FEJETLENSÉG AZ ERDÉLYI MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN: AZ ÁLLAMI KÉPZÉS KÁRÁRA ERŐSÖDIK A MAGYAR KORMÁNY TÁMOGATÁSÁVAL A SAPIENTIA

TRANSTELEX
Szerző: CSEKE PÉTER
2022.12.15.

Eltorzult az elmúlt húsz évben az erdélyi magyar felsőoktatási kínálat, aminek egyik legszembeszökőbb jele, hogy mára már három intézményben és helyszínen zajlik magyar szociológusképzés. A kolozsvári BBTE magyar tagozatának vezetői szerint a jelenség hátterében az áll, hogy a Budapestről támogatott Sapientia az alapítók ígéreteit megszegve számos szakot megduplázott a romániai magyar adófizetők pénzéből is finanszírozott állami felsőoktatás kárára. Az alapítványi egyetem vezetői szerint az átfedések kérdése túldimenzionált, az állami intézmény magyar oktatói valójában a konkurenciától tartanak. Abban viszont a Transtelex által megkérdezett felek egyetértenek, hogy szükség lenne egy egységes erdélyi magyar felsőoktatás-fejlesztési stratégiára. Ennek kidolgozásába azonban az RMDSZ nem kíván beleszólni.

Nagyon fontos, hogy ne legyenek párhuzamos képzések a romániai magyar nyelvű felsőoktatásban, amit csak lehet, az állami egyetemeken kell megvalósítani – nyilatkozta egy október közepén megjelent interjúban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatáért felelős rektorhelyettese. Kijelentésével Soós Anna megtörte a kolozsvári intézmény magyar oktatóinak húsz éve tartó hallgatását: a Sapientia EMTE létrehozása óta először fogalmazta meg a sajtóban azt az aggályukat, hogy az erdélyi magyar magánegyetemi szféra fejetlenül történő megerősítése az elmúlt évtizedek állami szférán belüli vívmányait kérdőjelezheti meg. Nyilatkozatának előzményeként október elsején Hankó Balázs, a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára célként fogalmazta Kolozsváron, hogy a BBTE helyett a Sapientia EMTE váljon az erdélyi magyarság legfontosabb felsőoktatási intézményévé. Ezzel voltaképp felszínre került az erdélyi magyar felsőoktatás legnagyobb problémája: az összehangolt fejlesztési stratégia hiánya.

Pedig több mint húsz évvel ezelőtt, a Sapientia megalakításának 1999-es bejelentésekor az erdélyi magyar elitben még konszenzus volt arról, hogy ha nincs lehetőség egy önálló intézmény keretében megoldani a romániai magyar felsőoktatási képzést, akkor az állami és a magán felsőfokú intézmények képzési stratégiájának ki kell egészítenie egymást. A magyar állam támogatásával létrehozott alapítványi egyetem 2001 márciusában közölt megvalósíthatósági tanulmányának szerzői szerint konszenzus volt abban a korszakban arról is, hogy az erdélyi magyar felsőoktatást hálózatszerűen, tudatosan tervezve kell megszervezni, az egységes szakmai ellenőrzés lehetőségének biztosításával, és a Sapientia EMTE a romániai magyar társadalom szempontjából csak akkor lehet hatékony, ha elitképzést és a munkaerőpiac jövőbeli igényeit egyaránt kielégítő képzést folytat.

Több mint 21 évvel a tanulmány megjelenése után az erdélyi magyar felsőoktatás irányítói maguk is elismerik: mára már nemhogy konszenzus vagy együtt gondolkodás, de még intézményes párbeszéd sincs a romániai magyar egyetemi oktatás fejlesztési irányáról. A BBTE-n zajló állami, illetve a Sapientia által kínált alapítványi felsőfokú képzés nem kiegészítik, hanem jelentős arányban fedik egymást. Oktatási szakértők pedig már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy egységes stratégia hiányában az erdélyi magyar felsőoktatás „szétfejlődhet”, a magánegyetemi szféra az állami képzés kárára erősödik budapesti támogatással és az RMDSZ asszisztálásával, de semmilyen elmozdulás nem történt ebben az ügyben az utóbbi évtizedben...

ITT OLVASHATÓ