Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.20.
– Szinte az egész éven végigvonult a pedagógusok bérharca, a tiltakozás az ellen, ahogyan kormány kezelte ezt a kérdést. Ez a harc ma is tart még, és várhatóan tovább tart, legalábbis addig, amíg nem emelik egy nagyon komoly összeggel a pedagógusok bérét. A tiltakozás tematikája év közben gazdagodott is, fokozatosan bevonult néhány új téma, így már nem csak a bérről van szó. Először a pedagógusok túlterhelése csapódott hozzá, és ezzel szinte párhuzamosan a tiltakozás lehetősége, vagyis a sztrájkjog problémája. Ugyanígy fontossá, így részévé vált a tiltakozásoknak a heti munkaidő kérdése is. Jól ismert az a követelés, hogy heti 22 óra legyen a pedagógusok kötelező óraszáma, és amit afölött kell tanítani, azt túlóraként fizessék ki. De az utóbbi időben – szórványosan és nem mindig egységesen – már nagyon sok tartalmi jellegű követelés is megjelent. Ismert, hogy a pedagógus szakmai szervezetek a Civil Közoktatási Platform irányítása alatt kidolgoztak kilenc pontot, amelyek az egzisztenciális területeken túl, ezekre a területekre is összpontosítanak. A diskurzusnak ma már része mindaz, ami a pedagógiában, a pedagógiai gyakorlatban történik, és egyre nagyobb az egyetértés a pedagógusok körében, hogy ilyen típusú változtatásokra is szükség van. Szó van benne az egész rendszer tartalmi megújításáról, a pedagógusok és az iskolák önállóságáról, tankönyvekről és még más egyébről is.
– Hogyan kezelte ezt az egész problémát a magyar kormány?
– Halogatással. A kormány döntő érve az volt, hogy ha megkapjuk az uniótól a hét éves ciklusban járó támogatást, akkor abból következhet egy jelentősebb fizetésemelés is. Ez egyszeri összeg, és elfogy, amikor elfogy, utána pedig Magyarország költségvetéséből kell biztosítani a továbbra is meglevő költségeket. Hiszen, ha egyszer felemelik a pedagógusok fizetését, azt a pénzt mindig biztosítani kell. Erre 400 milliárd forint volt betervezve az EFOP Plusz programba, de még mindig zavaros, hogy mennyi pénzt fog kapni Magyarország az EU-s támogatások keretében. Ezen kívül nincs is semmiféle kommunikációja a kormánynak arról, hogyan, mekkora összegben történik majd a fizetésemelés. Azt persze mondják, ami ezzel a 400 milliárd forinttal csak részben teljesíthető, hogy a diplomás átlagbérek 80 százalékáig kell felemelni a pedagógusok átlagbérét 2025-re. Volt ez a dátum 2028 is, 2026 is. A lényeg azonban az, hogy – bár ez sokaknak soknak tűnik, de – a pedagógusok átlagbére ma is körülbelül 65 százaléka a diplomások átlagbérének. Magyarul ez az emelés nem olyan rettenetesen nagy. Ha most azonnal megtörténne, akkor csak olyan 30-40 százalékos emelést jelentene, és nem hiszem, hogy a pedagógusok megelégednének ezzel. Egyesek megfogalmazzák azt is, hogy miért másodrendű diplomások a pedagógusok, és jogosan teszik föl a kérdést, miért van az, hogy a pedagógusok a diplomás átlagbér 80 százalékát kapják csak meg.
– A bérkérdésen kívül foglalkozott a kormány az oktatás más problémáival?
– Míg a bérkérdéshez az említett módon viszonyult a kormány, sem a túlterhelési, sem a tartalmi problémákhoz nem viszonyult sehogy. Csak pletykák vannak arról, hogy a háttérben folynak ezekről valamiféle munkálatok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.