Szerző: STUBNYA BENCE
2022.12.28.
Az előrejutási esélyeket korlátozó tényezőknek négy nagy csoportja van a 2018-as Társadalmi Riport erről szóló tanulmánya szerint:
- gazdaságszerkezeti okok, például hogy az évtizedekkel ezelőtti állapothoz képest kevés felfelé irányuló mobilitást lehetővé tevő új munkahely jön létre;
- az oktatási rendszer sajátosságai, a korai szelekció, a szegregáció, vagy a magánoktatás térnyerése;
- A magyarok növekvő arányban választanak saját végzettségüknek megfelelő párt;
- A rendszerváltás után felhalmozott vagyonok, és ezek jelentős részét kitevő ingatlanok már elkezdtek öröklődni, ami különösen a lakhatási lehetőségekben érezteti a hatását.
Részben ez utóbbi jelentőségét elemzi részletesebben a Társadalmi Riport 2022-es kiadásának egyik tanulmánya (pdf). A szerző, Medgyesi Márton, a TÁRKI vezető kutatója egész pontosan azt veti fel, hogy a mobilitás kiemelkedően alacsony szintje mellett Magyarországon a vagyoni egyenlőtlenségek a nyugat-európai országokhoz képest kisebbek, ezért érdekes, hogy az öröklés és az ajándékozás, tehát a generációk közti vagyontranszfereknek mekkora a jelentősége itthon a vagyon gyarapodásban.
Magyarországon a vagyon öröklődése és a lakhatás között szoros összefüggés van, ugyanis a lakástulajdonosok aránya európai szinten is magas, 90 százalék fölötti az országban. Ebből következően az első lakás megszerzésénél annak is nagy a jelentősége, hogy a vásárló számíthat-e örökölt ingatlanra, vagy kap-e pénzt (szociológus zsargonnal: ajándékot) a szüleitől, amiből a lakáshitel önrészét tudja fizetni.
A tanulmány ennek a jelentőségét alátámasztva több korábbi kutatást idéz. Egy 2000-es években megjelent tanulmány például azt bizonyította be, hogy Magyarországon a szülői pénzügyi támogatásban részesülő gyerekek korábban tudták megvenni vagy felépíteni első lakásukat. Egy frissebb pedig a KSH adataira hivatkozva megállapítja, hogy a 2005 és 2015 között a lakásvásárlók csaknem harmada családi transzfereket is használt a lakásvásárlás finanszírozására, és ezek szerepe nőtt a 2008-as válság után...
Részben ez utóbbi jelentőségét elemzi részletesebben a Társadalmi Riport 2022-es kiadásának egyik tanulmánya (pdf). A szerző, Medgyesi Márton, a TÁRKI vezető kutatója egész pontosan azt veti fel, hogy a mobilitás kiemelkedően alacsony szintje mellett Magyarországon a vagyoni egyenlőtlenségek a nyugat-európai országokhoz képest kisebbek, ezért érdekes, hogy az öröklés és az ajándékozás, tehát a generációk közti vagyontranszfereknek mekkora a jelentősége itthon a vagyon gyarapodásban.
Magyarországon a vagyon öröklődése és a lakhatás között szoros összefüggés van, ugyanis a lakástulajdonosok aránya európai szinten is magas, 90 százalék fölötti az országban. Ebből következően az első lakás megszerzésénél annak is nagy a jelentősége, hogy a vásárló számíthat-e örökölt ingatlanra, vagy kap-e pénzt (szociológus zsargonnal: ajándékot) a szüleitől, amiből a lakáshitel önrészét tudja fizetni.
A tanulmány ennek a jelentőségét alátámasztva több korábbi kutatást idéz. Egy 2000-es években megjelent tanulmány például azt bizonyította be, hogy Magyarországon a szülői pénzügyi támogatásban részesülő gyerekek korábban tudták megvenni vagy felépíteni első lakásukat. Egy frissebb pedig a KSH adataira hivatkozva megállapítja, hogy a 2005 és 2015 között a lakásvásárlók csaknem harmada családi transzfereket is használt a lakásvásárlás finanszírozására, és ezek szerepe nőtt a 2008-as válság után...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.