalacsony, mindössze 9 százalékos ez az adókulcs – ismerteti a portál kommentárja az Európai Bizottság statisztikai adatait. Az EU-ban először Lengyelország blokkolta a testületileg történő csatlakozást a globális megállapodáshoz, majd, amikor a lengyelek júliusban feladták az ellenkezésüket, váratlanul az Orbán-kormány élt vétójogával. Az EU soros elnökségét ellátó Csehország októberben nem is vette fel a pénzügyminiszteri találkozó napirendjére a kérdést.
„Ezek a nemzeti vétók súlyosan megkérdőjelezik az egyhangú szavazás követelményét adóügyi kérdésekben, valamint általános értelemben megkérdőjelezik az EU hitelességét” – írja a brüsszeli uniós hírportál. A kommentár szerint Európának sürgősen tisztességes adópolitikára van szüksége, ami igazságosságot teremt adóügyekben, és ezt az életbevágó célt nem ejtheti foglyul egyetlen tagállamnak a 26 további tagállammal szemben folytatott hatalmi játéka.
Üres benzinkutak címmel ír a német Die Welt a magyarországi üzemanyaghelyzetről. A beszámoló szerint a kormány a rögzített árszinttel tehermentesíteni akarta a polgárokat, de az intézkedés az energiaválság idején végzetesnek bizonyult: az országban ma már alig biztosított az ellátás. A mesterségesen alacsonyan tartott árszint olyannyira alatta van a világpiaci árnak, hogy a nemzetközi szállítók elkerülik az országot, az országos ásványolajkonszern pedig nem képes teljes mértékben kielégíteni az igényeket – írja a lap.
A helyszíni riport szerint a kutaknál az egyes oszlopokon elhelyezett cetlik tájékoztatnak arról, hogy milyen áron mennyit lehet tankolni. Elrettentő példaként említi azt a martonvásári töltőállomást, ahol kiírták, hogy a kormány által rögzített áron csak két liter benzin vételezhető. Az ottani független benzinkút üzemeltetője azt mondta a német újságírónak, „az emberek úgy veszik az üzemanyagot, mint ha nem lenne holnap”. Ismerteti a Die Welt Vastag Marikának, egy 73 éves pusztaszabolcsi asszonynak a véleményét is, aki a valós piaci áron volt kénytelen venni kannába tíz liter benzint, és aki – a német lap megfogalmazása szerint – Orbán állításait ismételgeti, hogy mindennek a szankciós politika az oka, és „az EU jobban tenné, ha felhagyna azzal, hogy nehezíti az életünket”.
Nagy figyelmet keltettek Matolcsy György tegnapi kijelentései. A Reuters azt emeli ki, hogy a jegybankelnök 15-18 százalékos inflációt jósol a jövő évre, és az ársapkák azonnali kivezetését követeli. „A kormányzati intézkedések szokatlanul erős kritikájának” minősíti a hírügynökség azt, hogy Matolcsy hibásnak nevezte a kormány válságkezelési stratégiáját az elmúlt fél évben.
A párizsi Les Echos „A Kárpátok óriása’ című cikkében a tokaji aszút dicséri, amit már XIV. Lajos is a borok királyaként és a királyok boraként méltatott. A szerző a disznókői Kapi-dűlő 2017-es évjáratú 6 puttonyosától van elragadtatva, amelyből egy fél literes palack 99 euróba kerül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.